Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-30 / 196. (2121.) szám

8 í«29 aaggartas 30, pénéclc. ! | Augusztus ^yP %P • Péntek J iElsii tia in Ételéi! I «*a»53»-.«v. v-sasasw; a«u»\.:*£uEwres«ri ras t^^isrzmKry^^sinrcícastz' A fekete macska Ez a neve az ujj kártyajátéknak, amely a romit ledönti trónjáról — ön még mindig römizik? Kissé csodálkozva, kissé megütközve hangzik ez a kérdés a jói értesültek ajkán, ha a kávéházak terraszán, régimódi emberek romit játszanak. Természetesen csak küllőiden, mert hozzánk még nem jutott el a legújabb kártyaszenzáció, a Fekete Macska. Ma külföldön römizui annyit tesz, mint egy divatját múlt ruhát hordani, vagy egy múlt szezón- beld táncot lejteni. Tehát röviden — a Romi meg­halt, éljen a Fekete Macska. Nincs már kártyázó asszony, aki — mint régen — őrjöngene a Joker-ért, mindenki kikeresi kárly ácsom agyából, utolsót p is lant rá és félre­teszi. A mór megtette kötelességét, a mór mehet. Az uj játékban ugyanis nincs szükség az üdvöt hozó Joker-re. A Fekete Macskát egy csomag, te­hát 52 lapból álló francia kártyával játsszák. Leg­inkább négyen ülnek össze fekele-macekázni, mely esetben minden játékos 13 lapot kap. Egy ilyen parti messziről úgy fest, mintha a legszellemesebb és legizgalmasabb bridzsparti volna. Bár a bridzs-nek még a közelébe sem jut­hat, mégis érdekesebb és nehezebb a romínéi. Az első pillanatban láthatjuk, hogy- ezt az uj játé­kot. nem szerelmes szivti ifjú és nem a hollórürtü asszonyok imádója kreálta. Mert ebben a játékban a „kőr“, a szív rossz szín, amelyből az ász 8. a király 5, a dáma 4, az alsó 3, a tizes 2 és minden más kártya 1 rossz pontot számit. Az egész játék­ban csak egy, még ezeknél is rosszabb lap van, a pikkdáma. Tizenhárom rossz pontot jelent és ez a szerencsétlen szám még feketébbre festi a minden bajok és szerencsétlenségek kutforrását, a pikkdámát, aki egyébként maga a fekete macska. A többi lap nem számit semmit. Ebben a játékban arra törekszik az ember, hogy lehetőleg egy ütést se csináljon Akinek ez sike­rűi, annak 20 jó pontot Írnak be. Ha valaki egyet üt, 10 jó pontot kap. Természetesen ebben az ütésben nem szerepelhet kör. mert az már rossz pontot jelentene. A kör-kártyákat „elemdroljuk“, ami annyit tesz, hogy akkor tesszük be, ha nincs olyan színű kártyánk, mint amilyent hívtak. A kijátszott kártyát nem kötelességünk magasabb kártyával elütni (,,überelni“), de minden esetben színre szint kell adnunk, ha van. Az a szerencsétlen játékos, aki a fekete macska boldogtalan birto­kosa, szintén csak ,,smirolós“ céljaira használhat­ja a pikkdámát. A legnagyobb öröm az, ha valaki kórt játszik ki és a pikkdámát adjuk rá. Kört persze csak akkor szoktak kijátszani, ha valakinek olyan sok volt belőle, hogy nem tudott túladni rajta és más $zine már nincs. A pikkdámát viszont csak az adhatja a körre, akinek kőrje nincs, mert ebben az eseten is színre szint kell adnunk, hacsak tehetjük. A kártyákat egyenként osztjuk az óramutató irányában. Aki a játék folyamán rossz ütést volt kénytelen hazavinni, az legjobban teszi, ha a rossz kártyákat azonnal felforditva félreteszi, igy a já­ték végeztével a rossz pontokat könnyen össze lehet számolni, mert nem kel’ őket újból kikeres­ni. Az egész játékban összesen 41 rossz pont van, igy hát írás nem nagy mesterség, bárki köny- nyen ellenőrizheti, mert a feljegyzett rossz pontok összege minden játéknál 41. Mint már említettük, négyen játsszák ezt a já­tékot, de ezt nem kell olyan szigorúan venni, mint a bridzsnéL Ha történetesen csak hárman vagyunk, akkor a ketteseket kirakjuk és min­den játékos 16 lapot kap. Ha meg öt játékos van, akkor a ketteseket, hármasokat és négyeseket rakjuk ki. Ebben az esetben mindenki 8 lapot kap. A számolásnál ügyeljünk, mert kevesebb lap, kevesebb rossz pontot tartalmaz. Láthatjuk tehát, hogy az uj játékot megtanulni nem boszorkányság, mégis nehéz lesz eleinte, mert minden eddigi szokástól eltérően arra kell törekednünk, hogy egyetlen ütést se vigyünk haza. Néhány fontosabb fogást is elárulunk, pél­dául, hogy legelőször a magas körökön kell túlad­nunk, nehogy később, ha valaki kört hiv, át kell­jen ütnünk a lapot, mert igy jó csomó rossz pont­hoz juthatunk. Legelsősorban a vörösön adunk túl, de rögtön ezután attól a színtől szabaduljunk meg, ami a partnerünknek nincs, mert ha ránk kerül a hívás 6ora, könnyen a nyakunkba zúdul­hat néhány rossz pont. Sohasem hívunk olyan szint, amiből már valakinek nincs, mert az okvet­lenül vöröset ad bele, sőt a pikk-ászt és pikk- királyt ie csak abban az esetben hívhatjuk, ha a veszélyes pikk-dáma már kint van. Ez a játék mindenesetre nagy figyelmet igényel. A játékosoknak minden kijátszott lapot észben kell tartaniuk, meri csak ebből látják, hogy i'ni fenyeget még. A romit a rosszmájuak ,.idióta- bricJzs“-nek nevezték el. A römijátékosok azon­ban megmond hálják, hogy ripin szolgált rá erre a cfiaf névre, mert itt sem a szerencsén múlott minden, nagy szerep Jutott az emlékezőtehetség­Á világ leggazdagabb népe az indián nép, amelyről kiderült, hogy nincs kihalólétben, hanem szaporább mint a fehér amerikai A washingtoni Indian-Bureau most adott ki sta­tisztikát az amerikai indián törzsek helyzetéről. Ez a statisztika több szempontból igen érdeires megvilágításba helyezi e nér> életét. Elsősorban is kiderül belőle, hogy téves az a sokszor hangoz­tatott felfogás, mintha az indián nép kihalófél­ben lévő fajta lenne. Míg 1870-ben csak 300.000 indián élt az Egyesült Államok területén, 1928- ban 350.000 volt a számuk. Születési arányszámuk feltűnően jobb, mint Amerika fehér lakóié. A múlt évben 1090 indiánra 27.5 születés esett, mig ugyanennyi fehérre csak 22.5. Ezzel szemben vi­szont a halálozás az indiánoknál ötven peroenttel nagyobb. Az Indian-Bureau legmeglepőbb megállapításai azonban az indiánok anyagi helyzetére vonatkoz­nak. A felsorakoztatott és inkább kicsire, mint nagyra szaboll számok nem mondanak keveseb­bet, mint azt, hogy a világ leggazdagabb népe az indián. Tizenötrnilliárd dollárt tesz ki vagyonuk, ami 350.000 emberre elosztva azt jelenti, hogy egy- egy indiánra 43.000 dollár jut. Természetesen a valóságban nem jut, nem minden indián jómódú ember. A nagy metropolisban, például Newyork- ban, Csikágóban, Detroitban, San Franciscóban ezrével élnek indiánok az elképzelhető legnagyobb szegénységben, de az úgynevezett „indián rezervá- ciókban“ élő indiánok (és ezek teszik ki a nép hetven százalékát) bizony elég jól el vannak látva anyagiakkal. Ennek a jólétnek érdekes magyarázata van. Het- ven-nyolcvan esztendővel ezelőtt a fehér hódítók, miután véres háborúkban majdnem teljesen kiir­tották a vörösbőrüeket, a megmaradt őslakókat Amerika legterméketlenebb vidékeire deportálták és egyúttal a washingtoni kormány állandó ellen­őrzése alá helyezték. Ilyen rezervációk keletkez­tek a többi közt Oklahomában, Nevr-Mexicoban, South Dakotában és Arizonában. Itt tengették to­vább az indiánok nyomorult életüket és nem volt nehéz megjósolni, hogy legkésőbb egy évszázadon belül teljesen kihalnak. Á petróleumtelepek fel­fedezésével azonban óriási változás következett be. Kiderült, hogy az indián rezervációk területén vannak a leggazdagabb petróleirmforrások egész Amerikában és igy ezek a kopár és terméketlen vidékek egyik napról a másikra mérhetetlen ér- téküekké váltak. Közben a jogi viszonyok annyira konszolidálódtak az Egyesült Államokban, hogy most már csak úgy egyszerűen minden további nélkül nem lehetett más vidékekre kergetni az indiánokat rezervációikkal. Nedt maradt hát más hátra, mint a legteljesebb értékű megváltás és jelentős részesedés biztosítása a petróleum!öldek jövedelméből. Innen van, hogy a petróleummágná­sokkal együtt az indiántörzsek a rezervációk köz- birtokosai egyszerre multimilliomosokká lettek és minden esztendőben óriási összegeket kerestek. Persze az indiánok ezzel az óriási vagyonnal nem rendelkezhetnek tetszésük szerint, minthogy minden indián az Indian-Bureau gyámsága alatt áll, ez kezeli pénzüket és ez utalja ki minden év­ben azt az összeget, amelyet elkölthetnek. Ezt a gyámságot a kormány szervezte meg a múlt szá­zadban az indiánok mértéktelensége, főként pe­dig óriási alkoholfogyasztása miatt. Az indiánok­nak viszont az a véleményük, hogy most már elér­kezett az idő az állami gyámkodás megszünteté­sére és ugyanolyan jogokat követelnek maguknak, mint amilyen az állam fehérbőrű lakóinak van, igy elsősorban választójogot, amelyből eddig ki voltak zárva. Épp a minap választottak az Arizo­na Államban lakó indiánok egy komissziót, amely Hoover elnöknél fogja a jogos kívánságokat elő­terjeszteni. A legközelebbi indián kongresszuson, ; mely va­lószínűleg 1930-ban lesz Denverben, Colorado ál­lamban, demonstratív módon fognak kifejezést adni követeléseiknek a fehér amerikaiakkal való teljes egyenjogúsítás tekintetében. Az amerikai kongresszus (képviseiőház) egyes tagjai máris megígérték legbuzgóbb támogatásukat az indiá­noknak. Négyszázezer fok lorróságu csillagot fedeztek lel Kozmikus hőrekord, amely tízszeresen fölülmúl minden eddigi mértéket A csillagászok napról-napra újabb területét 'kutatják fel az ismeretlen távoli világoknak és olyan felfedezésekkel lepik meg az emberisé­get, hogy azok. szinte túl vannak az elképze­lés határain. Igaz, hogy kutatásaik területe •oiyan idegen és nehezen ellenőrizhető, hogy a fantáziánk ritkán kalandozik ezekre a vidékek­re és nincs birtokában olyan számítási alap­nak, amelyből kiindulhatna. Rosenberg dr., aki a legújabb csilagászati ■felfedezéssel lep meg most bennünket, szintén csak válószinüségszámitással dolgozik. A kitű­nő külföldi tudós az álló csillagok hőfokának 'megállapításával foglalkozik ugyanis és most talált egy megelehetősen halványfónyii csilla- gocskát, a Pegazus csillagképben, amelynek felületi hőmérséklete — ha a számítások nem csalnak — körülbelül 400.000 fok Celsius. Ez iaz őrületes hőség eddig a legnagyobb meleg, amelyet lemérni sikerült és amely égitestnél tapasztalható volt s igy kozmikus hőrekordnak tekinthető. A fizikusok előtt már régen nem titok, hogy a hő annak a sebességnek a terméke, amely- ’lyel egy test molekulái mozognak, igy tehát a természetben elérhető hőségnek nincs elméleti értelemben határa. A hideggel kényelmesebb dolga van a tudománynak, minthogy itt van alsó határ. A legalacsonyabb hőmérséklet a 273 fok Celsius nulla alatt. Ez a hőmérséklete az üres jeges világűrnek: az úgynevezett ab­szolút nulla fok. A hideg ugyanis tulajdonkép­pen nem más, mint a hő hiánya, a végső hatír tehát ott van, ahol már egyáltalán semmi me­leg nem található. Ez az eset a 273 fok Cel- siusnál is nulla alatt, ezt a hideget még mes­terségesen elő tudják állítani laboratórium­ban néhány tizedfok pontossággal a hélium cseppfolyósitása által. A természetben fellelhető legmagasabb hő­fok után való hajsza már sokkal nehezebb és viszontagságosabb vállalkozás. — A napnak, amelynek melege minden élet forrása a földön, 5500—6000 fokos felületi, hőmérséklete van. Földi mértékkel mérve, természetesen rette­netes nagy ez a hőség. Néhány évvel ezelőtt még alig merte volna valaki álmodni, hogy földi laboratóriumban mesterségesen ilyen me­leget elő lehessen állítani. Lummer harminc atmoszféra nyomása alatt elketromos áramot vezetett keresztül egy szénpálcikán, amelynek hegye olvadni kezdett és hőmérséklete 6000 fok fölé emelkedett. Ezzel kicsiben előállott a nap felületének hőmérséklete, ha még annál is nem nagyobb. Napunk a hidegebb csillagok közé tartozik a mindenségben. Legjobb tudásunk szerint ő már az a tiszteletreméltó ősz matróna, aki már kinőtt a fiatalság forró éveiből és nö­vekvő korával egyre vészit temperamentumá­nak tüzéből. A csillagászok már régen az úgy­nevezett „sárga csillagok** osztályába soroz­ták. A napnál nagyobb hőmérsékletről tesz­nek tanúságot a fehéren izzó csillagok, ame­lyek nagyobbak, mint a nap és jóval fiatalab­bak. így például a Siriusnak legalább ké.tak- kora felületi hőmérséklete van, mint a napnak. 12.000—15.000 fok Celsiusra becsülik, Még forróbb az úgynevezett Lambda-csiMag az Orion csillagképben. Ennek felülete 26.000 fokos hőségben izzik. Más vetélytársak viszont 30.000 fokos hőséget is produkálnak és a Kas- siopea csillagkép egyik csillagának 40.000 fo­kos hőmérséklete. Az már nagyon merész fel­tevésnek látszott, hogy vannak 50—60.000 fo­kos csillagok is. És ime, most Rosenberg dr.- nak sikerült a Pegazus csillagképben felfedez­ni az említett csillagocskát, amely minden ed­digi hőhatárt túllép és egyszerre halomra dönti a csillagok hőmérsékletéről alkotott vélemé­nyünket. Persze az említett hőfokok csak a csilla­gok felületének hőmérsékletét jelentik. A csil­lagok belsejében, ahol óriási nyomás alatt gá­zok főnek, természetesen még sokezerszeresen melegebb van. Ha tehát a „hideg** nap bel­sejének a hőmérsékletét néhány millió fok Cel­siusra taksáljuk, milyen óriási lehet például az említett, csillag belső hője a Pegazus csillag­képben? Bizonyára sok százmillió fok Celsius. nek éfí kombinálóképességnek is. Fokozottan igaz ez a Fekete Macskára, amely hódító utján csak­hamar hozzánk is elérkezik. — Scotus Viatort a pozsonyi állami kórház­ba szállították. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Scotus Viatort, akinek a csorba­tói nyaralása alat kiújult csuklóköszvénye, a tátrai gyorshoz csatolt szál ónk öcsi bán Po­zsonyba szállították. Az állomáson Drobny országos elnök, Slaviesek rendőrigazgató és a mentők kirendeltsége várta. Scotus Viatort hordágyon emelték ki a mentők a szalonko­csiból és az állami kórház belgyógyászati osz­tályéra szállították. _ Herczeg Ferenc veszi át a Budapesti Hír­lap irányítását. Budapesti szerkeszt ősegünk telefonálja: A Budapesti Hírlap bejelentette, hogy szeptember közepétől kezdve Herczeg Ferenc veszi át a lap szellemi irányítását. A magyar sajtókörökben Herczeg Ferenc pub­licisztikai működésétől igen sokat várnak. __ Román—magrar hivatalos tárgyalások az optáns-iigvben. Bukarestből jelentik: West báró magyar ügyvivő tegnap meglátogat la a külügyminisztériumban Gafenou főtitkárt cs a magyar—román optánsügyről tanácskozott vele abból az alkalomból, hogy a kérdés is­mét a népszövetség tanácsa elé kerüli MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A* elmúlt 24 érában nem voltak nagy hőktttönb- ségek a köotársaság egye* réseeiben. Prágában, Briinnben és Kassán délután 29 íok, Budweisban és Poesonyb&n 21 fok Celsins veit a hőmérséklet. A Sehwarukoppen is 28 fok Celsins volt a meleg. Ai égést állam területein derült volt aa idő s es&k ma reggelre mutatkozott kis felhőképződés Észak- Csehországban. — Időprognózis: Nagyrészt derült, í helyenként zivatarok, csekély csapadékkal, hó- | mérséklet változatlan, csendes. — Start előtt felrobbant egy francia hid­roplán. Párisiből jelentik: A Doraier XIV. hidropián tegnap Santanderben fel alkart szállni, de alighogy a motort működésbe hoz­ták, a benzintartály felrobbant és a gép láng­ba borult, A hidropIámban ülő három tiszt és egy legénységi ember csak úgy tudta életét megmenteni, hogy az égő gépből a tengerbe vetették magukat. A kigyulladt hidroplámt. azután egy cirkáló ágyúgolyókkal elsüllyesz­tette. — Tizenötre növekedett a buiri vasúti ka­tasztrófa halálos áldozatainak száma. Köln­ből jelentik: A buiri vasúti katasztrófában, amelynél tizenkét ember vesztette életét, hu­szonkét utas súlyosan megsebesült s ezek kö­zül többen válságos állapotban kerültek kór­házba. A kórházban ápolt áldozatok közül rö­vid idő alatt hárman haltak meg. A katasz­trófa tizenötödik halottja Mager észt vezér­kari tiszt felesége volt, aki ma reggel lehelte ki a lelkét. — Fejedelmi rádi ti ma. jándéko zás a magyar rákkutató intézetnek. Buda pestr öli szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Semsey László gróf háromszázezer pengő értékű rádiumot ajánlott fel kétévi használatra a társadalom­biztosító Intézet rákkutató osztálya számára. A nagyjelentőségű adomány lehetővé teszi a rákbetegek gyógyításának és a rákkutatásnak nem várt fellendülését. — Tűzvész pusztította el a Lralnpi sör!őzöt. Kralupból jelentik: Ma reggel négy órakor az it­teni sörfőzőben tűz ütött ki, amely csakhamar el­borította az egész épülettömböt és a szomszédos malmot és gazdasági épületeket is veszélyeztette. A tűz rövid idő alatt olyan veszedelmes méreteket Öltött, hogy a tűzoltóságnak tomboló elemmel szembeni harcban a lakosság segítségét kellett igénybe venni. Együttes erőfeszítéssé! gátat emel­tek a lángoknak, de a sörfőzőt már nem tudták megmenteni. A kár igen jelentékeny. — Angyalcsinálás emberhalállal. Tudósítónk je­lenti. Vagy nyolc nap előtt vitték be a lévai köz­kórházba a 46 esztendős Jancsó Mihálynét szül. Benyovzsky Katalin lévai, major alatti lakost. Vizsgálatkor kitűnt, hogy tiltott, művi a bor tusnál szabadult meg terhétől s hogy ennél a kontár ál­tal lelkiismeretlenül végzett angyalcsinálásnál a szerencsétlen asszony infekciót szenvedett. A fer­tőzés oly nagyfokú és előrehaladott volt, oogy az asszony férjének nyíltan megmondhatták, hogy a felesége rettentő kínjai mellett legfeljebb csak né­hány napot élhet még. Szombaton ezért a férj ha­zaszállította a feleségét, aki kedden reggelre tény­leg el is halálozott Mivel feltétlenül művi a bor­tusról volt szó. a kórház azonnal jelentette az ese­tet a hatóságoknak, amelyek folyamatba tették a nyomozást és máris megállapították, hogy a Le- kérről való asszony szülőfalujába ment és ott ke­resett segitséget, amely megszabadítja családját az ötödik gyermektől, kenyérpusztitótól. A nyomo “ zást kiterjesztették Lekérre és bizonyos az, hogy néhány napon belül hurokra kerül a bűnös. — Auíókarambo! Kassa közelében. Ma délelőtt Kassa mellett a kassabélai utón Grünwald Gusztáv iglói mészáros teherautója nekiment Cech József kassai vulkanizáló-vál- lalat-tulajdonos személyautójának. A szeren­csétlenségnek nincs sebesültje, de a személy­autó motorja teljesen összetört. — Egy ismeretlen leány Kassa mellett előbb mérget vett be és azután a Hermádba ugrott. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Ma délelőtt Gajda-fürdő közelében egy isme­retlen, jólöltözött urilány a Hernád partján mérget vett be és azután beugrott a Hernád- ba. Két fiatalember, akik ott füröd'tek, utána úsztak a fuldokló leánynak, akit a hullámok már-miár magukkal sodortak. A bátor élet­mentőknek sikerült megközelíteni a nőt, akit kivonszoltak a partra. A leány eszméletlen volt, nem lehetett magához téríteni, a tele­fonon értesített mentők csakhamar kivonul­tak a helyszínére és az életunt leányt beszál­lították a kórházba. Semmi írást nem találtaik nála, amely kilétéről felvilágosítást adhatna és a zsebében talált finom zsebkendő is mo­nogram nélkül volt. Az ismeretlen fiatal lány még a délutáni órákig sem tért eszméletre, úgy hogy kihallgatni eddig még nem lehe­tett. — Zsolnán megmérgezte magát egy szerel­mes varrónő. Kassai szerkesztőségünk telefo­nálja: A zsolnai rendőrség előszobájában meg- mérgezte magát Pillér Stefánia, a sárosmegyei Alsóvizköz községben lakó varrónő. Az élet­unt nő állítólag szerelmes volt egy puchói fi­atalemberbe, aki házasságot ígért neki. A var­rónő a fiatalember után utazott, de kiderült, hogy az illető nem akarja feleségül venni. A szerencsétlen leány efelett! bánatában követte cl az öngyilkosságot. Állapota súlyos. Csehszlovákia eqyetlen szépirodalmi képe hetilapja a Képes Hét Gazdag tartalommal jelenik meg minden csütörtökön

Next

/
Oldalképek
Tartalom