Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-04 / 175. (2100.) szám

; tm 9 Gömör kis paradicsomkertjében: Rozsnyófürdőn Farkas Páti diktálja az uj élettempót Itosenyőffirdő, augusztus eleje. Sohsera hittem volna, hogy a hársfaillat ennyire részegítő. A parkban vagy száz hársfa ontja a mámoritó illatot Belesüppedek egy fekvőszékbe, teli tüdővel szivom a mézszagu levegőt, hallgatom a hársfavirágok mézén or­gonáié méhrajok altató zümmögését. Ezernyi muzsikáló hang egyetlen egy altató orgona- bugássá olvad össze. A hársfák már elvirág- zóban vannak, ez az illatorgia a hervadó be­teljesedés boldog szimfóniája. Városi tüdőm megittasultan tágul, a park fenyőiből csak úgy árad a gyantaszagu ózon, a tiszta levegő éltető ereje orron, szájon, bőrön át hatol be a vérkeringésedbe, hosszuakat lélekzel, a méhzümmögésen túlról a füledbe zsong a tiz lépésnyire melletted elcsobogó patak vizének zuhatag-zugása, — van-e ennél zsongitóbb, megnyugtatóbb orvosságuk az agyonzaklatott városi idegeknek? Csendes, boldog nyári idegnirvána ez, nem érdemes most emlékezni, nem érdemes most másra gondolni, csak ez a halk illat, méhzümiúögés és zuhatag-zugás, ez maga a pihenés, az idegek szendergése, a régen-nem-érzett édességü délutáni álom, ár­nyékban, a szabad levegőn elvirágzó illatos hársfák alatt... Ez Rozsnyófürdő. / # A tulerős, tiszta erdei levegő csak az első napokon okoz olyan finom „szalonspiccet", hogy az ember mindig kész egy kis édes szun­dításra. Másnap, harmadnap már elszáll az aluszékonyság, az ember félreteheti a zseb­óráját egyrészt azért, hogy a városi időhaj­szának ezt a kis hajcsárát is kikapcsolja né­hány napra az életből, de még inkább azért, mert a zsebóra helyett hihetetlen pontosság­gal működni kezd egy másik időmérő szer­kezet: a gyomra. Az éhes farkaskölykök ét­vágyával várom az ebédjelző gongot, a gyom­rom tízperces pontosságig szabályszerűen be­mondja előre az ebéd- és uzsonnaidőt Az álmosság tünedezésével az ember moz­gást kíván. Néhány lépés a tó. A fürdőparkon átcsobogó hegyipatak vize szép négyszögletes tóba fut, a víz átmelegszik a rátüző forró nap­sugaraktól, kitűnő fürdési alkalom. Száritkoz- ni a legélvezetesebb a csónakban, hát csóna­kázunk. Meglepő, hogy a strandon jórészt csak a fürdővendégeket és a roasnyói diákságot lát- *L Rozsnyó szépei még idegenkednek a strandfürdőzéstől. A rozsnyóiak nem tudják, mfiyien nagy kincsük ez a strand. A mait évben az egész magyar sajtót be­járta az a Mr, hogy a református egyetemes egyház megveszi Gömör gyöngyét: Rozsnyó- fürdőt A református konvent rimaszombati elnökségi ülésén vetette fel a gondolatot Bácsy Gyula, akkori ruszinszkói missziói lel­kész. A fürdő tulajdonosai, Pálffy Gyula és Szoboszlay Sándor, miután maguk is értékes és odaadó hívei a református egyháznak, haj­landók a dologra és a közvélemény már a re­formátus árvaház és diakonisszaképző ottho­nának tekintette az ideális fekvésű klimati­kus gyógyfürdőt Azonban Tornallyay Margit nagylelkű adománya, aki az árvaház céljaira odaajándékozta beretkei kastélyát tárgyta­lanná tette a tervet Pálffy és Szoboszlay für­dőtulajdonosok most már kettőzött energiával láttak hozzá a vasasvizü gyógyfürdő uj tem­pójú fölvirágoztatásához. Jellemző azonban a közvélemény befolyásolhatóságára, hogy a ta­valyi újsághírek nyoma még ma is érezhető. A fürdőigazgatósághoz még most is érkeznek érdeklődő levelek a fürdő régi látogatóitól, hogy áll-e még a fürdő s nem vedlett-e át árvaházzá? Ezek a begyökeresedett hírek bi­zony elég károsan befolyásolták a kis fürdő vendégforgalmát. # Vendégforgalom? Pálffy és Szoboszlay für­dőtulajdonosok erős reménykedéssel beszél­nek az utószezon jó kilátásairól. Rozsnyó­fürdő arra van predesztinálva, hogy a közép- osztály, a kispolgárok üdülőhelye legyen. Ezért a jó időjárásban bizva, augusztusra és szeptemberre épp az ilyen vendégek fogadá­sára rendezkedtek be s erre az időre a napi teljes panziót harminc koronában állapították meg. Rozsnyőfürdőnek különben hűségesen visz- szatérő vendégei vannak. Most is itt van egy előkelő pozsonyi család, mely évek óta Rozs- nyófürdőn nyaral. # Egy vasárnap végignéztem Rozsnyófürdő életét. Parasztszekereken, „bricskákon" tu­catjával jönnek a falusiak fürödni a vasas für­dőbe. Messziről, egy napi járóföldről is jönnek segítséget keresni holmi reumatikus bajok ellen. Valami tiszteletreméltó szent makacs­ság hajtja ide őket, bizonyos naiv néphit a fürdés gyógyerejében. Délután katonazene szól. Az asztalokon mindenütt sör. Csodálkozom, hogy itt Gömör- ben is áttértek már az emberek a borról a sörre. Az arany valutáról az aprópénzre. De rövidesen megcryőződhettem, hogy a kirándu­lók nagyrésze gömöri lakó, de nem gömöri származású s a szabad természet és a sör iránti rajongásukat más tájakról hozták ma­gukkal A magyarok jobban szeretik vasár­nap délután a kávéház füstjét, mint az erdők és hegyek tiszta levegőjén való bolyongást. Órákig tépelődöm ezzel a furcsa gyanúval s közben köröskörül fogy a sör. De estére mégis befut néhány autó, rimaszombati kirán­dulók jönnek a szádellői völgyből. No végre! ők már bort fogyasztanak. Magyarok. Prágában letartóztatták a kommunista vállalatok főadminisztrátorát A fiaskóval végződött vörösnapnak a bíróság előtt lesz folytatása Prága, augusztus 8. A kommunáét^ párt| törvénybe ütköző röpiratokat terjesztettek. törvényhozói kártérítési pert dadtttanak a i A közíbiztonsági hatóságok a rendőrséget és csehszlovák kincstár ellen, ment meghiúsí­totta egy vörÖKrtapra szódé röplap kimyoana- tását és m-ogafeadályozta, hogy Ham képvi­selőnek egyik képviselőházi beszédét röpiralt- ban terjeszthessék. A rendőrség a röpirat terjesztésének beálMtásáit azzal indokoltba), hogy ezzel a röpirattal & kommunisták a be­tiltott Ruldé Právot akarták pótolni. A per iránt .politikai körökben óriási az érdeklődés, ment páratlan a maga nemében, amennyiben ilyen kártérítési pert az éHamkinostár ellen még senki sem indított. A kommunista képviselők több interpellá­ciót nyújtanak be a kormányhoz a letartózta­tottak ügyében. A kommunisták által rende­zett vőrösnap itedijesen csődöt mondott, sőt a Svato Novickén két hét éta sztrájkoló bányá­szok tüntetőén épp augusztus 1-én léptek is­mét munkába. Az augusztus 1-i vőrösnap elő­készülése több bűnvádi eljárást is vont maga után és ■>. a bíróságok a közeljövőben már tárgyalni is fogják azon kommunisták bűnügyeit, akik illegális népgyüléseket tartottak, vagy csendöraéget még péntekem, szombaton és vasárnap is készültségben tartják, mert nincs kizárva, hogy a kommunisták a vasárnapi munkaszünetet használják fed arra, hogy egyes helyeken kisebb-nagyobb tüntetéseket rendezzenek. Tegnap délelőtt a kairiini kommunista köz- pontibam detektívek házkutatást tartottak. A detektívek az ott .talált személyeket igazoltat­ták és ez alkalommal megállapították, hogy a kommuni sta nyomdavállalatok fő admi­nisztrátora egy StrömeT nevű birodalmi német, aki munkaengedély nélkül volt al­kalmaztatásban. A detektívek Síromért le­tartóztatták és beszállították a rendőrségre. Kihallgatása alkalmával megállapítást nyert, hogy erre a helyre a középeurdpai kommunista központ állította. Feladata az volt, hogy a csehszlovákiai kom­munista vállalatokat megtisztítsa a „nem tiszta" elemektől. Strömer ennek a feladatá­nak eleget is tett. amennyiben mindazoknak, akiknek szociáldemokrata múltjuk volt, fel­mondott. Uraim, Önök tanaim, hogy a gyémánt, melyet eladok — hamis!,.. Szenzációs szélhámosság Varsó legelőkelőbb klubjában — Mikor a hamisítványnak mondott drágakő valóban hamisítvány Varsó, augusztus 3. A lengyel főváros mágnás-köreit még mindig erős izgalomban tartja egy határozottan szellemes szélhámosság, mely pedig már közel két hete ját­szódott le egyik legelőkelőbb varsói klubban és amelynek áldozata: P. gróf, a lengyel arisztokrácia legismertebb tagja. .... P. gróf, aki rendkívül gazdag ékkőgyüjte- ménnyel rendelkezik, nemrégiben a fent említett klubban megismerkedett egy úrral. aki menekült orosz katonatisztnek és kozákhetmannak mondta magát. Ismerkedésük nem lépte túl a szokásos klub- érintkezések határait és mindössze abból állott, hogy a hetman, valahányszor meglátta a grófot, barátságosan biccentett, mire a gróf hasonló ba­rátságosan intett vissza fejével. Ez volt a gróf és a hetman közti barátság álla­pota egészen addig a napig, melyen a hetman először jelent meg a klubban, az egész történet tengelyét alkotó gyűrűvel kezén. A gyűrű maga nem volt különös. Arany volt, keleti pompaezeretettel agyondiszitve, de mégsem olyan, mint amilyen a grófhoz hasonló ízléssel rendelkezőket is bámulatra késztet Ellenben a gyűrű kővel ... Óriási, büszkén villanó, „kék-gyémánt" volt a gyűrűbe forrasztva, ékkő, mely vagyont kép­visel tulajdonosa számára. ... Olyan műgyűjtő, mint Pr. gróf, az első má­sodpercben látta, hogy a kékgyémánt nem lehet hamisitvány - Ettől a pillanattól kezdve mintha kicserélték volna a két futólagos ismerőst: a gróf igyekezett állandóan a hetman közelében lenni, hogy legalább nézhesse a gyűjtő szenvedélyes­gégével a követ, melyről még nem is sejtette, hogy miként tudja megszerezni. Mert az az első látásnál eltökélte, hogy a követ minden feltétellel megszerzi. __Egy ízben aztán, mikor már nem bírta to­vább titkolni, hogy mennyire vágyik a drágakő után, hirtelen a hetmanhoz fordult: — A bisnjján levő gyűrű tetszik nekem. Nagyon örülnék ha gyűjteményembe brdnám sorozni. A hetman felemelte kezét, mosolyogva fordí­totta meg azon a gyűrűt, hogy a kő szikrája a gróf szemébe villanjon, majd elnevette magát: — Hát ezó se róla, nékem is tetszik a kő.... Csak egy baj van, az, hogy — hamis... Egy kettérepesztett 200.000 zlotys csekk •. • Egy másodpercre csend szakadt a klubtagok közé, aztán a hetman folytatta, miután mélyet szívott szivarjából: — Hogy én hordom, az tisztán azért van, mert régi kedves emlék. És meg kell vallani, hogy ki tűnőén sikerült imitáció. A továbbiak során aztán elmondta még, hogy egy indus maharadzsától kapta a gyűrűt emlék­be azért, mert egyik enrópai világfürdőben megmentette a visbefuliástól. Csak később sült aztán ki, hogy a maharadzsa köve — hamis. A hetman leleplezése után azonban a gróf meg­lepő kijelentést tett: — Én meglehetősen ismerem a drágaköveket és kijelentem, hogy e* a gyémánt — nem hamis. Bármilyen összegű fogadást ajánlok és a fogadóst döntse el ékszerészem, Varsó leghíresebb ékkő szakértője. A hetman megint mosolygott és lehúzta ujjáról a gyűrűt. — Tessék — nyújtotta a grófnak —, fogadás nélkül átadom, a szakértői szemle céljából. Azt azonban nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy az sem fog mást mondani tudni róla, mint ón, hogy tudniillik: hamis. A gróf kezébe fogta a gyűrűt, sokáig gyönyör­ködött játékában, majd ujjára húzta. Ezzel egy­időben zsebébe nyalt, kivette csekkönyvét és kitöltött abban egy csekklapot 200.000 zlotyról. — Bár úriemberek között vagyunk — nyújtotta a hetman felé a csekket —, mégis korrektebb el­járásnak tartom, hogy ilyen, tekintélyes érték átvételénél szigorú kereskedelmi szabályokhoz kössük magunkat. Ea a csekk legyen a fedeaet a kőre, míg nálam lesz a. szakértői véleményadás végett. A hetman kezébe fogta a csekket és keikére­pesztette. — Ugyan grófom, mit komplikáljuk a helyzetet ezzel a felesleges óvatossággal? Vigye csak bátran el a gyűrűt és ha szakértője véleményt mondott — hozza vissza ... Uraim, önök a tanúim !. *. P. gróf még a következő napon beállított házi ékszerészéhez és szakértőjéhez a gyűrűvel, melyet szó nélkül a szakértő elé helyezett. Az meglepetésében felkiáltott: — Hol vette gróf nr ezt a gyönyörű kékgyé­mántot? Részint még nem vettem meg — felelt a gióí megfontoltan —, részint pedig ez a gyémánt — nem gyémánt. Csak igen ügyes hamisítvány. Az ékszerész hitetlenül rázta meg fejét, feb kapta a gyűrűt, üveget vágott vele, vizsgálta min­den oldalról, kipróbálta színjátékét, aztán pár perces szemle után határozott hangon jelen­tette ki: — Szó sincs róla! A legtökéletesebb kékgyé­niánt, mely prakszisom alatt keresztülment ke­zemen. Az ára.......nos keveset mondok, ha 25 0.000 zlotyra becsülöm... — Köszönöm — mondta a gróf ée ismét fel­húzta ujjára a gyűrűt, arra pedig szarvasbőr- kesztyűjét. ... A következő nap megtörtént a vétel a klubban. A gróf elmondta a szakértői szemle eredmé­nyét, (miközben újra átadta a gyűrűt a hetman- nak, aki a szokás szerint a kis ujjára húzta), — egyúttal pedig hozzátette, hogy szívesen ad száz­ezer zlotyt érte. A hetman arca elkomolyodott. — A gyűrű kedves emlékem, nem-igen akartam tőle megválni, de tekintettel arra, hogy egy ha­misítványért ekkora összeget úgysem kapnék so­ha, megvallom őszintén, hogy a vételár nagysága megtóntorit: belemegyék az üzletbe... De uraim, önök a tanúim — fordult a közelálló klubtagok felé, — hogy a gyémánt, melyet ela­dok, — hamis. Ezekkel a szavakkal a gyűrű ismét lekerült a hetmanm kezéről és a gróf kezére vándorolt. Vele egyidőben pedig egy százezer zlotys osekk a gróf zsebéből a hetmann zsebébe. Hamis! A fordulat a gyémántvásárlás ügyében hama­rabb következett be, mintsem hinni lehetne. A grófot pár napra a vásár után egy külföldi gyémántszakértő látogatta meg, akinek a gróf Örömmel mutogatta meg drágakő-gyűjteményét, természetesen a legújabb szerzeményt, a „potom áron vett" kékgyémántot is. A külföldi ránézett a gyémántra és csak futó­lag jegyezte meg: — Milyen kár, hogy ei a szép darab — hamis. — Hamis? — ugrott fel a gróf, mint akit tűvel szúrtak meg. .... Rövid disputa keletkezett a két gyűjtő között, majd a gróf fogadást ajánlott fel. Men­jenek el ahhoz az ékszerészhez, aki már látta egyszer a követ. ......... Nem kell sokáig feszíteni a közönség türe lmét: az ékszerész, mikor „újból" meglátta a gyűrűt, vizsgálóé nélkül jelentette ki: — E* a gyűrű nem az, mint amelyik a múltkor volt nálam. Ez közönséges hamisitvány....... A történt, hogy a hetman a rövid alku alatt a valódi gyűrűt kicserélte az előre elkészitett. hamisítvánnyal és igy százezer zlotyt zsebelt be a valóban hamis, értéktelen kőért. ... Az ügy annak ellenére, hogy a gróf „tudva" vásárolt „hamis" ékszert, mégis bíróság elé kerül. A további fejleményekhez tartozik egyébként az is, hogy a hetmann urat szó nélkül kigolyózták a klubból. Négy őrmester öngyilkossága Prága, augusztus 3. A Lidové Noviny jelen­tése szerint a napokban a Petfinen agyonlőtte magát egy törzsőrmester, aki az ottani katonai rádióállomáshoz volt beosztva. Egy másik je­lentés szerint Blatna községben Polivka Otto­kár harminckétéves számvevő hadnagy teg­nap éjszaka tizenegy órakor agyonlőtte har­mincéves feleségét s ezután önmagával vég­zett A brünni lap az őrmester öngyilkosságá­val kapcsolatban azt írja, hogy ez már ezév nyarán a negyedik eset, amikor egy őrmester rossz anyagi viszonyai miatt öngyilkosságot követ el. Az őrmesterek aránylag igen kis fi­zetést kapnak s ez sodorja őket az öngyilkos­ságba. A Lidové Noviny felszólítja a iiadve- zetőséget, hogy ezen a bajon sürgősen segít­sen, mert ellenkező esetben nem fog kapni továbbszolgáló altiszteket. . cSomózo»t 3 csehszlooák technika legnagyobb oiománya! 3 oezetö szönyegQzletekben kapható. Néhány nap óta Farkas Pali, a szlovenszkói ben. Ahol a színészek megjelennek, eleve- szinházjáxó magyarok felejthetetlen kedvence nebbül pezsdül az élet, élénkebb a strand, diktál uj élettempót Rozsnyőfürdőnek. Kis csengőbb a magyar dal, divatozóbb a divat. 3zinésztársasággal ütött itt tanyát s hetenként Gömör gyöngye, Rozsnyófürdő él. Kezd na- kétszer tartanak előadást a fürdő nagytermé-1 gyón élni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom