Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-03 / 199. (2124.) szám

I 1989 szeptember 3, kedd. <PRfl5GSQtA%Cí6mt^rad!®' 3 Tuka az általa kezelt pénzekről az utolsó fillérig számot ad a bíróságnak Mellékletekkel és ellenőrző jegyzőkönyvekkel támasztja alá a kiadás és bevétel valamennyi tételét — Tuka zárt tárgyalást kért, de a birőság nem rendelte el — A szlovenszkói volt teljhatalmú minisztérium iratváltása a Rodobrana megszün­tetése tárgyában — A rendőrség megállapításai Thissayre politikai, publicisztikai és kereskedői tevékenységéről Pozsony, szeptember 2. (Pozsonyi szerkesz­tőségimk telefonjelentése.) Ma délelőtt félkilenc órakor nyitotta meg Tér eb ess y elnök a tárgya­lás hnszonkiloncedik napját. A tárgyalás meg­nyitása ntán bejelenti, hogy a belügyminiszté­riumtól leirat érkezett, amely szerint beleegye­zik abba, hogy a bíróság előtt felolvassák a .volt teljhatalmú minisztérium jelentését. A volt teljhatalmú minisztérium ebben a je­lentésében a belügyminiszternek, a Rodobra­na szervezet feloszlatását ajánlotta. A Rodobrana feloszlatása A belügyminisztériumi leirat több irat felol­vasását nem engedélyezi ebben az ügyben, mert azok szigorúan bizalmasak. A bíróság ezután felolvastatja a teljhatalmú minisztérium szóbauforgó jelentését, amely többek között azt mondja, hogy a Rodobrana-szervezetnek alapszabályai sze­rint a néppárt alapszabályainak 3. paragra­fusát kellene végrehajtani, azaz a népgyiilé- sek rendjéről gondoskodni. Ez a szervezőt azonban katonai szervezet, katonai gyakor­latokat tart, a holicsi és egyéb véres esemé­nyek mementóul szolgálnak és félő, hogy ez a terror és erőszak még fokozódni fog, külö­nösen most, az 1925-ös választások előtt. A minisztériumnak szándékában áll a Rodo­brana szervezet feloszlatása és figyelmébe ajánlja a belügyminisztériumnajk azt. hogy a belügyminisztérium már analóg módon járt el, amikor a kommunista ifjú szervezeteket fel­oszlatta. Az ügy igen sürgős és fontos s a teljhatalmú minisztérium szerint gyorsított eljárásra van szükség. Ezután felolvassák azt az utasítást, amely min­den zsupának szól és amely közli, hogy a minisztérium beszünteti a Rodobrana-szer- vezeíet közcsend és közrend háboritása miatt. Felolvasásra kerül a legfelső közigazgatási bí­róság döntése, amellyel elutasította a néppárt panaszát a Rodobrana megszüntetése miatt A bíróság elsősorban formális okok miatt uta­sította el a panaszt, igy például ügyvéd nem irta alá a beadványt, melyet a törvényes ha­táridő letelte után nyújtottak be. Az ügyész ezután visszavonja azt az indítványát, hogy Kállay dr. volt miniszter kihallgassák, mievl a szó- banforgó iratokat már felolvasták. Ezután felolvasnak egy nyomtatott utasítást az úgynevezett népgyülési rendezőkhöz, amely a népgyülések és ünnepségek rendjének fen- tartására vonatkozik. Ezt az utasítást Hlinka András, a néppárt elnöke 1924. januárjában Rózsahegyen irta alá. A néppárt szervezeti szabályzata Az elnök ismerteti Tuka legelső útlevelét, amelyet 1926 jauár 2-án állítottak ki, majd fel­olvassák a szlovák néppárt szervezeti szabály­zatát. Az elnök megállapítja, hogy négy ilyen eltérő szövegű példány van, az egyik Í919-ből, a másik 1922-ből, a harmadik 1927-ből, a ne­gyedik pedig 1928-ból kelt. Elnök (Tokához): Három, sőt négy példány is van ezekből a szervezeti szabályzatokból. Ezeket mindig ön terjesztette elő és a párt az­után megerősítette? Tuka: Ezek a szabályzatok voltaképpen egy és ugyanazon szabályzat, de mindegyik javí­tott, tökéletesebb kiadás. A házkutatások jegyzőkönyvei Az elnök ismerteti az Elit-mozgóban Jostiak Józsefnél, Martinka Bélánál, Maráky János­nál, Flachbarth Ernő dr.-nál, a magyar ellen­zéki pártok központi irodájában, Herodes Bé­lánál, Weber Viktornál, Szalay József mér­nöknél, Hidvéghy jezsuita páternél, Tarján Ödönnél, Giller János dr.-nál megejtett ház­kutatások jegyzőkönyveit. Ezzel kapcsolatban megemlíti a Pozsonyi Első Takarékpénztár safejének felnyitásáról felvett jegyzőkönyvet, továbbá a néppárt főtitkárságában Mach Sán­dor iratai ügyében megejtett házkutatásról, a Michalusz Vince dekrétumát kisérő levél­ről, továbbá Hudec dr. rodobranec körlevelé­ről és Snaczky Rodobrana-szervezetéről szóló iratokat. Snaczky ezzel kapcsolatban a következőket jegyzi meg: — Ami azt a kitételt illeti, hogy a katonai gyakorlat és kiképzés fogalma alatt azt kell érteni, amit a katonaságnál értenek az egyéni kiképzés alatt, kijelentem, hogy ez igen téves meghatározás. Nem volt szó fegy­veres kiképzésről, hanem fegyvertelen ki­képzésről. Egyébként éppen ezek a szer­vezeti szabályok bizonyítják, hogy nem volt szó titkos egyesülésről. A biróság ezután felolvastatja a Rodobra­na országos vezetőségének ama körlevelét, amellyel az úgynevezett fekete és fehér könyv összeállítását rendelte el. A körirat elrendeli, hogy a Rodobrana-szer- vezet helyi csoportjai a) pont alatt állítsák össze a szlovákság ellen vétő tisztviselők névsorát és b) pont alatt állítsák össze ama személyek névsorát, akik a tisztviselői ál­lásra alkalmasak és a képesítésük is meg­van. Az elnök ismerteti a Rodobrana katekiz­musának elkobzott példányát, majd felolvas­tat három cikket a Rodobrana cimü lapból, azután Tuka egy levelét Belánskyhoz, Tuka levelét Snaczkyhoz, végül kisebb jelentőségű iratokat ismertetnek. Az elnök ezután szünetet rendel el. Szü­net után az elnök említést tesz Tuka folyó­számlájáról, amely szintén az iratok között van, majd megjegyzik, hogy az iratok között van Kathrein Viktor holland jezsuita páter le­vele Tukához. Tuka e levéllel kapcsolatban a következő­ket jegyzi meg: — Ezt a levelet nem hozzám, hanem Szücsy pozsonyi kanonokhoz irta Kathrein, aki vi­lághírű holland tudós. Szücsy nekem ennek a levélnek másolatát, amely az iratok között van. csak kuriózum­képpen adta ide, mivel Kathrein a morál- filozófia világhírű tudósa. Az eredeti levél Szücsynél van. A védők tiltakoznak a levél felolvasása el­len, mire a biróság úgy dönt, hogy nem olvas­tatja fel. Az ügyész ez ellen semmiségi pa­naszt jelent be. Tuka levélváltása Kovács alezredessel A biróság felolvastatja Kovács alezredes levelét Tukához egy ház építése ügyében, to­vábbá, egy kis, igen szűk ucca lakóinak, akik közé Tuka is tartozott, akciójáról az ucca megszüntetése tárgyában. Tuka erre vonatkozólag a következőket je­lenti ki: — Felépítettem egy házat egy társammal. Kis sötét uccácska volt a ház mellett és ak­ciót indítottunk ennek az uccácskának a meg­szüntetése iránt. Weichherz dr. védő: A hallgatóság között ül Sípos Leó dr., aki szintén ebben a házban lakik, ő megmondhatja, hogy a lakók közös akciót vezettek és Tukát mint a városi tanács tagját kérték fel intervencióra. Az ügyész tiltakozik Weichherz indítványa ellen. A rendőrigazgatóság upvanis már régebben megállapította, .hogy Kovács és Tuka való­ban tárgyaltak konkrét házépítési tervek­ről. Az elnök az iratokból ezt megállapítja, mire Weichherz dr. visszavonja indítványát. Az építő munka Ezután felolvasásra kerül Kovács alezredes levele Tukához, egy ház­építés ügyében. Kovács azt Írja T utcának, hogy szívesen áll rendelkezésére tanáccsal, ha házat akar építeni, de ingyenes terve­ket a Pitiéi és BrcmseweUer cég nem ké­szíthet, csak az esetben, ha a házat 6 építi fel. Felolvassák Tuka válaszát erre a le­vélre, amelyben Tuka arra kéri Kovácsot, hogy esti séta közben látogassa meg és néhány tanácsot adjon neki. Tuka: Én Kovács tanácsai alapján azután kidolgozotattam a házépítési terveket a Schreiber és Flornans céggel, az építkezést pedig egy Onz nevű építész végezte. Tuka pénzkezelése Ezután különböző pénzelszámolásokról ol­vasnak fel iratokat, amelyekre nézve Tuka a következőket jelenti ki: — Az anya és gyermekvédő egyesület kü- lötnJböző vállalatainak pénzét kezeltem, igy az Elit-mozgóét, az ABC koaizumót, a Kinax gépműhelyét. Személyesem vállaltam felelősséget ezekért u pénzekért, amiket folyószámlán helyeztem el és ha szük­séges volt, onnan utaltam. Tuka bemutatja ezután a Morva-Szlovák Bankra és az Első Pozsonyi Takarékpénz­tárra kiállított csekkönyveket, amelyeket ő állatott ki. Kijelenti, hogy ezek a csekkönyvek a szóbanforgó pénzelszámolá­sokra vonatkoznak. Barátság a Thissayre családdal Ajz ügyész indítványozza, hogy olvassák fel Tuka és thissayre levelezését. A levelek franciául ■ vannak írva és egy nem hitelesí­tett fordítás van mellettük, de a francia és szlovák fordítás mindenben egyezik. Az első levél 1925 január 25-ről szól, Thissayre ebben Tukát kedves barátom­nak szélit ja és azt Írja, hogy a Omnium ügynökségnek kézimunkát és kozmetikán, cikkeket fog küldeni. Tuka: Az Omnium Jostiák képviselete volt. Az iratokhoz mellékelve van még egy üz­leti számla, majd Madame Thissayre leve­le Tuka feleségének, két távirat Béesből, amelyben Thissayre és felesége jelentik ér­kezésüket. Egy másik levél 1925-ből szól és ebben Thissayre azt inja Tukának: Kedves Barátom, remélem, hogy október 28-án Po­zsonyiban leszek az ünnepségen. Innen Buda­pestre megyek, majd vissza Prágába. Egy 1924-ből keltezett levélben Thissayre azt ír­ja, hogy Pozsonyba jön, továbbá Bukarestbe és Belgrádba is elmegy. Egy ceruzával írott levél, amely a londoni Hotel Viktória levél­papírján íródott, arról tesz tanúságot, hogy Thissayre Tukától különböző adatokat kér a csehszlovák választási törvényre, a föld­reformra és hasonló kérdésekre nézve. Tuka ezzel kapcsolatban a következőket jegyzi meg: — Thissayre érdeklődött nálam különböző dolgok iránt és adatokat kért tőlem, mert könyvet akart Írni Csehszlovákiáról azzal a címmel, hogy hogyan nézett ki Csehszlovákia a háború előtt és a háború után. Ügyész: Erre vonatkozólag kérem félol­vastatni a rendőrség jelentését. Az elnök felolvastat különböző jegyzete­ket, amelyek gépírásban Tuka felijegyzéseit, schlagwortjait tartalmazza. Tuka: Mint már vallomásomban elmond­tam, jártam Varsóban, voltam a lengyel kül­ügyminisztériumban, továbbá a sajtóosztá­lyon és ott szemükre vetettem, hogy keveset érdeklődnek a szlovák ügyek iránt. Meg is egyeztünk abban, hogy mi szlová­kok előadást tartunk Varsóban egy kiállí­tással kapcsolatban, amelyen főképpen a szlovák népművészet munkáit állítanék ki. Ezek a feljegyzések és schlagwortok erre vonatkoznak. t A rendőrség Thlssajrreról Az iratok között azután egy varsói fény­kép kerül elő, egy lengyel képes újság, név­jegyek. A biróság felolvastatja a rendőrség jelentését Thissayre pozsonyi tartózkodásá­ról. A jelentés szerint Thissayre mint keres­kedő jelentette be magát, holott újságíró volt, azelőtt pedig szenátor. Hosszabb ide­ig Magyarországon élt és ott valami társa- ságet is akart létesíteni. Vele volt egy Ábrahám Salamon nevű francia állampol­gár. Thissayre állítólag kijelentette, hogy a békekötés diplomáciai hiba volt és a trianoni békeszerződés Magyarországot megkárosította. Elnök (Tukához): Thissayre tehát kép­viselő is volt meg kereskedő is? Tuka: Igen, de politikai működéséről nem tudok semmit. Egyébként ismét hangsúlyo­zom azt. amit már mondottam, hogy én min­denkit egyaránt szívesen láttam, aki külföld­ről jött és aki a szlovák dolgok iránt érdek­lődött. így fogadtam Donaklö-ot, Thissayre-’t, Dimitrievioset ée másokat, amint azt nékem a szlovák néppárttól kapott utasításom elő­írta. Ügyész: Indítványozom, hogy olvassák fel a Tuka lengyelországi tartózkodására vonatkozó rendőrségi iratokat. Weichherz dr.: Tiltakozom ez ellen. A bíróság elrendeli az iratok felolvasását, ami ellen a védő eemmiségi panaszt jelent be. E felolvasott iratok szerint Tuka varsói tartózkodása alatt különböző lengyel személyiségekkel érintkezett. Mihalusz gyógyaőványakciőja Ezután felolvasnak egy levélfogalmazványt, amelyet Tuka Michalusz-hoz intézett. Ebben Tuka azt írja, hogy beszélni fog Tisoval ebben az ügyben és sürgetni fogja az iigy elin­tézését. Tuka: Michalusz mint botanikus terjedelmes könyvet irt a Szlovenszkén található gyógynövé­nyekről. A könyv kéziratát elküldte a közegész­ségügyi minisztériumnak azz^I, hogy a miniszté­rium rendelje el a felsorolt gyógynövények hasz­nálatát. A kéziratot azonban nem tudta visszakap­ni, mire Michalusz hozzám fordult, hogy interve­niáljak Tisonál, ami meg is történt. Az elnök ezután az iratok közül felmutatja Szlo- venszkó és Ruszinszkó térképét, amely a néppárt kerületi szervezetének beosztását tartalmazza. Majd felolvassák Jeihlieska és Unger két röpiratát. Tuka: Ez a két ember állandóan küldözget a szlovák néppárt képviselőinek és szenátorainak a prágai parlamentbe ilyen röpiratokat. Ezután előkerül az iratokból Miohalusznak két dekrétuma, amelyekre vonatkozólag Tuka kije­lenti, hogy azokat postán kapta. Maid sor kerül a safeban lefoglalt számlákra és kulcsokra. Tuka ekkor feláll és a következőket jelenti ki: Kérem a nyilvánosság kizárását. Az elnök szünetet rendel el. A szünet letelte utón még néhány percig nem engedik be a hallga- tóeágot a terembe, de kiderül, hogy a bíróság nem rendelte el a zárt tárgyalást Tuka számadásai Tuka a hatalmas kötet számlát, iratot és elszá­molást rendezgeti és a következőket mondja: — Kiadásaim részben a szlovák néppártot illet­ték, részben pedig a Rodobranát. Különbséget te­szek a politikai kiadások, a sajtókiadások és a nem politikai természetű, de mégis a párttal szo­rosan összefüggő kiadások közt. A Corresponden- ce Slovaque cimü lapnak húsz száma jelent meg, minden szám négyszáz koronába, összesen tehát nyolcezer koronába került a Correspendcnce Slo­vaque, amely 1924-ben és 1925-ben jelent meg, de nem rendszeresen. A számlák közt szerepelnek a Slovák szerkesztőségi kiadásai, a szlovák nép­párt vicclapjának, a Kozának kiadásai, továbbá itt van egy nyugta a Belánskynak adott ötezer koronáról, amit Belánsky Ondrasovsky cikkírói álnevével nyugtázott, továbbá itt van az az összeg, amit a szlovák egyetemi fiatalság egy Hünka-ser- leg beszerzésére fordított. Végül itt vannak az elszámolások a Rodobrana cimü lapra vonatkozó kiadásokról és a Rodobrana-jelvényekről. Annak bizonyítására, hogy nemcsak diákok szervezték a Rodobranát, sőt többségben voltak a nemdiákok, csak néhány nevet akarok felemlíteni. Kiknek gyűjtött ffegyvetr Szomolányi Tuka ezután különböző neveket sorol föl, majd igy folytatja: — Annakidején, Szomolányi és Legény Ist­ván kihallgatásakor azt mondtam, hogy csak akkor tudok közelebbi fölvilágositást adni, ha kezemben lesznek az elszámolások, Legény ugyanis azt mondta, hogy csodálkozott azon, hogy 1925 nyarán Szomolányi hozzá jött fegyvert gyűjteni és 1925 őszén, a választások alkalmával Szomolányi apja már a szlovák néppárt szenátusi listáján szerepelt, mint sze­nátorjelölt és azt hitte, hogy ezzel a fiú érde­meit akarja a párt jutalmazni. Ezekből az ira­tokból kitűnik, hogy Szomolányi 1924-ben állt a Rodobrana szol­gálatában és még 1924-ben elhagyta a szer­vezetet. Kérdem tehát, hogy ha Szomolányi 1925-ben fegyvert gyűjtött, kinek gyűjtötte ezeket a fegyvereket, amikor 1924-ben már kitették őt a Rodobrana-szervezetbői és ami­kor ő már a cseh néppárt tagja volt? Az ügyész ur nem szereti a politikát, igen csúnya mesterségno ktartja. Erre vonatkozólag rá akarok mutatni arra, hogy a tömegeket még 1920-ban az egyik ellenpárt úgy akarta félre­vezetni, hogy a listáján egy Hlinka nevű em­bert is szerepeltetett, amiről azt hitte, hogy a tömegeket megtéveszti. Nos hát, mi is úgy csi­náltunk az öreg Szomolányi esetében. 1925-ben a fiatal Szomolányi Szlovenszkó nyugati részén sokat mozgolódott és ennek ellensúlyozására tettük meg az öreg Szomo- lányit a listán egy olyan helyre, ahonnan

Next

/
Oldalképek
Tartalom