Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-29 / 195. (2120.) szám

1929 mgnezfas 29, oafitgrtSk. 4 Erős ütközetek folynak a Morván való átkelésért a gyakorlatozó kék és vörös hadsereg között Légi támadás a déli hadsereg repiilőceeilruma, Brünn ellen — A déliek lovassága áttörte a frontot? — A kommunisták lázitó röpiratokat terjesztettek Kromerizsben Prága, augusztus 28. A morva országi nagy hadgyakorlat színterén változó szerencsével folynak már harmadnap az ütközetek. Kro­merizs városa nagy ünnepségek keretéiben fogadta a hadgyakorlat magas vendégeit: Masaryk köztársasági elnököt, Petain francia marsallt s a jugoszláv és a román vezérkari főnököket. A „hadműveletek'4 menetéről a prágai lapok eredeti haditudösitásokban szá­molnak be. A Poledni List mai száma a had­gyakorlat második napjának eseményeit a következőleg foglalja össze: Harcaik a Mmm hídfőé if©rHI Kromerizs, augusztus 28. A hadgyakorlat második napján már kifejlődtek az első na­gyobb akciók. Az északi kék hadsereg a Morva-folyó vonalát tartotta megszállva 01- rnütz, Kovaesov, Kőjét in és Kromerizs között. Az éj folyamán bizonyos erőcsoportositások történtek mindakét oldalon s reggel három óra tájban újból megkezdődött az ütközet. A déli, vörös hadsereg egész nap támadt. Ha­talmas nyomást gyakorolt a kromerizsi híd­főre, úgy hogy a kékeknek hátrább kellett vonulniuk, azon­ban a Morva partját megtartották. A vörös hadsereg lovassága, mely tegnap előrenyo­mult és Olmiitz közelében birtokába vett néhány révet, ma újból elönvomult. Reggel azonban a kék hadsereg páncélos autókat és repülőgépeket vetett be a tüzbe azzal a céllal, hogy a déli hadsereg lovasságát visz- szaszoritsa. A lovasság azonban tovább is támadásban van. Nagyobb tevékenységet fejtett ki a déli had­sereg, amelynek parancsnoka Richtrmoc tá­bornok, a Morva kojetini hídfőjére. A front eme legfontosabb szakaszán a támadás annyi­ra heves volt, hogy az északi hadsereg ellen- támadásba volt kénytelen átmenni, mert a Morva partján fekvő Kojetin város birtokáért folyt a harc. A déli órákban heves ütközet fejlődött ki Kojetin birtokáért. A nyolcadik gvató^hadosztály parancsnoka Pamzner tábornok, aki a nemzetvédelmi mi­nisztériumhoz van beosztva, személyesen ve­zette a kojetini hídfőnél a had művelek et. Megtartotta ugyan a külvárost, de nagy vesz­teségek árán. Kénytelen volt a tartalékjait tüzvonatba vetni, hogy a déli hadsereg nyo­mását paralizálja. A Koietinért folyó harc gazdag volt drámai részletekben, ugv hogy valóságos ütközet ben vöm ás át keltette. A városka a déli vörös hadsereg tüze alatt állott. Természetesen csunán jelképies tűz volt, az ásvuk csak puskaport durogtattak. Az időjárás kedvező lévén, a katonaság szel­leme jó volt. Mintegy százötven repülőgép van munká­ban. Nagyobb szerencsétlenség nem történt. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy nyakra,n kellett kényszerleszállásokat végrehajtani a szabad mezőn, csak méltatni lehet a repülők techni­kai teljesítményét. Csupán a Vsetin melletti repülőbaleset járt a pilóta könnyebb sérülé­sével. A kommunisták agitációja A hadsereg hajnali három órától talpon van. A hajnali riadót néhol oly gyorsan haj­lottá le végre, hogy a katonaság kávét sem kapott és éhgyomorra gyakorlatozott egész délutánig. A hangulat azonban általában jó. Fegyelemszegésről szó sem lehet. Csak a kromerizsi kaszárnyában kíséreltek meg a kommunisták agitáoiót, ahol röplapokat terjesztettek, melyeknek azonban legna­gyobb részét elkobozták. Két agitátort le­tartó ztattak. A csendőrség egyelőre titkolja a letartózta­tottak nevét. Vojtedhovsky hadseregfelügyelő, a hadgyakorlat irányítója ma külön érdeklő­dött a csapatok hangulata és szelleme felől. Délután a kékek repülői nagyméretű tá­madást intéztek Brünn városa ellen bomba- vetőgépekkel harci gépek kiséretéoen. A vá­ros közönségét szirénák bugásával figyelmez­tették a légi támadásra, A tüzvonal nagyjában a Morva-folyó partja mentén halad. A vörösöknek Kromerizs mellett sikerült átlépniük a folyót. A hadgyakorlat magas vendégei Kromerizsbe este megérkezett a köztársa­ság elnöke. A városbeliek lelkesen üdvözöl­ték a jugoszláv delegációi, mélynek tagjaival tudósítónknak — Írja a Poledni List — al­kalma volt beszélgetést folytatni. A vendége­ket meglepte a szövetséges hadsereg nagy ha- , 1 adása, ügy vélik, hogy a vöröseknek valószínűleg sikerül átkel­niük a Morva-folyón. A vöröseknek ugyanis több tartalékuk van. mert a kékek a kojetini harcban „elvesztet­ték" tartalékjait javát. A döntés Olmütz és Kojetin között fog eldőlni, ahol a kékek repü­lőgépekkel és páncélos autókkal tartják sakk­ban a vöröseket. Lég! csata Brünn fölött A brünni Lidővé Noviny a következőleg számol be a Brünn ellen intézett légi táma­dásról: — Három repülőraj rajonként három gép­pel jelent meg harci csoportosításban a város fölött és a csernovici repülőállomás felé tar­tott. A vörösek Spielberg begyén levő meg- figyelőállomásából telefon parancs futott szét, mire az állomáson megszólaltak a 1 okomét i- vok sipjai és fölbugtak a gyári szirénák és három percnyi szakadatlan tülköléssel jelez­ték a légi riadót. A csernovici repülőtérről, ahová a kékek támadása irányul és amelyet ■erős repüloelhárifő erőkkel védtek a vörösek, hat harci gép szállott fel és épp a város fö­lött bocsátkozott harcba a támadó kék flo- tillával. Az ütközetben működtek a füst rakéták és ro­pogtak a gépfegyverek. A repülőtér környé­kén és Brünn különböző pontjain repülőelhá- ritó ágyuk voltak felállítva. A kékek repülői három óra előtt nagy félkörben tértek ki a vörösek támadása elől és eltűntek a felhők Ungvár, augusztus 28. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Mióta a rüszt nszkái magyar pártszövetség elnöksége, d© különösen Korláth Endire dir. képviselő a tiz év óta tartó ukrán kérdés megoldását programjára tűzte, a ruszinszkói kormány­zati és rendőrhatóságok körében feltűnő idegesség észlelhető. Ennek tulajdoni tható az is, hogy az ukrán mozgalmak főfészkekéni ismert ungvári Proszvita egyesület helyisé­geiben a rendőrség a napokban házkutatást tartott, mivel az a gyanú merült fel, hogy az ukrán ifjúsági kongresszuson elfogadott és kinyonratott, de közben elkobzott me­morandumot titokban újból kinyomatták és rejtegetik. A székházban történt házkutatás ugyan sem­mi pozitív eredménnyel nem járt, a rendőr­ség azonban nem nyugodott, hanem a kon­gresszust rendező vezetőségnél egyénenkint házkutatást tartott, hogy az elrejtett példá­London, augusztus hó. Tiszta napsugaras időben az angol sziget dowe- ri bástyájáról ellátni a francia part zöldbe, borult kertjeiig; mintha csak egy maeskaugrásnyira es­ne Nagybritánia mészköves széle a kontinenstől, A valóságban azonban ez a távolság nehezen köze­líthető meg, legalább is lényegesen nehezebben, miint ahogyan azt a mai politikai, gazdasági és művelődési éerdekek megkívánják. A minálunk francia néven ismert La Manche- csatorna, amelyet az angolok Channel-ne k hívnak, inkább elválasztó, mint összekötő természetű fo­galom. Legalább is mióta az utolsó normann kaló­zok rajta átvitorláztak, azóta a szigetország évszá­zadokon át elbástyázva tartja a maga világát. Az­óta szinte érintetlen egységben éli, állja és kon­zerválja saját külön művelődési formáját. A makrancos Channel A Channel valóban furcsa természeti tényező: a kis- és nagy tengeri jármüveket egyaránt meg­táncoltatja. Gyakran úgy viselkedik, hogy a ren­des körülmények között két órá, ut négy óráig is eltart a csapkodó hullámok és a sűrű köd folytán. Átlag évenként hárman halnak bele az átkeléskor szerzett see-sick-bon. Nem csoda tehát, ha a repülő forgalom évről-évre növekszik, köz­kereseti társaságok mellett magántulajdonosok is Siessen előfizetni a Képes üSéftre között. Az ütközet mintegy ezerkétszáz méter magasságban folyt le. Egyes kék repülők nagy magasságban még este hat óra tízkor újból megjelentek a város felett. A támadás a csernovici repülőtéren levő vörös repülőel- háritó osztagok lövöldözése mellett este fél- hétkor végződött. A város feletti ütközet fá­zisai, nevezetesen a világító és füsttámasztó rakéták, melyek sokáig megmaradó, gömbö­lyű, fehér felhőket hagytak maguk után az égen, lebilincselték a közönség figyelmét, amely Brünn minden részéből nagy érdeklő­déssel kiséirte az ütközet lefolyását. A riadó, melyet kellő időpontban rendeltek el, semmi­féle zavart nem keltett. Négy letartóztatás A Národ jelentése szerint a kommunisták kromerizsi agitációja miatt nem két, hanem négy kommunista került a osendőrség kezé­re. „Kromerizsben kedden — irtja a lap — letartóztattak négy kommunistát, akik a hadgyakorlatot arra használták föl, hogy hektografált kommunista röplapokat terjeszr szenek a katonák között. A propaganda nem sikerült s a katonaság gondolkozását legjob­ban az a tény jellemzi, hogy a közkatonák maguk szolgáltatták be parancsnokaiknak a röpiratokat." nyokat mindenáron lefoglalhassa. Ugyancsak elkobozta a 'rendőrség az uk­rán orientációjú Svoboda oimü lapot, amely ezt az elkobzott memorandumot leközölte. A memorandum tartalma nem ismeretes ugyan, de aMk olvasták, azt mondják, hogy a rendőrség erősen cseh ellenes tartalma miatt tette rá a kezét a memorandumra, mivel többek között nem kevesebbet tartal­maz, mint annak a követelését, hogy a ru­szin, szkói cseh tanerőket és egyéb tisztvise­lőket azonnal cseréljék ki ukrán erőkkel. Tekintettel pedig arra. hogy a mozgalom vezetői az őslakos ruszinokat ás ukrán néven aposztrofálják, ezzel azt a látszatot keltik, mintha az őslakos tisztviselők visszahelyezé­se és általában az őslakos szláv intelligencia kény érhez jut tatása lenne a főcéljuk. Az ügy fejleményei úgyszólván óráról órá­ra változnak, a rendőri oyomozás nagy eréllyel folyik. járatnak légi gépeket ideát s odaát. Legfőképpen pedig mint a legtermészetesebb kívánság az nyo­mul előtérbe, hogy — minthogy a bibliai Vörös­tenger módjára való átkelés ez id.j szerint nem lehetséges — Anglia híddal vagy alagúttal kap- osoUassék össze az öreg Európa szárazföldjével. A Nagy Alagút terve Innét is, túlról is, mind a két parton, már több mint száz éve törik a fejüket ezen. Mikor a kábelt lerakják, azt jelképesen a sziámi ikrek összekötő kölködeként üdvözLi-k. Francia részről Tilorier 1798-ban egy rendes alagút tervét készíti ol. A nyolcvanas években pedig a Nagy Alagút megva- lótására külön parlamenti bizottság alakul Lon­donban Channel-Tunnel Comitee néven. Kitervezik, hogy Dower és Calais között busz láb magas és húsz láb széles pártihuzamos alagutat fognak építe­ni. Az angol és francia mérnökök által kidolgozott kettős alaguthoz később egy harmadikat hoznak javaslatba az autóforgalom számára. Hajtóerőként villamos áramra gondolnak. A Nagy Alagutban lefektetett sínpárok a tervezet szerint csatlakoz­nak Dowernél a londoni. Coláiénál a párisi vasút­vonalakhoz. A Strand vagy a Trafalgar Square állomásokon a konstantinápolyi utasok is megta­lálhatják a maguk közvetlen kocsijukat. Szóval a tengeralatti gyorsvonatnak nincs semmi műszaki akadálya, a munkálatok a legjobb reménységgel indulhatnak, mióta különösen az amerikaiak a lludsnn folyónak mély és földtanilag nehéz alá- furáflát a Walüngton-vasut számára meg tudták csinálni. Még csak a pénzről sem kell gondoskodni; fel­kínálja azt a francia Chemin de Fér du Nond, South Estem, valamint a Chatam Railway of Eog- land. Nyilványvalóan megtalálják számi tásadart mellette. Az egészben nincs más hátra, mint csa­pán a Comitee of Imperial Defense hozzájárulása. Angliában ugyanis ez a Comitee a katonai véle- mégyezésnek a legfőbb hivatala s már a békében se lehet katonák nélkül semmit se csinálni. A hoz­zájárulás a közvéleménynek legélénkebb sürgeté­se melleltt sem akar azonban megjönni. Hogy mi a halogatás igazi oka, az rejtve marad a nyilvános­ság előtt Halogatás, titkolódzás A Nagy Alagút készültéről hiába kérdezik az olvasók táborából a lapjukat, a szerkesztők csak homályos vagy általánosságban tartott válaszokat tudnak adni. Állítólag stratégiai okokból hátrá­nyos volna Angliának az alagút. Egy ausztráliai angol erre azt Írja az újság­jának, hogy ha negyvenhárom millió angol nem képes megvédeni azt a kis nyiláét, amiben ilyen alagút végződik, akkor az anyaország nem érdem­li meg, hogy Angliát reprezentálja. 1914-ben már együtt van a költség is, lekötve az anyag s az an­gol-francia béke százéves évfordulóját ezzel szán­dékoznak megünnepelni, de ekkor közbejön a há­ború, ami még a Comitee of Imperial Defense irányelveinél is hatalmasabban beleszól a békés munkálatokba. A háború után francia oldalról emelnek ismé­telten szót a Nagy Alagút építése mellett. A fran­cia érdekek számára ugyanis igen fontos, hogy az áruforgalom átrakodás nélküli tengelyen s ne ten­geren bonyolittassék le. A keleti s az északi szál­lítmányozással szemben hallatlan előnybe jutna a francia ut a közvetlen vonallal és vonattal. Foch tábornok is a sürgetők élére áll s a gazdasági előnyök mellett a politikai célokat hangsúlyozza. Természetesen a Nagy Alagút megvalósulásával nagyon meggyöngülne a Rajna vidékén s általán a vizi utakon át vezető áruközlekedés. De Moltke és Tirpitz szerint az angol haderők gyorsabb össz­pontosítási lehelősége is bekövetkezne ezáltal. Mégis megvalósul a terv Mindez azonban nem akadályozza azt meg, hogy a nagyra méretezett alaguttervezet meg ne való­suljon. Az államhatalom maga veszi kezébe s igy se Moltkénak, seTirpitznek nincs semmi gátló ere­je e kérdés körül. A háború előtti számítás sze­rint a Nagy Alagút 18 millió fontba került volna. Ma újból átszámították a számvetéseket s kide­rült, hogy 12 millió fontért is meg lehetne csinál­ni. Ennek törlesztése nem is tartana sokáig. Felét vállalja Franciaország, felét Anglia s hét eszten­dő alatt kész van az egész. Az angol kormányt különösen azért is érdekli ez a nagyszabású munkaalkalom, mert munkanélküliségének jó le­vezetőjéül kínálkozik. Jelenleg a munkanélküliek ellenszolgáltatás nélkül támogatása ugyanis nyolc­szor annyiba kerül, mint a Nagy Alagút 6 mil­lió fontos angol hozzájárulási részesedése. A An­gliában mindent idejében szeretnek előkészíteni arra, hogy a társadalmi robbanásokat kikerüljék. Ha az általános emberi munka dicsőségére a Sue- ó- és a Panama-csatorna társául megépül a Nagy Alagút, akkor annak egyik legfőbb mozgatója az is, hogy tartós munkát akarnak adni az angol munkásoknak. — Ott sohasem lesz bolsevizmus — mondotta nekem egy angol, ahol a becsületesen dolgozó ember nem tudja elképzelni, hogy más viszonyok között neki jobb dolga lehetne! A felrobbant gazométer hét embert megölt Saarbrücken, augusztus 26. A gerswei- leri oxigéngyárban ma délelőtt borzalmas szerencsétlenség történt. A gazométer, amelyen éppen javítási munkálatokat vé­geztek, felrobbant és a műhelyben dolgo­zó munkások közül hetet megölt és többet súlyosan megsebesített. Szöktetés a kórházból Mindent a szerelemért Komárom, augusztus 28. (Saját tudósi­tónktól.) A komáromi közkórházban ápolták Bedmarik Anna és Koosnár Jozefa novü leá­nyokat, akiket oda a rendőrség utalt be, amelynek letartóztatásában voltak. A leá­nyok megunták a kórházi élei unalmas egy­hangúságát és szabad életre vágytak. Ezt lehetővé is tette számukra egy barát­juk, Torkonyák József komáromi lakos 27 éves foglalkozás nélkül álló lakatosmunkás, aki Fokete József nevű barátjának segítségé­vel a leányoknak ruhát csempészve be a kórházba, onnan azokat kiszöktette. A rendőrség körözőlevelet adott ki a szöke­vények ellen és a detektiveknek Pozsony­ban sikerült is letartóztatni Torkon vakol az egyik leánnyal, aki kedvese volt. A turbékolásnak igy prózai vége lett, Torkonyákot rabszöktetés óimén vasárnap átkisérték a törvényszéki fogházba, a loányt pedig visszavitték a kórházba, ahol he kell várnia gyógyulását és utána ki­töltenie fogházbüntetését, amelyet szökésé­vel még súlyosbított is magának. Fekete József, a cinkostárs, elszökött Ko­máromiból de a rendőrség köröz) "Vrysiinszkőfylfiü irredenta ellen Titokban újból kinyomatták az elkobzott ukrán Írásokat? A Nagy Alagút Tenger alatt kötik össze Angliát és Franciaországot - Minden halogatás ellenére is megvalósul a terv

Next

/
Oldalképek
Tartalom