Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-14 / 157. (2082.) szám
10 1929 frdtus 14, nusjnittíp. URÁNIA Az elméleti ballisztika megalapítójának csodálatos élete Cranz Károly 70 éves Irta: Neubauer Frigyes Újdonságok a nyári divatban Budapest, július 10. Az öltözködni szerető nők közül az utóbbi időben sokan panaszkodtak, hogy a divat meglehetősen egyhangúvá vált. Tényleg már évek óta a praktikusság és sportszerűség a két uralkodó irányelv és jelentékenyebb változások a divatban nem történtek. A jumperruha, amit a hölgy délelőtt sportoláshoz felvett, alig különbözött attól, amiben este elment táncolni. És 1928 tavaszán bátran lehetett viselni azt a ruhát, ami 1926-ban volt uj. Az idén végre bekövetkezett a sokaktól várva- várt gyökeres változás. Máról-holnapra alaposan megváltozott a divat minden tekintetben. Az egye- nesszabásu fazont, amely nemcsak a strapa- és sportruháknál, hanem a délutáni toaletteknél is érvényesült, kiszorította a harangszabásu, volános, könnyedébb szabásvonal. A ruhák, különösen a délutáni és estélyi ruhák, ötletesebbek, gazdagabb vonaluak. változatosabb diszit'süek, mint eddig voltak. Az idei ruha homlokegyenest ellenkezik a tavalyival és nincs az a vonal, amelynek ugyanott lenne a helye, ahol tavaly volt. Mindezeken kívül uj jelleget ad az öltözködésnek: a meghosszabbodott szoknya és a rövidebb derék. De, aki azt képzeli, hogy csupán ez a néhány felsorolt újítás jellemzi az idei divatot, az téved, nagyon téved! Van még éppen elég újdonság, uj ötlet, uj árnyalat, amelyek mindegyike arra szolgál, hogy jobban örvendezhessenek azok, akik a divatban a változatosságot szeretik és viszont bosszankodhassanak azok, akik kétéves toilettjüket úgy szeretnék megfiatalítani, mintha az idén találkozott volna először a nyárral. Hadd mondjuk el tehát, hogy a színes, mintázott selyemfélék mellett két csinos és praktikus anyag tűnt fel: a vászon és az organdi. Nálunk még alig látni, pedig nincs a francia szabómüvészetnek az a mestere, aki ne kultiválná ezeket a kelméiket A régi nyarak népszerű és hóditó viseletét, az újonnan feltámadt vászonruhát a nagy divatházak elegáns délelőtti ruhának hozzák. Fazonjuk egyszerű, angolos; berakásokkal, gombokkal, steppeléssel díszítik. Ugyanilyen favorit külföldi fürdőhelyeken a fehér pikéruha. Sportkosztümhöz fehér pikébluzk fehér crepe-de-ohine ruhához ujjatlan, színes pikémellényt viselni: a legújabb divatötlet. Lanvin asszony, akinek a stilruha kedvence volt a télen, ezt a ruhát késziti nyáron is fiatal leányoknak és pedig organdiból. Rózsaszint, kéket, sárgát, zöldet, fodrokkal és ráapplikált organdi-virág- diszekkel. Bájosabb, graciözebb nyári ruhákat el sem lehet képzelni, mint a színes organdiból készült stilruhák. A fehér szin, amely sok-sok éven át félig-meddig száműzetésben élt, az idén visszatért ismét, mint divatszin. A sok élénkség, tarkaság közepette, amely a nyári divatot jellemzi, szinte jól esik hófehér ruhát is látni. Worbh érdeme, hogy a mezők liliomának szép színe újból divatos mindannyiunk örömére. Nincs is ennél szebb szin, az bizonyos! Aki hőszinü ruhával ünnepli a fehér szin újjászületését és hozzá fehér antilopcipőt visel, az elárulja, hogy teljesen tisztában van a legújabb divat követelményeivel. Fehér toaletthez beigeszinü cipő és harisnya nem ülik s ezért, a divat visszahívta az idén a fehér cipőt, amely 192ő-ben kegy- vesztett lett, de ma már annyira népszerű, hogy nemcsak fehér, hanem színes ruhához is hordják. Fazonja pántos, escarpin vagy abbé-cipő- Számtalan divatcsoda szenzációja idén: az ujj. Az ujj, amely eddig szerényen csak azt kívánta, hogy tökéletesre szabják, az idén öntudatra ébredt és mint, akit soká elnyomtak, nagyobb szerepet kíván. Az idei selyem- és muszlinruháknak komplikált sokszor egészen fantasztiki. ujja van. Némelyiknek a könyökén van húzott fodor, másiknak óriási a kézelője. Néha szalagból csokrot kötnek a manzsetta helyére, máskor meg az ujj nyitott, lenge, gloknis fodorban végződik. Egyszóval min dentféle lehet, csak egyszerű és sima nem. Az ujjatlan toaletteknél pedig újdonságként szerepel a csipkékesztyü, amilyent valaha dédanyáink viseltek. Az 1929-es csipkekesztyü hosz- szu és színe vagy beigeszinü vagy a ruha színével megegyező. A díszes estélyi ruhához aranycsipkéből és hajszálfinom ttíHből kombinált kesztyű készül. A hosszabbodó szoknyával ellentétben egyre rövidül a kepp, amely az idei nyáron szintén kedvence a divatnak. Az önálló kepp mellett a kepp- szerüen alkalmazott díszt, is szívesen alkalmazzák trottőrruhákra éppúgy, mint délutáni és estélyi toalettekhez. A kepp, mint disz, szárnyakban és volánokban nyer kifejezést és mindig a ruha anyagából készül, mig az önálló kepp, mely a nyári köpenyt helyettesit!, az alatta viselt ruhával egészen ellentétes 6zinből is készülhet. így pl. világos ruhához fekete selyemkeppet is hordanak, amely azért is praktikus mert minden szimix ruhához egyformán illik. Tarka ruhánál gyakran az alapszínnel megegyező színben készítik a keppet. A kepp olyan fontos szerephez jutott az idei nyári divatban, hogy még a gyapjuruhákat is kis képpel egészítik ki, sőt a délutáni kabátok ujjait egyes modellokon keppszerüen szabják. Újdonságok még a nyári divatban: a princessz- szabásu niha, a Napoleon-kalap, a csipketurbán. a fátyo], amely éppen csak a szemeket takarja el, továbbá a pan a maszal inából fonott cipő és táska. |S8atvini Jnna“1 lítbimníartaimn ásványvíz 1 Kútkezelőig: SPISSKE VLACH’Y Komákban a gyakorlati alkotás végtelen birodalmának sok ága köszönheti váratlanul termékeny fellendülését, a matematikai — és az elméleti — tudományos módszerek térhódításának. Leonardo da Vinci mondása, hogy az elmélet a hadvezér, a gyakorlat a katonák — mind nagyobb jelentőségűnek mutatkozik. A tudományos kutatás és a gyakorlati technika egymásrautaltsága és bensőséges kölcsönhatása mind élónkebb és észrevehetőbb. Elég, ha a jénai Zeiss müvekre, — a berlini technikai-fizikai birodalmi intézetre és egyáltalában a ma már minden nagyobb ipari vállalattal egybekötött „kutató intézetek. re“ gondolunk. Ezekben az üzem közvetlen céljaitól néha igen távol álló érdekes és lelkes tudományos munka folyik, melynek nyomán sokszor nem várt jutalomképpen és sokszor nem sejtett irányiban nagyszerű uj gyakorlati eredmények érlelődnek meg. Van egy tudományág, mely a termelési munka napi zajától távol fejlődik — a ballisztika, azaz a lőfegyverek és lövegek tudománya. Itten az elmélet, és gyakorlat viszonyának igen sajátszerü története van. Ennek az eredetileg tisztán tapasztalati tudománynak legelőször akkor jatt az elmélet segítségére, amikor Galilei és Newton felfedezte az esés meg hajítás törvényeit és Bernoulli, D‘Alem- bert, Euler megtalálta a levegő-ellenállás jelenségeinek matematikai kezelését. Mindezet eredményesen fel lehetett a találási biztonság fokozására használni. — De aztán jöttek a hátultöltő fegyverek és a technika egyéb sokirányú haladása. Ekkor a ballisztikai elmélet iránt bizonyos bizalmatlanság kelt lábra, mert a gyakorlat felfokozott követelményeit inár nem elégítette ki. De a tüzérek nem fontolták meg, hogy az akkori lőgyakorlóte- reknek, melyek az elmélet fejlődésének alapjait képezik — még nem ált rendelkezésére a kísérleti megfigyelés rendszerességének és a mérési pontosság megbízhatóságának az a foka, mely a fizikai kutatás munkáját jellemzi. Csak a legújabb időkben sikerült, a ballisztikának is saját céljaira megszereznie, megszerveznie az elméleti- és kísérleti fizika modern módszertani vívmányait. Figyelemreméltó, hogy ez az uj hatalmas fejlődés majdnem kizárólag egy embernek a müve, életmunkásságának monumentális eredménye. Ez a kutató, aki nemrégen töltötte be 7(Mk életévét teljes testi és szellemi frissességben: Orancz Károly. Papi családiból származik és 1858-ban a würtenbergi Hohebachban látta meg a napvilágot. Tüíbingen-, Berlin- és Stuttgartban végezte el fizika-, matematikai tanulmányait és ez utóbbi város műegyetemén magántanár tett. Mint a fizika és kémiai reáliskolai tanára, meg az ipar- és kereskedelmi központ rendes tagja ige® sokoldalú tevékenységet fejt ki matematikai-, ballisztikai- geofizikai-, geometriai problémák terén. Foglalkozik a fe- lületgörbületek elméletével, többdimenziós terekkel, a végtelen-fogai ómmal, a vezetőkben áramló elektromosság és a hidrodinamika függvenyianával stb. — Különböző tankönyvei -már korán híresekké váltak. De legfőbb érdeklődését a ballisztika kötötte le és már akkoriban végzett a reáliskola pincéjében teljesen saját eszközeire utalva lövőki séri éti megfigyeléseket. Ezekről egyik beszámolója a másik után jelent meg, amelyekben az egész ballisztikai tudománynak első- izben tárul fel áttekintett és rendezett képe. Mélyesnszántó meglátások és probléía felvetések alakjában már saját uj eredményeit hozza a hosszlővegek pörgettyűmozgásai, a tabellári-s eljárások és egyebek terén. E munkák későbbi összefoglaló kiadásában először alkalmazza Bernoulli, Euler, Magnus, Kum- mer magasabb matematikai eljárásait a ballisztikában. Ezáltal oly alapvető, iránytadó müvet teremt, mely a ballisztikát a megillető tudományos magaslatra emeli. Cranz Károly nemes és bálát érezni tudó egyéniségét jellemzi, hogy e müvet a stuttgarti reáliskolának ajánlja, annak 100 éves fennállási ünnepén. Röviddel ezután a pörgettyüjelenségtiek általa eddig csak elméleti számításos módon levezetett törvényeit, saját szerkesztésű 8 cm-es rao- zfórjával szellemes kísérleti utón igazolja: a lögy^pdl-töltés igen csekély adagolás^ révén falövegeknél oly kicsiny kezdősebességet ér el, hogy a rőppályát szabadszemmel is követni lehet. Ezekkel a kísérletekkel sok eddig vitás kérdést és ellentmondást, messzemenő módon dérit fel. — Most az igen gyors lefolyású ballisztikus jelenségek tanulmányozásához fog hozzá. Felismeri a Ma oh által hasonló feladatoknál elsőizben alkalmazott villamos szikrával való fényképezés hórderéjét. A villamos szikra oly igen rövid ideig tart (a másodpercnek százezred — és még kisebb része), hogy fényében a leggyorsabb röptű lö- veg is állani látszik. Lefényképezte igy a puskacsőnek az elsütés ideje alatti rezgését. Megvizsgálta a gyalogsági lövegek úgynevezett roncsoló (robbantó) tulajdonságait és bebizonyította, hogy csak átütő hatásuk vtan és hogy a „dum-duim“ lövegekről való vélemény alaptalan. Az őt foglalkoztató sok kérdés tanulmányozására ideális lehetőség nyílott számára, amikor 1903-ban meghívták az újonnan alapított katonai-technikai akadémiára Berlinbe a ballisztikai tanszék fölállítására és vezetőjének. — Itt aztán anyagiaktól függetlenül eshetett neki a munkának. Messzetekintő fantáziával, hallatlan szervező erővel és lángeszű módszerességgel egy a maga nemében párját ritkító ballisztikai kísérleti laboratóriumot rendezett be, mellyel párhuzamosan a nagyszerű Pop- penberg tanár vegyi laboratóriuma működött. A laboratóriummal összekötve egy 60 méter hosszú és 12 méter széles fedett csarnokot építtetett fel lőkisérleti célokra. — A németekről azt tudják, hogy ők a szorgalom és szervezés zsenijei. Hát e tekintetben Cranz Károly a szó legcsodálatosabb értelmében képviseli a német géniuszt. A német szellemnek ez a sajátsága kimeríthetetlen belső lelki forrásokból táplálkozik. Nála is a német idealizmus, a meg nem ingatható kötelességtudás, a haladásban való hit törhetetlen sége szülte az alaposság és munkafelosztás — a fegyelemnek és az egy oél alá magát való rendelésnek azt a művészetté fejlődését, ami a német nemzetet oly naggyá tette. — Cranz egyúttal példás tevékenységet is fejt most ki. Szeminarisztikus jellegű módon fiatal és tehetséges ballisztikusok egész seregét nevelte fel, — közöttük későbbi nagy munkatársát, EberhaTd tanárt, a Parist 120 kilométerről bombázó ágyú megalkotóját. StiiltiiiaMslse Teplice Közismert gyógyforrásai állandó eredményt biztosítanak, idült izületi és izomcsúz, ischias, köszvény valamint egyéb rhenmatikns megbetegedéseknél női és börbajoknál. Uj fürdöszálló modern berendezéssel. — Lakás teljes ellátással elő és utóidényben 28'-, 34‘-, 46’- Föidényben (július-augusztus) Kí 35.-, 40*-, 55‘-. Felvilágosítást és prospektust küld a Fürdöigazgatőság De Cranz nemcsak a munkában volt nagy. Mint tudós is teremtőerejü egyéniség volt. E teremtő erő egyik megnyilatkozása az a bámulatos ötletesség és leleményesség, mely- lyel kísérleteit hajtotta végre. Egészen uj, sa- játszerkesztésü mérőberendezéseket dolgozott ki és megalapítója lett a szigorúan tudományom értelemben vett „kísérleti ballisztikának". A lőfegyverek problémáinak első nagy csoportja a „belső ballisztikai kérdés": a fegyverek belsejében végbemenő folyamatok, a robbanás, hőmérséklet és gáznyomás eloszlása, a löveg-gyorsulás idő görbéi stb. — Cranz a már említett szikraiényképezést. forgótük- rökkel kombinálta és a fegyvervisszhafás mozgásait, a kiömlő gázok hullámképzéseit klasszikusan tökéletes és hű fényképsorozatban szemléltette. A hőméréseknél pedig szellemes módon maga a fegyvéreső szerepelt villamos ellenállás-hőmérő gyanánt. Cranz töbet. ért el e jelenségek lefolyásának és elméletének tisztázásában, mint előtte az öszr szes kutatók együttvéve. A ballisztika második főkérdése akkor merül fél, amikor a löveg elhagyja a csövet és a röppálya megfigyelése meg számítása a feladat. Cranz volt az első, aki a lövegröpülés- nél 'fellépő levegő-ellenállás jelenségeket, az ő bonyolult mivoltukban ismerte fel és az elméleti fizika módszereit a ballisztikai számításoknál alkalmazni kezdte. E téren régi — szinte dogmává csontosodott — helytelen nézeteket és képleteket gyomlált ki és lehetővé tett matematikai liozzárérkőzést oly feladatoknál, melyeknél azelőtt sötétben tapogatóztak .7 tüzérek. így például első ízben számított teljesen ki egy meredek röppályát és kimutatta a pörgettyümozgásoknaik és Magnus-hatásnak forgó hofcpzlövegek Oldaleltéréseire való döntő befolyását. — Mindezen számítás okát kísérletekkel támasztotta alá ég legcsodálatosabb alkotása a „ballisztikus mozgói én yképf elvevő". Rendkívül gyors, élesen meghatározott lefolyású, igen erős villamos szikrasorozat fényében fényképezte a röpülő lövegűt. MásodperKárpitos javitóittühely. • mft rétzére U jutányos árakon vállaljak. Próba VU. VHnvaká Bobenaky Pívovar). Mindenféle régi botort veazttsk éa . cenkint ötezer villamos kisülés — tehát felvétel — történik itt és a* egyes szikra időtartama alig a másodpere tismilliomod része. A! fümszallag többszázszor oly gyorsan mozog; mint a közönséges filmek felvételénél — kb. ötször oly sebesen, mint a gyorsvonat. — Ha aztán az elkészült filmet a rendes gyorsasággal (másodpercenként kb. fél méter) vetítjük vászonra, a löveg mozgása egész lassan szemünk előtt folyik le és igen pontosan tanulmányozható és vehető egybe az elmélettel E csodaszerszám segélyével eddig ismeretlen kényelemmel vehetők szemügyre a madarak és rovarok szárnym o zgásai. Cranz éppen nemrégen vizsgálta meg ily módon a Bunsen égő meggyulladásának időbeli lefolyását. A másodpercenkénti 5000 felvételt ma már 200.000- re fokozta! Ahogy a mikroszkóp megmutatja nekünk a tér láthatatlan ölében a végtelen kicsinyben rejtőző világokat, úgy nagyítja és lassítja meg e szapora váltakozásu nltra-moz- gófelvevő az idő rohanásának ütemét és enged bepillantanunk e rohanás titokzatos v®*- szahozhatatlanságának ölébe. Feltárja és elemezhetővé teszi az igen kicsiny idő alatt történőket: a hangvilla-rezgés egyetlen fázisált, a zümögo rovarszárny egyetlen nyílását s csukódását, a röpülő ágyulövegnek 10 centi- méternyi útját. — és szemünk előtt egészein lassan képződik s fejlődik ki a löveg körüli levegőbe hasított „fejhullám". A világháború Cranz Károlyt is borzasztó csapásokkal sujtotja. Egyetlen fia, kit hosszú, boldog házassága folyamán annyi reménnyel és büszkeséggel látott felnőni és aki'; mint fiatal orvos küzdötte végig a háborút, ennek vé~ gefelé esik el Franciaországban. A háború befejeződése után a németek lefegyverzésével a katonai akadémiát feloszlatják és a ballisztikai laboratóriumot „katonai jellegétől megfosztják" — azaz végzetesen megesőnkitják. A maradékból a szomszédos műegyetem keretébe illetsztve „technikai-fizikai intézet" lesz és Cranz-ot a vezetésével bízzák meg. ö ekkor a fizikai tanszék felhívását követve és zavaros és elfajuló külvilágtól menekülve fárasztó előadásokat kezd meg „válogatott fejezetek az újabb fizika köréből" címmel: a molekulák fizikája, molekuláris statisztika, relativitáselmélet, elektronelmélet és a kvantumelméletről. Szemináriumot vezet a fizikai számitások***®* bői, magasabb mechanikából és laboratóriumi gyakorlatot is tart. Mint dékán is sok a kx>v»^ telessége. Mindamellett időt. talál arra, hogy ballisztikai kutatásait is a körülményekhez képest folytassa. — Rengeteg sokoldalú életmunkássága folyamán már azelőtt is időről- időre érezte a visszapillantás és összefoglalás szükségességét. Ehhez járultak fizikus társainak hasonló óhajai és a tanítás követelményei. Az ilyképpen megjelent számtalan kisebb- nagyobb munkának összefoglalása képezi most főgondját és 1927-ben nyilvánosságra kerül egy munkás élet eredményeit magába záró hatalmas mii: „A ballisztika tankönyve". Az első kötet a „külső ballisztika", a második a „belső ballisztika" és a harmadik a „kísérleti ballisztikát" öleli fel. Különösen az utóbbi — Cranz legsajátosabb kutatási területe — nagy horderejű tudományos eseményszámba megy. Cranz mesteri kísérletezései művészetének annyi sok uj eredményét tartalmazza, és a kísérletező ballisztikusoknak éppen oly alapvető és ma nélkülözhetetlen segédkönyve, mint Kohlrausch „praktikus fiziká"-ja a kísérleti fizikusok számára. Ez a hatalmas hármas munka ékesen szóló bizonyítéka annak, hogy az igazság utáni lankadatlan törekvés szakadatlan kísérletezéssel és elfogulatlanul szigorú önbirálattal párosulva Cranz-ot tudományának oly nagyszerű magasságaiba vitte fel, honnan a ballisztika birodalmába azelőtt nem sejtett kilátások nyílnak és honnan e birodalom fölött uralkodni lehet. És bizonyítéka annak, hogy súlyos megpróbáltatások idején meg nem ingó lelki erővel áll ellent a végzetnek, mely ösz- szeroppantással fenyegeti. Szeretett fia halott. Évtizedeken át felépített, fejlesztett, páratlan munkahelye feldúlva, ami egy oly jellegű kutató számára, mint ő, végzetes csapást jelent. De ő nemcsak úttörő kutató elme. Azok, kiknek megadatott hozzá közel állni, szeretettel szoktak beszélni nemes és tiszta, nagy és megkapó emberi egyéniségekről, törhetetlen baráti rágás skod ás áról és felemelő Kittől áthatott lelkinyugalmáról, melyet nem rendit meg a legrosszabb sem. Egy ember, aki a zajos élveket kerüli, aki a szabadban való vándorlások közben társalog a Teremtővel. SohasesTűnő munkásság, családi és baráti szeretet és a természetben való boldogító fel olvadás háromsága füti át lényét a német géniusz őserejével. Minden újságárusnál kapható a népes Hét szépirodalmi képep hetilap. Egyes szám óra 3 korona.
