Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-29 / 195. (2120.) szám

öyl Kai st&mvmU 12 e»f«9al 195. (2120) szám « Ctflt6ft6k 1929 augusztus 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, j\ szlovenszköl és ruszinszköi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Praga II., Panská uhce negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: /-w- 7 . 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOLlllKUl napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — les­havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1‘20 Kő DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA l Ion: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Hetvenöt százalékos megegyezés Hágában Izgalmas, kilenc óráig tartó tanácskozás után Snowden elfogadta a szolidáris hatalmak ajánlatát — Csütörtökön befejeződik a konferencia Polgárháború a spanyolfal miatt Hadz,s Amin el Husseini, a palesztinai moha­medánok Jeruzsálemben székelő vallási feje, táviratokat küld szét az egész világba. Bom- bayban, Madrasban, Kairóban és Algirban összegyűlnek a próféta hivei és határozati ja­vaslatokat küldenek a népszövetséghez. Ezzel egyidőben a lembergi, dialystoki, eastsidei és whitechapeli zsidók tiltakozásokat küldenek az összes elképzelhető fórumokhoz. A zsidó ci­onista-kongresszus repülőgépen küldi megbí­zottját, a végrehajtó bizottság tagját, Kisch ezredest, hogy az angol kormánnyal tárgyal­jon. Amig ez a diplomáciai munka folyik, az események túlnőnek az embereken. Az arabok rátámadnak a jeruzsálemi zsidónegyedre, irtó­zatos vérengzét visznek végbe, a vér és a láng szétterül az egész Jordán völgyében és ahol egy évtized óta virágzó gyarmatosító munka folyik, ahol az azelőtt primitív kultú­rával, faekével turkált földön most pompás gabonamezők, narancsültetvények és szőllők adnak termést, patakban ömlik az embervér, megsemmisülnek a gyarmatosok telepei és vad harci zaj tölti meg a levegőt. Kissé későn történnek az angol kormány részéről az eré­lyesebb intézkedések és Így nem csoda, hogy a felelősség kérdésének felvetődésével világ­szerte súlyos panaszok hangzanak el a palesz­tinai mandátum kormánya ellen, amely az ara­bokkal szemben tanúsított engedékenységével és kedvezményeivel valósággal olajat öntött a tűzre. Most még nem lehet belátni az arabok és a zsidók között dühöngő polgárháború terje­delmét és arányát, nem lehet arra sem kö­vetkeztetni, hogy vájjon sikerült-e gátat vetni rövid idő alatt a vérengzések, vagy a Jor­dán hegyei között hosszú hónapokig tartó gu- erilla háborúra kerül-e sor, egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a mostani események méreteikben felülmúlják az 1920. és 1921. évek­ben Jaffában és Jeruzsálemben kitört véres összeütközéseket és az angol világbirodalom kormányának halaszthatatlan kötelességévé teszik, hogy a palesztinai problémát véglege­sen rendezze, ami csak olyképpen valósítható meg, ha sikerül megtalálni a modus vivendit a két népelem: a zsidók és az arabok között. Hogyan lehetséges, hogy a siralmak falá­nak történelmi nevezetességű kövei hirtelen véíres események szülőokává váltak? Hogy le­hetséges, hogy egy fal miatt a zsidók és ara­bok között végre megkezdődő kiengesztelési politika ilyen véres epizóddal szakadt félbe? Hogyan lehetséges az, hogy egy évezredes fal a két oldalon a nemzeti szenvedélyeket ilyen rettenetes arányokban robbantotta ki? A siralmak fala a végső maradványa a zsi­dótemplomnak. A hatalmas négyszögü termés­kövek, amelyek vakolat nélkül illeszkednek egymásba, a szent város egykori pompájáról beszélnek. Az imádság idején minden nap, kü­lönösen azonban szombat előestéjén összegyü­lekeznek előtte Jeruzsálem jámbor zsidói és siratják szétrombolt szentélyüket. A köveket simára koptatták a hívők bensőséges csókjai. Az emberiség minden gondját, fájdalmát és pa­naszát közvetítették ezen a helyen a Minden­hatóhoz. A zsidóság ezen legszentebb helyéhez vivő ut, Jeruzsálem óvárosának zeg-zugos, szennyes uccácskáin visz keresztül, amelyek helyenként olyan keskenyek, hogy alig tud végigkocogni rajtuk a teherrel megrakott sza­már. Egy fél év óta megtiltották Jeruzsálem­ben a koldulást és mégis mohamedán és zsidó koldusok tömegei töltik meg ennek a negyed­nek uccáit. A szcenárium másik elemét a gum- mibotokkal felszerelt angol csendőrök alkot­ják. Ezt a tarthatatlan állapotot csak azzal lehet megmagyarázni, hogy mivel a siralmak fala előtti tér „nyilvános11 átjáróut, a zsidók­nak szabad bejárásuk van imáik elvégzésére, egyébként azonban az egész terület a mohame­dánok vallási tulajdona. Mert néhány évszázad­dal ezelőtt a marokkói szultán az egész ros­kadozó épülettömböt, amelyet a siralmak fala vesz körül, megvásárolta és vallásos alapít­vánnyá változtatta. Jaj annak az öreg zsidó­nak, aki arra merészkedik, hogy padocskát hozzon oda magával. A legnagyobb ünnepon, Hága, augusztus 28. Rriand ismét meg­nyert egy nagy diplomáciai csatáit, még pe­dig a győzelmet abban a pillanatban aratta, amikor a helyzet teljesen kilátástalannak látszott. Snowden a négy „áldozatot hozó" állaim vasárnapi memorandumát is kurtán- furcsán visszautasította, a felajánlott 60 szá­zalékos megoldást tehát nem volt hajlandó elfogadni s a delegációk tanácstalanul néz­tek a közeli órák elé. Már arról beszéltek, hogy nincs más hátra, miint hogy a delegá­ciók szerdán záróülésre jöjjenek össze, azon szépen kimondják a konferencia sikertelen­ségét és azután elégikus hangon búcsút mondjanak egymásnak. A teljes reményte­lenségnek ebben a hangulatában érezte meg Briand, hogy é elérkezett a döntő lélektani pillanat. Levelet intézett Jasparhoz, a konferencia elnökéihez s kérte őt, hogy kedden délután­ra hívja össze a delegációkat, mert elérke­zett annak az ideje, hogy a felesleges és eredménytelen tárgyalásoknak véget vesse­nek. Briand levele után mindenki úgy gon­dolta, hogy a kedd délutáni 'összejövetel a konferencia záróülése lesz. Pedig Briand le­vele nem ezt célozta, hanem pusztán Snow- demnek, a jó üzletembernek adresszált üze­net volt: Mi teljesíteni akarjuk az angol követelé­sek 60 százalékát, te is tudod, hogy száz százalékot nem tudsz bevasalni rajtunk. Presztízsünk maradványának feláldozása nélkül az ajánlattevésben tovább nem me­hetünk/ Most rajtad a sor, neked kell be­szélned, mondd meg, mennyit kívánsz s azután megalkudhatunk. Riadó a német hadiszálláson És Snowden értett a szóból. Az alku megtör­tént, kudarc helyett eredménnyel fejeződik be a konferencia. A négy szolidáris hatalom kép­viselőinek s Snowdennek tárgyalása a késő éjszakába nyulott bele. Éjfél elmúlt 20 perccel, amikor a német minisztereket Scheveningen- ben, az Orange-hotelben levő szállásukról tele­fonon berendelték. Stresemannt, aki néhány pillanattal előbb tért ágyába, Hilferding köl­az engesztelődési napon is, amikor huszonnégy órát kell eltölteni imákba merülve a szent fal előtt, legfeljebb egy öreg petróleum-lámpács- kát szabad magával vinnie. Mert az arabok azt mondják, hogyha a zsidók padot vinnének ma­gukkal, ezzel megsértenék a status quot. Ilyen llappáliákból már gyakran került a sor össze­tűzésekre és a felizgatott arabok korbáccsal meg kövekkel támadtak az imádkozó zsidókra. Ezekre a tényekre való tekintettel joggal vethette fel minden értelmes ember a kérdést: hol van hát a kormány, amelynek a mandátum határozmányai értelmében a szent helyeket meg kell védelmeznie? Hol vannak a felelős tisztviselők, akiknek az a feladatuk, hogy a szembenálló felek között közvetítsenek? Ezek­re a kérdésekre nagyon meglepő a felelet. — Csak az egy évvel ezelőtti eseményekre keil gondolni. Amig az angol főkomisszárius távol volt, felelős helyettese, Jeruzsálem kormány­zója nemcsak hogy a béke érdekében nem tett semmit, hanem sok olyan dolgot csinált, amik­kel az ellentéteket még csak kiélezte. A moha­medánok újból egy csekélység miatt fordultak panasszal hozzá. "A zsidók abból a célból, hogy az imádkozó férfiakat és asszonyokat elválasz- szák, spanyolfalként papirernyőt állítottak a ' siralmak falához. Jeruzsálem kormányzója a tötte fel. Az orvos azonban nem engedte meg, hogy Stresemann a fárasztó éjféli expedíción résztvegyen s igy Wirth, Curtius és Hilferding hajtott bs autón Hágába. A német miniszterek éjjel egykor értek a Binnenhofba s rögtön be­vonták őket a tanácskozásokba. A 75 percentes üzlet Az érdekelt delegációk tárgyalása meglehe­tősen nagy izgalmak között ment végbe. Első­nek Briand szólalt fel és- a négy szolidáris ha­talom delegációjának nevében csodálkozását, egyúttal mélységes sajnálkozását fejezte ki 'azon, hogy vasárnapi ajánlatukat az angol de- tlegáció olyan ridegen visszautasitotta. Emlé­keztetett: arra az önfeláldozó munkásságra, amelyet a francia, belga, olasz és japán de­legáció három hete kifejt a megegyezés alap­jának meteremtése céljából. Végezetül sürgős felszólítást intézett az angol delegációhoz, hogy a nemzetközi együttműködés szelleméhez híven maradjon Hágában és akadályozza meg az Young-terv meghiúsulását, mert ha ez az •egyezmény nem jön létre, az európai közeledés nagy müve, amelyen évek óta dolgoznak, nem folytatócihatik. Snowden kancellár állott fel válaszadásra és azt a kérdést vetette fel, hogy a hitelező hatalmak, amelyek a Young-terv integer elfogadására hajlanak, milyen defi- nitiv ajánlatot hajlandók tenni az angol kí­vánságok kielégítésére? Jaspar belga miniszterelnök felelt Snowden kérdésére: — Ön egész pontosan ismeri a mi ajánla­tunkat, most Önön a sor, hogy követelése­inek maximumát közölje velünk. Snowden kancellár erre a felszólításra az an­gol delegátusokkal félrevonult, hogy megtár­gyalja az angol feltételeket. Ezután az ango­lok a belgákkal és a franciákkal ültek össze, majd külön tárgyaltak az olaszokkal, végül a delegációk külön-kiilön vonultak elkülönített helyiségekbe és a három szoba között állan­dóan Jaspar szaladgált teleirkált papirosokkal, hogy az üzeneteket közvetítse. Éjféltájban azután a lázasan várakozó új­ságírók körében hallatlan izgalom támadt, mert kiszivárgott a híre annak, hogy megegyezés jött létre, az angol követelé­sek 75 százalékát a négy hatalom elfo­gadta és most már a német delegátusokat panaszra, anélkül, hogy előzetesen bárkivel ta­nácskozott volna, az engesztelődési ünnep elő­estéjén kiadta a parancsot, hogy az ernyőt tá­volítsák el. Vallási meggondolásokból ennek a parancsnak nem engedelmeskedtek. Erre alá­rendelt rendőri szervek avatkoztak be a do­logba és a szent helyen a legnagyobb ünnep napján éles összetűzésre került a sqr. A palesztinai zsidó nyilvánosság elkesere­désében kissé túllőtt a célon, amikor felelőt­len tényezők ostrom alá vették a londoni gyarmaitügyi hivatalt és a népszövetséget, hogy a siralmak falát adják a zsidóknak. Ha a mértékadó körök nyugodtan megfontolják a dolgot, be kellett volna látniok, hogy a leg- jóakaVóbb kormány sem adhatja csak úgy oda a mohamedánok egyházi tulajdonát a zsidók­nak. Ez a fellépés nem maradt hatás nélkül, a legfelsőbb mohamedán tanács rögtön teljes erővel arra törekedett, hogy az arabok bir­tokjogait megerősítse. A siralmak fala mel­lett álló kicsiny és már évtizedek óta nem használt mecsetet újból megnyitották az arab hívőknek és alkalmilag egybehívott arab imádkozok versenyezlek a siralmak falánál ájtatoskodó zsidókkal annak a princípiumnak alapján, hogy az ég azt hallgatja meg első­hivják meg, hogy az egyezséghez járulja­nak hozzá. Az újságírók valóságos rohamot intéztek Binnenhof telefonfülkéi ellen, míg Grandi olasz delegátus, aki az ülés vége felé távo­zott, a dőpostán hosszabb táviratot adott fel kormányának. A németek elhalasztották hozzájárulásukat Éjféltájban egy órakor robogott be a né­met delegáció autója és a három miniszter az ut 'porát még le sem verve sietett az ülés­terembe, ahol közölték velük a nagy ese­mény hírét. A németek azonban tekintettel arra. hogy Stresemann egészségi állapota miatt nem jöhetett velük és fáradtsága miatt éjszakai ülésen nem vehetne részt, nem akartak azon nyomban résztvenni a tárgyalásban, ezért Jaspar éjjel három­negyed két órakor befejezte az ülést Hivatalos kommüniké Éjjel két órakor a sajtónak a következő hivatalos kommünikét adták át: A hí*-4 bontom delegátusai kedden dél­után öt órakor Jaspar miniszterelnök el­nöklésével a hágai konferencia pillanatnyi he]yzet-vri''A ^''rvizsgálása céljából tárgya­lásra ültek össze. A főhatalmak delegátusai megszakítás nélkül tárgyaltak éjjel félkettőig s a tár­gyalás eredményeképpen együttes fárado­zásaik alapján megegyezésre jutottak. Ezt a megegyezést azután a német delegáció­val is közölték beleegyezésének megszer­zése végett. A német delegációval való tárgyaláso­kat a hat hatalom újabb ülésén folytatják. Nyomban a végleges megegyezés megkö­tése után a konferencia a Young-terv életbelépése következtében szükségessé váló intézkedések tanulmányozására tér át. A francia jelentés Paris, augusztus 28. Hiteles francia for­rásból az Agenoe Havas a következő részle­nek, aki hangosabban imádkozik. Azonkívül közvetlenül a siralmak fala mellett egy arab vendéglőt nyitottak meg, amelyet pénteken­ként, a mohamedánok ünnepén és a zsidó szombat előestéjén Jeruzsálemnek lég silá­nyabb mobja töltött meg. Hiába tiltakoztak a zsidók, panaszaikat a palesztinai legfelsőbb törvényszék és a lon­doni gyarmati hivatal jogi tanácsadói formá­lis jogi okokból visszautasították. így egyre fokozódott az izgalom a zsidók között. Mig azelőtt a zsidók számára a siralmak fala val­lásos kérdés volt' csupán, most egyszerre po­litikai üggyé fejlődött. A mandátum kormá­nya ügyes beavatkozással megteremtette a békét, azonban az angol hatóságok tétovázó magatartása a szélsőségeket juttatta szóhoz, így vált a siralmak fala. népeket elválasztó korláttá egy uj kulturterületen, emiatt rob­bantak ki a véres szenvedélyek, amelyek most egy ország lakosságának békéjét és nyu­galmát dúlták fel. Azonban épneti most, ami­kor legélesebben törnek egymásra az ellenfe­lek, kell hirdetni annak az igazságát, hogy Palesztina fejlődése és jövője csupán nz arab és a zsidó népelem kooperatív munkájából alakulhat ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom