Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-13 / 208. (2133.) szám

1909 Meptembcr 13, péntek. ANGLIA KAPUJA Egy úszó szálloda Az Arany-Nyil - Hogyan utazik az elő­kelő angol? Calais forgalma Négyezer autó Calais, szeptember 12. A calais-i kikőtöpálya- u d var per romján. A tült örsima víz szélén a „Fléohe d’Or” — Arany-Nyíl hosszú elegáns, citromsárga-sötétbarna puümannjai várják a „Can- tebury“ érkezését Dover-ból. A bőrsapkás, kék- zubbonyoe hordárok kis pihenőt tartanak. A ka­nyarodó felől hosszú kocsisort tői be csendesen egy mozdony. Csütörtök van és a mindennapos ,,Arany-Nyil“-on kívül az Orient-Express sötétkék háló- és étkezőkicsijai is indulni fognak távoli célpontjaik felé. — Vámtisztviselők és tolmácsok sétálnak hátratett kézzel le és fel a perronon, ünnepélyes komolysággal Egy ajtóban megjelenik egy szakács magas hófehér süvege. A „Cantebury” hátrálva belép a medencébe. A kikötés gyorsan megy és a hordárok körülállják a sebtében partra vetett kis hid lejáratát. Vámtisz­tek, sorfalat állva, diszkréten jelzik az utasoknak a kedves rózsaszin-lámpaernyős kocsik felé vezető utat. És megkezdődik a felvonulás. A „felső tízezer” utiruhában komoly gentlema­nok egyeneeszabásu kabátban és bő gollínadrág- ban, látcsővel és fényképezőgéppel felszerelve, vagy egy pipát rágcsálva; magas, karcsú iady-k csontkeretii pápaszemmel, botra támaszkodva. Utánuk a hordárok serege, elől-hátul megrakva bőröndökkel, amik színes céduláikkal bélyeg- gyűjteményeknek látszanak. Cédulák a világ min­den palace-áról, minden ..Majestic“-ról, minden „Carlton”-ról, szeszélyes zigg-zaggok a földgöm­bön, ahol össze vannak keverve a szélességi fo­kok: Newyork, Oslo, Cannes, Kairó, vág}’ Bombay. * Az angol hajó egész uj, alig három hónapja van szolgálatban. Nyolcnapos átkelésekre van beren­dezve; ötnegyed órát van a tengeren. Bajos veraudái a legnagyobb kényelmet nyújt­ják pálmafák közé rejtett füzíafoteleikkel. Üvege­zett galériái a hajó két végén egy kaszinó terra- szára emlékeztetnek. Széles ebédlője modern luxuskeretben nyújtja a legfinomabb előételeket vagy' telt gyümölesöstáilait. Boudoir-intimitá&u kabinjaiban — háromszáz frank felülifizetés — lágy pasztellszínek és modern fadiszitések válta­koznak. A középen vannak a királyi lakoszályok, amiket XIII. Alphonse vagy első Fuad foglalt el azokon a napokon, amikor vörös szőnyeget terítet­tek a mólófa. És mindenült a hagyományos angol felirat: „vigyázat a zsebtolvajokra^” Az ördögbe ... még itt is?! :.. * Az „Arany-Nyil‘‘-on és két testvérén, az „Észak Csillagá“-n — Párás—Amsterdam, és a „Kék Madár”-on — Paris— Antwerpen, — kívánatra teát szolgálnak fel bármelyik kocsiban, a kis ma- Tiagoni asztalkákon. A „Cantebury" mintegy harminc milliót jelent. Az exprese, nyolc pulhnannja, luxuspostakocsi ja, euperpacific-ja — nyolc-kilenc milliót... A „Cantebury” utasa nem vesztegeti idejét. Út­levélvizsgálata a hajón volt, vámvizsgálata a vona­ton le6z. Kilép egy úszó szalonból, hogy belépjen egy másik szalonba, amely a 299 kilométeres acél-utón három órán keresztül fog megállás nél­kül repülni, mint a nyíl, — „The golden arrow” — Páris felé. * Hetenként háromszor a „Calais—Földközitenger- Exprees” tekintélyesen meghosszabbodik. Eze­ken a napokon a vonat egész sereg kocsit visz magával, amelyeket egyenként elhagy útközben és amelyek, más vonatokhoz csatolva, Európa túlsó végéig fognak eljutni: Prága, Bécs, Budapest, Bukarest, — Törökország felé. Itt vannak a Simplon-É xp r ess hálókocsijai: Velence, Triest, Belgrád, Sofia, Stambul. Minden kocsin jelzőtábla van, telve állomásnevekkel. Az ember letelepszik a kék bársonydiiványra, amely éjjel kényelmes, puha ágy lesz. A maha­góni sarokdiszités reggel ragyogó nikkelezésü emailozott mosdóvá változik. Egy, vagy kétszemé­lyes fülke, négyágyas „appartement” központi mos- djőfülkével. A sleeping a hotel minden kényelmét megadja: — Pincér! egy csokoládét. — A raffi- ; nált dekorációk a modern luxuskocsi fülkéit rend­kívül rokonszenves otthonná varázsolják, amit egy titokzatos és elegáns utasnő, — a hálókocsik Madonnája talán — hamar behinthet kézitáskája ezer semmiségének kedves rendetlenségével. * „Cantebury” után húsz perccel érkezik az „Isié of Thanet”, amely az angol középosztályt szállítja. A pályaudvar üvegburája alatt már várja őket a 18-as párisi gyors. Ezek az utasok keresz­tülhaladnak a vámhivatal vízsgálőtermén nyitott csomagjaikkal... A partról egy elektromos daru, mint valami ragadozó karma, minden szinti és formájú utilá- dákkal telt kötélhálót szed ki, majd felemel egy imponáló Rolls-Boyoe-ot és lehelyezi a móló kő- j kockáira. — Az utolsó utasok is kiszállanak és el­vegyülnek a hangos tömegben, a matrózok, vasúti alkalmazottak és a „Thoos, Cook and Co." veze­tői közé. Egyeseknek Baedeoker van a kezükben és teljes golffelszerelés a hátukon. Egy magas, száraz férfi nyolcszögletű dobozt tart a kezében, amely hoHbizonyosan egy tollbokrétás katonai díszesük ót rejt magában: angol katonatiszt, aki ■szabadsága után visszatér Indiába. . Mellette iz­mos fiatalemberek és üde fiatal leányok serege lermíszrakeftel felszerelve. A téli szezon alatt ,a londoni teljes sportfelszereléssel lép ki a hajóról: szöges cipő, hátizsák, alpesi bot és kötélöv... Három óra tiz. A 18-as gyors hatalmas füsigo- < ipolyagot okádva eltűnik — és már itt van Paris­ból a másik „Arany-Nyil”. Kétszáz ember fog át­száUani a pompás ,,Cantebury“-ra, amely eloldja kötéléit. Az előkikötő szögletes bejárata valósággal Anglia kapuja. Calais főleg a luxusvonatok közönségének ál- kelő-álloihása, mint Dunkerque, a tilbury-i rend­kívül praktikus hajójárat óta az üzletembereké. De Calais vezet és ver minden rekordot e téren: 642.840 érkezés és indulás 1928-ban, több mint 4000 autőátszállntás. Anglia és Franciaország, va­gyis a kontinens között ez a legnagyobb utas­forgalom. A kikötőpályaudvart pedig meg fogják nagyobbi- tan-i. Két vágány helyett kilenc lesz az üvegbura alatt A csatom a-alagut távoli reménye nem aka­dályozza meg a jelenlegi fejlődést. * Nem messze a kikötőtől, a régi halásznegyed még ellentáll a kor minden fejlődésének; alig egy méter ,szélességű” folyoeóezerü uooák, három- négyemeletes, előreugró, rozoga házakkal szegé­lyezve, hol maszatoe gyerekek játszadoznak a porban, mig fennt a házak között kiieezibett köté­len lepedőt, fehérneműt lenget a szél Ha az ég kékebb volna és nem ilyen azürke. Marseille egyik sarkában gondolnám magam. ... Távolról elnyújtott tülkölést hoz a szél: a kikötőpályaudvar, amely a „Cantebury” és az „Isié of Thanet” távoztávat elcsendesedett, ismét megélénkül az „Empress” beérkezésével. Az esti sorozat; Calais—Bázel, Calais—Páris, Calais— Bruxelles... A nap két felhő között elmerül a láthatáron, kis aranyfüstöt hagyva maga után, mint a tündér­mesékben. N. L. Fontos kassai ügyeket tárgyalt le az országos választmány Pozsony, szeptember 12. (Pozsonyi szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A ezioven- szkói országos 'választmány ma ülsót tartott Országit József dr. al-elnök elnöklete alatt. A tárgysorozaton 210 pont szerepelt, többnyire községi szabályrendeletek. Napirend előtt Dusek Viktor dr. szévátette, hogy Pozsony és Kassa város szabályrendeleteit annak ellené­re, hogy erre kötelezve vannak, nyolc év óta el nem készítették, üzemeik ügye teljesen rendezetlen. Felkéri az elnökséget, hogy ez irányban a szűkeégs intézkedéseket tegye meg. Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti választmányi tag előadja, hogy Kassa város szerevezeti szabályrendelete el­készült és a múlt hónap folyamán az orszá­gos hmvtalhos felterjesztették azt, az üzemek szervezése pedig folyamatban van. Az országos választmány megbízza az elnök­séget. hogy ez ügyben a törvény végrehajtá­sára tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Egyes községek szabályrendeleteit nagyjából változatlanul fogadja el az országos választ­mány. csak egyes községeknél a díjtételeket az országos aráoykhoz képest módosítani kí­vánja a választmány és ezeket a szabályren­deleteket az illető községeknek módosítás cél­jából visszaadta. Kassa város kérelmére a Hernád szabályo­zásához való hozzájárulás címén ötmillió ko­ronát kitevő költségekhez Blanár Béla dr. felszólalása után 40 százalékkal járul hozzá a választmány. Miután az állami hozzájárulás is biztosítva van, a város húszszázalékos hozzájárulási összege is meg van szavazva, így a teljes építkezési összeg fedezetet talált és a munkálatok még ez év folyamán megkezdődhetnek. Az egyes tisztviselők részére kiutalandó ta­nulmányi segélyek kérdésében Kállay dr., Du­«ek dr., Blanár Béla dr. és Vercsik választmá­nyi tagok fölszólalásai után az országos vá­lasztmány elhatározta, hogy szabályzatot dol­goztat ki, amelynek alapján pályázat utján fogják ezeket a tanulmányi segélyeket kiosz­tani. A volt megyei könyvtárak fölosztásánál Alapy Gyula dr. (országos ker.-szoc. párti) he­lyesli a megosztásnak azt a módját, hogy az ország tulajdonába került megyei könyvtárak nagyobb városokban: Nyitrán, Zólyomban, Liptószentmiklóson helyeztessenek el és a tu- rocmegyei könyvtár, mint a leendő országos könyvtár magja. Poz-sonyba kerüljön. A vi­dékre vonatkozólag Alapy dr. azt a kívánsá­gát fejezi ki, hogy ezek a városok biztosítékot nyújtsanak a szakszerű kezelés és a tudomá­nyos földolgozás, valamint a további fejlesz­tést illetőleg. Már eleve is kénytelen kijelen­teni, hogy a könyvtári célokra előirányzott 50.000 ko­rona költségvetési tételt kevésnek tartja. A javaslatot Rappaut dr. előadó felvilágosí­tása után az országos választmány elfogadta. Kassa város turbó agregatum beszerzése ügyében, miután megáljapitást nyert, hogy a munkálatok kiadására vonatkozó iratok nin­csenek a referensnél és csak a kölcsön fel­vételére vonatkozó iratok állnak rendelkezés­re, ennek végleges eldöntése pedig a munká­latokra vonatkozó iratok nélkül nem lehetsé­ges, az országos választmány hosszabb vita után, amelyben Blanár Béla dr. Kállay József dr., Dusek Viktor dr. és az előadó vettek részt, elvileg a kétmillió koronás kölcsönt jó­váhagyta azzal, hogy amennyiben beigazol­tatok, hogy a munkálatok üdében ez év már­ciusában hozott határozat, amely külön jóvá­hagyást nem igényel, jogerőssé vált, a köl­csön igénybevehető és a munkálatok meg­kezdhetők. Az országos választmány október 26-án tartja következő ülését. A céllövő bajnok és a lövöldöző őrüli uccai viadala — Véres dráma egy amsterdami házban — Amsterdam, szeptember 12. A máskor oly csendes várost és 1 ajk osságát egészen feliz­gatta a véres dráma, amely a napokban folyt le Amsterdamban. Egy nyugalomba vonult nagykereskedő és de Wi 11 ingen rendőriéi ügyelő majd egy óra hosszat tartó revolverhareot vívtak egymás- í sál és a kiváncsi közönség soraiból is töb­ben megsebesültek. I. Brocke-nek éveken át virágzó gyertyagyű­rű volt Amsterdam környékén. A kereskedő becsületes munkájával és szorgalmával szép vagyont gyűjtött. Később vagyonának egy ré­szét elvesztette, arai nagyon lesújtotta a már koros, de különben is érzékeny természetű gyárost. Nemsokára azt a hirt kapta, hogy bátyja meghalt és ő lett egyetlen örököse- Brooket bátyja halálhíre lelke mélyéig meg­rendítette. Még jobban bántotta, amikor ki­derült, hogy bátyja elég -tekintélyes vagyonát elvesztette, az utolsó időkben már nélkülözött és nemhogy örökség nem maradt utána, de még súlyos adósságokat kellett rendeznie, í. Brocke kedélyére mindez nagyon halott. — Minden, de minden összeesküszik elle­nem, — panaszkodott ismerőseinek. — Nem tudom, hova meneküljek, hol rejtőzzem el, a balsors mindenütt rámitalál. A család tagjai rémülten tapasztalták, hogy Brocke állandóan idegesen viselkedik, hogy hálószobája ajtaját minden este gondosan bezárja és _ amit. eddig sohasem tett — mi ndig revolverrel járkál. El is határozták, hogy az öreg urat valami ügyes Űrüggyel idoggyógyintézetbe szállítják, de Brocke — ngylátszik — megsejtett vala­mit, mert egy alkalommal ravaszul mosolyog­va mondotta: I — Utatok-ban vagyok? Most már ti is ellen- J ségeim táborába szegődtetek? Ti is összees­küdtök ellenem? Próbálták megnyugtatni, de ő csak legyin­tett, nem szólt egy szót sem. Hosszú ideig osendben maradt, majd hirtelen felugrott, ki­szaladt a szobából nyitó balkonra, előrántot­ta revolverét és kiabálni kezdett: — Aki idje mer jönni, lelövöm! Az uccán csődület támadt és ez még job­ban felizgatta a kereskedőt: — Hiába bujkáltok! Látlak benneteket! — kiabálta. A közönség megrémülve hátrált és néme­lyélv értesítették a rendőrséget. Szemben a Brooke-családdal, az ncca másik oldalán lakik de WiMingen rendőrfelügyelő. A nagy zajra figyelmes lett és lesietett az uccára. Ott értesült, hogy miről van sző. Jól ismerte a nagykereskedőt. Megpróbálta szép szóval hatni reá. — Brocke barátom, dobja el a revolvert! Még valami bajt csinál és amilyen jószivü, magának fog legjobban fájni. A következő pillanatban lövés dördült el, de szerencsére senkit sem talált el. Azután Brocke még háromszor-négy szer lőtt. A rendőrfelügyelő, — különben ismert cél- lövő — erre visszatért lakásába és magához vette pisztolyát, azután ismét kisietett az uc- cára. — Halló. Brocke, — kiáltotta a még mindig az erkélyen tartózkodó kereskedőre, mulasd, van-e még revolver nálad? — Van bizony — kiabált a kereskedő és fél nyújtott a karját. —- Itt van ni! Van még benne néhány töltény is! Ebben a pillanatban de WiMingen célzott, I lőtt és a revolver kiesett Brocke megsérült tenyeréből. Brocke balkezébe kapta a pisztolyt ée Mtt Ugyanekkor a rendörfelügyelő is tü*elt ée a kereskedőt felsőkarján megsebesítette. Brocke erre ed-obta a revolvert, berohant a kukásba és csakhamar két másik töltött fegy­verrel tért vissza. Ha az uccán meglátott va­lakit, ha a szemben levő házak ablakain meg­lelj) ént a függöny, Brocke diadalmasan fel­kiáltott: — Azt hiszed, nem látom, hol bujkálsz? —• És a kővetkező pillanatban már eldördült a fegyver. Közben a rendőrség emberei is megérkez­tek, parancsnokuk azonban nem engedte meg, hogy fegyvereiket használják. A rendőrök közül néhányan a padlásra mász­tak és onnan nagy vedrekből vizet zúdítot­tak a kereskedőre, de ez olyan helyet ke­resett, ahol a yiz nem érte őt ée folytatta lövöldözését. Ekkor a rendőrök látszólag vissza vonultak. Willingen bevonásával uj haddtervet beszél­tek meg. A rendőri elügyelő isimét előlépett és rákiáltott Brockera: — Nem félek lövéseidtől! Elfogyott a töl­tényed ! — Van, van! — ujjongott Brocke és ismét lövöldözni kezdett a feltűnően bujkáló Wil- lingenre. Ez annyira lekötötte figyelmét, hogy nem vette észre, mi történik közvetlen mögötte. Közben ugyanis a rendőrök köziül többen óvatosan belopóztak a kereskedő la­kásába, hirtelen felrántották az erkély ajtaját és rávetették magukat az őrjöngő re. A kővetkező pillanatban megkötözték és az elmegyógyintézetbe szállították. X-sugarak, ameíyeh a világűrből jönnek A napfény nltravioiett sugarainak tulajdonsá­gai már régóta foglalkoztatják a fizikusokat és az orvosokat egyaránt. Szinte hihetetlen ma már, hogy annakidején, amikor Hess gráci fizikus felfe­dezte, hogy a nagy magasságokban kimutathatók a napfényben olyan sugarak, amelyeknek átható ereje nagyobb, mint a röntgen- vagy rádium-suga­raké, a tudományos világ alig vetett ügyet erre a nagyjelentőségű felfedezésre. Egy évvel később azután az amerikai Mil-lican újból felfedezte ugyanezeket a sugarakat, felfedezését megfelelő adminisztrációval kürtölte világgá és egyszerre -kirobbant a nagy tudományos szenzáció. Azóta az amerikai nevét viselik s nevük Millióan-sugár. Rendkívül érdekes uj kísérletek folytak most ezekkel a sugarakkal. Kobiihörster berlini fizikus a Jungfraunon végzett kísérleteket. Megállapítot­ta, hogy ezek a Millican-sugarak képesek egy két méter vastag ólomtömbön keresztülhatolni. Óriási ez, ha figyelembe vesszük, hogy az eddig ismert legerősebb sugarak, a rádium gamma6ugarai mind­össze néhány milliméter vastagságú ólomlapokon tudnak keresztülhatolni. Kiderült tehát, hogy a napnak ezek a sugarai, amelyeket ultra X-s-uga- raknak vagy magaslati sugaraknak is szoktak ne­vezni, több mint százezerszer olyan erősek, mint a rádiumsugarak. Azonban csak a nagy magasságok­ban hatnak, mert lejjebb a sűrű légréteg megsem­misíti őket. Regener stuttgarti professzor is értékes kísérle­teket végzett az ultra X-sugarakkal. Meg akarta állapítani, hogy milyen mélyen sugározzák ezek keresztül a vizet. Acélból készített megfigye-lőkam- rát, amelyben elektroszkópot helyezett el és az egészet leboesátotta a Bodeni tóba. Még 225 mé­ter mélyen a viz színe alatt is kimutatta az elek- troezkóp az ultra X-sugarakat. Ez tehát messze felülmúlja még a Jungfrauon elért eredményeket is. óriási lehetőségeket nyújtanak az orvostudo­mány számára ezek az újonnan felfedezett csoda­sugarak. — Snowden esete a titkárnőjével. Londonból írják: Snowden Philip, a Maodonald-kormány kan­cellárja, megmutatta Hágában, hogy nemcsak cél­tudatos, hanem elmés diplomata is. De el lehet rő- Ia mondani, hogy nemcsak a nagypolitika kérdé­seivel válik be ez a tulajdonsága, hanem érvé­nyesül a magánéletben is. Hogy példát említsünk: van egy titkárnője, kiről széltóben-hosszában be­szélik Snowden barátai, hogy ügyességénél csak a szépsége nagyobb. Ezzel a titkárnővel történt meg nemrégiben a következő eset. Snowden csen­getett ée kérette. A titkárnő belép a szobába. Leül a miniszterrel szemközt, keresztbeveti térdét s reáhelyezi a gyorsirófüzetét. És kezében a he­gyesre fent ceruzával várja, hogy mit fog toltma- mondani Snowden. Szünet. A titkárnő ismeri ezt a helyzetet. Főnöke gondolkozni szokott, mielőtt diktálni kezd. De ki Írhatja le csodálkozását, mi­kor Snowden némi hallgatás után igy szól: „Mond­ja csak, kisasszony, hiszen kegyed igazán oly szemrevaló, csinos teremtés s hozzá még müveit, okos, megbízható is. Nem kételkedem benne, hogy sokan vannak, akik igen nagyra tartják.” Snowden szünetet tartott. A titkárnőt idegesítette a dolog. Régóta dolgozott már együt inr. Snowdennel, a mindig oly hideg, megfonolt beszédű, tartózkodó gentlemannek ismerte. Soha sem telt még aféle kísérletet, hogy bizalmassá alakítsa egymáshoz való viszonyukat. Snowden észrevette, hogy az ifjú hölgy elpirul és mosolyog. „Diplomatikus vagyok, ez már a szokásom. Csak azt akartam, hogy jó hangulatban fogadja azt a kérésemet, hogy a jövőben kissé több gondol ford-itaom a helyesírására". 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom