Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-12 / 207. (2132.) szám
1929 szeptember 18, esti<8rf®k. *PR«gM^MAOtoRHTRIiAg ii CT I görög bőrgyárak a hivatalos statisztika tükrében Prága, szeptember 11. A szlovenszkói és ruszinszkói szőlő- és bortermelés válságáról lapunk hasábjain is sok szó esett már. A jelen alkalommal mindenekelőtt azt kívánjuk röviden megállapítani, hogy a szőlő- és bortermelés válsága tulajdonképpen a mezőgazdaság általános krízisének a velejárója. A szőlőtermelés válságának azonban van egy külön, önálló, a mezőgazdasági válság okaitól teljesen független oka is, ez pedig: az a tisztességtelen verseny; amelyet a müborok csinálnak a természetes boroknak. A vegyipari utón előállított görög borok ugyanolyan nehézségeket okoznak a rajnai borkereskedelemnek, mint a beregszászi rizlingek értékesítésének. Az utóbbi időben a szakkörök figyelme mindjobban Görögország felé irányul, ahol a száraz mazsolaszőlőből a kereskedő kivánsága szerint tetszésszerinti mennyiségben állítanak elő akár tokaji aszút, akár rajnai Julien-t, akár Chianti-t s mindezt 1—1.50 koronáért li- terenkint. A bulgárországi plevnai borászati információs iroda titkára, Cakarov mérnök Wolfgang Vilmos és Ritter Kurt dr. német közgazdászok statisztikai adatai alapján a görögországi borhamisításról összeállított röpiratában szenzációs leleplezéseket tesz. A rőpirat szerint a borhamisításra, helyesebben a bőrgyártásra a görög mazsolaszőlő elhelyezési nehézsége adott alkalmat. Görögországban a 95 fokos szesz aránylag olcsón, 3.50 koronáért kapható. A gyártott bor hektoliterjét a görög borgyárosok Triesztben 150 K-ért kínálják. Ma már nyílt titok, hogy Görögországban óriási méretekben gyártják a műbőrt; noha a törvényhozás igen erélyes törvényt alkotott a borhamisítás büntetéséről, a törvényt a borgyárosok egyszerűen nem veszik tudomásul s tovább gyártják s exportálják az olcsó kotvvalékot. A görög- országi borhamisítás méreteiről egyébkén a görög kormány hivatalos statisztikai adatai is kellő képet nyújtanak. 1920-tól 1927-ig Görögországban átlag mintegy 140.000 ha területen müveitek szőlőt. 1920 óta bizonyos apadás észlelhető, amit a szőlőbetegségek idéztek elő. Az 1920-—25-ös években a hivatalos statisztika szerint a belföldi fogyasztás a termésnek 80 százalékát emésztette föl, ami évi 1,600.000 hl.-nek felel meg. A statisztikai adatok összehasonlításánál bizonyos szám.itási(?) hibák ötlenek szemünbé; igy például 1923-ban 1,778,000 hl. ujbor termett s ebből 313.300 hl.-t exportáltak; 1924-ben 2,300.000 hl. a bortermés, ebből az exportra 340.000 hl. jutott; 1925-ben a 2.360.000 hL termésből 610.000 hl. jutott az exportnak; 1926-ban 2.6j»i(J'K) hl. teunésből 1.07*1000 hl.-t exportáltak; 1927-ben 2.140.000 hl. volt a termés, mig az export 1,400.000 hl. s az 1928. év első tizenegy hónapjában 1,792.000 hl. termésből 988.000 hl.-t exportáltak. A régi borkészletek mennyiségét az ujbor mennyiségénél tiz százalékkal kisebbnek számíthatjuk. A föntebb fölsorolt számadatokból nyilvánvalóan kitűnik az, hogy Görögországban az utóbbi években átlag évi 2 millió hl. bort gyártottak. A belföldi fogyasztásnak 1926 óta való hanyatlását nem tételezhetjük föl az exportnak két, sőt háromszoros emelkedésével.. Miután a termelés változatlan, vagy évi átlag 2 millió hl. s az export növekszik, úgy ez csak a belföldi fogyasztás kárára történhetne oly módon, hogy a belföldi fogyasztás az eredeti 80 százalékról 35 százalékra hanyatlott. A belföldi fogyasztás ilyen rohamos apadása nem következett be, mert Görögországban nem adódtak elő oly súlyos közgazdasági események, amelyek ezt indokolnák. Nem maradt tehát más hátra, mint hogy a fölöslegképpen jelentkező évi 500.000— 800.000 hl. bor eredetét a bőrgyárakban keressük. Ugyanilyen nagy eltéréseket veszünk észre a mazsolaszőlőtermelés, export és belföldi fogyasztás számainál is. Az évi mazsolaszőlőtermés mennyisége 150 millió kg. volt. 1923—25- ben évenkint átlag 120 millió kg.-t exportáltak, mig a belföldi fogyasztás 20—30 millió koronát tett ki. 1926 óta a görögországi mazsolának erős versenytársa akadt az amerikai mazsolában s ennek következtében az export a százmillió kg.-on alul maradt. 1926-ban 94.520.000 kg., 1927-ben 88,638.000 kg., 1928- ban 87,217.000 kg. mazsolát exportáltak, vagyis évenkint átlag 20.000.000 kg.-mal kevesebbet, mint 1925-ig. Hova tűnt el ez az évi 20 millió kg. mazsola? Azt mondják, hogy 1 kg. mazsolából 3—5 liter bort lehet gyártani; vagyis a 20 millió kg. mazsola éppen ama bormeny- nyiség gyártására szolgálhat, mely bormennyi- eég eredetét a hivatalos statisztika nem tudja megmagyarázni. Nem csekély jelentőségű az a körülmény is, hogy 1926 óta Görögország glicerin- és szeszbehozatala rohamosan emelkedik. A görög borexport három nagy cég kezében van s ez a körülmény is nagyban elősegiti a borhamisítást és a hamis bor értékesitési lehetőségeit. A görögországi természetes borok a mübornál 50—80 százalékkal drágábbak Görögországban is. A görög borhamisítás ellen a nyugateurópai államok bortermelői nemzetközi akciót kezdeményeznek, amely bizonyára nem marad hatás nélkül. Addig az ideig azonban, amig ez az akció némi eredményt hoz, a szlovenszkói és ruszinszkói borászoknak még igen nehéz napokat és éveket kell átszenvedniök. A súlyos harcban egy erkölcsi erősségük van s ez az, hogy a küzdelemből a természetes tiszta boroknak kell győztesen kikerülniük; ma már a finyásnak éppen nem mondható cseh- és morvaországi borfogyasztó is nagyon jól tudja a különbséget a beregszászi, vagy modori riz- Iing és az 1.50 koronás „tokaji aszu“ között. Első és fődolog tehát az, hogy a mi borászainknak ne jusson eszébe utánozni a görög borgyárosokat. Csehszlovákia és a jóvátétel. Csehszlovákia jóvátételi kötelezettség'© kérdésében folyó hó 16-án, hétfőn kezdődnek a sorsdöntő tárgyalások. Erre a napra hívták össze Parisba az átvett állami birtokok ügynek likvidálására szervezett bizottságot, amely egyebek között most már végérvényesen fogja megállapítani a Csehszlovákia részéről fizetendő úgynevezett felszabaditási illeték összegét is. A tárgyalásokon a csehszlovák kormány képviseletében Osusky dr. párisi követ, Hladky dr. pénzügyminisztériumi tanácsos és Ibi dr. kö- vetségi tanácsos fog eljárni. A csehszlovák cukor szállítási kedvezményei az adriai kikötőkbe való szállításnál. A csehszlovák államvasutak képviselői folyó hó 22. és 23-á.n fognak tárgyalni az Adria-szövet- ség kötelékébe tartozó államok vasutigazga- tóságaival a csehszlovák finomított cukornak az adriai kikötőkbe, elsősorban Triesztbe és Az úgynevezett minimális vámtételek kedvezményeiről. Az erre vonatkozó elvi jelentőségű döntés már folyó hó harmadikán megtörtént s igy most már csak a részletkérdések elintézése maradt hátra. A nyújtandó vasúti tarifakedvezmény elsősorban a szlovenszkói cukorgyárak helyzetén segítene, mert ezek a Levante felé szállíthatnák árujukat. A gépek vámmentességéről széló törvényt három évre fogják meghosszabbítani. A múlt napokban közöltük már, hogy a kormány elvben hozzájárult ahhoz, hogy a gépek vámmentes behozataláról szóló törvény hatálya meghosszabbít tassék. Az érdekelt ipari körök azt kívánták, hogy a törvény hatálya időbelileg ne legyen korlátozva, vagyis, hogy a törvény visszavonásig érvényes legyen. Ezzel a kívánsággal szemben a kormány csupán újabb három évre javasolja a vámmentesség meghosszabbítását. Gabonavílágpool készül. A gabonaértékesítés nehéz problémája súlyos feladat elé állítja a termelő országok gazdaságii köreit. A gabonaárak világpiaci alakulására döntő befolyást gyakorló tengerentúli piacokon is ez a kérdés áll előtérben. Newyorki híradás szerint a kanadai pool megbízottai tárgyalásokat folytatnak az argentínai búzatermelőkkel, hogy azokat egy régen tervezett vi- lágpoolba való belépésre bírják. Nemzetközi kereskedelmi oktatási kongresszus Amszterdamban. A Kereskedelmi Oktatásügyi Nemzetközi Egyesület szeptember első hetében rendezte Amszterdamban tizenegyedik és a háború óta első egyetemes kongresszusát Harminc állam képviseltette magát az idei kongresszuson. A legközelebbi összejövetelt valószínűleg 1932-ben, a nemzetközi egyesület közgyűlésének határozata értelmében, Londonban fogják megtartani. Csehszlovák—román kereskedelmi tárgyalások. A román kormány a törvényhozás által a közelmúltban elfogadott uj vámtörvény alapján a legközelebbi jövőben elsősorban a szomszédos államokkal uj kereskedelmi szerződéseket akar kötni s ebből a célból máris felvette a tárgyalásokat egyebek között Csehszlovákiával is. Az uj román vámtarifa két- hasábos, az egyik hasáb a minimális, a másik az általános vámtételeket tartalmazza. A román vámtörvény szerint külkereskedelmi szerződésekre vonatkozó tárgyalások során csakis az általános vámtételekről lehet alkudozni. Ez az intézkedés a belföldi ipar védelmét szolgálja, aminek érdekében a kormány rendeleti utón fel is emelheti a vámtételeket. Az úgynevezett minimális vámtétekek kedvezményét a kormány ugyancsak rendeleti utón adhatja meg oly államok iparának, amelyekkel Románia még nem kötött kereskedelmi szerződést. A ruszinszkói gyümölcskertészet helyzete. Técső és Bustyaháza gyümölcsösei ezidón az átlagosnál jobb termést adtak. A gyümölcs elhelyezési lehetősége is nagyon kedvező s a híres técsői alma felvásárlása végett francia, sőt angol kereskedők is tartózkodnak Ruszin- szkóban. Naponként egész gyümölcs vonatok indulnak nyugat felé s eddig mintegy 17 millió korona értékű gyümölcsöt sikerült eladni. Ez az összeg még emelkedni fog, mert a szezon csak most kezdődik. Az alma ára 1.20—2 korona az elsőrendű árunál s 50—90 fillér a másodrendűnél. Mogyoró kilója 2 korona. A munkácsi szőlő kilója 2.50 korona, a szőlőskertben 2 korona, szilva 1.20 korona, a körte ára állandóan magas és további emelkedése is várható; jó körte 2.50 koronán alul nem kapható. A gölnicbány&i járási ipartársnlat köágyülése. Gölnicbányai tudósit ónk jelenti: A gőlnicbányai járási ipartársulat f. hó 8-án tartotta meg közgyűlését Dirner Rezső alelnök vezetése mellett, amelyen a 750 tagból álló járásiipartáreulatból csak 62-en vettek részt. A szokásos megnyitás után a választásokra tértek át. Elnök lett: Mauritz Vilmos, alelnök: Rozmann Gyula, mindkettő gölnic- bányai iparos, illetve kereskedő. A választmány a következőképpen alakult meg: Dirner Rudolf, Flachbarth Ármin, Schneider Márton (Svedlér), Göllner Lajos (Szepesremete), Barburics Antal (Jekelfalva), Husinica János (Gölnicbánya), Ka- raffa János (Szomolnok). Póttagok: Mester Valentin (Szomolnok), Búnder (Szomolnok), Kandra Mihály (Gölnicbánya), Was- kovics Ferenc (Gölnicbánya), Tbeisz Mátyás (Szepesremete), Regenwasser Izráel (Szomolnokhuta) és Imling János (Szomolnokhuta). A költségvetés a következő: bevétel: 45.529-75, a kiadás 45.060 korona. Elvben elfogadta a közgyűlés egy alkalmas háznak megvételét és a közelebbi lépésekkel a választmányt bízta meg. Balkányi Simon indítványára Dirner Mihály lemondott elnököt nagy lelkesedéssel egyhangúlag diszelnökkó választották meg. A melasz ára a cuhorrépatermelök számára. A cukorgyárak központi szövetségének határozata szerint a cukorrépatermelők a melaszt métemázsánként 55 koronáért fogják kapni. A melasz ára a múltban 75—80 korona volt. Az amerikai vámtörvény tárgyalásának nehézségei. Az Egyesült Államok alsóháza a kongresszus által már elfogadott vámtörvényt a szenátus ezen a héten kezdte tárgyalni. A vámtörvénytervezetnek igen éles ellenzéke van a szenátusban s igy a tárgyalás nagyon vontatottan halad. Az uj kamara törvényt még ebben az évben akarják elintézni. Mint annakidején közöltük, a kereskedelmi és iparkamarákról szóló uj törvény javaslatához az illetékes szaktestüle- tek már állást foo-1 attak s igy a javaslat alkotmányos tárgyalásának már semmi akadálya nincs. Illetékes tényezők most arra törekszenek, hogy a törvényhozás a kaniaraja- vaslatot még a folyó évben letárgyalja. Miután a törvényhozásnak a rendelkezésre álló rövid idő alatt egyéb, sokkal sürgősebb kérdéseket kell meproldania, nézetünk szerint a kamaratörvény tárgyalása csak jövő tavasszal várható. Az idei aratás eredménye. A Venkov mai száma az idei aratás eredményeiről az alábbi számokat közli: (A zárójelben levő számok a múlt évi aratás eredményét közük.) őszi búza 12,463.701 (13.282.779) mm, tavalyi búza 617.667 mm (733.181), őszi rozs 15.846.367 mm (17,450.764), tavaszi rozs 307.589 mm (344.891), árpa 12,715.439 mm (13.950.33Q), zab 13.664.324 mm (13,232.814), kukorica 2,488.650 mm (2,225.852), repce 24.850 mm (23.620). Eszerint a búzatermés 6.53, a rpzs 9.22, az árpa 8.85 százalékkal kisebb a múlt évi termésnél s csak a zabtermés haladta meg 3.26 százalékkal a múlt évit. Az 1928. évi aratás eredménye szokatlanul kitűnő volt s igy az idei termést is elég jónak kell tekinteni. ÉRTÉKTŐZSDE Gyenge irányzatú a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 11. Bár a külföldi hírek ma kedvezőbbek voltak, a tőzsde továbbra is kedvetlen maradt. Az üzlet megint igen szűk keretek közt mozgott. Az ipari részvények piacán gyengült Cseh-Morva és Nordbabn 20, Cseh Kereskedelmi 15, Prágai Vas 14, Schöl- ler 10, néhány érték 2—10 koronával. Berg és Hűtlen és Königshofer 10, Kolini Szesz 5, Nyugatcséh Szén 4, Cseh Cukor és Ringbofíer 3 koronával javult. A bankpiacon Zsivno 5, Prágai Hitel 1 koronával javult, Nemzeti Bank 40 koronával gyengült. Prága, szeptember 11. Valuták. Holland 1349.50, jugoszláv 59, német 801.87)4, belga 467.25, magyar 587.50, román 19.80, svájci 648.75, dán 895, angol 163.10, spanyol 499.50, olasz 176.15, amerikai 33.51, norvég 895, francia 131.70, bolgár 23.52)4, svéd 900, lengyel 376.87)4, osztrák 473.75. 4* A prágai devizapiacon Belgrád 0.015, London Ó.025, Newyork 0.0025, Páris 0.06, Varsó 0.075, Becs 0.075 koronával javult, Berlin 0-15, Brüsszel 0.25, Budapest 0.10, Zürich 0.065 koronával gyengült.-f- Tartózkodó a budapesti értéktőzsde. A spekuláció igen tartózkodó és az üzlet rendkívül nyugodt volt. Drasche és Egyesült Izzólámpa iránt mutatkozott kereslet, Beocsin valamivel javult. Magyar Cukor és Magnezit is szilárdabb volt. A forgalom szűk határok közt mozgott. Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 91, Részvény sör 120 pengő árfolyamot értek el. + Kedvetlen a berlini értéktőzsde. A tőzsdén megint nagy volt a tartózkodás és a hivatásos spekuláció eladásokat eszközölt. Mű- selyem részvények 8—10, Villanypapirok 3— 3, a többi piacok 1—2 százalékkal gyengültek. Az utótőzsdén a hangulat barátságosabb volt.-j- Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Röviddel nyitás után slag-náció állt be. Csehszlovák és magyar értékek nem voltak egységesek, a korlátban villanvértékek javultak. A beruházási piac nem változott. ÁRUTŐZSDE 4- Gyenge a prágai cukorpiac. NyersAra- jegyzés Aussig loko 135—135.74. 4- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 224—228, rozs 186— 190, árpa 210—227, zab 168—175, tengeri 207 —208, búzaliszt 28.25—34-50, rozsliszt 24.75— 27.75, buzakorpa 11.60—12.25, rozskorpa 10.60 —11.25, Viktória borsó 38—46, kis ehető borsó 28—34, takarmányborsó 21—23, repoepogá- csa 18.50—9, lenpogácsa 24—24.30. szárazszelet 12.30—12.50, burgonyareszelék 18-20— 18.70. 4~ A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 22.90 - 23.20, felsö'tiszai 22.20—22.40, egyéb 22.10—22.30, rozs 16.55—16.70 pengő. A többi gabonacikkben az árak változatlanok maradtak. 4~ A mai budapesti terménytőzsde határ- idöpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat jól tartott, a forgalom csendes volt. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 22.67, márciusra 25.06, 25.07, tengeri májusra 18.02, 18.03 pengő.-f A zsolnai facsarnok jelentése szerint a helyzet továbbra is változatlan. + A tengerentúli gabonapiacokon a következő árakat jegyezték: Csikúgó: búza hard winter II. 129.62, III. 127.62, szeptemberi 133, decemberi 145.12, márciusi 146.37, májusi 150.12, tengeri mixed II. prompt 100.87, szeptemberi 103.62, decemberi 100.37, márciusi 104.12, májusi 106.87, szeptemberi zab 52, decemberi 54.87, márciusi 57.75, decemberi rozs 109.87, márciusi 115.87. — Newyork: búza bard winter II. 137.12, red winter II. 144.37. mixed durum TI. 129.12, norihern mani- toba I. 163.63. kanadai ma’átaárpa 74, rozs II. 112.75, tengeri 115.62. — Winnipeg: októberi búza 154.12, decemberi 153.50, májusi 159, októberi zab 69.75, árpa 78.87. — Kansas City: búza red winter II. prompt 129. — Minneapolis: búza I. northern spring prompt 1433.75. — St. Louis: búza red winter TI. promnt 135.25. — Buenos Aires: októberi búza 10.50. februári 11.15, októberi tengeri 8.40, novemberi 8.55, szeptemberi zab 7.60. — Rosario: októberi búza 10.55, tengeri 8.10. A práóa1 árfákftfzsde árfolyamai: IX/ll 1X10. 1923 évi kincstárt utalvány . —.— —.— 1924 évi kincstár! utalvány . —.— —.— Nyereménykölcsön 100.— 100.— 6%-os beruházást kölcsön . . 100.C5 100.10 6%-os lisrtkfilesön . . « , 100.05 100.— 6%-os Államkölcsön .... 100.- 100.— Morva őrs* köles 1911 4%% 83.75 85.50 Morva őrsi köles 1917 59b . 91 25 92.25 Prága váró* 1918 köles B% . 90.- 91 50 Prága város 1*19 k"!*s 4% . ,72.50 74.50 Brflno váró* 1921 köles S% . 100.- 100.25 Pozsony váró* 1910 köles 4% 72.50 74.— Práes városi takrpt 49 , CsI vörös kereszt sorsjegy * 17.75 17.25 A*rárbank -...•••» 512 50 ahq'ka Cfteh Pnioo Bank . . • . 404.50 408.50 Leszámítoló ..>*••• 418. ~ 421.— Cseh Iparhank . « • • ■ • 484.— ^5,Prágai Hitelbank ..... 566. 563.— Szlovák Bank . . . . . . 132.50 1-84.— Zivnostenska ....... 541 50 -45. Angol Cslov Bank .... —. — Osztrák hitel 249 50 249,50 Wiener Bankv Jueoslovenska-bank . . . . 46.37 46.87 Norrfbahn ........ 5285.- 5357.50 Cseh cnkor ....... §20.— 778.— Rorvát énkor ...... 252.50 250.50 Kolini műtrágya ..... 679.— 675.— Kolini kávé ...... —.- ICO.— Kolini petröleum ..... ——.— Kolini szer* ....... 1635.— 1555.— Első nllsenl sörgyár .... 2887.50 2850.— Breitfeld-Danék ..... —.— — Laurin és Klemen! .... —.— —.— Ringhoffer ............................. . 1316.50 1257.50 Cseh ésíaki szén .... 2800.- 2865.— Cseh nyugati szén ..... 713.— 714.— Aiplne.......................... 200.50 201.— Po ldl ............................................ 1003.- 995.— Prágai vaslpar ...... 2265.— 235".— Skoda ........ 1904.- 1894.— Pozsonyi kábel ...... 1915.— 1275.— Inwald . . ...... . 3°9 — 416.— A budanestl érféStiiízsde árfolyamai: IX/ll. IX/IO. Ang-Magyar , » . « » 91.70 92.— Hazai bank ■..«»*• 54.50 54.50 Magyar Hitel ...... 80.30 80.— Jelzálog ........ 45.— 45.— Leszámítoló.............. 92.30 92.40 Mag yar-Olas* ....... 71.— 71.— Osztrák Hitel ...... 42.— —.— Kereskedelmi bank .... 117.— 116.— Magy ált tkpt. ..... 91.— Sl.30 Első hazai tkpt. ..... 200.— 200.— Borsod-Miskolci ...... 24.50 24.50 Concordia #.*....* 7.10 7.10 Budapesti malom ..... —.— 33.— Qizella malom . ..... 12.50 12.50 Hnncrárla iratom ..... 21.— —.— Beoeslni ........ 210.— —.— felsőm szép ....... 35.— — Drasebe .............................. 162.— 140.— Mag nezit .............................. ?29— 210.— Magy ált kőszén ..... 697.50 689.— Salgó ......................................... 49.— 49.Ur lkányl ........ 109.- 110.— Kóburg 18.— 17.50 Csáky............................... . 9 80 10.08 Mag yar fegyvergyár .... 240.— 740.— Ganz Danubius ...... 101.10 j Cl.—* Ganz villamos ...... 65.— 65.— FTofherr .......................... . . , 10.80 Ü.— Lá ng................................... 67.— 68.— Lipták............................... . » — — —.— Győ ri vagongyár ..... 27.50 28.— Rima S2.8U 92.60 Sehliek —.— Örs*, fa >>■*■*.« —.— —. — Naschltzl ........ 165.50 |64.— Levante ......... 7.2J 7.10 Közúti ; ........ —.— —.— Déltvasnt .•»*>*.. ——.— Állam vasat ....... 23.80 24.— I'rösít ......... 3\ - 29,60 Magyar cukor ...... 113.80 109.— .................................................* r 105.50 U1 80 Hu ngária műtrágya .... 38.- 39.— ...................................................................... __ Gomat! 5 3.— 52.—
