Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-28 / 221. (2146.) szám
6 'PRK<^-Ma.<^AR‘H1RLAP 1929 Mcptemnbeír 88, Megindult a földeladás Mint budapesti tudósítónk jelenti, a Föld- hitelbank Részvénytársaság birtokainak eladását a szemestermények 1‘earatása után újból megkezdette. A Földhitelbank Részvény- társaság birtokain nemcsak a kiváló művelés, hanem a földek rendkívül jó minőségénél fogva az idén is újból kitűnő termés volt. A parcellavevők mindenütt a legnagyobb megelégedéssel nyilatkoznak a megvásárolt földek jó minőségéről és kitűnő terméshozamáról, minek következtében a megvásárolt nj birtokok biztos megélhetési alapot képeznek. Ennélfogva indíttatva érezzük magunkat a n. é. közönség figyelmét a lejjebb ismertetett parcellázásokra felhívni és ajánljuk, hogy ne szalásszák el az alkalmat. Akinek birtokvételi szándéka van, ajánljuk, tekintse meg az eladásra kerülő birtokokat és mindenki fog a céljainak megfelelőt találni. Az eladásra kerülő birtokok közös előnye, hogy valamennyi vasútállomás közelében, az illető vidék központjához közel fekszik, tehát a termények értékesítése tekintetében és minden kulturális igény, pld. a gyermekek iskoláztatására nézve, minden kívánalomnak megfelelnek. A birtokokon, amelyekből már két holdtól kezdve minden tételben lehet vásárolni, bőven történt gondoskodás vetőmagvakról, szénáról, szalmáról és általában minden gazdasági felszerelést a földekkel együtt lehet vásárolni épületekkel vagy anélkül. A birtokok kertigazdálkodásra és tehenészet folytatására is kiválóan alkalmasak. Az eladásra kerülő földeket a következőkben ismertetjük: Komárommegyében a banknak Dad-on van birtoka, a pápai vasútvonal mentén Bán- hidától 17 km.-re, Budapesttől 85 km.-re. Talaja fekete homokos vályog, mely minden kultúrnövény termelésére kiválóan alkalmas. Az egész birtok kitünően meg van művelve, a termények értékesítése könnyű, mert a birtok közelében lévő Talbot-féle villamosközpont, valamint a környéken lévő bányatelepek piacai nagy felvevőképességüek. A parcellázási iroda Dad-on van. A bank győrme- gyei birtoka a Koroncó község határában lévő Gézaházai birtok. Győrtől 18 km.-re, Győr- szemere vasútállomástól 7 km.-re fekszik. A gézaházai birtok talaja fekete televényes vályog, amely a lucerna és kukorica termesztésére kiválóan alkalmas. A földek terméshozama ez évben búzából 10 q volt m. holdanként, a kukorica hozama 20 q körül lesz. A birtokon kitűnő karban lévő tisztilak és gazdasági épületek bőven vannak. A parcellázási iroda Gézaházán van. Pestmegyében Törökbálint község határában van a banknak parcellázandó birtoka. Budapesttől 18 km.-re, a törökbálinti villamosvasúti végállomástól 2J4 km.-re fekszik. A birtok talaja televényes agyag, mely a legjobban meg van művelve és ősziekre elő van készítve. A birtok a legjobb karban lévő épületekkel bőven fel van szerelve. Kiváló fekvésénél és Budapesthez való közelségénél fogva kertészet és tehenészet folytatása szempontjából kiválóan alkalmas és a termények rendkívül jól értékesíthetők. Parcellázási iroda a helyszínen. Fehérmegyében a Budapest—Komárom vasúti fővonal mentén Szár község határában van a banknak parcellázandó birtoka, amelynek fekete vályog talaja mindennemű kultúrnövény megművelésére kiválóan alkalmas. Budapesttől a birtok 40 km.-nyíre fekszik, Bicske és Felsőgalla között. A vevők megfelelő épületeket is kaphatnak. A birtok vasútállomása Szár. Parcellázási iroda a helyszínen. Zalamegyében az ormándlaki birtok kerül eladásra, mely Zalaegerszegtől 18 km.-nyire fekszik az orszgut mentén. Földjének minősége agyag. Szántói kitűnő karban lévő termékeny földek, rétjei patakmenti príma rétek és fásitott legelőin értékes vörösfenyő és tölgy, valamint akác van. Az épületek kitűnő karban lévő téglaépületek. A birtok parcellázási irodája Ormándlak, u. p. Nagylengyel. Ezeken kivül Baranyamegyében Harkány- fürdő közelében, Ocsárd-Vaskapu pusztán Golyvánál csak a j, Csiza-Jódkura, Csizfürdö Pécstől 15 km.-re, Pusztamalomban Pécstől 18 km.-re, Dauicp.usztáu Pécstől 1 'A km.-re és Szeri tku tón Pécstől 5 km.-re vannak a banknak parcellázás alatt álló birtokai, mind közel a vasúthoz, országút mentén fekszenek. Mindezen birtokokra nézve úgy a bank központja Budapest, V., tyold-ucca i, mint a helyszíni parcellázási irodák, készséggel szolgálnak felvilágosítással. Ezekben ismertettük a Földhitelbank parcellázásra kerülő birtokait. Tekintettel a nagyfokú érdeklődésre, amely a vevőközönség körében a birtokok iránt megnyilvánul, ajánljuk olvasóinknak, hogy vételi szándékuk esetén mielőbb forduljanak a bank központjához, vagy egyenesen a parcellázási irodákhoz, ahol mindenre nézve pontos adatokkal szolgálnak és a birtokokat szívesen bemutatják. Lashai-Lísíyák Jenő: A RÉG — Orvosi szeminárium hölgyek részére a pozsonyi YMCA-ban. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi YMCA kulinr-bizottsága a közel jövőben négy előadást felölelő orvosi szemináriumot rendez aktuális női kérdésekről. A szeminárium előadója Dávid Johanna dr. gyermekorvoanő lesz, aki az anyasággal és a csecsem őnevel éesel kapcsolatos fontos problémákat akarja előadásainak során tudományos alapon, de népszerű előadási metódusával megvilágítani. A szeminárium előadási nyelve váltakozva német és magyar lesz. A szemináriumon részt vehet minden 18. életévét betöltött nő. Beiratkozás a sánouti YMCA tájékoztató irodájában. Belépti díj nln/*, de az egész szemináriumra Jelentkező 10 korona, az egye# órákra jelentkező pedig 8 korona beiratkozási dijat fizet. A szemináriumra ajánlatos, minél ha marább Jelentkezni, mert a hallgatóság szám a korláthoz van kötve. A szeminárium megkezdését és óra beosztását legközelebb közük. A Hernád hidjai *ovom ián százezrendszer, Mióta, mint kis gyermek jártam itt. Az évek rajta jártak és a ködbe vesztek... 5 most oly kopott és szürke már a Híd... Csendesen folyik alant a szürke Hernád... És hallgatnak a parti jegenyék, Pedig itt nemrég még minden dalolt: A fák, a szív, a híd... Pár éve még... 6 régi Híd! Tűnt ifjúságunk hidjai Hányszor ragyogtál mint az izzó láva, Ha. szivemből rajtad, végigömlöü Az ifjú vágy ezer, tüzes nagy álma... Hány szer nőttél meg óriásra . . . S íveltél ál örült örvényeken . . . Szabadon, büszkén, csodaszép mesékbe, Forró forgatagban hogy lendültél vélem... Ó régi Hernád, álmaim folyója, Hányszor ringattad szivem boldog büszkén, Daloló partjaid között . . . Mint mesehattyut álomtónak tükrén... De most a szürke vizen szürke köd . . . Nem látom tükrén régi arcomai. S mi visszavinne 6 a régi Hidra, Nincsen oly ut s nincsen oly vonat . . . Ez üt a Hernád: szürke kis folyó. Kopott kis hídja olyan prózai. S ahogy most rajta vonszolom magam, Valahol távol, sírást hallani . . . Az irodalmi megújhodás példája Irta: BARKÓ ISTVÁN II. A szigorú kritikus Visszatérve a példának vett időkbe, egy elég ■ritka könyv került a kezeim közé. Jókai és. Petőfi lapjának, az Életképeknek 1848. évi kötete. Az az évfolyam, amelynek sorai az akkord Európa lázainak a magyarság testén való kitöréséről tanúskodnak. Erőteljes, fiatal és karakteres, amellett izigvérig modern szellemi levegő üti meg az embert, ha az Életképeket meglapozza. Az akkori kulturális és társadalmi élet apró érdekességei között tan us ágtétel re gyürköziik a francia szellem szikrázó szivárványaitól elkápráztatott fiatal magyar lélek. Később egyre erőteljesebb a Lap hangja, mert most már Petőfi is szerkeszti. Csak itt és máshol sehol jelennek meg a versei. Bennünket most az érdekeljen, amii a „Nemzeti Sziniház“ előadásaival kapcsolatban előadásokról, színészekről darabokról és szerzőkről írva van. Az akkori színigazgatónak ugyancsak a talpára kellett állnia, ha azt akarta, hogy a kritikus agyon ne vágja mindig szellemes, mindig a művészet szeretőiének a lángolásával kézbe fogott, de keményen ítélkező, őszinte tollával. Pedig a magyar színjátszásnak nem kisebb alakjairól volt szó, mint Egressy Gáborról, Szentpéteriről, Szigetiről. Nem kisebb dologról, mint az egyetlen állandó magyar színpadról. Nem csekélyebbről, mint a magyar szinmüirás és áltáléban a szinpadi kultúra kőkorszakának küzdelmeiről. Ma azt mondjuk, hogy az irodalmi újjászületés nem igényelheti a magú számára a 6zinpad terét, mert azt a nemzetközi kulturértékek hódították meg. De gondoljunk csak, akiknek szintén nincs több színpadunk, mint egyetlen, arra a kíméletlen kritikusra, aki az Életképekben ítélkezett és be fogjuk látni, hogy nem a hibáit elnézése, de a művészi teljesítmény kiköveteléee segít előre. Pedig akkor sem volt rózsás a helyzet. Egy helyen igy ir a kritikus: — „Na de a színház nem agártenyésztő intézet, ki gondolna vele?! Hajdan az öreg Simonod cs volt igazgatója, ki szörnyen haragudott ezért, hogy a trombitások minek pauzáinak annyit az operában. Ha egyezer fizeti őket az ember, mért nem fújják mindég. Később Bajza fogta kezei közé, szokatlan szigorúságától megszökött egy pár elsőbb rangú színész, pediig nálunk nélkülözhet ettem emberek is vannak. Hol a színész tartja fenn a színházat s ezt észreveszi, ott rendesen papucskormány alatt ven az igazgató. Majd Bartai kezébe jutott. Volt drága világ, de volt közönség is. Mikor Bartai megbukott, padlásán háromszáz üres pezsgő palackot találtak. Volt idő, midőn ezen palackok nem voltak üresek. Akkor Bartait még igen szerették. Jött Rádai. ő persze ur s tagadhatatlan: hogy galantfénfiu. Eredeti, hogy azok, kiktől valamit megtagadott, erélytelen, gyönge igazgatónak mondtak, akik pedig mindent kaptak tőle, erélyes, szigorú férfiúnak ismerők el. Mig ő az országgyűlésire járt, azalatt Bajza forgatta a kormányrudat. Becsületes és müértő, szi- lárdelvü férfiú, hideg, mint a kőfal és részrehaj- latlan, mint Salamon. De hiába, félév alatt fából vaskarikát ő sem tudott csinálni. Jelenleg Erdélyit rágalmazzák az igazgatói névvel. Jő, szolid, erkölcsös kálvinista ember, kinek semmi vétkét sem tudjuk, melynél fogva megérdemelte légyen hogy a nemzeti színház vice- direktorává legyen, úgy van ő, mint ki sarkantyúval és lovagkorbácoeaL jár 8 aztán lova nincsen." Bírálónkról ebből az általános leírásból a legjobb véleményt formáljuk. Még szigorúbb, ha rossz előadásról van szó. Egyről Olyképpen ir: — „Vasárnap Szigligeti szekrénye rejtelmeit újra kipakolták a publikumnak. De bizony nem sok volt abba. A szerepek ez alkalommal mind uj kezekbe jutottak, de bezzeg a darab 6e igen maradt a régi. Mert Szen tp é teri s a boldog emlékezetű Lászlóné szerepeit Szilágyi Sándor és Bar- táné nem igen tartá fenn ősdicsében. Szinte elá- multunk a csodálkozásnak miatta, hogy a kis Margit, Szilváséi uramat, miután Rikolti sokak örömére láb alól éltévé, még meg is tudta gyászolni. Holott mi csak örülni tudtunk rajta. Csit- lagnét, a naiv Csillagnét, az. örökvidor Céillagnét, a pajzánkodó Ceillagnét, azt a Csillagmét, ki énekel is, — ma est ve Bartháné, a hidegarcu Barthá- né, a magyar szót rosszul kiejtő Bartháné, a nehézkes Ba.rtháné, ugyanaz a Bartháné, ki énekelni nem tud, — játszotta. Úgy látszik az igazgatóság e hölgynek szépségével akart a publikumban kravalt csinálni — mert oly rossz tapintatot csak föl nem tehetünk róla, hogy játékában bízott, •— de ekkor nem szabadot őt megérkezte óta a zártszékben bámultatni, mert igy bizony szépségén már kibámultuk magunkat anélkül, hogy valaki ránk azt a witzet. csinálhatta volna, hogy uj kaput bámulunk." Hát Barthné alaposan megkapta. De egy másik előadásról még sziporlcázóbb gúnnyal beszél kritikusunk, akiben nemegyszer magát Petőfit'- sejtjük. Ezeket mondja: — „A minap „Mária Magdolnádéval caizBUtodMá lógattak velünk. Egy gondos családatya bevivé • napon színházba tizenkét egyetlen leányát, épülni e szent történeten. S ugyancsak megjárta, — • darab az egész bibliát depopularizálta leányai előtt, másnap mind a tizenkettő deákba (de az Istenért, nem ám a miniszterbe) lett szerelmes. — Latkóczinénak, amint kilépett, rögtön a szemeiből kinéztük, hogy ő nem „Mária Magdolna". így dettő Sopornyinak, Szigetinek és Ötvös Borosának. De hói van az istenért. És tűvé tettük az egész szinti ázat érte, de sehol fel nem lelhettüfc, már azt hittük hogy csak epiritusban mutogatják majd. Mig végre Bemét Gazsi barátunk a közönség nem kis megnyugtatására abroncsot pattintott titkolózó lelkiismeretén és felfedő, hogy Mária Magdolna csak átöltözve, inkognátó jelenik meg a színpadon, s hogy azt bizony Szentp éteri játaza — dí^ez azért a darab végén sem sül ki. És úgy volt, amiként beszéték. Mária Magdolnát Szeot- péteri játszotta." Színész és szerző után az operaénekes sem kerülhette el a szigorú kritikus ítélkezését Pedig ez a B. jelzésű bíráló nagy barátja az operának, bizonyítja az a lelkesülő, magasztaló hang, amellyel olykor egy-egy sikerült operai előadásnak minden dicséretet megád: „Szivünket elragadta Flotownak, a jeles német zenésznek világszerte hamar kedvessé lett operája. Ellenállhatatlan vonzalmakat keltettek a hallgatóban operájának alakjai és személyesitői magok iránt." — így ir a Márta, vagy a richmondá vásár c. vigoperáróL Hanem aztán annál alaposabban kivégzi art, aki, úgy látszik, megérdemli: — „Olvasóink emlékezni fognak még Rös&lerre, ki ezelőtt egy évvel hollandus módon vett búcsút színpadunktól, azaz elment, anélkül, hegy csak azt is mondta volna: befellegzett S véle hanyatlott le operánknál a: kikszer szezon. Azóta bejárta ő a dalhont, vándorolt olaszfőid citromfái között, bejárta a lagúnák városát s hallgatott a Jan Carlo színházban éneket, — mint mi főle soha se hallottunk, — sohleiifolta hangiát, hogy elragadjon bájzengéeivel. Tanult ágálni kegyetlenül, intonál- ni irgalmatlanul. Hazajőve egy év múlva. Föl- rnéne a magyar színpad deszkáira és fölüle Luciában. ö keveset tanult. S mi 6em tanultunk énekéből egyebet, mint azt: hogy Rössler, ha Bécsba küldik is, Rössler marad. A második felvonás néhány dalában voltak sikerült percei. De midőn ! a haldoklási jelenet következett, egy tőrrel magát s két kikszerrel az egész közönséget megölte. Elgyötrött hangjában vonaglott a művészet. S Edgardó végdalának e szavait: „Ott az égnek csarnokának ah mi boldogak leszünk, „— akaratlanul is igy kelle értenünk: Ott a színház csarnokában ahl mi boldogak leszünk! És futott is az egész publikum, ki merre látott kifelé. Egyedül három ember maradt a színteremben nyugodtan, mozdulatlanul. Egyik a művész anyja, egy másik egy delnő, ki az operát, — bizonyos fülgyöngeségénél fogva, — csak látni képes, 8 a harmadik egy elszunnyadt táblabirő, ki midőn a futásnak eredő közönség robaja boldog álmából felserkenté, hazamentő ajkait e szóra nyitá meg: Szavazzunk! 1“ Végezetül pedig legyen szabad egész terjedelmében leirnom ugyanennek a kritikusnak egy nagyszerű szatíráját az akkori divatos darabok tipikus példájáról. A kaptafát gúnyolja ki ebben, amely pedig azóta is sok hangos sikernek a legjobb biztositéka. Az eddigi példák bizonyára hiánytalanul mutatták be nekünk a kérhelhetet- len régi kritikust, aki csak azért tudott komolyan haragudni, ha a szent művészeten csorba esett. Megérdemli, hogy ezért az idő távolságából is tisztelettel csodáljuk meg! Cikkének egy rendkívül szellemes részletével búcsúztatom el: — „Egy uj darab is megkottyant a múlt héten színpadunkon, címe: „öreg és ifjú orvos, vagy a kénégeny hatása", — biz isten az ember egyelőre, nem nézve tovább a Dunapartnál, azt hinné, hogy e darabnak a cime el van vétve és „Táblabiró dikoió vagy a kénégeny hatása" akarna lenni. Pedig ha osztán befizet az ember s közelebbről megnézi, hát csak azon veszi észre magát, hogy a cim tökéletesen pászol. S azt sem hinnétek ugye, kik e darabot nem láttátok, hogy ez olyas bóhóka vígjáték, miután két orvos is előjön benne, hát csak megfog egypár, vagy ha több nem is, de legalább egy személy halni, — s akkor mindjárt nem lehet-e vígjáték. Csalatkoztok. Mert ez valóságos vígjáték, még pedig, elég legyen dicséretére annyit mondanom hogy nem a legjobb. Valami francia pafcikériue, vagy laboráns Írhatta, kinek a mixtúrák készítése igen kezeli gyibe eshetik. Hogy fogalmatok legyen róla, előadom chémikus összerakását az egésznek: Egy gróf, egy grófaő, egy társa Hí odónő, egy adlopatha orvos, egy homo ep atka orvos, — ezek az alkatrészek. — Már most az egészet egy kis csípős szerelem sáncé- szál leöntve, lesz: A gróf szerelmes a társalkodó- nőbe. A homoepatha orvos dettó. A grófnő szerelmes s grófba, azonban urából alkalmilag a homoepatha orvosba. A táraalkodőnó dettó, de nem alkalmilag. Szentpéteribe senki sem szerelmes. Csomózás: A gróf azt hiszi, neje az orvosba szerelmes. A grófnő azt hiszi térje a tórsalkodőnjőbe sserehnes. A tánsalkodónő azt hiszi az orvos a grófnőbe szerelmes. Az orvos art hiszi, öbelé a grófnő snereVmes. Csak Szentpéteri tudja, hogy belé senki ss szerelmes. Vég: A gróf és a grófnő toénégenyt sxinak-meg- bódulnak, és ismét egymást aaeieUk. Ab orvos és a társalkodónő nem sorivnak ugyan kéoégeoyt, de azért megbódutnak és összekötnek. A iioutlnsálr közt a grófi cselédség tünetestül kei össze. Csak Szentp éteri áll rendőletlenül... mintán ami fehéreseiéi! volt, mind elkapkodták orra elől... és erre a függöny legördül, minthogy a vígjátéknak vége van, mások szerint a vígjáténkak átéri van vége, minthogy • függöny legördül. I li Első szlovák ékszer-, arany* «■ ezfistgyár 91| Tulajdonosok: TESTVÉREK "A; Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon : 16—02. Ak&F ^ Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Óarany és ezüst, valamint érmék fazon • fA átdolgozását a legolcsóbb árak mellett A A vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával *' a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek f# 8 jMgafl Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak MS ÍJ Javításokat azonnal eszközlünk Hl | I
