Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-18 / 186. (2111.) szám

vonatkozólag ki jelem teán, hogy egy Kiviéi Vendel nevű férfi jelem tette nekem, hogy Csaderna inegszearvesetit egy fantasztikus össze esküre társaságot, amelynek az leti volna a célja, hogy eltávolítsa Dérért, Sro- bárt, Fajnort, engem és másokat. Ügyész: Ebben az ügyiben eljárás folyt, amelyet azután beszüntetitek vagy bizonyíté­kok hiányában, vagy amnesztia következté­ben. Ivánka lapszemléje Ivánka; Tudomásom van arról, hogy Toka Bécsben kiadta a Correspondence Slovaque című lapot, továbbá az újságokból tudom, hogy Parisban volt az eucharisztikus kon­gresszuson és ekkor a nagyihatalmak követ­ségem memorandumot nyújtott át. Elnök: Tokának erre megbízása volt. Ivánka: Erről nem volt tudomásom. Idézem ezenkívül a Manchester Guardian 1924-ben Csehszlovákia ellen megjelent cikkét, amely arról szól, hogy Tuka Dvortsák Győzővel együtt járt a nagyhatalmak követségein. Ezen­kívül átnyújtom a bíróságnak a Samostatnost. néhány példányát és Jehlicska brosüráját. Megállapítom, hogy ebben a pörben a ma­gyar, német és az olasz sajtó morálisan tá­mogatja Tukát, amihez kommentár nem Mtfikeéges, A Vactrum jómra vonatkozólag a következő­ket mondom: Nem igaz az, amit Toka állít, hogy Kramár bagatellizálta az egész dolgot és teóriának nevezte volna Tuka fejtegetéseit. Ennek bizonyítására átnyújtom a Národni Listy egy példányát, amely idézi Kramárnak a parlamentben elmondott beszédét és ebben Kramár élesen elítélte Tuka álláspontját. eskü alatt kihallgatni, azután ö elő fog állni és leleplez. Kaptam még egy levelet egy munkástól, hogy Herórdes egy áJMifcőlag'Ois le­velemet átadta Kohrut zjsoln ai korosra árosnak és ott dirága pénzem ezt meg vehetem. Rögtön jelentést tettem a rendőrségnek, írtam két­szer is, hogy má vau ebben az ügyiben, de vá­A vád és a védelem eláll a fSSSsSeges tanúkihallgatásoktól róla, hogy Smacxky Antor álnév alatt Sr cik­keké* a fBovákba és azt beszélték, hogy Tuka is ír cikk ok*:; ilyen álnév alatt. Mondták nekem hogy Saacxky teljesen szegény ember és egy nap art láttam, hogy megalapítja az Autonó­mia cimü lapot. Én a legelső előfizetők között voltam, mert érdekelt az ügy, megvannak a lap összes számai amelyeket a bíróság rendel­kezésére bocsátók- Nem értettem, miért van az, hogy a top Ebnká/t bevessem támadja ée ek­kor informálódni kezdtem. Smacky felől. A társaságokban tudott dolog volt, hogy Szxoczky erkölcsi é* anyagi támogatást kap Tokától. Mikor azt olvastam, hogy Szuaccky pártja fe megalakult, Steiandl főtitkár, az én wtaeitáéoro- ra levelet Irt Herédé* nsoínaí titkárnak, hogy mepjea el ac alakadó gyűlésre é* közölje a nyflvánoeBággaá azt, hogy micsoda csalás az egész párt, amelynek háta mögött Toka áll. Arról nem vitatkozom, begy volt-© accáz «á­aaMkos bizonyítékom Toka ellen. Utasítottam Simandl főtitkárt, hogy még azt is írja meg Her ód esnek, hogyha nem engedik be a gyűlésre, akkor valami bizalmi embere mond­ja él ©féket az alakuló gyűlésen. A gyűlés szét­verése után másodaapra Heródes egy iratkö- teggel jött hozzásn ée ehneeéttc, hogy Katiié Kzótverie a zsolnai gyCfi-ést Láttáim, bogy az kfitofc wera ériéfoesek. Oak egy könyvet tar Iáitsan, asuzclybon Koraik és Jeritga nevét láttaan feltegye*™, ftkíkiói nem tuedteim, begy tagjai-e Saatósky pártjának, vagy éSőfineMS-e m ÉrfwiáBitok. SfooxStzon Eo^<M<gnrác, hogy gtenfcn dl * ucmd&»égir» az Ma­tok dMtwte közönsége# lopás és ■ebből bstf szósmazfertSc. Aa újságok Koccán* Bterődee teg&ap taaniva£kciuiásáb4Bz art ártotta, hogy megdáceérfsni őt, aamsárt rátiorta az ísnatofcfft. Lehet, hogy anoóltam ntoki, hogy jől véga«te munkáját, d» n5gfcön tioxrtifíbi&aas azt is, hogy axsOBje® «á a eeonSőrségr© és adjja át az irato- Sort, zan& ő később meg Is tett. Ma bemotatja a sziámi köztársaság válaszát is Ivánka ozutám átnyújtja a Wnőeágnafe Elő­íródé* kéri. kivert, aonráydt SSanauKÖho® irt, arról, hogyan képzeld rá Snacaky zsolnai ülé- eémeik szétugraggtáfiát. Ivánka eeuí&n Jos- tiákről beszól, akiiről ©raekrá zcoudja: Jostiá- kot egyeben szóval sem utasítottam arra, hogy hogyan valljon, csak adatokat kértem tölte. Itt vau az egyik levél, amelyet hozzá in­téztem és amelyhez Bráánsky névjegyét is meSékeiftem. Ebben a lovéSbem e» á3I. hogy Bráánsky indndeat ráfftKxadott nekem, mosód­jon el ő is mándeöt Joettákkal egyetlen eset­ben sem beszéltem. Végül bemutatom Mi- chalnsz kiáltványát és a sziámi köztársaság­nak Michalusz kiáltványára adott válaszát, továbbá a Belánskyval folytatott levelezést. Elnök: Mi történt a rendőrségen azokkal az iratokkal, amiket Heródes átadott? Ivánka: Nem tudom. Elnök: Mert némelyik megvan, némelyik pedig hiányzik. Ivánka: Nekem nem adott át semmit Si- mandl. Megjegyzem, hogy Mocik irt nekem Karlsbadba, hogy Heródes bosszút tervez el­lenem valami levéllel, először engem fognak Szünet után Gállá ár, a vódlem nevében be­jelenti, hogy eláll Ambriskó, Adamioa Anitái, Rázu3 Márton, Vozáír Gyula, Jlrek Károlyné, Hofferik Horn, Pásztor Gyula, Siamonlos Já­nos, Pázmány Margit, Babka János, Barzsil Pái, Hente Vince, Stano Gyula ée Horák Béla tanuk kihallgatásától, valamint Kautckurik Pál kihallgatásától is abban az estebeu, ba oz utóbbinak a hiróságboct beküldött levélét frá- olivaetatják. A védők bajdentéee után az ügyész emel­kedett SBŐÖésm és ugyancsak bejelenti, hogy mivea. a tanúvallomások azerinte résakd csak negatívak tehetnek, részint pedig újat nem hozhatnak fed, végül pedig egy-kéí ember el­len büntető eljárás is van fdyamathazi, ezért ő » rááll mintegy harminc további tanú ffci- balgatásától, akiket nseg is nevez. Köztük sze­repel Krizáén János losonci néppárti titkár, Gffiler János dr^ Ftíkora, Kristófí Sándor, Ghrefcács Odor, Smokol Márton ár., BicsovsaJky Káaauér dir^ Ivaisetr Gyula és mások. Gkrtta ezután újból MáH és bejelenti, hogy Cservény éa Samuhel tanuk káSmllgatásától ugyancsak eláll a védelem, mert a per anya­gáról már most tísrta képét kezd nyerni. A bíróság ezután felolvassa Káuciarik Pál római kwtobkus ielkéez levelét, amelyben, ké­ri a kiiuallgBtás aHöa. vaáó felmentését, mert azt mondja, hogy a vádiratban neki tutajdouitott dolgokirófl. nem tud egyebet, mint hogy ismer­te Szomodáaiyít, aki éretlen visolkedóeévei efl,- lenszjeuvot keltett maga kánt. GtMa ár. védő eajatáai eláM Bjuraajrak Pál tanuk ónti kihallgatásától A inróság rövid Umdcxokzásra vomd tásk­ássá és tsgff határoz, hogy eürendeU való- Kwsmgi eddig b&idéseü kom láhaiiga&ésdL, Jo&edve físnoloéí, <Wiiffruwi t s tsé­éclem elállóit. i&loat ex ügyész Itíbéa néhásnyy kérdőét Itéta- káboffl: Látta LmvSdkysaéi as autoniőamaáeaw©- xetet? Ivéstfoa: Igen, a asehéből buata elő 61 art mocKita, hogy Tuka adta át neki, hogy csinál­jon propagandát. Ebben, néhány pontot e&oi- vxmtasa és láttaxa, hogy teljesen egyezák aa- saá, amit a Hkadóben okMtmn. Cgféas: Hanzsbk báboraetótti dolgairól mii tud? Ivánka: A JSkyv«os&á VTáda^nnak, mint diák tagja volt, a háború alatt hallottam róla, hogy a nagyszombati kórházban ápolják, d-e mkudenká azt mondotta, hogy szimulál. ÜgyVész: Belánskyval a kávéhádban frá­vett jegyzőkóuyvról mát tud még köoeiebbit mondám? Ivánka: Negyven kérdést még Pozsonyban előre felírtam magamnak és ezzel mentem Turácszentmártoniba. Relánskynak a kérdé­sekre adott válaszát feljegyeztem, de csak a felőletek lényegét Több kérdésre Belámsky nem adott választ, néhány feleletet pedig memóriámban bízva később irtom be. Xgyész: Heródesról mdt ud? Ivánka: Simandl főtitkártól tudom, hogy nem volt szorgalmas, munkája nem vplt ki- ráégitő, iiudakolatlan számadásokat nyyujtott be, mint párt titkár. Ralik dr.: ön csak T^irócszjenámártonban beszélt Belánskyval? Ivánka: Előbb irtaim neki Koza ajánlatára, később kétszer volt irodámban. Halik dr.: Ez elegendő volt büntető felje­lentés megtételére? Ivánka: Igen, azután Kosa hosszú vallomá­sa is megvolt nekem és Medveczkytől és Ju~ racskától is volt értesülésem. Bálik dr.: Miért küldte még Völgyit Ko­vácshoz, amikor a fényképezett levele már megvolt, hiszen már kezében volt az anyag? Ivánka: Nőm volt elég anyagom. Láttam* hogy a kézzel írott Kovács-féle levél nem volt kopirozva, tehát nem volt üzleti levél. Ebből arra következtettem, hogy Kovács csak az üz­leti papírt használta fel magánleveinok meg­írására. Ralik dr.: ön föltételezi azit, hogy Völgyi, aki négyszer volt önnél és Kovácsnál is négy­szer volt, csak egyszer referált magának ar­ról, hogy Kovács mit mondott? Ivánka: Völgyi magyar volt és Kovácsnak, mint régi bajtársának akcrl szolgálatot ten­ni. Azt if csak most tudtam meg abból a le­vélből, amelyet tegnap átnyújtottam, hogy Kovács már tavaly jtmim bán kijelenletlei hogy menekülni e kell. RáUk dr.: Ga üzente art Kovácsnak, hogy baj lesz, ba nem jön? Ivánka: Art én nem üzentem. Amikor Völ­gyi hozzám jött ée megmutatta Kovács leve­lét, mondtam, hogy figyelmeztesse Kovácsot a rendtrvény 27. paragrafusára, amely büntet­lenséget biztosit őszinte megbánás esetében. Mondtam még azt is, hegy jöjjön Kovács hoz­zám. k Halik: ön nem hatóság, hogy a 27. paragra­fusra figyelmeztessen valakit Ivánka: Ügyvéd vagyok és ha meghatalma­zást adott volna Kovács, akkor elintéztem volna a dolgát. Halik: Nem másolta le Levicky autonómia- tervezetét? Ivánka: Hess. Halik: ön kai >ott Skultélytől egy levelet, amikor a Toka ellem brosúra már megjelent? Magyarőnok és magyarónok Ivánka: Igen, azt irta, hogy rosszul tettem, hogy Tűk ára ismét rátámadtam. Nem kell * m&gyarónokat elijeszteni, hanem ellenkeiő-^ lég, he kell édesgetni őki Én azt válaszoltam, hegy van különbség magyarónok és magyar t rósook között Vannak magyarónok, akik szlo­vákoknak adják ki magukat, de lelkűkben magyarok. Halik dr.: ön kapott valami követségről levelet Ivánka: Igen, a londoni követség rendelt a nyomdától őt brosúrát Weichhem dr.: Adott ön utasítást Simandl- nak arra vonatkozólag, hogy Herodes részt- vegyen Zsolnán a Sznaczky-féle gyűlésen és a szükebb körű bizottságba vagy mást, vagy m^át beválasztassa? Ivánka: Közvetlen utasítást nem adtam. Simandl, azt hiszem, olyan utasítást kapott, hogy a szükebbkörü bizottságba beválasztás- són valakit Weichhera dr.: Beszélt ön Moys zsupánnal, mielőtt a levelet Jostiáknak megírta? Ivánka: Igen, Moys kérésemre irta meg a levelet. Én figyelmeztettem őt, mert Jostiákot mint becsületes embert ismertem. Amikor Jostiák az én két levelemre nem válaszolt, akkor Írattam neki Moyssal. Féltettem Jostiá­kot, másrészt meg úgy gondoltam, hogy tud nekem esetleg adatokat szolgáltatni. Woichher* dr.: Kapott ön levelet Bazovsky- tól Belánskyra vonatkozólag? Ivánka: Kérem, méltóztassék eltekinteni attól, hogy ezt a levelet is bemutassam, mert ez igen intim levél volt, amilyet egy barát ir a barátjához s nem szeretném most ezt Ba- zovsky ellen felhasználni, amikor már nem vagyunk jóbarátságban. Kovács „menekülése'* Ottlik: Tudott Hanzalik bécsi útjairól? Ivánka: Sejtelmem sem volt róla. Ottlik: ön Kovácsnak nagy jelentőséget tulaj­donított? Ivánka: Igen. / Ottlik: Miért nőm említette Kovács nevét a fel­jelentésében? / Ivánka: Elfelejtettem. Elismerem, hogy er nagy hiba volt. (Derültség a hallgatóság körében.) Ottlik: Miért nem akadályozta meg, hogy olyan fonton tana, mint Kovács, külföldre meneküljön? Ivánka: Figyohaeatottam többssor Slavieseket, hogy háakntatáat kellene tartani Kovácsnál éa a Piitel és Bransovreiter cégnél, annak megállapí­tására, hogy Befánsky tényleg tárgyalt-e a céggel, vagy csak Kovács-csal. Későbben nem kaptam éa nem is kértem felvilágosítást arra vonatkozólag, hogy a rendőrség mit végzett. Ottlik: Közvetlen bizonyítéka van arra, hogy a Rodobranénak art* célja ia volt, aaimt a sáp / I „A titkos klauzula neu létezik” 6 •tmmmmmmu <«>n ~ ----———— 1 Ká rpitos Javilőmöhely. K^.XíIrt'.XfSLS • vinék részér* íg jutányos árakon vállaltuk, PraSa VIU nbwfeá Bubensky Pívovar). Mindenféle régi bútort Teszünk és eladónk. laezrt jitecm kaptam. Az elnök e®után szünetet íremdrá rá. 1929 augu*«ta» 18, vaaAmfL. || l\m szlovák ékszer-, mm- a ezüstgyár i j ¥uflaf«SonosoB(S fiSVViaEK Bratisíava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakaritás — Eladás eredeti gyári árakon U-arany éa ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek p Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak Javításokat azonnal eszkőzlunk m&gil 0 Ivánka még a Yacuum juris cikket is i) akarja nyújtani a bíróságnak, de az elnök no solyogva elhárítja ezt. Ivánka csatáé valló má sít tovább folytatja: *— Ebben a teremben folyt már egy pör. Éí pedig a Koza—Eusek-pör. Ebben a pörber Tuka tarra volt és én védő. Harminc kihallga­tott tarra részben, világosan, részben pedig in dicíumokkal bizonyitgatfca, hogy nem igaz a turócszentmártoai titkoa klauzula létezéséről szóló hír. Tokának., mint J6 jogásznak, tudrás kell azt, hogy kínoznia csak az, Mód egy eredet! irat­hoz mellékelve van. Amikor a turócszentmártocí deklarálók szét­oszlottak, egy körülbelül huszfőnyi csoport még arról tárgyalt, hogy milyen irányban kell most dolgozni & szlovák politikának. Azt mondták, hogy tiz évig hagyni kefl az ügyeket, ttgy, ahogyan folynak, azután pe­dig autonómiára fognak törekedni. Ez csak egy maroknyi csoport véleménye voft és az erről szóló jegyzőkönyvet Prágába Dérer és Hanzafik vitte, ügy emlékszem, hogy ők kelten vitték, mert én ebben az időben nőm voltam Turócszeatmártoaban, hanem katona voltam Debrecenben. Mivel Tuka nagyon jól tudta ,bogy Csehszlovákia a wíteoni 14. pont és a békeszerződések alapján épült föl, na­gyon jól tudhatta art is, hogy ilyen klauzula nem létezhetik. Megállapítom, hogy Tuka olyan nyilatkozatot tett, hogy a turócsxent- mártoni áeidarádóaak nincs értéke, mert nsegbaraí sitot tűk és Hodzse valamit kQavi- fertt raji®. Ili a betoia&odőkl E&nSk: Ért hmm&o tod$a? Ivánka: A Konii^usek-periUSL A tmrtfe­sseertxaáirtozn édkisoáráét ott »sentiré«aak mert as egóss vüágnak tisátal Akar­tak tdaL hegj eaejb teatvércinldkrá a ie^szo- Keaahk egyStímÜkődért ekasrfnSz dórái. Toka mnl-j * -IJU á j lllíkÉ -*----* j - b'MMolv C3 Í ft WlO&d&tA-uXEtm CS káaamá akarta áenná azz&i, hogy folyton ar­ról irt, hogy a drád&ráráő meg van hsam sí t- va. Még ha Hodasa ki is javított voina vala­mit őzen a doklarác&án, ez még nem volna hanúsitáe. Enne vomiüoaőlag átnyújtom az erről saS6 bromir&msA. Töka caskrábeoi tötfceasör haagortzdtta, hogy a cerábgekkirá egyráérbésbesi skar Áfcá, ért az autanómáa- tearveoetben is kinyilvánMótlfa, de olyan ez, minttia Talaki az együk kesével gyújtogat, a másikkal pedig azután oUtogaá. Át kell olvas­ni a Rodóbtrana katekizmusát, óét található aa „eEktti»óg“ e*á. Ez a katekumzus sem a eaefcekrőL haxtesn aa idoszakadottakról, a be­tolakodókról beszél, aki azonban ismeri a SJorák szóik esrtőségéwefc szótárát, as tudni fogja, hogy ez a kifejezés a csehek re vonat­kozik. Tudok arról, hogy a Slovák sa&rkeez- tőségében kihallgattak eanibeneíket azzal a oélzattail, hogy kidea-ilsék, hogy Stöfámik má- nüszbert, a ikörtársaeág neemneitt hősét, a cse­hek lőtték le. Bewatatom eoemMvtH Tukának több cikkét annak bdzonyütására, hogy Tuka hogyan izgatott a csehek eflUiem. A Slovák minden számárban a csehszIovákiEmusról úgy beszél, mint valami pemfid hazugságrö], mint valami fráziaróCL. Ezt bizonyíthatnám a Slo­vák lapprádánymváL de nem akartam imé- leamázisaezámrra magammal hozni a bdaonyi- tékokat. Elnök (mosolyogva): Az ügyésznek megvan a Slovák valamennyi évfolyama. IváDka ezután a Rodabranáról' kezd beszélni ée kájolenti, hogy az a körülmény, hogy Tukfe Gajdávöl össze­köttetést keresett, olyan lodicium, amelyet a biróság bizonyára eulyosan fog mérlegelni. Halik dr. védő: Ez indiciunn? Ez az ön véle­ménye. Ivánka dr.: Tuka említette itt a tárgyaláson, hogy ceak négyezren voltak a Rodobranában. Én többekkel folytatott beszélgetésből art a következtetést vonom he, hogy negyven. 50-ezren lőhettek. Tuka Brlskát agy Infonnál- heí kiküzdenb és a Rodobranába volt aktív hét kkifizdeni és a Rodobranába volt aktív tiszteket lírái beszervezni. Ezután Ivánka Sznaczkyröl beszél. Kijelentem, - mondia — hogy egy hónappal ezelőtt még nem ismerrtem Sznaczkyt, csak aamyit tudtam

Next

/
Oldalképek
Tartalom