Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-28 / 194. (2119.) szám
4 <i^<go-MA!stog^Hnq«R 1929 angnastné 28, Btftréfca. hogy kijavították? Tanú: Nem láttam, csak a makulatúrában találtam meg és nem tulajdonítottam neki nagyobb fontosságot. Egyébként Hod- zsa maga is beismeri, hogy javítást végzett a deklaráción. Mazal szavazóbiró: Hogyan volt írva az eredeti jegyzőkönyv? Tanú: Ceruzával, nagy gömbölyű betűkkel és nem volt aláírva. Ezután az elnök szüntet rendel el, amely után a védők tesznek fel kérdéseket. Gállá dr.: Megmutatta-e Hanzaliknak az eredeti iratokat? — Nem. GaUla dr.: Rotímagelnél egyedül volt, vagy Hanzalikkal? — Hanza :kkal. Gállá dr.: Kitől vette ön át hivatalát? — Haha dr.-tól, a klub titkárától, akinek elődje egy Stefaneik, vagy Stefanik nevű ember volt. Gállá dr.: Hol voltak eziek az iratok? — Amíg a klub létezett, az ülésteremben elhelyezett iratszekrényben. Gállá dr.: Tudtommal már akkor beszéltek arról, hogy Turócszentimártonban úgy határoztak. hogy tu, év múlva ujiból megegyeznek a csehekkel. — Csak Csobrda nyilatkozatára emlékszem. Gállá dr.: Buday nem emlegette a tiz évet? — Nem emlékszem. Gállá dr.: Amikor Csobrda igy nyilatkozott és ön látta a jegyzőkönyvből, hogy a jegyzőkönyv egyezik Csobrda nyilatkozatával, miért nem tett lépéseket aziránybam, hogy ezt a fontos okritot megőrizzék? — Csobrda megjegyzése csak egy mellékes megjegyzés volt és mikor én megmutattam ezt a jegyzőkönyvet az egyes képviselőknek, láttam, hogy egyálatlán nem érdekli őket, mindegyik azt mondta: Tedd csak el. Hogy jutott a történelmi dokumentum a papírkosárba? Gállá: A Koza-Husek-pörben Ön nem volt tanúként beidézve? — Nem. Annak ideijén sokat utazgattam és időm jórészét Pozsonyon kívül töltöttem. Engem nem idéztek be, magam is csodálkoztam ezen. Gállá: Mikor beszélt Hamzaliikkal? — A Husek-pör után, majd Buday cikke és a Vacuum juris megjelenése után. Gállá: Nem akarta Hánzaliik a másolatot? — Bárki is kérte volna tőlem, senkinek sem adtam volna oda, nem akartam a nyilvánosság elé menni vele. Gállá: ön azt mondta, hogy Markovics 1920-ban a parlamentben beszédet tartott. — Ami a parlamentben a bizottságokban folyt, arról nem tudok vallani. Emlékszem azonban a beszédre 6 tudom, hogy Marko- vies azt is kérdezte a beszéd kapósán tőlem, hogy hol vannak ezek a memorandumok. Weichherz: Mit mondott Hanzalik, miért érdekli őt a jegyzőkönyv? > — Azt mondotta, hogy érdekesnek találja a dolgot és lapokban, valamint röpirátokkal szeretné per tr aktáink Mondottam neki, hogy ezt megteheti, de addig nem, amíg az anyag nincsen együtt. Ezenkívül engedélyt kellett volna kérni a Slovensky Klub tagjaitól is. Mint történelmi dokumentumok iránt érdeklődött az iratok után és kijelentette, hogy nem hozza nyilvánosságra, mert egyes pártok politikai tökét kovácsolnak belőle, Ottlik dir.: ön azt mondta, hogy a klubban, amikor amerikai vendégek voltak ott, Hodzsa beszéd közben emlegette a memorandumot. Tanú: Igen. Ottlik dr.: Beismerte, hogy javított ezek en ? Tanú: Ezt csak a jegyzőkönyvből tudom. Ottlik: Hogy jutott a dokumentum a papírkosárba? — Amikor a klubot elhagytuk, akkor a másolatokat kidobáltuk, mert ilyenkor lehetőleg eredeti iratokat szokás megtartani. Lehet, hogy ekkor dobták a papírkosárba. Ottlik: Látta a kéziratot? Felismerné? — Nem biztos. Ottlik: Itt van a Medveczky levele, hasonlítsuk össze. Elnök: Nem hasonlíthatjuk össze, mert nincs itt a másik kézirat. „Jegyietek vagy titkos klauzula? Ügyész: Gondolja, hogy az eredeti irat jegyzőkönyv jellegével bírt? Tanú: Olyan formája volt, mintha valaki jegyzőkönyvet csinált volna, de nem tudott gyorsírni, ezért egymásra hányta a dolgokat. Ügyész: Rá volt Írva a jegyzetekre, hogy jegyzet? — Nem, de az egész szövegnek elrendezéséből láttam, hogy csupán jegyzet lehet. Én azután úgy diktáltam le gépbe a szöveget, mivel pedig néhány helyen zavaros volt, meg kellett fejtenem a mondatok értelmét. Ügyész: Nem gondolja, hogy ezek a jegyzetek Pantucsek dr. indítványához készültek? — Lehetséges, úgy néztek ki. Elnök: De hiszen ön nem volt ott Turőc- szentmártonban. Ügyész: Önnek mi a benyomása? — Nekem az a benyomásom, hogy Pantucsek indítványához csinálta ezeket a jegyzeteket valaki. Elnök: Hagyjuk a benyomásokat. Nem lehetséges az, hogy ezeket a jegyzetek más indítványhoz készültek? — Ez is lehet, de tudtommal azok közül az emberek közül, akik ott voltak Turócszent- mártonban, kevesen szoktak jegyzeteket csinálni. Ügyész: Átnézte ezeket a másolatokat? — Igen, de eldobtam, mert tudtam, hogy az eredeti Turócszentmártonban van és a másolatra nincs szükség. Ügyész: Tehát ön nem tud az úgynevezett titkos klauzuláról? Tanú: Be voltam avatva mindenbe, ami a klubban történt, de a titkos klauzuláról csak Kémhálózat Ezután Köles zár Miloft, a Novy Svet szerkesztője következik sorra. Elnök: ön valamikor a Slováknál konfldenske- dott ? Tanú: 192ő-ben vagy 1928-ban Csaják János, aki újságírónak adta ki magát és a Slovensky Dennik- be, valamint a Slovenská Politikába irt s úgynevezett csehszlovák irányzatú volt, egyezerre a ölovákba kezdett cikket írni. Cikkei erősen ki voltak cenzúrázva és magam is csodálkoztam, hogy ő ilyen hirtelen átorientálódott. Ez a Csaják egy nap azt mondta nekem, hovy Körmöcbányára megy a múzeumihoz állásba, majd onnét később Jugoszláviába. El Is ment. Búcsúzáékor azt mondta nekem, hogy mint forradalom előtti szlováknak, megbízatást ad nekem. Segitwek neki abban, hogy Tuka után nyomozza nak. Tuka leveleit kell kibontani és olyan cikkeket írni, hogy a Slovákot elkobozzák. Átadott nekem egy rajzot, amely Tuka irodáját ábrázolta és ezen meg volt >'’"’ve Tuka titkos pénztára is, amely állítólag a kályha alatt volt. Azt később hallottam és pedig olyan tonnában, hogy ez a titkos klauzula ezekre a jegyzetekre, vagy pedig másra vonatkozik. Ügyész: Mindenki betekinthetett ebbe a szekrénybe? — Igen. Ügyész: Nem gondolja, hogy később szándékosan eltüntette valaki ezeket1 a jegyzeteket és a deklarációt? — Nem tudom. Ügyész: Hogy keletkezett a legenda a titkos klauzula körül? — Ezt csak az újságokból tudom. Ügyész: Indítványozom, hogy Husektől kérjék be azt a levelet, amelyet néhai Izák Gusztáv irt arról, hogy a mártoni társalgásnak milyen jelentőséget tulajdonított. Elnök: Hány példányban kopogtatta Ön le a jegyzeteket? —• Vagy három példányban. Elnök; Ezekből való a Hanzalik példánya is? Nem az Önét másolta le? Mert ön úgyszólván ösz- fizeáliitotta az egyes mondatokat és érdekes, hogy Hanzalik másolata ugyanilyen összeállítáeu. — Nem, tőlem nem másolhatta le, mert én ugyan megmutattam neki, de nem adtam oda. Különben is mindkettőn más a gépírás típusa, ő valamelyik képviselő utján szerezhette be a szenátusban. Ottlik: Mikor látta ön az eredeti példányt? — 1928 bán már nem volt a szenátusban, pedig ott volt faszcikulue. Gállá: Hogy bizonyítja ön, hogy ezek az iratok másolatok? Tanú: Az eredetieken számok vannak, ezen pedig nem volt. A tanú megesketését mellőzik. Tuka körül is mondta, hogy mindem ’ szolgálataimért pénzt fogok kapni. Később egy Djuraőka nevű újságíró a kávóház- ban felemlítette előttem, hogy Csaják különböző ügyekben jár el óe 'Tuka ellen is dolgozik. Később megismerkedtem Tirkával, voltam nála, de láttam, hogy a tervrajz nem stimmel, semmi sem igaz az egészből, ezért átadtam Tubának a rajzot és elmondtam mindent, hogy lássa, mi készül ellene és tudja meg azt, hogy Csaják éjszaka bclopóziik a Slo- vák szerkesztőségébe s az ö leveleit kinyi- togatjia. Tuka ekkor kijelentette előttem, hogy Csaják ellen már gyanúja van s úgy hiszem, hogy Csaja kot akkor már el is bocsátották a laptól. Csaják különben az esetet elmondotta Filják pozsonyi légion ista trafi kosnak is, aki megerősítheti, hogy Csaják éjszakáimként belopódzott a Slorváik szerke sztőttégébe és pénzjutalom ellenében bontogatta Tulka leveleit. Csaják ezzél kapcsolatiban emlegette Djuráikét és Sedát, az agrárpárt s»lovenszkói főtitkárát is. A Rodobrana és a lunák Elnök; Miit tud a Rodobráriáról? — Én 1925-ben visszavonultam a politikai élettől, de tudtam azt, hogy feloszlatták a Rodobranát. Nálam is volt ebben az ügyben házkutatás. Magam ugyan nem voltam tagja a Rodobramánaik, de segítettem a megszervezésében, amikor láttam, hogy a népgyülé- seket szétverik. Már régebben Roy-al, a szlovák költővel, Ravasszal és másokkal megegyeztünk abban, hogy a népgyülések védelmére különleges alakulatokat létesítünk. így létesítettem én a szlovák Junák alakulatot, amely miniszteri engedéllyel működött. A Rodobranát is csak azért helyeseltem, mert a népgyülések védelmére alakult. Amikor a Rodobranát feloszlatták, arra gondoltam, hogy jó lesz most a Junák-alakulat és a volt Rodobrana-tagokat felszólítottam arra, hogy lépjenek be a junákok közé, ahol ugyanazt a szolgálatot teljesíthetik a népgyülésekem. A rodobraneceknek azonban megtiltottam, (például a nagylévárdii gyűlés alkalmával is), hogy magukkal mást, mint botot hozzanak. Halik: Ismeri ön Szomolányit? — Ismerem. Szomolányi itt a bírósági tárgyaláson azt mondotta, hogy Tuka kijelentette előtte, hogy a Rodobrana feloszlatása után tigrisek leszünk, ha igy is szétoszlatnak, akkor oroszlánok leszünk. Kijelenthetem, hogy ezt nem Tuka, hanem en mondottam egy népgyülésen és engem ezért hatheti fogházra ítéltek. A büntetést azonban nem ültem le. Tokának említettem az elsőfokú ítéletet és megkérdeztem tőle, hogy kitoltsem-e a büntetést, de ö azt mondta, hogy nem kellenek mártírok, fellebbezek addig, amíg lehet. Weichherz dr.: Érintkezett ön Lockhardt- tal? — Tuka engem mindig hivott, amikor külföldi újságírók jöttek, hogy én mint forrada- lomelőtti szlovák és mint evangélikus mondjam el nekik, hogyan képzelem el az autonómiát. Weichherz dr.; Tukának forradalmi ideái voltak, ez volt az ő autonómia gondolata? Tanú: Nem, Tuka soha forradalmat nem említett. Elnök ezután szünetet rendel el, majd a tárgyalás újból való megnyitása után Weichherz dr. védő intéz kérdéseket a tanúhoz. Weichherz: Mit mondott Djuracka. hogy milyen eredménye volt Tuka utáni nyomozásának? — Tudtam, hogy Djuracka kampányt vezet Tuka ellen, többször is kérdeztem őt erre vonatkozólag és amikor Ivánka megjelentette cikkeit, aikíkor is azt mondta neked* hogy 6 kitart amellett, hogy Tuka bünöfc Hozzátette azonban, hogy dokumemtumsá nincsenek, de a biróeág majd megállapítja, hogy Tuka büuös-e vagy sem. Weichherz dr.: Kuntsohert ismeri? — Egyádőben együtt voltunk a Domaosr biztosítónál, együtt is laktunk, de ő soha sem beszélt Tokáról semmit. Belánsky hiiségfogadalma Weichherz: Miit tud Belánsky néppárti szerepléséről? — Belánsky barátom volt, de mindig feltűnt kihívó viselkedése. 1925-ben. amikor kiküldtek Nógrádba agitációs útra, Belán- skyval együtt voltam, de ő soha előttem azokról a dolgokról, amiket itt említett, nem beszélt. A garamszentbenedeki népgyülésen Rodobranec-ingben és Rodobranec-jelvénynyel jelent meg, Szlovenszkó szabadságának kivívásáról beszélt igen élesen és azt mondotta, hogy 6 mindig hü marad a Rodobra- nához, sőt ő lesz a vezér. Később hallottam, hogy éles beszéde miatt konfliktusa támadt a néppárttal. Egy alkalommal Belánsky elmondta nekem, hogy Hlinka kijelentette előtte, hogy Tuka vissza fog lépni és mandátumát Belánsky fogja megkapni. Én mindig azt hittem, hogy Belánsky agrárpárti és meg de kérdeztem tőle, hogy hogyan került a néppártba, ő azt mondotta, hogy most már kitart a néppárt mellett, mert Hlinka megígérte neki a mandátumot. Ügyész: Gondolja, hogy egy olyan konfidens, mint Csaják, mindenkinek elmondja;, liouv n konfidens? —■ Kérem, mi barátok voltunk. Ügyész: ön még akkor is együtt dolgozott a szlovák néppárttal, amikor szlovák nemzeti párti volt? — Én azon dolgoztam, hogy az evangélikusokat is katolikusokat összehozzam, Titkánál is többször voltam és ő egy magánbeszélgetés alkalmával becsületszavát adta arra, hogy a magyarokkal nincs összeköttetésben. Én Stodola Emilnek, a nemzeti párt akkori elnökének ezt fel is említettem, de ő azt mondta hogy bármit mondjon is Tuka, mégsem akarja őt megismerni. Skrovina Ottó, a turócszentmár- toni szenior pedig azt irta, hogy ne higyjek neki, mert pápista. Ügyész: Kapott ön pénzt Tukától? — Igen, a párt ügyeiben tett utazásaimért a központtól kaptam pénzt, s ezt Tuka fizette ki. A tanút nem esketik meg vallomására. Ezután ez elnök bejelenti, hogy egy Kop- csányi Vilmos nevtl egyén Írásban jelentette, hogy Snaozkyra vonatkozólag írásos dokumentumokat tud adni. Az elnök még összegezi az államügyész indítványait, amely után Gállá védő áll fel és a következő kijelentést teszi: Tisztázni kell a mártoni jegyzőkönyvek ügyét —• Amennyiben Hanzalikot be akarják idézni arra vonatkozólag, hogy ő maga mondja meg, elmebeteg volt-e és hogyan jött létre a kórlelet, indítványozom, hogy hallgassák ki, Benkó István dr. risanóci körorvost, aki 1926-ban Hanzalikról olyértelmü orvosi bizonyítványt állított ki, hogy Hanzalik elmebeteg. Tiltakozom az ellen, hogy itt felolvassák Izák Gusztáv levelét, tiltakozom a minisztertanács leiratának felolvasása ellen, do indítványozom azt, hogy hallgassák ki Rothnagelt, vagy legalábbis kérdezzék meg tőle, hol van a jegyzőkönyv eredetije, továbbá indítványozom az eredeti jegyzőkönyvre és deklarációra vonatkozó iratok beszerzését, mert ez a második alkalom arra, hogy megvilágítsuk, mi igaz a sokat vitatott kérdésben. A kérdés különben is szorosan összefügg ezzel a pörrel, mert Tuka erre alapította a vacum juris cikkét s erre hivatkozik. A közérdek is megkívánja, hogy ezt a kérdést végre likvidálják. Végül indítványozom még, hogy szerezzék be a Koleazár elité]tetósére vonatkozó iratokat. Weichherz dr,: Csatlakozom Gállá dr. indítványaihoz azzal, hogy Rothnagelt hallgassák ki a bíróság előtt s hozza el magával az eredeti jegyzőkönyvet is. Indítványozom még, hogy hétfőig napolják el a tárgyalást, mert Stöger vallomására el kell készülnie a védelemnek. Stöger mást mondott a vizsgálóbíró előtt és mást a rendőrségen. Ottlik dr.: Csatlakozom két védőtáraain indítványaihoz, de szerintem nem lehet tanúvallomásokkal eldönteni azt, .hogy létezik-e a titkos klauzula, vagy sem, mert mindegyik tanú aszerint, hogy melyik politikai párthoz tartozik, mást és mást vall. Be kell sMcrezni Rothnageltől az eredeti iratokat. Kérem én is a tárgyalásnak legalább négy nappal való elhalasztását, hogy a védelem Stöger tanú kihallgatására elkészülhessen, amire n törvény módot nyújt. Weichherz kollégám joggal hivatkozott á 318. §-ra, mert itt iigylátszik a vád megváltoztatása készül. Ottlik védő szavain tán az ügyész újból megindokolja, hogy miért kéri a minisztertanács átiratának felolvasását, ellenzi a tárgyalás elnapolásai, mert nincsen szó a vád megváltoztatásáról, cfiak újabb bizonyítékokról. Különben setrí lehet, úgymond, a vádat megváltoztatni, mert ehhez a mentelmi bizottság engedélye volna szükséges. Ellenzi Rothnagel be- idézését is, csak annyit indítványoz, hogy közigazgatási vagy bírói utón hallgassák ki. Végül ellenzi még a Koleszár-féle iratok beszerzését. A bíróság ezután rövid tanácskozásra vonul vissza, hogy az indítványok ügyében döntsön. Ezután az elnök ismerteti a bíróság határozatát, amely szerint a tárgyalást nem halasztják el, ellenben elrendelik Hanzaliknak s ezzel kapcsolatban Benkó dr.-nak kihallgatását, továbbá Stöger Károly kihallgat?sál s ezzel összefüggésben Belánskynak és Holényi Tetéznek újból való beidézését. Elrendelik még a Hu- sek-Koza pör iratainak beszerzését és Húsoktól kikérik az Izák-féle levelet. A bíróság elrendeli a minisztertanács átiratának felolvasását, valamint a rendőrségtől érkezett átirat ismertetését, tov411 ' felkérik a prágai rendőrséget, hogy hallgassák ki Rothnagelt az iratok ügyében s esetleg szerezzék be tőle a kérdéses iratokat, elrendelik még a Koleszár-féle iratok és a Kopcsány-féle levélben bejelentett írásbeli adatok beszerzését. A Husek—Koza-pör iratainak, valamint Izák levelének, továbbá Ko- leszár pöriratainak és a Kopcsánylevélben említett Írásbeli adatoknak felolvasásáról később fog dönteni a birósóg. Az elnök végül bejelenti, hogy Stöger Károly kihallgatását holnap fogják megejteni, mig Holényi Terézt, Benkó dr.-t és Hanzalikot csütörtökre idézi be a bíróság, A védelem semmiségi panaszt jelent be indítványainak elvetése miatt. Ezután felolvassák a pozsonyi rendőrigaz— A csendörség letartóztatta a besztercebányai járás kommunista pártvezetöségét. Besztercebányát tüdősitónk jelenti: A csend- őrség vasárnap és héttőn számos házkutatást tartott a besztercebányai és környéki kommunista vezetőembereknél, akiknek lakásán a nemzetközi vörössegély gyűjtőivel után kutatott. Héttőn délután a csendőrség letartóztatta a besztercebányai járás kommunista párt vezetőségének tagjait, akiket az áliaamiigyészééginek adott ál. '1
