Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-10 / 205. (2130.) szám
6 1929 swpieanbeff 10, kedd. Pasait Istrait a román „demokráciáról" Temesvár, szeptember 9. Panait Istrati, a román iró, tulajdonképpen francia iró. Régóta Parisban él, müvei francia nyelven jelennek meg, Írásainak tárgya, szelleme azonban román. Nehéz Panait Istrátinak jellemzését adni. Az iró szélső baloldali, egyik reprezentánsa az Emberi jogok Ligájának, Szov- jetoroszországban másfél éven át „tanulmányozta" a bolsevizmust s noha tagadja, hogy hive volt Leninnek, mégis állandóan kommunista összeköttetéseket tart fenn. Amikor a temesvári kommunista zavargás kitört, a védő ügyvédek Panait Istrati tanúkihallgatását is kérték, amit a bíróság elrendelt s az iró meg is jelent Temesvárott Hazaérkezése után azt írták a román lapok, hogy az iró szívesen érkezett haza Romániába, mert úgy látja, hogy a nemzeti parasztpárttal beköltözött Romániába a demokrácia. Már arról volt szó, hogy az iró véget vet önkéntes száműzetésének "és otthon marad Romániában, ahol mint a modern irodalom vezére, nagy lendületet ad Románia kulturfejlődésének. A ter- vezgetéseknek most hirtelen véget vet Panait Istráti cikke, aki a Temesvarer Zeitungban éles kritikát mond a román „demokráciáról". A vezércikkben bejelenti, hogy a mai viszonyok mellett alighanem kénytelen lesi elhagyni Romániát Panait Istrati ugyanis többek közt a következőket írja: „Mégis meg kell állapítanom, hogy a kormány kívánni valót hagy maga után, Saját szememmel győződtem meg róla, hogy a rendőrség módszere megmaradt ugyanannak, mint volt a Bratiann-uralom legször- nyübb napjaiban .., Emberek állanak a temesvári törvényszék előtt kékre zúzott arccal és kék aláfutásokkal amiről a bíróság nem vesz tudomást; annál kevésbé tesz ellene intézkedéseket, hogy a bratianisták által megteremtett szigurancák, amelyek még most is, ellenzéki pozíciójukban is a bratianisták által igazgattatnak, leszokjanak régi módszerükről Ez az, amit nem tudok és nem akarok elhallgatni az európai közvélemény előtt. Nem. Ha itt valóban csak arról van szó, hogy embereket verni és leütni lehet, ha tüsszenteni mernek a csendőr előtt, ha arról van szó, hogy törvényesen elismert szervezeteket csupán azért ©1 lehessen nyomni, mert ezer fegyvertelen munkás ki akarta kísérni a sírjához a maga halottját — szóval ha csak arról van sző, hogy még a Nemzeti Parasztpárt uralma alatt is a liberális terrort gyakorolják, akkor én azonnal elhagyom az országot, hogy felvilágosítsam a külföldet arról, ho^v hazámtól epvebet nem remélhet, mint bolseviz- must“ Romániában tehát távolról sem olyan ragyogó a „demokrácia" napja, mint ahogy a Bukarestből irányított külföldi propaganda szeretné Európával elhitetni wmmammBmBBBaaaamBammmrjmmmmmmmmmmmmmmmm A fürödni Politika egy állítólagos magyar térképváltoztató tervről Prága, szeptember 9. A Národni Politika vasárnapi számában olvassuk a következő fantasztikus sorokat: „A magyarok állandóan Európa feloszlatásának részletes terveivel foglalkoznak, persze teljesen a saját szájuk-ize szerint és éppen ebben az esztendőben vittek be rendszert revizionista törekvéseikbe. Államunkra nézve teljesen közönyös a magyar propaganda magaviseleté, mert ez a propaganda átlátszó és hamis, de politikai szempontból érdekel az a pszichológiai állapot, amelyben egész Magyarország van. Azt mondhatnák, a magyarok súlyos letargiában élnek (?), amely a magyarokra nézve végzetes lehet. Ebben az esztendőben Budapesten a propagandaközpont segítségével egy terjedelmes kiadvány jelent meg. A nemzetközi béke előfeltételei címen, melynek szerzője Teve- rias (?) publicista. A kiadvány fölsorolja mindazt az anyagot, amelyről a magyarok azt hiszik, hogy megmozgatja a nemzetközi lelkiismeretet és a magyar tervek szerint hatalmi változásokat idéz majd elő Európában. így ezen publikáció szerint Csehország puszta provinciája lenne e német államszövetségnek e Csehország fogalma csak Prága közeli környékének a lakosságát ölelné magába, mig a németlakta terület és jelentékeny más területek is, ahol németeknek hire sincs, Poroszország osztatlan birtokává lennének mindennemű autonómia nélkül. Morvaország és Szilézia ugyancsak egységes provincia lenne a német szövetség keretében, de összekapcsolva Ausztriával, mely e területek fölött a kormányzati ténykedés jelentékeny részét gyakorolná. Szlovenszkó és Ruszinszkó Magyarország részeivé lennének autonómia nélkül, mivel közvetlen bekapcsolásukat az ezeréves magyar állaim jog követel. Középeurópára és a Balkánra a magyarok fogják ráütni bélyegüket, akik a német szövetség hatalmi erejére fognak támaszkodni. A német szövetség a következőképp alakulna: A magva Poroszország lesz, kiegészítve azokkal a területekkel, amelyeket Felsősziléziában a lengyelek „vettek el", továbbá a csehországi nómetlaikta területekkel. A szövetséggel szoros kapcsolatba lépne Dánia, Norvégia, Bajorország, Hollandia, Csehország, persze a Prága környékén megmaradó rósz, Ausztria, kibővítve Morvaországgal ée Sziléziával. A magyar szövetség képe a körvetkező lenne: RoméMár Prágáig hatolt a Beszkid kormányzó megbuktatására indított sajtóoffenziva Mit főznek a ruszinszkói agrárdiktatura kisüstién — Az ukránizmust támadó kormány- lapok az ukrán irányzattal szimpatizáló Hrabár Konstantin kormányzóságát lanszirozzák Ruszinszkó, szeptember 9. Ruszinszkói munkatársunktól.) Ugyanakkor, amikor a prágai félhivatalos Ceskoslovenská Republika megoldottnak s egy kézlegyintéssel elintézettnek mondja Ruszinszkó autonómiáját s Ruszinszkó problémáját, Ruszinszkóban a politikai élet éppen a kormányzat oldalán nagy hullámzásban van. A mesterségesen és különböző ürügyekkel fölvert hullámok a kormányzói széket nyaldossák körül. Beszkid jelenlegi kormányzót akarják kiemelni. Ami Ruszinszkó kormányzati politikájában most történik — „harc egy pohár vízben" —■, az tökéletesen jellemzi Ruszinszkó mai kormányzását s azt, hogy miként csinálják Ruszinszkóban a kormányzati politikát. Beszkid kormányzót — mint arról már a P. M. H. részletesen beszámolt —- élesen támadják a ruszinszkói kormányzat, az agrárpárt magyarnyelvű lapjai. Mindenáron meg akarják buktatni. A kormányzó galíciai állami autós útja, a rigai kongresszusra utazó Fenczik dr. magá- valvitele, mind csak ürügy, csak áljogcim a támadásokra. A támadások tulajdonképpeni oka az, hogy mást akarnak ültetni a kormányzói székbe, olyat, akivel szorosabb nexusai lesznek a ruszinszkói kormányzat magyarnyelvű lapjai szerkesztőinek, olyat, aki vállalja az abszolút gerinctelenséget, tétlenséget, a kormányzói cim, illetve fizetés ellenében, — olyat, akinek személye garanciát nyújt arra, hogy semmit sem fog csinálni Igen. Erről, csak erről van szó, bármily valószínűtlennek látszik- hallatszik is, mert Beszkid kormányzó az utóbbi időben megmozdulásokat akart kezdeni Ruszinszkó s a ruszinság érdekében. Beszkid terhessé kezdett lenni a ruszinszkói teljhatalmú, diktatórikus agrár uralomra, kezdettől kezdve nem tartott fönn nexust a ruszinszkói kormányzat magyarnyelvű lapjainak szerkesztőivel. Ezért baktatják, buknia kell. Megkezdték ellene a kampányt amiatt, hogy galíciai rokonai meglátogatásának, a galíciai orosz követtel való érintkezésének állami autón megtett útjára magával vitte a rigai orosz kongresszusra utazó Fenczik dr. tanárt. Beszkid ellen a harcot a ruszinszkói kormányzat két magyarnyelvű lapja vezeti, szítja « a harcba belevonták nyilatkozatukkal az agrárpártot s az ukrajnizálás klerikális pártját, a Volosin által vezetett néppártot. Rozsypal alkormányzó, országos elnök szabadsága most járt le, most indult csehországi birtokáról vissza Ruszinszkóba hivatal* elfoglalására. A két magyarnyelvű kormánylap szerkesztője elébe utazott Prágáig, hogy „informálja" a ruszinszkói dolgokról, hogy közöljék vele a Beszkid személye körüli harcot s ha lehet, visszatartsák Prágában Beszkid kormányzó bukásának s az uj, nekik tetsző kormányzó kineveztetésének elintéztetésére. A cseh szocialista párt és lapjai évek óta a legélesebb harcot folytatják a két kormánylap, illetve szerkesztőinek befolyása, szerepe ellen, de eredménytelenül, noha egypár hónappal ezelőtt Srámek miniszterelnökhelyettes egy interpellációra adott válaszában azt a megállania központi (?) unióban állana Magyarországgal, továbbá Lengyelországgal, a balkáni államokkal, Törökországgal, Arábiával, Egyiptommal és Abeszinával. Erdély román terület maradna, éppen úgy, mint Horvátország is Jugoszláviával képezne egységet, de teljesen Magyarországihoz kerülne Szlovenszkó, Podkarpatska Rus, Bánság és a Vajdaság. Tehát a magyar befolyás uralná részben Középeurőpát, a Bálkánt, ez a befolyás átnyúlna a közeli Ázsiába és Északafrikába. Ilyenformán biztosítva lenne Európában a magyar és a német kormányzat és meg lenne az európai viszonyok és a béke helyes fejlődésének garanciája". Ennyit ir a Národni Politika. pitásfc tette, hogy a kormánylapok szerkesztői különböző magánügyekben sűrűn megfordulnak a ruszinszkói hivatalokban s valószinü, hogy ez nem önzetlen cselekedet. Hogy a magyarnyelvű kormánylapok egyikének érdekes politikai múlttal bíró szerkesztője milyen nexusban van Rozsypal alkormányzó, országos elnökkel, arra nézve jellemző, hogy Ungváron a múlt héten több levelezőlapot találtak az uc- cán, amelyeket a kormánylap szerkesztője vesztett el s amely levelezőlapokon a szabadságon volt alkormányzó szívélyesen üdvözlő 'köszöntéssel tiszteli meg barátját, a szerkesztőt. Azt is mondják, hogy ez a szerkesztő, mig az országos elnök szabadságon volt, állandóan heti rapportokat küldött neki a ruszinszkói eseményekről. Hogy a Rozsypal elé utazásnak meg lesz-e az eredménye, azt valószínűnek tartják. S akkor, ha a kormánylapok szerkesztőinek akarata az ügy második részében is teljesül, Hrabár Konstantin sz. k. v. lelkész, jelenlegi ungvári polgármestert fogják kinevezni hatalom-, jog- és munkakörnélküli kormányzónak s Hrabár örömmel, régi vágya teljesüléseként vállalja ezt. A munkácsi „Az őslakó" Hrabár kormányzói kinevezése elé érdekes megjegyzéseket tesz. Hrabár igyekezett eddig kifelé minden párt- exponáltságtól mentesnek mutatni magát, hogy posszibilis legyen a kormányzói kinevezésre. Azonban ennek ellenére is egyrészt Volosinék- hoz, az ukrajnizálók táborához tartozik, másrészt nexusai vannak az agrárpárthoz is, amely őt támogatni kész személyében és egyéniségében arra, hogy gerinctelen lesz, abszolút garanciát látva, tudva. És igy előáll az az érdekes eset, hogy a kormányzat , félhivatalos lapja, a Podkarpatské Hlasy és í a két magyarnyelvű kormány-agrárlap hasábjaikon támadják az ukránokat, az ukraj- nizálást, a ruszinszkói ukrán irredentát, de ugyanakkor mégis a klerikális ukrajnizálás köreinek egyik exponensét támogatják a kormányzói székbe. Ha Hrabárt kinevezik kormányzónak, akkor a klerikális ukrajnizálás ruszinszkói, Volosin által vezetett tábora még nagyobb befolyást nyerhet Ruszinszkóban. Ruszinszkóban, mint a kormánylapok megállapították, minden lehetséges, mert Ruszinszkó a korlátlan lehetőségek földje — szerintük. Ebben igazuk van. Lehetségesek a fönt leírtak is. Ha lehetséges volt az, hogy Rozsy- palt nevezzék ki országos elnöknek az 1925-ös választói törvényszék előtt szerepelt s igazolt százezerkoronás zsidó választási nyugtatványa után, — ha lehetséges az, hogy Ruszinszónak országos elnöke legyen (egy ukrán személyében) anélkül, hogy 'kinevezték volna, — ha lehetséges az, hogy Srámek miniszterelnökhelyettes hivatalos nyilatkozata után is megtartsa befolyását az élesen támadott kormány- lapszerkesztő, — akkor valóban minden lehetséges Ruszinszkóban. Szegény Ruszinszkó! Udtial fogadta a két ruszinszkói magyar kormánylap szerkesztőit Prága, szeptember 9. Ruszinszkói tudósítónk adatait megerősíti az az értesülésünk, hogy UdTzal miniszterelnök ma délelőtt kihallgatáson fogadta Havas Emilt és Bálint Miklóst, a két ruszinszkói magyarnyelvű kormánylap szerkesztőit. A kassai zsidóság impozáns tüntetése a Palesztinái vérengzések ellen Herz Ignác hatalmas beszédben rögzítette le a zsidóság egységes állásfoglalását Kassa, szeptember 9. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai zsidóság tegnap a Schalkházrszállő nagytermében népes tüntető gyűlést tartott, amely erélyesen tiltakozott a palesztinai véres események ellen. A gyűlést Singer Lajos dr., a csehszlovákiai cionista mozgalom vezére nyitotta meg, majd Zlatner Oszkár dr. ügyvéd beszélt. — Zlatner beszéde végén határozati javaslatot terjesztett elő, mely a következőket tartalmazza: — 1. A kassai zsidóság 1929 szeptember 8-án a Schalkház-szálló nagytermében tartott ülésén határozott óvást emel az ellen, hogy a palesztinai közigazgatás hiányosságai és teljes tehetetlensége folytán lehetségesekké váltak a barbár támadások Izrael zsidó la- kósai ellen és igy megszegte a mandátumban vállalt kötelességet. A gyűlés követeli, hogy a mandatáris hatalom állítsa helyre a nyugalmat Izraelben. 2. Azonnal bocsássa el azokat a hivatalnokokat, akiknek érzülete és cselekedetei a mandátummal járó kötelezettségekkel ellentmondásban állanak és megfelelő hivatalnokokkal pótolják őket 3. Miután a palesztinai rendőrség teljesen hasznavehetetlennek bizonyult, azonnal szervezzék át és a zsidóság megfelelő figyelembevétele mellett megbízható elemekkel egészítsék ki. 4. A vétkeseket és a zavargások szellemi okozóit igazságosan büntessék meg és a palesztinai károsultaknak teljes kártérítést adjanak. 5. Hogy a mandatáris hatalom félreért- hetlenül kifejezze, hogy a továbbiakban is a Balfour-deklaráció alapján áll és ezt tettekkel is bizonyítsa, kiváltképen az erősebb zsidó bevándorlás lehetővé tételével, 6 Intézkedést kíván arra vonatkozólag, hogy a palesztinai zsidóság zavartalanul folytathassa szokásos istentiszteleteit és áhítatát a siralmak falánál. Róna Bertalan dr. szlovák nyelven ismertette ezután a palesztinai rémnapokat. Hercz Ignác dr. ügyvéd, hitközségi elnök beszéde különösen mély hatást váltott ki. A hitközségi elnök konstatálta, hogy a tekintélyes gyűlésen a zsidó társadalomnak minden egyes rétege képviselve van, sőt azon nem zsidók is jelen varrnak s ezzel kifejezésre akarják juttatni a szenvedő palesztinai üldözöttek iránti rokonszenvtilket. A1 palesztinai tragédia ugyanazt a humánus, szó- lidáris érzést váltja ki, mint a meszinai katasztrófa, vagy az ukrajnai pogromok rémségei. A zisidó történelem évszázadai az zsidó népnek a szenvedéseit és megpróbáltatásait tükrözi vissza. A mai üldözöttsóge azonban egyedülálló, mert itt a legmodernebb fegyverekkel gyilkolták halomra a védtelen zsidóságot az arab és beduin bandák. Megbecs- telenitették az asszonyokat és leszúrták az ártatlan csecsemőket. Ha az ember megkérdezné. hát hód voltak a zsidó férfiak, hogy ezt a barbárságot megakadályozzák? A felelet meglepő: a dicső Albion gondoskodott arról, hogy a palesztinai zsidóság férfiai fegyvertelenül álljaj ak a felfegyverzett arab hordákkal szemben. A palesztinai zsidóságnak biztosítékot kell kapnia arra, hagy ezek a borzalmas események meg ne ismétlődjenek. Az ottani zsidóságnak teljes joga van a szabad fejlődéshez. A cionista honfoglalók nem vettek el senkitől földet, hanem pénzen szerezőék azt és munkájukkal toivirágoztatták azt. A gyűlés nagy lelkesedéssel fogadta Hercz Ignác dr. beszédét, egyhangú határozattal elfogyta a Zlatner dr. által előterjesztett határozati javaslatot, majd ünnepélyes hangúidban oszlott szét. II H8 Első szlovák ékszer-, arany- és ezűstgyár ■ Tulajdonosok l FROSTIG TESTVÉREK Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. ^||b|| Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban -r- 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon O-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak Javításokat azonnal eszkozlünk HH R
