Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-08 / 178. (2103.) szám

2 1929 anguszfau 8, csütörtök. ■■■>iii —— I—f i 'avmmmmmm ha Snowden kitart engesztelhetetlen állás­pontján, a konferencia sikerében nem lehet biini. A lap felveti a kérdést, hogy nem csupán tak­tikai manőverről van-e szó? Egyébként az összes francia lapok s a hiva­talos Havas-ügynökség is megállapítják, hogy Snowden beszéde annyiban idézett elő ked­vező hatást, hogy rendkívül világosan s a legnagyobb őszinte­séggel fejtette ki Anglia rég ismert ellen­vetéseit a Young-tervvel szemben. Az Excelsior hangja már egészen optimiszti- kus s úgy hiszi, hogy ha Snowden Hágában eltöri a porcellánt, MacDonald odasiet, hogy a cserepeket összeragassza. Scheweningenben már rezerváltak is lakosztályt a számára. Csupán a jobboldali sajtó igyekszik jó képet rágni a játékhoz. A Figaro röviden és fölé­nyesen odavetve jegyzi meg, hogy amit Snow­den Hágában csinál, az nem egyéb, mint a rossz hangulat diplomáciája. Sőt a nacionalista Avenir annak a nézetének ad kifejezést, hogy Snowden — bár a munkáspárt tagja — vér­beli angol, mivel a konferencián felhozott el­lenvetéseivel az európai egyensúlyt a tradi­cionális angol külpolitika javára meg akarja változtatni. A párisi sajtó természetesen nem mulasztja A konferencia i Hága, augusztus 7. Ma délelőtt pontban 10 érakor újból egybegyűltek a delegációk a második munkaülésre. Miután Snowden a tegnap délutáni ülésen a Young-tervről megnyitotta az általános vitát, a mai ülésen Oheron francia pénzügyminiszter hosszabb beszédben válaszol. Azzal is számítanak, hogy Stresemann és talán Titulesou román delegátus is fel fog szólalni. A mai ülés tar­tamát egy órára becsülik. A két front ■ I el, hogy az egész felelősséget Snowdenre ne i hárítsa és azt is hangsúlyozza, hogy Franciaország követeléseiből semmi esetre sem fog engedni. Egyidejűleg a lapok mindent elkövetnek, hogy Stresemannt Franciaország szövetsége­sének nyerjék meg. Mindaddig, mig Anglia a Young-tervet felbontással fenyegeti, nem ke­rülhet sor a rajnai kerület kiürítésének tár­gyalására, mondja a Le Journal. Az Agence Havas hozzáfűzi, hogy a francia pénzügy- miniszter Snowden magatartásának Német­országra kellemetlen és hátrányos következ­ményeire rá is fog mutatni. Amerikai lap Snowden ellen Newyork, augusztus 6. Snowdennek kriti­kájához az egész amerikai sajtóból csupán a World foglal állást. A lap, amely kezdettől fogva nagyfokú jóindulattal kiséri a párisi szakértők munkáját, igyekszik Snowden ál­lásfoglalásának jelentőségét csökkenteni. A lap szerint Snowden kritikájára mindenki el volt készülve s nagyon hatékony ellenérveket fognak ellene felhozni. Nem szabad elfelejte­ni, hogy minden félnek egyaránt érdeke, hogy a konferencia sikertelenségbe ne fulladjon, így remélni lehet, hogy a kompromisszumot sikerül megtalálni. második ülése kulcs szerint Romániáinak a Young-tervbőd származó igényei nem ál’lanak arányban Ro­mániának adóssági kötelezet tségoi vei, tehát Románia az uj felosztási tervvel igen nagy áldozatot hozna. Titulesou negyedórás be­széde után 'Portugália képviselője, Ulricht emelkedett szólásra, aki éles kritikát gyako­rolt a Young-tervvel szemben és Portugáliá­nak igényeit jelentette be. A két kis állam delegátusának beszédében kifejezésre jutot­tak azok az áldozatok, amelyeket ezek az ál­lamok hoztak. Cberon után Olaszország nevében Mosconi pénzügyminiszter beszélt, aki Cher önhöz ha­sonlóan a hangsúlyt arra helyezte, hogy a Young-terv kompromisszum jellegével bár. A miniszter ezután még egyszer felolvasta Mussolininak ismert álláspontját, amelyet legutolsó szenátusi beszédében fejtett ki. Mosconi könnyed irónitous tónusban veti fel a kérdést, hogy vájjon a szakértőknek, ab­ban az esetben, ha a Young-terv elfogadásá­ban Hágában nem tudnak megegyezni, még- egyszer össze kell-e ülniük. Visszautasítja azt a szemrehányást, hogy a kis államok a Young-terv következtében hátrányt szenved­nének. Cheron és Mosconi tehát a Young-terv el­fogadása mellett foglaltak állást és igy el­lentétbe kerültek Angliával és a kis álla­mokkal. Ezt a pillanatot Stresemann alkalmasnak tartotta arra, hogy mint közvetlenül nem ér­dekelt féL a német delegáció álláspontját rö­vid nyilatkozatban leszögezze. Stresemann a következőket mondotta: Németország érdektelen Azokban a különböző nyilatkozatokban, amelyek tegnap délután és ma délelőtt a Young-terv egyes részeire vonatkozásban el­hangzottak, különböző és eltérő szempontok jutottak kifejeződésre. Lényegében a terv­nek azon pontja körül forog a vita, amely el­sősorban a hitelező államok egymásközti vi­szonyát illeti, ügy hiszem tehát, hogy az ál­talános vita folyamán a német delegáció ma­gatartásának jellemzésében elegendő arra Minden újságárusnál kapható a Képes Hét szépirodalmi képes hetilap. Egyes szám ára 3 korona. szorítkoznom, hogy rámutatok a német biro­dalmi kormány által annak idején nyilvá­nosságra hozott nyilatkozatra, amely szerint Németország kész a terv alapján a repará­ciés probléma megoldására jutni. Mivel az elnöknek tegnapi bejelentése sze­rint az általános viták lényegében a Young- tervre és nem annak politikai következmé­nyeire terjeszkednek ki, én ie eltekintek at­tól, hogy ezekre a következményekre most részletesen kitérjek. Fen tartom a német kor­mány álláspontjának kifejtését a politikai bi­zottság munkálataira, amely bizottság a pénzügyi bizottsággal egyidejűleg kezdi meg tárgyalásait. Ami az itt felszínre került vé­leményeltéréseket illeti, bármilyen fontossá­gúak is legyenek, szabad legyen' annak a re­ménynek kifejezést adnom, hogy az érdekelt delegációk között a vitás pontokban meg­egyezés jön létre. A német delegáció minden erejével azon fog dolgozni, hogy a konferen­ciát olyan befejezéshez segítse, amely Che­ren ur szavai szerint a múltat likvidálja és az érdekelt nemzetiek tartós jó viszonyának alapjait megveti. Stresemann szavaival a délelőtti ülés be­fejeződött. A delegátusok délután öt órakor gyűltek össze, hogy az általános vitát foly­tassák. Hága, augusztus 7. A délelőtti ülésnek ed­digi lefolyásából lassanként világosan fel lehet ismerni a két front kialakulását, legalább is annyi­ban, amennyiben a Young-terv kérdésé­ről és a német fizetségek szétosztásáról van szó. ügy vártáik, hogy Snowdennek a felosztási kulcs módosítása ellen intézett, tegnapi be­szédére ma először a leginkább érdekelt fél, Oheron francia pénzügyminiszter fog felelni. Azonban Cheren előtt Titulesou román dele­gátus állott fel szólásra, akit láthatólag fel­íratott Snowdennek tegnapi gesztusa, medy- lyel a kis államok pártját fogta, amennyiben ezeket a Young-terv szintén hátrányosan érinti. Titulescu éppen úgy, mint tegnap Snowden, kijelentette, hogy az uj felosztási A francia-olasz front Ezzel az egyik fronttal szemben, amelyből egységesen csengett ki az áldozat szó, kiala­kult a másik front, amelyet Franciaország vezet. Oheron francia pénzügyminiszter is kénytelen volt először arra mutatni rá, hogy végeredményben Franciaország lg áldoza­tot hoz a Young-terv elfogadásával, amennyiben az annuitások összege a Young- fervben jelentékeny módon kisebb a Dawes- terv annuitásainál. Cheren rámutat arra, hegy a Párjában talált megoldás kompromisszu­mot jelent és a szakértők a Young-tervet ősz tat hatatlan egésznek fogták fel, tehát a megváltozott felosztási kulcs is ennek a keretébe tartozik. A Zeppelin kedvező időjárási | viszonyok közi tér vissza Európába Newyork, augusztus 7. Most adta ki a meteorologiai hivatal a nagy érdeklődéssel várt jelentést, amely szerint a Zeppelin a nagy cirkulusban, tehát utjának északi vonalán a legkedvezőbb időjárási viszonyok között fog haladhatni. Egyes kisebb depressziós köz* pontok kivételével az Atlantikuni jelenleg viharmentes. Az a köd, amel ya new-foudiandi szigetpadokon fel fog lépni, veszélytelen lesz, mert ebben az időszakban jégképződéstől nem kell tartani. Az ut nagy részét a léghajó kedvező hátszéllel teheti meg. A déli út­vonalon azonban az Azorok második felében Eckenernek ellenszelekkel kell számitanL Ezért valószínű, hogy a Zeppelin egészéban az északi útvonalat választja és igy vasárnap reggel érkezik meg Friedrichshafenbe. Az utasokat értesítették, hogy szerdán délután 4 órakor legyenek Lakehurstban. Az indulás azonban aligba fog a sötétség beállta előtt be­következni, mert az erős talajszelek a nap lementével csillapodnak le. Idáig hét postazsákot, hatezer levelet és ötezer levelezőlapot irányítottak a Zeppe­linre, amelyek Németországba szólnak és több ezer Japánba, meg az Egyesült Államok nyugati városaiba irányított Ifevélküldeményt Eddig öt utas vállalkozott a földfiörüli útra, amelynek költsége kilencezer dollárt tesz ki. Köztük van Joachim Richard regényíró, az elhunyt bádogkirálynak, William B. Leed- nek fia, továbbá Rosendahl Károly tengerészeti szakértő. Németországig 21 utas megy a Zeppelinnel. F&steü • Icír^lu R6G£ny “”v/- ?r*tai lóRÚDy-GUULS (7) Szapolyaí még mindig a legnagyobb egy­kedvűséggel hallgatta a papot, a csizmája or­ráról nem vette le a szemét, mintha nem volna a világon semmi látnivaló, amely ép­nél érdekesebb volna. — Bizonyára elkergettem a régi gyónt a tó­mat és most jóformán lelki vigasztalódna nélkül élek, mert észrevettem, hogy papom a pozsonyi udvarral titkos levelezésben van, bér én őt ezzel meg nem bíztam. Nagyon ter­mészetes dolognak vélem, főfcisztelendő uram, hogy ezek után, hogy Pozsonyiban Or- szágh János uram, a váci piipök ur, Mace- dóniay László uram, a pécsi püspök, Tahy János uraim, a várnai perjel és Piso Jakab, a pécsi prépost nem gondolhatnak maguk­ban egyebet, mint azt, hogy Mohemed hitére tértem, bár talán ezen nem is sokat gondol­koznék, ha nem erezném, hogy a kereszté­nyek Istenénél különb megbízatásra vagyok kiszemelve. A pap nagyot nyel vala a vakmerő beszéd­re, még pedig olyan nagyot, amilyent azok az emberek szoktak, akik az életük végéig el­tesznek maguknak valamit. Nem folyhat te annyi viz a Dunán, amely a Pozsonyból jött kanonok emlékezetében lemoshassa azokat a szavaikat,melyeket itt a tokaji présház előtt., a hársfa-ágyon üldögélő erdélyi vajdától hal­lott. Ám a vajda különbös magaviseletéből egyszerre kilépett, mint valami megunt kunyhóból, ahonnan idáig egykedvűen hall­gatta maga körül a szél csicsergését vagy a vihar üvöltését. Felemelte fejét, amely a leg­súlyosabbnak látszott, a testén és kerek sze­meit. az őrkanonok.ra Függesztette, mint vala­mely céltáblára: I — Azt hallóin, hogy hadakat gyűjtenek Pozsonyban? Ellenem? Nekem huszonötezer emberem van fegyver alatt. Kár volna, ha a szegény királyné ilyen haszontalanságra köl­tené az utolsó szoknyájának az árát Én had­vezér vagyok. Genendi Miklós, a székesfej érvári őrkano­nok már régebbi évekből ismerte a vajdát. Tudta féktelen hiúságát, amellyel karbafont kézzel/ megvető mosollyal arcán állongott az ,yárnyékkirály“, Il-ik Lajos trónusának a jobboldalán, ha ugyan nem fordított hátat az egész királyi trón tereimnek, hogy az ablak­ból a kapitányaival hangos szóval megbe­szélje, hogy mennyi abrakot adjanak a kirá­lyi vár udvarán kipányvázott lovainak, vala­mint, hogy mit főzzenek a lovakkal jött mar­cona vitézeknek, akik elől mindig elbújtak a budaiak, ha a városba tették a lábukat, (általában az akkori budai polgár nyomban útjukra eresztette a ház végéhez kötözött sin- kován-ebeket, valamint megolajozta a kapu belső reteszeit, ha Tömöri barát végvári vi­tézei vagy az erdélyi vajda katonái csatan­goltak a piacokon. Nem jó auspiciumokat hoztak magukkal ezek a jövevények, akik­nek úgy járt a szemük, mint a magasban lappangva szálldosó varjúé az akasztott em­ber felett.) Tudta határtalan becsvágyát, amelynél fogva mindenkinél különb embernek tartot­ta magát az országban. A királyi tanácsban ritkán szólalt meg, mert ajándékozva vete- gette még a szót is. Tudta gazdagságát, amellyel bízvást dicsekedhetett, mert fös­vény ember volt, vagyonának egyetlen mor­zsáját sem csalogathatta el tőle senki. A pap tehát várt, meri úgy érezte, hogy még nem jött el szavának az ideje. — Azt a Márkaláb grófot hallom emleget­ni, hogy mindenáron fővezér akar lenni, mi­után a hadak Mohácsnál megsemmisültek. Tudomásom szerint Markaláb gróf olyan .messzire volt a mohácsi viadaltól, hogy még az ágyuk dörgését sem hallhatta.- Mások is elkéstek a csatából, — szólta el magát a székesfejérvári kanonok szándé­kosan vagy akarata ellenére. Csakhogy a vajdával nem lehetett alatto­mos beszédet kezdeni, mert okos ember lé­tére nyomban két marokkal támadt a kigyó- nak, mielőtt az még valójában marhatott volna. — Hát ez azl Ez fáj Máriának, hogy nem fekszem én is a Cselepatak medrében. Ma­radt miég egy ember talpon az országban, aki miatt nem lehet a magyar szent koronát Ausztriába kicsempészni a pittyedtszáju Fer- dinánd úrhoz! Mert itt áll Zápolya huszonöt- ezer olyan legénnyel, aki egyetlen nyilat sem pazarolt el a mohácsi csatamezőn, aki egyet­len felesleges éjszakát sem töltött ébren, aiki még hírből sem ismeri azt a szót, hogy éhség. Hát ez fáj Máriának? A vajda most olyan hosszadalmasan, de hangtalanul nevetett, mintha már nagyon régen kitervezte volna magában azt a talál­kozást, amikor Mária királyné követével szemközt fog állni. — Nem, egyetlen emberemet se verték agyon, de nem is verik agyon, amig ón élek, miért a katona drága portéka a mai háborús világban. Nem terein helyette uj, ha megürült a csizmája. Amerre nézünk a világban, min­denütt háború van. V. Károly hadakozik az egész világ ellen, Ferenc francia király a pá­pa ellen, harcosok döngésétől visszhangzik egész Európa. Itt áll a Dunánál még mindig •a török árnyéka, ha ki is takarodott az ország­ból. Ki lesz a győztes ezekben a háborúk­ban? Az, akipek a végén a legtöbb katoná­ja marad, azért nem áldoz fel Zápolya egyet­len zápfogat sem a mostani zűrzavaros idők­ben. — Azt mindig tudtuk nagy jóuramról, hogy •a legjobb gazda egész Magyarországon. Azt is tudja, hogy hány véka széna fér fel egy szekérre. — Tudom hát! — kiáltott most fel a vajda é» tetőtől-ta.lpig megnézte a papot, mintha valami alattomosságot sejtene a beszéde mögött. — Elég baj, hogy nem tudta Mária királyné Budán, hogy mit Főz Bosmyák, a konyhamestere, ő mindig csak arra ügyelt, hogy a konyhamester megtisztálkodva, kar­dosán, sarkantyusan, keztyüskézzel tegye az asztalra azokat az ételeket, amelyeket a ki­rályné szeretett. De, hogy mi fogyott el azon a konyhán: azt soha sem kérdezte senki. — Bezzeg, — sóhajtott fel a küldött, — tud­ja most, hogy mit kapnak kezükbe a szaká­csok, mikor annyi embert kell ellátnia ebéd­del vacsorával. A királyné már hajnalban fel­kel és a minapában olyan lármát csapott egy püspökfalatjáért vagy zúzájáért, amelyet a világteremtése óta szeretnek ellopni a sza­kácsnők: hogy visszhangzott bele a ház. — Tán már káromkodott is az egykori innsbrucki zárdahölgy? — kérdezte Szapo- lyai, a tenyerét dörzsölgetve. De aztán, hir­telen ószbekapott, amikor észrevette a dol­gok kicsinységeit, amelyeket méltatlanok­nak Ítélt magához, összecsukta bajszát és •szakállát és a hangtalan nevetés éppen úgy nrult el, amint jött. Kiegyenesedve üilt a hárságyon, mint valami trónuson, a két ke­zét a térdeire fektette, mint ez holt királyok sírboltjain látható, ahol szoborrá merevedve üldögélnek múlton és halálon át. > — Kanonok uram, én nem vagyok túlságo­san vallásos ember, még egyetlen luteráuust sem égettem el, bár törvényeink ezt világo­san megparancsolják. Nagyon kevés dolog­ban hiszek a világon, de a históriában fel­tétlenül hiszek, mert az uem hazudik. Ma­gyarországon azóta van a kétség kétszrvu ár­nyéka a lelkek fehér falára rajzolva, azóta költözött be az elevenekbe is temetőbogár, amely kilyukasztja az ereket: mióta nemze­ti királyaink elmúltak. Azóta mindig baj van, mióta királyainkkal nem érezzük az atyafisá- got. Nincs egy vérceepp a királyokban, amely közös volna a iniénkével. Nincs egy közös gondolat, mely után valamennyien felemel­nénk a szemünket, miut teszem azt ama vad- ludak után néz most minden ember a Ti­számé ntéu, amely ludak téli kvártélyt men­nek ikeresni maguknak. Nincs egy szó, ame­lyet egyformán ejtene ki minden ember az országban, mióta nemzeti királyaink elmúl­tak. (Folytatjuk) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom