Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-14 / 183. (2108.) szám

4 1925 augusztus 14, sgerda. A kisantant diákjai elien- kongresszust tartanak Kolozsvárott — Semmiféle pénzkifizetésnél nem voltam jelen. Wedchherz dr.: Megállapította azt, hogy Tuka áll Snaezky mögött? Tanú: Jehlioska mondta. Weiehherz dr.: Megállapitotta-e, hogy tel­jes együttműködés áll fenn Jehlioska és a Re­víziós Liga között? — Igen. Weiehherz dr.: Akikor miért ajánlotta ma­gának. hogy lépjen be a Snaczky-féle mozga­lomba? — Azt JéhImákénak kell tudnia. Weiehherz dr.: Jehlioska milyen utasítást adott erre vonatkozóan? — Semmilyent, mert én elutasítottam azt a felszólítást, hogy Snaezky mozgalmába be­lépjek. Tuka volt a néppárt titokzatos embere Weiehherz dr.: ön a zsolnai affér után, 1928 augusztus 18-án azt vallotta a rendőrsé­gen, hogy tudja azt, hogy Snaezky fél évig pénzt akart szerezni a néppárt elégedetlen embereinél a Klinika elleni harcra. Mivel ön a JehJicskáva 1 való érintkezést csak színlelte és már akkor tudta, hogy Snacziky mozgalma szeparatiszti'kus, miért, nem jelentette fel Snaezky t? Tanú: Mert én csak Tuka után kutattam a külföldön. Weiehherz dr.: De miért nem jelentette fel Snaczkyt.? — Mért nem tudtam a pénzforrásról. Elnök: Egyéb magyarázatot, nem tud adui? Tanú: Én már két évvel ezelőtt gondoltam, hogy feljelenteni az esetet a rendőrigazgató- ságon. Felkerestem Kresák Svetozárt, a Slo- v&tt&ky Dennik szerkesztőjét, és arra kértem, hogy közvetítse az érintkezést a rendörigaz- gátósággal. Kresák azt mondta, hogy ő ezt nem tudja megtenni, de Husek főszerkesztő esetleg tud közvetíteni a rendőrigazgatósá­gon. Kresák megkérdezte, milyen ügyről van szó. Én azt. mondtam, hogy a Titka-ügy ben dolgoztam Becsben és vagy leleplezem Tukát, vagy tisztázom a vád alól, mert, Tuka „titok a néppártban". Weiehherz dr. védő kérdéseire Hanzalik el­mondja, hogy Tehlic&ka utasítása árért ni neki kellett vol­na Snaezky mozgalmát folytatni. Lapot kellett volna kiadni és pártmozgalmat indítani, ő lett volna a főszerkesztő, Snaezky pedig a szerkesztő, A pénzt az akcióhoz Snaezky adta volna, Weiehherz dr.: De hiszen Jehlicskának azt mondta, hogy nem kell készpénz, hanem a Tolnai Világlapja kolportázsából akarja a pénzt, előteremteni? Miért mondja azt most, ligoy Snaezky adta volna a pénzt? — Ez már később, a nyáron történt. Weiehherz dr.: Ön azt mondta, hogv a pénzforrást akarta megtudni. Akkor miért utasította el gavallérosan Jehlicskának azt az ajánlatát, hogy pénzt ad? — Mert én nem pénzt akartam, hanem a pénz forrását akartam megtudni. Weiehherz dr.; Amikor küldetése befejező­dött és áruikor megtudta,, honnan van a pénz, miért folytatta még tovább is a színlelést? Tanú: Mert még nem volt elég az, amit Jehlioska mondott. Weiehherz dr.: Tudta, hogy Jehlioska pén­ze magyar irredenta pénz? Tanú: Ezt nem tudtam, mert Jehlieskalen­gjél területen is dolgozott- Weiehherz dr.; Jehlioska akkor már há­romszor Budapesten volt ez ügyben. Még ak­kor sem tudta? — Pontosan még akkor sem tudtam. Weiehherz dr.: Maga Budapesten a Tolnai Világlapja ügyében járt, ideiglenes szerződés volt a kezében, miért volt tehát szüksége arra, hogy Pozsonyban is folytassa ezt a dol­got és miért interveniáltatott Mahácsekkel az országos hivatalban a Tolnai Világlapja kol­portázsa ügyében? — Mert elegendő közvetlen bizonyítékom még nem volt Tuka ellen és a fonalat tovább kellett vezetni. W7eichherz dr.: Kapott.'arról végzést, hogy kérvényét a Tolnai Világlapja ügyében eluta­sították? — Igen. Weiehherz dr.: Gondolt-e arra, hogy Jeh­lieska és a Revíziós Liga két lapot akar Szlovenszkón fentartani és pedig a Snaczkyét és a Miohalusét? —- Erre nem gondoltam. Weiehherz dr.: Hogyan gondolta azt, hogy Michadus is kap 10—12.000 koronát, Suaczky is kap 10—12.000 koronát, ez a pénz egy for­rásból származik, azonkívül maga is megkap a a Tolnai Világlapja kolportázsából befolyó pénzt? _ Amikor Michalus kínálta a 10—12.000 íoronát, akkor nem kínálta azt Snaezky. Weiehherz dr.: Hogyan magyarázza azt, togy Jehlicskának két lapja is lesz Szlovén- 7,kőn a magyar irredenta szolgálatában? _ Én pénzt, nem kaptam, csak tárgyalások olvtak. Weiehherz dr.: fa; azt mondta, hogy Jeh Hatvanöt emeletes „Palats de Francé" épül Newközepén Newyork, augusztus 13. A napokban kezdik meg az építését egy 65 emeletes felhőkarcoló­nak, amely a Pa 1 ars de Francé nevet fogja vi­selni. A francia kormány már hónapokkal ez­előtt tárgyalást kezdett egy amerikai pénzcso­porttal s ezeket a tárgyalásokat nemrégiben eredmény­nyel fejezték he. Abban állapodtak meg, hogy a francia palotát k. b. kétmilliárd csehszlo­vák korona költséggel épitik fel Newyork kellős közepében. Ez a palota központja és reprezentatív épülete lesz Amerikában a fran-1 cia kereskedelemnek, iparnak, kulturális, mű­vészeti törekvéseknak, valamint a politiká­nak és irodalomnak. Benne nyernek majd elhelyezést a francia kon­zulátus irodái, a kereskedelmi attasé hivatalai, az utazási irodák és a francia propaganda-köz­pont. Ezenkívül az épületben kap hajlékot egy óriás méretű kiállítási csarnok, valamint egy szálló is. A szerződés megkötését Mongendre francia főkonzul érdemének tulajdonítják, ma­ga a terv pedig eredetileg egy Not-ovacs nevű orosz emigráns fejében született meg. Ivek alapján a zárt tárgyalást kérj és a bíró­ság azután dönt arról, hogy elrendeli-e a zárt tárgyalást vagy nem. A hallgatóságot ezután kiküldik a terem­ből. Öt perc múlva az elnök újból megnyitja a tárgyalást. Kiderül, hogy a bíróság nem fogadta el Weiehherz dr. indokait és nem rendelte el a zárt tárgya­lást. Weiehherz ezután tovább faggatja Han- zalikot. Weiehherz dr.: Ment-e ön Jehlicskához azzal a tervvel, hogy a szlovák emigránsok­nak haza kell térniök és otthon kell dol­gozniuk? — Nem. Boriczky ügyész feláll és kijelenti, hogy Weiehherz dr. kérdései Jehlioska nyilatko­zatából valók, amelynek felolvasását a bíró­ság nem engedélyezte. Ezek a kérdések csak a törvény megkerülését jelentik és ez­ért indítványozza, hogy a bíróság ne enged­je meg az ilyen kérdések feltevését. Weiehherz dr. tiltakozik ezen inszinuáció ellen. Elnök: Nem látok okot arra. hogy e kér­dések feltevését ne engedélyezzem. Weiehherz dr.: Mondta-e Jehlioska. hogy egyetlen akadálya van az emigránsok visz- sza térésének és ez Be nos külügyminiszter? — Nem igaz. Weiehherz dr.: Mondta-e ön Jehlicskának. hogy ez könnyen menne, ha Hodzsa lenne a külügyminiszter? — Nem igaz. Weiehherz dr.: Igaz-e az, hogy ön mesrlá­1 ugatta Jéhbicskái 1927 karácsonyán és azt kérdene, hajlandó-e együttdolgozni Benes ellen? — Nem igaz. Weiehherz dr.: Igaz-e az. hogy ön adato­kat akart adni Jehlicskának Stefánik titok­zatos halálára vonatkozólag? — Nem igaz. Elnök: E kérdés nem függ össze- a perrel. Weiehherz dr.: Igaz-e, hogy a prágai fa­siszta Rksská Strázban adatokat adott erről? — Nem igaz. Weiehherz dr.: ön beszélt 'JebTicsirával arról, hogy a ha tárki igazitó bizottság mun­káját Rothermere lordnak kiszolgáltatja? — Nem. én ezt csak Budapesten mondtam. Ezután Ottlyk védő a kérdések özönét intézi Hanzalikhoz. — ön 1927-ben a.zt, mondta Jehlicskának, hogy a néppárt negativista. Hiszen a néppárt már 1927 elején a kormányban volt. — Ezt nem tudom megmagyarázni. — ön azt mondta, hogy újságíró. Tagja a szindikátusnak? — Nem. —- Milyen érdeke volt, hogy saját költségén nyomozott Tuka után? — Nemzet.politikai és újságírói érdekeim voltak. — Miért nem fogadott el tízezer koronánál kisebb összeget a titkos klauzula szállítására, hiszen azt mondta, hogy csak szimulálni akarja a munkát? — Éppen tízezer korona jutott az eszembe. — Ön a Jehlicskával való megegyezés után érintkezésbe lépett Snaczkvva! az együttműkö­dés céljából? — Snaezky jött hozzám. — Amikor ön októberben Tubához jött, aki ellen akkor már büntető eljárás volt folyamat­ban, gondolhatta ön azt. hogy Tuka önnel bi­zalmasan fog tárgyalni? — Igen. olyan viszonyban voltunk. Ottlyk dr. védő most a bírói emelvény felé fordul és a következő szenzációs bejelentést teszi: licska cs a magyar irredenta között teljes egyetértés áll fenn. Hogyan magyarázza azt meg, hogy a magyarok egyszerre több la,pof finanszírozzanak, anélkül, hogy egyik a má­sikról tudjon? Tanú? Nem tudom ezt másképp megma­gyarázni. Weiehherz dr-: Beszélt ön Michalussal és Snaezky val egy időben a lapalapi fásról ? —. Igen, de pénzről egyidejűleg nem be­széltem velük. Weiehherz dr.: Snaezky szintén szepará­lj sztikus platt,formof kívánt magáiéi, hogyha közösen indítanak lapot? _ Néhb elsősorban Hl in ka ellen kellett vo lna a lapnak harcolnia. Snaezky tőlem azt, kívánta, hogy a nevem alatt, mint stromnn neve alatt menjen a lap és majd ő fogja irá­nyítani. Weiehherz dr,: ön elölbb azt mondta, hogy maga lett volna a főszerkesztő? — Igen, de a Jehlicskával való megállapo­dás alapján Snaezky vezette volna a lapot. Weiehherz dr.: Milyen tervben állapodtak meg a lapalapitást illetőleg? — Semmilyenben, csak a Hlínka elleni irányzatban. Weiehherz dr.: Michalus lapja milyen irányzatú lett volna? — Előbb szintén csak Hliuka ellen küzdött A titkos klauzula eredetije Weiehherz dr.: Mikor tekintett bele a tit­kos klauzula eredetijébe? Tanú: Rothnagel mérnöknél, ahová a jegy­zőkönyv került. Ez a Klimkó szenátorral való beszélgetés előtt volt, Rothnagel magával vit­te a lakására az eredeti példányt, de azután visszavitte az irattárba. Weiehherz dr.: Ha már akkor, amikor KIi mkóval beszélt erről a dologról, Rothnagel a jegyzőkönyvet visszavitte az irattárba, mi­ért mondta Mahácseknek, hogy ötezer koronát kell fordítani Rothnagel cselédjének meg­vesztegetésére? — Ezt nem mondtam Mahácseknek. Weiehherz dr.: Felajánlotta ön a titkos klauzulát Snaaczkynak tízezer koronáért? — Nem. csak említettem neki, hogy meg­van a klauzula. Weiehherz dr.: Mondta azt Snaezky,... hogy megvenné a klauzulát, de nincs pénze? — Nem mondta. volna, később, mint Michalus mondotta, sze- paratisztikus irányt, vett volna. Weiehherz dr.: Ha ugyanaz a pénzforrás táp­lálta volna mindkét lapot, miért küzdött vol­na az egyiyk csak Hliuka ellen, mig a másik már szeparatisztikus irányú lett. volna? — Valószínűleg Michalus jobban elárulta magát előttem, mint Sanczky. Weiehherz dr.: Miért nincs szó Miohalusról abban a két levelezőlapban, amit magának Jehlieska irt? — Nem tudom. Weiehherz dr.: Miért mondta ön, hogy a levelezőlap szerint Jehbcskán keresztül tu'u jöhe* psnz, hanem csak Snaezky ti keresztül. Budapest jobban bízott volna Snaczkyban, mint. JehIicskában? _ Ugylátszik, igen­Weiehherz cLr.: Tud-e tényeket arról, hogy Snaezky, akinek három éve nincs útlevele, Becsben vagy Budapesten járt, vagy egyálta­lában hogyan érintkezett a magyarokkal? Tanú: Erről nincs tudomásom. Weiehherz dr. védő ezután a Jehlioska-féle levelezőlapok értelmezésére nézve tesz to­vábbi kérdéseket Hanzalikhoz, majd az el­nök szünetet rendel. Szünet után Weiehherz dr. tovább folytatja kérdéseit. gon vagy másutt büntetlenséget? — Nem tudok erről. A védő sári tárgyalást kér Weiehherz dr.: Igaz-e az, hogy ön Rother­mere lordnak felajánlott a Daily Mail szá­mára a békekonferenciáról bizonyos pikan­tériákat? Tanú: Nem igaz. Weiehherz dr.: Kérem a bíróságot., ren­deljen el zárt tárgyalási mert több olyan kérdést akarok intézni a tanúhoz, amelyek­nek megválaszolása esetleg a köztársaság presztízsének ártana. Az -elnök felszólítja Weiehherz dr.-t, hogy tárgyaláson kívül nyújtsa be indokait, ame­Ottlyk védő: Hanzalik egész sorozat súlyos politikai bűncselekményt követett el Weiehherz dr.: Miért kért maga minden­kitől egyforma arat? — Senkitől sem kértem. Weiehherz dr.: Felajánlotta maga szolgá­latait az agráriusoknak és a kommunisták­nak? — Nem. Weiehherz dr.: ön most Tománek és Ju­i iga alkalmazásában van? — Nem. A Slovenská Ludová Novinyben dolgozom. Weiehherz dr.: Hogyan lehetséges az, hogy Tuka magával neon alkart Prágában 11 égyezemközt tárgyalni ? — Ez elővigyázatosság volt. Weiehherz dr.: Hajlandó elismerni azt, hogy nem tud tényeket felhozni arra vonat­kozólag, hogy Snaezky a magyar irredentá­val összeköttetésben állt, mert éppen maga volt az, aki... Az elnök félbeszakítja Weiehherz dr.-t. és azt. mondja: Kérem, Hanzalik tanú és nem vádlott. Weiehherz ígérlek önnek a rendő-rer­— Tekintetes Bíróság! Két indítványt ter­jesztek tisztelettel elő. Először is kérem, ren­delje el a tekintetes bíróság, hogy a tanú előmutassa útlevelét. Továbbá: az ügyész ur figyelmét talán elkerülte az, hogy Hanzalik és több más tanu vallomása alapján újabb büntetendő cselekmények kristályosodtak ki- Hanzalik ugyanis beismerte, hogy Bécsben Jehlicskával érintkezésbe lépett. Erre a rend­törvény 2. paragrafusa alkalmazható. Mivel pedig Hanzalik akciójával Szlovenszkón há­zalt, nem hivatkozhatik a rendtörvény 27. paragrafusára, amely őszinte megbánás ese­tén büntetlenséget biztosit, hanem ő agent- provokatőr volt és ezt azért tette, hogy em­bereket belerántson akciójába és azután őket följelentse. Hanzalik elárulta Budapesten a határkiigazitó bizottság titkát, ami eminen­sen állami titok, következőleg a rendtörvény 5. paragrafusát kell alkalmazni. Ha nem is igaz, hogy ő elárulta a határkiigazitó bizott­ság titkát s ha nem is létezett, akkor sem bújhat ki a felelősség alól, mert hamis híre­ket terjesztett a köztársaságról és erre a rendtörvény 18. paragrafusa elkelmazandó. Én ezt a bűnvádi följelentést nem mint védő, hanem mint a köztársaság polgára teszem meg itt, a nyilvánosság előtt. Ottlyk szavai után azonnal föláll az ügyész és a következőket mondja: — Nagyon köszönöm a figyelmeztetést. Már elejétől fogva figyelem, hogy a védő urak eltévesztik hivatásukat, bizonyára jó áilamügyészek lennének. Kérem, tegye meg a följelentést a rendőrségen s ha majd onnét hozzám kerül az, mint ügyészhez, meg fo­gom állapítani a följelentés érdemét s legye­nek az urak megnyugodva, hogy az esetben, ha a büntetendő cselekmény kritériuma fönn­áll, én leszek az első, aki a büntető eljárást megindítom. Most Tuka áll föl és ezeket mondja: Tuka: A per értelme és jelentősége a turóc- szentmártoni jegyzőkönyven fordul meg — Hanzalik vallomásával szemben föntar- 1 előtt cs itt mondottam és kitartok amellett, tóm vallomásaimat, amelyeket a vizsgálóbíró j hogy sem Jehlicskával, sem a revíziós liga \ Bukarest, augusztus 13. A román, jugoszláv és csehszlovák diákszövetségek a budapesti diák- világkongresszuson azért nem képviseltetik magu­kat, mert szerintük a kongresszus alkalmával Ma­gyarországon irredenta tüntetéseket terveznek. A kisantant diákszervezetei ezért elhatározták, hogy augusztus 11. és 20-ika között Kolozsvárt ellen- kongresszust fognak tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom