Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-24 / 191. (2116.) szám

I T>RA'<» •/ACíVAR- H t RIt.AP 1929 augusztus 24- szambát dlk a nagyhatalmak esetleges sérelmes ren­delkezéséhez és Benes mai memorandumával ezt határozottan le is szögezte. A Saar-kérdést Párisban tárgyalják Paris, augusztus 23. A Ma.tin külpolitikusa a Saar-kérdésre vonatkozólag megjegyzi, hogy ezt az ügyet Hágában egyáltalán nem tárgyalták, a párisi megbeszélésekben azon­ban feltétlenül feLszinre fog kerülni. A fiárssfl szállitmányek ügyében a delegátusok ma délelőtt tiz órától folytatták tárgyalásukat, amely másfél órát tartott. Délután szakértőket vontak be a meg­beszélésekbe. A rajnai megszállás kérdésében érdekelt ha­talmak konferenciája féltizenkét órakor kez­dődött. ifiiMÉI húsz milliáng lejjel rövidítették meg a román államkincstárt Bukarest, augusztus 23. Marián .miniiszter- tereilinök annakidején hatalmas b©$zédjben leplezte le a liberális kormány pénzügyi ma­nővereit. Mamin kimutatta, hegy a Rratianu- kormánv gazdálkodása következtéiben Bratianuék távozásakor tizennyolc mil­liárd lei hiányt találtak az államkasszában. Jorga professzor lapja, a Neaimul Rornainescu most helyesbíti a mi nászt eretnek adatait és kimutatja, hogy Bratianuék. a szóbainiforgó tizennyolc milliárd leien kívül még két milliárd leit tüntettek el. Ezt a két milliárd ot az agrár reform során kisajátított földek vételárából sikkasztották el. A vételárakat a kormánynak külön álap- ba kellett volna összegyűjtenie és ebből kel­lett volna fedezni a kisajátított földek meg­váltásából előálló kártalanítási igényeket. Ebből az alapból két milliárd lei hiányzik, úgy hogy a legújabb megállapítások szerint Bratianuék busz miliiárddal könnyítették meg az államkasszát. A feli csetepatéit után felvonultak a nagy haderők az orosz-kinai tatáron Százezres oroiz feaderS kétsü! a Katáin ellen való előnyomulásra — Háborús láz Oroszországban — Egész Erdély óriási részvéte maifitt temették @1 Benedek Eleket Kolozsvár, augusztus 23. Hétfőn délután 5 órakor temették el Kisbaconban Benedek Eleket, a nagy magyar mesemondót és fele­ségét, aki követte a halálba férjét. A teme­tésre nagy tömeg gyászoló közönség érkezett Erdély minden részéből. A ház előtt álló négy magas jegenyefa alatt helyezték el a koporsóikat. Benedek Elek óhaja szerint az •egyházi szertartást a kisbaconi református lelkész végezte négy más református lelkész részvételével. Kis gyermekek, akiket Bene­dek Elek oly nagyon szeretett, helyezték a koporsókra az utolsó virágcsokrokat. A rava­talnál a magyar párt nevében Szentkeresz- íhy Béla báró, az Erdélyi Helikon nevében Xyirő József, a székely íróik nevében Saerjt- imresr Jenő beszélt. A kqporsójcat székely irók vitték a sírhoz. A temetőbe vezető utón minden házra egyforma fekete zászlót sze­geztek a székelyek. A sírnál Zágoni István a székely ség nevében búcsúztatta Benedek Eleket és -e szavakkal végezte beszédét: „Jó éjszakát édes Nagyanyó. jó éjszakát édes Nagyapói" Lemondott a ciiifei kormán# Santiago de Chile, augusztus 23. A chilei kormány belpolitikai okok miatt lemondott. Esi orosz repülő Mesfprköi indul Moszkva, augusztus 23. Sasiakév orosz re­pülő ma reggel három órakor felszállt a moszkvai repülőtéren, hogy Newyorkba re­püljön. Repülőgépe 1200 lóarejü, kétmotoros és neve: Szovjetország. Moszkva, augusztus 23. Oroszországban ál­talános felháborodást keltenek azok a jelen­tések, amelyek arról számolnak be, hogy a kínai csapatok továbbra is betörnek a szov­jetunió területére és a kínai hatóságok új­ból és újból súlyos rep fosszál iákat léptetnek életbe a Mandzsúriában élő szovjet-állam­polgárokkal szemben. Az orosz-kínai kon­fliktussal kapcsolatban számtalan helyen tartanak munkásgyülést, amelyek teljes mértékben magukévá teszik a kormány leg­utóbbi nyilatkozatát és követelik- hogy a kormány megfelelő hatékony eszközöket al­kalmazzon a háborús provokátorok m-eg- zabolázására. Számos üzemben elhatározták a munkások, hogy mozgósítási állapotban le­vőnek tekintik magukat és az első felszólí­tásra bevonulnak a vörös hadseregbe. A vé­delmi alapra hatalmas befizetések történnek és augusztus 25-ét a szovjet védelmi napijá­nak proklárnálták. A falvakban a parasztok elhatározták, hogy gabonafeleslegüket az ál­lamnak adják el. A parasztifjuság tömege­sen jelentkezik önkéntes szolgálatra a vörös hadseregbe, London, augusztus 23. A Daily Expres mukdeni jelentése szerint a Daiajnor mel­letti ütközetben a tolnaiak negyven orosz katonát fogtak el. Ugyanezen jelentés szerint Mandz&uli környékén húszezer orosz kato­nát koncentráltak. Ezek a csapatok két páncélos vonattal, hat tankkal és egy busz gépből álló repülő osztaggal vannak fel­szerelve. Egy másik huszezerfőnyi orosz haderőt Rusuriski mellett koncentráltak. A kínaiak állítólag kémeket fogtak el, akik a keletik inai vasút mentén, Mandzsuli köze­lében robbanó aknákat helyeztek el. A mukdeni hatóságok állítása szerint egy orosz tervnek jöttek a nyomára, amely sze­rint az oroszok Pogranicsnaja és Cicikar ellen indítandó egyidejű előnyomulással akar­ják Kartont birtokukba venni. A lapok megjegyzik, hogy a Karibin elleni előnyomulás erről a pontról könnyebb len­ne, miint a Mandzsuliiból való előretörés. A Daily Telegraph mukdeni jelentése szerint az orosz határ közelében ötven ezerfőnyi orosz katonaság áll harcrakészen. A csapatok bőségesen el vannak látva köny- nyü tábori ágyukkal és munícióval. Ámbár a kínaiak a határvidék védelmére nagy­számban csoportosítottak jól felszerelt csa­patokat, szakavatott körökben az a nézet uralkodik- hogy erősebb orosz támadással szemben a kínai csapatok nem tudnak védekezni. Moszkva, augusztus 23. Karbini jelentések szerint S többe német konzul meg akarta lá­togatni a koncentrációs táborban internált orosz foglyokat, a hatóságok azonban ezt a látogatást nem engedélyezték. Karibibban és a k-eletkinai vasút többi állomásán továbbra is letartóztatják a szovjet állampolgárait. fesíeü/ldr^iiy RcG^ny írta: KSRÚDy-GUÜLa (20) — De nem reszket a szive. — Mit lehet tudni a közöny álorcája alatt, amelyet ez az ur mindig arcára helyez, akár van rá szüksége, akár nincs, — felelt legyint- ve Brandenburgi. — Talán éppen a legközön- bösebb embereknek a szive van telve azokkal a félelmekkel, amelyekről nekünk gondola­tunk sem lehet! Hiszen Zápolyának már a betegsége sem mindennapi. — A betegsége? — sóhajtott fel Mária ki­rályné és Markaláb gróf nyomban észrevette, hogy most terelődött gonosz határba a beszél­getésük madárcsapata amely eddig csipegető seregély-fészekaljaként csapongóit egyik me­zőről a másikra, anélkül, hogy nagyobb kárt iott volna a mezőkben, amelyeket e bámulatos őszön meglátogatott. — Hallottam erről a titokzatos betegségről, amelyet idáig csak két orvos tudott gyógyíta­ni: Faust doktor, a kieuzmarki tanító és Lut­her Márton akinek ugyancsak az a híre, hogy meggyógyítja az ördögtől származó betegsége­ket, — mond Mária királyné és a nyakában függő stólákat összevonta mintha valami be­tegség ellen védekeznék. A Markaláb nem felelt. Neveltetése, eddi­gi pályafutása, úri magatartása .jelt adott ne­ki arra nézve, hogy izlésetelenség volna egy asszony előtt egy távollevő férfi betegségéről beszélgetni. Bár a magyar uraik mindig csen­desen lenézték külföldi származása miatt, de Markaláb mindenképen lovagnak érezte ma­gát. • - Királyné, e betegségeket Isten küldi ránk, valamint Isten adja a jóegészséget is- Én, aki még soha se voltam beteg életemben: azt mondom, hogy nincsen az embernek sem­mi különös érdeme abban, ha a betegségek kutyái meg nem harapták. Magyarországon valaha minden második lélek himlőben pusz­tult el, még pedig gyermekkorában. Azután jöttek a különböző bélcsavarodások, amelyek­nek még ma sem tudjuk az orvosságát. Ha az ember a himlőben és bélcsavarodáson átesett, biztvást el élhetne addig, amig öregségére agyonvernék. Mária csendesen figyelt: — Szapolyai harminchat esztendős, Ma­gyarországon a harminchatéves emberek nem szoktak betegek lenni. De ha volna betegsé­ge, a legrutabb is, amelyet valaha a szentföldi lovagok hoztak magukkal, ha volna betegsége olyan ragályos, amely miatt némely vidéke­ken ezeiével messzes gödrökbe ássák az em­bereket, ha volna betegsége hasonlatos a rot­hadáshoz, amelynek szaga miatt megközelit- hetétlenné válik a beteg, ha volna betegsége olyanforma, amilyennel a szemérmetlen sze­gény emberek és a még szemérmetlenebb ál­latok az erdő sűrűjébe bujdosnak el: akkor is azt mondanám, méltóbb ő a magyar ki­rályságra bátyáimnál, mert lelkében ő az egyetlen egész férfi Magyarországon. Markaláb gróf sohasem volt sopánkodó ter­mészetű, még most sem sopánkodott, pedig Mária királyné szavaira bizony nagyot gon­dolkozhatott a királyné jövendőjén. Régen félték már Mária hívei azt a rettenetességet, amely talán gyenge álmukban szokta meglep­ni az asszonyokat: a hirtelen megözvegyült királyné beleszeret a legelső férfibe. Szapo- lyait választotta volna ki erre a sors Mária szerencsétlenségére? Testvér testvérrel kerül szemközt egymással a szív csalárdsága miatt? Mit gondol magában a két bátya, Ferdinánd és V-ik Károly, ha kiderül, hogy testvérük magában halálos ellenségük ért imádkozik? Nagyobb csapás Leend az Magyarországra a mohácsi vésznél. A Markaláb tehát csendet parancsolt magá­ban a gáncsmélküli lovagnak, rá kell lőni a farkasra, mielőtt az behatolna a pozsonyi pa­lotába. Az őrgróf tehát beszélni kezdett Sza­polyai betegségéről. Elmondá, hogy ez a be­tegség csaknem rokon a beszámíthatatlan őrültséggel. Hirtelen jön, mint a nyavalyatö­rés és semmiféle elővigyázatossággal nem le­het megelőzni, még csak imádkozással és jámbor koplalással sem. Mintha egy ördög ereszkedne le hirtelen a levegőből és tiz kör­mével elkapná a beteg szivét. A legnagyobb tanácskozásiban, a legfontosabb beszélgetés­ben, de még asztal felett is beugrik a beteg­sége és Szapolyai feje ilyenkor mellére ha­nyatlik, szemei lezárulnak, tompa hörgés hal­latszik melléből, percekig ül eszméletlenül anélkül, hogy hangot tudna adni. Nem segít ilyenkor semmiféle orvosság, se hidegvíz, se érvágás; Szapolyai darab időre a másvilágra megy és onnan oly rémületes ordítással tér vissza, mintha valóban látta volna mindazt, amiről Dante irt. S kétségbeesetten tudakozó­dik arról, hogy meddig aludt, mit beszélt ál­mában, mit árult el magáról. Gyilkolja, gyöt- ri, kínozza a körülötte lévőket s ezért mene­külnek el mellőle asataltársai, szolgái, amikor a betegség rájön. — Éppen ezért kell mindig mellette marad­ni egy hű léleknek aki nem hagyja őt cser­ben akkor sem, amikor másvilági kirándulá-, sait teszi. Ezt a betegséget Innsbruckban, ahol nevelkedtem, az apácák között hol dk áros súg­nak mondták. — Nem, ez a betegség nyavalyatörés, mert habos szájjal és borzalmas rángatózással jár. Ha kövön esne el az ilyen beteg, összezúz­ná a fejét - feleié a Markaláb gróf. Sajátságos, — suttogta most Mária nem tudok haragudni reá azért sem, hogy annyi esztendővel öregebb, minit én- de még a Az osztrák kormány szigorú intézkedéseket léptet életbe a vérét zavargások leküzdésére Becs, augusztus 23. A st.-lorenzeni véres vasárnap eseményeinek hatására az osztrák kormány tegnap miniszter tanácsé t tartott, amelyen egész sor rendszabály életbelépte­tését határozta el. így a Mura melletti Bruckban a gráoi alpesi ezrednek hároan- százfőnyi osztagát helyezik el, amely a felsé- e tájer országi ip árterületen a rend. megőrzé­sében segítségére lesz a csendőnségnek. Schumy miniszter úgy a Heimwehr, mint a Sohutzbund vezetiőségetokel tárgyalásokat kezdett és kijelentette, hogy a kormány az ellenséges csoportok újabb összetűzését nem fogja eltűrni. Fosztogatások és gyújtogatások egy kínai tartományban Hongkong, augusztus 23. A Hupoh tar­tomány hatóságai jelentést küldtek a hongkongi kormánynak arról, hogy a tar­tományban a banditák garázdálkodása tűrhetetlen állapotokat teremtett. A kínai gonosztevők hada gyújtogat, rabol és bor­zalmas mészárlásokat visz véghez a lakos­ság között. A banditák 40—50 embert ele­venen elégettek, mintegy kétezer háx fe­delére tüzcsóvát vetettek. A lakosság ré­mült pánikban menekül a vad hordák elől. A kormányzó a kan főni kormánytól katonai csapatokat kért a rend helyreállí­tására. A Ford-repiügép propaganda útja Varsó, augusztus 23. Tegnap este a varsói repülőtéren lesz állot t az a Ford-Tepülőgép, amely jelenleg világpropagan d au tón van. A. gépen a Ford-müveknek két igazgatója is utazik. A Ford-gép ma tovább folytatta útját Bécs felé. 14 millió pengós beruházá­sokat eszközöl a magyar föidmiveiésügyi minisztérium Budapest, augusztus 23. A mai miniszter- tanács elhatározta, hogy 14 millió pengő be­ruházási hitelt szavaz meg a földmivelésí tár­ca számára. A beruházást gazdasági gépek beszerzésére, népházak építésére, a kerté­szet és baromfitenyésztés fejlesztésére, nép­intézetek, kísérleti ügyek céljaira, termelés- értékesítésre és egyéb sürgős gazdasági szük­ségletek fedezésére fordítják. A miniszter- tanács ezenkívül 2,300.000 pengős hitelt bo­csát a községek rendelkezésére tenyészálla­tok beszerzésére. betegségéért sem tudom megvetni, pedig ma­gamat tán megölném, ha egyszer beteg vol­nék. Most halkan kopogtattak az ajtón, holott, aki kopogtatott: bizonyára nagyon jól tud­ta, hogy Mária nem szereti, ha különböző ta­nácskozásaiban zavarják. A királyné össze­ráncolta a homlokát és a karosszékből fel­kiáltott: — Vájjon ki az, aki előtt ma megint kisebb lett Magyarország királynéja? Logus Vamás, a humanista tudós dugta be a barna és minden faragásnélküli ajtón fejét, amelyen némely napokon alig lehetett felfe­dezni hajszálat, mintha a hajszálak elrejtőz­tek volna a borzoiások és tépések ©löl. Fá­tyolozott hangon, mintha könnyek üveggo­lyói forognának a torkában, szólt a humanis­ta: — Megérkezett a tokaji követség. — Tokaj! — kiáltott hirtelen felvidámodva Mária és diadalmas pillantást vetett Branden­burgi Györgyre. — Mit hoztak? Szőlőt, bort, mézet? A hordókat nem dézsmálták meg az utón? Aki Tokajban megfordul, azt mind ki- tanitják arra, hogyan kell szalmaszállal meg­fúrni a hordókat. — Valami mondanivalót hoztak, — felelt a humanista — amit négyszemközt szeretnének a felséges asszonnyal közölni. Mária kezével intett: — Markaláb gróf régi hívünk, nem volt tit­kunk előtte már a budai palotában sem. A kérő ur titkát pedig éppen úgy ismeri az őr- gróf, mint jómagunk. — Nem éppen asszony-kérdéiről van szó, — felelt a humanista s komoly tekintettel be­húzta maga után az ajtót. A küszöbön láb- csoszogás, tapogatózás hallatszott, mintha ket- ten nagyon udvariaskodnának azon, hogy kit is illet meg voltaképpen az elsőbb-b pés. (Folyta tjük.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom