Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-01 / 172. (2097.) szám
6 1929 augusztus 1, egutftrtBfc POSTYÉNI LEVÉL Július. A Thermia étterméből kirakták az asztalokat. Egy estére koncertteremmé alakították át. Nem monumentális a terem, de pompázóan előkelő és meghitt. Azt hiszem, az egész repnblikában csak éppen itt lehet 120 koronás helyárak mellett telt házat csinálni. A szigorúan szmokingos és estélyi ruhás környezetben kimondhatatlan ott- honiassággal, csaknem házikabátban és papucsban lép a nagy művész, Tauber Richárd kamaraénekes a pódiumra. És hogyan lépked! Mintha elfelejtette volna, hogy hordágyon emelték le megérkezésekor a vaggónból. Előbb a* or- chestert dirigálja nagy élvezettel. Büszke, hogy fizikai munkát tud végezni. Aztán szembefordul a publikummal és elénekli — a legújabb slágereket. Neki szabad, őnála mindegy, hogy mit énekel. Orgánuma hasonlít pán furulyájához, mely tavasszal szólal meg erdők bozótjaiban s lágyan, duruzsolva simogatja meg a füvet, a bokrokat és az ébredő virágokat... * Egy más alkalommal Tauber a Thermia halijában alt Henny Portennel, áld már nem fürdővendég, csak látogatóba jött, mert valahogy ideszokott. Társaságukban egy szlovenszkói prépost ölt, Henny Portén kedvence, aki egy középkori francia abbé nyelvén tndja mulattatni a társaságot A terem másik végében magyar orvosok pezsgőztek. A fürdőhelyet jöttek megtekinteni. Minthogy a hangulat itt emelkedett, nem csoda, hogy rövidesen csárdásra pendertil a vidám társaság. Lassan a* idegenek is gusztus* kapnak. Megmozdul az egész terem. Néhány perc múlva körben állanak amerikaiak, angolok, németek, norvégek, svédek, a világ legtöbb nemzetének egy kis konföderációja mozog „azért is jobbra'* és „azért is balra**. A közepén Henny Portén ropja a csárdást olyan értelmesen, mint egy alföldi menyecske, — — régen volt ilyen hangulat a szigora, kicsit feszes Thermiában. * Mit kapott Lindbergh az óceánrepülésért Húsz aranyóra, több evőhésztet, egész életre elegendő ruhanemű, tíz kilogram bagó, egy ágyucső, szabadjegy minden amerikai színházba, sportpályára, vasútra és szállóba és egy eredeti Korán-kézirat a főbb ajándékok — Lindbergh-muzeum- ban helyezik el az értéktárgyakat Egy amerikai szobrász, név szerint Edgár Birecak, megnyerte a Ludowici-Caledon-egyesület nagydiját, 2000 dollárt, Lindbergh emlékművének vázlatával. Ez az emlékmű arra hivatott, hogy Lindbergh őceánrepülését megörökítse. A művész egy Lilidbergh-muzeumot szándékozik alapítani, amelyben összegyűjtenek minden ajándékot, amelyet Lindbergh hódolóitól kapott. Annak ellenére, hogy Lindbergh kalandos óceánrepülése óta már két esztendő múlt el, még mindég özönlenek a különböző ajándékok a népszerű pilótához. Ezeknek az ajándékoknak csak csekély része fér el mostani helyükön, a Yeffer- son-muzeum egyik termében. Nehéz lenne felsorolnunk azt a rengeteg formát, amelyben az emberi szeretet és csodálat kifejezésre jutott az őceánrepülés legnagyobb hősével szemben. Csak a legérdekesebbeket soroljuk itt fel. A múzeumban látlmtó például harminc darab szán- aranykulcs, ajándéka azoknak az amerikai városoknak, amelyek az ifjú ezredest díszpolgárukká választották. Számtalan érem és jelvény a világ minden tájáról, sok ezer üdvözlőirat, arany érdemrend, kitüntetés, amelyeket a világ majd valamennyi sportegyesülete ajándékozott Lind- berghnek. Ebben a múzeumban megtudhatjuk azt is, hogy a huszadik század hőse ingyen utazhatik az amerikai vasutakon, ingyen látogathatja hazájának valamennyi színházát és sportpályáját, valamint ingyen lakhat minden amerikai szállóban. Ezt igazolja az a temérdek tisztelet- jegy amely szintén a múzeumban nyert elhelyezést. A gyűjteményhez tartozik továbbá hnsz darab aranyóra, az arany- és ezüstserlegek tömege minden nagyságban és alakban, arany töltőtollak, egy nehéz, vertarany toalettkészlet, pompás ezüstedények és szervizek, légiója a repülőgép- modelleknek, aranyba, ezüstbe és platinába öntve, amelyek mind a Spirit of Saint Louis-t ábrázolják, azt a világhírű gépecskét, amelyen Lindbergh útját megtette. Rengeteg finomabbnál finomabb öltöny, kabátok, gyönyörű fehérnemüek, pizsamák, papucsok, cipők, kalapok, egészítik ki a gyűjteményt, mind a legelőkelőbb cégek ajándékai. A figyelemre legméltóbb minden ajándék között az az eredeti Korán-kézirat 980-ból, amely felbecsülhetetlen kulturális értéket képvisel Ezt Lindbergh teheráni tisztelőitől kapta. Egy spring- fieldi dohánygyár munkásai tiz kilő bagó alakjában fejezték ki hallatlan csodálatukat. Az amerikai tengerészeti minisztérium egy ágyucsövet ajándékozott Lindberghnek, amely a „Maine“ nevű hadihajóról származik. A múzeumban megcsodálhatjuk még annak a repülőgépnek a maradványait is, amelyen Blériot annakidején a csatornát átrepülte. A „Santa- Domingos" katedrális Kólóm bus-oltárának egy darabkáját is láthatjuk itt és végül egy angol alkoholellenes liga aranyplakettjét az alábbi sokat jelentő felírással: „Haladás és hírnév eredményei a tiszta életnek és következményei az alkoholtól tartózkodó életmódnak." Egy este élményei. Először szinház. Bájos, kis miniatürszinház ez, vörös bútorzattal, melyben operetteket ad elő egy nívós, német társulat. Szép időben a szabad színpadén adnak elő operákat és balletteket. Ilyenkor zsúfolásig megtelt különvonatok jönnek Pozsonyból és Briinnből. A színház után souper következik a Royal- ban, cigányszó mellett, tánccal egybekötve. Nagy árkádos ajtók nyílnak a teremből a parkra, mégis akkora a hőség, hogy lelógó karokkal ülök a székemben és tiszteletteljes bámulattal figyelem a terem közepén charlesztonozó táncospárokat. Egymáshoz szorulva, vérük verejtékével keresik meg a mindennapi örömöket. Mellettem egy joviális amerikai ur szivarokat eszik. Igen tanulságos megfigyelni. Megpörköli egy gyufával a szivar hegyét s azután jóízűen falatozik a másik végéből, mig a szemlátomást kisebbedé szivar egyszerre végleg eltűnik a szájában és utolsó maradványairól csak békés esámcsogás informálja a külvilágot. A másik oldalon egy fiatal asszony panaszolja el fájdalmait egy idősebb hölgynek. Megtudom, hogy térdeit nem képes bekajlitani. Istenem, ilyen fiatalon! Szomorú részvéttel figyelem térdiziiie- teit, melyekben sók vannak lerakódva. A következő pillanatban boldog mosollyal követ egy fiatalembert, akivel rövidesen intim tangőzásba merül. Az idősebb hölgy egy darabig utánanéz, azután kifejezhetetlen flegmával azt mondja: taknyos! és rágyújt egy cigarettára. Mit tagadjam, én is elkezdtem táncolni. Egy- egy tánc folyamán a legkülönbözőbb nyelveken kapok rövid életleirásokat. A nők javarésze elvált asszony. De van olyan is, akinek a férje Earlsbadban tart fogyókúrát. Ki megy ma csa- ládustul fürdőhelyre? Egy hoteligazgató mondta nekem, hogy a háború előtt épült szállodákat át kell alakítani, mert túlsók bennük a kétágyas szoba. Ma egyedül jönnek az emberek és élményekre vágynak. Szinte látni, mint csíráznak itt a terem lila és vörös fényében, charlesztonoz- va és fox-trotozva csintalan, bizsergő élmények. Tizenkettő után a bárban azután kifejlődnek. A Royalban csak egy társaság pezsgőzik még. Tn- catszámra vagdosnak poharakat a falhoz. — Ezek most búcsúznak, — informál a fő- pincér. A Kurszalon-bárban hangos élet folyik. A lokál kedves és intim. Cigánybanda játszik, szerpentinek és hólabdák repülnek, táncosnők tűnnek fel a teremben szemérmetlen, trópikus éghajlatból származó táncmozdulatokkal. Amikor az ember belép, máris be van félig csípve. Hol szomorú néger-melódiák érnek a füledhez, hol ütemes magvar nóták, hol bécsi dalok ringatnak iij hangulatba. Te pedig a coctailodat szürcsölöd, egy mesteri kezek által kevert aromatikus folyadékot s nem tudod, hogy a szemeden, a szájadon vagy a füleden keresztül ittasodsz-e meg. Tény az, hogy megittasodsz. S boldogan szabadul fel benned a szmokingba és kemény ingbe hiigyolált természet. Ezután egyéb lokálok következnek. Amikor a legutolsó lobujbóJ kimászok, világosodik már. Kicsit nehéz a fejem s érzem, hogy mint mozog velem a föld a világűrben. A piac előtt krumplival megrakott kocsik tanyáznak. „Adj Isten**, mondja kitűnő magyar : tájszólással egy farka,sd-vi(léki paraszt, aki ko- ; csín hozta fel a krumpliját s csendesen pipázva várja a reggelt. Beérek a parkba és egy hatalmas ezüstnyárfíi alatt leülök. S ekkor, a hajnali szürkületben csodálatos, misztikus látomásban van részem. Bicegve, el őre haji ott testtel jönnek minden t irányból emberek, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kerek tekerccsel a hónuk alatt. Nem ne- I vetgélnck, nem beszélnek egymással, hanem I Négerháboru 8 halottal és 150 súlyos sebesülttel Hogyan küzdenek a hegemóniáért az afrikai és nyugatindiai származásúak? — Véres bosszú 3 aCarvey-négera elhurcolásáért Newyork, julius 51. A néger eddig az amerikai ember szemében sem többet, sem kevesebbet nem jelentett annál a fogalomnál, melyet ez a szó takar: egy „azért mégis** emberezerii lényt, akivel nem lehet leülni egy asztalim? é« nem lehet ugyanabban a szállodában megszállni. Pár nap óta azonban a jenkiknek is tudomásul kellett venni, >gy néger és néger között különbség van, majdnem olyan különbség mint fehér és színes ember között. Legalább is egy nyugatindiai és egy afrikai néger között. A négerfaj elitje, az arisztokrácia az előbbi kategóriából, a nyugatindiai származással dicse- kedhetők köréből kerül ki, akik egyébként számban is túlsúlyban vannak. Azok, akiknek ős-bölcsője valamikor Afrikában ringott, proletárok a négerek közt, akik azonban sehogysem akarnak belenyugodni abba, hogy a négertársadalom vezetése száz százalékig a nyugatindiánusok kezében legyen. A helyzet már igen régi időktől fogva ez, azonban ez a helyzet még sohasem fejeződött ki olyan nyílt tettben, melyből a jenkik is értesülhettek volna a néger belviszonyokrót. Az utóbbi napokban aztán bőven volt alkalma az egyébként négerekkel nem sokat törődő ame- rikánusnak is foglalkozni a kérdéssel. Newyorkban ugyanis kitört a négerháboru. Három néger elrablása fényes nappal, nyílt uccán A dolgok megértéséhez szükséges tudni, hogy az afrikai négerek egyesülete a Marc Corvey Club. A nyugatindiánusokó pedig az Általános Néger Egyesület. A Marc Carvey Club ezelőtt körülbelül másfél héttel tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a tagok meglehetősen szép számban vettek részt. A közgyűlés befejezése után az afrikai négerek nagy csoportokba verődve, mentek hazafelé, élénken kommentálva a gyűlésen történteket, a többi közt a nyugatindiánusok ellen elhangzott felszólalásokat. Az egyik csoport ilyen vitatkozás közölt egyik sarkon egyszerre és váratlanul nagy tömeg ,,álta- lános“ négerrel találta magát szemközt. Az általánosak ugyanis tudták, hogy mikor van a Carhallgatag, komoly egyiittértésben haladnak egy eél felé. Egészséget és boldogságot keresnek. Az éjszaka könnyű emlékei elillannak e szót- lan, megrázó emberi osemény előtt. S eszembe jut, hogy néhány száz lépésnyire bugyborékolva törnek lel évezredek óta a földből kénes, iszapos források a természet ős ütemeiben. Ezekre az ütemekre nem lehet charlesztont táncolni. Hanem tüzet okádnak ilyen ütemekben hatat- • ■is, kupa lak u hegyek s víztömegek törnek i ven ütemekben óriási földrétegekre, elsöpörve es összezúzva maguk előtt az emberi kultúrát. A fejem felelt egy rigó álmosan kivin jóreggelt Intő. veysták gyűlése és tudták azt is, hogy merre kell a résztvevőknek hazatérniük. A következő pillanatban az történt, aminek ezek után történnie kellett. A túlsúlyban levő általánosak megragadták a carvey-négereket, a földre tepertők és alaposan helybenhagyták őket. Mindezeken felül az ütközet lezajlása után három ellen-négert kiemeltek társaik közül, aztán megkötözték és elhurcolták őket. Fényes nappal. Nyílt uocán. A legmodernebb városban, a szabadság hazájának fővárosában: Newyorkban. A dologban a legérdekesebb, hogy az ügy szé- lésre dagadt fejleményei ellenére is: a három elhurcolt négert még ma sem sikerült megtalálni. Liberty Hall 120 West, 138 Street, mint hadszíntér Mielőtt tovább mennénk, a közönséget bizonyára érdekelni fogja az a kérdés, hogy hát a rendőrség hol volt az események ilyeténképen való alakulásakor? És hogy ha már nem volt jelen, mennyiben érdekelték mégis a történtek? Igyekezett-e lépéseket tenni avégett, bogy hasonló események máskor elő ne adják magukat? Az első kérdésre felesleges felelni, a másik kettőre azonban határozott igennel felelhetünk a newyorki rendőrség nagyobb dicsőségére. A rendőrség ugyanis az eseményeket követő napon felhívást tett közzé az amerikai négerek elterjedt és tekintélyes napilapjában, vagy nem is annyira felhívást, hanem inkább intelmet, bibliai idézetekkel bőven spékelt, emelkedett szellemű írást, mely — a viszálykodás káros voltára mutat rá, egyben pedig ab-ővó elitéi és helytelenít minden ezután netalántán még előforduló és tervbe vett villongást. Az intelem oly megható hangúra sikerült, hogy a newyorki rendőrség minden egyes tagja boldog büszkeséggel hajtotta ezután egy héten keresztül álomra fejét a néger-kérdés ilyen radikális és mégis egyszerű megoldásának tudatában. Azonban régi közmondás, hogy ember tervez.... Mialatt a rendőrség édes és megérdemelt nyugalmát, nemkülönben lelkiismeretét mi sem zavarta a négereket illetően, a carvey-sták lázasan dolgoztak annak a haditervnek a kifőzésén, mely az elszenvedett sérelmet volt hivatva megtorolni. Ilyen módon történhetett meg az a hallatlan eset, hogy a rendőrség bölcs és megfontolt hangú Intelme ellenére is egy szép napon az általánosak főfészke, pontosan: Liberty Hall 120. West 13S. Street, hadszíntérré változott... 1500 néger és 1000 négerasszony megindul a najy leszámolásra A haditerv szerint minden valamirevaló carvey négernek fegyvert kellett, fognia. Ennek következtében a meghatározott napon 1500 néger és 1.000 négerasszony indult az általánosak ellom puskákkal, hosszú fa- és vasvillákkal, botokkal és kövekkel felfegyverkezve. ügy látszik, hogy az ellenpárt is megszüli a- j tohatta a készülődést, mivel Liberty Hallban több imnt ezer általános néger várta ugyancsak hasonlóképpen felfegyverkezve a támadókat. A többi percek alatt történt A carveysták részéről üdvözléskép eldördült az első sortüz, amire az általánosak hasonló módon köszöntek vissza. A tüzelés kis megszakításokkal közel félóráig tartott. Liberty Hall jelzett része rövid idő alatt olyan lett, mint a valóságos hadszíntér. Sebesültek ée néger-holttestek torlaszolták el a 138. Streetet. Közben — pedig szinte hihetetlenül hangzik — a rendőrök is megérkeztek a csatamezére, akkor azonban már óriási pusztítást vittek véghez egymásban a négerek. Az ostromlók éppen a rendőrök megérkezésekor nyomultak be az „ellenség** helységébe és kezdték onnan az ablakokon keresztül kidobálni az ott-tartózkodókat. <• Ekkor már olyan elkeseredetten folyt a harc, hogy a rendőrség felszólítása a rend helyreállítása érdekében teljesen süket fülekre talált. Végre is tűzoltóknak kellett jönni, akik aztán gözfecsekendőikkél lehűtötték a harcban forró kedélyeket. Mikor valamennyire is lecsillapodott a négerháboru, összeszámlálták a halottakat ée a sebesülteket. A csata színhelyén összesen nyolc halálos és százötven súlyosan sebesült áldozatot találtak. North-Plattából kikergették a négereket A newyorki háborúskodással egyidőben egész Amerika területén voltak kisebb-nagyobb négermozgalmak. Az egyik ilyen négerháborunak North-Plattá- ban szomorú következményei vannak. Egyik megsebesített néger pisztolyával a tömeg közé lőtt és véletlenül egy rendőrt talált el úgy, hogy az azonnal szörnyet halt. A négert letartóztatták, azonban a város fehér lakossága annyira fel volt háborodva, hogy erőszakkal kiszabadította a rendőrgyilkos négert a fogdából és meglincselte. Mivel híre ment, hogy a fehérek dühe nem áll meg egy néger halálra kínzásánál, North Plutta minden néger lakosa elmenekült a városból. A tömeg erről értesülve, a néger negyedbe ment és kidobálta a négerházakból az összes bútorokat. A történtekkel az amerikai sajtó első helyen foglalkozik, annyival is inkább, mivel még mindig tartani lehet hasonló eseményektől. RÁDIÓMŰSOR aglBMBaWM—W—BBMBtW'WIIM SZOMBAT PRÁGA: 11.30 Gramofon. 12.00 és 16.55 Zenekari hangverseny. 16.30 Zongora szerzemények. 18.05 Német előadás: Régi zongoraszerzők. 19.20 Vig óra. 21.00 Fuvószene. 22.25 Jazzband Joa- chimsthalbóL — POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.20, 18.00 Hangversenyek. 13.15 Magyarnyelvű sajtóhírek. 19.00-től prágai műsor. — KASSA: 12.00 Harangszó, utána a szalonzenekar hangversenye. 19.20—22.20 Prágai műsor. 22.20 Magyar- nyelvű sajtóhírek. 22.25 Jazzband Joachimsthal- ból. — "BRÜNN: 12.00—23.00 Mint Prága. — MÁHR.-OSTRAU: 21.00 Népszerű melódiák. 22.25 Jazzband. — BUDAPEST: 9,15 és 9.45 Katona- zene. 9.30 Hírek. 11.00 Nemzetközi vizjelzőszolgá- lat. 12.00 Déli harangszó, utána gramofon. 12.25 Hirek. 12.35 A hangverseny folytatása. 13.00 Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 14.30 Hirek, élelmiszerárak. 16.00 A Szociális Misszió Társulat előadása. Földy Ilus: ,A missziós leány a társadalom- ban“. 16.45 Pontos időjelzés, időjárásjelentés és hirek. 17.10 Vörös Jancsi és cigányzenekarának hangversenye. 18.10 Megyery Ella „Római éjsza- kák“. 18.30 A Székesfővárosi Zenekar hangversenye a városligeti Iparcsamok előtti zenepavil- lonból. Közrem.: Tomm Béla hegedűművész. Vezényel: Bor Dezső karnagy. 1. Wagner: Tann- háueer, megnyitó. 2. Mozart: A-dur hegedűverseny. (Előadja: Tomm Béla.) 3. Beethoven: V. (sors) szimfónia. 19.45 Vígját ékelőadás a Stúdióból. „Zenebohóco k“. Komédia három felvonásban. Irta: Zihaly Lajos. Kísérőzenéjét szerezte: Lavotta Rezső. Rendező: Hegedűs Tibor. — Az I. felvonás utáni szünetben kb. 20.20 Lóversenyeredmények. 22.00 Pontos időjelzés, időjárásjelentés és hirek. 22.20 A m. kir. Operaház tagjaiból alakult szimfónikus zenekar hangversenye. Vezényel: Zsolt Nándor. Műsor: Operarészletek. — BÉCS: 11.00 és 16.00 Hangverseny. 18.30 Kamarazene: Smetana és Mozart. 19.30 Hohlbaum Róbert müveiből. 20.15 Aubert: Fra Diavolo, opera. — ZÜRICH: 16.00, 17.15, 20.00 Hangverseny. 21.10 Dalok hárfán. 22.10 Tánclemezek. — ROMA: 17.30 Hangverseny. 21.00 La Favorita, opera. 23.30 Tánczen/\ — MILÁNÓ: 17.00 és 23.00 Jazzband. 20.30 Teli Vilmo6, Ros- sini operája. — NÁPOLY: 17.00 Hangverseny. 23.00 Jazzband. — TURIN: 21.00 A bohémélet, opera. 22.30 Tánczene. — TOULOUSE: 20.30 Zenekari hangverseny. 22.30 Tánczene. — BERLIN: 16.00 A német uszóbajnokságok első napja Breslauból. 17.30 Hangversenv. 20.00 Rádió kabaré. — STUTTGART: 16.30 és 19.00 Hangverseny. 21.45 Vidám zene. — BRESLAU: 16.20 A német uszóbajnokságok. 20.15 Zenei est. — LE1PZIG: 16.30 Sétahangverseny. 20.00 Keringők, majd kabaré és tánc. — MÜNQHEN: 16.00 és 18.00 Kamarazene. 19.30 Hangverseny. — HAMBURG: 23.00 Hangverseny. — KÖLN és LANGENBERG: 17.35 Hangverseny. 20.00 Vidám zenei est. — KÖNIGSBERG: 20.00 Zenei bohózat, utána tánczene. — LONDON: 21.30 Nagy Katonai játékok, katonazenével. — BELGRAD: 20.25 Zenekari est. 22.35 Rádió-jazz. — KRAIvÓ és KATTOWITZ: 20.30 Hangverseny Varsóból. 22.45 Tánczene.
