Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-30 / 196. (2121.) szám

I *929 augusztus 30. péntek. ’V^<m-IiAMáax&-TttuiiK& Beíh Unttól megmentették — Kétszázhusz halott Tel ftwiw • mellett — Portyázé iíaidík fimaáisa Jeruzsálem ellen — Jeruzsálem, augusztus 29. A Palesztinái általános helyzet ma nyugodtabb, bár to­vábbra. 'is feszültnek kell tartani. Jeruzsá­lem lsen és Haifában négyezer főnyi angol! katonaság gyűlt össze, amely most erélye­sen hozzálátott a rendcsináláshoz. Ma már teljesen lehetetlennek látszik, hogy az ara­bok általános felkelésére kerüljön sor. Egyiptomban a legélesebben elitélik az arabok szörnyű tetteit. Palesztina területén még most sem lehet újságokat kiadni. A csehszlovákiai zsidó kommunisták gyarmatát, Beíh Alnháfc megmentették és a kolonisíák már tovább folytatják munkáju­kat. Hulda gyarmat hétfői ostromában negy­ven arab és egy zsidó halt meg. A helysé­ge' most kormányosa patak tartják meg­szállva. A haifai hatóságok elrendelték, hogy mindenkinek vissza kell térnie lakásába, különben lázadóként bánnak ei vele. Haifá­ban tovább tartanak az uccui harcok, eddig nyolc arab esett el és negyvenöt sebesült meg. Talkcramb&n és Nabbusban a nyugalmat helyreállították. A normális élet visszatérő­ben van. A városokban azonban egyre ne­hezebb az élelmiszerrel való ellátás. tjjabb arab támadás ®sr svamat ellen Szerdán délelőtt Dirb gyarmatot az ara­bok újból megtámadták, a támadást azon-; bán a. zsidó gyarmatosok az angol katonaság segítségével visszaverték. A Mispah gyar­mat ellen intézett támadást is visszaverték. A romániai zsidók nagy farmjait és a Haifa ' özek'ben levő női farmot az arabok föl­égették. A beduinok támadása Haifa ellen Kairó, augusztus 1 9. Szerdán harcias be- duintörzsek szabályos tűzharccal támadtak Haifára, az összeütközésben a város feje is elesett. A támadók Kantaránál egy vonatra is rálöítek. A Tiberiásban lakó zsidókat biztonság okából Nablusba vitték. Damaskusból az a bír érkezik, ho*r a dzsbel-druzok Jeruzsálem felé vannak vo­nulóban, hogy az áílitélag veszélyben forgó Omar-rnccsetet megvédnlinezzék. Beirut kikötőjébe egy olasz hadihajó fu­tott be. A Tel Awiw melletti harcokban elesettek számát most állapították meg. A zsidók 130, az arabok 90 halottat veszítettek. London, augusztus 29. A Daily Express jeruzsálemi jelentése szerint arab portyázó bandák Jeruzsálemet puskatüz alá fogták. Egy páncélautóval és repügépokke! felsze­relt angol osztag üldözésükre indult. A meg­lepett beduinok sok fegyvert, muníciót és zsákmányt hagytak hátra. Sokan megadták magukat, mig nagyobb részük elmenekült. A menekülőkre a páncélautó gyorstüzet adott, úgyhogy többen elestek és súlyosan megsebesültek közülük. I mufti IcSzlíQlép Jeruzsálem, augusztus 29. A palesztinai muszlim-hitii arabok vezetői, köztük a nagy­mufti Hadzs Amin el Husseini és Jeruzsá­lem polgármestere, Nesasibi proklamációt intézett Palesztina arabjaihoz, amely fel­szólítja az arabokat, hogy hagyják abba a harcot és tegyék le a fegyvert. Az amerikai zsidóság segélye Newyork, augusztus 29. Rosenbaum, Strauss, és Félix Warburg zsidó milliomosok 20—25.000 dollárt küldtek az ínségbe ke­rült zsidók felse^élyezésére. A napokkal ezelőtt megindított gyűjtés idáig 63.000 dol­lárt eredményezett. hallgatták ki &tőgert, csupán az előzetes ada­taikat vetnék ki tőle. Gállá: Hogyan lehetséges az, hogy a rezümé a jegyzőkönyviben ugyanolyan, imwt a többi rend­őrségi jegyzőkönyvekben erről az ügyről? Tanú: Én azt Írtam, amit Stőger diktált. Elnök: ön hogyan gondolhatta azt, hogy Stőgert szabadlábra helyezhetik? Tanú: Mondtam neki, ha őszintén vall, akkor esetleg szabadlábon vddekezhetik. Egyébként meg akarom jegyezni még, hogy amikor Stőgert behoz­ták és később másodszor is kért arra, hogy né hallgassák őt ki a bíróság előtt, nem akar szem­bekerülni Tukával, mert nem veheti lelkiisme­retére azt, hogy Tukát az fi vallomása alapján busz évre Ítéljék el. Gállá: Említette ön Tűk a név T Stőger előtt? Tanú: ő említette előttem. Ezután bob Ívják Stégért és szembesítik a tanural, Stőger H aíbán fölé fordulva szemébe mondja a következőket: — ön nekem büntetlenséget ígért, aet is mondta, hogy szabadlábra helyemnek, ne romboljam szét családi boldogságomat, anya­gi segélyt helyezett kilátásba, jobb pozíciót, számtalan kérdést tett fel és azt mondta, hogy a jegyzőkönyv csak pro domo készült. Habán: Nem igaz, én önt csak az enyhítő körülményre figyelmeztettem s azt mond­tam, ha nem akar vallani ne valljon* ha csak nem a tiszta igazat vallja. Figyelmeztet­tem ugyan arra, hogy családi boldogságát ne rombolja széjjel, de holmi pozíciót vagy anyagi támogatást egyáltalában nem ígér­tem. Stőger: ön enyhítő körülményről egyálta­lában nem szólt egy szót sem nekem. Habán: Kitartok amellett, amit mondtam. Stőger: Én i*. Haíbárn az elnök utasítására most Stőger szemébe mondja a következőket: — ön azt mondta nekem, hogy nem akar a bíróság elé kerülni, mert nem akarja, hogy Tuka busz évet kopjon vallomása miatt. Stőger: Ez nem igaz. Én nem ezt mond­tam, hanem azt, hogy nem fogok vallani a bíróság előtt ebben az ügyben, mert igv nem akarok vallani* a bíróság elé ezzel a vallo­mással nem megyek, mert ez nem igaz. Ha.bán: Kitartok vallomásom mellett. Stőger: Én szintén. Ezzel a drámai ezemibeeités véget ért. Az elnök be is fejezte a mai tárgyalást és annak folytatását holnap Teggelre tűzte M. Beüti fii kllenctfil est® fii 11-is folyt a kihallgatás Ezután behozzák Stőger Károlyt. Elnök (5íogerhez): Hogyan hallgatták ki? Stőger: Reggel fél kilenc vagy kil%nc órá­tól délután fél háromig és este fél hattól fél tizenegyig. Elnök: Vála szerint csak délután hatig hallgatták ki. Vála: Emlékszik arra, amikor vacsorát kapott? A tanú Jpsílabizálja a két szót, mire az elnök megjegyzi, hogy elóg volt, a vizsgát már le­tette. Stőger: Elég későn. Elnök (Válához): Mikor van önöknél va­csora? Vála: Stőger kivételesen kapott vacsorát. Ezután mindketten megmaradnak állítá­saik mellett, Stőger ki is jelenti: Kitartok amellett, amit mondottam. Elnök (Stőgerhez): Volt önnél óra? lóbárónál s vagy háromnegyed óráig marad­tam ott, amíg a vizsgálóbíró jegyzeteket ké­szített. Formánek ügyész figyelmeztetett ar­ra , hogy nem szabad bent maradnom s akkor eltávoztam. Vasárnap csak a kihallgatás után voltam ott. Elnök: A vizsgálóbíró nem figyelmeztette önt? Tanú: Nem! Elnök: Nekünk a vizsgálóbíró azt mondta, hogy figyelmeztette önt. Tanú: Én azért voltam ott, hogy ha újabb körülmények merülnének fel, akkor azonnal megindulhasson a nyomozás. Azalatt nem — Csak részben. Ottlík: Hogy Írja ön le ezt szót: szövetség, és ezt: Folküsházy? Pozició. bBittétfenséji' is wacsera Stőger: Volt. Weichherz: Ki ígérte a magasabb pozíciót? Stőger: Nem ez az ur, egy másik. Weichherz: Akkor adtak csak vacsorát, amikor azt mondta, hogy vallani fog? Tanú: Igen. Weichherz: Amikor büntetlenséget ígérték, ez az ur ott volt? Tanú: Nem emlékszem. Weichherz: Ki említette Ludendorff nevét, ön, vagy Habán? — Erre sem emlékszem. Vála megesketését mellőzi a bíróság, majd Habán Károlyt hallgatják ki. Vallott sniut a karikacsapás... Elnök: ön ott volt Moravanban? — Igen, házkutatást tartottunk a rendőr- igazgatóság megbízásából és kihallgattuk Stőgert, azzal, hogy annak eredménye alap­ján szabadlábon hagyjuk-e vagy pedig Po­zsonyba hozzuk. A kihallgatást Piszkácsek dr. eszközölte. Azokra a kérdésekre, hogy volt-e Kassán, a Tátrában és máshol, Stőger kité­rően válaszolt és- csak amikor megmondtuk neki, hogy Holényi Teréz levelezését lefog­laltuk és ebből tudjuk, hogy járt ezeken a helyeken, ismerte be, hogy járt ott. Felmutat­tunk neki több levelet. Elnök: De hiszen ezek a levelek itt van­nak? Ügvész: Nem kérem, nálam vannak, mert én kikértem őket. Elnök: Lelki vagy fizikai pressziót gyako­rolt ön Stőgerre? — Semmifélét. Még aznap este vonattal Po­zsonyba utaztunk. Elnök: Miért nem adták át Stőgert rögtön a vizsgálóbírónak? — Stőgert 24-én adtuk át a vizsgálóbírónak. 21-én éjszaka félegykor kezdődött a fogsága, a 48 óra tehát 23-án éjszaka félédkor telt volna le. Mivel éjszaka nem adhattuk át a vizsgálóbírónak, ssak másnap történt ez meg. A kihallgatást kilenc órától délután kettőig, majd szünet után öt órától este kilencig tar­tottuk. Elnök: Cm kérdéseket tett fel Stégernek? — Csak általános természetű kérdéseket, mert nem dolgoztam ebben az ügyben. Elnök: Akkor hogyan bizhalták meg önt ezzel a kihallgatással? — Parancsot kaptam erre. Kérdeztem tőle, hogy hol .volt alkalmazva, azt mondta, hogy « keresztényszocialista pártnál, majd amikor Megemlítette, hogy sokat utazott Budapestre, kérdeztem tőle, hogy minek és kivel érmeké zett? Gyengéd figyelmeztetések Elnök: Gyakorolt ön Stőgerre valamilyen pszichikai vagy fizikai nyomást? Tanú: Semimilyet sem. Csak figyelmeztet­tem őt az enyhítő körülményeikre és arra, hogy ne veszélyeztesse exisztenciáját, gondol­jon családjára, gyermekeire. Kifejezetten fi­gyelmeztettem még arra is, hogy nem kény- szeritem a vallomástételre, ha nem akar val­lani, ne beszéjen, de ha igen, akkor vallja a tiszta igazságot, nehogy felesleges munkát csináljon. Elnök: Figyelmeztette ön a 27. paragrafus­ra, amely büntetlenséget biztosit őszinte megbánás esetén? Tanú: Nem figyelmeztettem, csak amikor panaszkodott a fogságra és élelmezésre, ak­kor mondtam neki, hogyha rendesen vall, ak­kor esetleg szabdalábon védőkézhétik, eset­leg szabadlábra helyezik. Kálik: A neveket, amelyek a jegyzőkönyv­ben szerepelnek, honnét vették? — Ő adita meg őket, én nem ismertem semmi nevet. Almikor például felemlítette a Kolsdhitzlky-gas&étt, elmentem az elnökségre megkérdezni, hogy megfelel-e ez a valóság­nak? Ott azt mondták nekem, hogy folytas­sam a kihallgatást. Eílnök: Azt a bizonyos rezümét, hogy Tuka Magyarország szolgálatában állott és Magyar- ország és Lengyelország javára dolgozott, va­lamint Szlovenszkó elszakitását tervezte stb., ebben a jogi fogalmazásban Stőger mondta, vagy ön irta be? Tanú: Én kérdeztem tőle, hogy mi a be­nyomása az egész dologról, amire Stőger ab­ban az értelemben válaszolt és én fogalmaz­tam meg jogilag a mondatokat. A rezümé szó is tőlem származik. Ügyész:• Stőger szerint, ön azt mnodta neki, hogy a jegyzőkönyv csak pro domo készül és nem kerül a bíróság elé. — Ez nem igaz! Ügyész: ígért neki valami magasabb po­zíciót ? — Nem Ígértem semmit! ,,-A viszgálóbiró máskép mondtat‘ Ügyész: Mit keresett ön a vizsgáló bíráltál ■Stőger kihallgatása alatt? — Személyesen adtam át Stőgert a vizsgá­Kissáró, augusztus 29. A kálvinista diákság, amely úgy számánál, mint erkölcsi súlyánál fogva jelentős tényezője nemcsak a csehszlo­vákiai magyar diákság, hanem az egész itteni magyarság életének is, augusztus 25—27-én tartotta IV. országos diákkonferenciáját egy Garammenti kálvinista faluban Kis-Sáróban. Augusztus 25-én délelőtt 9 órakor a refor­mátus templomban formálisan megalakult a konferencia, melynek elnökévé egyhangúlag Sörös Bélát a losonci theológia szeminárium igazgatóját, az ifjúság őszinte és hivatott ve­zérét választották meg. A konferencia jelmondata volt: A kálviniz- mus reformáló és konzerváló erő. Pieformáló, mert emberi életeket formál át az élő Isten szolgálatára; konzerváló, mert az át­formált életek által előhozott örök értékeket átmenti a jövendő számára. A formális megalakulás után az üdvözlések hangzottak el. Pap József helybeli lelkész a vendéglátó gyülekezet, Szabó S. Zsigmond lelkész a barsi egyházmegye, Varannay Sán­dor lelkész a barsi lelkészegyesület, Galambos Béla helybeli tanító a barsi református tanitói- testület, Roncsol János lelkész az abauji egy­házmegye, Varga Imre s. lelkész a kárpátaljai egyházkerület, Sipos István a „Soli Deo Glória diákszövetség", Laitinen Toivo pedig a finn evangélikus testvérek üdvözletét tolmácsolta. Az üdvözlésekre Sörös Béla lelkész válaszolt. Majd megkezdődött az Istentisztelet: A délelőtt folyamán még Kenessey Kálmán dr. tartott előadást „Hit és tudás" címen. A délutáni Istentiszteletet Szabó S. Zsigmond hajkai lelkész végezte. Délután 5 órakor gyülekezeti ünnepély kere­tében tartotta meg előadását Soós Endre s- lelkész „A kálvinizmus jelentősége fajunk re­generálásában" címen. Előadásának bevezeté­sében leszögezte a kálvinizmus álláspontját a nemzetek hivatására vonatkozólag. Majd rá­mutat azokra a speciális feladatokra, amelyek- a kálvinizmusra. várnak fajunk regenerá.lásá-- bán. A kálvinizmus a magyarság nagy kérdéseit maradék nélkül a magáévá tudta tenni és meg is tudta oldani. Most is a kálvinista ifjú­ságra vár a feladat, hogy ezt beváltsa. A kálvinizmus nem csak vallás, hanem világ­nézet is, amelynek megvan a programja az élet minden területére. A kálvinizmus nem azt jelenti, hogy félrevonuljunk a küzdelem­től, hanem igen is azt, hogy mindenütt, min­den magyar megmozdulásban ott legyünk és kivegyük a részünket a munkából. Zsemlye Lajos lelkész „A kálvinista jel­lem a közéletben" cimen értekezett, majd Var­ga Imre s. lelkész a kálvinizmusnak a keresz­ténységhez való viszonyát ismertette. Az első nap gazdag programját Antal Gyula lelkész biblia magyarázata rekesztette be. A második napon a reggeli csoportos biblia- tanulmányozás után ismét a templomban gyűl­tek össze a konferencia résztvevői. Az első előadó Szőke István lelkész, kiváló egyházhis- tórikus volt, aki „Történelmi átértékelés" cí­men tartotta előadását. Az előadó a Bethlen Gábor személyével foglalkozó újabb irodalmat ismertette s behatóan foglalkozott Bilkey Fe­renc: Debrecentől Pannonhalmáig cimü könyvé­vel és rámutatott annak tévedéseire. Éles kri­tika alá vonta Szekfü Gyulának Bethlen Gá­borról irt könyvét is. Az előadás nyomán kifej­lődött színvonalas vita eredményeit Sörös Bé­la szűrte le. Délután Agyagásy Sándor dr. lelkész érte­kezett „A közgazdaság aktuális problémái" ci­men és kifejtette a kálvinizmus gazdasági programját, illetve legsürgősebb gazdasági te­endőit. Legfőbb feladatul három kérdést jelölt meg. Kisiparosaink védelmét, gazdatársadalmttnk életszínvonalának emelését egy gazdasági kamara felállítása által, végül egy gyakor­lati eszme megvalósítását ajánlja a konfe­renciának: a gyümölcstermesztés fejleszté­sét* Az előadáshoz szintén többen hozzászóltak, köztük Ressler Balog Edgár, aki itt ismertette a „Sarlósok" mozgalmát, és kérte a ref. diák- szövetség támogatását. Sörös Béla. válaszában kijelentette, hogy amennyiben közös munkát végzünk, legnagyobb készséggel nyújtjuk tá­mogatásunkat. minden olyan mozgalomnak, amely a magyarság érdekeit szolgálja. Végül Vargha Sándor ref. theológus „Inter­nacionalizmus és magyarság" cimen tartotta előadását. A napi programot szeretetvendégség zárta be, melyet a Kissárói ref. leánykor rendezett a konferencia résztvevői számára. (T. K.) 5 „A kálvinizmus reformáló és konzerváló ®iiis £ református diákok ÍV. országos konferenciája Kissé réban — Értékes előadások a kálvinizmus magvar programiáréi

Next

/
Oldalképek
Tartalom