Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-15 / 210. (2135.) szám
10 1869 mpénnhof 16. rliárnap felhívás Siiovenszkó katolikusaihoz A pozsony-virágvőOgyi rámái katolikus plébánia- hivaial a következő fölhívás közlésére kérte föl lapunkat: A Zeppelint fötdkö útjában százötven évvel ezelőtt meg akarta előzni egy irancia KATOLIKUS TESTVÉREK! Nagyvárosainknak nagyok a szükségletei, de többnyire nagy bennük a testi-lelM nyomor is. Szlovenszkőnk fővárosában: Bxatielavábam-Pozsonyban is nagy a szegénység, Ínség, lelkiekben is. Sok embernek nincs ott betevő falatja! De ezerszámra vannak olyanak is, akik soha sem jutnak lelki kenyérhez, Krisztus evangéliumához. Nincs, aki nekik megszegné! Ezrein meg ezren pogányok módjára élnek, mert nem hallják Isten igéjét. Bűnben élnek, mert nincs, aki a lelkiismeret szavát felkeltené bennük. Ezren és ezren lelki éhhalállal pusztulnak el, ónért nincs templomuk, oitá- ruk, hol Krisztussal táplálnák, erősítenék lelkűket! Vagy 3000 iparottanonc él itt hittanitás vallásos nevelés nélkül! Ilyenek a viszonyok Szloven&zkó fővárosában. A. nagyvárosok, a fővárosok rányomják a lakosaik világnézete, életmódja képét a vidékre, az egész országra. Minő less a lelkikép a vidéken, ha Bratislavá- ban-Pozsonyban annyi ezer ember elmerül egy uj pogányság hitetlensége és erkölcstelensége fertőjében! Katolikus keresztény testvérek nyújtsatok segítséget egy égetően szükséges templom építésére! Az egyház által a minap a boldogok sorába iktatott ál'dottlelkü Don Bosko lelki fiai: a szaleziánu- sok Bratislava-Pozsony rohamosan fejlődő külvárosában: a Téglamezőn telket kaptak, amelyen a város és egész Szlovenszkó területéről remélt kegyes adományok segélyével, templomot és mellé rendházat szándékoznak építeni. Főfeladatuk lesz a városrészben való leWripáez- torkodás mellett az ifjúság, az iparostanoncok lelki gondozása nemzetiségi és valláskülönbség nélkül. Támogassuk őket ezen áldásos vállalkozásuk- i bán!’ Támogassuk őket erkölcseiig azzal, hegy az üdvös terv megvalósítása érdekében ismerőseink körében barátokat, jótevőket toborozzunk! De támogassuk az ügyet főleg tőlünk telhetőleg pénzadományokkal és természetben való ajándékokkal is. A találékony szeretet sok módon fogja tudni őket felkarolni. Katolikus testvérek! A helybeli társaskáptalan már megnyitotta a gyűjtést pénzadományával az első téglát letéve. Most rajtatok áll, hogy a felette szükséges templom mielőbbi felépítését lehetővé tegyék. Jantausch Pál dr., s. k., püspök, apóst., adminisztrátor; Drobny János, s. k., a szlovenszkói országos hivatal elnöke; Neéesálefe Károly, s. k., ált. helynők; Gazik Márk dr. s. k., v. miniszter, gondnoksági elnök, képviselő; Kopernicky Ferenc dr. s. k., prépost-kanonok; DuSek Győző dr., s. k., közjegyző, gondnoksági alelnök; Blahő Pál, s. k., prelátus-kanonok; Ochaba Ágoston dr., e. k., gondnoksági alelnök, ügyvéd; Okánii Lajos dr. e. k., bratislavai polgármester, kanonok; Bellái József, e. k„ kormánytanácsos; Kazacsar Árpád, «. k„ apátplébánoe, kanonok; Mederly Károly dr., s. k, kormánytanácsos; Jeszenák Gábor, s. k., prépost- kanonok; Srobár József, e. k„ kanonok; Szüesy Géza, ». k„ egyházmegyei főtanfelügyelő; Tagányi Alajos, a. k., kanonok. * Kegyes adományok a rőm- kát. plébániai hivatal, Bratislava, Novémesto, Vazová ul. címre küldendők. Kegyes adományokat terményekben (úgymint: gabona, gyümölcs, burgonya, bor stb.) is lehet adni. A plébános ur, vagy az ő felügyelete alatt buzgó gyűjtő a terményeket értékesíti és a befolyt ősz- szeget a nemes célra továbbítja. Nem kérünk nagy adományokat, a legcsekélyebb adományért is nagy köszönetét mondunk. Nagy épületek is csak téglákból és homokból keletkeznek. Jó volna, ha sokan adományozhatnának nekünk száz, avagy annál több, ezer téglát is, de ha valaki nem adhat any- nyit, tíz tégla biztos nem okozna neki nagy nehézséget. Ha tíz tégla is sok volna, adjon annál kevesebbet, avagy csak egyet. Ha egy tégla is 6ok volna, adjon legalább néhány homokszemet (azaz néhány fillért). Arra azonban mindenkit, kérünk és buzdítunk, hogy a nagyszerű intézménynek jótevője Jegyen. ^^rs^rnxrvuaanzmaammmmmmm'x n min ■—mini— ■■ iwiTn—rwn—— Kifosztották egy komáromi orvos rendelőiét Komárom, szeptember 14. (Saját, tudósítónktól.) Pénteken virradóra Komáromban Bardócz József dr. fogorvos orvosi rendelőjébe ismeretién tettes a kerten keresztül behatolt és a várószoba ablakát kifeszitve bement az orvosi róndelőszobába. A helyzettel ismerős egyénre vall az, hogy az Íróasztalt feszitette fel, amelyből arany fogorvosi készletet, hatszáz koroná készpénzt, arany óraláncot, arany karikagyűrűt, továbbá briliáns gyűrűt vitt magával. A réndőri nyomozás megállapította, hogy az aíztalótí ujjlenyomatok vannak, amelyek a nyomozás folyamán szolgálatot, tehetnék. A betörő lábnyomai az udvaron át a kertbe vezetnek, tehát kétségtelen, hogy onnét, hatolt he az épületbe. A komáromi renrlőrfoiztoéság töcginditótta a. nyomozást é? máris nyomában van a tettes-' uck- ' * »A terv örült és pokoli, de három év múlva megvalósítható« — írták a lapok t780-ban — A Csatorna fölött 150 évvel ezelőtt repültek át először léggömbön — .Franciaország ünnepre készül az évfordulón Pária, szeptember 12. Ipmét ünnepre készülnek a La Manche-csatorna ; mellett. Nemrég ünnepelték Blériot-t abból az al- | kálómból, hogy húsz évvel ezelőtt elsőnek repül- ! te át a Csatornát.. Az ünnepen mindenki meg- | feledkezett arról, hogy tulajdonképpen nem Blé- 1 riot volt az első, akinek sikerült átrepülnie a La | Manche fölött. Blériot-t százharminc évvel meg- j előzte egy Bemard nevű ur, aki arra a merész- ■ eégre vállalkozott, hogy a szelek szárnyán átkél- | jen Franciaországból Angliába a tenger fölött, j Bemard egy léggömbön tétté meg az utat és min- i den nagyobb baj nélkül leszált. Angliában. S Most lesz százötven éve, hogy Bemard átkelt a I Csatorna fölött léggömbjével. Ebből az aikaiom- i bői emléket állítanak most neki azon a helyen, i ahol felszállott s emlékművet kap Bemard követője. Pilatre de Rozier is, aki azonban kevesebb szerencsével léghajózott. A léggömböt a vihar kilyukasztotta s de Rozier a tengerbe veszett. Annak ellenére, hogy Bemard-nak sikerült az, ami de Rozier-nek a halálát okozta, mégis de Rozier az érdekesebb egyéniség kettőjük közül. Ennek a vakmerő embernek ugyanis az volt a terve, hogyha sikerül a Csatorna átrepülése, akkor átkel léggömbjével az Atlanti óceánon is és Amerikába repül. Amikép azonban Bemard több mint egy évszázaddal meglőtte Blériot-t a Csatorna átrepülé- sében, de Rozier-ről nem lehet azt állítani, hogy megelőzte Lindberghet. A százötven év előtti lapok az akkori lapszerkesztés keretein belül aránylag bőven foglalkoztak Bemard és de Rozier vá Iáik ozásával. Bemard sikeréről így irt az Affiahes du Poitou: „örömmámorban ünnepli Bemard urat egész Páris és egész Franciaország, őfelsége évi 1200 livre kegydijat és 1200 livre jutalomdijat kegyeskedett neki adományozni. Bemard ur végrehajtotta a lehetetlent: mint valami természetfeletti csodamadár átszállt a mi földünkről az angolok szigetére. Hatalmas léggömbjén emelkedett szférikus magasságokba és a léggömbre erősített vitorlákkal igájába hajtotta a Csatorna fölött süvöltő szeleket. Óriási veszedelemben forgott Bemard ur élete a mély tenger fölött. Egészen bizonyos hogyha baliónja kipukkadt volna vagy a szél eltérítette volna irányától, Bemard ur és a léggömb két utasa ma nem élne. Üdvözöljük Bemard urban a francia .hősiességet és kitartást, ügy tudjuk, hogy Bemard ur, az őfelségétől kapott flasBeget léggömbjének tökéletesítésére ée a Csatorna fölött való átrepülés sűrű megismétlésére fordítja. Ezáltal elérkezhet az idő, amikor a levegőben rendes közlekedés lesz Franciaország és az angol sziget között.. Bemard azonban nem kísérelte meg még egyszer a Csatorna átrepüJését. Figyelmesen várta, milyen eredményt ér el konkurrense Pilatre de Rozier, aki hatalmas léggömböt készített és nagy buzgalommal készült Bemard rekordjának megdöntésére és az Atlanti óceán átrepülésére. Dé Rőttér százötven évvel ezelőtt a francia partról Amerikába akart repülni. Az akkori lapok így írtak de Rozier válalalkozásáról: „A levegő másik argonautája, de Rozier ur azt az ördögi tervet eszelte ki, hogy megirigyelvén Bemard ur sikerét, léggömbjével átkel az óceánon és az amerikaiak fővárosában, Newyorkban száll le. Azt álitja de Rotter ur, hogy olyan léggömbje van, amelyből hat hónapig nem szivárog ki a gáz és a léggömb burkolata olyan erős, hogy dacolni tud a legmostohább időjárással és az óceáni viharokkal is. örült tervét azzal tetézi de Rotter ur, hogy kijelenti: „Ha sikerül átrepülnöm Amerikába, akkor körülrepülöm a földet és nemcsak az Atlanti óceán fölött kelek át, hanem a Csendes óceán fölött is“. A terv ostobának és eszelősnek látszik. Bármennyire is ilyen a látszat — folytatja a lap — mégis azóta, hogy Bemard ur valósággá varázsolta a lehetetlent a La Manche átrepülésivel, elképzelhető, hogy három-négy év múlva talán készül olyan léggömb, amellyel nemcsak Amerikába lehet repülni, hanem a földet is körül lehet utazni. De várjunk három évig. De Rozier léggömbje még nem alkalmas erre.** A francia lap három év múlva jósolta azt, ami most százötven év múlva teljesedett be a Gráf Zeppelin bravúrjával. Szegény de Rotter már első vállalkozásánál kudarcot vallott. Angliába sem tudott átrepülni. A tengerbe veszett. A tragédia annyira megdöbbentette Bernardot, hogy az őfelségétől kapott összeget arra fordította, hogy életének hátralévő éveit zavartalanul töltse. Többé nem ült fel léggömbjére. A siker Bernardé volt, de most mégis inkább de Roziemek jár ki az ünneplés, aki már százötven évvel ezelőtt vállalkozni akart arra, amjt csak most valósított meg Lindbergh és Eckeuer... MnUHaBBHHHBHMBó Mit érez az ember tizennégyezer méter magasságban? A magasság világrekordja, melyet legutóbb Neunhofen pilóta ért el, ismét bebizonyította, hogy a légiforgalom kérdése a sztratoszférában már kizáróan orvosi probléma. Ez a kérdés igy hangzik: „Hogyan védjük meg az utasokat és a pilótát a légnyomás veszélyétől? A technikai kérdést már megoldották, az alkalmas motorok, a megfelelő repülőgépek rendelkezésünkre állanák 8 ezt a tényt újból igazolta a legfrissebb világrekord. Azzal, hogy a repülőgépet egy olyan ké- szüléikkel szerelték fel, amely, mihelyt eszméletét veszti a pilóta, önműködően, a eiklórepüléssel földre szállítja a gépet, csak a gépek tökéletességet ismerték el, de nem az emberekét! Bizonyos, hogy itt emberi tökéletlenségről van szó, mely a természet által meghatározott korlátok között mozog, egy fittkai tökéletlenségről, amelyet csak orvos küszöbölhet ki. Az egész probléma ezzel kieiklott a mérnökök kezéből s helyettük az orvosoktól vár megoldást. Gittért, és Kaieer orvosok voltak azok, akik mint a német légiforgalom kis érié ti-osztályának munkatársai, az orvosi megfigyelések jelenlegi tetőpontjáig értek el. így a Neunihofen-repülésnek az az értékes eredménye, hogy a repülés teóriájának létjogosultságát a gyakorlat is bebizonyította. Ez a két orvos természetesen csakis elméleti ala- pem dolgozhatott, mert nem lehet bárki magaé- eágrepülő. Segédeszközük a „vacumkamra" volt, egy nehéz acéllemezből készült fülke, amely koraiakban épült, körben forgatható és a külvilágtól teljésen légmentesen el van zárva. E vacumkam- rában dekompres6zió által a légnyomás tetszés- szerinti foka érhető el, amely mindig egy bizonyos repülő-magasságnak felel meg. Tehát az emberiek megvan a lehetősége arra, hogy tetezéssze- rinti magasságba „repülhet", anélkül, hogy a laboratóriumot csak egy lépéssel is elhagyná. Egereken és nyálakon végzett kísérletek, amelyek tizenkét kilométer magasságnak megfelelő légnyomás és száznegyvenhat mUlijnóteree barométer-állás mellett történtek, azt. eredményezték, hogy a kisebbített légnyomásnak utólagosan nincsenek káros következményei. Az állatkísérleteknél a légritkitás nagyon gyorsan ment végbe és az állatok csak rövid ideig tartózkodtak a teoretikus magasságban. Ezért határozta el Gildert doktor, hogy sajá.tmagnn végezzen kísérletet. Azt az utasítást adta ki, hogy a vacumkamráben lehetőleg lássam, annyira dekomprimálják a levegőt, mig csak — az oxigénfölvétel ellenére — be néni következik pala az öntudat el vesztése. Ez a kísérlete, arriélyet életévéi is megfizethetett vóliúj, a repülőgépek történetében az alap ismeréteket jelenti. Gittért doktor legutolsó megfigyelése, melyet még teljes öntudattal végzett, ezázharminohárom milliméteres higamyállás mellett történt, amely mintegy tizenháromezer méter magasságnak felel meg. Ami utána történt, azt már nem tudja. — Homályosam emlékszem, — beszélte el később — az volt az érzésem, mintha langyos viz- sugar ömlött volna végig testemen. Amint elhagytam a vacumkamrát, megkérdettem, hogy elájultam-e? Az összes megfigyelők egyhangú véleménye szerint mély ájulásban voltam, görcsök kíséretében. Mindebből én semmit nem éreztem. Ez a kísérlet tizennégyezer háromszáz méter repülőmagasságnak megfelelő légnyomás mellett ment végbe. Nyilatkozatának utolsó két mondata megerősíti azt a most már szilárd, valóságot, hogy ez a magasság kibírható ugyan, de a tökéletes életműködés lehetetlen benne. Dacára az oxigénfelvételnek! A vacumkamrában ezután is többször végeztek kísérleteket. Kaiser doktor vezetésével én is alávetettem magam egy kísérletnek, amelynél — mesterséges oxigénfelvétel nélkül — hatezér méter magasságban már nehézségek keletkeztek. Kezem-lábam máasányi súlyú volt és céak nagy erőlködéssel tudtam mozgatni őket. A ceruza, amellyel jegyezni akartam, nagy iveket rajzolt le és kiesett a kezemből. A mellemben elviselhetetlen nyomást éreztem, orrom ^érzett, a nyakütőerem rémitőn kalapált, a homlokereim fájdalmasan dagadtak. Hasztalanul próbáltam felemelni a telefonkagylót, hogy összeköttetett nyerjék a kün- lévőkkel. Végül kétszázhatvanhárom milliméteres higanymagasságnál (nyolc kilométer repülőmagasság) elájultam. Az ilyen megfigyelésék egyénenként változnak. Az ájulás előbb vagy utóbb következik be. A már emlitött írási tehetetlenség a magaslati helyzetben tipikus. Az egyes kísérleteknél, amelyék érdekében a vacunrkamrában levő személyek állandóan iráspróbát. végezték, mindig egyöntetű volt az eredmény. Húsz hasonló ilyen próbát végeztünk: hat-nyolcezer méter magasságban az értelem- zavar kezdő jeleit, a gondolatmenet logikai hibáit mutatták e próbák s nyolcezer méter magasságon túl az irás nem egyébb, mint rángatózó kézzel való kaparászás. A vacumkamrából való eltávozás titán sokan légzési nehézségekről, az emlékezés hiányárók fáj-, fül- és hátfájásról panaszkodnak Callizo, a Fi nnéin pilóta, aki’Noutíhóféö élőit érté el a m;(gasságrekórdot, kijelentette, hogy az az érzéee volt, mintha több részre fűrészelték volna a lábát Az amerikai Grey kapitány pedig, akinek tfcasn- háromezer méter magasságból történt tragikus lezuhanása még mindenkinek emlékében tt, a' levegő eme tata morgana-jának esett áldoaatnl- Az orvosi kutatások egyöntetű véleménye pozitív eredmény alakjában tehát sgy alakúit ki: az ember ekkora magasságban már nem ura érzékeinek és saját akaratának e az alacsony légnyomásból származó bajok a gyakorlatban egyértelműek öntudatunk elvesztésével. — 6. — innw n i—HBniiiwiiii niiaiiiiHH- ■———Broae—> A ruhanéíhiiti divat úttörői az amerikai bíróság előtt Newyork, szeptember 18. A kánikula az amerikai olvasztókemencében az idén a szokottnál is tovább eltart éár erősebben tüzel, még szeptemberen Is Ajuldoznak a melegtől. A hölgyek szokás szerint a ruházatukból már levetettek annyit, ami után nincs tovább, de a szegény férfiak a pokol kínját állják, mert a konzervatív férfidivat változatlan. A szépnemet nemcsak a fürdőhelyeken nézik irigykedve és elnyelő szemmel, hogy olyan sokat megenged magának n már nem is sejtet, hanem minden látni enged magából, mert a rövid szoknyából megint lenyir- tak néhány incset s a lábukra már az uocára menet sem vesznek harisnyát, hanem úgy járnak a városban is, mint a strandon. A habkönnyüeégü anyagból készült, ujnéSküti ruháknak tulajdonítják azt, hogy a nőiknek a kedve táncos, vidám, könnyelmű, felszínes, szórakozásra hajló, a férfi ellenben zord, borongás, az állig begombolkozott és a divat abroncsaiba szorított embernek nincs kedve arra, hogy a trubadúr és udvarlő szerepét játssza. De az idén megtört a jég, az első kísérlet megtörtént arra, hogy a régi férfidivatot sutbadobják. Newyork uccáit bejárják a pizsám&dirat első úttörői. A Broadwayn tűnt fel az öt bátor és valóettnüieg erre a célra szerződtetett amerikai ifjú, akik. a korzón, a színházi negyedben, továbbá a Wall 6treeten, a pénzvilág központjában, a ruhánélküli, vagyis a pizsámadívatnak reklámot csináltak. A cinikus, de minden újdonság iránt mégis fogékony Broadway bátorította a szellősen öltözött, villogő- nadrágos fiatalokat, a színészek, színésznők, színműírók, a soffőrök, de még a rendőrök is kíváncsian szegezték a szemüket és a kötelességtudó rendőr hamarjában meg is feledkezett arról, hogy a ceruzáját és a jegyzőkönyvét elővegye és megállítsa a pizsamás karavánt, mert az öt ifjú egy- csoportban járt viharos helyeslés és a feléjük áradó női mosolyok között. A meztelentérd ü, ám pirosított ajkú leányok még kiáltoztak és biztatták is őket: — Fiuk, ez ám a ragyogó ötlet! Csak tartsatok ki a pizsáma mellett, mi így még jobban fogunk szeretni titeket! A pizsámap ion érek ezekután bevonulták as elitszállókba is, de oda már egy leányt is fűzött mindegyik a karjára s mert az éttermi vendégek is szimpátiával fogadták őket, hát a pincérek sóm merték megtagadni tőlük a kiszolgálást. A szállodából a moziba is bementek, a jéggel lehűtött nézőtérre, de a bejáratnál a feszes uniformisba öltözött jegyszédók egyhangú helyeslését vívták ki. Még a kínai negyedbe is kimentek reklám - körútra, ott az elamerikaiasodott öreg kínaiak ezomorkodva említették, hogy a civilizáció őkét megfosztotta a pizsama által nyújtott keleti kényelemtől, mert annak nyáron nincsen párja. Tgy terjedt el a pizsámaláz Newyork uccáinAz amerikai gyárosok most azon törik a fejüket, hogy ennél a mozgalomnál meg lehetne ragadni a férfiöltözködés reformálását, a meleg napokra pízsámához hasonló uccai ruhát terveznek, a nyaknál Barrymore mozi- sainésa viseletéhez hasonló széles, nyitott gallérral, a deréknál átkötővel és könnyű, színe* nadrággal, hogy a friss levegő folyton Átjárhassa a férfiak testét. A ruhanélküli divatból bírósági eljárás is származott, az úttörők a vádlottak padjára kerültek, az egyiket a humoros bíró elküldte haza: — Menj és öltözz fel: A többit pedig szintén megidézték a bíróságra, mert az uocán való reklómutjuk alatt nagy tömeg* csődületet okoztak és a szemérmet sértik. A hölgyek harisnyanélküli divatja ellen is a bíróságnál keresnek egyesek orvoslást Egy newyorki hölgy: Mrs. Van Metter, aki tizenkiiencéves, a* uccán alapos feddésben részesült egy öreg ügyvédtől, aki a fiatal hölgyre förmedt, hogy „miért nem veti le a többi ruháját is". Egy newyorki plébános: Fitzpatrick atya kirw- gasttotta a templom falára a cédulát a eltiltja a nőket attól, hogy a küszöböt átlépjék anélkül, hogy a szükséges ruhadarabjaikat felvennék. Ettenvilieben, Newyork államban, a négy protestáns lelkész tanácskozást folytatott a polgár- mesterrel, hogy a városkából hogyan tartsák távól a Newyorkból hozzájuk is beszivárgó ruhanélküli divatot, amire a hölgyek kórusban azt vágták vissza, hogy a lelkészek ne nézzek a nők lábát és akkor nem látják meg, hogy nem viselnek harisnyát Az úttörők pedig egyengetik a további ruha nélkül iség útját s azt ajánlják, hogy a tennint ezentúl fürdőtrikóban játszák, mert az a mozdulatoknak sokkal szabadabb kifej lés ét engedd meg éa a játékot a színházi előadások artimrtikus látványosságával teszi egyenlővé. Szerencse, hogy a nagy hőhullám egyszer csak megtörik Amerikában, különben belebonyolódnának a rühanélküli divat kinövéseibe s ha nem lenne hideg, ki venne az amerikai nőnék ruhát, harisnyát ée bundát? 8a ö. lö’T
