Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-11 / 181. (2106.) szám
10 1929 anguagtns 11, vasárnap. Találkozás a gyászoló Reinhardttal a salzburgi ,Fesispiele J előadásán Ma; Sándor Dezső Salzburg, augusztus 8. Délben érkeztem meg Salzburgba. A Fest- spiele nagy sárga plakátjai mindjárt a szemembe világítottak, amint kiléptem a pályaudvarról. Ma délután nyílik meg Max Reinhardt ünnepi játékainak ezévi sorozata. Megnyitó előadásként a Jedermann-t adják, Hugó Hoffmannsthalnak, a nemrég tragikus körülmények között meghalt német Írónak verses tragédiáját. Délután öt órakor, a salzburgi Dóm-téren, szabad ég alatt. A Jedermann a salzburgi Dóm-téren rAz idő kedvező volt. Enyhe nyári nap, tiszta ég, enyhe napfény. A teljes, lezárt négyszöget alkotó Dóm-teret már kora délután lezárják. Négy órakor megkezdődik a közönség özönlóse. Több, mint kétezer ember helyezkedik el a Dóm főbejárata előtt fölállított szinpadszerü emelvénnyel szemben álló padsorokon. Előkelő nemzetközi közönség. Az kell, hogy legyen, mert az első hat sorban egy-egy jegynek 60 schilling az ára (körülbelül 300 korona!), mig a legutolsó, 34-ik sorban is 12 schil- lingbe (60 korona!!) kerül a legolcsóbb ülőhely is. És minden jegy elővételben kelt el. Valami egészen különös van abban, amikor a napsütésben is komor benyomást keltő Dóm előtt szinházelőadásra gyűlnek össze az emberek. Többnyire világos nyári ruhákban, mint hogyha futballmérkőzésre mennének. Se Kezdődik az előadás Nincs csengő és nincs gong. A Dóm tornyában mély ütéssel ötöt kong az óra. Megszólal a Dóm orgonája. A mély regiszterekből szárnyal megindító lendülettel, föl egészen a siró sípokig, gyászos komolysággal. Hugó Hoffmannstahl emléke Orgonazugásban közeledik talpig gyászban, fekete fátyoluszállyal Helene Thiemig, a német színpad egyik legnagyobb drámai hősnője. — laseu léptekkel ér el az óriási színpadi emelvény legszélső peremére. Az orgona még egyszer fölzug, aztán elnémul Hosszú peroekig tartó, templomi áhitatu csönd után megszólal Helene Thiemig s pársoros versben siratja el a költőt, akinek müvét ma játszák „Mindenki“ (Jedermann) okulására. Amikor a pársoros vers végetér, amikor Helene Thiemig fáradt mozdulattal megfordul s lassú léptekkel, mint hogyha gyászkocsi után haladna, megindul a háttér felé s hangjának szomorúsága még visszacseng s alakjának gyászos kontúrjai csak lassan-lassan tűnnek el a háttér levezető lépcsőin, — egyszerre teljessé lett az egész keret sajátosan reinhardti hangulata. A megindult tömegek fantáziája már fogékony az egész teátrális milliő minden tudatos, sőt kiszámított hatásosságára. A monumentális Dóm pompájának lenyűgöző egyszerűsége, a hatalmas portálé, a négy apostol grandiózus szoboralakja a színpad közvetlen hátterében, — s a hatás fokozására kellő adagolásban igénybevett egyéb eszközök: orgona zúgása, a messziből ideszivárgó női és gyermekkórusok valóban mennyei szimfóniája, eredeti harangzúgás ... ... és az Úristen mély basszusa a templom felől az alaposan fölépített jelenet Bzuggesztiv hatása alatt több volt a szépségekre kitárt- lelkű közönség számára, mint kulisszahang. Az Úristen hangja dörgött a messziből s a színpadon megjelenő Halál sötét figurája a megelevenített mithosz megkapó erejével hatott. Moissi a színpadon Aztán Alexander Moissi következett. Érdekes: Moissi annyira finoman nüanszirozó művészete ezek mellett a nagy dimenziók mellett még fokozottabb hatású volt. Az életszerű keretben fokozottan hus-vér test volt és csupa ideg-lélek volt Jedermann alakja Moissi közvetité-sében. Hoffmannsthal egy régi mondát dolgozott föl drámai költeménnyé. A gazdag ember élete és tragédiája ez a mese, az isteni erkölcsnek egépzen különös, merész fölfogásával. A drámai költemény filozófiája, egész témájának elvontsága, mesevezetésének zsúfoltsága gyorsan kimerítené a nézőt, ha nem Rein- hardt egyénisége nyomta volna reá bélyegét az egész előadásra. Reinhardt rendez . . . De Reinhardt, a szinházpublikum legzseniálisabb szemfényvesztője, brilliáns rendezői ötletekkel rögzíti meg a közönség érdeklődését: ■íjieJlemek hangja, mennyei kórus, lakodalmi tánc, reinhardtian kidolgozott ebédjelenet, — mind külön-külön frappáns, anélkül, hogy fculAmikor vége volt az előadásnak, alig csat- szinezés rontaná az illúziót, tant föl taps. Az emberek — a látottak hatása alatt —i sem a darabhoz, sem a helyhez, sem Reinhardthoz nem tartották méltónak, hogy tapsban adjanak kifejezést tetszésüknek. Csöndesen és meghatottan fölkeltek s miközben a késő délutáni nap éppen búcsúzni készült, megindultak a kijárat felé. Találkozás a rendezővel Max Reinhardt ott állott a színpadi emelvény mögött, a Dóm kapujában. Salzburg tartományi főnökével beszélgetett. A híres rendező fekete zakkóban, fekete nyakkendőben. Gyászban. > Laval igazgató, a Festspiele sajtófőnöke, hosszas szabadkozás után vállalja, hogy bemutat Reinhardtnak. Utasítása van ugyanis, hogy minden újságírót udvariasan világosítson föl, hogy a professzor ur nem állhat rendelkezésére imterjuadásra senkinek. Elvből sem teszi * fizikailag sincs ideje hozzá. De aztán mégis áttörünk a Reinhardtot csodáló kis tömegen s miután a tartományi főnök elbúcsúzott a professzortól, bemutatott s elismételte Reinhardt előtt, amit előzőleg én mondottam neki, hogy restellenék Rómából eljönni enélkül, hogy a pápát láttam volna. A gyászoló professzor beszél . . . Reinhardt fáradtan mosolygott és miközben kezemet szorította, tagadóan rázta már csaknem hófehér fejét: —* Nagyon köszönöm az érdeklődését, de kizárt dolog, hogy én időt és ideget tudjak szakítani egy komolyabb beszélgetésre. A világhírű művész, aki szédületes karrier utján maradandó nevet szerzett a maga száA csillagászait ismeretek Ptolemeus ezer csillagot ismert, ma már négymillió van a katalógusban — A csillagászati mérés a lehető legtökéletesebb Bármilyen gyakran ismétlődjék is, a legma- gasztosabb látvány holdfénynélküli éjszakán a csillagos ég szemlélete. A városlakót persze az uccák fényes világítása és a város fölött lebegő ködfelhö akadályozza ebben az élvezetben, aki azonban hegy tetejéről, vagy a szabad tengeren élvezte ezt a látványt, ellenállhatatlan vágyat érez, hogy újból és újból része legyen benne. Magasztos érzések támadnak ilyenkor az emberben, érzi jelentéktelenségét a világmindenséggel szemben s ha nem is érti meg, de mégis sejti a végtelen s az örökkévaló fogalmát. Kant mondja, hogy egészen megromlott ember lehet, aki érzéketlen marad a csillagos égboltozat láttára. A görög mitholőgia és csillagászat Minél egyszerűbb volt az emberiség értelme, minél kevesebb pozitív ismerete volt a természet erőiről s berendezkedéséről, annál szabadabban működött a fantáziája. A fényesebb csillagok csoportosulásában emberi, vagy állati alakokat ismertek föl s a csillagokat istenségeknek képzelték. Az eféle elképzelések legszínesebbek voltak a költői hajlamú görög népben. Már a történelemelőtti időkben az égre helyezték a görögök mithoszuk hőseit s úgy az egyes fénylőbb csillagokat, mint egész csillag- csoportokat nevekkel látták el. A legtöbb, még Uj Antógarázs Uj Autójavító műhely villanyvilágítással, kocsimosással. Kocsi lakkozás Zobel D. Érsekújvár; Gázgyár uccu 3; ma is használt csillagelnevezés már Homerosnál és Hesidosnál is előfordul. A legfényesebb csillagot Siriusnak, tündöklőnek nevezték b az égboltozat északi féltekéjének legszebb csillagképét, a téli időben a déli égboltozaton öt fényes csillagból álló keresztet már a költők Orion-nak hívták. Még több csillagképnek adtak nevet, igy ők keresztelték el a Nagy Medvét, amely a mi vidékünkön tudvalévőleg bo- hasem megy le, vagy amint a költők mondták, sohasem bukik alá az óceán hullámaiba. A sarkcsillaghoz közeleső Kis Medvét azonban Homeros idejében nem ezen a néven ismerték, 200 évvel később nevezte el az első asztronó- mus, a miletosi Thales — keleti hagyományok alapján. Azoknak a csillagképeknek elnevezése, amelyeken a nap látszólagos pályája végighúzódik, a kaldeusoktól származik s az állatkörnek, vagy zodiakusnak 12 csillagképét a görögök keleti hagyományból vették. A rómaiak és arabok A rómaiak a görög tudomány összes eredményeit, igy asztronómiai ismereteiket, tehát a csillagképeknek és csillagoknak elnevezését is átvették, de a neveket eflatinositották, úgyhogy a legtöbb csillagképnek ma latinos hangzású a neve. A rómaiak nem sokban járultak hozzá a csillagászat fejlődéséhez, évszázadok múltak el, mig az arabok, mint Mohamed hitének terjesztői, el nem foglalták a Pyreneus félszigetet s itt azután a tudománynak, különösen a csillagászatnak terjesztéséhez és fejlesztéséhez nagy mértékben hozzájárultak. A görög elnevezéseket ők is saját nyelvükre fordították le, de uj elnevezéseket is adtak. Csillagászati 'térképek A fényes csillagoknak és csillagképeknek először etikai és vallásos érzelmekből származó elnevezését az asztronómia kezdetének, a világmindenség elemi megismerésének kell tartanunk. A csillagok elnevezése fontos memno- technikai segédeszköz volt s ennek alapján készültek az első csillagászati térképek. Fontosabb volt ennél az a megismerés, amely a csillagcsoportok változatlanságát állapította meg a mozgó csillagokkal szemben. Ez volt az első lépés a naprendszernek s az állócsillagok világának elválasztásához. Már a legrégibb időben fölismerték, hogy nem csupán a nap és a hold változtatja állandóan helyét az állócsillagokhoz viszonyítva, hanem más fényes csillagok is sajátságosán komplikált pályákat imák le az égboltozaton. Természetes, hogy ezen mozgások okának megismerése lassan haladt előre s az első geometriai magyarázat után jelentékeny nehézségeket kellett legyőzni a naprendszer mechanikai megmagyarázásáig. Az égboltozat mozgásának törvényszerűsége Az állócsillagok rendszerének megismérésémára a mtivészettörténelemben, aki siker, világhír, népszerűség, gazdagság középpontjába került, most boldogtalan arccal halad mellettem s amint a Dóm egyik mellékkijárata felé haladunk, ahol az autója várja, ellágyult hangon fordul felém: — Higyje el, kedves Szerkesztő Ur, összetört ember vagyok én. Két csapás ért rövid hetek alatt. Bármelyik külön-külön a földig sújtott volna. Először Hugó Hoffamnnsjdial halt meg a fia után, megrendítő körülmények között. A barátom volt, a szó igazi értelmében. És most, közvetlenül most az öcsém halt meg, aki testvérem volt és munkatársam volt, ugyancsak a szó igazi értelmében. — Mind a kettőt elveszítettem. Dolgozni sincsen kedvem. Meg kell, hogy értse: pszichikaiig képtelen vagyok arra, hogy leüljek és közhelyeket mondjak. — Majd a legközelebb, ha újra Salzburgba jön. Az autó elrobogot vele Leopoldskronba. Egy ősrégi kastély felé, mely püspökök nyaralóhelye volt s most — a Baedecker is megjegyzi s minden idegenvezető kiemeli: — Professzor Max Reinhardt lakik benne. —ii íwiiiMinw—■ 11"Minin iiinim mi'HHihiniiin' un ii'im ben lényeges előhaladás következett be, amikor már nemcsak a csillagok konfigurációjával foglalkoztak, hanem meghatározták az égboltozaton való helyzetüket, vagyis két alapsikságtól való távolságukat, amelyek ugyan reálisan nincsenek meg az égboltozaton, de mindenkor meghatározhatók. Fölismerték az égboltozat mozgásában megnyilvánuló törvényszerűséget: az égboltozatnak 24 óra alatt végbemenő látszólagos forgását egy tengely, a világmindenség tengelye körül, amely az égboltozat északi sarka, a sarkcsillag felé fordul 's azután egy másik látszólagos forgást, amely egy esztendő alatt megy végbe s szoros kapcsolatban áll a nap pályájával. Ma már minden iskolásgyerek tudja, hogy az első forgás a földnek napi megfordulása tengelye körül, a másik pedig a föld egy év alatt végbemenő keringése a nap körül s hogy az évszakok váltakozása abból következik, hogy a két forgás síkja jelentékeny, 23 fokos szöggel hajlik egymáshoz. Hamarosan műszereket is készítettek, amelyekkel közvetlenül megmérhették az állócsillagok szöghajlását ezekhez a síkokhoz s ezeket a szögbajlásokat táblázatosán összeállítva, készültek az első csillagkatalógusok. Három-négymillió csillagot ismerünk A csillagászati távcső fölfedezése előtt természetesen csupán a fényes, szabadszemmel is jól látható csillagok helyzetét tudták megállapítani, ma már alig van határ ebben a vonatkozásban. A legrégibb, előttünk ismert csillagkatalógus a Ptolomeusé, amelyet Ivr. u. 130-ban állítottak össze, 1025 csillagot tartalmaz, a legújabb, az égi fényképezés segítségével készülő katalógus már 3—4 millió csillagot foglal magában. A mérések pontossága A megmért csillagok számának növekedésénél sokkal fontosabb a mérések pontosságának tökéletesedése. A modern megfigyelőmüszerek- kel a csillagok helyzetét olyan pontossággal állapíthatjuk meg, aminőt semmiféle más exakt tudományban nem értek el s ami joggal kelti föl csodálatunkat. Nagyon nehéz a laikussal ezt a pontosságot érzékeltetni, de mondhatjuk, hogy a milliméter parányi, nem is fölfogható részéig terjed. A mérések utján a világmindenség külső épületéről megfelelő ismereteket szerezhetünk. Megismerjük, hogy a csillagok eloszlásában mutatkozó látszólagos szabálytalanságban mégis van szabályszerűség. A tejut, ez a tom- pafényü, szakadozott és szabálytalan öv, mely zárt gyűrűben fogja át az egész égboltozatot, a távcsőben számtalan gyöngefényü csillagra bomlik, amelyek sok helyütt úgy szoronganak egymás mellett, mint a tengerparton a homokszemek. És fokozatosan, a tejuttól való távolság növekedésével arányban csökken a csillagok sűrűségére vonatkozóan igen nagy a kti- az égboltozat azon pontjaiban, amelyek a világitó övtől a legtávolabbra vannak, a minimumra csökken. A tejut s a pólus között a csillagok sűrűségére vonatkoyóan igen nagy a különbség, a tejutban ugyanolyan nagyságú felületen huszszor-harmiucszor több a csillag, mint a pólus vidékén és ebből azután nagyon fontos kérdések merülnek fő! a világmindenség fölépítésére vonatkozólag, amelyekre később felelünk meg,' Párbaj előtt V ezetösegéd: Nem lehet megkezdeni a párbajt uraim, mert véletlenül csak egy pisztolyt hoztam magammal. Egyik fél: Adja ide mindenesetre. Majd rendre lövünk. Én kezdem . . . (Le Péle-Méle.) Arrogancia — Mondja, kisasszony, maga a férjem uj titkArnője P — Igenis. És maga a főnököm öreg felesége? TAMÁS LAJOS: A MÉSZÁROS Jgy-e, mészáros, ki kora reggel ott áHsz már a boltod előtt S felgyürközott karral síeled a véréé húst, Mely jó a gyomornak, hiszen minden erő, egészség, élet Abból sarjad, hogy valakinek hullani kell, Legyen ember az, vagy otromba állat, ugy-e, mészáros, te csodálkozol? S titokban nagyon megvetsz engem, Hogy mindennap akkor találkozunk, Mikor a nap már délbe hajlik és én A későn kelt ember fölényével üdvözöllek. Ne hidd, mészáros, hogy nem fogom föl A pillantásod sötét árnyékát; azt gondolod, lám ez járhat Hétköznap is fehér ingben és szépen fényezett félcipőben/ Mej ételek, de más vagyok és sokszor irigyelni tudlak A gyűlöletért, mely bárdod hegyén a húsba váj S könyörtelenül kétfelé vágja a világot. A VILÁGMINDENSÉG FELÉPÍTÉSE ''VHUBimiik A P. M. H. CIKKSOROZATA A VILÁGMINDENSÉGNEK, AZ ÉLETNEK S AZ EMBERNEK FEJLŐDÉSÉRŐL ' írja t VÉCSEI ZOLTÁN dr.
