Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-06 / 176. (2101.) szám
6 1929 augusztus 6, fcgM. <prx<3ö-.M Vasúi épül A. •. Néger hekaíombák a Kongóban — Élelmiszerszállitók holttestei az utakon — Embervadászat a teketékre, akik más vidékre menekütnek — Francia irók tiltakozása a francia katonák bruiatitása ellen — Hogyan épit a civilizáció 1929-ben A francia Koago egyik szomorú nevezetessége hogy ott a gépeket még mindig, az élet mindéi vonalán, emberi erő helyettesíti. Persze, nen francia erő, hanem — néger erő. A bensziilöttel fejeteteje és háta a Kongo-vidék teherautója karja az emelődaruja. Brazzevilie és Point-Noii között, Mayumbo vidékén... ahol vasútépítés folyik, az emberi kihasználás olyan megdöbbente esetei találhatók, amelyek nemcsak az arra utazé francia irók, hanem magának a tartomány kormányzójának, Antonettinek tiltakozását is kiváltották. Különösen tragikus az élelmiszerhordók sorsa. Minthogy Mayumbo nagyon messze van a forgalmas helyektől, a fekete szolgáknak egész légiója! kellett Szolgálatba állitani. Minden munkásra é6 kézművesre két szolga jut, akiknek évente legalább félmillió porció élelmiszert kell rendeltetési helyére cipelni. Andró Gide, Albert Londres és Róbert Poulaine utazgattak ezen a vidéken, látták ezt az embertelen sorsot és Párieba való visszatérésükkor első dolguk volt a fekete „rabszolgák" nyomorúságát egész valójában feltárni és a minisztériumok tudomására hozni De az ő leírásukból értesült a nagyközönség is e páriák sorsáról. Élénk színekkel festették meg a Mayam- bo vidék képét, amelyen a benszülöttek rohannak, negyven nap alatt ezer kilométert kell megtenniük, meredek és keskeny hegyi ösvényeken harminc kilogramm élelmiszerrel vagy épitési anyaggal a hátakon, rekkenő trópusi hőségben. Kétszer egymásután kell a hosszú utat bejárni ok. Először, amikor viszik az élelmiszert, aztán amikor visszatérnek. Odavezető ntjukon még csak táplálkoznak valahogy, elfogyasztanak csekély mennyiséget az ennivalóból, amelyet a munkásoknak visznek. Visszafelé vezető ütjük, azonban már pokol. Kapnak ugyan öt napra elegendő utravalót, ők azonban annyira tudatlanok és gyerekesek, hogy rendszerint az első nap elfogyasztják egész készletüket, vagy pedig útközben elcserélik mindenféle értéktelen holmiért, csillogó kövekért. Természetesen, ezt a fehéreknek kellene megakadályozni, azoknak, akik ezekért a primitív emberekért a felelősséget abban a pillanatban átvették, amikor kiragadták őket falvaikból. Egy misszionárus 1926-ban több ilyen élelrai- szerhordót talált holtan az utakon, és sok haldoklót, akik azt vallották, hogy nem kaptak az útra ennivalót. A misszionárius ekkor levelet irt a gyarmatügyi miniszternek: „Mit esznek ezek as emberek rettenetes ötjükön a Mayumbo vidékén — kérdezte a levélben — amikor a falvak lakossága elmenekült aa élelmiszerhordók rablásaitól való félelmükben? Semmit. Hol alusznak? Sehol. Fák tövében találtam ilyen áldozatokat, rettenetes állapotban, erőtlenül és lesoványodva. Fcltápász- kodtak, tovább vánszorogtak és néhány méternyire összeestek, ott pusztultak el az utón. Antonetti úrtól most majd követelni fogják, hogy rendes élelmiszerkaravánokat szervezzen. Hogyan tegye ezt, amikor nincsenek meg a szükséges eszközei hozzá. Meg kell majd elégednie azzal, hogy az utak mentén porladó halottakat elásatja." Antonetti kormányzó azonban maga ifi tisztában van a helyzettel és nagy harcot viv a francia kormánnyal a viszonyok megváltoztatásáért. Minden hiába: a vasutat épiteni kell, ki az óceánig, igy követeli Paris és a fehér civilizáció, igazán mellékes hány bárdolatlan szerecsen pusztul eL 1926-ban hatvan kilométer hosszúságban volt kész a vonal, bár a talpfákat már kilencven kilométerig lerakták, de a hitelhiány miatt félbe kellett szakítani az építést. A kormányzó sürgette a pénzt Párásból, de ott azt válaszolták: , Tovább épiteni pénz nélkül! Ez aztán újabb négercsapatok pusztulását jelentette. A kilencvenedik kilométert azonban mégis sikerült lassan j elérni, sőt Róbert Poulaine és Albert Londres híradása szerint a talpfákat már száznegyven kilométer hosszúságban lerakták. A helyzet azon- i bán mitsem változott. • Londres egyébként leírja, hogy százhárom kilo- ] gramm építőanyag szállításához csupán egy bot * és két néger feje állott rendelkezésre. ( Ez volt minden „technikai felszerelés" Az egyik j néger megmutatta „hajcsárjának ezétroncsolt ] vállát. Ennek azonban, úgy látszik, más véleménye lehetett a teherbírás végső határairól, mert, revolver hijján, hatalmas pofonnal válaszolt a * panaszra. Az óriási cementszállitmányokat két kilométer távolságra agy szállították, hogy száz métert két fekete cipelte a terhet, ekkor leváltotta őket másik kettő, a következő száz méteren pedig njra az elsők kerültek sorra. A cement ilyen módon néha nyolcvan kilométert utazik. .Valóságos munkáshekatombák! Ezek után nem csoda, ha Antonetti kormányzó a Kongó-vasút munkáit „a fegyház és a gályarabság pótlékáénak tekint. Ha valaki nem akar adót fizetni, megfenyegetik, hogy elküldik a vasúthoz dolgozni. Ez a legfélelmetesebb büntetés. A benszülőlteket, akik a vasútépítés körülményeit az igazsághoz híven elbeszélik valakinek, bíróság elé állítják. És az igazság mégis egyre jobban terjed. A falvak teljesen kiürülnek. Mindenki menekül. A franciák valóságos embervadászatot rendeznek ulánuk. Előfordult, hogy egy ilyen „vadászat," alkalmával harminc fekete férfi és nő lett tlis martaléka. „A fegyverek maguktól sülnek ef...“ — Peulefcne. Hogy a falvak ellenállását letörjék, a lakosságtól minden aprómarhát elvettek. Természetesen kártérítés nélkül. Persze, a lakosság sem tűri mindezt szótlanul. Sokszor fegyvert ragadnak, csapatokba verődnek és néhány katonát megölnek. „Tisztában kell lennünk, hogy fel akarjuk-e épiteni a vasutat vagy sem“ — mondta a kormányzó. „Bizonyos! — feleli erre André Gide. — Ameddig fekete lesz Kongóban, ameddig nem vándorolnak M valamennyien emberségesebb vidékekre, addig csak épülni fog valahogyan a Kongó—Óceán-vasút. De azután? Ha nem lesz már néger a vidéken? — Ezt a botrányt mindenesetre nyilvánosságra kell hozni, a nagy emberi nyilvánosság elé!" André Gide irta és mondta ezeket, Londres és Poulaine, mind a hárman franciák, mi lehet vájjon a véleménye erről az afrikai gyarmatpolitikáról az idegeneknek. Igazán nem csodálatos, ha egyre-másra fellázadnak nemcsak a primitív négerek, hanem a hasonló sorsra fogott intelligens arabok is. André Gide kérdésére, hogy mi lesz, ha a négerek elfogynak, már megadta a választ az a hír, amely néhány hónappal ezelőtt került a világsajtóba. A franciák kínai kulikat visznek Afrikába ....... ! A VILÁGMINDENSÉG FELÉPÍTÉSE •^miiiHiininnniiih.. A P. ML H. CIKKSOROZATA A VILÁGMINDENSÉGNEK, 1 AZ ÉLETNEK S AZ EMBERNEK FEJLŐDÉSÉRŐL írja: VÉCSES ZOLTÁN dr. Kietlen pusztaság avilágmindenség Elenyésző az anyag tömege a térhez viszonyítva — A csillagászati távolságmérték: a fényév — Annak a törvénynek megismerése után, hogy a vonzás a tömegekkel egyenes, a távolság négyzetével pedig fordított arányban áll, hozzá lehet férni az égitestek tömegének megismeréséhez, amennyiben vonzási erejüket ki lehet számítani és igy súlyúkat kilogramban ki lehet fejezni. Egypár ilyen méré^ eredményét közöljük, de itt is lépésről-lépésre haladunk előre. Csakhamar olyan borzalmas számok merülnek föl, hogy minden elképzelési lehetőség megszűnik és — sajnos — nincs semmiféle mód rá, hogy a képzelőtehetséget valamiképpen segítsük. Egységnek vezessük be a kilogramot, vagyis azt a meghatározást, hogy egy liter viz egy kg.-ot nyom. A két egység, úgy a téregység, a liter, mint a sulyegység, a kilogram, teljesen ismert és elképzelhető mérték. Ha ezeknek az egységeknek ezerszeresére megyünk át, még erről is elképzelésünk lehet: egy köbméter viz ezer kilogramot nyom. Éppen úgy elképzelhető tömegében az a vizmennyiség, amely a nagy vízvezetéki tartályokban gyülemlik össze. Egy ötven méter átmérőjű és tiz méter magas víztartályban már 20.000 köbméter viz van és ha a tartály teljesen megtelt, a benne foglalt viz súlya 20 millió kilogram. Egy köbkilométeres tartály, tehát olyan kocka, amelynek élei egy kilométer hosszúságúak, annyi vizet tartalmaz, hogy annak súlya 1,000.000,000.000 kilogramot, egy billió kilogramot nyom. Erről már nincs elképzelésünk, ilyen nagy szám jelentőségét nem tudjuk elgondolni. Hogy megköny- nyitsük a billió fogalmának fölfogását, a pénzszámlálás ismert példájára hivatkozunk. Ha egy pénztáros, aki másodpercenként öt pénzdarabot forgat ujjai között, ezt az összeget ötkoronás pénzdarabokban akarná kifizetni, mintegy 6000 esztendőn keresztül szakadatlanul kellene számolnia. Óriási tőmegüek az égitestek Már valóságos szédülést akoz az a szám, amely a föld súlyát adja meg. A földnek köbtartalma 1,082.841,320.000, kereken tehát egy billió köbkilométer, földünknek egy köbkilométere átlagban 5,600.000,000.000 kg.-ot nyom, a föld súlya tehát kereken 56 kg., hozzácsapva 23 nullát, vagyis öt és fél quadrillió. A föld pedig a legkisebb bolygók egyike, igy a Saturnus már 93-szor súlyosabb a földnél, a Jupiter pedig 310-szer és mindezeknek a bolygóknak a súlya eltörpül a napé mellett, amely 350.000-szer súlyosabb a földnél és kereken 2 quintillió kg.-ot nyom. így tehát megérthetjük, hogy a bolygók jelentékeny távolsága ellenére a nap tömege elegendő nagy ahhoz, hogy a bolygókat pályájukon megtartsa. Mig az égitestekben óriási tömegek halmozódtak föl, a naprendszer tömegei eltörpülnek azzal az óriási térrel való viszonyukban, melyben megosztva vannak. Az anyag megoszlása a térben Mostani ismereteink szerint, ha a vidám és csapongó üstökösöktől eltekintünk, naprendszerünk külső határát a Neptunus-bolygó pályája alkotja. Ha tehát gömböt képzelünk magunk elé, melynek központjában a nap áll és a gömb felületén halad végig a Neptunus pályája, akkor naprendszerünknek minden tagja benne van ebben a gömbben, ami a gömbön kívül van, az már más naprendszernek tartozéka. A Kant—Laplace-féle kozmogoniai elmélet szerint — melynek ma is igen sok hive van —■ ebben a gömbben az anyag kezdetben meglehetősen egyenletesen oszlott meg, azután az általános vonzás következtében fokozatosan csoportosult a központ körül és ebben a folyamatban szakadtak le a bolygók is. Ebben a gömbben tehát benne van az egész anyag, amit Jédkurát igénylők kérjék a Csizi lód Brőm Fürdő Prospektusát a naprendszer ma is tartalmaz és ha ennek az anyagnak sűrűségét kiszámítjuk és viszonyba hozzuk a földünket képező anyagok sűrűségével, akkor megfelelő képet kapunk arról a módról, hogy miképpen oszlik meg az anyag a világmindenségben, különösen pedig annak azon részében, amelyet naprendszerünk tölt ki. A Neptunus pályájának fél átmérője, tehát a naprendszerünket magában foglaló elképzelt gömbnek fél átmérője, 4.467 millió kilométert tesz ki. Ebből a gömb köbtartaknát kiszámíthatjuk és eredményképpen 373.000 quadrillió köbkilométert kapunk, tehát ebben az űrtartalomban oszlik meg naprendszerünk egész anyaga, amely kereken 2 quintillió kg.-ot tesz ki. Ha ez az anyag egyenletesen oszlana meg, akkor minden 0.187 köb kilométernyi űrtartalomra 1 kg. anyag jutna, vagy ha tovább redukálunk: naprendszerünk átlagos sűrűsége egy 57 méteres élekkel biró légüres kockának felel meg, amelyben egy gramnyi anyag oszlik meg. Ez rendkívül kis mérték, amire nyomban rájövünk, ha meggondoljuk, hogy ha ezt az 57 méteres élű kockát levegővel töltjük meg, akkor ennek a levegőnek a súlya körülbelül 230.000 kilogramot nyomna. Ebből látjuk tehát, hogy a naprendszerünkben fölhalmozott anyag a rendelkezésre álló tér méreteihez viszonyítva elenyészően csekély. VÍ- Te'c'on: 529—85. Telefon: 629—tA, £ FRANT. HOFFMANN >n_ kárpitos és dekoratőr un Prága-Vinohrady, Safaríkova 3. Kiubbuforok speciális előállítása saját tervek szerint — EW8 •gg rangú kivitel iet lt_ A sivár világűr lari- Fejtegetéseink után nem lehet kétséges, )tt hogy már a mi naprendszerünk is megérdemli a borzalmas pusztaság elnevezését, amelyben a a tömegeket egyesitő égitestek úgy helyezked- a nelc el, mint a Szahara óriási sivatagán a föl- n- üdítő oázisok, csak azzal a különbséggel, hogy az oázisok aránylag sokkal nagyobbak a Sza• • hara teréhez viszonyítva. Ha világos éjjelen - szemléljük a csillagos égboltozatot, amelyen néhány ezer csillagot fedez föl szabad szemünk, amelyeknek száma csillagászati távcsö- i* ben sok millióra szaporodik, úgy az az érzé* sünk, hogy a világmindenségben na.gyon sűrűn vannak egymás mellett az égitestek. Pedig ez j csak csupán illúzió, a valóság az, hogy 9 a világmindenség még borzalmasabb sivatag, mint a mi naprendszerünk. Azok a dimenziók és távolságok, amelyeket idáig megismertünk, csaknem a semmivé zsugorodnak azokkal szemben, amikkel a világmindenségben van dolgunk. A legközelebbi állócsillagnak földünkhöz való távolsága £ 200.000-szer nagyobb, mint a napnak a föld- 3 hoz való távolsága. S hogy milyen messze van* nak a legtávolabbi csillagok hozzánk, amelyeket a távcső még fölismerhet, azt exakte nem is tudjuk kifejezni, a mi fejtegetéseink szempontjából elegendő, ha azt mondjuk, hogy a ■ legközelebbi állócsillagnál talán még százszor, ]- vagy ezerszer messzebbre. t- Ezek után beláthatjuk, hogy a csillagászat nem elégedhetik meg a földi mértékkel, annak egységével, a kilométerrel, hanem más fogalommal kell operálnia és ez a fogalom az ugy- |S nevezett fényév. l' A csillagászati távolságegység j_ A legnagyobb gyorsaságok,’ amelyeket me- s chanikai utón produkálhatunk, a modern u_ ágyuk lövedékeinek sebessége. Az ilyen lövegű déknek kezdeti sebessége másodpercenként q mintegy ezer métert tesz ki, azonban ez a se- besség csigalassúság ahhoz képest, amellyel bizonyos természeti erők, mint a fény és az a elektromosság a térben tovább száguldanak. A fény gyorsasága 300.000-szer nagyobb, mint a z lövedéknek a gyorsasága, mert mig a lövedék a egy másodperc alatt ezer métert tesz meg, . addig i a fénysugár sebessége másodpercenként t 300.000 kilométer, . vagyis amíg a fénysugár a holdból eljut a föld- 1 re, egy és egynegyed percre van szüksége, R amíg a napsugár a napból a földre jut, nyolc- I percnyi utat tesz meg az űrön keresztül, nap- I rendszerünk külső határáról, a Neptunus-bolv■ góró! pedig négy óra alatt jut el hozzánk a ■ fénysugár. : A hozzánk legközelebb eső állócsillag azonL bán már három és fél fényévnyire fekszik tőlünk 1 és ha a csillagos égboltozaton a legfényesebb ; csillagoknak a fénye ötlik szemünkbe, akkor • arra kell gondolnunk, hogy az erről a fénylő csillagról kiindult fénysugár harminc évvel ez; előtt indult útjára és harminc évvel ezelőtt kül- ’ dött üzenetet hoz nekünk a világmindenségből. ' A legtávolabbi csillagokat pedig ma azon fénysugarak révén érzékeljük, amelyeket ezek a csillagok Amerika fölfedezésének időpontjában küldtek hozzánk. Mit jelentenek azonban a csillagok milliói a borzalmas térben, amelyben elhelyezkednek? Vegyük föl azt a bizonyára nem túlzott föltevést, hogy a világmindenség minden csillaga átlagban olyan messzeségben van egymástól, mint a hozzánk legközelebb eső állócsillag, tehát, három és fél fényévnyi távolságban. Tegyük föl azt is, hogy az állócsillagoknak ugyanolyan tömegük van, mint a mi napunknak — már most megemlítjük, amire később részletesen kitérünk, hogy az állócsillagok nem egyebek, mint napok — és tegyük fel azt is, hogy ezeket a csillagokat ugyanolyan bolygórendszerek veszik körül, mint a mi napunkat. Ezeknek a föltevéseknek alapján nem nehéz a következő számítást elvégezni: Ebben az esetben naprendszerünk a legközelebbi állócsillag távolságának feléig terjednek, vágyik 3500-szor távolabb volna a Neptunus pályájánál, amely naprendszerünk határa. # Hogy a világmindenség közepes sűrűségét eb- ’ ben az esetben meghatározhassuk, a rendszer egész tömegét egy 3500-szor nagyobb gömbben kellene elosztanunk s ugyanebben az arányban lenne a világmindenség sűrűsége csekélyebb, mint a naprendszeré, vagyis 43.000 milliószor lenne ritkább. Nem füzünk semmit sem ehhez a számhoz, mert egyáltalán nem érthető meg és csupán csak arra mutat rá, hogy a térhez viszonyítva a világmindenségben felhalmozott anyag elenyészően csekély, érthetetlen olyan iények számára, mint aminők mi .vagyunk, akik rendkívül koncentrált anyag világában élünk és minden funkciónkkal ehhez vagyunk kötve. Siessen előfizetni a Képes Hétre 1 11 Első szlovák ékszer-, arany- és ezösiíjyár Hl Tulajdonosok b FROSTIG TESTVÉREK Bratislava. Ferenciek tere 1. Telefon: 57. jjjl H Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. j|Í^ || Elsőrangú készítmények ékszer*, arany- és ezüstárukban K9|j|i Ej — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon U-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett PlfíH vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával sl k a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak H 5 Javításokat azonnal eaxkőzKmk UBfli R *
