Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-20 / 214. (2139.) szám
1939 a&eptember 20, péntek. A múlt alkalommal, amikor a szemester- ményeknek a termelő által elért árait a liszl kiskereskedelmi áraival hasonlítottuk össze, arra a következtetésre jutottunk, hogy a közvetítő kereskedelem s a malmok olyan nagy hasznot és rezsiköltséget számítanak fel maguknak, mint a háború előtt, ámbár a háromszoros hasznot és üzemi költséget semmi sem indokolja. Teljesen ugyanaz a helyzet a történelmi országok sörgyáraiban is, sőt a sörgyáraknak a fogyasztókkal folytatott árvitája adott nekünk alkalmat arra, hogy a gabona, illetve a liszt áralakulását a malmoknál is figyelemmel kisérjük. A cseh- és morvországi sörgyárak már az 1928—29. évi sörfőzési kampány számára 45—50 százalékkal olcsóbb árpát vásároltak, mint 1927 őszén. A sörgyártás másik főkelléke, a komló még elég szilárdan tartotta az árát. Az idei aratás után az árpa ára újból esett s a komlőszüret is olyan jó volt, hogy most már a komló ára is ötven százalékkal esett, de még ilyen áron sincs vevő, mert a múlt évről óriási felhasználatlan készletek is ▼annak a komlótermelő gazdák raktáraiban. A sörgyártás nyersanyagainak ilyen nagyfokú áresése után a fogyasztók érdekeit képviselő cseh sajtó teljesen joggal kezdte követelni a sör árának leszállítását is, mert bár az árpa már hatvan s a komló is teljes ötven százalékkal olcsóbb, mint három év előtt, ennek ellenére egyetlen sörgyárnak sem jutott eszébe a sör árának csak egy fillérrel való leszállítása sem. (Itt közbevető- leg megemlítjük azt, hogy Cseh- és Morvaországban a sörfogyasztás távolról sem fényűzés, a sör itt elsőrendű közszükségleti — élelmezési cikk. amelyet népiesen „folyékony kenyérnek" is hívnak s amelynek ára a niun- kásság számára is van olyan fontos, mint a kenyér ára.) A fogyasztók tehát hetek óta harcolnak a sör árainak a leszállításáért. Amikor a sörgyárak már nem tudták elviselni a napisajtónak heteken keresztül ellenük intézett pergőtüzét, a sörgyárak szövetségének elnöksége hosszú hallgatás után végül megszólalt s a sörgyárak védelmére azt a nevetséges érvet hozta elő, hogy a sörgyárak még ma is a régen, drága pénzen vásárolt árpa- és kom- lókés-gf^pjket dolgozzák fel s ezért belátható időn belül szó sem lehet a sör árának a leszáll itásá ról. száz százalékos áremelés megindokolható nagy rezsivel, adókkal, közterhekkel? Nem Ez a legtisztább uzsora! Ugyanezt a jelenséget megfigyeltük a haj nali nagybani zöldségpiacon is, ahol a szatócs a falusi gazdának huszonkét koronát fizetetl ki egy métermázsa burgonyáért s ugyanezt a burgonyát a nagypiactól öt percnyi távolságra fekvő üzletében kilogrammonként nyolcvan fillérért árusította. Számtalan ilyen esetet sorolhatnánk még fel, amellyel mindennél világosabban igazolhatjuk azt, hogy ma a termelő és fogyasztó között nincs az az ellentét, amelyet a tisztességtelen közvetítő kereskedelemnek a háborús években sikerült támasztania: a falu és a város viszálya, ellentéte még élénk emlékezetünkben van; ma azonban tisztán látjuk, hogy az olcsósági hullám szabad utjának előkészítése érdekében a közvetítő kereskedelemnek s az élelmiszergyáriparnak kell megelégednie szerényebb, de még mindig biztos megélhetést nyújtó haszonrészesedéssel s ha az ipar és kereskedelem nem teszi meg ezt önmagától, úgy jöjjön a hivatalos beavatkozás! A kereskedelemnek s malomiparnak most módja van még igényeinek korlátozására — hatósági beavatkozás nélkül is. Ha nem cselekszik idejében, úgy önmagára vessen. Néhány hét előtt e helyen a szlovenszkói malomipar már megszólalt s kilátásba helyezte, hogy az uj aratás után a malmoknak módjuk lesz átkalkulálni a liszt árait. A közleménynek akkoriban a fogyasztók méltán megörültek. Ma már túl vagyunk régen az aratáson s a malmok is uj gabonát dolgoznak fel, azonban uj árszabályozást sehol sem látunk, pedig bizonyára örvendetes jelenség volna, ha a liszt árainak a leszorításánál a szlovenszkói malmok járnának elől jó példával. Tömöri János dr. A forgalmi és fényüzési adó jövedelme az utóbbi években. A pénzügyminisztérium statisztikája szerint a forgalmi és fényüzési adóelőirányzat az 1927. évben 1.900 millió, 1928- ban 2 milliárd, 1929-ben 1.982,327.000 korona volt. Az 1922—1926. években forgalmi és fényüzési adó címén elért évi legkisebb ösz- szeg 1.454,641.361 korona s a legnagyobb elért összeg — 1926-ban — 1 milliárd 902 millió 330.490 korona volt. Rekordbevételt ért el , az állam 1927-ben, amikor is 2 milliárd 52 | millió 612.482 korona volt a forgalmi és fény- ‘ űzési adó jövedelme; 1928-ban 2 milliárd 336 millió 844.840 korona folyt be ezen a címen. ' Az 1927. és 1928. év rekorderedményeit azzal ’ magyarázhatók, hogy ekkor hajtották be a régi - tartozásokat is. 1 A kormány elutasító válasza Turiszakállas község közlegelő kiosztása iránti kérvénye ügyében. ' Koczor Gyula magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be Turieza- ' leállás község körleteié kiosztása iránti kérvé- • nyének megtagadása tárgyában. A’, interpellációra Udrzsal kormáwyelnök az alábbi választ adta: „Az állami földhivatalnál lefolyt s Turiszakálla6 nagybirtokon eszközlendő földreform megoldása i iránti egyezségre vonatkozó egész szóbeli tárgyalások folyamán Koczor képviselő ur is jelen volt. Ezen egyezség révén a tulajdonossal megállapodás történt, hogy a fekvőségek közül melyei? maradnak meg neki, melyeket veszi át az állami földhivatal és melyeket adhat el a tulajdonos. Az állami földhivatal az átvett 120 katasztrális holdból 80 katasztrális holdat a Hodzsafatvi-telepités mezőgazdasági üzemeinek kiegészitésére szánt, még pedig azért, mert ez volt a legközelebbi föld, amelyből a kiegészítés eszközölhető volt. Abban az időben az Ordódv-nagvbirtokhoz tartozó Ma- dárrét-puszta a Falat testvéreknek való eladási engedélyezése már el volt határozva Ezen nagybirtok földje Turiszakállas község számára tekintetbe nem jött. Az állami földhivatal, amint az már az utolsó interpellációban is jelezve volt. Turieza- kállas község szükségleteinek a lehetőség határain belül eleget tett. Az állami földhivatal a földreform céljaira lefoglalt olyan földdel, amely Turiszaká’las községnek kiosztható volna, többé nem rendelkezik. Az ügy vázolt állapodhoz képest a kormánynak bármiféle intézkedésre oka nincsen". A íiiz- és jégkárbiztositás súlyos válsága. A csehszslovák biztosítók szövetsége Prágában tegnap tartotta plenáris ülését, amelyen kü- lönsen a tűz- és jégkárbiztositási csoport idei nagy veszteségeinek kérdésével foglalkozott. A tűz- és jégkárok a folyó évben olyan óriási méretekben növekedtek meg, hogy eme szakmák gazdasági helyzete az összes biztosítóintézet különös figyelmét érdemli meg. A tűzbiztosítás terén a csökkenő biztosítási dijak mellett a tűzkárok számbelileg és méreteiket illetőleg is növekszenek. A január és február havi tűzkárok szokatlan méreteit egyesek azzal magyarázzák, hogy a folyók és patakok be voltak fagyva s ez lehetetlenné tette az oltást. Az összes biztositó intézet jelentése azonban megállapítja a biztosilási erkölcs általános hanyatlását, ami éppen a tűzbiztosításnál szinte kirívó. A spekulációs jelenségek iszonyúan elszaporodtak éppen a tűzbiztosításnál s a hatóságok bizony nem lépnek fel elég erélyesen az ilyen jelenségekkel szemben. A tüz- biztositási szakmában évek óta tartó állandó passzivitásnak az a veszélye, hogy a csehszlovákiai biztosítók elvesztik a kapcsolatokat a nemzetközi viszontbiztosító intézetekkel. — A jégkárbiztositás szempontjából az idei év olyan rossz volt, hogy még a hírhedt 1903. évet is felülmúlta. A tényleg kifizetett biztosított összegek a biztosítási dijakat 250, egyes intézeteknél 300 százalékkal haladják meg. A tűz- és jégkárbiztositás kérdését a biztositó intézetek szövetségének plenáris ülése még tovább tárgyalja. A csehszlovákiai sajtgyártás normalizációja. A sajtgyárosok köreiben nagyszabású akció indult meg az egyes sajtfajták normalizációja érdekében, amelynek az volna a célja, hogy a forgalomba hozott sajt egységes alakban, egységes súlyban s egységes árban jusson a fogyasztóhoz, bárhol is állították elő Az érdekelt tejsz.övetkezetek most tárgyalnak az e tárgyban kötendő egyezményről, amelyet majd a földművelésügyi minisztériumnak kell jóvá- hagvni. Á hirdetményadó megszüntetéséért. A községek pénzügyi gazdálkodását ideiglenesen rendező törvény szerint a községeknek joguk van községi adót szedni a hirdetmények után. ami főleg a plakátok terjedését nagyon erősen érinti. Az úgynevezett plakátadó nemcsak azért súlyos, mert növeli a falragaszok üzemi költségeit, hanem azért is, mert sok hirdetni szándékozó felet egyenesen elriaszt a hirdetéstől, ami aztán a kereskedelmi forgalomnak közvetlen kárát idézi elő de még- kárositja a segédiparágakat is, igy elsősorban a papírgyártást és a nyomdászipart. — A csehszlovákiai kereskedők központi tanácsa már hónapok előtt kérvényt nyújtott be a pénzügyminisztériumhoz a plakátadó teljes eltörlése vagy legalább is jelentős leszállítása iránt; a pénzügyminisztérium a múlt napokban értesítette a kérelmezőket, hogy a kérelmet elutasította azért, mert a községek pénzügyi helyzete még nem konszolidálódott any- nyira, hogy ezt a jövedelmi forrást nélkülözhetnék. Prága, szeptember 19. Valuták. Holland 1350, jugoszláv 58.95, német 802, belga 467, magyar 587.80, román 19.80, svájci 648.50, dán 896, angol 163.10, spanyol 501, olasz 176.40, amerikai 33.50, norvég 896, francia 131.70, bolgár 23.52svéd 900.50, lengyel 377.05, osztrák 473.37 ÉRTlKTOZSSB Tartott a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 19. Nyitáskor a tegnapi nappal szemben tartottak voltak a jegyzések. Arra a hírre, hogy a londoni diszkont változatlan marad, egyes értékek javultak. Az ipari részvények piacán javult: Prágai Vas és Königslhofer 25, Berg és Hütten 15, Cseh Cukor, Ringhoffer 10, Poldi és Skoda 5, továbbá egyes értékek 2—4 koronával. Cseh- Morva 60, Pozsonyi Kábel 20, Schöller 5, Alpirne 2 koronával gyengült. A bankpiacon Nemzeti Bank 80, Zivno, Cseh Eszkont és Cseh Industrial 1 koronával gyengült, Prágai Hitel 2, Laenderbank 1 koronával javult.-f- A prágai devizapiacon Berlin 0.025, Brüsszel 0.10, Budapest 0.025. Zürich 0.075, Becs 0.075 koronával javult, London 0.015, Newyork 0.0025, Pária 0.01 koronával gyengült.-}- Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Kezdetben lanyha volt az irányzat és az árfolyamok letöredeztek. Később a londoni bankráta változatlansága kedvezően hatott. A második félidőben újra gyengülés állt be. Bauxit 10 százalékot vesztett. Fegyver, Magyar Cukor és Gumi szintén nagyobb veszteségeket szenvedtek, mig Ganz-Danubius, Magyar Általános Szén és Lámpák csak némileg letöredeztek. Zárlat előtt valamivel javult az irányzat, ami azonban nem volt kihatással a tőzsdére, amely újra ellanyhult irányzattal zárult. — Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 91, Pestszentlőrinci 16.9, Részvénysör 120, Felien 190 pengő árfolyamot értek el. + Kedvetlen a bécsi értéktőzsde. Az üzlet ezutal minimális volt, de az árfolyamváltozások is szűk határok között mozogtak. Alpine, Salgó és csehszlovák Poldi gyengült. A korlátban csehszlovák és magyar értékek, valamint néhány osztrák építkezési és sörérték töredezett le. Tőzsdezárlatkor gyengülő volt az irányzat.-f- Javult a berlini értéktőzsde. Kedvezőbb newyorki hírekre a berlini tőzsde némileg javult. Az üzlet szűk határok között mozgott. Néhány specialitás egészen 15 százalékig javult. A többi piacon az árfolyamok nem javultak lényegesen. ÁRUTŐZSDE-f- Gyenge a párgai cukorpiac. Nyersáru- jegyzés Aussig loko 136.50—137.50. 4- A prágai szarvasmarhapiacra 64 román szarvasmarhát hajtottak fel. Az ökör 6.40— 7.10, tehén 5.50—6.25, borjú 6.20—6.60.-f- A prágai sertésvásárra 705 sertést hajtottak fel. Ebből 51 szlovenszkói, 130 jugoszláv, 377 lengyel, 75 jugoszláv hízó és 102 magyar hizó. A szlovenszkói sertés 12, a jugoszláv 10—11.50, a lengyel 11.20—12.20, a jugoszláv hizó 10, a magyar 11.60—11.20. A vásár kicsi volt.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesziőségünk telefonálja, az irányzat tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 23—23.15, felsőtiszai 22.10—22.25, egyéb 21.95—22.15, rozs 15.80—16, takarmányárpa, minőség szerint 15.75—17.15, sörárpa, minőség szerint 19— 23.50, zab, príma 15-50—16. másodrendű 13.75 -14.25, korpa 11.60-11.80 pengő.-j-'A mai budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat tartott, a forgalom élénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 22.06, márciusra 24.64. 24.65, 24.63, magyar rozs májusra 19.30 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 222—6, rozs 180—3, árpa 205—23, zab 168—76, tengeri 210—11, búzaliszt 27.75—34, rozsliszt 24.25—24.50, bu- zakorpa 11.6—12.25, rozskorpa 10 8—11.25, viktoriaborsó 38—46, kis ehető borsó 28—33, takarmányborsó 21—23, repcepogácsa 18.50— 19, lenpogácsa 24.30—24.60, szárazszelet 12.60 —12.80, burgonyareszelék 18—18.40. A prágai tőzsde devizajegrzésel: szeptember 19 szeptember 18 A inaferdam . . . 1353— 1357— 1353 — 1357.— l’erlin .................. 803.35 805.85 80P.S2*/2 805 82% ür icb.................. 650.37V, 552.37V, 650 30 652 30 is lo ivlv:atiania> 898.37’/, 901.37Va 898.37V, 901 37% Kopeabagen .. 898 10 901 10 898.12 V, 901 12 V» Stockholm . . . 903.60 906.50 908.37',. 906 37’/, Mailand . . . . 175.41 177.21 176.41 177.21 Paris.......................132.05 132.45 132 06 132 46 London.................. 163.51 164 lt 168.52’/, 164.12% New York Gabié. 33.74*/, 33.84% 33.76 33.86 Irtissel.................. 468.90 470.10 468.80 470.— Ma drid.................. 496 87’/, 498.87*/, 496 75 498 75 •l elgrad. 59.32’/, 59.57’/, 59.32’/, 59.57% So fia ...... 24.43 24.53 24.43 24.53 Konstantinopel . 16.25 16,35 16.25 16.35 Wien....................... 474p7 >/, 476.27 % 474.70 476.20 Warechsu .... 377.85 379.85 377.85 379.85 dudapest .... 588.55 690.55 588.60 591,60 Buenos Aires . . 1413.50 1419.50 1413.50 1419.50 lelsingfore ... 84.69 85.09 84.70 86.10 rtiga...................... 649.50 652.50 649.50 652 50 Bio de Janeiro . 404.— 406.— 404.— 4C6.— Montevideo . . . 33.49 33.60 33.40 S3.60 Alexandria . . . 167.60 168.40 167.60 168,40 Uhen. 43.97 ’/, 44.27’/, 43.97’/, 44.27% uk arest .... 19.96 20.16 19.96 >0.16 óowno ..... 836.— 338.— 336.- .'38 — L.issabon .... 153.10 153.90 153.10 153.90 dévai....................... 903.— 907.— 903.— 907.— Montreal .... 33.46% 33.58% 33.46 % 33.58% A történelmi országok sörgyárosainak méla hallgatása A türelmes fogyasztók érdekeit képviselő türelmes sajtó ezt a választ is tudomásul vette s most már azt a kérdést intézte a sörgyárakhoz, hogy hát hajlandók lesznek-e legalább akkor tárgyalni a sör árának a leszállításáról, hogyha majd — mondjuk — egy félév múlva már az olcsón vásárolt árpából és komlóból főzik a sört; a sörgyárosok azonban ezt az újabb kérdést már nem tartották érdemesnek a megválaszolásra s azóta is mélyen hallgatnak. Itt említjük meg, hogy a cseh- és morvaországi sörgyárak részvényei jobbak minden bánya, vagy vasgyári részvénynél, ami kitűnik abból is. hogy csak óriási felárral vehetők meg, ha valaki nagyon ragaszkodik a megszerzésükhöz. Ez nem is csodálható, mert a történelmi országokban levő sörgyárak huszonöt—harminc százalékos osztalékot fizetnek részvényeik szerencsés tulajdonosainak. A sörgyártás a bábom előtt is nagyon jövedelmező üzlet volt, ha azonban megnézzük a háború előtti napilapokat, úgy azt találjuk ott, hogy a részvényesek megelégedtek hét— kilenc százalékos dividendával is és ez volna a helyénvaló, ha az üzleti haszon a fogyasztók érdekében most is korlátozódnék. A sörgyárak éppen úgy mint a malmok, hozzászoktak a háborús idők konjunkturális uzsorahasznához s erről most semmi szin alatt sem akarnak lemondani, pedig előbb vagy utóbb kikényszeríti ezt a világgazdasági helyzet is, melynek iránya: a mezőgazdasági termények áresésével megkezdett általános olcsósági hullám. Azonban nemcsak a gyár- és malomipar, hanem a közvetítő kereskedelem sem tud lemondani a háborús esztendőkben megszokott busás, ma azonban már uzsorának minősülő haszonról. A sörnek közvetítő kereskedelme nincs (minden gyárnak saját lerakatai vannak), a liszt malmi árai a beavatatlanok számára hétpecsé'es zár alatt őrzött titkot jelentenek, azon1 >i vannak egyéb élelmiszerek is, amelyeknél az uzsora szemünk előtt gyönyörűen burjánzik. Csak két rövid esetet ismertetünk. A prágai hajnali nagybani gyümölcspiacon egy kiskereskedő 50 kg. szilvát vásárolt, kg.-ját 1 korona nyolcvan fillérjével. Elkísértük a kereskedőt, anélkül, hogy ő látott volna bennünket. Az 50 kilós kosár a Masaryk-pálya- udvar tőszomszédságában levő üzletbe került, illetőleg a segéd, aki a kosarat hozta, azt rögtön az ajtóba állította s két perc múlva a „Főnök ur" egy cédulát szúrt a szilvakosár közepébe, amely szerint egv negyed kiló szilva ára két korona. — A szilva hazaszállítása a nagypiacról három porcet vett igénybe. Estére az ötven kg. szilva elfogyott, tehát kamatveszteségről sem lehet beszélni. HároraIpan szállítások a hadsereg számara. Az iparosok szervezeteinek régi követelése az, hogy a hadügyminisztérium jelentősen változtassa meg a hadsereg számára való szállítások módozatait. Ezt a kérdést a jövő héten, csütörtökön fogja szállítani a kereskedelmi minisztérium által rendezett ankét, amelyen a nemzetvédelmi minisztérium s az ipari szakkörök kiküldöttei vesznek részt. Az iparosok azt javasolják, hogy a szállítások kiadása ne történjen árlejtés utján, hanem az egységárakat szabja meg egy vegyes szakbizottság, amelyben a kormány s az iparosok egyenlő számban vannak képviselve s a bizottság által megállapított áron a minisztérium az iparosok lehető legszélesebb köreit részesítse szállításban. A cukrászok a fényüzési adó megszüntetését követelik. A cseh és német cukrászok szövetségeinek deputációi tegnap a pénzügyminisztériumban jelentek meg s ama kérelmüket adták elő, hogy a fényüzési adótörvény küszöbön álló növeliizálása során a cukrász- sütemény és a cukorka vétessék ki a fényüzési adó alól. A küldöttségek az illetékes osztály főnökével s előadóival egész napon át tárgyaltak, mig végül sikerült azt a hivatalos Ígéretet megszerezniük, hogy a cukrászáru és cukorka után nem kell fényüzési adót fizetni. A benzinárusitás kontigcntációja„ A csehszlovákiai benzinárusitó cégek szövetsége a legutóbbi időben egyesületté alakult át s az uj egyesület most terjesztette be alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyása végett. A szövetségnek az egész köztársaságban hatvan tagja van s az egyesületi működés október 1-én kezdődik. Az egyes elárusító cégeket nem sikerült ugyan még teljesen kielégíteni a számukra megállapított benzinkontingenssel s ezek a cégek kilépéssel fenyegetőznek. Ha ez be is következnék, a kontigentálás nélkülük is megvalósítható, mert a főérdekeltek — akik között ott van a Vacuum Oil Co. is — az egyezséget már régen megkötötték. A benzin árai egyelőre változatlanul maradnak. A Komáromvidéki Hitelbank felszámolása. Komáromi tudósítónk jelenti: A Komáromvidéki Hitelbank, mely három éve áll felszámolás alatt és pedig 75 százalékot fizetett visz- sza betevőinek, most újabb 10 százalékot juttat nekik. A fennmaradó 15 százalék követelés a külföldi tartozásokból a elearing utján térül meg, de ennek időpontja bizonytalan. Lengyel fakiviteli szindikátus létesült. A lengyelországi marhakiviteli szindikátus megszervezése után most a fatermelők és fakereskedők egy fakiviteli szindikátust akarnak létesíteni. A kormány tárgyalásokat folytat az érdekelt fatermelői és fakereskedelmi körökkel, úgy látszik azonban, hogy a fakiviteli szindikátus létrehozása nehézségekbe fog ütközni, mert a lengyel kereskedelmi körök nem jó szemmel nézik a kormánynak a magánvállalkozási érdekekbe való avatkozását. A pozsonyi kikötői raktári dijak felemelése. A pozsonyi kikötő raktári dijai az eddigi heti és métermázsánkénti 10 fillérről' 12 fillérre emeltettek fel. Tervbe volt véve a tran- ritoáru fekbéreinek a felemelése is, ez azonban egyelőre elmarad.
