Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-22 / 216. (2141.) szám

10 1929 szeptember 22, vasárnap. 'J^<mMag^arhtr£sí» Kalandozás a Föld levegő-tengerében Az északi lény régiója — Földdelejesség és rádióhullámok ~ A Föld titokzatos villamos börtöniatas a Heaviside-réteg — Mágneses viharok ii. A légkör legpompásabb, iegkáprázatosabb je­lenségeinek egyike az északi-fény. É titokzatos tünemény a norvégek fotogram-metrikus mé­rései szerint soh4 se ereszkedik 80 kilométernél lejebb E vizsgálatok kezdetekor 1913-ban mért 300 kilométeres maximális magasságot, mely gyönge naptevékenység (napfoltok, lángkitö- rések á Nap fölületén) idejére esett, messze fölülmúlták oly észak-sugarak, melyek — a földmágnesség különöskép erős zavarainál —- 1920-ban felnyúltak 1000 kilométernyi magas­ba is! Ma már a iparki fény színképének minden változatát, jól ismerik a fizikusok és a labora­tóriumban is utánozzák. E laboratóriumi vizs­gálatok felfedték, hogy a sarkvidéknek eleinte oly rejtélyes sugarai a nagy magasságok Üevegőrétegeinek vilfar­mos fényléae. melyet a Napból a világűrbe hajított és 36 óra alatt földtávolba érkező negatív villamosság okoz. E fénylő kisülés színképelemzése azt is meg­mutatta, hogy még e többszáz kilométeres ma­gasban i® ugyanazok a gázok szerpelnek mint a föld felületén, — tehát oxigén és nitrogén s hogy ezek ott fenn részben mikroszkopiku­san kicsiny szilárddá fagyott kristályok for­májában lebegnek. Ott tehát a hőmérséklet már 200 fokkal van a zérus alatt. A levegő ottani ritkaiságát a legjobb légszivattyúkkal sem le­het elérni. Villamoskörtéimk belsejében sokmil- íiárdszor ritkább a levegő, mint a normáik sza­bad térben. De ez a „légüres tér44 még mindig durván anyagi valami az északi-fény levegő- teréhez viszonyítva, mert ott — messze túl azon az azúr-kéken, amely nekünk az „égbolt44 , színét jelenti —- viszont újabb sokszáz-trillió-i szór ritkább a levegő, mint a villamos-körték­ben. E magassági rétegek iránt az utóbbi évek­ben fokozott érdeklődés nyilvánul meg, mert nagy befolyással bírnak a rádióhullámok terje­désére Ez utóbbiak tudvalevőleg nem halad­nak — mint például a fény — egyenes vonal­ban, hanem a föMfelület, görbületét követik. Heaviside és Kenelly a rövid hullámoknál föl­lépő jelenségekre alapozták föltevésüket egy nagy magasságban létező elektromosan-vezétő rétegről. Ennek a rétegnek a létezésére azonban jó- ‘ val annakeiőtte, hogy rádióhullámok suhan- 1 fcak a légben, már 1882-ben Stevart a föld- ‘ mágnességi mező nopi periodusu ingadozá- 1 saiból következett J Mert amíg az állandó mágnességi mező szék- j helye egészen a szillárd földbelsőben van, ad­dig az ingadozások főrészének eredetét a föld­terület fölött kell keresnünk, mert függnek a 1 nap- és évszakoktól, vagyis az atmoszféra ál­lapotától A legmagasabb légköri régiókban , úszó elektr- áramokról van itt szó, melyeknek ] erősségét és irányát a mágneses ingadozások- ^ ból ki lehet számítani. Ezeknek az áramrend- \ szereknek magyarázata azon az ismert tényen alapszik, hogy egy, a villamosságot vezető ] anyagban, mely mágneses mezőben mozog, vil- ] lamos folyam keletkezik. Ilyen vezetorétegeket i tételezett fel Stevart odafönn. E rétegiek a föld mágneses mezejében mozog- ] nak, I — mozgásuk főokai ama többnyire vízszintes j rezgések, melyek a légnyomás 24 órás ütemű < ingadozásaival függnek össze. Ez a jelenség hasonló a mi dinamógépeinkben történő áram- fejlesztéshez, amiért is az „atmoszférikus dina- ( méí{-nak nevezik. Maguk a rétegek a napsu- ; gárzás hatása alatt válnak vezetővé, ami töb­bek között azt is megértenünk engedi, hogy ama magas légköri áramok a nyári félgömbön és nappal a legerősebbek. Ekkor a százezer , ampére-t is elérik, ami körülbelül egyenlő Éu- d a pest esti magánvilágiíásának áTamfóúvasz- tásával. A földmágnesség 24 órás ingadozásainak be­ható följegyz/íei sok érdekes következtetést tettek lehetővé. Például meggyőzően mutatják, hogy két főerő lengeti az egész levegötengert óriási hinta gyanánt naponta föl-le. Az egyik a napi höemelkedéeek és szülyedések, a má­sik a napnak és a holdnak vonzóereje, mely ép olyan ár—apályt idéz elő, mint az óceánoknál. A legalsó 110 kilométeres légré- tQgben — az „időjárás14 hazájában, a troposz­férában még függőleges keveredési áramlatok — ezen tpl azonban a vízszintes mozgások az uralkodók. — A mágnesi ingadozások révén, az is kiderült, hogy a levegő elektromos veze­tőképessége odafönn sok billiószor nagyobb mint idelenn. A diróttalan táviratozás kezdetbeni kilomé­ter hosszú hullámainál még lehetséges volt az az értelmezés, hogy a távirás sugárzó ener-1 giája főkép a földfelület vezető rétegei mentén terjed tova. Az elmélet szerint ebben az eset­ben az egyenestől való elhajlás s tehát ezzel a hatótávolság annál kisebb, mennél rövidebb a hullámhossz. A rövid hullámokkal váratlanul elért óriási távolságok aztán ismét ráutaltak a, fönt említett magias-1 égik őri vezetőrétegekre és Heaviside alkalmazta azokat, elsőnek sikerrel az elméletben. A réteg magasságát Apleton és munkatársai rendszeres megfigyelésekkel ál­lapították meg. Egy rádió-adó 400 méteres hullámait körülbelül 100 kilométer távolban különböző antennák kombinációjával fogták fel, miáltal a földMület mentén terjedő köz­vetlen hullámot a föntről érkező visszavert hullámtól elkülönítették. A visszaverő réteg magassága nyári éjszakákon 90—130 kilomé­ter. Téli éjjeleken 300 kilométerre emelkedik fel, de amint a légkört napfény éri, a vezető­réteg alsó határa, ismét 100 kilométerre eresz­kedik le. A nappali órák előre,haladásával a tulajdonképeni Heaviside-réteg alatt még egy ionizált (villamos) légtömeg keletkezik, mely azonban a hullámokat nem veri vissza, hjaueiü csak gyöngíti, a rádió-hangerő nappali gyöngüléseinek egyik oka. A rádióhullámokat — mint minden aefcherhul­lámzást — a mágneses tér befolyásolja, így a földmágnesség mezője is. A rádió-hallgatók ré­me, az úgynevezett fading, a hangerőnek tel­jes némaságig való legyöngülése és lassú ujra- visszatérése ugyancsak alighanem a földmág- nességmező ingadozásainak következménye. Mert ilyen igen szabályos mágneses ingadozásokat 1—2 percnyi lengéstartammal nagyon gyakran jegyeznék föl. Ezeket is —« csak úgy, mint a napi periódusokat — a leg­magasabb régiók ingadozásai okozzák. Egészen más jelleggel, mint a szabályos napi ingadozások, bírnak azonban a heves fölmág- nességi viharok. Ezek, meg az északi fény is szintén a legmagasabb létgrétegek villamos áramaival függnek össze, de olyanokkal, me­lyeket nagyobb napfoltok és naplángok kisé- rőjeképen a központi égitestből elrohanó villa­mos töltésű testecskék okoznak.. E mágneses viharok elmélete még nincsen kidolgozva. — Annyi biztos, hogy a Napból érkező részecské­ket az ő villamos töltésük miatt a föld mágne­ses mezeje egyenes pályájuktól eltéríti, úgy, hogy a föld légkörében bizonyos megkülönböz­tetett helyeken lépnek be, — e helyek a sarki fény zónái, a föld északi — és déli pólusai, mélyek egyúttal a delejes sarkok is. Csak a legerősebb delejes zavarok alkalmá­val gyulánk ki az északi fény zöldes csóvái alacsonyabb szélességi fokok fölött Is, — mint például 1921-ben, amikor egy kutató Sa.moá-ban, alig 1500 kilométernyire az egyen­lítőtől, egy heves mágneses viharnál sarki fényt látott lángolni az égen, melynek legalább a 30-ik szélességi fokon kellett a zenitben len­nie, még ha 1000 kilométernyi szélsőséges ma­gasságot tételezett is fel. Érthető, ha ilyenkor a dróttalan közlekedés s meg van zavarva. De a dróttahan technika légköri zavarainak44 leg­nagyobb része — azok például, amely a rádió- készülékekben különösen nyáron oly kellemet­lenek — nem e magasságokból jönnek, hanem a troposzférából, a légkörnek közvetlen fölöt­tünk elterülő rétegéből, ahol az „időjárás44 je­lenségei zajlanak le. Lényegében dörzsvilLa- nyosság keletkezése és kisülése az, amit — nér ha gépfegyverropogás-szarüen — hallunk. A különböző hőfokú légrótegek és felhők sulódá- sai játsszák itt a főszerepet. A föld atmoszférájáról való mai képünk lé­nyegesen különbözik attól, amely még néhány évvel ezelőtt volt az uralkodó. A fölső hatá­rok egyenletes hidrogén-légköre .helyett ma uj jelszók: ozon, anomális hangterjedés, északi- rény-szihkép, Heaviside-réteg kerülnek előtér­be és valószínűleg ismereteink nagyszerű növe­kedése várható itt a közeljövőben. Különösen a mkétn-kísérletek elé nézhetünk a legnagyobb várakozással. Neubaner Frigyes. Gtosszák a mintavásárról Prágai Messepaiast á la Amerika Egy nagy épület, rengeteg por, rengeteg ember, Hit, szemét, lökdösődés és minden második lépés­nél kóstoltatnak velem valamit — likőrt, feketét, cipőpasztái, szájvizet — így élt bennem a mánta- vásár utolsó képe s nem kis averzióval gondoltam arra, hogy el kell menni a Messére, ahol bemu­tatják mindazt, amit iparban, kereskedelemben, technikában 1929-ben produkáltak. A prágai Messepaiast ezidén készült el. Meghökkenve állsz meg előtte, olyan hatal­mas, gigantikus, imponáló és szédületes. Néhány amerikai bámulja éppen és magyaráz- gatja azzal a jólismert informáltsággal, amit csak­is dollárvalutájü emberek engedhetnek meg ma­guknak, hogy ez már tiszta amerikai stílus és tempóban is az Újvilág, all right! Hallgatod csendesen és észrevétlenül kihúzod a melled, mondhatnám a tudat alatt, ha teljesen korszerű akarnék lenni és bemutatnám szellem­ben is, amit 1929-ben produkáltak. De tényleg olyan a Messepaiast, mint egy te­kintélyes, mérhetetlen gazdagságú rokon, akit úgy tisztelnek, hogy a nevét is csak nagybetűvel mér­jük kiejteni, de néha mégis kedvünk támad meg- cirógatni az arcát. Ez a hasonlat Isten bizony nem erőszakolt: a Messepaiast monumentális kőkolosszus, mintha egy tömbből lenne faragva és mégsem nyomasztó hatású, sőt tele van derüveL, életkedvvel mintha azt mondaná: — Minden megközelíthető és elérhető Fiam, az ón kilenc emeletem 6em jelenti a Mennyor­szágot Ezt csak malterból építették. Bent az épületben gyönyörű rend, beosztásban is friss, tágas csarnok, hallhatod a saját hango­dat s ez bátorságot ad és titokban szerétnél vala­kit magad mellé, akit kioktathatsz. Olyan erősnek tűnik fe] az ember cérmahangooskája egy ilyen helyen. Sőt a mondanivalója is. Már kilómétereket megyek lépcsőben és szak­mában, sehol egy pohár feketekávé (speciális készítési mód), sehol egy állott, langyos likőröcske (elsőrangú saját készítmény 1) — micsoda rend! Fejcsóválva gondolom: Nem szabad azért ennyire kopirozni Amerikát, több önállóságot! 0 ' Lengenek a zászlók A legmeghatóbb az a sok zászló- Fent a kilen­cedik emelet terraszán lengenék egymás mellett szép sorjában. (A genfi konferencián nem lehet­tek ily szépen szortírozva együtt). Az összes államok képviselve vannak, a munka internacionális, mint tudod. Egyformán felsebzi a kezedet a lírai Flőrepcban. vagy a törtető kis cseh gyárvárosokban. A lobogókat fel kell tűzni. Mert kétséges, hogy a világon mi' maradandó. Divat, feledés, ,,tulfej!ődés<' minden. És revízió. Máról-holnapra filozófiai tételek malinak széj­jel, emberek kopnak el, glóriák fakulnak és ami előző percben diadalt és lángészt jelentett, — ma bukás és beteg dogeneráltéiág. Mi örök? A vastrave.rzek, a kő, a gép. Amit a Természetből ki verejtékeznek előbb csákánnyal, aztán raffinált szerszámokkal és ide hordják: traktorok, autók, repülőgépek, — arat, száguld, repül és megmarad- A munka örökérvé­nyű produkciója előtt hajoljatok meg zászlók, hajoljatok meg emberek, akik a zászlórúd tövé­ben uzsonnáztok vasárnapé élután­Figyeljetek csak: nem bot és rongy, ami leng előttetek, hanem — zászló, a Ti dicsőségetekre, most Benneteket jelent. Népek hadjáratát az anyag ellen, amit. zsákmá­nyul ejtettek, meghódítottak. A legszebb harc, ami folyik. Mindig megújuló és örök. Valamit a bécsi divatkiálliiásrdl A Hofburgban, a Rotundén varrnak a női divat- pavillonok. Különösen selyemben páratlanul szé­pet nyújtanak. „Ez 6emmi“, mondják a tulajdonosok — az igazi szép dolgokat nem is hozzák a Kiállításra, ezidén leginkább a Balkán részére dolgoznak s ezért csak mutatós dolgokat állítanak ki. — Bitté, — azzal már nyubják is a cégkártyát — legyen szerencsém az üzletben, a Kárntner- etrassén. Mi ez? trükk ügyes üzleti fogós a szópasszony kokptteriája, aki osak sejtet és nem mutat? Az idegen felcsigázva szorongatja átizzadt kezében a címet és rohan a rejtekhelyre, ahol az ő nyu­gati Ízlésének hódolnak. Tweed természetesen erősen megy. S Becsben ami megy, száz százalékosan megy. Itt mindenki görcsös szövésű Tweedben szaladgál, uniformizá- lódík az egész uoea, barnán hullámzik a sok Tweed a tnasamődlányokon é^nugy, mint a bel­városi szalónok megtapsolt modelljein. Selyemben egy uj árnyalatot favorizálnak, a Dbáliát: lila, nem nagyon előnyös, de kirakatban üdén hat. (Ja, ha üveg mögött viselnék a nők!) Georgettbeu és Romámban nagy mennyiséget fogyasztanak a bécsiek, próbálják a moiréet is forszírozni, de dacára a kétéves szerelemnek, amivel szalónok, színpadok, kiállítások ostromol­ják ezt az anyagot — meglehetősen exkluzívnak mutatkozik. (Récében sem lehet minden és min­denki gemütliőh.) Estélyre virágos taffetokát hordanak, — ebhez nagyon sokszor majdnem annyi illuzói kell, mint anyag, pedig erősen gloknisak a ruhák. Az illú­zióról jut eszembe az a két nő a selyem6á.tor előtt Nézték az anyagokat. Aztán egymást. Te­tőt öl- ja lpig. Tour-retour. Milyen jól nézel ki Drágám, — mondja a ta­valyi teveszőr kabátos a Chanel-Tweednok. És sürgősen gondolkozni kezd: honnan telik ennek mindenre? A férje fixfíz?téses, legalábbis nekem mondta, mikor megkívántam a szélbuodát. tőle. A tavalyi teveszőrös ráncolja a homlokát. Oszt- szoroz. Aztán aggresszlven nézi a selymeket, fitymálva, mintha meg akarná venni. Fő a tisztesség — gondolja rezignáltan és be­púderozza a ki rakat-ablakban' az orrát, hogy job­ban mutasson az 5 schillinges Bobby a fojén­B. Palotai Boris. Beteg ? Szívbajos, k öszvénye vagy ixikorbaja van? Akkor csak P o dé- b r a dyb a fog jönnL Tegye a következőket: 1. Orvosától kérjen kísérőlevelet a be­tegvizsgáló és gyógyintézet or­vosaihoz, akik a kúra befejezté­vel instrukciókat adnak a további kezelésre. 2. Lakásról nem kell gondoskodnia. A megérkezésekor azonnal for­duljon a pályaudvaron levő la- káskozvetito és információ irodá­hoz, amely gondoskodik Önről. 3. Elutazása előtt igazoltassa a pálya­udvaron, hogy Podébradyba vál­tott jegyet, ezzel jogot szerez 50%-os kedvezményre a vissza­utazásnál. $ Magyar prospektust készséggel küld a | fürdőigazgatóság, PODÉBRADY. Művészemberek kellemes mellékloglathozása Hogy a színészek és filmszínészek ma már nem álmodozó és ábrándozó lények, azt min­denki tudja. A modern színész komoly és ren­des üzletember. Amikor a gázsik meghatáro­zásáról van szó, akkor oly alaposan, annyi kereskedői ügyességgel és tudással képviselik álláspontjukat, hogy a szinigazgatóknak igen nehéz helyzetük van velük szemben. Mig azon­ban a.z európai filmszínészek megelégszenek azzal, hogy művészi munkájukból és tehetsé­gükből komoly hasznot húzzanak,* addig leg­újabban néhány amerikai filmsztár arra szánta magát, hogy szabad idejében mellékfoglalko-’ zásokat keres, amelyek igen szép mellékjöve­delmeket hoznak. így például John ’Gilbert Hollywoodban nagyszabású telekspekulációkba fogott. Nem­csak -saját gyönyörű házának értéke növeke­dik napról-uapra. bauem csöndes társ a nagy művész néhány ingatlanforgalmi részvénytár­saságnál és ezzel rövid iö alatt igen szép va-- gyont szerzett. Kari Dane, a Metró Goldwyn kitűnő kémi­kusa, tyukfarmot rendezett be. Miután pedig a szárnyasételek igen nagy népszerűségnek ör­vendenek Amerikában, Kari Dane havonta igen szép összeget könyvelhet el magának, mint mellékfoglalkozást- A pompás üzleti gon- dolkozásu művész azonban ezzel nem elége­dett meg. Miután ö maga is aviatikus és nagy­szerűen érti a repülőgép szerkezetét, tőkéjé­nek nagyrészét egy repülőgépgyárba fek­tette be. Ramon Novarro, a romantikus filmhős, ma­gánéletében igen práktikus üzletember, aki számos mexikói üzleti vállalatban társ és állí­tólag igen nagy jövedelmekre tett innen szert. Bessie Lőve, aki a vásznon oly finom és mimózaszerü, a valóságban nagyon ötletes és ügyes üzletasszony. Kaliforniában nagy tej­gazdasága van, amely majdnem annyit hoz neki, mint a filmszínészet. Egészen prózai mellékfoglalkozást keresett, magának Lón Chaney, a nagyszerű karakter­színész, aki fiával együtt hatalmas bádogos- műhelyt rendezett be és szintén nagyon meg van elégedve mellékfoglalkozásának jövedel­mével. Leghumorosabb George K. Arthurnak, a vi­dám kémikusnak a mellékfoglalkozása. Ter­mészetesen ő is telekspekuláns, de azonkívül gyarmatárunagykereskedése van., azonkívül finanszíroz Hollywoodban egy szépségápoló­szalont. Renée Adorée a mellékfoglalkozásához ha­zulról hozta az ötletet, amennyiben francia vendéglőt rendezett be Hollywoodban és mint ennek tulajdonosnője, igen nagy népszerűség­nek örvend. Végül Mary Pickford, aki igen szép helyet vívott ki magának a filmművészet terén, ugyancsak tekintélyes helyet foglal el az ame­rikai pénzügyi életben is, amennyiben számos kaliforniai bank főrészvényese. Gázolás után At autós: Fáj valami? Az elgázolt: Még nem tudom. Megkérdem az ügyvédemtől . . . (Ric et Rác.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom