Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-25 / 218. (2143.) szám

'P&KGA1 -/ÁAG^ATi-H tRIiAP 11 ICftZCÍAZM^CP A komáromi kereskedili testületének negyedszázados Jubileuma — Az Impozáns lefolyású díszközgyűlés — Komárom, szeptember 24. (Saját tudósítónktól.) Bensőséges ünnepet QU vasárnap a komáromi kereskedőtársada­lom a Komáromi Kereskedők Testületének buazonótévee fennállása alkalmával. A testü­let jubileuma egyúttal jubileuma volt Fried Jenó testületi elnöknek ia, aki ti® év óta tölti be ead a tisztséget A jubileumi diszközgyülés délelőtt féltizen- tgy órakor kezdődött a testület kulturpalotai helyiségében, amelyet zsúfolásig megtöltött Komárom társadalmának ezine-java. A kö- aönaég soraiban ott láttuk a hatóságok kikül­dötteit, a pozsonyi kereskedelmi és iparka­mara képviselőjét, továbbá Milch Dezsőt, a testület örökös diszelnökót, Riohter János aeenátort, Füssy Kálmán nemzetgyűlési kép­viselőt, Gidró Bonifiác gimnáziumi igazgatót és a komáromi társadalomnak még számos tagját. A díszközgyűlést Fried Jenő elnök nyitotta meg, aki meleg szavakban emlékezett meg az elődökről, akik 25 évvel ezelőtt a testületet megalapították. Majd vázlatosan ismertette a testületben lefolyt munkát, amit a testület az elmúlt években kifejtett a komáromi keres- kedőtársadalom érdekében. Ismertette ezután az uj ipartörvény által előállott helyzetet, amely szerint a kereskedők és iparosok egy szervezetbe tömörülnek az általános ipar tár­sulatok cégére alatt. Ez az intézkedés — je­lentette ki Fried Jenő — semmiképpen sem mondható szerencsésnek, amit legjobban bi­zonyít az, hogy Szlovenszkóból e rendelkezés ellen a nagyobb szlovenszkói városok kereskedő társadalmai évek óta protestálnak. Mi az első pillanatban állást foglaltunk ez ellen és kértük a kereskedelmi minisztert, hogy törvényadta jogánál fogja és a törvény­be előre beillesztett pont alapján engedje meg, hogy önálló működést fejthessünk ki. Már 1928 karácsony táján megígérték, hogy ezt a rég óhajtott önállóságunkat megkapjuk. 1929 tavaszán Turócszentmártonban lefolyt országos ipartársulati gyűlés ránknézve ked­vezőtlen határozatot hozott, amelynek alapján elódázódott kívánságunk teljesülése. Azóta ez év augusztusában a kereskedelmi miniszter ismét megértéssel fogadta a kérést és meg van minden reményünk arra, hogy önállósá gunk minél előbb meglesz. Fried Jenő így folytatta ezután tartalmas megnyitó beszédét: — Ez volt a múltnak a képe. A jövőt nem látjuk. Egy bizonyos, hogy úgy nekünk, mint mindenkori utódainknak csak egy lehet a céljuk, a kereskedőtársadalomnak megbecsü­léséért küzdeni. Mindenki előtt világos ma már az, hogy a kereskedelem a legbecsülen- dőbb értékek egyike. Kereskedelem, ipar,1 gazdaság nélkül nem élhetnek meg az álla­mok. Mindennap olvashatjuk azokat a nagy törekvéseket, amelyek a világhatalmak ezidő- szerimti vezetőinek is programját alkotják: A kereskedelemnek és iparnak több szabadsá­got biztosítani! Végül Fried Jenő üdvözölte a megjelent hi­vatalos személyeket és kereskedőtársait. Ezután Fülöp Zsigmond népbanki igazgató, aki nyolc évig volt a testület főtitkára, mon­dott tartalmas beszédet, amelyben Fried Je­nőnek érdemeit méltatta. Beszéde közben leleplezték a jubiláló elnök arcképét, amelyet Komáromi Kacz Endre, a kiváló fes­tőművész készített el a választmány megbízá­sából. A kép leleplezése nagy lelkesedés mel­lett történt. Fülöp Zsigmond nagy tetszést kiváltott sza­vai után a kereskedelmi és iparkamara kép­viseletében Guggenberger Sándor dr. kama­rai titkár szólalt fel, aki a kamara elnökének, Stodola Kornél dr.-nak üdvözletét tolmácsolta és a kamara nevében meleg szavakban üd­vözölte a jubiláns egyesületet és annak tiz éven át érdemes elnökét, Fried Jenőt. Boldoghy Gyula az általános járási ipartár­sulat nevében szólalt fel, majd utána Milch Dez9Ö, a testület örökös díszeinek© szólalt fel és nyújtott békejobbot a szép ünnep alkalmá­val Fried Jenőnek, akivel a múltban nem mindig a legteljesebb harmóniában dolgozott. Ezután Fried Jenő érdemeit méltatta, akinek nevéhez fűződik a testület konszolidálódása. Füssy Kálmán magyar nemzeti párti nem­zetgyűlési képviselő a gazdatársadalom nevé­ben köszöntötte fel a jubiláns testületet és el­nökét, majd Telkes Mihály a kereskedő ta­nonciskola nevében mondott szép szavakat, végül Petőcz János a magyar-komáromi ipar- társulat üdvözletét tolmácsolta. A felszólalások után Iváníy Géza főtitkár felolvasta a nagyszámban érkezett üdvözlő táviratokat. Majd Fried Jenő megható szavakban kö­szönt© meg az elismeréseket, amelyeket a ju­biláló testületre hárított át. Ezután a díszközgyűlés az 1928. évi zár­számadást egyhangúan tudomásul vette, ugyancsak el fogad a az 1929. évi költségvetést is. A választmány kilépő tagjai helyébe a tea- tű let újra megválasztotta az eddigieket, uj tagnak pedig Vei! Jenő bankigazgatót válasz­totta meg. Végül Krausz Béla ismertette be­nyújtott indítványát, amelyet a forgalmi adó átalányositása érdekében tett magáévá a köz­gyűlés. A díszközgyűlés után a Horvát-félé étterem­ben százteritékes ebéd volt, amelyben több toastot mondtak a jubiláns testület elnökére (k. e.) Időszerű mezőgazdasági kérdések Irta: BEINRQHR DEZSŐ, a Magyar Gazdák Szövetkezete igazgatója A gabona nap ró!-napra olcsóbb, a gazdák ez­zel egyenlő arányban mindig elkeseredettebbek és állandóan halljuk, hogy nem érdemes termelni; vagy minek miitrágyázzon, minek áldozzon a gaz­da, amikor a termésért alig kap valamit, holott akár a gazdasági cikkek, akár az adó, vagy szo­ciális terhek nem hogy csökkennének, sőt inkább emelkednek. Amilyen súlyos helyzetet teremtett a gabonaárak katasztrófádé zuhanása, annyira érthető az elkeseredett ember szempontjából, hogy ilyen óe hasonló kifakadásokra ragadtatja el ma­gát és vele együtt szinte szuggesztiv módon elhi­teti önmagával, sőt még másokkal, mondhatni a gazdák nagy tömegével, hogy tényleg nem érde­mes mindent elkövetni a többtermelés érdekében, így azután előáll a helyzet, hogy a gabonaárak nagymérvű csökkenése a jövőbe:, a termésátla­gok meglepő visszaesését fogja eredményezni kü­lönösen a kisgazdáknál, akik leginkább hajlanak a töm eg-szugg eszei óra. így az árzuhanás kétsze­resen súlyosan fogja a hatását éreztetni. Szomorúan tapasztaljuk őzt mindazok, akik a gazdaközönséggel élénk összekötetésben vagyunk és sokszor tehetetlenül állunk a szinte járványo­sán fellépő bajjal s~ mben, mert nálunk a szer­vezettség még meg sem közelítette azt a fokot, amely a nyugati (holland, német, dán stb.) me­zőgazdáknál van, ahol a szaklapok, egyesületi és szövetkezeti közlemények révén máról-holnapra tudtuladhatják, sőt meg is értetik a gazdaközon- séggel, hogy az értéket vesztett gabona nem akkor lesz kevésbé veszteséges a gazdára, hogyha fel­hagy a szükséges befektetésekkel, mint pL a mű­trágyázás, mert ezek elmulasztása ;selén még ke­vesebb fog teremni és az a kevesebb természete­sen kevesebbet is fog érni. hanem éppen ilyen­kor van szükség arra. hogy a föld hozamát a ma­ximumra emeljük, még intenzívebben termeljünk, vagy pedig oly termelési ágat vezessünk be. amely pótolja a gabonatermelésnél ért veszteségeket és amelyet eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak na­gyon is mellékesen kezeltünk. Természetesen azonnal felvetődik a kérdés, hogy mi volna hát akkor most a teendő. Talán az, hogy a gabouaterületak nagyrószét azonnal ipari] t növényekkel vesse be a gazda és búza helyett máris repcét vessen, vagy az árpaföldeket lenre készítse elő? Temószetes, hogy erre nem lehet úgy gondol­ni, mert az a — nevezzük igy — laikus gazda, aki az ipari növények termesztését csak hirből is­merte eddig, nem fog egyszerre szakember lenni ezek termesztésénél és előbb a saját kárán kelle­ne tanulnia (de igy is akkor kettős károsodás ér­né). Mindenesetre a gabona árszintje, hogy ilyen­re elő kell készülni és igenis meg kell sürgősen kezdeni még a legkisebb gazdának is az előkészü­leteket, hogy az ipari növények termesztésében jártasságra tegyen 6zert és azokat eleinte kicsi­ben, majd fejlesztve vezeese be. Van azonban a mezőgazdasági termelésnek egy ága, amelyet minden gazda mivel, de amely a mostani viszonyaink között nem hozza meg azt a hasznot, amelyet könnyen meghozhatna. Ez a szarvasmarhatenyésztés. Minden gazda istállója te­le vau, minden gazda tart teheneket, hogy ne­veljen tőlük és felesleget eladhassa, sőt még ma­rad valami tej is, amit ugy-ahogy értékesíthet. Ha elővesszük az állattenyésztési szakkőnyveket, vagy böngésszük a külföldi statisztikákat, sőt ne menjünk messzebbre Morva- és Csehországtól, mindenhol azt látjuk, hogy az állattenyésztést mű­velők a tehén a tejhozara évi átlaga szerint be­csülik meg. Vessünk ugyanakkor egy komoly pil­lantást a mi gazdaságainkba, ahol a tehenek ta­lán minden külső jellel rendelkeznek, ami a bő tejelésre mutat és a sajtárba mégis szinte muta­tónak kerül csak tej. Az a tehén, amely naponta 14—18 literre volna képes, alig ád 5—6 litert a gazdasszonyának. A gazda és a gazdasszony azzal érvel, hogy nem érdemes etetni, drága tenyész- anyagot venni, mikor a tej 80—100 fillért ér, sőt még esetleg igy is megmarad és a tehén úgy sem fog többet elleni egy borjúnál, mégha eredeti nemes fajtából származik is. (Meg kell jegyeznem, hogy ezen megállapításaim elsősorban a Garami völgyére vonatkoznak, de saját és szerzett ta- pasztalalaím szerint más vidékeken csekély kivé­tellel még rosszabb helyzet is adódik.) Első hallomásra szinte igazat kell adnánk an-1 nek az érvelésnek, azonban mégis fel keü vetni a kérdést, hogy megkiséreltók-e a gazdák az ér­tékesítés megszervezését; tettek-e valamit azon irányban, hogy azért a tejért, amelynek városi ára 180—250 fillér között mozog, • többet érhesse­nek el anélkül, hogy a városi eladási ár megvál­tozna, sőt esetleg még lejebb is menne? A tejértékesités egy speciálisan a szövetkezetek ügy-, illetőleg működési körébe tartozó ágazat. A termelők által létesített szövetkezeti szervezet minden fillérnyi haszna a tagoké marad és csak igy válik gazdaságossá a termelés fokozása, rend­szeres takarmányozás és a tejelő marha egyedi vá­logatása által. Ugyancsak nincs meg az a veszély sem, hogy a termelőnek a nyakán marad valami tej, mert a szövetkezetek mind n mennyiséget át­vesznek, amit vagy mint tejet, vagy mint tejtermé­ket (vajat, sajtot, túrót) juttatnak a fogyasztóhoz. Ezáltal a szervezetnél egyenlítődik ki az a kü­lönbség, ami a tej és a feldolgozott termeli között fennáll. (A tej kevés költségen, drágább áron értékesíthető, míg a feldolgozott felesleg egy li­ter tejre visszaszámítva, aránylag kisebb érték­kel bir.) A fogyasztó is nyer a szövetkezetek lé- tesülése által, mert igy garantáltan eredeti tejet, vagy terméket kap és ami higiénia szempontjából nngyjelentőségű, a szövetkezetek teje pasztörizá­lás és a tehénállomány állandó vizsgálata által baktériummentessé válik és különösen a tüdővész terjedésének vet gátat. A tejtermelés fokozása által nemcsak a szarvas­marhatenyésztés jövedelmezősége növekszik, ha­nem ennek egy mellékágaként a sertéstenyésztés is lendületet nyer. A feldolgozásra szánt tejmeny- nyiségből viszamaradt tejsavót, vagy sovány tejet legjobban a sertés értékesíti. Ezért pl. Dániában és Hollandiában a szarvasmarha tenyésztéssel tel­jesen egyenrangúvá fejlődött a sertéstenyésztés is. Ez a probléma, amiről természetesen igy új­ságcikkben csak dióhéjba sűrítve lehet Írni, most különös időszerűséget nyert azzal, hogy a Föld- mivelésügyi Tanács is intenziven foglalkozik az állattenyésztés és vele kapcsolatban a tejértéke- sités kérdésével és minden körzetben mozgalmat Indít tejszövetkezetek létesPése érdekében. Léván a Magyar Gazdák Szövetkezete kezdemé­nyezésére ugyancsak erőteljesen indult meg a mozgalom és természetesen a szlovák vidék be­kapcsolásával egyöntetűen folyik a munka, hogy az állam támogatásával rövid időn belül megala­kuljon a tejszövetkezet. Uj tanácskozások a gazdasági kisantantról. Ezeket a tanácskozásokat novemberben fogják megtartani Prágában. A napirenden a buka­resti progTam főbb pontjai szerepelnek. A csehszlovák iparosok szövetségével kapcso­latos gazdasági bizottság, amelynek célja a középeurópai gazdasági együttműködés kiépí­tése, az egyes gazdasági szervezetekhez kér­dőívet küldött, amelyen állást kell fogalmok a bukaresti program pontjaival szemben. A beérkezett anyagot azután általános memo­randum alakjában fogják feldolgozni, amely a gazdasági k i sántán t tanácskozásainak alap­ját forrja képezni. Megnyílt a berlini nemzetközi kereskedelmi konferencia. Berlinből jelentik: az interparla­mentáris kereskedelmi konferencia csehszlo­vák delegációja megérkezett Berlinbe. Stodo­la Kornél dr. szenátort választották meg a de­legáció elnökéül. Az egyes munkákat és re­ferátumokat a delegáció tagjai között osztják fel. Az interparlamentáris konferencia vezér- tanácsában Csehszlovákiát Stodola szenátor és Stilin képviselő fogják képviselni. ÉRTÉKTŐZSDE Javolt a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 24. A tőzsdén ma nyu- godtabb volt a hangulat. A spekuláció vissz- vásárlásokat eszközöl és ezért az üzlet élén- kebb volt. Néhány érték behozta az elmúlt napokban szenvedett veszteségeket. Az ipari részvények piacán javult: Berg és Hütten 45, Cseh Kereskedelmi 40, Cseh Cukor és Nord- bahn 30, Ringhoífer 20, Skoda 19, Prágai Vas 18, Aussigi Vegyi 16, Solo 15, Königshofer és Poldi 10, és néhány érték 2—10 koroná­val. A bankpiacon Zsivno 3, Prágai Hitei 2, Cseh Eszkompt és Lander 1 koronával ja­vult, Cseh Indusztrial 2, Slovenská 1 koroná­val gyengült.-f- Barátságos a budapesti értéktőzsde. Ked­vező külföldi jelentésekre az irányzat javult. Magnezit, Bauxit, Fegyver, Salgó és Rima nyereségekre tettek szert, mig Drasche 9 pengőt vesztett. A forgalom nyugodt volt és a hangulat bizakodó. — Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem szereplő ér­tékek közül a Moldár 91, Részvénysör 120 pengő árfolyamot értek el.-f- A prágai devizapiacon Amsetrdam 035, Brüsszel 0.20, Zürich 0.05, London 0.055, Mi­lánó 0.02, Páris 0.0075 koronával javult, Ber­lin 0.025, Budapest 0.15, Varsó 0.075, Bécs 0.05 koronával gyengült.-f- Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Nyu­godt üzlet mellett alaphangulat nem volt ba­rátságtalan. Alpine, Féltén és Semperit ja­vult. A korlátban Magyar Cukor javu’t, Dy- namit letöredezett. Később stagnáció állt be, amely végig tartott. + Szilárd a berlini értéktőzsde. A bankok kliensei nagyobb vásárlásokat eszközöltek. Specialitások 10—15 százalékkal javultak. Néhány montánpapir 5—7 százalékkal javult,! mig az átlagos javulás a többi piacokon 3—4 I százalékot tett ki. áiStiT@£S91-f- Szilárd a prágai cukorpiac. Nyersáru­jegyzés Aussig loko 138—138-50.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: tiszavidéki búza 22.80— 23.05, felsőtiszai 21.90—22.15, egyéb 21.S0— 22.05, rozs 16—16.10 pengő. A többi gabona­cikkben az árak változatlanok maradtak.-f- A mai budapesti terménytőzsde határidő­piacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefouália, az irányzat gyöngébb, a forgalom élénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza októ­berre 21.73, márciusra 24.17, 24.16, májusra 24.88, tengeri májusra 17.48, 17.50, 17.46, 17.47 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén a kővetkező árakat jegyezték: búza 223—6, rozs 178—81, árpa 202—22, zab 164—74, tengeri 209—10, búzaliszt 24.75—33.75, rozsliszt 24.25—25.75, buzakorpa 11.6—12.25, rozskorpa 10.8—11.25, viktóriaborsó 38—46, kis ehető borsó 28—33, takarmányborsó 21—23, repcepogácsa 18.50— 19, lenpogácsa 24.3—24.6, szárazszelet 12.4— 12.7, burgonyareszelék 14.6—18.2. 4- A Iondoui gyapjú aukció tegnapi napján 8.260 bál került eladásra és ebből ötezer bált adtak el. Elsőrangú választék volt tapasztalható, de a ke­reslet nem veit nagy. Az árak letöredezték. — A bradfordi piacon az üzlet szűk határok közölt mozgott. Az irányzat gyengült— A havrei piacon a szeptemberi árut 11.50-nel jegyezték. + A tengerentúli gabonapiacokon a következő árakat jegyezték: Csikágó: búza hard winter: II. 127.25, III. 126.75, ezeptemb ni 128,75, decemberi 135.37, márciusi 151, májusi 145.12, tengeri mixed II. prompt 98.37, szeptemberi 97.87, decemberi 96.12, márciusi 100.12, májusi 103.12, szeptemberi zab 50.62, márciusi 55.75, májusi 57.37, szeptem­beri rozs 101.25, decemberi 107.37. — Newyork: búza hard winter II. 135.37. red winter lí. 138.87, mixed darum II. 123.37, northern manitoba I. 159.62, kanadai malátaárpa 72, rozs II. 107.37, ten­geri prompt 109.87. — Winnipeg: októberi búza 146.62, decemberi 147.50. májusi 153.37, októberi zab 69.37, árpa 72.37. — Ivansas City: búza red winter II. prompt 127.50. — Minneapolis: búza 1. northern spring prompt 129.87. — St Louis; bú­za red winter II. prompt 136. — Buenos Aires: októberi búza 10. februári 10.70. októberi tengeri 8.05, novemberi 8.15, szent-úrbéri zab 7.30. — Rosario: októberi búza 10.15, tengeri 7.75. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 11.30 Gramofon. 12.10 és 16.30 Hang­versenyek. 18.00 Vencel ünnep, a prágai Vencel szobor előtt. Udrial miniszterelnök ée Baxa fő­polgármester beszélnek. 23.00 Katonazene. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.10-től végig prágai műsor. 13.15 Magyarnyelvű sajtóhírek. — KASSA: 12.00 Harangszó utána szalonzenekar. 17.10 Kato­nazene. 18.00-tól Prága- — BRŰNN: 11.30 Gramo­fon. 12.20 óbrünni fuvó6zene. 17.30 Német elő­adás. 18.00 Vencel-ünnep Prágából. 22.20 Katona­zene. — MÁHR.-OSTRAU: 18.00 Vencel-ünnep Prágából. 22.20 Katonazene BrünnbőL — BUDA­PEST: 9.15 A m. kir. 1. honvédgyalogezred zene­karának hangversenye. Vezényel: Fricsay Ri­chárd. 1. Fricsay 1-ső honvédgyalogezred disz- indulója. 2. Vollstaedt: A szép spanyol nő, ke­ringő. 3. Mendelssohn: Hebridák, megnyitó. 4. Puccini: Bohémélet, ábránd. 5. Schubert: B-moli szimfónia. 6. Leoncavalló: Mattinata, dal 7. Ur- bach: Zenés táviratok egyveleg. 9.30 Hirek. 9.45 A hangveresny folytatása. 11.10 Nemzetközi viz- jelzőszo1 gálák 12.00 Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. 12.05 A Mandits sza­lonzenekar hangversenye. 1. Mendelssohn: Atha- lia, megnyitó. Verdi: Aida, fantázia. 3. S. Ochs: Scenes humoristiques. 4. Schebeck: Porzellán- babák, balett. 12.25 Hírek. 12.35 A hangverseny folytatása. 13.00 Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 14.30 Hirek. 15.45 Fulton-rendszerü képátvitel 16.20 Thury Mária mesedélutánja. 16.45 Pontos időjelzés, idő járás jele ütés. 17.10 A Központi Sta­tisztikai Hivatal előadása. Sibelka-Perleberg Ar­túr dr.: A magyar kereskedelem és a világpiac. 17.45 Operettrészletek (zenekari hangverseny). Vezényel: Polgár Tibor karnagy. 1. Sirauss: A királyné csipkekendője, megnyitó. 2. Offenbach: Párisi élet, egyveleg. 3. Fali: Pompadour, egy­veleg. 4. Jacobi: Leány vásár, egyveleg. 5. Ned- bal: Lengyelvér, egyveleg. 19.00 Francia nyelv- oktatás (Garzó M. dr.). 19.35 Ügetőversenyered­mények. 19.45 A Waldbauer—Kerpely vonós­négyes hangversenye. 1. Frank Caesar: D-moil vonósnégeys. 2. Beethoven: C-dur vonósnégyes. Op. 59. No. 3. Utána: Magyart Imre és cigány­zenekarának hangversenye. 22.00 Pontos időjel­zés, időjárásjelentés és hirek. 22.10 Gramofon- művész- és tánclemezek. — BÉCS: 16.00 Hang­verseny. 17.50 Hegedű szonáták. 20.00 Beethoven- est. 22.30 Zenekari hangverseny. — ZÜRICH: 15.00 Gramofon. 20.00 Orosz zene. 21.00 Zenekari hangverseny. — GENF: 20.30 Orgoua. — RÓMA: 17.30 Hangverseny. 21.00 Frasquita. Lehár ope­rettje. — MILÁNÓ: 17.00 és 23.15 Hangversenyek. 20.30 Szimfonikus est. — NÁPOLY- 17.00 Hang­verseny. 21.02 Martba, opera. — TÚR IN: 20.30 Szimfónikus hangverseny. 23.n0 Szórakoztató ze­ne. — STOCKHOLM: 22.10 Zsidó zene. — LON­DON: 23.15 Tánczene. — BERLIN: 19.30 Zongora szerzői est. 20.20 Nápolyi dalok. 22.30 Operették. — STUTTGART és FRANKFURT: 18.00 Hang­verseny. 20.00 Florida rózsája, operetl. 22.30 Hangverseny. —- TOULOUSE: 20.30 Spanyol da­lok. 20.45 Hegedű ha n? verseny. BRES.LAU: 20.30 Táncjáték. — MÜNCHEN: Faust, Gounod operája. — HAMBURG: 20.00 Nagy zenekari hangverseny. — LANGENBERG: 20.00 Opera­részletek. 20.45 Régi táncok ée tréfák. _JHW —vpkmlber 88, agenda.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom