Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-03 / 174. (2099.) szám

10 1939 augusztus 3, womfc>t 10 Szir?HÁz-KönSrv-Kca>TCiRA FeldmannSándor dr.: „Idegesség és ösztönélet" (Novak Rudolf és Társa kiadása, Budapest VIII., Baross-u. 21.) A tudomány haladása szükségessé teszi a kutatások szélesebbkörü közlését és meg­ismertetését. Ez a munka sokszor éppen olyan szakavatottságot kíván, mint az elvont tudományos kutatás, mert a napi gondok között vergődő em­ber, aki mégsem akar szürkévé válni és érdeklő­déssel kiséri az orvosok klinikai munkáját, is­merni akarja annak eredményeit, főképpen pedig a maga hasznára akarja fordítani, életének megis­merésére, berendezkedéseinek biztosabbá és job- bátételére. Az érdeklődő ember rövid és érthető, a túlságos teoretizálástól mentes ismereteket kí­ván. Az ilyirányu munkák egyúttal irányitóul is szolgálnak, hogy melyek azok a tudományágak, amelyek nemcsak a szakember, hanem a kulturál­tabb néprétegek igényeit is kielégítik. Az orvosegészségügyi vonatkozások azok, ame­lyek a közönséghez leghamarabb találják meg az utat Érthető ez, hiszen a testi-lelki egészség ad­ja meg az embernek azt az erőt, mely nélkül az élet megpróbáltatásokkal teli útjait megjárni nem tudja. Világszemléletünk revíziója a lelki mechanizmusok megismerése nélkül lehetetlen. A lélekvízsgálás elemző módszere 30 esztendős pá­lyafutása alatt sok nagyjelentőségű, abszolút ér­tékű fölismeréshez vezetett. Ezeknek tudomásul­vétele az ember ismeretkörét gyarapítja és föl­használhatja életfilozófiája kialakításánál és a jövő generáció lelki bázisának kiépítésénél. E cél szolgálatában áll Feldmann Sándor dr. uj könyve, az: Idegesség és ösztönélet. Rövid fe­jezetei fáradságmentessé teszik a lélekelemző mód­szer által nyert ismeretek elsajátítását és közvet­len stilusu, élvezetes olvasmánnyá az egész köte­tet. „Nemzedékünk lelkivilága" c. fejezete bemu­tatja a ma emberét összes kételyeivel, bizonyta­lanságával, tétovázásával. Ismerteti ennek okait, ahogyan azokat a pszichoanalízis fölfedte. Egy má­sik tanulmányrészben szemmelkisérhetjük a pszi­choanalízis érdekes történelmi fejlődését, a per­spektívák tágulását s a gyógyeljárás hatalmas feljavulását. A „Nemi zavarok lelki okai" c. feje­zet tartalmazza a nemi zavarok lélekelemző meg­világítását, az ösztönélet eltorzulásait és funkció- zavarainak analitikus értelmezését. Egy érdekes eset kapcsán az analitikai terápia menetét ismer­jük meg. A ma ideges társadalmának kínzó betegségei, idegrombolé problémái találnak helyet a többi ér­dekes fejezetekben: a halálfélelem, kényszerkép­zetek, az elpirulás, dadogás, stb. lelki hátterét ismerjük meg s a gyógyulás lehetőségeit. Megem­lítésre méltó a „Sportoló nő" c. fejezet is. Számos ! társadalom- és müvészlélektani tanulmány gazda­gítja még e könyvet, mely élénk érdeklődésre tart­hat számot az intelligens olvasóközönség körében. o Hofmannstkal hattyúdala operaiihrettó. Bécsből jelentik: Strauss Richárd röviddel ezelőtt felkérte Hoímannsthalt, hogy készülő vigoperájá- nak szövegkönyvét ő Írja meg. A költő vállalko­zott erre és pár nappal halála előtt elküldte Straussnak az Arabella cimü vigopera librettójá­nak befejezett első felvonását. Másnap öngyilkos lett Hofmannsthal fia, majd a költő halálával tel- jessé vált a tragédia és most már senki sem tud­ja, vájjon Hofmannsthal mit akart Írni. A papíron csak a cim feketéink: Az utolsó szavak. o FalstafI autótaxin távozik a színről. London­ból jelentik: A Haymarket színház modern kön­tösben mutatta be a Windsori vig nők cimü vig- játékát. Falstaíf mint elegáns öreg pikerkőc jele­nik meg, kifogástalan zsakettben, szürke cilinder­rel és monoklival. A női szereplők teljesen a leg­utolsó divat szerinti toalettekben pompáznak a színpadon. A darabban szereplő korcsma asztalán egy gramofon a legújabb táncdalokat játsza. Az egyik szereplő rádiókészüléket hord magánál és az asszonyok telefonon beszélik meg a terveiket. A kritika szerint a darab őshumorát még ez av anakronizmus sem tudta agyonütni. (*) P. Udoikin súlyosan megbetegedett. Mosz­kvából jelentik, hogy P. Udofkin, a leghíresebb orosz filmrendező, aki nemrég tért vissza Euró­pából Oroszországba, súlyosan megbetegedett. Oroszországban nagy támadások érték, azt han­goztatták, hogy P. Údofkin az európai, tőke szolgá­latában áll és ezért bajkottot követeltek ellene. A kiváló rendező visszavonult a Kaukázusba és itt uj sacenáriumot irt, amit Moszkvában el is fo­gadtak. Alighogy hozzáfogott az uj film készíté­séhez, súlyos láz támadta meg. Az orvosok sze­rint állapota reménytelen. (•) Egy uj Joe Jenkins-regény. Joe Jenkins, a mester detektív, német eredete ellenére egyen­rangú vetélytársa és úgyszólván egyetlen szamba- vehető utóda a kitűnő és leleményes Sherlock Hol- mesnek, megalkotója, Paul Roscnhayn, az érdek- feszitő regények modern mestere, immár egész sor könyvet irt tele hőse kalandjaival s a német könyvpiacnak e kivételes elterjedtségnek örvendő könyveihez most egy újabb kötet járul, mely „Joe Jenkins" cim alatt a nálunk is ismert pom­pás olcsó regénysorozat „Glöckner-Bücher" 24-ik köteteként jelent meg. Mint Rosenhayn többi de- tektivregónyeiben, itt is titokzatos gyilkosság áll az események középpontjában; a szerző itt is bi­zonyságot tesz hasonlithatatlan ügyességéről, a kriminális elemnek a titokzatossal való elegyíté­sében, valamint az olvasó figyelmének lenyűgöző­dében. A könyv valóban azok közé tartozik, me­lyeket senkisem tehet le vógigolvasatlanul a ke­zéből. Az ízléses kiállítású, gazdagon illusztrált kötet, épp úgy, mint a hetenként megjelenő soro­zat összes többi kötetei, 4 korona árban kapható CeebBZlovákia összes kötiy váruaitóiná L o Zenés revü a bécsi Staatsoperben. A bécsi Staatsoper igazgatósága azzal a tervvel foglalkozik, hogy megszerez előadásra egy nagyszabású ame­rikai jazz-operettet, amelynek muzsikája komoly művészi munka és olyan zenekart igényel, ami­lyennel Becsben csak az operaház rendelkezik. Akik hallottak, azt mondják, hot / teljesen egyen­rangú Krenek zenéjével. Ezért az amerikai re­vüért egyébként a Theater an dér Wien é6 a Johann Strauss-Theater verseng egymással, azon­ban kétségtelen, hogy az állami opera fogja meg­kapni az előadás jogát. (*) Operát irt a román királynő. Mária román ] királyné irodalommal foglalkozik, Most operalib- ■ rettót fejezett be, amelynek zenéjét a bukaresti zeneakadémia igazgatója irta. Az operát már elő­re sikerült elhelyezni a párisi Nagyoperánál, amely a jövő szezőnban fogja szinrehozni. A POZSONYT M07TK MŰSORA Redoute aug. 2—4: Egy nemzet szive. Átlón aug. 2—4: Weekend menyasszony. Tátra aug. 2—5: Ébredés. Elité aug. 2—5: Berling Gösta. IS PORT­A Ferencváros 4:3 arányú győzelmet aratott Buenos Airesben . Budapest, augusztus 2. (Budapesti szer kesztőségünk telefonjelentése.) Csütörtökön délután játszott Buenos Airesben a Ferencv áros. Az eredményről a következő sürgöny érkezett a Ferencváros vezetőségéhez: „Riv erplata ellen győztünk 4:3 arányban. Félidő­ben még 3:2 arányban vezettek az argentina iák. Gólokban ki nem fejezett fölény. Min­denki pompás. Szombaton Uruguay bajnoké sapaía, a Penarol ellen játszunk/4 Nemzetközi tennisszverseny Besztercebányán Besztercebánya, augusztus 2. A nagy hírnév­nek örvendő besztercebányai tenniszgárda augusz­tus 8-tól 11-ig rendezi meg hatodik nemzetközi tenniszversenyét, amely az előjelek szerint Ítélve, nagyszabású lesz. A versenyen lebonyolítják Szlovenszkó összes bajnokságait. A verseny rendezőségnek sikerült a belföldi játé­kosokon kívül már eddig is a következő kül­földi játékosok indulását biztosítani: Révay Jó­zsef, Tihanyi Lászlóné, Baumgaríen Magda Bu­dapest, Stolarov Lodz, Lengyelország bajnoka, Luppu dr. Románia végül míg két játékost küld az osztrák szövetség is, neveiket e napokban közli. A belföldiek között eddig a következő nevezé­sek érkeztek be: Sáda Prága, Nedbálek Pozsony, Rudis dr.. Skrivánek dr., Kirsch clr., Blanár Anny, Stavelnó Brünn. Ezen kívül Szlovenszkó ismert versenyzői. A nagyfokú érdeklődés folytán a szo­bák mielőbbi lefoglalása ajánlatos az újonnan épült Národni Dómban, ahol napi teljes ellátás 35 kor. (szoba, reggeli, ebéd, vaosora) nevezések a következő címre küldendők: Bárczy Oszkár Bánská Bystrica. Telefon 177. )( Lévai sporthírek. Az LTE tenniszezői Ipoly­ságon az ottani leuniszklubot 8:5 arányban le­győzték. Léva augusztus 4-én a pöstyéni klubot látja vendégül. Augusztus 11-én a komáromi Old boy csapat játszik Lévan az itteni old boyok ellen. Közvetlen előtte az LTE vizipoló csapata az SK Bratislava csápatával fog bemutató mérkőzést ját­szani az uszodában. — Augusztus 15-én az LTE kombinált futballcsapata SK Handlova ellen ját­szik barátságos mérkőzést, A tetszetős program iránt nagy az érdeklődés a városban. )( A Hungária leszerződtette Nagyot, a Sabária hátvédjét. )( Helen Madison, egy 16 éves amerikai leány 1:08 mp-re javította a 100 méteres hölgygyors- uszás világrekordját. )( Nemzetközi tenniszverseny Ungvirott. Az UAC most rendezett nemzetközi tenniszversenyen nagyszámú nevezés volt s az eredmények is ki- elégitőek. A nevesebb eredmények a következők: Nedbálek—Luppu 6:4, 6:2, Nedbálek—Scháfer 4:6, 6:2, 6:1, Sfolarow—Sada 6:3, 2:6, 6:2, Stola- row—Boíes 5:7, 6:2, 6:4, Ruszinszkó női bajnok­ságában Iíorotvicskáné győzött Letesné ellen 6:3, 6:3 arányban. A női párosban győzött a Korot- vicskáné Lafesué pár 6:3, 6:1 arányban Böhme— Caraocsteané pár ellen. Nagy meglepetést keltett az Ungvár női bajnokságának mérkőzésein a nagyszöllősői Grosz Manci győzelme a bereg­szászi Kontyné ellen, aki eddig az ungvári baj­noki címét viselte. )( Teplitzer FK—Liben 4:2 (2:0). Libenben ját­szották le a CsAF ligabajnokságának selejtező mérkőzését, amelyet Teplitzer csak nagy nehezen tudott megnyerni. Tegnap játszott először a Tep- litzerben a Pozsonyból elkerült Csambal, aki ki­tünően bevált s különösen kiforrott technikájá­val tűnt fel. )( Magyarország vagy Csehszlovákia? Szomba­ton és vasárnap játszók lp a nagy magyar—cseh­szlovák orezágközti tenniszversenyt, amely iránt Prágában óriási az érdeklődés. A cseh sajtó ál­talánosságban a magyar tenniszezők győzelmét jósolja. A legutóbb elért nemzetközi eredmények a magyarok győzelmére engednek következtetni s különösen nagy érdeklődéssel várják Kozseluh János és Kehrling találkozását, mivel Koaseluh máma kitűnő formában van. )( Amerikai atléták Düsseldorfban. Az ameri­kai svéd és finn -atléták részvételével rendezeti nemzetközi verseny sokat szenvedett a rossz idő­járás miatt. Az eredmények meg sem közelítik a tegnapi kölni verseny eredményeit: 100 méter: Tolán 10.8 mp., 200 méter Wichman 22 mp., 400 méter Bowen 49 mp., 1500 méter Lermond 4:07.8, 5000 méter Kippel 15:24, 4-szer 100 méter: Ein­t.racht 41.2 mp., 110 méteres gátverseny: Welsciher 15.4 mp. Rúdugrás: Siurdv 4.05 méter. Gerely­vetés: Szepes 61.15 méter. Sulydobás: Hirschfeld 15.98 méter, diszkoszdobás: Kantié 47.74 méter. H középeurspsi viziufak és a munkanélküliség Irta: STERBS ADOLF igazgató a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara kereskedelempolitikai osztályának rendes tagja Pozsony, augusztus 3. Már az iskolában is azt I tanítják hogy a kérdésre, mi válassza el az orszá- ! gokat egymástól, azt kell felelni, hogy hegy- láncolatok, folyók, és tengerek. így például azt szokták mondani, hogy Magyarországot Ausztriá­tól a Lajta folyó választja el. Akik igy tanítanak és akik ily tanítás következtében ezt a feleletet adják, nem értik a nemzetgazdaságban nemzet­közi jellegének ama legfontosab momentumát, hogy a folyók az országokat nem választják el egymástól, hanem ellenkezőleg éppen a folyók, mint természetes viziutak összekapcsolják az országokat. Feladatunkhoz híven ezúttal avval a természe­tes viziuttal fogunk foglalkozni, amelyet nálunk Európában leghosszabb ideje hanyagoltak el. Minden más forgalmi eszköz fejlődött, csak éppen a viziut, amely a forgalom egyik legszerencsésebb leegyszerűsítése volna, nem fejlődött. Az államok sorsát intéző politikusok nem nagyon törődtek evvel a kérdéssel, de még maguk a nemzetgaz- dáezok sem foglalkoztak vele, pedig a közép­európai viziut kérdése ma rendkívül fontos, mert a középeurópai viziut kifejlesztése, kiépítése és a rendes forgalomnak való átadása a legszoro­sabban összefügg a munkanélküliség problémá­jával. Ha feltesszük és számítási alapul elfogadjuk azt, hogy Európában a bolsevizált Oroszországgal egyetemben liz millió munkanélküli él, amit egyébként a múltkoriban Snowden is kimutatott, akkor fejenként és naponkint tizenkét csehszlo­vák koronát kell számítani munkanélküli se­gélyekre. Ez azt jelenti, hogy Európa naponta 120 millió cseh koronát, hnvon­Csehszlovákia eqyetlen szépirodalmi képe hetilapja a Képes Hét Gazdag tartalommal jólesik meg minden csütörtökön ta 3.6, évente 43 milliárd koronát fordít a munkanélküliek segélyezésére és ha 1919-től számítva tíz évet veszünk számításaink alap­jául, akkor tiz év alatt Európa 400 milliárd koronát fizetett ki. Négyszáz milliárd koronát adott ki tehát Európa tiz év leforgása alatt anélkül azonban, hogy a leg­csekélyebb ellenértéket kapta volna, ha csak azt nem tudjuk be ellenértéknek, hogy a munkanél­küliség következtében mennyire elszaporodtak a betörők, gonosztevők és gyilkosok. A statisztika “fezen a téren valóban szomorú eredményeket mu­tat és ami a bűnözési statisztikát illeti, Európa elérte már az amerikai dimenziókat. Ezzel a problémával csak úgy lehet megbirkózni, ha Európa országai és nemzetei összefognak és a technika segítségével olyat alkotnak, ami egy csapással le teríti valamint a munkanélküliséget és a vele járó kiadásokat, úgy a bűnügyi statiszti­kát is megjavítja. Erre a nagy munkára leg­alkalmasabbnak látszik a középeurópai viziut kiépítése. Már régóta foglalkoznak a Duna-Rajna- Majna csatorna kiépítésének tervével s az euró­pai sajtó emellett más viziutak és egyéb forgalmi építkezések tervét is szellőzteti, igy például a La Manche csatorna alatti Paris-londoni vasúti összeköttetést, valamint egy olasz mérnöknek ama tervét, hogy Triesztet Pozsonnyal csatornával kösse össze. Mindenesetre megállapítható, hogy’ a viziulak jegyében élünk és hogy ezt a nagy tervet a munkanélküliség le küzdésére lehetne kihasználni. Három évvel ezelőtt már terjedelmesebb cikket irtani arról, hogy a Duna-RajnaMajna csatorná­val miképpen lehelne összekötni a Keleti tengert az Adriával, illetve a Fekete ''ingerrel. Azóta „A kanális" címmel már regény is jeleni meg erről a kérdésről. A terv megvalósítása az euró­pai munkapiacokat egy csapásra forradalmasí­taná és' • tiz milliónyi munkanélkülit ennek a hatalmas tervnek a szolgálatába állítva a milliárdnyi ki­adósokat, mint ellenérték nélküli kiadást meg­takaríthatnánk, ellenben ezt a rengeteg pénzt gyümölcsöztethetnénk aszal, hogy egyrészt meg­valósulna a hatalmas, Európát átszeli eoatenzz másrészt a munkanélküliség is megszűnne. Európa, vagy jobbanmondva az európai orszá­gok, amelyek eddig magas védővámokkal bástyáz­ták körül magukat, hatalmas fejlődésnek indulná­nak és minden bizonnyal a poltikai kérdések másodlagos kérdésekké tőrpülnének s megoldá­sukat a gazdasági helyzet hozná magával. Ez a terv egyébként Budapesten a középeurópai vizi- uti konferencián nagy tetszésre talált és ott azt a határozatot hozták, hogy a tervezetet közölni fogják az egyes országok kormányaival, valamint a népszövetséggel is. E tervvel kapcsolatosan ön­ként adódik egy másik igen aktuális terv, amely úgy Európa, mint Amerika számára a legmesz- szebbmenő konzekvenciákkal járhatna. Egy pári­si egyetemi tanár nemrégen azzal a tervvel állt elő, hogy Európa minden további nélkül tegye Amerikának azt az ajánlatot, hogy a hadiadóssá­gokat egy tollvonással töröljék Európa ée Ame­rika kettős könyvviteléből, azaz, Európa ezentúl Amerikának nem tartozik semmivel. Attól elte­kintve, hogy ez a terv kivihetetlen, mert Amerika ebbe természetesen soha sem egyezne be, ameny- nyiben mégis kísérleteznének vele európai rész­ről, az az erkölcs megsemmisítéséhez és a nem­zetközi hitel tönkretevéséhez vezetne. Ezzel szemben, ami a háborús adósságok kérdését illeti, Európa Amerikának azt indítványozhatná, illetőleg azt javasolhatná, hogy Európa Amerikának monopóliumként átengedi az európai vizinti hálózatot és az evvel szorosan összefüggő európai elektrifikálást és Amerikát kötelezné ennek tényleges keresztülvitelére, miközben Amerika haszonrészesedése esetleg 99 évre volna biztosítva. Ezek idő letelte után az összes viziut és minden Amerika részéről történt beruházás ellenszol­gáltatás nélkül Európra szállna vissza. Amerika e monopólium átengedéséért törölné az összes európai háborús adósságokat, úgyhogy Európa Amerikának nem tartozna semmivel. Amerika és Európa munkanélküli állótömegei munkához jutnának, a munkanélküliek állami segélyezése megszűnne és ezzel együtt meg­szűnne a munkanélküliség destruktív hatása is és azonfelül egy uj mentalitás alakulna ki, amely­nek két összetevője egyrészt az európai kultúra, másrészt az amerikai plutokrácia és technika volna. Kétségtelen, hogy ezek nagyszerű perspek­tívák. A legnagyobb szerepet ama reparádóe pont jáíszaná, amelyet most akárnak megállapí­tani. Evvel a tervvel az európai-amerikai koope­ráció lassanként Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát is belevonhatná gazdasági érdekkörébe. Amerika iskolázott kereskedő és ezért föltehető, hogy ceru­zával a kezében kiszámítaná a beruházások ren­tabilitását. Ha pedig úgy találná, hogy a terv kifizetődik, akkor az megvalósítható is. Abbén a percben, ha a munka egyensúlyának a törvé­nyét praktikus utón megtaláltuk, a jelen kelle­metlen kérdéseinek legtöbbje magától oldódik meg. fi világtermelés első becslései A római nemzetközi mezőgazdasági inté­sét az idei aratások statisztikáját most hoz­ta nyilvánosságra. Eszerint a világ idei ga­bonatermése a legjelentősebb mezőgazdasá­gi államok aratási eredményei szerint a mailt évi termésnél jelentősen kisebb. Ma­gyarország, Románia és Butgárország búza­termése sokkal gyengébb/ mint a múlt év­ben volt s az utolsó öt év átlagtermését sem éri el. A búzatermés csökkenésének oka el­sősorban az, hogy ezidén kisebb tertüeten vetettek búzát. A múlt évi gyenge termésnél jobb aratásról Spanyolország tesz jelentést, az eredmény azonban itt sem éri el az utolsó öt év átlagtermését. Noha a vetések állapo­táról szóló jelentések hónapokon át kedve­zőek voltak s gazdag aratást Ígértek, a du­nai államok kevésbé kedvező aratási ered­ményei miatt az európai búzatermés mégis gyenge s nem éri el a mailt évi eredményt Kanada és az Egyesült Államok aratási kilátásai jelentősen megromlottak. Az Egye­sült Államok őszi búza termése a júniusi becslésiben messze alul marad; a tavaszi bú­za a nagyr szárazság miatt nagyon erősen szenvedett s igy az aratás nem teljesiti a hozzá fűzött várakozást. Kanadában ugyan­csak gyenge az aratás. A bécsi Heller és Askonas textilcég — a bécsi Reiohispost jelentése szerint —, amely­nek a köztársaságban is több gyára van, a legközelebbi időt>en Győrben nagyszabású harisnyagyárat alapit. A gyárépületek szá­mára szükséges telkek már rendelkezésre ál­lanak s a kormány tiz évre terjedő állami kedvezményeket biztosított az uj gyári Önöm­nek. A budapesti Földhitelbank a kényszer­egyezségi eljárás iránti kérelmét a budapesti törvényszékhez benyújtotta. * A győri faipari R.-T. — a Reidispost jeJeu- tése szerint — likvidálni fog. Ismét csökkent a njalátakivitel. A statiszti­kai hivatal kimutatása szerint a csehszlovák malátaexport ismét csökkent, noha a maláta­gyárak eddig is jelentős adókedvezményeket kaptak. A malátaipar az export föllonditése érdekében szállítási tarifakedvezményeket igé­nyel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom