Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-08 / 178. (2103.) szám

*PRX<IAI-A\\<jfeOft.-HlRLAP 1929 augusztus 8, csütörtök. — Akikor még nem jól, de később, makor 1924-ben kiváltam a Slovák kötelékéből, egész szépen beszélt. — Miből nyerte azt a meggyőződést, hogy Tuka nem dolgozik szlovák irányiban? Gyanú és bizalmatlanság tények nélkül — Nemcsak ón, hanem Tuka munkatársai is ezt gondolták. Mikor Tuka Páriába ment az eucharisztikus kongresszusra, akkor a Slo­vák szerkesztőségében gyanúsnak találták munkáját, de senki tényeket nem tudott. Ké­sőbb a bizalmatlanság szétoszlott. Én bizonyí­tékokat kerestem ellene, de eredménytelenül. Bizalmam ekkor visszatért, de később a tá­madó cikk hatása alatt ismét elvesztettem a Tukába vetett bizalmat. — Tuka magyarul irta a cikkeit? — Akkoriban Sidor fordította szlovákra. — Mit tud a titkos alapról? — A Slovák egyik munkatársa, aki nem kapott fizetést, arra kért, hogy' szerelek neki pénzt. Felmentem Tarkáihoz, aki levelet irt az Első Pozsonyi Takarékpénztárba, hogy folyószámlájára 500 koronát fizessenek ki. — Miért nem mondta ezt a vizsgálóbíró­nak? — Most jutott eszembe. Gállá dr.: Tud-e arról, hogy Tukát az eucharisztikus kongresszusra a néppárt küld­te ki? — Nem tudok. Gállá dr.: Látta ön Tuka magyar cikkeit, amelyeket szlovákra fordítottak le? — Nem láttam. A tanút nem esketik meg, mert sem a vé­lelem, sem a vád nem kívánja. A következő tanú Karmas Márton 34 éves >urszentgyörgyi római katolikus lelkész. A Rodobrana nem volt államellenes szervezet Elmondotta, hogy 1927-ben deputációval jött ■ fel a falujába Pozsonyba, a Slovák szerkesz­tőségébe ment, Tornán eket kereste, de nem találta, mire Tukához ment be, aki megígér­te, hogy a deputációt elvezeti a pénzügyigaz- gatóságihoz. Az utón panaszkodott Tukának, hogy a csendőrök nehézséget gördítenek a Rodobrana megalakítása elé. Tuka azt mond­ta, hogy jobb igy, legalább nem tudják, hogy hányán vagyunk. Elnök: Szervezője volt ön a Rodobranának? — Én csak tanácsokkal szolgáltam a szer­vezéshez. Például a szomszéd faluból kér­dezték tőlem, mi a Rodobrana, mire azt mondtam, hogy a népgyüilések megvédelme­zősére szolgál. — Mit gondol, miért mondta Tuka, hogy „jobb, ha nem tudják, káuyan vagyunk ?“ — Nem tulajdonitattam ennek jelentőséget­Gállá dr.: Mondták magának, hogy a Rodo­brana a pért egy része? — Igen. Még a szenicei népgyiilésan is ott láttam Vomaneket és Jurigát a rodobranecek között. A tanú emelt hangon a következőket mond­ja: — Ha Tukának államellenes céljai lettek volna és ha a Rodobrana erről tudomást sze­rez. akkor a Rodobrana maga fordult volna Tuia ellen. Gállá dr.; Voltak jelvényeik, fekete in­geik? Folyt a Rodobranában titkos munka? — Voltak jelvényeink, embereinknek fe­kete ingük, de titkos munka nem folyt Mi nyilvánosan dolgoztunk. Elnök: ön azt mondta, hogy a Rodobrana célja a nópgyülések megvédése volt? Mivel akarták megvédeni a népgyütéseket? — Kinek amije volt, azzal. A rodobranecek között nálunk több nő volt, mint férfi. (De­rültség.) A tanút nem esketik meg, meri sem a vád, sem a védelem nem kívánja. Juriga képviselő tréfás vallomása komoly dolgokról Most a teremben nagy mozgás támadt, az reok felderülnek, mert az elnök Juriga Nán- or dr. képviselőt hivatja be. Nem csalódtak enne azok, akik tréfás tanúvallomást vártak, íert Juriga népies kiszólásokkal fűszerezte állomását, gyakran mulattatta a hallgatásá­ét a vádlott Tuka terhére, úgyhogy az elnök i kénytelen volt nem egyszer rendreutasitani. A szokásos kérdésekre Juriga elmondja, ogy ötvenöt éves, károlyfalvi prlébános és épviselő. A vádlottakkal nincsen ellenséges iszonyban. Tuka autonómia-tervezete - mint bizonyíték Elnök: Tud a három vádlott államellenes ^elmeiről? Juriga: Hogy értsem ezt? — Tényeket közöljön, vagy bizonyítékokat mtasson, ha tud. — Arra, hogy Tuka el akarta szakítani Szlo- mszkóí s a köztársaságot két részre akarta 5ztani, önálló katonasággal, pénzüggyel és aálló külügyi képviselettel, csupán egy kö- ís elnökkel, erre nekem dokumentumszerü izonyitékom van: Tuka autonómiatervezete, melyet a pozsonyi kapucinus zárdában a nép­árt klubja 1921-ben letárgyalt. — Ez az a tervezet, amelyet 1921-ben Ró- »ahegyen nyomtatásban is kiadtak? — Arról nem tudok, nekem csak egy gépelt éldányom van róla, amit itt átnyújtok, de érem adják azt vissza, mert ez történelmi okumentum. Ebben a tervezetben Tuka azt ja, hogy két szuverén állam legyen a köz- trsaságban közös elnökkel, de az autonó- liát nem a szlovákok, de Szlovenszkó részé- í követeli. Kérem, gzlovenszkó részére ki- ánja. — Ki bízta meg Tukát a tervezet kidolgo­ásával ? — Nem tudom. Ezt én is szeretném meg- érdezni tőle. A Kapucinusoknál tárgyaltuk 5, de én nem jegyeztem fel a napot és az rát, hogy mikor, mert ez nem természetem, zeretném azonban tudni azt, hogy ezt a ter­ezetet ő benső meggyőződésből csinálta-e, íert tudom, hogy az újságírók és politikusok okszor uem meggyőződésből dolgoznak ki ikkeket és terveket, lehet, hogy megrende- isre dolgoznak, mint a varga a kaptafával. — Hagyja ezeket a megjegyéseket, mondja aeg inkább, vannak-e más bizonvitékai is. — Tuka például Gajdával is összeköttetés­ben volt ő volt nála, ezt tőle tudom. Kijelen­tette előttem, hogy a Rodobranát és a fasisz­tákat a kommunisták ellen akarják forr&dal- mositani. Másrészt viszont Korén kommunis­tától tudom, hogy a kommunistákkal is pak- tált — ön volt Gajdénál? — Nem kérem. Tuka mondta nekem egy­szer, hogy menjek Gajdéhoz. Én ugyan Gajdét régen ismerem, még amikor ax államfordulat után Szlovenszkóra jött, de nekem nem kon- veniált az, hogy engem, a régi szlovákot Tuka, e* az uj szlovák vezessen be valahová. — Tud a Vacuum jurisről? — Arról mindenki tud. — Tud arról, hogy a diákok a parlament­ben demonstráltak a vacuum jurissal kapcso­latban? A Vacuum juris jelentősége — A cikk megjelenése után a parlamenti klubban vitatkoztunk arról, hogy megszün­tessük a tukovinát. Azt indítványoztam, hogy ezt okvetlen ki kell küszöbölni, de Buday védte Tukát. Erre ötven százalék a tukovina megszüntetése mellett szavazott, a másik ötven százalék pedig azt mondta, hogy a csehek ezt a tudo­mányos cikket egy másik tudományos cik­kel cáfolják meg s igy mintegy hátsó ajtót hagytak Tukának. Tuka ekkor Hlinkához fordult, hogy helyesli-e ezt. Egyébként Tuka mindig meghunyászko­dott Hlinka előtt, sohasem mert neki ellent­mondani. Amikor Buday elindult a klubból, hogy a határozatot a parlamentben felolvassa, Tuka Sefcsik parlamenti klubtitkárhoz for­dult és arra kérte, hogy a karzaton levő diá­kokat vegye rá, hogy a határozat felolvasása után kiáltsák: éljen Tuka. Ekkor mutatta ki Tuka a fogafehérét. Nem büntetendő ez, de jellemző rá, mert kis dolgokból lehet na­gyobbakra következtetni. Szerintem Tuka autonómiatervezete indítvány volt a köztársaság megbontására. Kijelentem, hogy mi szlovákok a magyar járom alól felszaba­dultunk, akarjuk a csehszlovák köztársasá­got és a csehszlovák egységet. A klub el is vetette ezt a tervezetet és meg­bízta Labayt, bogy dolgozzon ki egy másikat a csehszlovák köztársaság egységének meg­tartásával. ál huni szuverenitásunkról. Est csak magyar mentalitás állíthatja, szláv nem. Írországhoz nem lelhet bennünket hasonlítani, hiszen mi magyar járom alól ‘Szabadultaink fel. — Tud arról, hogy Tuka kém irodát tar­tott fenn? — Nem. Ügyész: Nem csodálkozott azon. bogy Tti- ka egyszerre szlovák lett? — Mindenkit ismertünk a forradalom előtti szlovákok közül, ugyszólváp éreztük egymást, de az az ember, aki negyvenéves korában vált egyszerre szlovákká, nem akar­hatta javunkat. Elnök: Kérem, ne sértegesse & vádlottá*, amikor ő nem válaszolhat. — Felhozom még Tukának parlamenti nyilatkozatát, amit a frankaffér alkalmával tett. Mi akkor Qndercsóval a nyilatkozathoz még külön szakaszt is szerkesztettünk, mint jó szlovákok tiltakoztunk Magyarország el­len. Tuka ezt a szakaszt átolvasta, tudom, hogy jó emlékezőtehetsége van, de a parla­mentben ezt a szakaszt kihagyta. Kérdeztem azután, hogy miért nem olvasta fel s tőle azt a szokásos választ kaptam, hogy „kérlek, én elfelejtettem'*. Nahát — mondtam én —, te azt felejted el, amit akarsz. Ügyész: Mit tud a külföldi utakról? —- Azt, hogy ott Tuka lapot adott ki, de amikor kértem tőle egy számot, csak nagy- nehezen kaptam tőle egyetlenegyszer. A töb­bit elfelejtette. Paprikás cikkek voltak benne. Juriga népszónoki megjegyzései Elnök: Ki bízta meg Tukát a külföldi pro­pagandával és a lapkiadással? — A klub utólag szankcionálta ezt a mű­ködését Ügyész: Mit tud még a külföldi propagan­dáról? — Tuka egyszer volt Rómában, dé amikor art mondja, hogy a Husz-per revízióját akar­ta végrehajtatni, ezzel csak a cseheket akar­ta rászedni. Gállá: Nem szép, hogy képviselő nr igy beszél. Elnök: Komoly dolog ez, kérem válogassa meg kifejezéseit Juriga: Kérem, én nem beszélhetek szo­morúan, világosan kell beszélnem. Gállá: Tud arról, hogy a párt Tokét meg­hízta az autonómia tervezet kidolgozásával? — Nem tudok. — Hlinka bízta meg? — Igen, Hlinka, nem a párt. A második tervezetet nem Labay dolgoz­ta ki, hanem csak egy későbbit Ezt ezennel elő is mutatom. Nézze meg kérem, ki dol­gozta ezt ki? Juriga megnézi a védő által felmutatott javaslatot s ezt mondja: Kérem, ez csapa pa­ragrafus, nem komoly dolog, most pedig nincs időm ezt elolvasni. Gállá kéri az elnököt, hogy a tervezetet olvassák fel, hegy kiderüljön, Tuka dolgoz­ta-e ki vagy sem. Ez meg is történik, de Ju­riga nem emlékszik, hogy ki dolgozta ki ezt a tervezetet. Gállá: Mi történt Labay tervezetével? — A parlament kezdeményezési bizottsá­gához nyújtottuk be és ma is ott fekszik. — Nem mondta maga már akkor, amikor Tálka ellen az eljárás megindult, hogy sze­retne Tukáuak tanácsot adni, hogyan vághat­ja (ki magát. — Kérem, én most is sajnálom Tukát, hogy engedte magát igy megfogni. Én is ültem már két esztendőt sokkal kisebb dolgok miatt. Gállá védő most átnyújt a bíróságnak egy cikket, amelyet Juriga 1923-ban irt a Slovák- ba. Azt írja ebben Juriga, hogy Tuka a párisi eucharisztikus kongresszuson nagyszámú képviselő előtt a párt megbízásából a klub egyhangú határozata folytán és minden bi­zonnyal az egész néppárt akartából járt el, nem pedig saját kezdeményezésére. Juriga: Kérem, ezt aláírom most is, amit írtam, megírtam. Meglepetés a magyar szakirodalom terén Csáky Sándor A XX. század szakácsmiivészete oimü 800 oldalas, százötven eredeti képpel dí­szített, lexikon-formájú, tartalmas munkája, amely augusztus bő közepén hagyja el a saj­tót. Ez a hivatásos szakácsok és gondos házíasz- 6zonyok részére egyaránt nélkülözhetetlen könyv nemcsak 5000 receptet — különböző étel ée italleirást — tartalmaz, hanem elméleti ré­szében hasznos és érdekes olvasmányokat nyújt. Alig van ház, ahol ne lenne szükség diétikus ételek elkészítésére. Csáky Sándor könyvében minden beteg megtalálja a maga receptjét a hozzátartozó szakszerű magyarázattal. A befőzés művészetéről külön fejezet számol be: élvezhető, könnyed stílusban megfogalma­zott receptekből megtanulhatjuk a legpraktiku­sabb befőzési eljárásokat. Az asvtaldiszités legizlélesebb változatai, a polgári háztartások étrendje, báritalok otthoni elkészítése és negyvenöt különböző szakács- művészeti problémát tárgyaló fejezet azt bi­zonyítja, hogy ILYEN TÖKÉLETES SZAKACSMÜ VESZETI KÖNYV MAGYAR NYELVEN MÉG NEM JE­LENT MEG! Küldjön egy levelezőlapot erre a címre: Csáky Sándor konyhafőnök, Novy Smokovee, Palaee Szanatórium és 90 Kő utánvéttel jövő hónap­ban megkapja a 800 oldalas, nyomdailag is tö­kéletes kiállítású könyvet. Gállá dr.: Tud arról, hogy 1924-ben Hlinka névnapi ünnepségein minek kellett volna tör­ténnie? ünnepségesdi játék — Hiszen minden évbeu voltak nagy Hlin­ka-ünnepségek. Tuka volt ezekben a fömes- ter és a fiuk rendeztek különböző névnapi ünnepségeket, úgyszólván ünnepségesdit ját­szottak és itt-ott tüzet, is akartak rakni. Gállá most bemutatja a nyilatkozatot, mely­ben ezekről a tüzekről vau szó és azokon Ju­riga aláírása is rajta van. — ön irta ezit alá? Juriga: Lehet, én sok olyat aláírtam, amit nem olvastam el. Gállá: ön eskethetett Szénádén? — Nem, Hudec. — De az ötn kezébe esküdtek? — Kérem, én óét álltam ée mert esküdni akartak, esküdtek. Én orotokat és jegyespáro­kat is megeskettem. GaHa dr.: Tagja volt ön a Rodobrana ve- aérlőbizotteágának ? Juriga (közbevág): Várjon, kérem, ön már beszélt eleget, most én beszélek. Tuka dol­gozta ki a szabályokat és engem is kinevezett a bizottságba. Kérem, ez a politikus sorsa: beválasztják őt mindenhova, megbízzák őt mindenfélével és sohasem tudja, mennyibe fog ez neki kerülni. De el kell fogadni. Egyébként a Rodobrana csak a népgyiilések rendjét volt hivatva megvédeni. De a rózsa- füzérre é« Krisztus vérére való esketős risz- szaélés volt a vallással. — Mit tud még a Rodobranáról? — Mondtam már, védelmezni kellett volua a népgyülések rendjét, különben is hagyjon békében már a Rodobranával. Gállá védő most a Rodobrana című újságot veszi elő, amelyben a szabályok vannak meg és ezeket Juriga is aláírta, mint a Rodobrana vezórlőbizottság egyik tagja. Junigához nyújt­ja, hogy azt elolvassa. Juriga: Nincs időm,' kérem, elolvasni az egész oldalt. Tuka legfeljebb aláíratta velem anélkül, hogy tudtam volna, mit Írok alá. — Volt maga nálam azóta, hogy kipattant az ügy? — Igen. — Mondtam magának, hogy Tuka szegény ember? — Nem emlékszem. —- Akkor azt. mondta: No Jankó, ha igazat beszélsz, akkor kalapot emelek Tuka előtt. Ottlik: Mit tud Macikról? — Jó viseletű, használható fiú. Hogyan készültek Tuka autonómia-tervei? Tuka: Csak az elvett jogok hódithatók vissza Ez a terv benső tudományos meggyőződé- e volt, amelynek bizonyítására felmutatok gv leveiet. Ezt a levelet Tuka irta nekem, ízt irja benne, hogy a párt megbízásából érvét dolgozott ki. Fél azonban, hogy sokan illenezni fogják merészsége miatt, de neon ttmt megelégednünk kisebbmérvü autonó- jiáva!, amit könnyebben kaphatnánk meg. >-m i-oh-tt megelégedni pszeudoszabaclflág- a! "in, ami1 ígérgetnek. A ln't testvér nemzet, együttműködése nem zárja ki az autonómiát. A cseh testvérrel a dara pacta honi amiéi alapján kell em együttműködni. Pszcudoautonómia uem elégíthet ki, mint azt Írország példája is mutatja, amely száz esztendővel ezelőtt le­mondott önállóságáról. Azon jogokat, ame­lyekről a nemzet lemondott, nem lehet visszaszerezni, de az elvett jogok még visszahozhatok. Nemcsak teóriát dolgozott ki ezzel a tervvel, hanem kéri Jurigát is, hogy ö is harcoljon a közös fronton. Tud még valamit? Még arra a metódusra akarok rámular- ii, amellyel Tuka dolgozott. Azt mondta ró­nak, hogy gyáván, nyomorultul lemondtunk II! Most feláll Tuka és a következőket mondja: Az autonómiatervezet kidolgozására úgy ke­rült sor, hogy 1920-ban Vallóval, Kalceiikkal és másokkal együtt ültünk a Kapucinus-ko­lostorban, ott volt még Branecky, a budapesti csehszlovák katonai misszió azóta elhunyt tagja. Engem, mint jogászt, felkértek arra, hogy cikket Írjak a Slovákba az autonómiá­ról. Akkor kaptam Hl inkától egy levelet, hogy dolgozzak ki egy tervezetet, mert már többeket megbízott ezzel, de senki sem felelt még meg. Én megtisztelőnek tartottam a fel­adatot és munkába is fogtam. Mivel 1920-ban és 21-ben politikával még nem foglalkoztam és a néppárt, céljaival sem voltam tisztában, Hlinkához fordultam, bogy milyen célból, mi­lyen bázison csináljam a tervezetet, hiszen tudtam, hogy az autonómia olyan, mini a harmónika. Til in fiától azt a választ kaptam, hegy a legszélesebb alapon- Mint szakember, tudom, hogy Angliában van a legszélesebb autonómia, ezért az angol domíniumok auto­nómiáját vettem alapul és például. Később, amikor bekapcsolódtam a gyakorlati politi­kába, gyakorlati tervezetet dolgoztam ki, amelyet itt felolvasók. Mikor azután ezt a tervezetet a pari a mén tkon tárgyaltuk. Juriga szétszakította. Ebben a tervezetben már a megvalósitlmtó- ság határaival számoltam, míg az első terve­zet tisztán teoretikus volt, amelyet a gya­korlatban nem lehetett komolyan megvaló­sítani. Ami a parlamenti diákdemonstrációt illeti, ki­jelenthetem azt, hogy tudomást szereztünk ar­ról, hogy Buday nyilatkozata után. amely éle­sen a centralisták ellen szólt, ezek ellenünk fognak fordulni. Sefcsik parlamenti klubtitkár fölemlítette nekem, hogy az ülés iránt nagy az érdeklődés, mire én arra kértem, vegye rá a 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom