Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-20 / 214. (2139.) szám
TPR&GAI-AWjVat*-Ht RXlAP 1929 szeptember 20, péntek. gadtatást, nem volt annyi ereje, hogy még egy I nem ismerte föl már Stögerben a kémiroda embert döntsön a szerencsétlenségbe, ezért ' egyik tisztjét. A katonai szakértők véleményében nincs konkrétum Még a katonai szakértőkkel akarok foglalkozni. Szakvéleményük igen szép volt, teoretikus tekintetben értéke lehet, de konkrétumok nem voltak, csak a lehetőségét adták meg nekünk arra, hogy elképzelhessük, mi lehetett a Koltschitzky-Gasseban. A szakértők vallomása szerint a kémeket egy központ vezeti fiókirodákkal, amelyeknek emberei kint dolgoznak a vidéken és ezek nem is ismerik egymást. A központok nagyvárosok forgalmas helyein vannak, az úgynevezett kon- spiráeiós lakások pedig üzletekben vannak és kereskedelmi levelezést folytatnak a központtal és embereikkel. Nos, a Koltschitzky-ucca egy nem frekventált csendes mellékuccája Bécsnek, a ház háromemeletes, igen csöndes és a kevés lakó részéről könnyen ellenőrizhető. A konspirációs lakások titkosak, mégis Schramm Katalin szabadon járt-kelt Síöger szobájában. Hol vannak a kémircda emberei? Egyet ismerünk csak. Stögert, aki ott lakott, ezt viszont Belánsky, a konspirátor nem ismeri. Ez a lakás egyáltalán nem bír a konspirációs lakás jellegével. Gállá dr. ezután idézi azokat az adatokat, amiket Belánsky Bécsben szolgáltatott ki arra vonatkozólag, hogy Losoncon milyen katonaság állomásozik. A katonai szakértők kijelentették, hogy ez nem katonai titok. Nem titok egy ezred gépfegyvereinek száma sem, íert könnyen kiszámítható, Ugyanúgy, mint az ágyuk száma. Nem titok a telefonvonalak útja sem, hiszen megvan minden menetrenden. A nemzetvédelmi minisztérium ugyan megtiltotta az erre vonatkozó hírek nyilvános ságra- hozatalát, de csak 1927-ben, tehát ezek a dol- dok titkosak csak ettől a naptól fogva lehetnek. Egy 1927-ben hozott törvény ellen azonban 1924-ben nem lehet véteni. Belánsky azt mondta, hogy nem akart kémkedni és nem akart katonai titkokat elárulni. Kérdem, lehet-e egy ilyen embert bevezetni egy kém'rodába? A katonai szakértők is nemmel feleltek erre. Mindebből kitűnik, hogy a rendtörvény 6. paragrafusa alapján nem lehet Tuka ellen a katonai árulás bűntettét konstruálni. Gállá dr. védő ezután azokkal a rendkívüli súlyosbító körülményekkel foglalkozik, amelyeket az ügyész felsorakoztatott és igyekszik azokat megcáfolni. Belánsky a vallomását kigondolta, csak azért, bogy Tukát a pusztulásba döntse. Hallottuk a ciánkáli-esetet Bazovszkytól és más tanútól is, mi azonban csaJk azt állítjuk, hogy nem testi, hanem lelki mérget készített Belánsky Tuka számára. Belánsky vallomása egymagában áll, semmi Eai? francia filléreire*! elhagyta a Rainavidéket Egy francia tüzérezred elhagyta a Rajnavidé, Páris, szeptember 19. A párisi lapok jelentése szerint a francia csapatok tegnap megkezdték a második rajnai zóna kiürítését. A huszonhetedik tüzérezredet, amely eddig Köb-j lenzben állomásozott, tegnap elszállították. Az első vonatok este meg is érkeztek Páris- ba. Az ezred uj garnizonja Vannesben lesz. lé' syikősség fin ént tegnap a prágai Zsizskovban Prága, szeptember 19. Prága rendőrségét tegnap este óta két gyilkosság nyomozása foglalkoztatja. Tegnap este a zsizskovi barakk-táborban holtan találták Mlesek Anna 27 éves uccai leányt A gyanú szeretőjére, Koutek Frigyes volt fodrászra estet, aki már tizenegyszer volt büntetve. A rendőrség rövid nyomozás után letartóztatta a meggyilkolt uccai leány szeretőjét, aki azonban konokul tagadja a gyilkosságot. Ugyancsak Zsizskovban történt a másik gyilkosság is. amelynek áldozata Bruzs Katalin 54 eves özvegyasszony, akit a vele három hónap óta közös házasságban élő 23 éves Basíl János bankhivatalnok veszekedés közben olyan erővel ütött mellbe, bogy a gyenge fizikumú öregasszony összeesett és rövid szenvedés után meghalt. A fiatalembert letartóztatták és a nyomozás befejezése után az államügyészségnek adják át. Frsntinországba küldik a zs ’mifi magyar mankésokat sem támogatja azt. Schramm Katalin vallomása alaposan összeszabdalta Belánsky vallomását és erősen ellenkezik vele, de Belánsky maga is azzal, hogy Stögert nem ismerte fel, ledöntötte azt a homokvárat, amit felépített magának. Lehet-e Belánsky vallomása alapján vádat konstruálni? Ahányszor Belánsky harmadik sze-. mélyekre hivatkozott, igy Ondercsó képviselőre, kiinkára, Budayra vagy Csádernára, mindig megcáfolták. Az elnök ezután háromnegyed egy órakor a tárgyalást félbeszakította és azt holnap reggelre halasztotta, amikor Gállá védő folytatja védőbeszédét. Nyilvánvaló a szép cs egészégcs fogak titka, mióta az Odol, a világszerte ismert anti- septikum, győzelmi útjára indult. Hosszantartó, az erjedési és rothadási folyamatokat feltétlenül gátló, tehát a fogakat megóvó hatása, valamint fris^ sitő ize (mely egyúttal a leheletet is tisztítja) tették az Odolt nélkülözhetetlen a n t i s e p t i k u m m á , mely az egész világot meghódítottaPAX ROMÁN A ÜnnepI mise a sevillai kaiedráüsban — Beszélgetés Eusiaquio Ilundam y Esteban kmdmáííssal — Don Mariano Fene Prado Déiamerika európa-politikájáról Irta : HUNGARICUS VIA TOR Temesvár, szeptember 19. A zsilvölgyi medencében a román kormány támogatásával nagy propaganda indult meg, hogy mentői több munkás vándoroljon ki a franciaországi bányavidékre. Lupényból 600, Vulkánból 220, Petiozsényből 900. Anináról ö00, összesen tehát 2020 munkás jelentkezett kivándorlásra. A kivándorolni szándékozók irgyobb része magyar Sevilla, szeptember 18. Arany és bíbor mindenütt. Bongnak, csengnek a Girakla muzsikás harangjai. Szeptember nyoleadikán, a Szent Szűz e szép őszi ünnepén ünnepi misét mond a bíboros. S a Pax Romána Sevillában összegyűlt négyszáz tagja Eustaquio kardinális főpapi áldása alá borul. A világ minden részéből összesereglett mintegy húszféle nemzet sokszáznyi tagja a katolikus vallás szerelmének mindent átboritó palástja alatt egyetlen eggyé tömörül, Krisztus szivének szeretetében egyetlen testté, egyetlen lélekké formálódik át. A komoly katedrális végtelenbe hajló ivei alatt a Pax Romana uj fejezete, talán a világtörténelem egy uj korszaka kapott beharangozást. Déiamerika Európáról és Európáért Szeptember negyedikétől szeptember nyol- cadikáig nemzetközi kongresszusra gyűltek össze Sevillában a világ katolikus Pax Roma- na-egyesületeinek kiküldöttei. Ritka alkalom ennyiféle irányban nemcsak a Pax Romana katolikus céljait körüLsereglő események és körülmények óriás tömege felől, hanem a világszerte rajzó politikai, közgazda- sági és kulturális mozgalmak legaktuálisabb s távolról olykor észre sem vett részletei felől is, az illető nemzet leghivatottabbjaival való közvetlen beszélgetések kapcsán annyi alapossággal tájékozódhatnunk, melyek értékével a világlapok rendszerint befolyás alatt álló tudósításai még csak össze sem hasonlithatók. Hogy csak néhány témát említsek, a délamerikai Pax Romana-egyesületek elnökével, a perui köztársaság volt elnökének, Mariano J. Pradonak fiával, Don Mariano Pena Pradoval több ízben is hosszabb eszmecserét folytattam az Európát a legközelebbi jövőben igen közelről érdeklő, ma már égetően aktuálissá váló, az Ó-Világ minden népére vonatkozó ama szomorú helyzetről, melynek képe az ősidők rab- szolgasági viszonyait kezdi gigantikusán nagyszabású uj formában meghonosítani, Észak- amerikát és Európa nemzeteit a rabszolgatartók és rabszolgák kasztja szerint beosztani. — Briand Paneurópa-kisérlete csak gyönge kapálódzás a. hatalmas pók erősszövésü hálójában, — mondotta többek között Don Mariano Pcne Prado. —• Igen, Paneurópa, de Délamerikával unióban. Nem Európa iránti önzetlen szerelme, elsősorban természetesen saját óriási érdekei, az európai piacokon való térhódítás vágya bírta Délamerikát ama ma már spanyol földön nyíltan meghirdetett elhatározásra, hogy föltárt és még föltáratlan, évszázadokig ki nem meríthető kincsei erejének tudatában Északame- rikát gazdasági párviadalra hívja föl, s a spanyol kiállítások megrendezésével a változott idők képéhez pászitott finom, modern formában ^mondjon hadüzenetet Uncle Samnak. — Quo vadis, Amerika? — S miféle előnyt jelentene Európára, ha az északamerikai rabszolgatartó karjai közül Dél- amerika karjaiba menekülne? — kérdezem. — Kettős haszna származnék belőle. Először is: inter duos litigantes, — még az ilyen nagyarányú hitelezők közötti konkurrencia is előnyére lenne, ha mást nem, percentengedmé- nyeket eredményezhetne Európa javára. Másodszor, de nem végül. Délamerikának egy gazdaságilag és pénzügyileg erős Európára van szüksége s igy egyelőre még áldozatok árán is igyekeznék azt fcszakarrteriká pénzügyi hálójából kiszabadítani. — Északamcrika, az ő süni lakosságú, immár közel százhuszmilliós 48 államával nyugodt elbizakodottsággal látja Európa fuldokló síit s most már kíméletlenül szívja ki Európa testéből a kultúrának ama szükséges személyi é-; tárgyi eszközeit is, akikre és amelyekre kulturhátránya folytán nyilván nagy szüksége van. A gazdasági operációkon már túl van s igy megengedheti magának azt a luxust, hogy ami szellemi kincs Európában mozgósítható, aranyai segítségével hajóra rakja s tabui kincsei helyébe otthon elhelyezze. — Ezért van velünk szemben Északameriká- nak egy elszegényített, nyakig amerikai adósságban vergődő Európára szüksége. —• Ezért bukott volna Coolidge s ezért buknék meg Hoover, ha az adósságelengedés francia tervébe be engedték volna magukat keverni. — A nagy politikában nincs érzékenykedés, do hogy a kíméletlenségnek meddig terjedhet határa és hogy Európa kulturális tönkretételéért felelősségre lesz-e valaha vonható Észak- amerika, azt majd csak a történelem fogja száz év múlva kezdeni megállapítani. Aki birja, marja, mindaddig, amig egy még erősebb kar nem nyúl a hóna alá, Európa Északameril^a kénye-kedvének van kiszolgáltatva. Ezt éreznie kell Európának, ezt messziről régóta figyeli Déiamerika s elérkezettnek látta a lélektani pillanatot, hogy immáron kinyújtsa a fuldokló Európa felé a mentődeszkát. — Ezerszámra jelentünk meg Európa földjén Déiamerika lelkes fiai, akik szóvai és tettel hirdetni fogjuk: — Hands off, Nord-Amerika. A sevillai Plaza de Espana nagy gyüiéster- me volt az első szószék, amelyről a nagytu- dásu, óriás energiájú Don Mariano Pena Prado először hallatta szavát. Jól jegyezzük meg a spanyol származású, de két évszázad óta Dél- amerikában élő és sokat szerepelt perui család fiatal tagjának nevét, az uj idők európai politikájának műsorán gyakran fog még e név szerepelni. A Pax Romana világa Murillo angyalfejeire emlékeztető pött.yöm- nyi ministránsgyerek járja üveghangu csen- getyüszóval a katedrális egymástól messze sötétlő zugait és hívja a főoltár felé a szétszórt, csendben buzgólkodókat. Mint napnyugtától bevilágitot. biborfelhő, szinte észrevétlen foglalja el a széles, arannyal szegett, piros -selyemmel borított főpapi karszékben helyét Eustaquio Ilundain y Esteban biboros-herceg- primás. Arany, bíbor és tömjén száll ja körül. Alig érthető ceremóniák szigorúan szabályozott etikettjével ministránspapok serege, földet seprő csipkék uszályába csetelve-botolva ministránsgyerekek tömege képezik a főpapi gardát. Az emeletmagasra épített főoltár süppedő szőnyeggel borított, kótoldalról föl futó lópcsőzet szélesre nyúlt fokain, mint Jákob- lajtorján. járnak föl-alá a diszbeöltözött papok. Fölöttük a Szent Szűz csipkés szobra világit messzire. A szentély zárt területén a Pax Romana bucsumisére összegyűlt tagjai foglalnak helyet. Zug az orgona, négyszáz torokból zug föl az áhitatos ének, ezernyi térd borul oltáriszent- ségimádatra a kemény kőkockákra le. S következik a legmeghatóbb pillanat, az áldozás. A Pax Romana valamennyi tagja: papok, komoly őszek, fiatalok, vének szép sorjában vonulnak a magas lépcsőn a bíboros elé s veszik magukhoz az Ur szent testét. Német, francia, angol, spanyol, csehszlovák, magyar, chilei, perui, brazíliai, argentínai, kínai, japán, afrikai, — fehér, sárga, néger. — s minden többi nemzet katolikus fiai egyazon áhítattal hajol földig az oltáriszentsóg imádatában. A világ uj háborúkra készül? A Pax Romana egész világot behálózó hadserege áll velük szemben. Ki lesz az erősebb? A sevillei érsek a magyarokról Délben befejező ülést tartót ta Plaza de Espana termeiben a Pax Romana. A kardiná- i lis* elnökölt, a berekeszti beszédet is ő tartotta. Utána már csak a Pax Romana jövő evro megválasztott német elnöke beszélt. Münchenbe és Kölnbe hivta a kongresszus tagjait s a Pax Romana óriás tervei keresztülvitelre fölajánlotta az egész világon elismert, ma már ismét megbecsült német munka minién erejét. Percekig zugó tapssal fejezte ki a föltűnően kemény hangon tartott beszéd fölötti elismerését a kongresszus, mintegy mea culpát is akarván kifejezni, hogy valamikor is kételkedhettek a német munka becsületességében s az egész világra nagy értéket jelentő erejében. A befejező ülés után a spanyol delegáció elnöke a Prágai Magyar Hírlap és a clevelandi „Liberty Press“-koncernlapok spanyol földre kiküldött munkatársát, jelen sorok Íróját, akinek az ülés tartamára az elnöki emelvény közelében külön íróasztalt bocsátott rendelkezésére a figyelmes elnökség, az elnöklő kardinálisnak meleg szavak kíséretében bemutatta. Eustaquio kardinális főleg a magyar katolikusok helyzete felől érdeklődött s örömét fejezte ki afölött, hogy a magyar nemzet a sok csapás után egy pillanatra sem vesztette el hitét s a magyar katolicizmus marad ma is, ami évezred óta volt, Rómának Európában egyik leghübb fia s a katolikus spanyol nemzet őszinte, igaz barátja. A formát talán sablonnak nevezné a cinikus, a jóság, mely beszélgetésünk közben a kardinális szemeiből felém mosolygott, nekem azt- bizonyította, hogy virágos szavainak gyökere szivéig nyúlt le s amit mondott, érezte, lelke mélyéből mondta a biboros. A KEPES HÉT íegufahh száma ma jelent meg s úgy tartalom, mint kiállítás szempontjából a legújabb fejlődéiről tesz tanúságot. A befejezéshez közeledő Helíai-regény az eheti folytatásban bontakozik ki teljes szépségében, míg G. H. Wallace izgalmas bűnügyi története újabb és újabb meglepetéseket hoz az olvasónak. Külön érdekessége a lapnak Hungaricus Viator cikke, melyben a jeles szlovenszkói magyar világi- járó a barcelonai világkiállításról ir. Laczkó Géza és Bakonyi László novellái a magyar elbeszélő-irodalom remekei közül valók. Babits Mihály, a legnagyobb magyar költő mélyszántásu verse, valamint Urr Ida hangulatos költeménye foglaltatnak még a főlapon A szokottnál is élénkebb rovatrész Karinthy Frigyes pompás humoreszkjével kezdődik, Vozári Dezső a kezdődő őszi szezónt konferálja be cikkében. Nagy Endre ,,Hazafias óda“ című írása a legszebb magyar krokik egyike, Borend Fái szellemes közleménye, Komlós Aladár irodalmi csevegése, Egri Viktor Zola-essayje, Bozzay Margit „A deszpota férfi1* cimü női filozófiával megirt cikke, valamint egy illusztrált divatközlemény leszik a rovatrészt, melyhez még bő szerkesztői üzenetek és a közkedveltségnek örvendő keresztsző- rejtvény csatlakoznak. A címlapot d'Ora Benda művészi portréfotográfiája díszíti. A belső képek közül különösen az amatőrfénykép pályázatra beérkezett és meg- nngyitolt szlovenszkói felvételek emelendők ki, ezeken kívül egész sereg aktuális (V artisztikus fotográfiát találunk az uj számban. ARA 3 KORONA. 4
