Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-04 / 200. (2125.) szám

1929 zept ember 4, szerda. 7 AHONNAN MOST KIVONULNAK AZ ANTANT-CSAPATOK Utazás a megszállott Rajnán ahol az angolok német családokba házasodtak, a belgák szétverték a halottasmenetet, de meghátráltak az óvodás gyerekek elől, a franciák szenet kerestek a kézitáskában, a németek pedig megőrizték nemzeti életüket Az angol hadügyminisztérium hivata­los jelentést adott ki, amely szerint szeptember 14-én kezdetét veszi a raj­nai angol megszállócsapatok visszavo­nulása. A Rajnavidék angol megszállás alatt álló részének kiürítése legkésőbb három hónapon belül befejeződik, úgy­hogy karácsonyra már nem lesz angol katona német területen. Mindenekelőtt a megszáll ócsap átok katonáinak hozzá­tartozóit szállítják el a Rajnavidékről. Az első csapattest, amely elhagyja a megszállott területet, a leicesteri ezred második zászlóalja, az utolsó csapattest pedig az eesexi ezred első zászlóalja lesz. Az angol katonaságot Osztendén és Doweren át szállítják vissza Angliába. Ennek a tiszteletére íródik az alábbi riport. A kávémérésben két szerecsen katona szűrösön árpa--kávéját és hozzá jó izüen fal egyet-egyet a tündéri Butterkrem-tortából, ami magyarul kö­rülbelül margarinos kuglófot jelent. A fehérbóbi- tás kisasszony, aki kiszolgálja őket, franciául be­szél hozzájuk, persze erősen germán kiejtéssel, de mégis azt bizonyítja, hogy nemosak a franciák rendezkedtek be évtizedes németországi tartózko­dásra, hanem a német lakosság is a hosszú fran­cia vendégségre. (Már amennyire a szerecsen (franciának tekinthető.) Nyár van, reggel hét óra, az uccák nem nagyon népesek, rajtuk ül a lidércnyomás, amit a sok vi­lágoskék uniformis, a fezes arabok és négerek zú­dítottak a városra. Az ősi dóm felé görnyedt né­nikék ballagnak, vastag bibliával a kezükben. Ta­lán az imádság segít. .. Mainz 1922 augusztus vége. A kikötőben tülköl a hajó, amely az utasokat szállítja észak felé, Köln irányába stromabwarts ... Szuronnyal bővítettf mondái A Rajna egy folyó. Ez egy egyszerű tőmondat, legalább is egyszerű tőmondat volt abban az idő­ben, amikor a háború előtt a földrajzkönyvben tanultuk. A Rajna egy határ. Nyelvtanilag ez is tőmondat, de történelmileg igen erősen bővített mondat, szuronnyal és vérrel bővitett. A Rajna túl­só partján, Mainznál, sőt fel egészen Düsseldorfig. Néhol a Rajnán túlra is átnyúlik egy-egy őrhely, Weisbadenben amerikaiak tanyáznak, Kölnben angolok. A hajó pedig cikázó vonaliban úszik a két part között, fedélzetén idegen turisták keverednek a partok lakosságával, itt-ott néhány idegen katona uniformisa is megcsillan. Jobbra-balra a német al­kotások emlékei futnak valahová délre, ahogy a hajó mindjobban észak felé nyomul. Ősi lovagvá­rak. színes ó-germán házsorok vonulnak a par­tokon, jobbra a Lőréiéi-sziki a Mrdeti sziklafürt­jeit a babokban és a szőlőhegyek tetején ott büsz­kélkedik a hatalmas Niederwald-emíék: Germá- nia arccal Elzász felé, talpazatán a büszke fel­írással: 1870, Paris Sedan. Baloldalt I. Vilmos császár lovasszobra ugrik ki meglepetésszerűen Koblenz előtt a Rajna fölé, Bonnál a hatalmas vashid a német kőutak dicsősé­gét hirdeti, gyönyörű kőutak, alagutak, száguldó expresszek a két parton, valami acélos komolysá­got adnak az egész vidéknek, keretbe foglalják a sok szépséget, a Festői középkort és a konokul csendes jelent. A német nMadár fiathoz* Valahol egy csomó diáksapkás német Burscb száll fel a hajóra. Körülülnek egy hatalmas asz­talt, bólét rendelnek, amelyet sörrel hígítanak. Nyeglén, fiatalos felelőtlenséggel kiabálnak egy­másnak át az asztal felett, durva tréfák röpköd­nek, aztán egyszerre fegyelmezett csend borul a gőzös fedélzetére, az egyik sebhelyesarcu int és a diákok ajk’án négy szólamban felzendül a dal, a Rajna-dal, a két part között, a német és az el­Háromnegyedmillió koronás ékszerlopás a párisi észak! pálya­udvar postahivatalába Páris, szeptember 3. A párisi északi pályaud­var postahivatalának egyik tisztviselőjét a rendőrök egy nagyszabású ékszertolvajlás gyanúja miatt tegnap letartóztatták. A tisztvi­selő a nyomozás során fölmerült bizonyitékok aszerint eltulajdonított egy értékcsomagot, amelyben hétszázezer frank éTtékü ékszer volt. Egy párisi ékszerkereskedő Londonban egy wereg nagyértékü gyémántot és zafírt vásárolt, a drágakövekét becsomagolta és ajánlva adta föl párisi cimére. Az értékes csomag azonban nem érkezett meg. A nyomozás során kitűnt, •hogy a csomag a gyanúba került postatisztvi­selő kezén tűnt el. A letartóztatott postás be­vallotta bűnét és elmondta, hogy a drágaköve­ket egy barátjának adta át értékesítés céljá­ból, de ceak hatezer frankot kapott értük. leoséges part között, ahonnan egyfelől a szuro­nyok hegye villog, másfelől a tompa fájdalom és elkeseredés sötétüli, felharsan a Rajna dala ... Warum is es am Rhein so sefhön. Warum is es am Rhein so edhön. Warum is es am Rhein so scihön. Am Rhein so schön Denn die Ma d ohén sind so lustig, 'hód die Bursdhen sind so durstig. árum is es am Rhein so schön Am Rhein so schön. Mi ez? Milyen dal riad a Rajnán? Ez nem a Rajna régi dala, a Wacht am Rhein. Ma ez a Rajna dala. A másik dalra vigyáznak az ellenséges parton csillogó szuronyok. Ma ez a Rheinlied és mikoaezt éneklik a Bursohok, akkor mindenikük arra a másikra gondol. Ez a német Madár fiaihoz. Mert ez a német Bach-korszak. A szeretet zónája A kölni pályaudvar mögött komoran az ég felé tör a hatalmas dóm és a dóm mögött az égjük szálló kapujában rezidenciáját tartja az angol vá­rosparancsnok. Lent a szálló előtt, az uccán a ke­mény flaszteren tompán kong az angol katona bak kanosa, aki vállán tartva puskáját, bábszoriien méri a kövezetei és igy őrzi parancsnokának ka­puját. De csak fegyverrel a kezében ilyen komor az angol Kölnben. Amint elvégezte szolgálatát és a sarokba támasztotta puskáját, mindjárt mosoly­gósra válik a képe, s bemegy valamelyik barátsá­gos kölni házba, ahol valamelyik német család körében megtérített asztal várja vacsorára. Min­den angol katonának van már itt német menyasz- szonya, mert ha John Bull győzedelmeskedett is a háborúban Germánián, Köln visszaadta a köl­csönt és a győzelmet visszahódította Germánia szá­mára. A francia megszállás gyűlöletet teremtett, az angol megszálláls szeretetté változtatta a hábo­rú révén talán hivatalból tartott haragot. A betgáh négerei Az angol zóna és ezzel együtt a szeretet zónája azonban nem messzire terjed, Dürennél már újra más egyenruha tarkállik az állomáson. Itt már a belgák az urak, akik Aachenig és ezen túl Eupenig és Malmedy-ig tartják megszállva a német földet. A belgák nem mentek olyan messzire, mint ; franciák és afrikai gyarmatukról nem hoztak ka­tonát a Rajna vidékére, de a belgák sem mind egyformák, vannak köztük germánfajtáju flaman- dok és latinfejü vallonok, Aachenbe és környé­kére nem flamandok kerültek. Elmúlik a szeptember, a november, a decem­ber, leesik az első hó, Aachen városára ráfekszik a hideg csend. Az emberek eddig is lábujjhegyen jártak az uccán és inkább a falak mentén som- fordáltak, mióta a gyönyörű gótikus városházán a belga tábornok vezeti a város ügyeit, még csak ez a tél kellett, hogy most már aztán egész nap ki se dugja az orrát senki, akinek nem muszáj. A téli csendbe azonban nyugat felől belesivit egy éles hang. a Poincaré hangja. Párisban konferen­cián ülnek együtt a győztes hatalmak képviselői. Bonar Law képviseli az angolokat és engedékeny­séget követel, de Poincaré az asztalra csap és a Rajna bidján át indulni kezdenek a csapatok a túlsó partra. Düsseldorfban Degouíte tábornok elindítja katonáit Essen felé és a Ruhrvidék felé. A felnyujtott ujj Aachen uccái egyszerre benépesednek Az em­berek, akik hideg nyugalommal tűrték három éven át a hódítók önkényét, egyszerre izgatottan csoportosulnak, hangosan tárgyalni kezdik az ese­ményeket. Az egyik moziban ismeretterjesztő elő­adást hirdetnek a Rajnáról. Földrajzi előadás, mert hiszen a Rajna egy folyó, amelynek partjain építészeti és természeti szépségek terpeszkednek. Az előadáson megjelennek a belra tisztek is. A evikkeres és máskor talán unalmas német előadó hangja azonban egyszerre emelkedetté válik, amikor a vetített képen megjelenik Strassburg tornya. Rámutat és etentori hangon igy kiált bele a megdermedt terembe: — Az ősi gát torony, mint felnyujtott ujj mu­tat az égre, ahonnan igazságot és fizetséget kér. A terem hátsó székein meghúzódó belga tisztek között hirtelen kínos mozgolódás támad, egymás­után elhagyják helyüket ée lassan, észre Tétlenül akarnak távozni, az ajtóban azonban még eléri őket az előadó hangja: •— A Rajna nem német határ, hanem német folyó. Óvodás gyermekek tüntetése Másnap kihirdetik a statáriumot. Reggel nyolc előtt nem szabad az uccára menni senkinek, este ötkor mindenkinek nyugovóra kell térnie, páncél­autók, tankok dübörögnek Aachen uocáin, lovak patkói csattognak a kövezeten. Ha három ember­nél többet látnak egy csoportban, a belga katona­ié felugrik a gyalogjáróra, belerúg a német pol­gárokba és suhognak a kardlapok. És ekkor óriási tömeg jelenik meg az egyik Grabenen és lassú léptekben közeledik a páncél­autó gépfegyverei felé. Lőni azonban mégsem le­het Pedig nem négyen, neon öten jönnek, hanem ezren, tízezren, százezren, a város apraja-nagyja. Nem lehet lőni, mert a menet élén gyászkocsi ha­lad és a gyászkocsin egy német vasutas koporsó­ja. Egy német vasutasé, aki nem volt hajlandó a vonatot vezetni, amelyen muníciót szálütottak a Ruhrvidék felé. Megdöbbentő pillanatok. Egy belga hadnagy azonban rohamot vezényel, néhány perc múlva szétszórja a tömeget a lovas-attak. Az ucca szinte teljesen kiürül, a katonák sorakoznak. Ekkor az egyik sarkon újabb menet jelenik meg. A menet élén táblát visznek, a táblán feirás: — Tiltakozunk a jogtalan megszállás ellen. Most már a kis belga hadnagy is megdöbbenve áll, itt már lovasrohamot sem lehet vezényelni, hiszen akik jönnek, azok négy-ötéves óvodás gyermekek, akiknek a kiontott vére nagyobbat kiált az égre ... A kis belga hadnagy hirtelen a saját gyermek­korára gondol és az édesanyjára, hátra arcot ve­zényel és egész legénységével együtt eltűnik egy tnellékueoában... uMig fel nem pirhad a hajnal Az egész Rajna mentén forrnak az indulatok. A megalázottság bátorsága ragadós betegségként sodródik egyik német városból a másikba. A va­sutasok ott hagyják a mozdonyok fékjét és az állo­mások váltóját, belga és francia mozdonyvezetők kerülnek a komplikált német lokomotivokra. Hi­dakon, töltéseken, hosszú katonavonatok zuhan­nak le a mélységbe. Az állomások perronjait össze­ütközött vasúti kocsik roncsai borítják. A bányák­ba ömlik a viz.» Az üzemek megállnak. A német nagyipar vezéreit, Kruppot és a többieket bör­tönbe veti a francia parancsnok ... Ekkor Írja meg kiáltványát Ébert elnök, a Rajna-vidék lakos­ságához: — Polgártársak! Katonai hatalomra támasz­kodva, idegen önkény arra készül, hogy újból megsérte a német nép önrendelkezési jogát. (Jjbói bekövetkezik ellenségeinknek betörése a német föüre. Ez szerződésszegés, amelyet le- fegyverzelt és védtelen néppel szemben követ­nek el. Most ti fogjátok az egész német hazáért eltörni az idegen uralom kemény sorsát. Tart­satok ki tűrő hűségben, maradjatok szilárdak, maradjatok nyugodtak, maradjatok meggondol­tak. A mi igaz jogunk átérzésében álljatok ko­moly méltósággal az idegen zsarnokok elé, míg fel nem pirkad a hajnal, amely megadja a jog­nak a maga uralmát és nektek szabadságtokat. — Mi pedig hűséget és segítséget fogadunk nektek, szüntelen gondunk lesz az és semmit sem fogunk elmulasztani abból a célból, hogy az idegen uralom tartamát megrövidítsük, nyo- moruságtokat enyhítsük és a valódi békéhez az utat megtaláljuk. A német közösség érzésén és a hűséges hazaszeretet áldozatain meg fognak törni az idegen hatalmi tervek. Hordozzátok mindig fennen a német egységet és a mi igaz jogunkat. Hol van a ruhrvidéki szén ? Mélyen bent Németország testében francia kato­nák szállnak fel a vonatra, ahol átlépi a meg­szállott terület határát. Útlevelet nem kérnek, de leparancsolják a poggyásztartóból az utas cso­magját, kis kézitáskáját, még neszeszerjét is, hogy megnézzék, nincs-e benne szén, mert a megszálló parancsnokság megtiltotta a ruhrvidéki szén ki­vitelt Németország felé. Feltúrják a fehérneműt, kikutatják a kézitáskákban lévő ruhák zsebeit. Szenet nem találnak. Itt se, mint ahogy nem ta­lálnak a bányákban sem, ahonnan kivonult a né­met bányamunkás. * Hét esztendeje, hogy e sorok írója végigélte a rajnai megszállás legdurvább, legfájdalmasabb napjait. Az együttérzés fájdalmába azonban nagy csodálat vegyült az iránt az akaraterő iránt és ön- 1 tudat iránt, amellyel e vidék lakossága védte utolsó lehelletéig nemzeti életét. Híven követték Ebért elnök szózatát, ügy, hogy most, mikor a hágai megegyezés nyomán „felpirkadt a hajnal", épségben és ragaszkodásban vezetik vissza föld­jüket a német birodalom egj-ségébe. M. Gy. Tragikus pilótahalál Liszabon, szeptember 3. A hullámok Lisza- bon közelében egy emberi holttestet mostak partra, amelyben Káser svájci repülő holttes­tét vélik fölismerni. Mint ismeretes, Káser Lützcher pilóta társaságában két héttel ezelőtt könnyű monoplánján fölszállott, hogy átre­pülje az Atlanti óceánt. A kísérlet természete­sen kudarcot vallott és a repülők eltűntek. A kifogott holttest szeme és haja pontosan meg­egyezik Káser személyleirásával s igy biztosra vehető, hogy az ő holttestét vetették ki a hul­lámok. Szakértők szerint, a két repülő, miután in ár átrepülte az Azori-szigeteket, arra a meg­győződésre jutott, hogy kísérlete kilátástalan és visszafordult. A portugál partokat azonban nem érték már el és az Azori-szigetek közelé­ben a tengerbe zuhantak, Japán nagyobb flottát akar Toihió, szeptember 3. Az United Press je­lentése szerint Japán a küszöbön álló nem­zetközi konferencián azt az álláspontot fogja képviselni, hogy a könnyű csatahajók terén Anglia, Amerika és Japán között az arány 10 10:7 legyen, mig a nagy csatahajóknál to­vábbra megmaradhat a Washingtonban el­fogadott 5:5:3 arány. Angol :é?z c. nem ellen­zik Japán kívánságát, de Amenkában sok­kalják a tokiói kormány kö'. emeléseit. I prágai Erzsébef-leányotttaon m<'_ fölvekeí egy vagy két leányt lakói közé. A Szakáll Hajnalka odaadó vezetése alatt álló, otthonosan, kényelmesen beren­dezett, tiszta lányotthon ideális lakóhelye a hazai meleg fészekből kiszakadó diák­lányoknak, akik itt nemcsak kedve? ott­hont kapnak, hanem egyúttal gyengéd anyai fölügyeletben i« részesülnek. Mind­azon magyar szülök, akik egyetemi hall­gató leányuk részére az idegenben nem­csak lakást, hanem anyahelyettest is akar­nak adni, forduljanak bizalommal az Er- zs: j.íhon gondnokához, Szakáll Haj­nalka urheljL ’ öz (Praha II, Krakovská 7, II. udvar, II. em.). Az otthon az anyai fel­ügyelet mellett lakást, fűtést, világítást, ta­karítást, zongorahasználatot s reggelit nyújt lakóinak. A havi dij reggelivel 220 korona, a zongora és a fürdő használatáért lön ( ily dij fizetendő. Az Erzscbet- c.*.—Fr:\5T1. szivében, a Vencol-tér egyik legelőkelőbb csendes mellékuccájában, vagyis a e-vhszlovák főváros legcontráli- - ‘ fekszik. Magyar Seányotfhon Prágában A Prága-Smichov, Havlicková ul. 10. szám alatt levő, magyar főiskolai hallgatónők ré­szére létesített, Róza-Otthon név alatt veze­tett leányotthonban az 1929. iskolai évre 4 hely üresedett meg. Az otthon Prága legegészségesebb helyén, 4 nagy, egészséges, világos, száraz, elsőeme­leti szobában van elhelyezve. Az ebben való bennlakásra pályázhatnak olyan magyar nemzetiségű leányok, akik ta­nulmányaikat Prágában levő egyetemeken vagy egyéb főiskolákon végzik. Fizetendő: legkésőbb minden hó 5. napjáig előzetes havi részletekben a Róza-Otthon tit­kárnője kezéhez havi 200 (kettőszáz) korona. Ezért az ellenérték: lakás, fűtés, világítás, ta­karítás és reggeli. (Szegénysorsu és jótanuló egyetemi hallgatónők ebédet és vacsorát a prá­gai magyar diákmenzán kaphatnak jutányo­sán.) Ágyneműt (párnát, párnahajat), lepedőt és takarót a növendékek maguk hoznak. Mosás­ról maguk gondoskodnak. Zongorahasználat ingyen. — Kötelező to­vábbá, hogy az otthonban ingyen nyújtott an­gol vagy német nyelvórákon a bennlakók résztvegyenek. Az Otthon vezetősége fenntartja azon jogát, hogy a nem megfelelő viseletű, összeférhe­tetlen, a házi trendet be nem tartó, esetleg ragályos betegségben szenvedő hallgatónők­kel az Otthont elhagyathassa, a bennlakó nö­vendékek részéről azonban felmondásnak csak a tanév végére van helye. Kivétel ez alól, ha valaki a II. szemeszterben tényleg más városban folytatja tanulmányait és ezt a más egyetemen való felvétellel igazolja, vagy betegség miatt tényleg nem folytathatja ta­nulmányait. A felvételt kérők ez iránti kérelmüket f. évi szeptember hó 1-ig küldjék be dr. Irmán Klára, a Róza-Otthon titkárnője címére (Praha-Smichov, Havliöková ul. 10. 1.) A kérvényhez csatolandó: 1. iskolai bizonyítvány; 2. erkölcsi bizonyítvány; n 3. egy kötelező nyilatkozat, hogy a folya­modó a jelen pályázatban irt feltételeket és a házirendet betartja; 4. egy, a szülő vagy a gyám részéről kiállí­tott kötelező nyilatkozat, úgy e feltételek tu­domásulvételét illetően, valamint arra vonat­kozólag, hogy a fizetési feltételek pontos be­tartásáért készfizető kezességet vállal; 5. hatósági bizonyítvány arról, hogy a fo­lyamodó, illetve szülő vagy gyámja a fönt kö­rülírt fizetési kötelezettségüknek eleget tenni képesek. A felvétel tárgyában a Róza-Otthon vezetősége a legjobb belátása szerint határoz. A szlovenszkői magyar egyetemi hallgatók támogatására alakult társadalmi nagybizott­ság 1929. évi augusztus 2-án tartott üléséből: Dr. Grosshniid Géza, szenátor, a bizottság elnöke. Dr. Irmán Klára, a Róza-Otthon titkárnője. T^<mMACtaRHTRItflP

Next

/
Oldalképek
Tartalom