Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-15 / 210. (2135.) szám
mm szántunk oldal 210, (2135) szám “ V«IS«frnd|Z 1929 szeptember 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenSzkÓÍ és rUSZÍ7lSzkÓÍ ellenzéki p&rtok Szerkesztőség: Prága IL, Panská uiice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: 77*7, * *7 * ^ 12, IL emelet. Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztőt ^ pOlltlKOU nCLpilCLpjQ Felelős szerkesztői hivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — Tehavonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCN GÉZA lefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha A hajszálon függi koalíció Genfi memorandumok az európai népek gazdasági összefogásának szükségességéről Az olasz memorandum a „territoriális hibák*' jóvátételéről beszél — Aforisztikus angol javaslat — (d. j.) A cs-dh, német és szlovák polgári pártok kormánykoalíciója, moly három év óta boldogítja ígéret-reményekkel és vérszegény tengődésével Gsdhszlovákiát, ismét nagybeteg, egyesek szerint már agonizál is. A nyolc pártból ma már csak a „kis cseh koalíció" négy pártja van eftektive együtt, a fél lábbal kint levő szlovák néppárt szatisz- fakciókat kíván s nltimativ követelésekkel áld elő, a németek semleges távlatból figyelik a kis cseh koalíció és a szlovák népipárt sorsdöntő vitáját melynek kimeneteléről ftügg a polgári koalíció további élete vagy (halála. Ami most folyik, az már a polgári koalíciónak cseh, német és szlovák elemeire való széthullásának képét mutatja. A polgári többség születése pillanatától - kezdve vérszegény és egyik napról a másik- ina tengődő organizmus volt s mindig csak hajszálnyival, néhány gyenge szavazattal mondhatta magát többségnek és most a többség jogaira alig jogosult hajszálnyi többségnek a puszta élete is egy hajszálon függ. A hajszál egyik végét ITlinka szlovák néppártja, a másik végét a négy cseh kormánypárt kis cseh koalíciója tartja kezében, és mind a két fél feszíti, húzza. A gyengéd hajszál mindkét félnek drága, de mindketten abban reménykednek, hogy a másiknak mégis drágább lesz és a hajszál kedvéért a másik fog engedni. Egyelőre egyik fél sem mutatja, hogy engedni akarna. A cseh Mskoalció nem hisz nagyon Hlin- káék harcias fogadkozásában, mert már tapasztalta, hogy HLimkáék szavaikban mindig iharcáajsabbak, miint tetteikben. Továbbá bízik Prága tradicionális taktikájában: ,Ígérni az utolsó percig és az utolsó percben a bevégzést tények erejével lefegyverezni az ellenfélét. A polgári koalíció cseh magva ezzel a taktikával már három év óta tudja a német kormánypártokat céljának jámbor igavonójává termi. A szlovákoknak abban a gyöngéjében is reménykedik/ hogy azok kétszer is meggondolják, föloseréljék-e a kormánypártiság zsíros előnyeit az ellenzékiség keserű kenyerével és a decemberi választások után kockáztassák-o a megharmadolásukat. De látva azt, hogy Hlinka ez egyszer önfejűbb és határozottabb, a félhivatalosok hasábjairól is megfenyegetik és becsmérelik a szlovák pártvezér államféríiui, sőt állampolgári képességeit Viszont Hiinkáék is tudatában vannak annak, hogy a cseh pártok kétszer is meggondolják, szaki fsam,ak-e a csehszlovák kormány-' többség egyetlen szlovák 'pártjával, mely már pusztán kormányban-létévei és felelősségvállalásával mindig nagyobb értéket ad a kormányzatnak, mint amennyit kaip. De tudják azt is, hogy ma már a választások mumusa az autonomizmusábaa ismét erősödő és autonomista volta révén a centralista pártok rovására újból népszerüsödő szlovák néppártra többé nem mumus, hanem a párt a piittsburgihi ée turócszentmártoní igére tváltók realizálásának követelésével bátran állhat a választók erkölcsi itélőszéke elé. Soha még nem folyt a szlovák talajon az autonomista mozgalom alapfogalmainak olyan nagyszabású tisztázása, minit az utolsó hetekben. A asdovemszkói autón ocminta mozgalom uj erkölcsi és ideológiai tényezőkkel gazdagodott és erősödött. Szlovenszkó közvéleménye egészen más, minit ezelőtt néhány hónappal volt. A szlovák politikai közvélemény rengeteg kiábrándulással lett tapasztaltabb, de ugyanakkor nemzeti öntudatban ugyanaonyiGenf? szeptember 14. A népszövetség köreiben napok óta két emlékirat forog közkézen, mely az európai államok gazdasági összefogásáról szól. Az okiratokat kétségtelenül a népszövetség magasrangu hivatalnokai, készítették, az egyiket mindenesetre egy olasz, a másikat egy angol. Az olasz szerző abból a gondolatból Indul ki, hogy Európa gazdasági újjászervezését arra kell fölhasználni, hogy Európa territoriális tagozódását gazdaságilag újra jóváte- gyék és fölvázolja, hogy mik volnának Brland gondolatainak természetes következményei. Kijelenti, hogy terve, amely a komoly krízis eltüntetésére vonatkozik, nem állhat ellentétben a népszövetség ideáljaival A tervbevett akció pusztán gazdasági természetű lehet és nem érintheti az európai népek szuverénitását. Európa újjáépítésének szükségességét különben már a világgazdasági konferencia kinyilvánította. A szerző tervét „a gazdasági szolidaritás paktumának" nevezi és mindenki számára nyitva hagyja az utat, aki be akar lépni. Célja az volna, hogy elérje az európai népek teljes szolidaritását és szabad piacot teremtsen az európai iparnak. Ezt a célt természetesen több részletben lehet csak elérni és a megvalósulás ideje több évtizedre terjedne. Mivel az első kollektív szerződés eredményét nem lehet előrelátni, a szerző e paktum érvényét három évre korlátozza, amely idő mintegy a szerződés próbaidejét jelentené. Az angol szerző terve régibb és afmisztikusabb. Szem előtt tartva az iparok azon tendenciáját, hogy sorban a tömegtermelés felé haladnak — mondja az angol —, ezeket a tul- fejlett iparokat csak úgy lehet megszervezni, ha a mai politikai határoktól bezárt piacoknál jóval nagyobb piacokat lehet számukra biztosítani, azaz az európai népek első kötelessége volna úgy összefogni, hogy a határok ne jelentsék egyúttal a piac határát is és a nagyiparosok igy megszervezhessék szélesebbkörii kapcsolataikat annak érdekében, hogy a meglévő gazdasági korlátok lebontásával progresz- sziv és racionális módon kifejlődhessenek. A kereskedelmi szövetség az emlékirat szerint nem kartelleket, vagy monopóliumokat jelent. Anglia újabb elbtörtia a francia politika ellen Szenzáció szenzációra — Lord Cecil titkos emlékiratai — Elképedés Párisban — Sauerwein a lefegyverzési bizottság ellen Párás, szeptember 14. A Petit Párisién, amely tegnapi éráméiban közölte MacEkxnald snenaációs interjúját ée az egyetlen pániéi lap volt, amely beszámolt Lord Róbert Cecil genfi előretöréséről a lefegyverzési bizottságiban, ma uij szenzációt tálal olvasóinak. A lap diplomáciai levelezője közli, hogy Lord Cecil a genfi delegátu soknak bizalmas okiratot nyujtatott át, amely emlékirat formájában vázolja a lefegyverzés problémájában követett uj angol álláspontot. A dokumentum szerint a tizedik nép- szövetségi közgyűlés ami követeli az előkészítő lefegyverzési bizottságtól, hogy eddig végzett és a jövőben elvégzendő munkáját a következő szempontokból revízió alá vegye: 1. A közgyűlés tudni szeretné, vájjon a fegyverkezések csökkentése egyidejűleg a szárazföldi, a tengeri és a légi haderőknél is megindul-e? 2. Ami a fegyverkezés hatóerejét illeti, a korlátozás a kiképzett katonaság számarányára, vagy a kiképzés idejére vonatkozik-e, vagy pedig mindkettőre? 3. Amj a lefegyverzés mértékét illeti, mi helyesebb, a nominativ és kvantitatív korlátozás, vagy az egyes államok fegyverkezési költségvetésének ellenőrzése? 4. Hajlandó-e a bizottság a lefegyverzési konvenciók ellenőrzésére nemzetközi férnmoi teremteni, vagy nem? (Az angol val erősebb. S ez az a novnm, aminek Hlin- káéfk tudatában vannak, Prága azonban még nincs vele eléggé tisztában. Ez a pillanatnyi helyzet. A kormánytöbbség élete egy hajszálon lég s nehéz jósolni, mit hoz a következő pillanat. szöveg International Autority“-ról beszél, ami határozott célzást jelent a permanens ellenőrző bizottságára, amelyet Anglia évekkel ezelőtt kívánt, de a lefegyverzési bizottság nem fogadott el.) A Petit Párisién szerint Cecil előretörésének nyilvánvalóan az a célja, hogy valamennyi eddigi döntést hatálytalanítsa. A francia delegáció éppen ezért kijelentette az angoloknak, hogy a nagyn-eíhezen kivívott eredmények ilyetén veszélyeztetését nem engedheti meg. Az olaszok, a japánok és valamennyi olyan ország delegációja, amelyben általános vódkötelezetteég van, ugyancsak egyhangúan Cecil határozata ellen foglaltak állást s a harmadik bizottságban (lefegyverzés) valóságos angolellenes blokk keletkezett, mely a jövőben tántorithatatlauul össze fog tartani. Cecil határozata világos ellentétben áll Lord Oushendfun 1909 április 19-én tett nyilatkozatával, amelyben Anglia a szárazföldi lefegyverzés kérdését a kontinentális hatalmak döntésére bizza. Ami a lefegyverzés nagyságának egyenes vagy indírekt korlátozását illeti, az előkészítő lefegyverzési bizottság egyik huszonkét szavazattal kettő ellenében elfogadott határozatában már kifejezte véleményét mindkét modalitás ellen és megállapította, hogy az egyes államok lefegyverzési költségvetésének ellenőrzése ke- reszlülvihet ellen. Cecil valamennyi kérdését a lefegyverzési bizottság régen elintézte és a problémák újból való fölgöngyöHtésén ok annál kevésbé van helye, mert a népszövetségi közgyűlésnek formálisan nincs joga az elvileg fí; lefegyverzési bizottságot bármily tekintetben befolyásolni. Renes, a lefegyverzési bizottság elnöke, a jelen pillanatban komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy elkerülje a Lord Cecil által kívánt vitát A francia lapok szerint Cecil beleszólása a szárazföldi fegyverkezés kérdésedbe azt fogja eredményezni, hogy Franciaország erélyesen állást foglal Anglia tengeri lefegyverzésének kérdésében a mai brit politika ellen. A Qual d’Orsay csendet parancsolt Páris, szeptember 14. A párisi sajtó feltűnően és egyhangúan ignoráíja MacDonald interjúját, ami minden kommentárnál ékesebben beszél. Ez a sugalmazott agyonhall- gatás ismét bebizonyítja, hogy mily áttörhe- tetlen a francia sajtó külpolitikai fegyelmezettsége és pártállásra való tekintet nélkül valamennyi lap minden esetben elfogadja a Quai d‘örsay előírásait. Most is a francia külügyminisztérium parancsolt általános hallgatást. Ezzel a Quai d‘0rsav azt akarta élérui, hogy a teljesen váratlanul jött MacDonald-i támadást a lapok ne komplikálják elhamarkodott kommentárokkal s igy ne növeljék a zavart, mely könnyen a két állam teljes elliidegüíésébez vezethetne. A külügyminisztérium előbb diplomáciai utón igyekszik tisztázni az incidenst. Mindössze három autszeider-orgánum, a Vietoire, az Avenir és as Action Francois© tagadták meg az engedelmességet és természetesen a lehető legvadabb módon támadják Angliát. A Vietoire szerint, ha MacDo- naid az entente cordiale-t a széles együttműködés formulájával vélj pótolni, úgy ez körülbelül a csalás eddigi politikájának egy még rosszabbul való pótlását jelenti. Ugyanilyen hangnemben ir az Avenir és az Action Francois©. A többi lapnál a MaeDonald-in- terjn hatása csupán azokban a rosszkedvű ég fanyar kommentárokban tükröződik, melyekben a bizottságok genfi munkájáról számolnak be. Általános malaiso terjed el az újságok között. Sauerwein a Matinbau ingerült hangon kérdi, hogy a harmadik bizottság miért foglalkozik még mindig a megtámadott hatalmak pénzügyi támogatásával, holott ezt a kérdést régen elintézte? Ebben 0
