Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-22 / 216. (2141.) szám

I 1829 weptetmbar 22, vasárnap. TRK<IM-MAGfe^R.-mRWí 15 i Installátor Keletszlovenszkó első és legnagyobb kczpontifütés Ív vállalata, SCoSice, Hvieszdoszlav konit 18. Tel. 451 Megnyílt a varázslók világkongresszusa — Bomlás a nyitrai orth. zsidó hitközségben. Nyitrai tudósítónk jelenti: Több esetben foglal­od koztunk a nyitrai Aohduth zsidó imaegyesület BÜ ügyével, amely úgyszólván nap-nap után foglal­od koztatja a hatóságokat. Mint ismeretes* az ima- IB© egyesület épületét hatósági intézkedésekre hol séf lezárják, majd ismét kinyitják. Mint értesülünk, xr az achduthisták, hogy eleijét vegyék a folytonos ifid hatósági beavatkozásnak, elhatározták, hogy tel- s-r jesen uj zsidó hitközséget alapítanak Adás Izrael ’é'r néven és ebben a hitközségben fognak tömörülni s a mostani orth. Zsidó hitközség vezetőségével aj} elégedetlen zsidók. Nyitrán — mint ismeretes, — xs3 ezenfelül van már egy hitközség, a zsidó kon- ng gres6zusi hitközség, s igy a jelek szerint most már Ad három zsidó hitközség lesz. — Halál egy kendercsomó miatt. Lévai tu- ób dósitónk jelenti: Nagykő szmálynál a Garam- bcí bán kendert áztatott Sebő József podlussányi gazdalegény. A viz sodra elkapott egy köteg od kendert, a legény utánavetette magát és a ;iv vizbo fűlt. — Szerelmi dráma a rózsahegyi fonógyár kő­ről lóniájában. Rózsahegyről jelentik: A rózsahegyi 10I fonógyári kolóniában Blazsék Péter 20 éves mun­■M kás revolverrel ötször rálőtt Runigel Emília 17 fvé éves cselédleányra, majd halántékon lőtte magát. A A leány nyomban kiszenvedett, mig a fiatalembert sxf haldokolva szállították a kórházba. A véres sze­lői relrni tragédiát Blazeek Péter reménytelen szerel­jen me miatt követte el. A fiatalember állandóan fao ostromolta szerelmével a leányt, aki azonban el­itre utasította őt. Tegnap este munkahelyén megvár­at ta a leányt és ekkor követte el véres tettét. — A besztercebányai Lőwy-likőrgyár tolvaj al- gjI kalmazottainak büntetése. Besztercebányai tudó­ira eitónlk jelenti: Annakidején nagy eltűnést keltett síi Besztercebányán, midőn a Lőwy Jóasef-féle likőr­gyárban, amely pár év óta a Tátra Bánik tnlaj- ob dona, lopáson érték a gyári alkalmazottak egy iao csoportját. Kiderült, hogy a társaság évek óta ot rendszeresen dézsmálta az áruraktárt. A kerületi ricí bíróság tegnap ítélkezett a lopási bünperben és b a vádlottak közül Gajdos Andrást három havi, iH Púékor Máriát három havi, Urszinyi Máriát két bíI havi foglházbüntetésre itólte, de kivülök még több gyári alkalmazót kapott nyolc—ti® napi fogház­ad büntetést. Az illamftgyés® fellebbezett. — Kéménden leégett egy gabonaraktár. Párká- nyi tudósítónk írja: Szerdán este ismeretlen oik­bd ból tűz keletkezett Rothman Ánmin kémóndi ke- m reskedő magtárában. A reggelig tartó tűzvész el- rq pusztította a magtárt az abban felhalmozott sok m métermázsa gabonával s a szomszédos istállóval ge együtt. A kár meghaladja a 70.000 koronát . xx A „Cigelka" jódon gyógy Tizekről. Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlé- 9JÍ kend. fog egyetemi évei során a kathedráról CB gyakran hangoztatott de vizére: „Wenn mán nicht >w weiss. wie wo, warum, verordnot mán Jodkalium". aá: És valósággal akkor ia, ma is, a jódkálium a au­ra nak tulajdonképpeni hatóanyaga: a JÓD volt az r a csodaszer, az a panace. mely a legkülönbözőbb fcd bántalmak ellen, a még oly rejtetten lappangó, jó- ol formán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen 5[ jó hatással volt. „A jód jót tes*“! hangzott a jelszó. t3 Ez az oka annak, hogy mig a gyógyszerek zöme a ib divat szeszélyeinek vannak alávetve, — emlékez­és zünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a 10 chinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin, m majd az aspirin, utóbb a pyramiden. — ezzel széná­id ben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a gyógyhatás terén. És ha joggal mosolygunk is sok íb ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulaj- >i> donoea minden lehető és lehetetlen baj ellen mint 33 csalhatatlan panaceat magasztal, mégsinca jogunk iá kétkedéssel fogadni a jődo9 vizeknek tulajdonított ^ gyakorlatilag kipróbált, tapasztalatilag bevált sa szinte varázshatását a legkülönbözőbb betegségek [© ellen. Ki hitte volna vájjon, amíg csak Grossich 11 fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jód­ií tinktura a leghatásosabb fertőtlenitő szer, úgy, íi hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithat- x'l juk előző jódecsetelés után. A múlt századnak i9 egyik jóhirnevü vegyésze birokra akarván kelni b a természettel, pontosan vegyelemezte a bor Össze- >i tételét s azután művi utón, pontosan a nyert ada- >: tokát és adagokat fölhasználva bort gyártott De a minő rettenetes izü és hatású kotyvalék volt ez a rr műbőr a természetes borhoz képest Ugyanez a tf helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok á között párhuzamot vonunk, avagy ha a mesterséges A ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. K Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, J hogy belássa, miszerint bármely mesterséges étel­ei nél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor pl. a rostélyost, vagy ropogósra sült kacsacombot r ugyanúgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében és i mébében, szóval a Teremtő Isten vegykonyhájá- í bán készült, tehát a Természet adta „Cigelkai" [ jődos viz hatása biztosabb és cólhozvezetőbb. mint i a vegyi gyárakban fabrikált jódsó oldat. Egyéb- [ ként „minden Demosthenesnél szebben beszél a I tett“! Minden reklám mögött ugyebár önérdek. i sőt haszonleső szándék lappang; ezért szkeptikus ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szem­ben. Ám szívleljék meg akkor a szentirás ezen szavait: „Mindeneket megpróbáljátok s ami jó, azt megtartsátok!" Rajta tehát, próbálja meg az, ki­nek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére, krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „Cige!ka“ jődos gyógyvíz fogyasztása s tegyen azután a saját magán tapasz­taltak alapján belátása szerint. A „CIGELKA" gyógyvizek megrendelhetők: „CIGELKA" jődos gyógyforrások vállalatánál Csehv & Wacbter, Bardejov (Bértla), Szlovenszkó (CSR). A delegátusok nagyrésze állati maszkban jelent meg Marseille, szeptember 19. Pár nap előtt ült Össze a varázslók kongresszu­sa. A különös 'kongresszus tagjai a színes dél­francia nagyvárosba is uj színeket tudnak bele- vinni. Masetille festői uccái a világ különböző ré­szeiből érkező varázslók, fakirok, illuzionisták különös ruházatától még festőibbekké váltak. Többszáz delegátus érkezett a kongresszusra a legfantasztikusabb öltözetekben, színes selyem ruhákban, amulettekkel díszítve és hatalmas turbánokkal a fejükön. Természetesen nagy számban veitek részt a kongresszuson euró­pai varázslók is, akik részben megelégedtek a szerényebb polgári ruházattal. Különös feltűnést keltettek azok a varázslók, akik a kongresszuson állati maszkokban jelen­tek meg. Ilyen maszkokat használt a ,.Mágusok Szövetsége", melyet 50 tag képviselt a marséi lle-i kongres­szuson. A varázsló foglalkozásához szükséges a hit. Nem a varázsló hite önmagában, hanem az, hogy a közönség higyjen a varázslónak. Hogy ezt a hi­tet erősítsék, a varázslók kis zsákokat hordtak karjaik alatt — varázsló eszközeikkel, csont- darabokkal, tőrökkel, cinkezett kártyákkal, tűk­kel és egyéb mágikus segédeszközökkel tele. A kongresszus ülésein, melyek a nyilvánosság előtt folytak le, a sokszáz mágus ingyen produkálta magát a közönség előtt. Sorban, egymás után léptek a pódiumra és min­denek a legcsodálatraméltóbb varázsmüvét produ­kálta. Egy indiai tibámádó például arra a kér­désre, hogy hogyhivják, májéból többméteres lángot bocsátott ki, mely a csodálkozó nézők előtt Iángbetükbe formálód­ra adta az indiai varázsló nevét. Egy hihetetlenül sovány kínai zsebkendőjével megtörölte az orrát és azután 50 libát ée óriási mennyiségű virágot húzott ki belőle. A kártya- művészek hallatlan tömegben szedtek ki kár­tyákat a nézők zsebéből A hit a mágusok hiva- tottságában a csodálatos mutatványok után nyil­vánvalóan erősödött a marseillei közönség sorai­ban. Csak a hoteltulajdonoeok nézték kételkedő szemekkel a mutatványokat és a legügyesebb francia detektiveket szerződtették annak ellenőr­zésére, hogy nem akad-e a csodálatos képességű mágusok között olyan is, aki a hotelekben idegenek tulajdonát varázsolja át a saját zsebeibe. A marseillei szállodásoknak különben más ne­hézségeik is voltak a kongresszusra gyűlt varázs­lókkal. Nem tudták ugyanis elhelyezni a sok „módiu.m“-ot, amit magukkal hoztak. Nem az em­beri médiumokkal volt baj, hanem az állati mé­diumokkal. Nyulakkal, disznókkal, kutyákkal, li­bákkal, tyúkokkal, galambokkal és más állatok­kal Különösen sok libát hoztak a varázslók ma­gukkal, ami arra enged következtetni, hogy a li­bának nagy szerepe lehet a mágiában. A mar­seillei szállodák azonban nincsenek berendezve ilyen vendégek fogadására s igy a kongresszus tagjainak elhelyezésénél a legnagyobb nehézségek merültek foL SzmííÁzKimWKiMMmA. VERBUM Irta: BARKÓ ISTVÁN A háború betegsége eliten egy szer van: részfcvenni benne. Baicllusawal szemben im­munissá csak a keresztülélteég emlékei tesz­nek. Olyan igazán békepárti senki sem lő­het, mint egy katona. De a háború telki ha­tásai igazában csak addig tartanak, amig a benne résztvevők életben vannak. Utánuk megint ázol következnek, akik a militairiz- mussal kacérkodnak, mert ők az előző hábo- ra* nem „éwezték" át. Körforgás ez, mégpe­dig állandó; Békében élő civilekből harcias katonák, háborúban élő harcias katonákból békében élő háborúéi-enes c.v’tek. Távolab­bi hatás azonban neheze a vo’na kikutatható. Azok, akik az imént vizsgáztak le a nehéz leckéből, meredt izemmel csodálkozva lát­hatják már maguk mellett felnőni azokat, akik most készülnek az esamenre, elég szor­galmasan. Kellemetlen látvány! Hiába min­den ledüeetés, megmagyarázás, átborzongatás, aki nem szagolt bele, nem ismeri a szagát. Olyan ez. ami* nem is lehet elképzelni más­képpen, csak az emlékezés valósága révén. Nincs emberi képesség a s 'hasem érzett sza­got, vagy ízt kellően elképzelni. A hallomás­ból ismert, de át nem élt ucnuaiom sem kész­tet valóban komoly megrettenésre, elijedés- re. De bizonyos, hogy megközelítően sem ak­korára, mint a megtapaszlalt borzalom a maga éles körvonalú valóságában. Ellenkezőleg, furcsa vonása van az emberi természetnek: A lefestett borzasztóság a tapasztalatlan embert vonzani szokta. Ré­gebben boldogan olvastuk az ifjúsági regény kalandos hősét miiképpen kerül a lakatlan szigetre, egy árva szál deszíkán miképpen élieziik bét és fél napig a tengeren, szomjia- zik akkora mennyiségű sóé viz súlyosbító köirü'liméuyei között, ül jótévágyu vadak ál­tal prezentált kényelmetlen pecsenyesütő tepsin, — — és más hasonlókat. De azért alig akad a lelkes olvasók között, aki ne vágyna átélni ezeket a nhnbusztermő ször­nyűségeket. A gondolattal való barátkozás, az észszierütlen vággyal fütött szellemi kalan­dozás sokszor komoly ialapu lelki helyzetet teremthet ennél az ifjú olvasónál. Ha olvas­mány képében nézzük, a háborúval sem ál­lunk lényegesen másképpen, tekintve, hogy az olvasók nagyobb tömege tapasztalatlan. Borzaszt óság ezeket a háborús dolgokat hal­lani, de nem anvira az, hogy az ember tud­HALTEHBERGER Gyártelepek: Budapest - KoSice Pie&aay FEST - TISZTÍT - rtOS Központi üzem címe; Haltenberger Festagyár, Koáíce 2 ni se akarjon róluk, sót, Rorzasztósága való­di mértékéről pedig csak magam tudnék ■meggyőződni. Kötelességéül állíthat juk a háborút jártak nemzedékéinek az emlékeztetős, a figyelmez­tetés, a leirásban előlépő elrettentő sí e la datál és jóit teszünk, ha elismerjük az általuk mü­veit háborús irodalom komoly jelentőségéit. De a háborús irodalomról szólván, lassan elég lesa belőle. A kevés még jó, a sok már fölösleges. A fentiek elfogadásával tulajdon­képpen ex sem szükséges A háborús irodalom feltétüeniM abba az irodalmi szakiba, műfaji alosztályba tarto­zik, amely az erkölcsi itélett szigora törvény­széke előtt köteles igazolni magát. Ha vala­miféle irásmii, akkor a háborús tárgyú az, amely nem célozhat som puszta szórakozta­tást, sem nem szólhat a háború gondolata mellett, nem jöhet létre annak helyeslése je­gyéiben és érdekéim. Egyfajta háborús iro­dalom van: a háborallenes. Ez igy eddig he­lyes. Ám azoknak, akik benne voltak a való­ságban, nem igen van szükségük a könyv- élményre. Hogyan is léphetne még a nyom­dokába is realitás dolgában a festmény a valóságnak? Akik pedig nem voltak benne, ezeknél bizony a hatás iránya nehezen meg­állapítható. Különösen ha nem a pillanatnyi benyomást, hanem a gondolkodásra formá- lőa-n ható állandóbb hatást nézzük. Emlékszünk, hogy a háborús irodalom so­rát néhány komisz film nyitotta meg. Olya­nok nézték meg ezeket különös előszeretet­tel, akik nem ismerik a háborút. Fiatalem­berek, akik minden időiben a legjobb árat hajlandók fizetni, ha hősök lehetnek. A vi­szonyok „rosszabbodtak", most meg kell elé­gedő iök, ha öt koronáért három órán keresz­tül a asöjjében lehetnek azok. Nők, akik min­denkor sziveden viselik az ápolónő kosztüm­jét, mert rutinnal és------engedjük meg, —• — sokszor őszinte szívvel tudják sajnálni a sebesült férfit, öregek is megnézték, akik az elmúlt háborúban sem vehettek már részt s igy szívesen emlékeznek a hősi korszakra, amelynek elkésett, de annál lelkesebb szem­lélői voltak. Megnézték azok is, akiknek ju­tott a háború csücskéből valami, irodákban, s a felmentés számtalan háboraalatti és mö- gött; dekungjában, de ez a részvalami soha­sem mutatta nekik az egész borzalmasságát. Ezek mind meglehetős élvezettel nézték meg a gáztámadási a filmen, olvasták el az álló- hiarcot a sikerült könyvben. Ezeknek a hábo­rútól kiméit embereknek meglehetős meg­elégedés látszott az arcukon a film, vagy a könyv elhagyása után. Láttunk olyat is, aki sugárzott. Melege lehetett, fűtőanyaga mi­benléte'- nem kutatjuk. Csak háborút járt férfiak ugrottak fel fel­izgulva, vagy dühösen, amikor az ismerős képek jöttek. Nekik egészen biztosan sokat jelent a tapintatlan emlékezés. — Unaim, — mondotta egyikük ■— ha ezt a szót hallom,, hogy Verdun, még ma is zsibbadni kezd a balarcomtól a tarkómig. Két hétig feküdtem egy ember mellett, aki ütemesen mondta percenkint hatszor ezt a szólt. Elől megnyujtót­tá: Veeeer ... és kis szünet után kurtán rá- dümmögte: dön. Hát én igazán nem tartok igényt erekre az irodalmi emlékezésekre. Senki sem tart, aki ott volt. Tartsanak azok, akik nem voltak. De ismerve a tételt, amely sémin t sem tud, aki nem tapasztalt s amely szerint az emberi lény nem szeret tudatlan maradni, nem mernék túlságosan hinni a háborús irodalom erkölcsi jóhatá­sában Például félős, hogy annyira tetszik. A tapasztalatlanok idegrendszerén cámbalmo- zik anélkül, hogy az akkordok szörnyűségén volna a hangsúly. Tartani kell tőle, hogy azok számára lett hirtelen keresett cikk a leraj­zolt. háború, akiknek nem állott módjukban közvetlenül megismerni. Most meghallhat­ják, hogy milyen szörnyű, de alapjában nem érzik át. Nem is érezhetik. A gránát tudomás szerint robban és füstöt csinál és öl, de a rajzban hangja és magja nincs. Úgy hiszem, hogy lefestésre nem veszi el a tapasztalatla­nok kedvét örökre és végérvényesen tőle, mi­vel számukra csak a görögtüzi füst erejével 1 jelentkezik. Egy öreg katona szavai szerint: aki sok harcot olvas, még ha félénk is, utóbb harciassá válik. Nem egészen helytelen mon­dás. A békebeli katonának azért tesz jót, ha csaták leirásán csiszolódik. Talán mégsem kívánatos, hogy a békés polgár is ezt tegye, mégha a világháború utáni békétlen polgár­ról van is szó. Megesíbetik, ha még sok bor­zalmat olvasunk a háború borzalmait festő könyvekben, hogy azok képzeletünkben nem lesznek megközelítően sem akkorák, mint le­hetnének. Könyveket irő, irodalmat csináló emberek sokszor elvitathatatlan jóakarattal,- félremagyarázhatatlan javitő szándékki sok dinden veszélyes dolgot leírtak már, de ve­szélyesebbet soha, mint most a csupasz há­borús tárgyakat tárgyalók. Ádám Gyula szobrász kassai kiállítása elé , Munkács, szeptember 21. (Saját tudósitónktól.) Két hír... Az egyik: Ádám Gyula szobrászművész munkáinak ter­jesztésére részvénytársaság alakult. A má­sik: Ádám Gyula szobrászművész október első napjaiban a kassai Astoriában kiállítást rendez... S Munkácson megnéztem Ádám Gyula szob­rait ... Szobraiban sok az étet, sok az emberi és a hideg agyagból gyúrt, faragott szobrok sok melegséget, csodálatot tükröznek vissza. „Ke­nyérvágó paraszt" szobra visszaadja a ma­gyar parasztnak a lelkét, az egész életét és azt a szent áhítatot, amikor ,ketté szeli az Isten kenyerét. „Hősök emléke" szobra meg­hatóan, fájdalmasan fogja meg az embert. Egy fáradt hős magányosul a határszéli kő­nél és a szobor mindent elmond. Általában igen megkapó Ádám szobraiban a finom le­egyszerűsítés. Beethoven reliefje és Jókai szobra határozottan értékes alkotások és sok­sok más szobor kerül majd most a széles nyilvánosság elé. Ádám Gyula komoly tehetség és szobrain igazán látni, hogy tanulmányok nélkül, Isten­adta igazi őstehetséggel fejlődött szobrászmű­vész . # ★ Ádám Gyulának fejlődése szinte regénybe illően izgalmas. Még 1921-ben történt, hogy Ádámot egy agent provokateur kémkedésért feljelentette. Ádámot letartóztatták és a kassai fogházban több hónapig volt vizsgálati fogoly. Ugylát- szik, soha sem lehet tudni, hogy mire jó a rossz, mert ennek a rabságnak köszönhető, hogy a kémkedéssel gyanúsított kishivatal- nok szobrásszá vedlett át... A kassai fogház „politikai cellájáéban a vizsgálati foglyok unatkozva és türelmetlenül várták a további sorsukat. Nem volt semmi szórakozásuk, egy­más életét már kölcsönösen ismerték és hogy az egyhangúságot valamiképp lerázzák ma­gukról, egyik fogoly felvetette az eszmét: jó lenne sakkozni. Amikor Ádám Gyula ezt meg­hallotta, a napi kenyéradagját ahelyett, hogy megette volna, sakkfigurák készítésére hasz­nálta fel. A kenyérbelet összegyúrta és a sakkfigurák meglepő ügyességgel készültek el. Ettől kezdve a leleményes vizsgálati fo­goly a kenyerét összegyűjtötte és abból kü­lönböző elképzelt figurákat próbált formálni. Ezek a próbálkozások kétfél9 eredménnyel jártak. Egyik az volt, hogy Ádám Gyula ellá­tása rosszabbodott, a fiatalember lefogyott, a másik pedig, hogy alig pár napi kísérletezés után sikerült neki egy női aktot formálni a kenyérbélből. Ezt a munkáját megmutatta a fogolytársai­nak és ez lett Ádám Gyula első „szobrának" veszte, mert egy nagyon éhes fogolytársa éj­szaka megette. Közben Ádám Gyula ártatlansága kiderült, a vádat elejtették és szabadlábra helyezték. A lesoványodott fiatalember néhány kisebb kény ér modellel hagyta el a kassai fogházai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom