Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-25 / 218. (2143.) szám
„ Maf si£m«itle IS «rdal Vili. évf. 218. (2143) szám Saertía 1929 szeptember 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150) negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K<L Egye* szám ára 1*20 Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja. felelős szerkesztő: DZURÁNY] LÁSZLÓ FORGÁCfi GÉZA Szerkesztőség: Prága II,, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. —Telefon: 34184.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha I magyar kisebbség malii chartája A magyarság pártjainak kiküldöttei megegyeztek a választási együttműködés kérdéseiben A ssártkisi bizottság kassai ülésén elfogadott Javaslat a pártvesatöségsk elé kerül — A keresztényszociaiista párt törvényhozóinak klubülésén Szüle Géza ieszügezte pártja álláspontját a közös lista mellett — „Közös párt nincs, nem is lesz, de van együttműködés, mert a cél közös: az őslakosság szellemi is anyagi erejének megőrzése" — SzfiSIS Géza nyilatkozata Franciscy Semoadásárái — Kassa, szeptember 24. Az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt négy-négy tagú bizottsága Kassán szeptember 23-án délelőtt ülést tartott, amelyről a következő kommünikét adták ki: Azon két bizottság, amelyet az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt a legközelebbi nemzetgyűlési választásoknál követendő közös taktikai eljárás megtárgyalására kiküldött, folyó évi szeptember 23-án Kassán ülést tartott. A tárgyalás egyetértő eredménnyel végződött. Prága, szeptember 24. Mostanában, amikor divattá vált a különböző évfordulók megünneplése, nem haladhatunk el megemlékezés nélkül egy jelentős dátum mellett Ebben a hónapban volt tiz esztendeje annak hogy St. Germam-en Lay-ben a szövetséges és társult főhatalmak Csekszlo- vákországgal szerződést kötöttek és a három fejezetből, huszonegy cikkből álló szerződésben Csehszlovákia kötelezte magát a kisebbségi jogok védelmére. 1919 szeptember 10.-én írták alá a meghatalmazott államférfiak a szeiződési, amelynek egyetlen példányát a francia köztársaság kormányának levéltárában helyezték el s hiteles másolatát minden egyes aláiro hatalom részére megküldötték. Nem szabad tehát soha sem elfelejtenünk azt a tényt, hogy a francia kormány levéltárában van egy nemzetközi szerződés, amely a csehszlovákiai kisebbségeknek, tehát a magyarságnak jogait garantálja, amelyet éppen ezért a kisebbségi magyarság magna chartájának kell kan tervünk és kisebbségi önvédelmi harcunkat ennek a magna chartának az alapján kell folytatnunk. Ez a szerződés a kísebb.-egx jognak legfőbb forrása, bár az a kisebbségi védelem, amit ez a szerződés biztosit, igazan a kisebbségi védelem minimuma. A kisebbségi kérdés elismert külföldi szakértői állapítják meg, hogy a kisebbségvédő szerződések csupán a jogvédelem minimumát jelentik, boioti a tudományos és a civilizált világnézet követelménye az, hogy a kisebbségi védelemnek azt a maximumát biztosítsák, amelyet egy szuverén, imperialiszti- kus törekvésektől mentes államnak a nemzetiségi kérdés mai előtérben állása mellett adnia kell. Ez a kötelessége különösen azoknak az államoknak, amelyek szünet nélkül azt hangoztatják, hogy az osztrák-magyar monarchiának éppen azért kellett összeomla- nia, mert a nemzetiségekkel szemben impe- rialisztikus, elnyomó politikát folytatott. Azoknak az államoknak, amelyek a monarchia romjain duzzadtak fel, a mai kor követelményeinek szellemében kell a nemzeti kisebbségek legszélesebb védelmi jogkörét fölépíteni. Ez a politikai etika visszautas it- hatatlan követelménye. Erkölcsi kötelességük, hogy — mindig a kölcsönösség feltétele mellett — a kisebbségi védelem maximumát nyújtsák. Amikor tehát lankadatlan harcot folytatunk abban az irányban, hogy a nagyhatalmakkal megkötött szerződések tartalma maradék nélkül érvényesüljön, nem mondunk le arról a jogcímünkről sem, hogy ezeknek a szerződéseknek tartalmát kibővítsék, mert erre a népszövetségi alkotmány híres tizenkilencedik artikulusa erkölcsi jogcímet nyújt. A világ lelkiismerete nem tűnheti el azt, hogy az osztrák-magyar monarchia romjain keletkezett államokban a „cuius régió eius natio" elve és im per Lali sz/tikus jelszava jusson érvényre. Ha a nép nemzeti egyéniségének és sajátságának oly hatalmas értéket tulajdonított a tizenkilencedik század óta a politikai világnézet, hogy a nemzetiségi elv jelszava alatt évezredes államokat bontott, széjjel és uj államokat alkotott, akkor ennek az elvnek következményeit minden uj átalakulásnak, melyben több nemzetiség él, le is kell vonni. Akkor ezt az érzéket nem szabad sutba vetni, ha a nemzetiségi elv alapján szétbontott államok helyett újra olyan államokat alkottak, amelyek szintén nemzetiségi államok, sőt tip tsai, egyenes iskolapéldái a nemzetiségi államnak. 1910-től 1929-ig olyan tiz esztendőt élt át Kassa, szeptember 24. Az országos keresz- tényszocialisfca párt törvényhozóinak klubja szeptember 23-án délután félnégy órakor Szül- lő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőnek, a párt országos elnökének elnöklete mellett ülést tartott. Az ülésen megjelent Kreibich Károly, az uj szenátor is, akit az országos elnök melegen üdvözölt. Krerbich az üdvözlést megköszönő szavaiban ígéretet tett, hogy minden erejével a párt érdekeit fogja szolgálni. A klubülést Szüllő Géza dr. a következő beszéddel nyitotta meg: — A nemzetgyűlés élete hajszálon függ. Az állam gépezete újból nem dolgozik. A kormány nem elég erő* arra, hogy nyíltan rá merjen lépni az abszolutizmus útjára és kövesse a kisantant egy másik államának, Jugoszláviának példáját. A kormánynak stabil többsége nincs, határozott iránya nincs, és a respublika tizedik esztendejében éppen úgy fortwurstlizik, mint ahogy Ausztria tette ezt. Csakhogy Ausztria százados múltra tekinthetett vissza és egy nagyhatalomnak voltba ré- Európa, amelyben még a háború szellemié, a győztes és a legyőzött államok közötti megkülönböztetés elve érvényesült. Bár megvolt a kisebbségvédelmi szerződés és ezit a szerződést a népszövetség garanciája alá helyezték, a valóság megmutatta, hogy az írott betűnek nincs meg az a hatalma, hogy a benne lefektetett elveket érvényesíteni tudja és a jogokat biztosítsa. A kisebbségi sérelmek a népszövetség elé kerülnek, de a népszövetség kisebbségi eljáuása annyira nem kielégítő. hogy ilyen módon nem lehetett elérni A tél. elmek megszűnését, sőt még azt sem, hogy ezek a a sérelmek számban csökkenjenek. A tiz esztendős fejlődés az objektív és a békét igazán akaró tényezőket meggyőzte arról, hogy a kisebbségi kérdés gyökeres rendelése nélkül nem lehet béke Európában és *»zért már a népszövetség fórumán is komoly hangok hallatszanak el a kisebbségi kérdés végleges és kielégítő rendezésének irányában. Egyúttal a kisebbségek önvédelmi munkájában is jelentős fejlődés történt az utolsó négy esztendőben, amikor megalakult az európai kisebbségeknek negyvenmillió lelket szese, míg Csehszlovákia sem százados tradícióra, sem világhatalmi pozícióra nem tára aszikociha,tik. Ezért próbálják a régi sianlit: pártokat egymás ellen kijátszani és pártokat egymás mellé tömöríteni. Koalíciókkal kísérleteznek, mert a jelenlegi koalíció felbomlás előtt áll. Ha a néppárt a koalícióból kiválik, akkor vagy más pártot vesznek be helyette, és az egész belpolitikai irány megváltozik, vagy ez nem sikerül és akkor — és itt fel kell tennünk mindig a jót — lehet, hogy a kormányzat mégis megmarad az alkotmányosság utján és választást rendel el. — Erre nekünk el kell készülnünk. — Ez a választási lehetőség késztet arra. Hogy erélyesen lássunk hozzá a magunk pozíciójának a megerősítéséhez. Ne legyen többi testvér harc! — A mi parlamenti életünk uj. Az első parlamenti választásnál még kialakult politikai életünk nem volt, de már az akkor létező egyetlen erős párt, az országos keresztényszocialismagába ölelő frontja az évről-évre rendezett kisebbségi kongresszusok formájában és örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez a szervezet ma már nemzetközi súllyal bir és szava a népszövetség tárgyaló terméig is elhat. Amikor tehát nli elméletileg a kisebbségi jogok maximumáért küzdünk, a tényleges helyzet az, hogy boldogok volnánk, ha egyelőre a kisebbségi védelem magna chartájában, a samt-germaini szerződésben biztosított kisebbségvédelmi minimumban is részesülnénk. Ma még nem tartunk itt, de nem szűnünk meg azért harcolni, hogy ezt a jogunkat minél előbb biztosítsuk. Erre mindazokat a fegyvereket felhasználjuk, amelyeket a törvény, nemzetközi jogok és politikai etika biztosítanak számunkra. Küzdelmünk tehát egyaránt folyik a nemzetközi fórumokon és a belpolitikai fronton. Benes a kisebbségi kérdésről Legutóbb tartott expozéjában kifejtette és egész politikai felfogásával azt az álláspontot képviseli, hogy kisebbségi harcunkat belpolitikai fronton kell megvívnunk. A belpolitikai front jelentőségét nem becsüljük le, azonban tiszta párt választási egyezséget kötött az akkori magyar kisgazda-párttal. Az érsekujvári kerületben a keresztényszocialista párt a kisgazdákkal együtt ment, sőt a kassai kerületben á keresztényszocialista párt a kisgazda pártnak rendelkezésére bocsátotta szavazatait és a kisgazdák Kassán a keresztényszocialista párt szavazataival tudták megszerezni azt a kellő szavazatmennyiséget, amellyel ők is képviselethez jutottak. Vagyis 1920-ban a keresztényszocialis?* párt elvi akadályt nem látott abban, hagy más pírttal választási szövetségre lépjen. De 1925- ben ugyancsak nem Iá tál a kereszbmyszo- cialista párt elveibe ütközőnek azt, hngv választási közösséget ne ítereantlrtxa egjy másik párttal. Meg is kísérelte egy bizottság, amelynek tagjai Jabíloniczky János, Gregorovits Lipóí és YVirth Gyula, voltak, hogy a magyar nemzeti párttal a választási egyezséget megkösse, és ez a választási együttesség nem elvi akadályokon omlott össze. — Annak, hogy 1925-ben az itt lévő két őslakos párt, az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt nem egy közös listával ment a választási harcba, sok lábam vagyunk vele, hogy mindaddig, amig ebben az államban eleven szellem a csehszlovák nemzeti állam ideológiája, amig a vezető irányzat nem helyezkedik a valódi tények álláspontjára, addig parlamenti rendszerünk mellett nem sikerűi olyan légkört és olyan, helyzetet teremteni, amely a kisebbségi jogok minimumát is biztosítaná számunkra. Ebben a cikkünkben általánosságban foglalkoztunk kisebbségi létünk magna chartájával, nem mulasztjuk el azonban, hogy legközelebbi alkalommal vissza ne térjünk a saint-germaini szerződésre' és ki ne mutassuk, hogy velünk szemben ennek a szerződésnek cikkeit és rendelkezéseit nem teljesítették. Nem teljesítették elsősorban az állampolgársági kérdésbn és ennek következménye az az elviselhetetlen állapot, hogy ma, a saint-giermaini szerződés tizedik évfordulója alkalmából még mindig százezer olyan hontalan él a csehszlovák köztársaság területén, akiket a saint-germaini szerződés értelmében a csehszlovák állampolgárság joga kétségtelenül megillet. SxflIW Géza beszéde périja törvényhozóinak kassai küMiésén