Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-06 / 176. (2101.) szám

6 1929 augusztus 6, fcgM. <prx<3ö-.M Vasúi épül A. •. Néger hekaíombák a Kongóban — Élelmiszerszállitók holt­testei az utakon — Embervadászat a teketékre, akik más vidékre menekütnek — Francia irók tiltakozása a francia katonák bruiatitása ellen — Hogyan épit a civilizáció 1929-ben A francia Koago egyik szomorú nevezetessége hogy ott a gépeket még mindig, az élet mindéi vonalán, emberi erő helyettesíti. Persze, nen francia erő, hanem — néger erő. A bensziilöttel fejeteteje és háta a Kongo-vidék teherautója karja az emelődaruja. Brazzevilie és Point-Noii között, Mayumbo vidékén... ahol vasútépítés fo­lyik, az emberi kihasználás olyan megdöbbente esetei találhatók, amelyek nemcsak az arra utazé francia irók, hanem magának a tartomány kor­mányzójának, Antonettinek tiltakozását is ki­váltották. Különösen tragikus az élelmiszerhordók sorsa. Minthogy Mayumbo nagyon messze van a forgal­mas helyektől, a fekete szolgáknak egész légiója! kellett Szolgálatba állitani. Minden munkásra é6 kézművesre két szolga jut, akiknek évente leg­alább félmillió porció élelmiszert kell rendelte­tési helyére cipelni. Andró Gide, Albert Londres és Róbert Poulaine utazgattak ezen a vidéken, látták ezt az embertelen sorsot és Párieba való visszatérésükkor első dolguk volt a fekete „rab­szolgák" nyomorúságát egész valójában feltárni és a minisztériumok tudomására hozni De az ő leírásukból értesült a nagyközönség is e páriák sorsáról. Élénk színekkel festették meg a Mayam- bo vidék képét, amelyen a benszülöttek rohannak, negyven nap alatt ezer kilométert kell meg­tenniük, meredek és keskeny hegyi ösvényeken harminc kilogramm élelmiszerrel vagy épitési anyaggal a hátakon, rekkenő trópusi hőségben. Kétszer egymásután kell a hosszú utat bejár­ni ok. Először, amikor viszik az élelmiszert, aztán amikor visszatérnek. Odavezető ntjukon még csak táplálkoznak valahogy, elfogyasztanak csekély mennyiséget az ennivalóból, amelyet a munká­soknak visznek. Visszafelé vezető ütjük, azonban már pokol. Kapnak ugyan öt napra elegendő utravalót, ők azonban annyira tudatlanok és gye­rekesek, hogy rendszerint az első nap elfogyaszt­ják egész készletüket, vagy pedig útközben elcse­rélik mindenféle értéktelen holmiért, csillogó kövekért. Természetesen, ezt a fehéreknek kelle­ne megakadályozni, azoknak, akik ezekért a pri­mitív emberekért a felelősséget abban a pillanat­ban átvették, amikor kiragadták őket falvaikból. Egy misszionárus 1926-ban több ilyen élelrai- szerhordót talált holtan az utakon, és sok haldok­lót, akik azt vallották, hogy nem kaptak az útra ennivalót. A misszionárius ekkor levelet irt a gyarmatügyi miniszternek: „Mit esznek ezek as emberek rettenetes ötjü­kön a Mayumbo vidékén — kérdezte a levél­ben — amikor a falvak lakossága elmenekült aa élelmiszerhordók rablásaitól való félelmük­ben? Semmit. Hol alusznak? Sehol. Fák tövé­ben találtam ilyen áldozatokat, rettenetes álla­potban, erőtlenül és lesoványodva. Fcltápász- kodtak, tovább vánszorogtak és néhány méter­nyire összeestek, ott pusztultak el az utón. Antonetti úrtól most majd követelni fogják, hogy rendes élelmiszerkaravánokat szervezzen. Hogyan tegye ezt, amikor nincsenek meg a szükséges eszközei hozzá. Meg kell majd elé­gednie azzal, hogy az utak mentén porladó halottakat elásatja." Antonetti kormányzó azonban maga ifi tisztában van a helyzettel és nagy harcot viv a francia kormánnyal a viszonyok megváltoztatásáért. Minden hiába: a vasutat épiteni kell, ki az óceánig, igy követeli Paris és a fehér civilizáció, igazán mellékes hány bárdolatlan szerecsen pusztul eL 1926-ban hatvan kilométer hosszúság­ban volt kész a vonal, bár a talpfákat már kilenc­ven kilométerig lerakták, de a hitelhiány miatt félbe kellett szakítani az építést. A kormányzó sürgette a pénzt Párásból, de ott azt válaszolták: , Tovább épiteni pénz nélkül! Ez aztán újabb négercsapatok pusztulását jelentette. A kilenc­venedik kilométert azonban mégis sikerült lassan j elérni, sőt Róbert Poulaine és Albert Londres híradása szerint a talpfákat már száznegyven kilométer hosszúságban lerakták. A helyzet azon- i bán mitsem változott. • Londres egyébként leírja, hogy százhárom kilo- ] gramm építőanyag szállításához csupán egy bot * és két néger feje állott rendelkezésre. ( Ez volt minden „technikai felszerelés" Az egyik j néger megmutatta „hajcsárjának ezétroncsolt ] vállát. Ennek azonban, úgy látszik, más vélemé­nye lehetett a teherbírás végső határairól, mert, revolver hijján, hatalmas pofonnal válaszolt a * panaszra. Az óriási cementszállitmányokat két kilométer távolságra agy szállították, hogy száz métert két fekete cipelte a terhet, ekkor le­váltotta őket másik kettő, a következő száz méte­ren pedig njra az elsők kerültek sorra. A cement ilyen módon néha nyolcvan kilométert utazik. .Valóságos munkáshekatombák! Ezek után nem csoda, ha Antonetti kormányzó a Kongó-vasút munkáit „a fegyház és a gályarab­ság pótlékáénak tekint. Ha valaki nem akar adót fizetni, megfenyegetik, hogy elküldik a vasúthoz dolgozni. Ez a legfélelmetesebb büntetés. A benszülőlteket, akik a vasútépítés körülményeit az igazsághoz híven elbeszélik valakinek, bíróság elé állítják. És az igazság mégis egyre jobban terjed. A falvak teljesen kiürülnek. Mindenki menekül. A franciák valóságos embervadászatot rendez­nek ulánuk. Előfordult, hogy egy ilyen „vadá­szat," alkalmával harminc fekete férfi és nő lett tlis martaléka. „A fegyverek maguktól sül­nek ef...“ — Peulefcne. Hogy a falvak ellenállását letörjék, a lakos­ságtól minden aprómarhát elvettek. Természete­sen kártérítés nélkül. Persze, a lakosság sem tűri mindezt szótlanul. Sokszor fegyvert ragadnak, csapatokba verődnek és néhány katonát megölnek. „Tisztában kell lennünk, hogy fel akarjuk-e épiteni a vasutat vagy sem“ — mondta a kor­mányzó. „Bizonyos! — feleli erre André Gide. — Ameddig fekete lesz Kongóban, ameddig nem vándorolnak M valamennyien emberségesebb vi­dékekre, addig csak épülni fog valahogyan a Kongó—Óceán-vasút. De azután? Ha nem lesz már néger a vidéken? — Ezt a botrányt minden­esetre nyilvánosságra kell hozni, a nagy emberi nyilvánosság elé!" André Gide irta és mondta ezeket, Londres és Poulaine, mind a hárman franciák, mi lehet vájjon a véleménye erről az afrikai gyarmat­politikáról az idegeneknek. Igazán nem csodála­tos, ha egyre-másra fellázadnak nemcsak a pri­mitív négerek, hanem a hasonló sorsra fogott intelligens arabok is. André Gide kérdésére, hogy mi lesz, ha a négerek elfogynak, már megadta a választ az a hír, amely néhány hónappal ezelőtt került a vi­lágsajtóba. A franciák kínai kulikat visznek Afrikába ....... ! A VILÁGMINDENSÉG FELÉPÍTÉSE •^miiiHiininnniiih.. A P. ML H. CIKKSOROZATA A VILÁGMINDENSÉGNEK, 1 AZ ÉLETNEK S AZ EMBERNEK FEJLŐDÉSÉRŐL írja: VÉCSES ZOLTÁN dr. Kietlen pusztaság avilágmindenség Elenyésző az anyag tömege a térhez viszonyítva — A csillagászati távolságmérték: a fényév — Annak a törvénynek megismerése után, hogy a vonzás a tömegekkel egyenes, a távol­ság négyzetével pedig fordított arányban áll, hozzá lehet férni az égitestek tömegének meg­ismeréséhez, amennyiben vonzási erejüket ki lehet számítani és igy súlyúkat kilogramban ki lehet fejezni. Egypár ilyen méré^ eredményét közöljük, de itt is lépésről-lépésre haladunk előre. Csakha­mar olyan borzalmas számok merülnek föl, hogy minden elképzelési lehetőség megszűnik és — sajnos — nincs semmiféle mód rá, hogy a képzelőtehetséget valamiképpen segítsük. Egységnek vezessük be a kilogramot, vagyis azt a meghatározást, hogy egy liter viz egy kg.-ot nyom. A két egység, úgy a téregység, a liter, mint a sulyegység, a kilogram, teljesen ismert és elképzelhető mérték. Ha ezeknek az egységeknek ezerszeresére megyünk át, még erről is elképzelésünk lehet: egy köbméter viz ezer kilogramot nyom. Éppen úgy elképzelhető tömegében az a vizmennyiség, amely a nagy vízvezetéki tartályokban gyülemlik össze. Egy ötven méter átmérőjű és tiz méter magas víz­tartályban már 20.000 köbméter viz van és ha a tartály teljesen megtelt, a benne foglalt viz súlya 20 millió kilogram. Egy köbkilométeres tartály, tehát olyan kocka, amelynek élei egy kilométer hosszúságúak, annyi vizet tartalmaz, hogy annak súlya 1,000.000,000.000 kilogra­mot, egy billió kilogramot nyom. Erről már nincs elképzelésünk, ilyen nagy szám jelentő­ségét nem tudjuk elgondolni. Hogy megköny- nyitsük a billió fogalmának fölfogását, a pénz­számlálás ismert példájára hivatkozunk. Ha egy pénztáros, aki másodpercenként öt pénz­darabot forgat ujjai között, ezt az összeget öt­koronás pénzdarabokban akarná kifizetni, mintegy 6000 esztendőn keresztül szakadatla­nul kellene számolnia. Óriási tőmegüek az égitestek Már valóságos szédülést akoz az a szám, amely a föld súlyát adja meg. A földnek köb­tartalma 1,082.841,320.000, kereken tehát egy billió köbkilométer, földünknek egy köbkilo­métere átlagban 5,600.000,000.000 kg.-ot nyom, a föld súlya tehát kereken 56 kg., hozzácsapva 23 nullát, vagyis öt és fél quadrillió. A föld pedig a legkisebb bolygók egyike, igy a Saturnus már 93-szor súlyosabb a földnél, a Jupiter pedig 310-szer és mindezeknek a bolygóknak a súlya eltörpül a napé mellett, amely 350.000-szer súlyosabb a földnél és ke­reken 2 quintillió kg.-ot nyom. így tehát meg­érthetjük, hogy a bolygók jelentékeny távolsá­ga ellenére a nap tömege elegendő nagy ah­hoz, hogy a bolygókat pályájukon megtartsa. Mig az égitestekben óriási tömegek halmo­zódtak föl, a naprendszer tömegei eltörpülnek azzal az óriási térrel való viszonyukban, mely­ben megosztva vannak. Az anyag megoszlása a térben Mostani ismereteink szerint, ha a vidám és csapongó üstökösöktől eltekintünk, naprend­szerünk külső határát a Neptunus-bolygó pá­lyája alkotja. Ha tehát gömböt képzelünk ma­gunk elé, melynek központjában a nap áll és a gömb felületén halad végig a Neptunus pá­lyája, akkor naprendszerünknek minden tagja benne van ebben a gömbben, ami a gömbön kívül van, az már más naprendszernek tarto­zéka. A Kant—Laplace-féle kozmogoniai elmé­let szerint — melynek ma is igen sok hive van —■ ebben a gömbben az anyag kezdetben meg­lehetősen egyenletesen oszlott meg, azután az általános vonzás következtében fokozatosan csoportosult a központ körül és ebben a folya­matban szakadtak le a bolygók is. Ebben a gömbben tehát benne van az egész anyag, amit Jédkurát igénylők kérjék a Csizi lód Brőm Fürdő Prospektusát a naprendszer ma is tartalmaz és ha ennek az anyagnak sűrűségét kiszámítjuk és viszonyba hozzuk a földünket képező anyagok sűrűségé­vel, akkor megfelelő képet kapunk arról a módról, hogy miképpen oszlik meg az anyag a világmindenségben, különösen pedig annak azon részében, amelyet naprendszerünk tölt ki. A Neptunus pályájának fél átmérője, tehát a naprendszerünket magában foglaló elképzelt gömbnek fél átmérője, 4.467 millió kilométert tesz ki. Ebből a gömb köbtartaknát kiszámít­hatjuk és eredményképpen 373.000 quadrillió köbkilométert kapunk, tehát ebben az űrtarta­lomban oszlik meg naprendszerünk egész anya­ga, amely kereken 2 quintillió kg.-ot tesz ki. Ha ez az anyag egyenletesen oszlana meg, akkor minden 0.187 köb kilométernyi űrtarta­lomra 1 kg. anyag jutna, vagy ha tovább re­dukálunk: naprendszerünk átlagos sűrűsége egy 57 mé­teres élekkel biró légüres kockának felel meg, amelyben egy gramnyi anyag oszlik meg. Ez rendkívül kis mérték, amire nyomban rá­jövünk, ha meggondoljuk, hogy ha ezt az 57 méteres élű kockát levegővel töltjük meg, ak­kor ennek a levegőnek a súlya körülbelül 230.000 kilogramot nyomna. Ebből látjuk te­hát, hogy a naprendszerünkben fölhalmozott anyag a rendelkezésre álló tér méreteihez vi­szonyítva elenyészően csekély. VÍ- Te'c'on: 529—85. Telefon: 629—tA, £ FRANT. HOFFMANN >n_ kárpitos és dekoratőr un Prága-Vinohrady, Safaríkova 3. Kiubbuforok speciális előállítása saját tervek szerint — EW8 •gg rangú kivitel iet lt_ A sivár világűr la­ri- Fejtegetéseink után nem lehet kétséges, )tt hogy már a mi naprendszerünk is megérdemli a borzalmas pusztaság elnevezését, amelyben a a tömegeket egyesitő égitestek úgy helyezked- a nelc el, mint a Szahara óriási sivatagán a föl- n- üdítő oázisok, csak azzal a különbséggel, hogy az oázisok aránylag sokkal nagyobbak a Sza­• • hara teréhez viszonyítva. Ha világos éjjelen - szemléljük a csillagos égboltozatot, amelyen néhány ezer csillagot fedez föl szabad sze­münk, amelyeknek száma csillagászati távcsö- i* ben sok millióra szaporodik, úgy az az érzé­* sünk, hogy a világmindenségben na.gyon sűrűn vannak egymás mellett az égitestek. Pedig ez j csak csupán illúzió, a valóság az, hogy 9 a világmindenség még borzalmasabb sivatag, mint a mi naprendszerünk. Azok a dimenziók és távolságok, amelyeket idáig megismertünk, csaknem a semmivé zsu­gorodnak azokkal szemben, amikkel a világ­mindenségben van dolgunk. A legközelebbi ál­lócsillagnak földünkhöz való távolsága £ 200.000-szer nagyobb, mint a napnak a föld- 3 hoz való távolsága. S hogy milyen messze van­* nak a legtávolabbi csillagok hozzánk, amelye­ket a távcső még fölismerhet, azt exakte nem is tudjuk kifejezni, a mi fejtegetéseink szem­pontjából elegendő, ha azt mondjuk, hogy a ■ legközelebbi állócsillagnál talán még százszor, ]- vagy ezerszer messzebbre. t- Ezek után beláthatjuk, hogy a csillagászat nem elégedhetik meg a földi mértékkel, annak egységével, a kilométerrel, hanem más foga­lommal kell operálnia és ez a fogalom az ugy- |S nevezett fényév. l' A csillagászati távolságegység j_ A legnagyobb gyorsaságok,’ amelyeket me- s chanikai utón produkálhatunk, a modern u_ ágyuk lövedékeinek sebessége. Az ilyen löve­gű déknek kezdeti sebessége másodpercenként q mintegy ezer métert tesz ki, azonban ez a se- besség csigalassúság ahhoz képest, amellyel bizonyos természeti erők, mint a fény és az a elektromosság a térben tovább száguldanak. A fény gyorsasága 300.000-szer nagyobb, mint a z lövedéknek a gyorsasága, mert mig a lövedék a egy másodperc alatt ezer métert tesz meg, . addig i a fénysugár sebessége másodpercenként t 300.000 kilométer, . vagyis amíg a fénysugár a holdból eljut a föld- 1 re, egy és egynegyed percre van szüksége, R amíg a napsugár a napból a földre jut, nyolc- I percnyi utat tesz meg az űrön keresztül, nap- I rendszerünk külső határáról, a Neptunus-bolv­■ góró! pedig négy óra alatt jut el hozzánk a ■ fénysugár. : A hozzánk legközelebb eső állócsillag azon­L bán már három és fél fényévnyire fekszik tőlünk 1 és ha a csillagos égboltozaton a legfényesebb ; csillagoknak a fénye ötlik szemünkbe, akkor • arra kell gondolnunk, hogy az erről a fénylő csillagról kiindult fénysugár harminc évvel ez­; előtt indult útjára és harminc évvel ezelőtt kül- ’ dött üzenetet hoz nekünk a világmindenségből. ' A legtávolabbi csillagokat pedig ma azon fénysugarak révén érzékeljük, amelyeket ezek a csillagok Amerika fölfedezésének időpontjá­ban küldtek hozzánk. Mit jelentenek azonban a csillagok milliói a borzalmas térben, amely­ben elhelyezkednek? Vegyük föl azt a bizo­nyára nem túlzott föltevést, hogy a világmin­denség minden csillaga átlagban olyan messze­ségben van egymástól, mint a hozzánk legkö­zelebb eső állócsillag, tehát, három és fél fény­évnyi távolságban. Tegyük föl azt is, hogy az állócsillagoknak ugyanolyan tömegük van, mint a mi napunk­nak — már most megemlítjük, amire később részletesen kitérünk, hogy az állócsillagok nem egyebek, mint napok — és tegyük fel azt is, hogy ezeket a csillagokat ugyanolyan boly­górendszerek veszik körül, mint a mi napun­kat. Ezeknek a föltevéseknek alapján nem nehéz a következő számítást elvégezni: Eb­ben az esetben naprendszerünk a legközeleb­bi állócsillag távolságának feléig terjednek, vágyik 3500-szor távolabb volna a Neptunus pályájánál, amely naprendszerünk határa. # Hogy a világmindenség közepes sűrűségét eb- ’ ben az esetben meghatározhassuk, a rendszer egész tömegét egy 3500-szor nagyobb gömb­ben kellene elosztanunk s ugyanebben az arányban lenne a világmindenség sűrűsége csekélyebb, mint a naprendszeré, vagyis 43.000 milliószor lenne ritkább. Nem füzünk semmit sem ehhez a számhoz, mert egyáltalán nem érthető meg és csupán csak arra mutat rá, hogy a térhez viszonyítva a világminden­ségben felhalmozott anyag elenyészően cse­kély, érthetetlen olyan iények számára, mint aminők mi .vagyunk, akik rendkívül koncen­trált anyag világában élünk és minden funk­ciónkkal ehhez vagyunk kötve. Siessen előfizetni a Képes Hétre 1 11 Első szlovák ékszer-, arany- és ezösiíjyár Hl Tulajdonosok b FROSTIG TESTVÉREK Bratislava. Ferenciek tere 1. Telefon: 57. jjjl H Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. j|Í^ || Elsőrangú készítmények ékszer*, arany- és ezüstárukban K9|j|i Ej — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon U-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett PlfíH vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával sl k a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak H 5 Javításokat azonnal eaxkőzKmk UBfli R *

Next

/
Oldalképek
Tartalom