Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-04 / 175. (2100.) szám

12 jr :rr«i&mvs?smMRTOraunHai 1929 augusztus 4, vasárnap 46 éves Mussolini, a kovács Ha.. Hogyan lett Olaszország ura a forradalmár Mussolini, aki volt néptanító, kőműves és újságíró s hét év óta teljhatalmú vezetője az olasz királyságnak mmrnmnaxaxspiKPj^\sct9ívm^T(ssxH.'mmi£^j!^imi^gp?8mvmmsmmmmmum lusfiaiiátor Keictsrlovenazkó első és le^nag-yobb köxpont&fútéf vállaiate, Ki^SS®©* Hvieszdoaxlav könit 18. Tel. 451 S®P**T. Blőfizeíőink és Olvasóink figyelmébe l";íg^g Magyar, olasz, lengyel és román vifn- mok, Illetve atleveleb megho»s*abbit*8» végett méltóztassan&k utJeveleikes a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatafáhoí, Braíi- slava, Grössíing-n, 86. L címre bekül­deni. Á többi államokba szálé vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: i^íp-Praba II., Pansfeá - Iic« 12. III., eszközli."^! A PRÁGAI MOZIK MŰSORA Lucerna: Szünet 15-éig: Előkészületben: A komó- diáshajó. Beszélőfilm. Lidc: Nyári srácét Metró: Madame Dubarry. (Pola Negri). Svetozor: Bünös-e Mary J&cson? (Dorothy Mackail ée Milton Sills.) EMBER! HANG KS vár juár büszke, trombitás szózatot, kinek vas kedve hervadó sírok felett éljenezni, elszállt remények földelő oázisa hol vagy emberteitiotó sivatagjában? Éfcü akarónk, ez a mi szavunk, Üstökös-Messiásokat megálmodni ki mer most arsay jövendő ködéből?... Megátkozottak vagyunk gyilkos vérünk árán, jajok basája menekülő lelkünk, mely sfcré mártírként csak csendes békejobbot fgér a titokzatos jövőnek. Emberszámok ma testvér-szere tetet kér és kenyeret várunk elátkozott sivatag vándorok: ó, de nehéz a kérésünk, ó, de nehéz a Tárásunk.. Erdőházv Húgé. — Olcsóbb lett a grádoi és portorosei nya­ralás, viszont most a legkellemesebb, mert nincsen oly forrőság és kényelmes elhelye­zést biztosíthatunk penzióinkban. Vasúttal, kitűnő magyar pensióval, fürdéssel stb. 2 hét Ke. 1280.—, 3 hét Ke. 1700.— Prospektus: Lloyd utazási iroda, Kosice. (Válaszbélyeg). — Előkelő vendégek TreneséníepJic fürdőn. Lady Erskine, a varsói angol nagykövet felesége,- valamint B. Lxzce angol admirális és felesége hosz- szabb gyógy tar tózho dfisra Trencsénteplic fürdőre érkeztek és a Grand Hotelben szálltak meg. — Két magyar katonatiszt m-otorkerékpárbal- esete. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelenté- sé: Ma délelőtt Butyka Gábor százados és Ács Kornél főhadnagy motorkerékpáron Debrecenbe utazott A motorkerékpár a város közelében ed­dig meg nem állapított okból felborult e mindkét utasa súlyos sebesüléseket szenvedett A sebe­sülteket a debreceni közkőrházba szállítottak. — A cionisták az angol külügyi kormány elé terjesztik palesztinai sérelmeiket. A cio­nista világkongresszus tegnapi ülésén a zsidó fiatalság sportmozgalmának továbbfejleszté­séről tárgyaltak a delegátusok. A további vita során Sokolov élesen támadta az angol kor­mányt, amely nem teljesiti vállalt kötelessé­geit s a zsidóság jogait és jogos kívánságait nem respektálja. A kongresszus úgy határozott hogy küldöttséget meneszt Londonba s a kül­ügyi hivataltól sérelmei orvoslását kéri. — Különös autóbaleset. Besztercebányai tudó­sítónk jelenti: Szerdán délután Bruohánik Ferenc bérautós gépkocsiján Besztercebányáról Zólyom- lipose felé haladt. Pálfalva mellett az országúton egy teherkocsi állott, amint az autó a. szekér mel­lé ért, abban a pillanatban a lovak felágaskodtak s a robogó autóra ugrottak. A lovaknak nem tör­tént bajuk, az autó több helyen megsérült. A kár néhány ezer korona. — A földhitelbank kényszeregyezsóge. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonjelentése: A buda­pesti törvényszék ma tartotta meg a Földhitelbank ügyében a főtárgyalást. A bank ügyésze bejelen­tette, hogy kényszeregyezségi, eljárást kért, ami­hez a Pénzintézeti Központ hozzájárult. A bíróság a hitelezők képviselőjének meghallgatása után úgy döntött, hogy a csődeljárást beszünteti « a kény- szeregyezségi eljárást teszi folyamatba. — Uj izgalmak és bonyodalmak a tildi vad­körtefa csodája körül. Verebélyi tudósítónk jelenti: Nemrégiben hirt adott a P. M. H. ar­ról, hogy a tildi vadkörtefa tövéhez ismét nép- vándorlás indult. Ezúttal egy garamszent- kereszti asszony állítólagos látomása zaklatta fel a kedélyeket. Azt állította, hogy a Szűz Mária megjelent neki és utasította, hogy ás­son a vadkörtefa tövében, mert ott kincsek vannak a föld alatt. Az asszony fellármázta a falusiakat és ásni kezdett, de a járási főnök beszünttette az ásatást és hazakergette a né­pet. Az asszony azonban nem tudott nyugod­ni. Nemsokára ismét megjelent Tildén és fel­szólítására a falusiak újból nekiálltak a gödör­nek. Sok száz érdeklődő figyelte az ásást. Nyolc méter mélységig jutottak, amikor egy üreges részre bukkantak. Azon a helyen régi viaszgyertya-maradványokat s mellettük egy megsárgult papírdarabot. Ezt a leletet Berényi .lenő csiffári plébánoshoz vitték. A plébános kijelentette, hogy nem tartozik a könnyen hivő emberek közé, de érdemesnek tartaná az ásatást folytatni, mert valószínűnek tartja, hogy a földben templomi kegyszerekre akad­hatnak. Jelentést tesz felettes papi hatóságá­nak és intézkedést vár a továbbiakra. 1 (Saját tudósítónktól.) Mussolini 46 éves. Hét éve áll az olasz birodalom élén. Harmincki­lenc éves volt tehát, amikor az olasz királyi kabinetiroda telefonértesítésére megindult Milánóból Róma felé. Igaz, hogy Napóleon 35 éves volt, amikor a pápa a franciák császár­jává koronázta a Notre Dame gótikus ivei alatt. De akkoriban, a francia íorradolm alatt és után sokkal hamarabb lehetett karriéreket csinálni, mint manapság és egy időben Fran­ciaországban tömegesen szerepeltek a 25—30 éves tábornokok. Ezek az idők azonban már nagyon rég elmúltak és igy mai viszonylatok­ban rendkívül fiatalnak lehet mondani Olaszország diktátorát. Kevés politikusról beszélnek annyit, — pro és kontra — mint Mussoliniról, kevés politi­kusnak van olyan rengeteg fanatikus hive és annyi ellenfele, mint neki. Ma nem élünk a népszerű politikusok korszakában és egészen bizonyos, hogy egy nagystílű bokszbajnok neve nagyobb tömegeket hoz lázba, mint Briand, Poincaré, MacDonald, vagy Frank Müller neve. De Mussolini neve tömegeket fanatizál. Mussolini végeredményben ma Eu­rópa egyetlen népszerű politikusa, vagy más szavakkal: ő az egyetlen politikus, aki ma még érdekelni tudja a tömegeket A forradalmár fsa Egy kis romagnai faluban, Predappíoban született 1883 julius 29-én. Apja a falu kovács­mestere volt. Különös családi atmoszférában nevelkedett a kis Mussolini. Apja a legradi­kálisabb szocialista irányzat hive volt. Fiának a Benito nevet adta, Benito Juarez után. A mai európai közönség inkább csak Werffel híres darabjából ismeri Benito Juarez alak­ját, ezt a jelentéktelen külsejű kis öreg urat, aki olyan hallatlanul tudta fanatizálni a mexi­kói forradalmárokat Benito Juarez volt az öreg Mussolini politikai ideálja. Mindig cso­dálta benne azt a vakmerőséget és elszántsá­got, amellyel Miksa császár ellen a forradal­mat megszervezte és amellyel volt bátorsága statáriális utón agyonlövetni a Habsburg-di- nasztia sarját, Ferenc József testvérét. Radikálisan szocialista elveket hallott min­dig az apjától a kis Benito. Anyja ezzel szem­ben vallásos katolikus asszony volt és a kato­licizmus számára szerette volna meghódítani gyermekét. A szülők versengésében egyelőre az anya lett a győztes. Sikerült elérnie, hogy a kis Benito a faenzai Saleziánus Atyák isko­lájába iratkozzék be. A kolostori szellemet és fegyelmet azonban nem sokáig tudta elviselni a túlfűtött temperamentum a mindig opponá­ló, lázadó szellemű fiú. Hamarosan otthagyta a papi iskolát és a tanítóképzőbe iratkozott be. Néhány év múlva Forliban megkapta a néptanítói diplomát. Mussolini, a radikális szocialista Rövid néhány hónapig maradt csak meg ezen a pályán. Ekkor már teljesen apja ha­tása alatt állt ismét. Rendszeresen folytatta szociológiai tanulmányait és a legharcosabb szocialista irány, a forradalmi szindikalizmus hívének vallotta magát. A háborúéiőtti években a forradalmi szin­dikalizmus volt a baloldali szocialisták erő­teljes mozgalma. Georges Soréi volt a megj- alapitója ennek a szocialista iskolának. Vasútépítési mérnök volt eredetileg Soréi, azonban hamarosan a teoretikus forradalmi pályára lépett. Kissé rendszertelenül olvasott, Nietzsche tanait bizonyos fokig összekeverte Marx doktrínáival és az anarchisták elveivel. Az ő találmánya volt a híres jelszó: Action Directe, a közvetlen akció. Soréi azt az elvet hirdette, hogy a munkásság ne próbálja al­kotmányos, kompromisszumos utón érvénye­síteni törekvéseit. Soréi gyűlölte a politikát és a politikusok játékait. Az akció embere volt, a forradalmi cselekedeteket sürgette. Meggyőződése szerint csakis forradalom se­gítségével szerezhetik meg maguknak a leg­felsőbb hatalmat, a munkások szakszerveze­tét. Soréi tanítása különösen a hevesebb tem­perámén tumu latin népeknél talált számos követőre. A germán marxizmussal szemben a latin sorelizmus a liáboruelőtti évtizedek­ben rohamosan terjedt Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban. A fiatal Mussolinira mély hatással volt Soréi radika­lizmusa és talán akkor gyökeresedett meg benne az ügyes politikai manőverek megve­tése, az egyenes, energikus akció szeretete és a szindikalizált állam gondolata, amelyet ké­sőbb megvalósított. A kőműves, aki éjszaka tanul.,, Mussolini egész fiatal korában jelöltként lépett fel az egyik községi választáson. Meg­bukott és haragjában akkor összetörte a sza- vazóumát. Elitélték emiatt, ami nagyon el­keserítene. Elhagyta Olaszországot, Svájcba költözött. Életének legsúlyosabb évei ezek voltak. Beiratkozott a lausannei egyetem ál­lamtudományi fakultására és míg éjszakákon át tanult, nappal súlyos testi munkával ke­reste meg kenyerét. Gyakran mint kőmives dolgozott házépítéseknél. Vasenergiával küz­dötte végig ezeket a nyomasztó éveket és vé­gül sikeresen letette az államtudományi dok­torátust a svájci egyetemen. Emellett részt- vett a szocialista mozgalomban. Hamarosan népszerűségre tett szert a pártban, a széles látókörű, gyors elhatározásu és nagy ener­giájú fiatal politikus. Mikor a doktorátust le­tette, Luganoba ment és itt szocialista lapot szerkesztett A svájci hatóságok nem értettek egyet a lap hangjával és ezért kiutasították. Mussolini ekkor egy darabig az akkor osztrák uralom alatt álló Trentoban élt és az ottani Popolo cimü szocialista lapot szerkesztette. Később aztán visszatért Olaszországba. A fiatal Mussolini Forliban a romagnai szo­cialisták vezére lesz. Megalapítja a „Lotta di Classe“ (Oszíályharc) cimü szocialista heti­lapot. 1912-ben, amikor megindult a tripoliszi háború, lapjában állást foglalt a hadvezető­ség ellen, mire hathónapi börtönre Ítélik. A következő évben az olasz szocialista párt nagy lapjának, a milánói Avanti-nak a szerkesztője lett. A szerkesztőségi székben éri a világhá­ború kitörése. Á nagy átalakulás Ekkor következik be Mussolini nagy lelki és világnézeti átalakulása. 1912-ben még anti- militarista volt, de most úgy találja, hogy Olaszországnak részt kell vennie a háború­ban, még hozzá az antant oldalán, ügy érzi, hogy most pártkülönbség nélkül egy nagy célért kell egyesülnie az olasz nemzetnek és ez a cél: az Italia irredenta, az osztrák biro­dalom olaszlakta részeinek felszabadítása. A szocialista pártvezetőség szembehelyezkedik Mussolini elveivel, Mussolini levonja a kon­zekvenciákat, kilép a szociáldemokrata párt­ból és elhagyja az Avanti szerkesztői szobá­ját. Ekkor alapítja meg azóta híressé vált lap­ját, a Popolo d‘ Itáliát, amely még ma is a fasisztapárt hivatalos lapja és amelyet most a Duce öccse, Amaldo Mussolini szerkeszt. Ebben a lapban hirdeti először uj politikai koncepciójának, a nemzeti szocializmusnak elveit. De legfontosabb és örökké ismételt té­tele: Olaszországnak részt kell vennie a há­borúban, mert különben örökre elszalasztja azt a lehetőséget, hogy felszabadítsa az oszt­rák uralom alatt élő olasz milliókat. Amikor 1915-ben Olaszország hadat üzen Ausztria- Magyarországnak, Mussolini önként jelentke­zik katonai szolgálatra és kivonul a frontra. Rövid idő alatt tisztté avanzsál, majd súlyosan megsebesül. Mint hadirokkant kerül vissza Milánóba és újra átveszi lapjának szerkeszté­sét. Most már minden erejét a defetisták el­leni propagandára fordítja. A harc és a győzelem A háború után a nagy olasz politikai és gazdasági káosz éveiben Mussolini köré cso­portosulnak azok az elégedetlenek, akik csak egészen uj állami berendezkedés mellett lát­ják lehetőnek az olasz gazdasági és politikai élet stabilizálását. Ekkor alakul meg a fasszita párt, amelynek jelvénye a fasces, a római Mo­toroknak az igazságszolgáltatás közegeinek impozáns jelvénye. Egyre jobban növekedett a fasisztapárt híveinek száma és energiája. Mussolini nem felejtette el a Sorel-féle isko­lát: az action directe fegyverével harcolt a fennálló politikai rendszer és a pártok ellen. Ez a harc gyakran igen kíméletlen és majd­nem mindig szemelől téveszti a demokrati­kus és parlamentáris formákat. De végül is eredményre vezet. A fasisztapárt Olaszország legerősebb pártja lett, fanatizált feketeinges tömegek állnak Mussolini mögött és tőle vár­ják céljaik és terveik megvalósítását 1922 október végén az általános zűrzavarban meg­bukik: a Facta-kormány és az olasz király nem talál más módot, telefónon értesíti a milánói szerkesztőségben izgatottan várakozó Musso­linit, hogy ő a dezignált miniszterelnök. A felfegyverzett fasiszta seregek ekkor megin­dulnak Róma felé. Mussolinii pályafutását a Marcia su Roma óta most már mindenki jól ismeri. Ezalatt a hét év alatt sikerült tökéletesen megszilárdí­tania hatalmát. A demokratikus és parlamen­táris állami élet tökéletes és módszeres le­építése: a szakszervezeti állam felépítése — körülbelül igy lehetne definiálni Mussolini hétéves uralmának politikai mérlegét. Az átalakulás óriási értékes eredményeket ho­zott. Az olasz állami élet, ugy látszádc, nagyon alkalmas volt erre az átépítésre, különben nem sikerülhetett volna igy. És Mussolini nem győzi eléggé hangsúlyozni állandóan: a fasizmus kizárólag olasz produktum, az olasz élet testéhez van szabva és nem exportcikk, nem alkalmazható más áHalmokban. * Negyvenhatodilk születésmpjáin megdöb­bentően merész ivelésü karriérre tekinthet viasza Mussolini. Valószínűleg azonban sok­kal jobban érdekli az, hogy mi van még előt­te. Mert, hogy ennek a fáradhatatlan ambí­ciójú, hatalmas koncepciójú államférfiunak még igen messzemenő céljai vannak, az két­ségtelen. Az olasz politika még igen sokáig a világpolitika egyik legfontosabb tényezője lesz. Siessen előfizetni a Képes Hétre — Egy páronaániáe gyerek gyújtogatta Sal- gó község házait. Nyitrai tudósitónk jelenti: A közelmúlt* tan rövid egymásutánban hét kisebb-nagy óbb tüzeset volt a nyitramegyei Salgó községben. Mint már annakidején kö­zöltük, a jelek arra vallottak, hogy a tüzeket gyújtogatás okozza. Tegnap sikerült a gyúj­togató kilétét megállapítani egy újabb gyúj­togatás alkalmával. Dvorak Borbála estefele észrevette, hogy a padlásfeljáróhoz egy létra van támasztva. Mivel emlékezett arra, hogy a létrát nem ő tette oda, az a gyanú ébredt fel benne, hogy. tolvaj jár a padláson. Azon­nal fellármázta a szomszédokat. Közben nagy hirtelen lemászott a padlásról L. Pál hatéves kisfiú és elszaladt. Alig telt el néhány pilla­nat, a padlásról füst, majd lángok csaptaik fel. Az időközben fellármázott szomszédok nekifogtak az oltáisi munkálatoknak és sike­rült is a tüzet elfojtani, mielőtt elharapózott volna. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a hatéves fiú gyujtottta fel a padlást. A tűz nagy veszélyt rejtett magában, tekintve a nagy szárazságot és hogy a tűz kitörése idejében erős északi szél fújt. A kihallgatás során a kisfiú szepegve ismerte be, hogy az utóbbi időben történt gyújtogatásoknak ő volt a tettese. Tettének nem tudta magyarázatát adni. A jelek szerint a gyújtogató kisfiú piro- mániás s előreláthatólag kórházba fogják szállítani. — Gyújtogatás okozta tűz Zsitraujfalun. Nyitrai tudósítónk jelenti: Zsitvaujfalu közr ségben tűz ütött ki az egyik gazda házában. A tűz pillanatok alatt szétterjedt és elpusztí­totta a szomszédos tíz házat és gazdasági épü­leteket. A osendőri nyomozás során megálla­pítást nyert, hogy a gyújtogató S. József öt­éves kisfiú volt, aki a gazda udvarán elhe­lyezett szalmakazal mellett gyufával játszott, majd mikor a kazal tüzet fogott, elszaladt. A tüzokozta kár nagy s csak kisrészben té-. rül meg biztosítás révén. _ Gyilkos merénylet egy patai cigány el­len. Nyitrai tudósítónk jelenti: Piló Miklós és Piló János patai cigányok a közelmúltban bérbevették az országút mentén ültetett al­mafákat és éber szemmel őrködtek azon, hogy tolvajok ne dézsmálják meg a termést. Tegnap Piló Miklóson volt a sor, aki az estét egyedül töltötte az almafák mellett. Egyszer­re csak lövés dördült el és Piló összeesett. Röviddel később az ismeretlen merénylő egy .másik lövést is leadott az almáját féltő ci­gányra, mely szintén talált. Pilót a kora reg­geli órákban találták meg az országút porá­ban. Az egyik golyó lábába hatolt, míg a másik felsőlábszárán sebesitette meg. A osendőrség nagy eréllyel fogott a nyomozás­hoz, mely azonban eddig nem déritette fel, hogy7 ki volt a merénylet tettese. A cigányok egy szomszédfalubeli gazda ellen tettek ter­helő vallomást, aki vallomásuk szerint, előző napon almalopást kísérelt meg, azonban a cigányok elkergették. A gyanúba vett gazda kihallgatása során tagadott. Az eljárás to­vább folyik. — Gyógykezelésül az izzó kemencébe dugta gyerekeit. Varasáról jelentik: Masir Ivó Sürdic községbeli asztalos két gyermeke megbetegedett és kiütéseket kaptak. A közr ségben nem volt orvos s a gyermekek anyja a maga gyógybudománya szerint kezdte meg a gyógykezelést. A szomszédasszonytól egy kenőcsöt kapott és tetőtől talpig bekente a két gyermeket. Azután egy vékony deszkára fektette őket és betolta az izzó kemencébe, ahol éppen a kenyér sült. A különös gyógy­kezelésnek tragikus következményéi lettek. Az egyik gyerek meghalt, a másik életveszé­lyes égési sebeket szenvedett. — Gyilkos merénylet egy Windischgratz hercegnő ellen. Laibacshból jelentik: Tegnap délben a Gorádé községbeli Windischgrátz- kastély kapuja közelében különös gyilkos­sági merénylet játszódd! le. A töltés Win- dischgrátz Erzsébet hercegnő élele ellen lört, szándékát azonban nem sikerült keresztül­vinni©. A hercegnő autóturán volt és dói híj­ban hazafelé robogott. A község határában, közvetlenül a kastély kapuja előtt az utat szegélyező sürü bokrok mögül rálőttek a her­cegnő autójára. A golyó átfúrta az autó abla­kát, de nem tett nagyobb kárt a hercegnő­ben, aiká osupán az üvegszilánkoktól sebesült meg. A merénylő a sikertelen ki sér let után elmenekült az erdő fái közé, ahol a csendő­rök a késő éjszakai órákig valóságos hajtó- vadászatot rendeztek utána. A kutatás azon­ban nem járt eredménnyel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom