Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-14 / 209. (2134.) szám
1929 szeptember 14, SMumbai. Gyermekeket is megmérgeztek a Tiszazugban A bírósági vegyész két csecsemő holttestében arzént talált Három uj exhumálás történt — 50 esetben folyik a nyomozás Szolnok, szeptember 13. A tiszazugi mérgezési ügyekben minden nap meghozza a maga szenzációját. Ilyen meglepetés volt a szolnoki ügyészség számára az országos bírósági vegyész tegnap leérkezett véleménye, amely szerint két csecsemő, Cser Jusztin és Cser István is arzénmérgezés következtében halt meg, mert tetemeikben a méreg kétségtelenül kimutatható. Az 1916 augusztus 19-én elhalt Cser Jusztin és az 1923 január 20-án elhalt Cser István háromnapos csecsemő volt, amikor anyjuk, Cser Lajosné az állítólag Fazekas Máriától kapott arzénmérget nekik az anyatej helyett beadta. Az anya két gyermekének ugyanazon módon történt megmérgezése azt a meggyőződést érlelte meg a nyomozásokat intéző Kronberg János ügyészben, hogy Oláh Zsuzsánna, Fazekas Gyuláné és a többi — hasonló üzelmekkel foglalkozó bába — beszüntette a magzatelhajtás kockázatos műveleteit és a csecsemőgyilkosság könnyebb, biztosabb és veszélytelenebb módszeréhez folyamodott. A kis Cser Jusztin és Cser István exhumálása az ügyészség gyanúja folytán történt, a feltevést száz százalékig igazolta és most a mérgezési ügy uj és fontos, még sok megdöbbenést tartalmazó fejezetét nyitja meg. A szolnoki ügyészség ugyanis most elrendelte a Nagyréven az utóbbi esztendőkben elhalt gyermekek halálának megvizsgálását is és ahol elegendő gyanú lesz, a holttestet exhu- máltatni fogja. Ugyanilyen sikert vár a szolnoki ügyészség legújabban ötven uj nyomozástól is. Ezeknek az ügyeknek megvizsgálása nehezebben megy, mint az eddigieké, mert Nagyréven és környékén alig van már érdektelen tanú — a legtöbb embernek valamelyik hozzátartozója vagy áldozat, vagy gyanusiíott. Tegnap három uj exhumálás történt. Nádas dr. vizsgálóbíró exhumáltatta a nagyrévi temetőben az 1923-ban elhalt Sülye Dénes, az 1924 január 23-án elhalt Győző Lajos és az 1920 december 7-én elhalt B. Takács Lajos tetemeit, akik közül az utóbbi rokkant katona volt és sírja fölött „a hazáért" felirásu fekete siroszlop állott. Az ügyészség nem fogadja el az orvosi véleményeket sem és ezt a tiszakürti esetekkel indokolja. Orvosi vélemény szerint Szűcs István 1926 október 16-án gutaütés, Szűcs Istvánná 1926 október 17-én aggkori végelgyengülés, Szakács Dániel 1926 november 4-én agy- lágyulás, Madarász József 1925 március 30-án szívizom-elfajulás, Szabó Mihály 1925 március 19-én gyomor- és iny-elpenészesedés és Szabó István 1925 december 19-én szivhüdés következtében halt meg, az, országos bírósági vegyész véleménye szerint pedig valamennyi esetben mérgezés történt, még pedig minden kétséget kizá- ' rólag. számbavehető mennyiségben kimutatni nem sikerült. A vegyészi vélemény szinte hihetetlen pontossággal tudja kimutatni a szervezetbe jutott méreg mennyiségét, de éppen ilyen pontossággal állapította meg már az eddigi vizsgálatok során is, hogy a tiszazugi földben nincs arzén. Csak az úgynevezett „arzénevők"-nél jut természetes arzén a szervezetbe, ilyenek vannak másutt — részben maguktól, részben orvosi rendeletre — de a Tiszazugban és általában Magyarországon nem voltak soha és nincsenek ma sem. A vélemény teljes mértékben meggyőzte Kronberg János ügyészt, hogy helyes utón jár, amit már az eddigi 21, kivétel nélkül pozitív vizsgálat is megmutatott. Körülbelül még ötven nyomozás van folyamatban, amelyet Császár János tiszthelyettes vezetése alatt folytat a cibakházai csendőrség. Harc a degenerált férfiak ellen A tengeri fürdők divatos férfija, aki kozmetikázza az arcát, borotváitatja a szemöldökét és botseviki blúzban jár - A Vatikán lapja a férfimajmoló, monoktis, cigarettás. nők ellen kel ki Orvosi és vegyészi vita a holttestekbe került arzénről Az orvosi és vegyészi vélemény közötti kiáltó ellentét arra indította a szolnoki ügyészséget, hogy hivatalos felvilágosítást kérjen az országos bírósági vegyészeti intézettől, lehet-e a vegyészeti véleményben tévedés, lehet-e komolyan beszélni arról, hogy az emberi testben mindig van arzén és föltételezhető-e, hogy a föld arzénes a Tiszazugban és a földből került a méreg az eltemetett .hullákba. A választ az intézet vezetője, Fridii Rezső dr. adta meg. Elmondja a vélemény, hogy A. Gan- tier és Bertraud francia tudósok 1899-ben felállított hipotézise az, hogy egyes tengeri és háziállatok tollában, bőrében és hajában van arzén. Ezt a megállapitást a szakirodalom tagadja, de ha van is arzén az emberi testben, meg nem mérgezett ember hullájából azt még soha A Brttnnben tanulni óhajtó magyar diákok figyelmébe! A brünni Magyar Akadémikusok Kér. Körének vezetősége felhívja azon kollégák figyelmét, akik Brünnben Óhajtják főiskolai tanulmányaikat megkezdeni és erre vonatkozólag információkat igényelnek, forduljanak ezek beszerzéséért az egyesület titkárához, Bcnedicty Kálmán egyetemi halig., Dobeiua-Jégbarlang. A levélhez 2 koronás bélyeg melléklendő. Előre is szives tudomására adjuk, hogy Brünn a három egyetemi város között, a legolcsóbb, hol csehnyelvü egyetem, német és cseh technika, állatorvosi, erdészeti, gazdasági, kereskedelmi, zene, stb. főiskolák vannak. Mint kétnyelvű városban alkalma van a magyar ifjú?'' nak a német és cseh nyelv elsajátítására is. Bcnedicty Kálmán, Takáts Győző, titkár. ' elnök. Róma, szeptember 13. Az olasz sajtó három lapja, a Tribuna, a Popolo Toscano és az Osser- vatore Romano közösen elkeseredett kompányt indítottak a tengeri fürdőkben lábra kapott divat szertelenségei ellen. A nyárnak itt még nincs vége, a nap még lágyan, melegen süti a parti homokot, ahol a férfiak és nőik ezrei uszódreszre vetkőzve élvezik a szép délelőttö- ket. Az uszódressz s talán még inkább ikertestvére, a pizsama indította a három lapot arra a heves kirohanásra, amely égés zOlaszország- ban nagy feltűnést keltett. Az első támadó a Popolo Toseano volt, mely éles cikkében egyaránt támadta a férfi- és a nőnemet, akik olyan botrányos magaviseletét tanúsítanak, hogy úgy látszik, arra a következtetésre kell jutni, az illetők teljesen elvesztették józan eszüket s nem tudják, hogyan kell viselkedniük otthon, a. családban és a társas- életben. A lap legádázabbul az elnőiesedett fér- fitipus ellen kel ki. Tagadhatatlan, — írja, — hogy a világ megváltozott sorában a nők léptéit el a férfipályák nagy részét, de ezzel szemben a férfiak azok, akik most bolondjai a divatnak, a parfümnek, a luxusnak és a tunya, tehetetlen életnek. A lap most néhány kemény vonással rajzolja meg a fürdőző férfinak, a kikészített divatbabának a portréját és ezt írja róla: „Haja hosszú, le van simítva. Csillog a pornódétól, vagy ondolálja és óvatosan csinálja meg választékát. Arca persze szőr te len, sima, meglátszik rajta, a kozmetika nyoma és még szemöldökei is iveltre vannak borotválva. Selyeminget hord, pizsamái zöldek, kékek, pirosak, sárgák, amarant, viola- vagy rózsaszínűek, ruhájának ujjai csipkésen rojtozottak s ami a legundoritóbb benne, különös szeretettel jár orosz bolseviki blúzban. Ezek az á la Russe- ingek fantasztikus színűek, osipkézettek és elegáns bőröv szorítja át a degenerált fiicsur derekát. Kik ezek a furcsa mákvirágok? Talán baléttánoosok, akik hirtelen búcsút mondtak a színpadnak? Vagy talán tagjai egy olyan színtársulatnak, amely világos nappal szabad ég alatt rendezi előadásait? Vagy talán valami filmet próbálnak? Idegenek? Oroszok, lengyelek vagy bolgárok? Nem! — állapítja meg szomorúan az olasz újság munkatársa, — bizony ezek az urak itt születtek az olasz ég alatt. Heves kirohanások végén a lap egyenesen a fasizmushoz appellál és arra biztatja a párt- vezetőséget, hogy „tüzzel-vassal“ harcoljon ezek ellen a degenerált férfiak ellen. A Vatikán lapja, az Osservatore Romano helyesli laptársa véleményét, azzal a különbséggel, hogy a tüzzel-vassa-1 való küzdelmet elsősorban a férfias megjelenést affektáló nőik ellen kell megindítani, akik kihívják a közmegbotránkozást monoklijukkal, cigarettázásukkal, TÖvid szoknyáikkal és még rövidebb hajukkal, nem szólva ezeknek a hölgyeknek a mosdatlan beszédjéről, ami mind bizonysága annak, hogy valósággal destruálják a családi életet. így sikerült megteremteni a nemek egyenlőségét, de csak olyanformán, hogy a leghitványabb női típus egyszinten rozog a legalsábbrendiibb férfi típusával. ségéről az 1912. évben ezeket a sorokat jegyezte föl: — Alexa mindig vérzik, vérzik... Vértől átitatott ágya mellett tudós professzorok fejcsóválva állanak, de segíteni nem tudnak. Ea ömlik a — Romanov-vér. Alexa gyötrődik, sorvad ... Miért is ez a pokoli kínlódás? Talán diplomáciai bűn? Ki tudja? Vájjon iga* volna, hogy Bismarck herceg „ezért" igyekezett Miklós és Alexandra házasságát összes hozni? ... Mondják, hogy ezt a rettenetes betegséget a fiúgyermekek öröklik az — anyjuktól ... Igen. A cári famíliában is a lányok: Olga, Tatjána, Mária, Anasztázia valameny- nyien egészségesek. Csupán a tiz éven át epedve várt cárevicsnek patakzik a vére ... Betegágyból vitték — a kivégzésre Minél idősebb lett a cárevics, annál nagyobb mértékben és gyakrabban jelentkezett nála a vérömlés. Betegágya mellett tehetetlenül állottak az orvosok s szobájából kudarccal távoztak a kuruzslők seregei. S egyszerre csak a pétervári főúri szalonokban elter jedt a hir, hogy Szibériából érkezett egy csodatevő paraszt, Rasputin Grisa, akinek imájára Alekszius vérzése megáll. Sokan voltak, akik elhitték, de sokan kételkedtek benne. Suttogni kezdtek Virnbuva Anna udvarbölgy manipulációjáról, aki állítólag kínai porokkal seritette elő a vérömlést, hogy kegyencének, Rasputinnak csodatevő hatalmát megalapozza. Mi volt igaz e mende-mondákból, azt megállapítani nem lehetett. Tény, hogy a! cári család rendületlenül hitt a szibériai „sta- rec" imájának gyógyító hatásában. Alekszius állapota a fogságban — súlyosbodott. Hetenként rendesen négy napot WSL tött ágyban. Különösen erős volt a vérzése, mikor a bolsevikok a cári családot Tobolszk- ból Jekaterinburgba hurcolták. Bodkin doktor az utón már előkészítette a szülőket 4 közeli tragédiára. Mégis kiállotta az ut izgalmait, de a jekaterinburgi fogságban már tölv bé nem állott talpra. Az 1918. év végzetes nyári éjjelén a cár betegágyából emelte ki és ölében vitte a kivégzésre boldogtalan fiát, akinek az volt isszonyatos végzete, hogy: születésétől haláláig vérzett. Aki tizennégy éven át vérzett... Újabb adatok Alekszius cárevics tragédiájához Madrid városának egyik szanatóriumában már évek óta folynak a kísérletek, hogy a hemoíiliának nevezett iszonyatos kórnak, melyet az orvosi tudomány gyógyíthatatlannak tart, megtalálják az orvosságát. A spanyol orvosok kísérletei szép eredménnyel jártak. — Megállapították, hogy ennek az őrületes vérzésnek oka részint a vérben rejlik, amelyből a megalvasztó anyag hiányzik; részint pedig a véredények falainak gyöngeségében, amelyek a legkisebb érintkezésre fölpattannak. A madridi szanatórium most publikált adatgyűjtése módfölött gazdag. Legérdekesebb része az, amely különböző országokból gondos tanulmányok alapján egész sereg he- mofiliás családfát állított össze s a megfigyelt szimptomákból azt a következtetést vonja le, hogy: a hemofilia anyától öröklődik a fiúgyermekekre. A hemofiliás családfák között szerepel Lajos, hesszeni herceg famíliája is, amelynek az a körülmény ad rendkívüli jelentőséget, hogy a borzalmas kór a hercegi családból bevonult a Romanovok udvarába is. Az összegyűjtött adatok megrázó képekben tárják elénk Alekszius cárevicsnak sokat emlegetett, de mai napig is titokzatos homállyal borított betegségét. Mikor Lajos hesszeni herceg leánya, az európai műveltségű Alice 1892-ben Szereme- tev gróf Moszkva melletti kastélyában megjelent, — hogy Bismarck kancellár óhajára meghódítsa Miklós cárevicset —, rózsák nyíltak az uccán. Mindenki azt hitte, hogy a húsz éves herceglány szinegészséges. A családi titkokat nem szokták piacra vinni. Csak a hercegi família intimusai suttogták, hogy Lajos herceg palotájában évtizedek óta valami csodálatos vérömlés kisért. ősei között öten voltak, akik egész életükön át vérzettek. Alice hercegnő II. Miklós cárral 1894 november 14-én lépett házasságra és megkezdődött sírig tartó kálváriája. Az első tiz esztendő a trónörökös-várás borzalmai között telt el. A cáménak ugyanis egymás után négy leánya született s már minden remény elveszett, hogy fiúgyermeknek adjon életet. Mégis megtörtént: 1904 július 30-án világra jött a várvavárt Alekszius cárevics. Tomboló örömben úszott a fehér cár birodalma... Még behallatszottak a cári palotába a hálaadó énekek boldogságos akkordjai, amikor már a kétnapos vézna fiúcska orrából kibuggyantak az első vörös vércsöppek., s megindult a Romanovok vérének históriai jelentőségű ömlése. Alekszius cárevics betegségéről a cári rezsim alatt vajmi kevés pozitív hir szivárgott ki. A carszkoje-szelói hermetikusan elzárt palota rejtelmeibe kevesen pillanthattak be s ezek is mélységesen hallgattak. Legfeljebb naplóikba írták bele megfigyeléseiket. A cárevicset ritkán lehetett látni. Amikor néha egy-egy ünnepélyen atyja társaságában megjelent, rendesen a hatalmas termetű kozák Derevenko vitte karjaiban. Körötte a pétervári arisztokrácia köreiben tarka mende-mon- dák keringtek, amelyeket suttogva adtak szájról szájra. Senki biztosat nem tudott. — Bodkin, a cári család küséges orvosa, a betegség szimptomáiról még a legbizalmasabb környezetében sem nyilatkozott. Kíváncsiskodó ismerőseinek lakonikusan csak ennyit szokott mondani: — Alexa részére Istennél van az orvosság... Bizalmas följegyzések a cárevics vérömléséről Az orosz főurak titkos naplói között, amelyeket a forradalom szabadított föl némaságukból, kiváló értéke van Konstantinovics Konstantin nagyherceg háromkötetes naplójának, amely az 1905. eszetendőtől az 1916. évben bekövetkezett haláláig tárgyalja a Romanovok udvarának viharos eseményeit. A nagyherceg állandó jegyzője volt a Romanovok bizalmas konferenciáinak s éppen ezért megfigyelései közvetlenek. Följegy zései között a cárevics betegségéről az 1910 év nyarán a következőket olvassuk: — Ma volt Alexának a hatodik születésnapja. Szomorú születésnap. Ünnepelni akartuk. A palota ezüstös terme tele volt játékocskák- kal, De hiába vártuk. Már két nap óta ismét folyik orrából a vér. Senki sem tudja megállítani. Borzalom! Tegnap a kertben elesett, jobblábát megütötte s azóta ott is vérzik. — Mint halottacska fekszik ágyában ... Színes leírások találhatók Lochtina Olga tábornokné naplójában is. A korán özvegységre jutott arisztokrata asszony igen bizalmas viszonyban állott Alekszandra cárnéval. Mély vallásossága nagy hatással volt a cári családra, ahol őt „szent Olecska" néven emlegették s megkülönböztetett tiszteletben részesítették. A jámbor ólotti asszony a cárevics betegLegújabb közgazdasági hírek A még nem biztosított csehszlovák háború- előtti adósságok végleges rendezése. A régi osztrák-magyar járadékok kicserélését célzó előmunkálatok már annyira előrehaladtaik, hogy október elején meg fogják kezdeni az akciót. Az állami adósságok igazgatósága azt hiszi, hogy a kicserélés tényleges keresztülvitelére és befejezésére két évre lesz szükség. Ezzel azután az egész csehszlovák, még nem biztosított háboruelőtti adósság szabályozva lesz. A vámikedvezmnyes gépbehozatal határideje. Abban a törvényjavaslatban, amelyben a jelenleg fennálló vámkedvezményes gépbehozatal törvényét további három évre meghosszabbítják, említés történik az ipari szervezetek ama követeléséről is, hogy a törvényt meg nem határozott időre hosszabbítsák meg. Ennek a követelésnek eleget fognak tenni, amennyiben a kormány az előadott okokat elismeri, azonban azon a véleményen van, hogy hosszabb időtartam elegendő ama oél elérésére, amelyet a törvény szem előtt tart és ezen idő alatt a belföldi ipar abban a helyzetben lesz, hogy gépekkel annyira ellássa magát, hogy ez a különleges intézkedés fö-' löslegessé váljék. A törvény nagysága és financiális hatása abból tűnik ki, hogy 1928- ban 5993 kérvényt intéztek el, amelyek mind vámkedvezményes gépbehozatalra vonatkoztak. Ebből az általános gépek szakmájára 2374, a feldolgozó gépekre 1102, textilgépekre 1153, elektrotechnikai gépekre 145 és mezőgazdasági gépekre, valamint jármüvekre 1559 kérvény esik. Az engedélyezett vám- csökkentések 36 millió koronát tettek ki. A' kérvények száma egyre nő, úgy hogy 1929- ben körülbelül 60 százalékkal nőtt a kérvények száma és azt hiszik, hogy még több kérvény fog befutni. (Metropress). A behozatali lapok kérdése a parlamentben. A parlament első ülése alkalmával szétosztásra kerülő törvényjavaslatok között a mezőgazdasági és költségvetési bizottság egy javaslata is található, amelyet a koalíciós pártok terjesztenek elő és amelyek a behozatali lapok fölhasználását szabályozó törvényre vonatkozik. A jelentés azt mondja, hogy a mezőgazdasági termékek kivitele emelkedik, mig a behozatal csökken és igv a kiviteli csoport, amelynek a behozatali lapokat kiállítják és a behozatali csoport közti viszony a* utóbbi időben lényegesen eltolódott Ezenfelül a tengeri vámja lényegesen csökkent A' vámhitol felhasználásának praxisa szintén megváltozott. Mindezen okokból a behozatalt lapok fölhasználását szükebb határok közé szorították, ami nemcsak a belföldi mezőgazdaságot érintette közelebbről, hanem a malomipari, a kereskedelmei és az ipart is. A1 behozatali lapok érvényét eddig kilenc hónapban állapiiotlák meg. Az említett bizottságok azt javasolják, hogy az érvényességi határidőt tolják ki és pedig ez év december vé^ géig. (Metropress)6
