Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-28 / 221. (2146.) szám
T>RAGAI-/A^.<AaRH 1RJjAB 15 — Tüzet gyujtotí egy magára hagyott gyermek. Beregszászi tudósítónk jelenti: Szabó Mihály nagyberegi lakó® házában játszadozott a szomszéd Szekeres Sándornak négy éves gyermeke. A gyermeket magára hagyták és így játszás közben gynfaskatulyát találva, gyújtogatni kezdett A szoba berendezése pillanatok alatt lángba borult A gyermeket csak as utolsó percben sikerült megmenteni. A kár többezer koronát tesz ki. Falak szárazzá tétele Schulz FL oki. mérnök, Bratislaua, Lefnburggasse ZZ. •—t Mentőautót kapott Eperjes. Eperjesi tudósítónk jelenti: Eperjes városa a napokban kapta meg az állam által megígért mentőautót. Az autót a tanács határozata alapján a szegények részére díjtalanul bocsátják rendelkezésre, míg a tehetősebbek minimális díjszabást fognak fizetni ée ezt az összeget a .Vöröskereszt javára fordítják P^TCiPOKR —. Feketebalogon elfogtak egy katonaszökevényt. Breznóbányai tudósítónk jelenti: A közei múltban egy Óiért! Antal nevű gyalogos megszökött ezredétől és Szlovenszkó különböző helyein bujkált. A kiadott körözőlevél alapján egy csendőr Feketebalogon fölismerte Gierttt és letartóztatta. Kihallgatása után átszállították a besztercebányai fogházba. || SZANATÓRIUM ll I >CARITAS< POZSONY, TORNA-U. 18. Tat. as-es. t«l re-et. SrtBt»irt.artl»»<^«tay<arto|iaál ■retogte «* bú|ae«wpa L. «attbr aaf( 10.— Ki, & mtsHíbr Mjpi Ur- Bt SaalNiS MwwttMttill Mtt^lU. íg#.- • • JSUZ— *-• Eltűnt egy brezaói kőművesmester. Brez- oóbányárói jelenti tudósítónk: Ryba János breanói kőművesmester napokkal ezelőtt eltűnt lakásáról és azóta nem adott életjelt magiról. Attól tartanak, bogy vagy merenesét- lensóg áldozata kit, vagy pedig Öngyilkosságot követett «L HA PRAQABA JÓN KERESSE FEL EMUI WEIL HÍMZŐ *0 BA- TIKJIOTERMÉT. PRÁGA I, VBLRA-KABLO- V1S, n. UDVAR, ITT BM. ÜZLETEK «8 DIVATSZALONOK RÉSZÉRT! MEGFELELŐ ÁRAK ' Nagy tűzvész pusztított Peszeken. Orosz- kai tudósítónk jelenti: A sselizi járásban fekvő Nagypeszek községben tegnap a déB órákban nagy tűz ütött ki s az orkánsxerü szélviharban a szérüsk érték ben támadt lángok a falu gazdáinak összes takarmány- és azalmakészletét elpusztították. Osupán a tűzoltóság önfeláldozó munkájának köszönhető, hogy a lakóházakat a végső pusztulástól meg tudták menteni. A tűzkár szakértői becslés szerint meghaladja a kétszázezer koronát. A tűz kitörésének okát nem tudták megállapítani. xx Mit igyunk gyomorsav tuHengés ellen? A jó gyomor: boldogság 1 Az emberi szervezet a legtökéletesebb gép, remeke az Alkotónak, aki minden mechanizmus örökérvényű példájává teremetette meg. De ennek a csodálatos műnek a munkája is csak akkor összevágó, ha minder része biztonsággal működik. Nagy baj, ha a szervezet egyik legfontosabb részében, a mechanizmus kazánjában, s gyomorban történik vakmi hiba. Baj, ha keveset eszünk s dnpk baj, ha túlterheljük a kazánt, miéri is igen sok ember gyomorbántalomban szenved. Kezdődik a savtnltengéssel s a vele járó égéssel majd jön gonosz következménye, a gyamorfekély mely már annyi embernek okozta vesztét A mesterséges készítmények egész sorával próbál véden. bennünket az orvostudomány. Néha rövid időn mutatkozik k eredmény, de azután ujutt erőve tőr ki a baj. Bebizonyított tény, hogy egyetlei orvosság a Jó étvágy, mely az egészséges éhség bői születik. Ezt pedig elérhetjük, ha a gyomor bántaknak ellensúlyozására a „Cigelka-Stephanus1 forrás hydrocarbonátos és Jódtartalmú vizét tsz szűk. Számtalanszor nyert be igazolást, hogy a lég feigorubb dietikus étkezésre utalt egyén már né hány üveg elfogyasztása után boldogan tapasztal ta, hogy a tegnap még kínzó gyomorfájdalom m ipár csak kellemetlen emlék. Sokan szódabicarbo nát szednek, melynek hosszas szedése a gyomorfa tet megrántja, továbbá más szervekben okozha súlyos bajt, —■ igy többek között vesekövet is. i J^gelka-StephantM" term'szetes. gyógyforrás víz aaocmal megszünteti a gyomorégést, a gyomorfe kátyúéi pedig a bénulom mérv* szerint rövidebb hosszabb ivókúra biztos gyógyulást eredményei 'A „Cigelka-Stephanus*1 gyógyvíz, melynek már so ezren köszönhetik egészségüket és jókedvüké1 kapható gyógyszertárak, drogériák és jobb fűszer kereskedésekben. Megrendelhető a: „Cigelka“ jé óos gyógyforrások vállalatánál Barde]ov-(Bártfa] WmmmM jCS*>. SzmRÁzKörcWKoMURA.. HARMINCÉVES A KASSAI SZÍNHÁZ — Visszaemlékezések a kassai magyar színészet malijából — Kassa, szeptember 27. A millenáris esztendőben bizony — mi tűrés- tagadás —. Tiszay Dezső színtársulata pont március Idusán csődbe jutott Kassán. A Posta- ucoai arénában megjelent a végrehajtó és könyörtelenül lefoglalta a kasszát. A válság egyik főoka az volt, hogy a társulatnak nem volt megfelelő színháza, mert a régi városi ezinház már annyira roskadozó volt és olyan patkányfészekké alakult át, hogy a hatóságok megtiltották a benne való játszást. Ex a körülmény meggyorsította a város törvényhatósági bizottságának elhatározását és hosszú viták után elhatározták, hogy az uj színházat a régi helyén — és nem a JPetőfi-té- rem, amint azt egyesek kívánták — négyszáz- ezer korona költséggel sürgősen fölépítik. Az építkezés kiadását is heves harcok előzték meg. Sokan a híres Fellner és Hehner azinház- épitő cég terve mellett foglaltak állást, de végül is győzött Láng Adolf budapesti műépítész, aki röviddel azelőtt a pesti Magyar Színházat és a pécsi színházat tervezte és ez meglátszik a kassai színházon is. A kivitel munkáját Jakab Árpád é« Géza, valamint Répászky Gyula kassai építészek látták el és mire fölépfllt a színház, már valamivel többe került féLmtílió koronánál. Nagy összeg volt ez abban az időben és a vá- tosí is erősen megterhelte, hogy költségvetésébe a színház amortizációs és föntartási költségeire évi kilencvenezer koronát kellett fölvenni Eu a tétel egyszeriben felszökkentette a pótadót a kassai háziurak ée egyéb virilisták nem kis bosszúságára. A színház 1899 szeptemberében elkészült és szeptember hó 28-ára hirdették az ünnepélyes megnyitó előadást. A város közvéleménye vegyes érzelmekkel fogadta a Fö-ucca közepén pompázó uj épületet. Jellemző az akkori hangulatra egy újságcikk, amely a következőket irta a színház megnyitásáról: .. Ha nem fogja nevelni a közönséget, úgy jobb tesz, ha azt a palotái, amelynek ormán egy szerecsen géniusz néz ábrándos szemekkel * felhők fölé: gabonacsarnokká alakítják át-* Az uj színház fölavatása országos ünnepet jelentett Ezeknek ac ünnepségeknek hű krónikása volt a Sziliházi Emlékalbum, amely Ladányi Béla és Lengyel Menyhért szerkesztésében jelent meg, aki akkoriban Kassán volt ifjú újságíró és egyelőre még csak verseket ée humoros karcolatokat irt A sztettgyi bizottság, amelynek élén Póchy Zsigmond főispán, Mflnster Tivadar polgármester, Kozora Vince főjegyző és Éder Gyula vároki tanácsnok állottak, lázasan készült az ünnepségre. A kiirt pályázaton Várady Antal prológja, a „Déryné álma14 nyerte meg az első dijat, amelyben a főszereplők Kassa réri színészetének nagy alakjai: Déryné és Csáky Teodor gróf intendáns voltak. Ezt a prológot a budapesti Nemzeti Színház tagjai adták elő 1899 szeptember 28-án, utána pedig a Bánk bán került színre a budapesti Nemzeti Színház művészeivel. Jászai Mari, Márkus Emília, Pálffy György, Gyenes László és Bakó László voltak a főszereplők. Másnap és harmadnap két francia vígjáték: „Váljunk el44 és „A nők barátja*4 került ezinre a budapesti Nemzeti Színház szereposztásában, melyben a felejthetetlen Náday Ferenc és Helvey Laura arattak nagy sikert. Csak október 1-én került a sor Szendrey Mihály azintársulatának bemutatkozására. Bérezik Árpád kedves irodalomtörténeti jellegű vígjátékit, a Himfy szerelmeit játszották és ez a kitűnő előadás egyszerre megalapozta a szín- társulat hírnevét. Szendrey Mihályt jól ismerte a kacsai közönség, hiszen ő volt a Mgeti arénában játszó i Leszkay-tár su latnak a helyettes igazgatója már két éven át. Leszkay András tulajdonképpen aradi direktor volt és csak a nyári szezont töltötte Kassán. Róla Lovassy Andor, a kitűnő alispán és még kitünőbb iró, az alábbi tréfás jellemzést adta: —i Ha nem embernek születik, narancs lett volna belőle; gömbölyű, pirosbélü narancs, de embernek született és színigazgatóvá köszörülte a sors. Leszkay András széles Magyarország legsúlyosabb direktora. Többet nyom egymaga, mint három más direktor együttvéve. Ha Somogyi Károlyt, Pelle Ivánt és Szendrey Cingit a mérleg egyik serpenyőjébe ültetnék és a másikban fészket rakna Leszkay, bizonyára lebillentené a triumvirátust. Direktorsága első éveiben még a régi gentry-vér lángolt a szivében: gavallér volt a rogyásig; szórta a pénzt társulatának a tagjai között. Sehol annyi előleget nem kaptak, mint Leszkaynál, de az utóbbi években kereskedő lett ő is, aki specerájnak nézi a primadonnákat é« hős- szerelmeseket, aki tudja, hogy ma már a színházi direktorság is üzlet —, akárcsak a tolikereskedés, vagy a müborgyártás ... Ennek a Leszkaynak a társulatát vette át nagyjából Szendrey, akiről akkoriban a kassai lapok a következőket Írták: —i Már akárhogy fog történni, az egyszer bizonyos, hogy Szendrey Mihály neve örökre egybeforrva fog maradni Kassa város szini- életének fejlődésével. Ez a hatalmas félmilliós palota és Szendrey Mihály neve egy fogalom alá tartozik. Szendrey Aradon ritka, tehetséges, ambiciózus, szorgalmas, müértő vezetőnek bizonyult, akinek minden kvalifikációja megvan ahhoz, hogy egy nagy színházat vezessen. A jóslatok igaznak bizonyultak. Szendrey kitűnő társulattal nagyszerű előadásokat produkált Társulatának tagjai voltak: Ronfcay Boróka, Ruzmnazky Hona, Rédey Szidi, György Hona, Mészáros Gizella, Marosi Adél, Parlagi Kornélia, Andorffy Péter, Hídvégi Ernő, Pintér Imre, Dóri Jenő, Palásthy Sándor, Borbély Sándor és mások. Direkciója azonban csak két évig tartott és azután Pozsonyba, majd Aradra tette át működésének szinterét, ahol nehéz körülményeik között ma is vezeti a színházat A harminc évvel ezelőtt kiadott Színházi Emlékalbum nem egy kiváló programcikket közöl. Herczeg Ferenc például ezeket írja: —i Sokan úgy vélekednek, hogy Thalxa temploma alapjában véve csak afféle előkelő mulatóhely, amely a magasabb osztályok nemesebb szórakoztatásáról gondoskodik. De ez helytelen fölfogás. Ha mulatóhely volna, akkor sem az állam, sem egyes tőrvényha- tóságok nem költhetnók rá a szántókon izzadó nép adófilléreit Mások határozottan állítják, hogy a színház nemzeti szükség. Magam is ezt vallom, de csak föltételesen. A színházra szükség van, de csak akkor, ha eleget tesz kulturális hivatásának. Különös érdeklődésre tarthat számot az időközben elhunyt Bródy Sándor írónak s véleménye: .—i Egyszer voltam az önök városában. De azon az egyetlen napon, idegenül és ismeretlenül, ődöngve a dóm tövében, sétálva a pia- icon: megéreztem, hogy ennek a helynek külön kultúrája van. Az uccán irodalmi nyelven beszéltek az urak és a hölgyek, csakhogy a nyelvnek valami speciális zamatja volt, egy igen kicsiny, de érezhető és kellemes szláv ize. ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA. A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurias (32.000 tonna tartalom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha. Kényelmes elszállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad: ROYAL MAIL LINE PRAHA II., HYBEHNSKA 24/Xa Ez nem baj, ez inkább jó, karaktert ád ez a kedves idegenszerűség. Mert én szeretem a szlovákság szellemét, kicsinyben olyan az, ahogy a Trilby-ben mondják — mint az ó-xe- resi bor: magában véve édes és émelygős, de imás borba vegyítve igen jó, erősít és javít. — Ezt a kassai nyelvet hallani fogják színházukban. Ennek a hangjait vitte diadalmasan szét a világba, Páimay Ilka, akinek dicsősége kedvességén kezdődött. Kedvességének egyik forrása pedig a beszéde, különös szavai, sajátos hangsúlyozása. A kassai -szólás, amely csupa gazdagság és humor. — Városuk ősidők óta szerencsés az operettel. Talán önök voltak az országban az elsők, akik nem fontoskodtak és amikor jött ez a — csak látszólag léha — műfaj: elfogadták, sikerhez juttatták és hódításra küldték. Valami babonám van — egy kicsit segíti a logika is >—*, hogy Kassán fog kiforrni és szert tenni stílusra a magyar operett... Jellemző sorokkal szerepel az albumban az akkori magyar irodalom nagy Ígérete: Molnár Ferenc, aki „Legyünk elnézőbbek44 dm alatt a fejlődő magyar szhanűirodaJom számára több megértést sürget, bizonyára nem is számolva azzal, (hogy 30 óv múlva rá ezek a sorok már nem is tfognak vonatkozni —- Tradíciót csinálni nem lehet, — írja a fiatal Molnár. —- Múltat csinálni a jövő számára legalább is nehéz dolog. De azért nem szabad megvetni a városi kertészt, aki apró vesszőcskéket ültet, hogy majd száz év múlva árnyas fák legyenek a városban. — Nem szabad megvetni ezeket az első szellőre megingó, éretlen, zöld kis hajtásokat. Nem szabad megmosolyogni a tapogatózó, kezdő, tanuló magyar darabokat. — Az Isten szerelmére, ne legyünk már olyan kétségbeejtően müveitek, hogy világirodalmi szemmel nézzünk minden színpadi alkotást. Vagy pedig akkor tegyük le mind a tollat, mert leteszem a főesküt, hogy soha közüliünk senki sem fog irm olyan drámát, mint Shakespeare, olyan novellát, mint Maupassant és olyan regényt, mint Balzac! —- Legyünk elnézőbbek! Értsük meg, hogy a drámairásban annyi sok a külső, a technikai kellék, hogy idő kell hozzá. Most már mi sem vagyunk olyan fiatalok, elég éretten kezdünk neki a tanulásnak, majd csak Írnak az unokáink jó darabokat. De ne kívánjuk a nagyapáktól, hogy saját unokáik legyenek! A fenti szemelvények szemléltetően mutatják, hogy a kassai szinházavatás minden tekintetben emlékezetes megnyilatkozás volt. A végzett nagy munka utáni föl-szabadulást híven fejezte ki az építést ellenőrző Bayer Károly városi főmérnök az albumba irt következő soraival: — Hála Istennek, Kassa száz évig megint nem épít szinházat! Az ünnepségek lezajlottak, Szendrey kétévi direktorsága után. 1901-ben Komjáthy János vette át a színház vezetését, akinek direkciója valódi aranykora volt a kassai magyar szülészetnek. Utóda 1913-ban Faragó Ödön lett, aki nagy tudással és még nagyobb buzgalommal Látott a munkához. Alig egy év után kitört a világháború és a színtársulatnak rövidesen menekülnie kellett Kassáról, nemsokára pedig ugyanez a sors érte a társulatot Brassóban. Ez időtől kezdve meg-megujuló válság a kassai magyar színészet története, amit csak fokozott az a körülmény, hogy a színház most már egyre kisebb ideig ad otthont magyar színészeinknek. A kellemesnek alig nevezhető Földes-intermezzó után most Iván Sándor és színtársulata találnak otthont a harmincéves színházban és meg kell állapítani: igyekeznek hívek maradni a százhuszéves kassai magyar színészet nemes hagyományaihoz. A „szere- csen“ géniusz pedig megelégedetten mosolyog le rájuk Sx. M. dr. esen IMBi tepéumfcer 2fi, H|42l3|t*2 Tökéletes a 6 és a hengeres I JOBBAM mert mindaz meg van benne, ami szakértők szerint egy jó automobilhoz tartozik, VesérfeépviseSei €$e&)$s8®váBcía résxére: E. FIORIANSI & CO.. j BratliSava, eoMkowS Alá.
