Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-24 / 217. (2142.) szám
4 ^ra'gai/vSagVap -h t miAP 1929 szeptember 34, kedd. A nagy horderejű, tanulságos előadást holnapi számunkban fogjuk részletesen ismertetni. Percekig tartott a lelkes helyeslés Sziklay Ferenc előadása után, akinek az elnöklő Gros schmid Géza dr. a kongresszus meleg elismerését és köszönetét tolmácsolta. Törköly József indítványai Ezután sor került a határozati javaslatokra. Elsőnek Márkus László terjesztette elő Törköly József dr. szenátornak alábbi négy indítványát: I. A köztársaság alkotmányában, ha nem teljes mértékben is, de biztosítva van a magyarság részére a kulturális szabadság. Ezzel a törvénnyel biztosi tóit szabadsággal azonban élni kell, ha azt nem akarjuk, ho<™ nemzetünk a kultúra terén lemaradjon s a kultúra áldásainak élvezetétől megfosztássá!?. A magyarság a kultúra terén nem tartozik a lemaradott népek közé, de hogy az elsői? sorába kerüljön, ahhoz még sok önfeláldozó és nehéz munka szükséges. Pedig a magyar műveltségnek, lelki nemességnek és kiválóságnak, a magyar nemzeti kultúrának magas nivóra való emelése nem csak a magyarságnak használ, de az egész emberiség haladását, a civilizáció fejlődését, az emberi jólét megteremtését szolgálja s a müveit népekkel az igazi áldásos béke érdekében való együttműködést biztosítja. Nem emelhet tehát a magyar nemzeti kultúra ápolása, fejlesztése érdekében kifejtendő munkásság ellen jogos kifogást sem az államhatalom, sem a tényleg uralkodó népek igazságérzete. A magyarságnak sehol sincs biztos támasza s ennélfogva nemzeti életének fenntartása és fejlesztése érdekében csak önmagára van utalva. Nekünk tehát, — mindig a törvény, jog és az igazság alapján állva, — okvetlenül cselekednünk kell. Ezek alapján határozatilag mondja ki a kongresszus, hogy: a csehszlovákiai magyar társadalmi és kuttur- egyesületeket felhívja, hogy a magyar nemzeti kultúra fentartására. fejlesztésére, a magyar műveltség. lelki nemesség és kiválóság növelésére és megerősítésére vonatkozó kötelesség teljesítése céljából mindegyik egyesület a Rimaszombati Polgári Olvasókör ezen indítványához mellékelt választmányi határozatának és kulturális bizottsági ügyrendjének irányul vétele mellett s illetve ezen egyesülethez hasonlóan kulturális bizottságot alakítson és kultur-ala- pot létesítsen. H. Mondja ki határozatilag a kongresszus, hogy felhívja a csehszlovákiai magyar társadalmi és kulturegyesületeket, hogy az első indítványban már részletesen megokolt kulturális munkásság intenzivebbé tétele, de az egyesületek működési céljának gyorsabb elérésére e illetve működésének megkönnyítése végett is, — amennyiben erre vonatkozólag intézkedés még nőm történt volna, — esetleg szükséglendö alapszabály-módosítással és mielőbb az egyesület kebelében, mint ezt a Rimaszombati Polgári Olvasókör is megtette: 1. irodalmi, 2. színi, műkedvelői é« 3. sportszakosztályokat 8 amennyiben az egyesület székhelyén ilyen nem volna: 4. magyar dalárdát és 5. magyar zenekört alakítsanak, 3. Indíttassák meg az „Ismerjük meg egy- mást“-mozgalom. A javaslatokat — amelyeknek részleteire lapunk még visszatér — Törköly József dr. javaslataival egybekapcsolva a-kongresszus egyhangú helyesléssel elfogadta és határozatokká emelte. Bánó Dezső dir. (Eperjes) gyakorlati jelentőségű felszólalása után Fábry Viktor eperjesi evangélikus lelkész, az országos hi- rü szónok emelkedett szólásra. Mély hatást keltő szavakban fejezte ki a hallgatóság köszönetét Sziklay Ferencnek előadói jelentéséért s indítványozta, hogy a Prágai Magyar Hírlap közlése alapján külön lenyomatban jelentessék meg ezt, hogy ott lehessen tanulságul minden magyar kulturember asztalán. Költői szárnyalásu beszédében megdöbbenve kérdezi Fábry Viktor, vájjon a magyar élet valóban ilyen sivár-e? Egy családként szeretné látni összetömörülve magyarságunkat, amely meg tudná találni a közös munka eredményes útjait. Végül a magyar irodalmi lap kérdésének kielégitŐ megoldására nézve tette meg észrevételeit. A nagy tetszést kiváltott beszéd után Törköly József dr. szenátor a következő beszéddel zárta be a kongresszus tanácskozásait: Törköly József záróbeszédé — A tárgysorozatunk kimerítése után lehetetlen, hogy örömünket ki ne fejezzük afelett, hogy immár második kongresszusunknak megvan az eredménye. S nagy ez az eredmény. Nagy az eredmény, mert ma a magyar kulturális és társadalmi egyesületek a cselekvő. a teremtő, az alkotó munka terére léptek, egységes vezérlet és vezénylet mellett példát mutattak a nagyszerű nemzeti összefogásra, a magyar együttműködésre és lehetővé tették, hogy a magyar kulturális és társadalmi egyesületek betetőzhessék nagy hivatásukat, amely nem egyéb, mint a magyar társadalom életét nemzeti tartalommal megtölteni. Nagy eredmény az, amikor a folytonos szónoklás, meddő vitatkozás, a biperkritika, az egymást-sárbarántás improduktív teréről az igazi nemzeti munka nemzetföntartó terére léptünk, mert ezáltal szaporítottuk és szaporítjuk a nemzeti organizmusban a vörös vér- sejtecskéket és megakadályoztuk és megakadályozzuk a passzív fehér vérsejtek tulsuly- ra-jutását és a nemzet elmúlását. — Nagy eredmény az, hogy a kulturális és társadalmi egyesületekben működő nemzeti erőt virtuáldáshoz juttattuk és juttatjuk e legalább egy pár molekulával hozzájárultunk és hozzájárulunk ahhoz, hogy a magyarság egyii vét ar tozandóságának érzete élő valósággá váljék. — Nagy eredmény az, hogy a magyar nemzeti nevelés terén egyesületeink közös elhatározott munkájával megtettük az első lépéseket. A magyar nemzeti kultúra fejlődése érdekében uj és uj mesgyéket vágtunk, amelyeken keresztül összefolyik a szétszórt nemzeti erő s egységgé alakulva lehetővé teszi kulturális fölényünk megtartását és fejlesztését. Mindezekhez a nemzeti eredményeinkhez a ló Istenünk segedelmével jutottunk s hogy a megkezdett nemzeti munkánknak meglegyen az óhajtott sikere, ahhoz ie a mi fővédnökünknek, jó Isteniünknek segedelmét kell kérnünk. — A jól teljesített munka eredményének felemelő érzete mellett, amidőn szívből megköszönöm a kulturális és társadalmi egyesületek kiküldötteinek buzgó működését, kedves közönségünknek szives türelmét, másoTársasebéd Az emelkedett hangulatban szétoszlott kongresszus után társasebéd volt a Schalk- ház-szálló Széchenyi-termében, ahol Gros- schmid Géza dr. szenátor a jelenlevő vendégekre, Tost Barna prelátus-plébános, h. polgármester a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság vezéreire, Törköly József dr, szenátor a magyar együttműködésre, Alapy Gyula dr. tartománygyülési képviselő a vendéglátó kassai Keresztény Társadalmi Körre, Hokky Károly tartománygyülési képviselő a szlovenszkói és ruszinszkói magyar asszonyokra, Fábry Viktor eperjesi ág. ev. lelkész a magyar egységért dolgozókra, Duka-Zólyomi Norbert, a magyar diákszövetség elnöke a magyar főiskolás diákság együttműködésére s végül Sziklay Feren cdr. kulturreferens a turáni egységre mondott pohárkösaöntőt. A késő délutáni órákig voltak együtt a kongresszus résztvevői. A feltaláló nappal és a feltaláló éjszaka Aki fetnyitogafta, de betörésmentessé is tette a legbiztosabb zárat amelynek működési rendjüket önmaguk állapítják meg e . tartoznak azt az egyesület választmányának bemutatni. III. A már az első indítványnál kifejtett felfogás alapján s azt ott részletezett okokból, a csehszlovákiai magyar Írók támogatására, ambíciójuk növelésére, de a fontosabb iror’tlmi kérdések és kulturális, közgazdasági és egyéb közérdekű problémák tisztázására és megoldására való figyelemmel is mondja ki határozatilag a kongresszus, hogy kulfnrális, közgazdasági, irolalmi, ipari, kereskedelmi, s esetleg még más iránya tételekre pályázatot hirdet. A pályázati tételek megállapításával, a pályadíjak összegének, a pályamunkái? terjedelmének meghatározásával, benyújtási idejük megállapításával. a pályázati hirdetmény kibocsátásával a kongresszus az elnökséget megbízza. Az egyesületek felkéretnek, hogy anyagi erejüknek megfelelő mérvben járuljanak hozzá a pályadijak előteremtéséhez. Az erre szánt adományok és hozzájárulási összegek Sziklay Ferenc dr. kulturreferenshez küldendők. IV. Mondja ki a kongresszus, hogy a magyarság soraiban az analfabéták számának csökkentése s illetve teljes megszüntetése céljából felkéri az egyesületeket, hogy erkölcsi tekintélyükkel s anyagi erejük igénybevételével is hassanak oda, hogy székhelyükön s illetve ennek körletében évenként, az erre legmegfelelőbb időben az analfabéták részére tanfolyam lélesittessék. Törköly József dr. szenátor személyesen ie megindokolta indítványait, amelyeket a kongresszus egyhangú határozattal elfogadott. Szlk’ay Ferenc javaslatai Majd Sziklay Ferenc dr. kulturreferens részletes indokolás mellett terjesztette elő következő három javaslatát: 1. Minden évben egy-napon vagy egy-idő- hen ogy-C'/lu kuHurünnepség rendeztessók az egész országban. 2. A társadalmi é« kulturegyesületek kerületenként cseréljék ki a működésüket. Kopcnhága, szeptember 19. Az itteni törvényszék néhány nappal ezelőtt Ítélt egy nevezetes emberről, akit a skandináv nyilvánosság már jó ideje ismert ezen a néven: a celluloidszalag feltalálója. A pör oly szenzációsnak Ígérkezett, hogy a tárgyalótermet túlzsúfoltsága miatt hamarosan le kellett zárni, úgyhogy az ajtón kivül maradtak azok az efféle bűnügyek iránt érthető okok miatt fokozatosan érdeklődő ifjak és öregek, kik azt remélték, hogy a kihallgatások során az uj betörőfortélyok egész sorával fognak megismerkedni. A feltalálót, aki a bíróság előtt állt, Bódé urnák hívják. Ez az ur már évekkel ezelőtt felkeltette maga iránt a skandináv nyilvánossá'? érdeklődését. Bódé ur feltalált egy kiváló módszert, mellyel egy egészen közönséges, finom cclluloidszalag igénybevételével ki lehetett nyitni minden „biztonsági” zárat, még a világhírű Yale- zárat is. Bódé Kopenhága és Stockholm vagyonos kereskedőinek egész soránál próbálta ki ezt a metódust, csakhogy az ő szempontjából az volt a baj, hogy a hatóságokban nem volt elegendő érzék e zseniális találmány érdeme iránt. Bódé ur tehát néhány évre kénytelen volt visszavonulni az úgynevezett forbedrings- busba, magyarul: javítóintézetbe. S ekkor tette azt a tapasztalatot, hogy van egy zár, melyet még ő sem képes kinyitni a találmányával: a börtönajló zára. De végre mégis kiszabadult. S ekkor uj, nagyszabású vállalatba fogott, tudniillik gyárat alapított, mely kizárólag a Yale-zárak betörésmentessé tételét tűzte feladatául. Az erre való találmánynak megint Bódé volt a mestere, s ez a találmány természetesen lehetetlenné tette a záraknak még a Bodé-féle celluloid-szalaggal való kinyitását is. Tessék elképzelni: a szabadalmazott zárak felnyitásának szakembere gyárat nyitott a saját találmánya ellen való védekezés lehetővé tételére! Vállalatának élére Bódé sajátmagát állította igazgatónak. Ragyogó rábeszélőképességgel irta le Kopenhága éjjeli életének azokat a gonosz csontjait, akik celluloid-szalag segítségéve] akarják kinyilouatni a zárakat. A kereskedőknél tett üzleti látogatásai alkalmával pedig magával vitt egy ilyen szalagot, hogy bemutathassa gyakorlatiig az uj találmányát. A kereskedők százai győzették meg magukat és megvették Bódénak a szabadalmazott zárak védelmére szolgáló uj találmányát. De most elkövetkezik a feltaláló balsorsa. A brit Yale-zárak készítői, mikor hírét hallották ennek a találmánynak, közhírré tették a skandináv újságokban, hogy az ő záraik feltétlenül ellenállnak a betörés minden kísérletének; a közönség legyen résen Bódé dühbe gurult és levelet irt a szerkesztőségeknek, hogy mindez szemenszedett valótlanság. Valóság szerint pedig már az első per alkalmával bebizonyosodott, hogy Bódé minden nehézség nélkül százötven Yale-zárat nyitott ki a celluloid-szalagjával. De csak hadd irogasanak az angolok az újságoknak. Bódé megnagyobbította a gyári üzemét. Utazókat, árusítókat és tpvábbárusitókat szerződtetett és kitanitotta őket. hogyan kell azzal a hires celluloid-szalaggal minden zárat kinyitni. S a találmánynak ezek ragyogó kelendőséget biztosítottak. Ez történt nappal. De éjnek idején a feltaláló bosszút szokott álni a gyáron és tömegesen követte el a betöréseket főképpen ott, ahol az ajtók, íróasztalok és szekrények l'ale-zárral voltak biztosítva. Tehát az egyik „feltaláló csoport” rendkívül érdekes harcot indított a másik elleu. Hetekig és hónapokig végezte Bódé a betöréseket s a szabadalmazott zárak százait nyitogatta ki ez idő alatt. Néhány nappal a betörések után pedig mindannyiszor elkiildötte utazóit a kárvallottakhoz s ezek rendszerint megvették a felajánlott találmányt, hogy biztosítsák üzleteiket minden betörés ellen. De ez az akció már szeget ütött a rendőrség fejébe. Köztudomású volt, hogy senki a Ynle-zárakat úgy kinyitogatni nem tudja, mint Bódé s mikor a detektívek egy éjszaka lesbeálltak, egy szövöttáru üzletben a feltaláló és gyár- tulajdono sűrűt betörésen értele, tulajdonos urat betörésen érték, alatt nyílott l?i egy szabadalmazott zárat. És a bíróság a napokig tartó bi/onyitó eljárás befejeztével Bódé urat néhány évre visz- szakükiölte a forbedringsbus lakói közé. Jávái furcsaságok Jáva bal lkjai túlnyomó részben hamisítva vannak. Csak a szurakartai zálogházban látni még válódi sarongokat. A többi Angliából és Hollandiából való karton. A jávaiak eleinte tudni sem akartak ezekről az utánzatokról, noha a külföldi gyárosok mindent megtettek a megtévesztéséire, ügy árnyalták, mint ahogy a valódiakat árnyalják; úgy szőtték, mint ahogy a jávai háziipar szokta; még azokat a finom repedéseket is utánozták, apait az igazi hátik viasza előidéz. A múzeumokat ezzel be is lehetett osapni de Jáva legkisebb gyereke is rájött a svindlire. Mig azután a külföldi gyárosok megtudták, hogy a bennszülöttek megszagolják az árut. mielőtt megvennék. Az igazi batik kissé bűzük ugyanis. Az öregasszonyok ujjaitól, amelyek megfestik. Most azután a gyárosok a kartonjaikat izzadságszaggal és betelköpettel impregnálják. Azóta meghódították a jávai piacot. * A jávaiak általában nem sokat foglalkoznak a gyerekekkel, de kitünően bánnak velük. Soha se verik meg, soha se szidják kJ őket. A gyerek náluk annyi, mint egy teljes jogú felnőtt ember. Egy orvos beszéli, hogy egyszer eíhitlák egy gyerekhez , amelyiknek ekört a Lába. Négy éves volt. A gyereknek a kórházba kell mennie, — mondta az orvos az anyának. „Majd megkérdezem, hogy. el akar-e oda menni?” — felelte az anya. * A hollandiai gyarmatosítók nem értenek a kávéfőzéshez, pedig a kávé ott terem. Odahaza még értették, de itt már nem. Isten tudja miért. Minden egyebet jól főznek különösen a rizsételeket és a csirkét — .....—tlf— Tu dományos forgácsok Newyork népszerű polgármestere, Jimmy Wal- ker, legutóbb egy „Robot“gópember segítségével nyitott meg egy uj kórházat Staten Island-ben. Egy füttyszavára a „Robot” megszólalt, szabályos megnyitóbeszédet tartott s annak végeztével zászlót húzott fel. Mondanunk sem kell, hogy minderre a füttyhangra érzékeny elektro-akusztikai relais-készülék képesítette. * A héliumgáz a legnehezebben folyósítható és szilárdítható gáznemü anyagok egyilre. Csak a legdermesztőbb hidegben és óriási nyomás alatt kényszeríthető arra, hogy az ember akaratának engedelmeskedve, szilárd anyaggá sűrűsödjék. Ez W. H. Keesomnak, a leideni kryogén-labora- tórium tudósának sikerült először. Megállapította, hogy a folyós hélium fagyáspontja 1.2—4.2° abs. között van s a nyomásnak ugyanekkor 25 és 140 atm. között kell mozognia. 25 atm.-nál kisebb nyomáson nem sikerült a folyékony héliumot megfagyasztani. * Ha forró üvegre elektromos feszültséget kapcsolunk, ax az áram hatására vegyi bomlást szenved. Nátriumtartalma kicsapódik s az egyik sarkon leülepszik. Ezt az eljárást alkalmazzák most a távolbalátásnál szereplő fotoelektromos cellák készítésére, melyeiknek belül nátriumfém-bevonattal kell birniok. * Egy amerikai gáztársaság iránytű segítségével kutatja ki ismeretlen helyzetű gázvezetékcsövek hollétét. A tü a földbe, vaw a falba rejtett vezeték közelében kitér. A módszer azonban csak akkor vezet eredményre, ha a cső nem fekszik két lábnál mélyebben a talajfelszín alatt, vagy ha házfalba épített csövei? kinyomozásáról van szó. Már régebben megállapították, hogy bizonyos fémek, igen alacsony hőmérsékleten majdnem teljesen elvesztik elektromos ellenállásukat s az áram úgyszólván akadálytalanul futhat végig rajtuk. Ez az u. n. „szupravezetői” állapot. De Haas Vérszegény gyermekek | igyák a öl Csizi-vizet, Csizfürdőj leideni tanár legutóbb felfedezte, hogy ez az állapot, az alacsony hőmérséklet ollenére, majdnem egészen megszűnik, illetőleg a fém ismét visszanyeri normális ellenállását, ha mágneses erőtérbe jut. Ennek — a tudós szerint — az a magyarázata, hogy a fématómok a nagy hidegben láncszerűen rendeződnek s így az áram áthaladását megköny* * nyitik. A mágneses tér ezt a szabályos elrendeződést megbolygatja s visszaállítja a „status quo ante“-t. * A napkorona vegyi összetételét pontosan még nem ismerjük, mert színképének több vonala ismeretlen elemeket árult el. Húsz ilyen vonalról most kiderítették, hogy argontól származnak. A* argon tudvalevőig a legnagyobb fajsúlyú nemes gáz s csekély mennyiségben légkörünkben is fellelhető. * ' K. Hondáé japán tudós, akinek neve szakkörökben a mágnes ség terén folytatott kutatásairól ismert, módosította az atómelmé'etet. Szerinte az utómban nemcsak elektronok keringenek, hanem u. n. protonok is, még pedig az elektronokkal ellenkező irányban. Hondáé szerint ezzel a módosított elmélettel sok. eddi~ megmagyarázhatatlan mágneses jelenségre sikerült világot deríteni. * Taraoowitsóh vizsgálataiból kititut, hogy minden fárasztó szellemi munka alkalmával a vizelet szerves foszforanyagtartalma növekszik, ami a szervezet fokozott igénybevételének és elhasználódásának jele.
