Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-13 / 208. (2133.) szám

'PttftGAI-/ V lAlWAlft-H 1 RliAP wwmu JUJMM1..... »jjwamrawijawCTTA.V.'flAgAgfcJBMWMUMWrMLaCMBraM i929 szeptember 13, ponté*, Közös munkaprogramot logadott el az egyetemes csehszlovákiai magyar diákság A diáksegélyezés, a diáksport, az Hiúsági kataszter és a tudományos szemi­náriumok problémáin az érsekujvári diákkongresszus megvilágításában örömmel közöljük a szlovenezkói magyar ifjúság egyik komoly, munkás tagjának hozánk juttatott cikkeit, me­lyekben az érsekujvári diákkongresszus nyomán beszámol arról az értékes és bizalomgerjesztő munkáról, amelyet diákságunk végez s azokról a jól kidol­gozott, kitűnő tervekről, melyek meg­valósítására máris komoly lépések tör­téntek. A sok vita és ellentét után jól esik e pozitív és reális sorokat olvasni, amelyek mindennél igazabban doku­mentálják diákságunk egységét, jóaka­ratát, vitaiizmusát, lelkesedését és mrnkakészsgét. I. Pozsony, szeptember 12. A kisebbségi magyar sajtó részletesen beszámolt az érsekujvári diákkongresszus eredményeiről és örömmel konstatálta, hogy a diákság a Csehszlo­vákiai Magyar Akadémikusok Szöv tségének kere- retében érdekvédelmi és kulturális egységre lé­pett. Ennek az egységnek az alapja az a meg­egyezés, amelynek értelmében a diákság a diák- szövetségben az érdekvédelmi jelleget domborítja ki és közös munkaprogramot tesz magáévá a kö­vetkező diákesztendőre, ugyanakkor azonban sza- ban kezet nyújt minden diáknak és diákcsoport­nak a szabad vélemény megnyilvánitására és az eszmeterjesztésre, természetesen kizárólag egyete­mi színvonalon. Mig a kongress- sí események al­kalmával úgy a saitó. mint a közönség részéről elsősorban a diákság közti ellentétek megszűnése j és az egyezkedés kialakulása iránt mutatkozott érdeklődés, néhány nappal a kongresszus befejezte után fontosnak találják öszefoglalni mindazt, ami a diákság egyetemesen elfogadott munkaprogram­ját képezi. Ebben a munkaprogramban nyílnak meg tulajdon­képpen az uj nemzedék kibontakozásának távlatai. Túl a kongresszus lázas vitáin és esetlegességein nyugodt és alaposan kidolgozott koncepciót üdvö­zölhetünk ebben a munkaprogramban, amely a diáksegélyakeió, az egyetemi sport, a diák­kataszter, a magyar szemináriumok, a külügyi diákprogram, az ifjúsági sajtó, a sokat emle­getett szláv-magyar knlturcrintkczés és a közép­iskolai ifjúság kérdéseit öleli fel. Együttműködés az Hiúsági Nagybizottsággal Az érsekujvári diákkongresszus azzal a kéréssel fordult a fiatalság mozgalmainak támogatására alakult Ifjúsági Nagybizottsághoz, hogy küldjön ki négy szakbizottságot, s ezek mindegyikét uta­sítsa oda, hogy munkájában a diákság hivatott képviselőivel állandó kapcsolatot tartson fenn. Csakis ezen az alapon garantálható harmonikus viszony a magyar kisebbségi közélet vezetői és az egyetemi hallgatóság között. Ezeknek a szakbizottságoknak a diákság oldalán hasonló célú szakbizottságok felelnek meg, me­lyek egy diákelőadó utján keresik az érintkezést az Ifjúsági Nagybizottság rcsszorf-bizottságaival. Ilyen szakbizottságok úgy a közéleti funkcionáriu­sok, mint a diákság részéről: a menza-bizottság, a sport-bizottság, a kulturbizottság éá a kataszteri bizottság. Az érsekujvári diákkörigresszus egy­hangúlag a következő összeállításban kérte a bi­zottságok kiküldését, egyúttal megnevezvén a diákság bizalmi emberét is: I. Menza-bizottság: Grosselmrd Géza dr. szená­tor, Törköly József dr. szenátor, Holota János dr. képviselő. Bőbm Rudolf pártigazgató és Fényes Sándor dr. bankigazgató. Diákelőadó: Boross Zoltán ügy Prágában, mint Brünnben é6 Pozsony­ban a menza-ügyeket a diákság részéről egy há- romlagu bizottság vezeti, melybe két tagot a helyi MAKK. egy tagot a menza-látogató diákság küld ki. A diáksegélyezés országos szervezésébe a diák- szöve'ség vidéki egyesületen utján kapcsolódik be. II. Sport-bizottság: Révay István, a Csehszlová­kia Magyar Testnevelő Szövetség elnöke, Fekete Béla dr. sportszövetségi főtatkár és Kopper Mik­sa újságíró. Díákelőadó: ifj Terchessy János. A sportszövetség prágai, brünnii és pozsonyi diákal­osztályainak alakulása után az egyetemi hallgató­ság sportmozgalma külön helyi tisztikarokat ala­kit. III. Kulturbizottság: Győry Dezső iró, Szvatkó Pál dr. szerkesztő, Jankó Zoltán bankigazgató és Vécsey Zoltán dr. szerkesztő. Dóákelőadó: Bro- gyányi Kálmán. Minden egyetemi városban a hi­vatalos helyi diákszervezetnek tekintendő MAKK- egyesület külön helyi kulturreferenst is küld ki a kulturbizottság diákelőadó5szereplő szövetsé­gi kuRurreferens mellé. A diákszövetség és az egyetemi diákegyesületek kulturmegbizettai alkotják az egyetemi hallga­tóság kulturreferátiisát, melynek első feladata a tudományos szemináriumok felállítása. Az if­júsági NazybizoP-ág kulíurkülünitményétől 'azt várja a diákság, hogy társadalmi védelmet szol­gáltat a diákság kulturtörekvései számára és elősegíti a diákszemínáriumokon keresztül n kisebbségi magyar tudományos élet létreho­zásét. IV. Kataszteri bizottság- Szilassy Béla dr. föld birtokos. Tarján Ödön gyáriparos és Ivánffy Gé­za iparlársulati főtítká . Diákelőadók: Varga Imre | a diákszövetség 6a ifj. Moliácsy János dr. a vég­zett. akadémikusok részéről. Az érsekujvári diák- kongresszus e két előadó mellé többtagú diákbi­zottságot küldött ki. A diákság kataszteri bizottsá­ga pontos statisztikát vezet a csehszlovákiai ma­gyar egyetemi hallgatóságról, ellenőrzi a szakok szerint működő szemináriumok elhelyezkedési programadását és megfigyeli az ifjúsági Nagybi- zottsággal egyetemben a végzett akadémikusok elhelyezkedési lehetőségeit. A kél bizottság közös programjába tartozik a fiatalság pályaválasztásá­nak célszerű irányítása is, A diákszemmátriumok programja Az érsekujvári diákkongresszus legértékesebb órái mindenesetre azok az órák voltak, amelyek­ben a diákság a magyar tudományos szemináriu­mok programját beszélte meg. A programadó szemináriumi gyűlést Duka-Zólyomi Norbert, a diákszövetség uj elnöke nyitotta meg. A tárgysoro­zaton az orvosok, jogászok, bölcsészek és mérnö­kök szakszerű munkásságának megbeszélése sze­repelt. A gyűlésen négy előadás hangzott el. Az első előadó, Csáder Mihály szigorló orvos, a pozsonyi MAKK orvosi szemináriumának vezető­je, a kisebbségi magyar orvosi kar szociális hi­vatását vázolta fel. A korszerű szociális felelős­ségérzetnek a modern orvosban szociális művelt­séggel kell párosulnia, ha nemcsak jó szakember, de nagy nevelő és némzetápoló is akar lenni. Az értékes előadás a következő pontokban foglalta össze az orvosi szeminárium programját: I. Szociális orvosi művelődés. E csoportban az orvostanhallgatók az egyetemi anyagon kívül eső szociális műveltség-többletet dolgozzák fel. Főbb szakok: 1. Az orvosi etika, 2. Az orvos a szo­ciális társadalmi haladásban, 3. A népbetegségek, 4. Az alkohol-veszély, 5. Az anya- és csecsemő­védelem, 6. Az egyke-rendszer morális és gazda­sági okai, 7. Az egészséges lakás, 8. A meg nem született gyermek joga, 9. Ipari megbetegedések, 10. Az állam feladatai az egészséges nevelésben és az egészségügy fejlesztésében. II. Magyar orvosi szociográfia: Munkája kettős: 1. Egészségügyi adatgyűjtés és leírás a csehszlo­vákiai magyar területeken, 2. A gyűjtött anyag tanulmányozása és feldolgozása. Az orvosi szemináriumok utján a magyar orvos­tanihallgatók kapcsolatot keresnek a csehszlová­kiai magyar, valamint más nemzetiségű orvostár­sadalommal is. Ennek az érintkezésnek jegyében irta ki orvosi pályázatát egy népnevelő egész­ségügyi röpirat megszerkesztésére a pozsonyi diá­kok orvosi szemináriuma. A pályázatokat ugyan­is bárom pozsonyi orvos. Limbachcr Rezső dr., Lóránt Aladár dr. és Német Mihály dr. bírálja meg. A pályázatot a kongresszusra megjelent ne­gyedik Vetés-röpirat ismerteti. A második előadó Richter-Nagy László joghall­A walesi herceg, a királyi rokonság és a szerelem Hogyan veszett össze a walesi herceg sógorával, Lasceíles lorddal — Milyen nőtipust szeret legjobban Anglia jövendő ura? London, szeptember 12. György király betegsége alatt, és a betegség után is a walesi herceg nagyon sok tekintetben helyettesítette az édesapját. Arról beszélnek, hogy Anglia kedvence egészen megkomolyodott. Ez persze korántsem igaz ilyen „riasztó"' módon. Hiszen a herceg mór annyira kiforrott karakter, hogy nem valószínű, hogy bármilyen irányban is erősebben megváltozzék. Egy bizonyos fajtájú változás mégis bekövet­kezett: a walesi herceg most már valamennyi rokonával jó viszonyban van. A hercegnek van egy kitűnő elve a rokonaival szemben: „te úgy teszel, ahogy neked jól esik és én is megyek a magam utján". Eddig is a lehető legszivólyesebb, legszeretet- teljesebb kapcsolat fűzte húgához, Mary herceg­nőhöz. Sógorát, lord LasceHest azonban nem fo­gadta túlságosan melegen. Nyílt bitok, hogy a herceg azt szerette volna, hogy húga fiatalabb férjet válasszon magának, mint lord Lasceíles, olyan férfit, akinek kedélye és temperamentuma közel áll a hercegéhez. Az uj rokon Emellett, még a walesi herceg úgy találta, hogy lord Lasceíles egy kissé snob módon büszkélke­dett azzal, hogy „benősült a családba". Ezért azu­tán a hercegben meglehetős ellenszenv fejlődött ki sógora iránt. Ezt az ellenszenvét nem is titkol­ja mindig. Egy alkalommal, amikor élesen össze­tűzött sógorával, lord Lasceíles azt mondta neki: — Ha te olyan nagyra becsülnéd a királyi csa­ládot, mint én. akkor már régen nem járnál az éjjeli klubokba, szakítottál volna barátnőiddel és feleségül vettél volna valamilyen királyi her­cegnőt Mire a herceg állítólag igy válaszolt: — Lehet, hogy vannak olyan ismerőseim, akik nem tartoznak a társadalmi ranglétra legmagasabb fokához, azonban kárpótlásul el vagyok látva egy szörnyen előkelő sógorral. A herceg egyébként ritkán találkozik sógorával. Talán csak egyszer-kétszer látogatta meg Mary hercegnőéket Goldsborough Hallban és rilkán megy Chee'erfield llouse közelébe. Húgával azért a lehető legsűrűbben találkozik. Vagy Bucking- ham palotában, vagy pedig valamelyik közös ba rétjük házában jönnek össze. Igen jó barátságban van a herceg, öccsével, a yorki herceggel is. Egyszer azonban súlyos vesze­kedés folyl le köztük. Soha igy még nem veszett össze a walesi herceg valamelyik rokonával. Egy kis éjjeli éíet Röviddel azután történt, hogy a walesi herceg Yorkhoueeba költözött. Ekkor kezdett sűrűn el- járogatni a kávéházakba és éjjeli klubokba. A királynét kétségbeejtette ez a dolog, mert úgy találta, hogy a herceg ezzel szégyent hoz a nevére és magas pozíciójára. A királya' sokszor pró­bálta lebeszélni fiát erről az életre"1 — minden eredmény nélkül. A herceg egészen másképpen Ítélte meg ezt a kérdést, ö a háborúban volt és olyan dolgokat lá­tott és élt ál, amelyekről anyja még csak nem is álmodott. Kerülte az anyjával való összeütközése­ket. de tovább élte a maga életéh A királyné végre arra gondolt, hogy talán cél­ravezető volna, ha a yorki herceg próbálna bátyja leikére beszélni. Bertie, a yorki herceg ekkor egészen máskép­pen látta az életet, mint bátyja. Mindig komolyab­ban vette saját magát és rangját, mint a walesi herceg. Szóbakerüit akkoriban, hogy a walesi herceg és a yorki herceg együtt fognak élni Yorkhouseban. A herceg éjjeli élete miatt azonban olyan súlyo­san összekülönböztek, hogy ezt a tervet elvetették, s azóta sem beszéltek ró1 a többet. Mikor azután a yorki herceg vőlegény lett, a herceg egy éjszaka elvitte ót Lady Elisabeth Bowes-Lyónnal, a glouceeteri herceggel és több barátjával együtt az Embassy Clubba. Remekül érezték magukat és attól kezd'- a yorki herceg és menyasszonya, il'etvé később a felesége épolyan sűrűn eljártak az éjjeli klubokba, mint a walesi herceg. Házassági hírek Sokszor szóbakerüit a királyi családban a wa­lesi herceg házasságának kérdése. Röviddel a há­ború után hire járt, hogy herceg eljegyezte Lady Rachel Cevendish-t, a devonshirei herceg szép leányát, (aki különben később Grey-Stuart kapi­tány felesége lett). Ebben az időben azt beszéltek, hogy lady Ra- che! azért nem akart feleségül menni a walesi herceghez, mert attól félt, hogy el kell szakadni üknuvk w ■untunk jw: | CsPjt léd krém fürdő I | kérjen prospektust 1 Fürőaigazgatósáq, Csizfürőö, 5lou I rokonaitól és baráti körétől. Különben is azt hitte, hogy egy királyi vérből származó feleség boldogabbá tudná tenni a walesi herceget. A legújabb eljegyzési hir lady Ann Wellesley- ről. a mostani wellingioni herceg unokájáról szólt. Ez a fiatal hölgy tavaly mutatkozott be először az udvarnál/és a vele együtt bemutatott ifjú hölgyek között ő volt a legszebb Lady Rachel és lady Ann között még egész sereg más nőt is emlegettek a walesi herceggel kapcsolatban. Többek között uralkodóoíaládok leszármazottait i.s. Azonban egyik kombinációnak sem volt semmi alapja. A herceg igen sok fiatal hö’gyet ismer, de úgy látszik, hogy eddig még nem volt szerelmes, leg­alább is nem volt hivatalosan szerelmes. A herceg höügyssmerősei A herceg hölgy ismerősei a legkülönbözőbb típusokhoz tartoznak. A sutherlandi hercegnő, az előkelő angol társaság egyik legszebb asszonya, rendkivül élénk és szellemes és őszinte barátság fűzi a herceghez. Éppen ilyen értékes baráti kap­csolatok fűzik a herceghez Mrs. Dudley VVardot, Junex-t, a híres színésznőt és számos más hölgyet. Nemrégiben a herceg egy szombat este Sand- wic.li felé robogott autóján. Weokeudi golfpártira igyekezett. Útközben felpukkadt az egyik pneu- mabik és majdnem baleset történt. A lapokban pedig olyan beszámolók jelentek meg, hogy az eset alkalmából a herceg autójában ült egy rend­kívül csinos fialál hölgy egy idősebb hölggyel, valószínűleg az anyjával. Nevüket nem Írták ki a lapok. Egyebekben nehéz volna meghatározni, hogy melyik nőtipust szereli legjobban a herceg? Valószín Illeg maga sem tudna elekintetben hatá­rozott választ adni. W. T. M. 1 gató volt. Előadásában részletesen ismertette a. pozsonyi magyar jogászok egyesztendős kisebbség- jogi szemináriumát. Miután a magyar diákságnak sikerült elérnie azt, hogy a pozsonyi Komensky- egyetemen kisebbségi előadás és szeminárium in­duljon, az előadó szerint nincs szükség már külön diákjellegü kisebbségügyi szemináriumra, hanem minden magyar joghallgatónak intenziven dol­goznia kell az egyetem kisebbségi fórumain. A diákok jogi szemináriuma a következő években nemzetgazdasági és szociológiai kérdésekkel fog­lalkozzék ée dolgozzon ki egy rendszeres pro­gramot, amely a kisebbségi jogászokat a csehszlo­vákiai magyar nép haladása érdekében úgy gaz­dasági, mint társadalomtudományi teoretikus mii- ve te éggel látja el. Ezt csak később egészítené ki a konkrét szociális és gazdasági ténykutatás a szo­ciográfia bevált módszereivel. Az előadás gazdag, főként német nyelvű könyv­anyagot 6orolt fel ugv a nemzetgazdasági, mint a szociológiai szemináriumi tagozat számára, e ar­ra törekedett, hogy a diákság mindig megismerje a megvitatásra kerülő könyvek szakszerű bírála­tait is. így például Marx Tőkéjének tanulmányozá­sa mellett Kari Muhr és Weruer Sombart könyvei­nek megismertetését is ajánlotta. Szóba hozta az előadó az elhanyagolt jogfilozófia kérdését is, amely a magyar jogi szemináriumokban szintén a művelődés anyagát képezhetné. Az előadáshoz sokan szóltak hozzá. Itt domborodott ki az uj nemzedék legerősebb mnnkavágya. A fiatalság szaktanulmányain keresztül arra ké­szül, hogy a kisebbségi magyarság belső szociális regenerálódását megvalósíthassa, sohasem felejt­kezvén meg arról, hogy ennek a társadalmi ujjá- születének a jó nemzetgazdasági prosperálással kell együtt haladnia. A diákság elhatározta, hogy a jogi szemináriumok nemzetgazdasági tagoza­tában a szövetkezeti és szakszervezeti kérdéssel is behatóan foglalkozni fog. ítélet a bécsi csekbhamisitók bünperében Becs, szeptember 12. Kurt Meller dr. bécsi ügyvédnek és társainak csekkhamisitási bün- perének a bíróság tegnarp délután hirdette ki ítéletét. A bűnösséget valamennyinknél iga­zolva látta és Meller dr.-t háromévi súlyos börtönnel, Hntsehnecker dr.-t 15 havi, Friedlánder Já­nos kereskedőt két és félévi, Budisch Jakab kereskedőt hathari börtönbüntetésre ítélte. Az indokolásban a bíróság megállapította, hogy a társaság Meller dr. irányítása alatt csekkeket hamisított, illetve az eredetileg ki­sebb összegekre kiállított csekkeket nagyobb összegekre irta át. Ilyenmódon a hamburgi Deutsche Bankot 90.000 márká­ra! károsították meg, de érzékenyen kárognit egy lipcsei pénzinté­zet, a berlini Diszkont ó Társaság, több ber­lini, bécsi, baseli és trieszti bank is. Í -"« r:w T- r*-:*»>?-* ><i , v — Rovatvezető: VÉCSEY ZOLTÁN dr. A budapesti nemzetközi mesterverseny Budapest, szeptember 12. A nemzetközi sakkverseny kilencedik fordulója az alábbi eredményeket hozta: Colle—Prokes. A vezércelből Colle erős tá­madásba ment, — s bár Prokes óvatosan vé­dekezett, nein tudta visszaverni a támadást. Prokes szorult helyzetében minőséget áldo­zott, de hibásan, úgy hogy a következő lé­pésnél a játszma feladására kényszerült. Bosch—Thomas. Spanyol megnyitás. Tho- mas hatalmas támadáshoz jut, de egy gyalog­nyerési akciója közben nem veszi észre, hogy vezére veszélyben forog. Elveszti vezérét és a 30. lépésben megadja magát. Vajda—Przepiorka, Réti-megnyitás. Prze- piorka ügyes védekezéssel hárítja el Vajda támadását és a játszma a 21. lépés utón re­mi svel végződik. Capablanca—Bubinsfein. Vezércsel. A játszma nagy érdeklődést vonz, mert eddig még mindakét játékos veretlen. Capablanca pompás manőverrel építi ki hadállását és két tornyával megszállja a d-vonalat. Rubin- stein azonban precízen védekezik és kikény­szeríti a remist. Havasi—MonticcIIi. A fekete bábok veze­tője elhamarkodott támadásba bocsátkozik és két gyalogosért egy tisztet ad. Röviddel ez­után Monticelli feladta a játszmát. Brinckmann—Tartakover. Spanyol-játszma Tartakover az ellenfele heves támadását nagy körültekintéssel parírozza, majd nehéz küz­delem után győz. Canal—Steiner. Szicíliai védelem. Canal két gyalogos ellenében minőséget nyer, de Steiner fölénybe kerül és győz. A versem- állása a kilencedik forduló után: Capablanca 6.5 (1), Rubinstein 6 (1), Tarta­kover 6, Vajda 5.5, Thomas 5, Havasi 4.5, (1). Canal, Przepiorka 4 (1), Steiner 3.5 (1), Mon­ticelli, Colle 3.5, Bosch 3, Prokes 2.5 (1). Brinckman 1.5. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom