Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-26 / 219. (2144.) szám

1929 weptemfoeT 26, csü törtök. 9 ^RXGaiAV<AARHlRIiAg W—WBM3JBÜW>!JMBuBMggaiMMBffyy-ü^W6raHMCT»MSBfc^»yiá Kit tértiéi a felelősség azért, hogy a körmöd német elemi iskola két éf óta nem kapja meg a működési engedélyt? MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Bgéss Kösépearópáb&n hűvös időjárás uralkodik. A hőmérséklet maximuma 17, a minimuma —3 fok volt. — Időprognóris: Félig derült, reggeli köddel, éjjel igen hűvös, nyugodt. — Ellopták Trakovoe község kaaszájáít Nyitrai tudósítónk jelenti: A hétfőre virradó éjjel betörtek a Bucsány melletti Trakovce községházája és ellopták a vaskasszát, amely­ben a község pénzét őrzik. Az egy métermáz*a súlyú kasszát a tettesek az ablakon keresztül emelték ki. Legalább hárman voltak és a je­lek szerint ismerték a helyi viszonyokat. — A tolvajok azonban nem jártak jól, mert a be­törést megelőző napon nagyobb kifizetést esz­közöltek a pénztárból, a felesleget pedig bank­ban helyezték el, úgyhogy a szekrényben alig volt 1—2 korona. A nyomozás határozott irányba terelődött és igy rövidesen várható, hogy a tettesek csendőrkézre kerülnek. — Utolért© sorsa a Rogát híres haramia-királyát Bukarestből táviratozzék: A Duna déltájának vi­dékén hónapok óta garázdálkodik Cocos fai rés baramiavezér, akit a csend őrség idái "' a legszor­galmasabb kutatások ellenére sem tudott ártal­matlanná tenni. Valóságos hajtóvadászatokat ren­deztek a hírhedt haramia kézrekeritésére, Cocos azonban minduntalan elmenekült a gyűrűből. Most Tuleea mellett holttestet találtak, amelyen több lőseb volt. Megállapították, hogy a holttest Cocos haramiavezéré. A hirek szerint Cocost egyik ba­rátja terítette le, hogy megkapja a haramia fejére kitűzött százezer lei vérdijat. xx Rádiókészülékek, alkatrészek legelőnyö­sebben Blődynél, Kosice, Fő n. 61. Telefon 887. — Margit-gyógyvű a legjobb, — A Napóleon-szerepek áldozata. Páriából Ír­ják: Draien, az ismert francia színész, aki a Co- medie Francaise-ban valamikor igen sok Napo- leon-szerepet játszott, ugylátszik, most belebete­gedett a Napoleon-alaíkitásokba. Környezete ag­gódva veszi észre, hogy az idős színész kezdi ma­gát az életben is Napóleonnak képzelni. Sörözge- tée közben egyszerre csak minden átmenet nél­kül arról kezd beszélni, hogy mik voltak azok a sztratégiai hibák, amelyeket ő a Waterlooi csatá­ban elkövetett és biztosítja környezetét hogy leg­közelebb már jobban fog vigyázni és kiköszörüli a Waterlooi csorbát Néha bezárkózik a szobájá­ba, mert attól félt, hogy Elbába akarják hurcolni. A szerencsétlen színészt valószínűleg idegszana­tóriumba kell majd szállítani. — Soffőrnek tilos a szeszesital. Kacséiból je­lentik: Friedensburg kormányzó-elnök ^szigora rendeletben tiltott el minden állami szolgálatban álló soffőrt szolgálat előtt és szolgálat közben a szeszesitalok élvezetétől. KasseJ eddig megdöb­bentően nagy számmal szerepelt a német baleseti statisztikában és ez az intézkedés mintegy jó pél­dával akar szolgáim a magánsoffőrök számára is. Részeg eoffört már az első alkalommal megfosz­tanak vezetői igazolványától, de már a spiccért is súlyos pénzbírság vagy kényszermunka jár. A kormá nyzóelnők egyben körlevelet intézett vala­mennyi német nagyvárosihoz, amelyben hasonló intézkedések elrendelését kéri. KovaSöld hőszigetelő anyagok Schulz R. oki. mérnök, Bratislaua, Leinburggasse 22. — Nyolcórai munkaidőt követelnek az indiai bajadérok. A középindiai bajadérok foglalkozá­sukhoz cseppet sem illő lépésre szánták el magu­kat. Szociális helyzetük és fizetésük javítására szakszervezetet alakítottak. A szakszervezet most az angol kormányhoz fordult s azt kérte, hogy akadályozza meg kizsákmányolásukat és vezesse be törvénybe a 8 órai munkaidőt. A bajadérok főmunkaadói: a maharadzsák természetesen hal­lani 6em akarnak erről az újításról — A női foglyok is dohányozhatnak egy ameri­kai börtönben. Illinois állam Joliét nevű városá­ban van Amerika egyik iegliberálisabb berende­zésű fegyháza. A férfiraboknak már régóta sza­bad dohányozniok és mo6t a fogház igazgatója a női foglyoknak is megengedte ezt. — Nem lehet különbséget tenni a férfi és női foglyokkal való bánásmód között — mondotta a fogházigazgató. — Különben is a női foglyok 90 százaléka szenve­délyes dohányos és miért fosszuk meg őket az egyetlen szórakozástól, amely elviselhetőbbé teszi számukra a börtönéletet. — „Csúnya botrány a nagytapolcsányi jegyzői hivatalban". Szeptember 21-á számunknak ily oimü nagytapolcsányi tudósításával kapcsolatban Gelb Miksa nagytapolcsányi lakos a következő helyreigazító nyilatkozatot küldötte be: ..Nem fe­lel meg a valóságnak, hogy szerdán jelentem volna meg a jegyzői hivatalban, ellenben igaz az, hogy pénteken, folyó hó 13-án jelentem meg ott illetőségi bizonyítványom végett. Nem igaz az, hogy illetőségem kétséges, ellenben igaz az, hogy , ok nélküli nehézségeket gördítenek a bizonyít- ^ vány kiadása ellen. Nem igaz az, hogy emiatt ki- i jöttem a sodromból és éktelen lármát csaptam, igaz az, hogy Jelinek főjegyző goromba vieelke- ' dése ellen energikusan tiltakoztam. Nem igaz, hogy városi rendőr vezetett ki a hivatalból, ellen- 1 ben igaz, hogy a felszólításra magam hagytam el ; azt. Nem igaz, hogy bűnvádi eljárás indult meg ellenem, hanem igaz az, hogy energikus fellé- j pésemet kihágásnak szeretnék minősíteni". : HA PRAGABA JÓN KERESSE FEL EMMI WEÍL HÍMZŐ ÉS BA- TIKMÜTKRMÉT. PRAOA I., VELKA-KARLO- VA 5, II. UDVAR, ITT EM ÜZLETEK ÉS DI­VATSZALONOK RÉSZÉRE MEGFELELŐ ARAK Körmöcbánya, eziepteanber 25. (Saját tudó­sítónktól.) A német kultu regyeeüleá nagy áldozatok árán létesítette Körmöcbányám, ahol a népszámlálás szerint több mint ezer német él, a német kisdedóvót s a német ele­mi iskolát. A német kisdedóvó megnyitását törvényszeriileg ibegelentették, válaszul azon­ban most kétévi fennállás után beszüntették a mű­ködését. Az elemi iskola megnyitását szintén az elő­írásoknak megfelelően jelentették be, mind­azonáltal azt múlt év októberében hatósági­lag beszüntették és a sí ülőket megbüntették, hogy gyermekei­ket idejekorán nem íratták be a csehszlo­vák iskolába. Ez évben a körmöciek újból bejelentették az iskola megnyitását, de sajnos mindezideig választ nem kaptak s igy ismét ott lebeg fejük felett a veszély, hogy becsukják az iskolát s megint megbüntetik a szülőket. Egyetlen fórum aem állítja, hogy az emgedé­C&allóköz, szeptember 25. Mesélni hallat­tuk, hogy él valahol a Csallóköz egy híres fa­lujában egy festőművész, elvonulom a világ­tól, — magát keresve, magába mélyeéve, ku­tatva a jövőt — az igaz színtiszta művészetet Mesélni hallottuk — hol itt, hol ott, Budapes­ten, mindenütt, — de eddig még senki nem látta a falut, senki sem látta a műtermet, sen­ki sem látta a festőt. Az ember szeret felfedezni nagy tehetsé­geket, nem sajnálja a fáradságot, viszi a kí­váncsisága, de csak a — kíváncsisága, mert a nagy világ forgatagában élő ember, a cini­kus és pesszimista nem hisz az ilyen mesék­nek, nem hisz a csodám üvészeknek. Hosszú ut után kopogunk a műterem ajta­ján. Halk, szerény igen a válasz. Feltárul az ajtó és feltárul mélységes művészete egy ma­gát hosszú évek vívódásai után megtalált mü- vészléieknek. Az első hozzáértők után jöttek innen és onnan is előkelő műkritikusok, kik előtt csak az volt a rejtély, hogy miért nem megy ki a festő a nagyvilágiba. Halk válasz: Ott hiányzik az elmélyedés­hez szükséges nyugalom, hogy képei a gondo­latai, hogy nem tud azoktól megválni és sok­sok mindenféle. Rábeszéltük, biztattuk kér­tük hogy hagyja el önkéntes remeteségét, hogy művészetének kell a világváros zaja, ok­vetlen kell Budapest, kell a nagyváros ma- gasfoku, sok száz esztendős művészi kultú­rája. Panaszkodik, hogy főleg attól fél, hogy leg­jobban szretett képeitől kell megválnia. Mi Salzburg, szeptember hő. A Mozart emlékezetére és az idegenforga­lom emelésére s állandósítására rendezett ün­nepi játékok huszonhét napon át szórakoztat­ták és gyönyörködtették Salzburg különféle nemzetiségű és igényű átutazóit, kik nagy- részben az évről-évre hűségesen idelátogatók, részben pedig az uj érdeklődők voltak. A ren­dezőség ma is lelkesedéssel, fáradságot nem sajnáló buzgalommal iparkodik mindent ab­szolút értékben adni, de ugylátszik: erősen befolyása alatt áll a folyton szerepelni (pénzt, sok pénzt keresni) akaró törzsmüvészgárdá- nak, melynek élén ma is az elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen Reinhardt áll. Szegény Salz­burg! Mi lenne, ha ez a speciális Festspiel- genie meghalna?! Berlinnek már kinyíltak a szemei, ott már unják a vagy azonos, vagy uj, de vérszegény ötleteit, de a salzburgiak még gutgesinntek. Szerencse, hogy a hang­versenyeken nem rendezhet (talán azért is elsőranguak?), de az operák rendezője, Wal- lerstein ugylátszik nagyon a hatása, vagy ta­lán hatalma alatt áll. Pedig láttunk néhány szépen elgondolt és megcsinált jelenetezést úgy a Don Juan-ban, mint a Rózsalovag-ban, ügyes és pompás diszletet, de a barokkstilii kerettel színpadot kisebbíteni szükségtelen, sőt határozottan kárára volt az előadásoknak. Az operai előadások világítása pedig egészen I ötletszerű, rossz. lyek meg neon adhatók, de sürgetések alkal­mával a pozsonyi iskolaügyi referáius a tu- róoszeutmártonii tamfelügyelősógre hárítja a késedelemért a felelősséget, ez a körmecbá- nyaá járásin vatalra és viszont. S ez igy megy folyvást körbe-körbe. A helyzet tehát az, hogy a kormány a sok kérés dacára eddig az iskolázás lek in telében a könmöcbányai német kisebbséggel szem­ben nem teljesítette kötelességét, sőt még azt sem teszi lehetővé, hogy a körmöci né­metek a saját anyagi erejükből tartsanak fenn kisebbségi iskolát. Ez az eljárás nem­csak hogy az 1920 február 29-én kelt 121. számú a'lkotmányförvénmyel ellenkezik, de az el nemzetleni tési törekvés színezetét viseli magán, ami az alkotmányiéul értelmében büntetendő. Értesülésünk szerint az elkeseredett szü­lők azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a humanizmus szellemével össze nem férő helyzetet panaszlevélben fogják föltárni a degnagyobb csehszlovák humanista, Masaryk köztársasági elmöík előtt. T. F. pedig mosolygunk magunkban és reméljük, sőt biztosra vesszük, hogy féléimé valóra vá­lik és hogy a Csallóköz áldozatra kész müér- tő közönségén keresztül a Csallóköz magyar levegőjének festője eljut a nagy magyar met­ropolisba, Budapestre és ott is ismert lesz. Meg fogják ismerni művészetét. De művé­szetének hírét nem életének hírhedten szen­zációs eseményeinek köszönheti, nem annak, hogy bölcsője esetleg valamely kunyhóban ringott, hanem elmélyedéssel, nagy tudással, gondolkodással megfestett mélységes müvei­nek. Rábeszélésünk első eredménye, egy pozso­nyi kiállítás; félő, tapogatózó lépése egy nagy kiforrott talentumnak, mely talentum egy csapásra fog meghódítani mecénást, müértőt egyaránt. Kiállitásánák anyagát megértő ba­rátai most rendezik. Nagy anyagból kell ki­választani és fogják kiválasztani azokat a müveit, amelyék művészetét a legméltóbban képviselik. Biblikus képeit, melyek mutatják komponáló képességének nagy virtuozitását, egyéb figuiális képeit, hol a szinpompa vete­kedik a rajz és mozgás tökéletességével és kis méretek között is monumentális tájképeit, melyeknek leiegője a tökéletes csallóközi le­vegő. Az októberi pozsonyi kiállítás sok-sok év után az első nyilvános szereplés. Barátai óhajtották, akarták és akik Szemere János kiállítását megnézik — a barátoknak fognak igazat adni. (b. H. Ll.) A Festspielhaus, ez az akusztikátlan ho- dály, szellőzetlenségével és rettenetes hősé­gével erősen leszállítja az ezeregynéhánv hall­gató élvezetét ügy tudjuk, hogy a Festspiel- haus-Gemeinde már rájött erre és a jövő évi játékok idejére úgy ezt a bajt, mint a szin- padberendezési hibákat ki fogják küszöbölni. A színpadi játékokat a Jedermann domi­nálta tiz előadással, Don Juan, Rózsa lovag öt-öt és a Fidelio három előadása mellett. Ke­gyelettel ismerjük el a tragikusan elhunyt Hoffmannsthal e gyönyörű misztériumát és hisszük, tudjuk, hogy közönségvonzó, de sok más nagy értéke is van a német drámairoda­lomnak, melyek változatosságot nyújtanak. A Jedermann részben az előző, részben uj sze­replőkkel került színre, valamivel több „asz- talvendég“-gel, sem jobban, sem rosszabbul, mint azelőtt. Számottevőbben Musil Erich és HALTENSERGER Gyártelepek; Budapest - MoSíee PíeStany FEST - TISZTIT HŐS Központi üzem cimc: Haltenberger festögyár, Kosice 2 Evans Karín alakítása emelkedett ki, utóbbi a letűnt Darvas Lili szerepében. Mozart drágagyöngye a Don Juan, Beetho­ven nemesen szép Fidelioja és Strauss Richárd pompás Rózsalovag-ja a müvek zenei értéké­hez méltóan interpretáltatott. Nyolc zenekari hangverseny folyt le a P'est- spielhaus és a Mozarteumban a bécsi filhar­monikusok brilliáns játékában, Mozart. Haydn, Weber, Brahms, Beethoveu, Straviszky, Csaj- kovszky, Manuel de Falla és Clemens von Frankenstein kompozícióival fogva meg és nyűgözve le a gyönyörüségszomjas közönsé­get, mely úgy a dirigenseket, mint magát a művészi teljesítményében elsőrangú zenekart minden egyes alkalommal őszinte hálával és szeretettel ünnepelte. Schalk és Krausson kívül a dresdai Busch Ferenc, Paumgartner Rernát (Mozarteum), a londoni Kerby Pál, a ini büszkeségünk: Dohnányi Ernő és egy, egész különlegesen jó müncheni vérbeli ze­nész, Hans von Knappertsbusch karmesteri pálcája keltette életre a nagy szerzők opu- szainak ezer szépségét. Az orosz mesterek müveinek előadásában Askenase István, a spanyol de Fella „Éjszakák Spanyollion kert­jeiben" eredetien újszerű és erősen melódi- kus müvének bemutatásán Tagliafero Magda párisi zongoraművésznő járult hozzá a meg­érdemelt sikerhez. Három kamarahangverseny volt. Az elsőn Hayden Etel newyorki énekesnőt hallottuk, aki sötétárnyalatu szopránját könnyed, he­lyes technikával, színesen csillogtatta, Pirnie Donald (szintén newyorki) bariton színezé­se már szegényes, fejhangjai erőltetettek vol­tak és bár hangárnyalata szép, nem tudott túlságosan elragadtatni, bár sokszor kielégí­tőt adott. Külön emlékezünk meg a Melles Béla ope­raházi hangversenymester, Banda Márton, Gáti István és Sckolz János kvartett vendégszerep­léséről. Mozart C-dur vonósnégyesét, G-moll vonósötösét (Stumvoll közreműködésével) és G-moll zongorakvartettjét Dohnányi Ernő zon­gorajátékával adták elő. Ha nagyon dicsér­nénk őket, csak igazat Írnánk, de mert ma­gyar vendégszereplés volt, az elhangzott kö­zönségmegjegyzések és a külföldi lapok kri­tikáiból citálunk, mondván: Az abszolút, mű­vészet nagyszerű megnyilatkozása volt, min­den ütem, minden frázis, minden tónus lélek­kel átérzett, átgondolt, kidolgozott felépítése volt a halhatatlan mester müveinek széles- vonalú, egységes, festői és relifszerü, pompá­zatos játék szindus keretében. Az elismerő nyilatkozatok igen kis részét adtuk vissza ezekben a szavakban. A négy templomi koncert keretében Cor- nelius: ,^Stabat Mater“-e Mozart „Davidde penitente", „Requiem" és „C-moll misé“-je adta a ahllgatóságnak ájtatos ajándékát. A Residenz udvarán, árkádok alatt, 9 órai kezdettel öt Mozart-szerenád idézte a salz­burgiak félistenének szellemét, csodaszép melódiák hangja töltötte be a csillagos éjek csendjét. Az ünepi játékok keretébe Paum­gartner állította be a szerenádokat, melyeken Mairecker Ferenc bécsi hangversenymester jtászotta a vezetőszólamokat. A közönség ál­landó érdeklődése mellett művészileg igen nagyjelentőségüek voltak. Van Salzburgnak egy igen kedves, szintén művészi sajátossága: a Marionettentheater. Tizenhat év előtt létesítette az idén 70-ik élet­évét teljes egészségben betöltő Aicher Antal és folyton tökéletesítve, ma már annyira ér­tékes szórakozóhelye a városnak, hogy mu­lasztás nem megnézni, nem Írni róla. A szín­pad egy méter magas, két méter hosszú, itt játszanak a finom huzalokon és huzalokkal mozgatott kis szinészfigurák, olyan tökéletes módon, hogy bámulatot kelt ez a technika. A kulisszák, szinpacli berendezések, bútorok spinét teljes illuziót keltők, kicsinységükben is kidolgozottak, nagyon szépek. A színfal mögött mondják vagy éneklik a szerepeket és pedig művészemberek. A kis színpadon gyermekmese, Mozart életéből vett történet, kis vigopera, sőt a Faust-legenda legelső, ősi | feldolgozása is szinrekerül. Az öreg Aicher, Hermán nevű fiával, maga gyártja kis szinész- figuráikat és fáradhatatlan ambícióval fej­lesztik műintézményüket. Salzburg városa érdemes öreg polgárának nagyon szép ünnep­lést is rendezeti, melyen az ünnepi játékok kiváló művészei szerepeltek és köszöntötték a 70 éves aggastyánt. A Marionettentheater Salzburg egyik leg- bájosabb látványossága. A jövő évben az ünnepi játékok tizedik év­fordulóját üli Salzburg. (*) Király Ernő színigazgató lett Newyorkban. Király Ernő. áld végképpen búcsút mondott Ma­gyarországnak, állandóan Newyorkban tartózko­dik. Amerikából most érkezik róla az a hir. hogy elvállalta Endrey Jenő magyar színtársulatának művészi igazgatói állását és már maga rendezte a társulat első újdonságát, a „Mit suttog a fehér akác" cirnii operettet. (•) Lehet-e a táncot plagizálni? A berlini bí­róság érdekes üggyel foglalkozott, a minap. Egy angol táncos kártérítési pert indítóit Brúnó Arco nevű tánckomikus elein, aki a kereset szerbi! öt­leteit cs figuráit lemásolta. A bíróság érdekes ítéletében kimondotta, hogy táncot nem lehel pla­gizálni, mert az nem önálló szellemi termék és igy jogvédelemben sem részesülhet. A bíróság in­dokolása sok szakértelemről tett tanulságot, mert többek között hivatkozott arra is, hogy a tánofi- gurák átvétele általában szokás és igy például Anna Pavloviul híres „Haldokló hallj u“-ját sem védhette meg semmiféle jogszabály az utauzástól. A salzburgi ünnepi játékok utóm SznDtffliteKölÜr^KcibTaRA. Szemere János csallóközi festő pozsonyi kiállítása elé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom