Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)
1929-08-11 / 181. (2106.) szám
a»8f wagaagfaa 11, vasárnap. 5 „Mindenféle árut kínáltam" — mondja Hanzalik saját politikai tevékenységéről A Toka-por tizenfteteddik napját Hanzalik kihallgatása tütötte ki — Hanzalik és Jehlicska levélváltása - Nagybani kereskedés eszmékkel és ideálokkal — A mártom titkos klauzula, a néppárt trencsénteplici tárgyalásai és egyéb kulisszatitkok Possony, augusztus 10. A tegnapi tárgyalás végén Hanzalik tanú az államügyész kérdésére kijelentette, hogy Tuka dT. élethossziglani járadékot Ígért neki, ha elhozza neki a turéoszentmártoni deklaráció eredeti példányát a titkos klauzulával együtt Az elnök azon kérdésiére, hogy mát tett azzal a tízezer koronával, amit Tálkától átvett, HanZalák azt mondta, hogy a pénz nála van és azért nem' adta vissza Tukának, mert továbbra is abban a téves hitben akarta ringatni Tukáit, hogy az okmány valóban létezik. A tárgyalás végén Gallia dr. bejelentette, hogy egy hónappal ezelőtt csalásért bűnvádi feljelentést tett Hanzalik tanú ellen, mert elfogadott tízezer koronát olyan okmány beszerzéséért, amelyről tudta, hogy nem létezik s a pénzt nem adta vissza. A tárgyalást ezután berekesztették. Pozsony, augusztus 10. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A főtárgyalás mai tizenkettedik napját délelőtt negyedkilenc órakor nyitotta meg Terebessy elnök. A tárgyalás, amely déli félegy óráig tartott, Hanzalik kihallgatásával telt el. Gállá védő a kérdések egész áradatát intézte hozzá. Déli félegy órakor, úgy Gállá dr., mint Hanzalik kimerült a folytonos kérdezősködés- ben s felelgetésben, s ekkor Terebessy a tárgyalást berekesztette és annak folytatását hétfőre halasztotta. Hanzalik manőverei a titkos klauzulával A tárgyalás megnyitása után Terebessy elnök még néhány kérdést intézett Hanzalik- hoz. Az első kérdése az volt, hogy átadta-e Hanzalik a turőcszentmártoni deklaráció álli- tólagos titkos klauzulájának másolatát Tukának. Hanzalik: Nem adtam át. Itt van. Ezzel átnyújt egy gépelt írást az elnöknek. Elnök: Honnan van ez? — Protus titkártól, az egykori prágai Slo- vensky Club titkárja irta le. Elnök: Hogy van az, hogy egy másik tanú szerint semmiféle ilyen jegyzőkönyv nem létezik? — Tuka ezt a jegyzőkönyvet, amely létezik, egyszerűen kinevezte titkos clausulának. A bíróság átveszi a gépelt papírlapot, az elnök átolvassa, de nem olvassa föl. Elnök: Ezt a másolatot mutatta be maga Tokának? — Felolvastam előtte. Elnök: Mikor szerezte ezt meg? — 1927-ben. Elnök: Kicsoda ez a Protus? — Most a pozsonyi országos hivatal egyik főbiztosa, azelőtt a Slovensky Club titkára volt. Ez a jegyzőkönyv a Slovensky Club titkárságában volt, azután az iratokat átvitték a szenátus irattárába. Hanzalik mindjárt át is nyújt egy írásbeli engedélyt a Slovensky Club egykori vezetőségétől, amely szerint neki szabad bejárása voU a club irattárába. Ezután Gállá dr. védő adja fel kérdéseit. Az első kérdése az, hogy a tanú 1919-ben melyik politikai párthoz tartozott? — A nemzeti földmives párt szervezésében vettem részt, — válaszolja Hanzalik. Hodzsa bizalmasa volt? Gállá dr.: Maga 1919-ben Székács zsupánhoz ment, hogy Hodzsa megbízásából a kassai raktár-szövetkezetet megalakítsa? Elnök: Ne tessék itt politikai pikantériákat feszegetni. Hogy függ össze ez a kérdés ezzel az üggyel? Gaíla dr.: Kérem, a tanú Hodzsa bizalmasa volt Hanzalik: Nem voltam Hodzsa bizalmasa. Én földmivelésügyi felügyelő voltam és mert egyedül Hodzsa érdeklődött a keleti szlovákság iránt, vele is meg Stefánikkal és másokkal is együtt dolgoztam. Gállá dr.: Mikor ment azután Prágába? — Hodzsa meghívott a Slovenská Politika szerkesztőjének Prágába. Gállá dr.: ön azt mondta, hogy 1925-ig jóhiszeműen dolgozott együtt Tukával, azután bizalmatlan lett iránta, a trencsénteplici gyűlés miatt. Miért lett iránta bizalmatlan és miből gondolta, hogy Tuka mielőtt elment volna erre a gyűlésre, amelyen a cseh nemzeti demokratákkal tárgyalt, előbb Bécsben volt? — Harmadnapra, amikor találkoztam Tukával, osztrák cigarettával kínált. Egyébként is egészen megváltozott a felfogása ebben az ügyben és amikor Teplicről visszamentünk, véletlenül említette nekem, hogy volt Bécsben. Gállá dr.: A maga címére jött-e távirat a nemzeti demokratáktól, hogy jöjjenek össze Trencsénteplicben egy gyűlésre? — Igen, ez a távirat 1925 nyarán jött. Gállá átnyújt a bíróságnak egy táviratot. Hanzalik megnézi és kijelenti, hogy ez az a bizonyos távirat. A bíróság felolvassa a táviratot, amely Hanzalik Józsefhez van címezve, s amelynek szövege a következő: „Teplic lehetséges csütörtökön.“ Gállá dr: Tuka magát Budayhoz küldte?- Igen, a célból, hogy az elnökség egyezzék bele a tárgyalásokba. Gállá: Tud-e arról, hogy Budiay teljhatalmat adott Tulkának? — Igen, szóbelit. Gala dr. védlő megállapítja, hogy Buday teljhatalmat adott Tukának és pedig írásban 1924 október 7-én. Gállá dr.: Nem tárgyalt maga Tukával és iBudayvai a néppárt követeléseiről? — Igen, de nem emlékszem a részletekre. Gállá dr.: És mi volt a legtöbb követelés? — Hogy a hivatalnokok kvalifikációval bírjanak és a nemzeti demokrata párt ajánlott volna ilyen kvalifikált hivatalnokokat. A néppárt követelései Gaíla dr. kijelenti, hogy nem ezekről a követelésekről tárgyaltak. A néppárt a tren- cséntepüci gyűlésen azt követ ölte, hogy a sulovenszkói teljhatalmú minisztérium kompetenciáját szélesítsék ki, a parlamentet oszlassák fel, a választásokat írják ki, nj teljhatalma minisztert nevezzenek ki a többség soraiból, a katolikus iskolákat adják vissza és fentartákukról az állam gondoskodjék és a négy szlovenszkói püspök kinevezésébe csak a Szent Széknek legyen beleszólása. Gaíla dr. (Hanzalikhoz): Miért végződték kudarccal a tárgyalások? — Brabec szenátor azt mondta nekem később, hogy Tuka egészen más pontokat terjesztett elébe, mint amilyenekről előbb szó volt. i. | Hlinka instrukciói Gállá dr. átnyújt egy levelet, amelyet Hlinka intézett Tükáihoz 1924 május 3üán a trencsénteplici tárgyalások ügyéiben. A levél a következőket tartalmazza: ,/Tanár ur, tárgyaljon diszkréten, a programot ismeri, ettől el ne térjen, még ha az egész világ összedől is.“ Ez a program a pitibsburgi szerződés alapján áll. Követeljük, hogy Szlovenszkó- nak saját iskolaügye, saját bírósága, saját nemzetgyűlése legyen. Fel kell oszlatni a nemzetgyűlést, uj választásokat kell kérni, meg kell változtatni a választási rendiét, azonkívül a megyei rendszert, a püspökök és papok kinevezéséhez csak a Szent Széknek legyen köze és a katolikusok legalább annyi szabadságot kapjanak, mint a zsidók éa a protestánsok. Szlovenszkón önállóan kell kormányozni, nem pedig az exponált cseh proletárok által. — Ezzel azt akarom bizonyítani — folytatja Gállá dr. —, hogy Tukának kötött mars- rutája volt, úgy hogy nem áll meg Hanzalik- nak az az állítása, hogy egészen más programról tárgyalt volna, mint amit neki Hlinka előirt. Kérdem a tanút, kitart-e amellett, hogy Tuka szándékosan hagyta abba a tárgyalásokat a nemzeti demokratákkal? Hanzalik: Kitartok emellett. Gállá dr.: Maga azt mondatta, hogy ekkor Tuka szereplése gyanússá vált és kémkedni kezdett utána. Miért kezdett csak 1926-ban, tehát két évvel később utána kémkedni? Hanzalik; Előbb informálódtam magyaT politikusoknál és újságíróknál, igy például Jabloniczky dir.Hnál. A többieket neon nevezem meg, mert ez kellemetlen lenne nekik. Elnök: Minek ezek a kérdések? Gállá dr.: Mert Hanzalik kémkedni akart, nem pedig informálódni. Hanzalik; Tárgyaltam a földbirtokosok és bérlők pozsonyi titkárával, azután Érsekújváron valakivel, akinek nevére nem emlékszem. Gállá dr.: Milyen irányban tárgyalt Jablo- n iezkyvel? — Mint újságíró Szlovenszkó politikai helyzetéről beszéltem vele. Kiváncsi voltam, hogy a magyarok milyen politikát követnek. A földbirtokosok és bérlők titkárával, valamint az érsekujvári úrral is erről tárgyaltam. A nézeteik különbözőek voltak. De nem emlékszem ezekre. GaUa dr.: Hányszor volt Budaipesten a Revíziós Ligánál? — Egyszer, 1928 auguusztus 24-én. Gállá dr.: Mit beszélt a prágai magyar követségen tett második látogatása alkalmával? — Ez a látogatás negatív volt és nem akartak beszélni velem. HINDENSCi FIGYELJEN mert a hirtelen időváltozások alkalmával mindnyájan ki vagyunk téve meghűlésnek, fertőzéseknek amelyek könnyen végzetes következménnyel járhatnak, ha gondatlanul elhanyagoljuk bajunkat. Meghűlés ellen legjobb védekezés: A test edzése, a szervezet megacélozása, az ideg- rendszer ellentállóbbá tétele. Ezeknek a feladatoknak az elérésénél leghatékonyabb segítségünk a minden házban ismert és otthonos DIA MA SOSBORSZESZ melynek állandó használatával sok bajt háríthatunk el magunkról és sok később nehezen leküzdhető betegséget előzhetünk meg. Az egész országban mindenütt kapható. Hatástalan utánzatokat utasítson erélyesen vissza! Miért viselte szivéé Hanzalik a szlovák magyar kooperációt? Gállá dr.; Miről beszélt Maráikyval a Revíziós Ligában? — Négy óra hosszait a politikáról tárgyaltunk. Egyébként tegnap megmondottam már, hogy miről. Gállá dir.: Tegnap semmit sem mondott. — Arról tárgyaltunk, hogy a szlovákok és a magyarok együtt működjenek. Gállá dr.: És Fáikkal miről tárgyalt? — Erről is részletesen beszéltem tegnap. Elnök: Kérem, minek ezek a kérdések? Mit céloz vele az ügyvéd ur? Gállá dr.: Elnök ur, ha én azt elárulom, mit akarok ezekkel a kérdéseikkel, akkor a tanú ur kibújik. Gatia dr. ezután tovább folytatja a kérdéseit. — Beszélt Fáikkal arról is, hogy a magyarok és a szlovákok a jövőben együtt működjeinek? — Erről is volt szó. Gállá dr.: Miért tett szemrehányást a prágai és a bécsi magyar követségen, hogy a szlovákok és a magyarok nem harcolnak közös fronton? — Kiváncsi voltam a magyar álláspontra és összeköttetést kerestem velük, de konkrét választ a követségeken nem kaptam. Felajánlotta szolgálatait Gállá dr.: Maga felajánlotta a szolgálatait a magyar követségen? — Igen, azzal, hogy a pozitív autonómiáért együtt harcolhatunk. Gállá dr.: Emlékszik arra az urra, akivel a bécsi követségen tárgyalt? — Nem emlékszem. Gállá dr.: Meg tudja-e mondani a nevét annak, akivel a prágai magyar követségen tárgyalt? — Nem. Gállá dr.: Kit ismer a két szövetség alkalmazottai és hivatalnokai közül?-h Senkit. Gállá dr.: Meg tudja-e mondám, hol van a bécsi magyar követség? Tanú: így nem tudom megmondani. Gaíla dr.: Igaz-e az, hogy maga Sztnakát, a SAovák szerkesztőjét kérte, hogy amikor nagyobb csoportok rándulnak át, szerezzen magának is határátlépési igazolványt és ingyen jegyet Bécsbe, holott magának útlevele volt? ■— Volt útlevelem, de igy olcsóbb volt. —Mit beszélt Jehlicskával? — Nem emlékszem rá. összesen ötven-bat- van órát tárgyaltam vele. És ha ezt mind reprodukálni akarnám, akkor ez 50—60 óráig tartana. Tuka bűnösségére csak közvetlen megfigyelései vannak — Hogy van az, hogy Jehlicska elitélte a sziovenszkói politikai negativizmust és pozitív harcot kívánt? — Jehlicska azt mondta, hogy arra az esőire, ha akcióra kerül a sor, jobb egy jói felszerelt hadsereg, mint egy koldushadsereg. Gállá dr.: Hogy értette ezt? — Ez egy hasonlat. Hogy ő hogyan értette, az az ő dolga. Gállá dr.: Miből következtetett arra, hogy Tuka az állam ellen, van? — Közvetlen megfigyelésből. Gállá dr.: Konkrét tényeket mondjon. Hanzalik (kitérőleg): Csak közvetlen megfigyelésről tudok. Az elnök ekkor szünetet rendel el, szünet után ismét Gállá kérdez. .GaUa dr.: Mi volt az az akció, amelyben Jehlicskával megállapodtak ? — Snaczky mozgalmának folytaásaiképpen 1928 nyarán uj pártot kellett volna alapitanom GaUa dr.: Miért akarta maga ezt az akciót? — Hogy én mindent megtudjak Tukáról. Gállá dr.: ígért magának Jehlicska havi 10—12.000 korona támogatást? — Igen. Kéterszényes politika Gállá dr.: Miért mondta ön Jehlicskának azt, hogy a magyaroknak és a szlovákoknak együtt kell dolgozniuk s amellett Snaczky akcióját is folytatni akarta, holott Snaczikynak semmi köze sem volt a. magyarokhoz? — Mert tervbe volt véve, hogy egy szűk au- tómista párt helyett általános sziovenszkói autonómista pártot alapítunk. GaUa dr.: A Tolnai Világ Lapjával miért tárgyalt ? — Hogy megállapítsam, hogy kaphatok-e a magyaroktól pénzt. Gállá dr.: Hogy ha csak ezt akarta tudni és miután már meg is állapította, miért adott be kérvényt a pozsonyi országos hivatalhoz, amelyben kérte a Tolnai Világ Lapja terjesztésének megengedését? — Mert a magyarok figyeltek és folytatnom kellett ezt az egész színlelést Gállá dr.: Ki figyelte? — Feltételztem, hogy figyelnek. GaUa dr.: Kérte maga Mahácsektől, hogy interveniáljon kérvénye ügyében az országos hivatalban? — Megkértem Mahácsekot erre, de csak azért, hogy Tuka előtt azt mutassam, hogy tovább dolgozom az akció érdekében. Gállá dr.: Miből következtetett arra, hogy a magyarok figyelik magát? — Abból, hogy egyszer mikor Bécsbe mentem, Tuka igen figyelmes lett irányomba, karon fogott, ami azelőtt nem történt történt meg, sétálni vitt és valóságos politikai vazs- gának vetett alá. GaUa dr.: Beszélt maga Herczeg Ferenccel? — Nem. GaUa dr.: Hogyan tudhatta tehát, hogy Herczeg interveiált a Tolnai Világ Lapjnál? — Fáik és Tolnai mondták. Gállá dr.: Beszélt maga Fáiknak Snaczkyról? — Igen, arról, hogy hogyan keletkezett a Snacz- ky-féle mozgalom s miért lett vége. Gállá dr.: Mi volt az, ami a magyarokat olyan nagyon érdekelte a keleti határkiigaziíó bizottsággal kapcsolatban? — Én elmondtam nekik, hogyan történt a ke- letszlovenszkói ha tárki igazit ás. A békekonferencia két embert küldött le és Székács zsupán engem osztott be melléjük. Gaíla dr.: Ezek amerikánusok voltak, ugye? — Igen. Gállá dr.: Mondta Jehlioskának és Budapesten is, hogy ezek amerikai csehek voltak? — Mondtam. Gállá dr.: Egyéb célja nem volt Jelilicskávai, csak az, hogy Tuka terveit és összeköttetéseit kipuhatolja? — Nem volt más célom. — Gállá dr.: Adott maga Jehlicskának olitikai információkat? — Igen, általános természctüeket. Gaíla dr.: Irt cikkeket Jehlicska lapjába? — Nem, csak egyszer kérésére papírra vetettem egy politikai információt, ő nyilván azt akarta, hogy kézirata legyen tőlem. A
