Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-14 / 157. (2082.) szám

FÜRDŐVENDÉGEK fBo külön fajta és mint állapot az em­beri élet legideáUsabb időszaka. A fürdőven- *énei jé aJcdr tolMkomi, akár levelesni, az ember mindig úgy érzi, rrvmtha egy utópiszti­kus t&dgba csöppenne bele, nincsen másféle gondjuk, érdekük és érdeklődésük, minthogy elég bőséges volt-e az ebéd, sütött-e a nap és a főorvos ur mii szélt a reggeli vizitnél ? Ter­mészetesen nem a komoly túrázókra gondo­lok, a hivatásos betegekre, hanem arra a bi­zonyos kedves fajtára, amelyik jvlius elején bezárja a rendelőt, az irodát; a textilüzletet és egy-két hónapra mini vendégszereplő te­lepszik le valamelyik kis gemüttich fürdőhe­lyen, az első nap csöndesen Idsétál és a ba­zárban sietve beszerez egy faragott sétabotot, • meri sohasem lehet tudni, mikor fényképezik le az embert és sétából nélkül az egész ügy nem gitt, vagy legalábbis nem stilszerü. Az első ebédhez még zavartan és elfogó- dollan megy le az étireembe, frissen fésülve és gondosan felöltözve — a nők rendszerint rojtos selyemkendövei a vállukon, amit a só- gornő, vagy egy barátnő adott kölcsön — még nem tudják, hol Ülnek és hova tartóznák, fi. r,-nnm mosolyognák és halálos komolyan ta­nulmányozzák a mMükártyát, mint egy hadi- tervei. A strandon, a sétányon, a UegehaUban természetesen rövid idő alatt lebonyolódik az Ismerkedés és napok műim régi ismerősként üdvözUk egymást az étteremben, pajzánul át­ír legeinek a többi asztalokhoz és mindig okiad egy-egy gáláns öregtar, oki az ujkukorica ide­jén felajánlja a iáját adagját valamelyik csi­nos nőnek. ' Bizonyos idő múltán a fürdőélet kialakul, kifejlődik és hogy ugymondjam: komplett lesz, valóságos kis társadalommá átokul, ahol mindenkinek éppúgy meg van a helye, híre, hitele és társasága, mini otihon: Pesten, Kassán, Ujhelyen, vagy Csíkszeredán, csak éppen egyszerűbb, elviselhetőbb, közvetle­nebb és kevősbbé nagyképü, mini odahaza. Én magam is hallottam már olyan esetet, hogy egy kisvárosi, társaságbeli ur megismeri és megszólított a sétányon egy hölgyet, aki ugyanabból a városból jött és Inkognitóban sétált, mert odahaza kis porc&UánboUja van. Ez szép és előkelő gesztus egy társaságbeli ’kriM, elvégre is... — Mondom, ilyen ideális állapot csakis fürdőhelyeken van, nem tudom mi- teszi, a koszig a gyakori fürdés, a rendbe­hozott gasrderob, vagy a gondtalan élet, any- nyi tény, hogy van és érdemes érte utikött- 'séget, bormmlőt s kurtoxát fizetni. Az a csa­ládiasság például, ahogy a vendégek, igazga­tók, szobaleányok és pincéreik együtt élnek egy hotelben, egymásnak bókóiva és hizeleg- ve és előzékenykedve, mint egy násznép az esküvői lakomán. Emeletenkint természete­sen szorosabb a kapcsolat és MárisJca, a szo­baleány a második emeleten példáid milyen kedves, mikor reggelen,kint anyáskodva meg­fenyegeti Morgenbesser urat a harmmchár- masban, ha hagyott a kávócskából, meg a me­zecskéből. Mindenki érdeklődéssel Iciséri, hogy Mind. kisasszony a üzenhelesből ka­pott-e levelet a vőlegényétől, hogy a szőke, .pajzán kis özvegy-asszony tegnap hajnalig mulatott a borban a szemüveges papirkenes- kedővel és a kis német bárónéi az éj jetizene miatt Imzasürgönyözte a férje. 1 A fürdövendég olyan friss és fokzott vitáH- lássál nyaral a harmadik héten, mint a kí­sérleti macska él az oxigénnel telt bura alatt. Érdeklődő és eleven, jóakaratu és bőbeszédű, gyakran ir haza, fényképen és anzikszon, az ismerősöknek lehetőleg francia menükártyán. A jólétet felszívja és vérébe oltja, a rizsgcar- nirungot csak ,jrizt-bizi“-nek mondja, a cseres nyer étert „turbáné an cerise(,-nek és ha otthon csak annyi kényelme van, hogy egy bitang kis mindenes kipucolja a cipőjét, a fürdőn kikéri magának, ha a főur nem hozza rögtön a cigarettát. A fürdővendég kipihent és kmulnivágyó, a fürdő lük árral tizenhatezer elmondatja magának a tó történetét, az igaz­gatótól megérdeklődi a fürdő forgalmát, a tej- szükségletet, a személyzet fizetését, megte- 'leinti a konyhái, tanácsokat ad az ujitásokhoz. Állást keres az unokaöccse számára és ha egyebei nem, egy fmyötobozt okvetlen elhe­lyez a tó sarkában, hogy megkövesedve aján­dékba vihesse a legkisebb gyereknek. Áltálá­ban frissen, elevenen és ficánkolva él, tiszta fehérneműi hord és gyakran manikűröztél, néha kiró/ndül a vidélare, ösztönszerüen jó összeköttetéseket leeres, ismerkedik és meg- bízásokat vállal, tud egy csomó uj viccei, meghízott és lebarnult, a tétlen jólét kezd az idegeire menni és néha, este a sétányon olyan gyöngédséggel gondol az asszonyra, mint vőle­génykorában. Kincs mit tenni, lemegy a bazár­ba, összevásárol néhány színes poharai, gyü- szürtartót, falányért, látképes cson-tíollat, für­dőjelvényt és a délutáni vonallal jóllakotton menekül a paradicsomból. Bz. Nagy, Mid, * I , "> ifitrj!/r.vV OPEL Európa legnagyobb automobilgyára! A német automobilipar szenzációja! 900 ca» Opel Motodub 22 HP Opel Motodub sportkerék 500 ccm Ki 16.000’— 2°/» forgalmi adóval 20 HP Opel kétüléses sportkocsi Ki 29.950'— 2°/° forgalmi adóval 20 HP Opel Cabriolet két pótüléssel Ki 35.000 — 2% forgalmi adóval Hathengeres kocsik mindenféle kivitelben raktáron V\ 1 */j, 1’A, 2 tonnás teherautomobllok négy-és hathengeresek kaphatok Opel Autósalon 20 HP Opel négyüléses személykocsi Ki 37.000'— 2% forgalmi adóval LAUFER és TAKSA Bratislava, Stúr ucca 7 TELEFON 11-75 és 22-87 Kérje a kívánt autó díjtalan bemutatását! A Magyarság Egty Ferencről A budapesti Magyarság vasárnaponkint „A mi értékeink*4 címen érdekes rovatot vezet, amelyben egy-egy kiváló magyar közéleti egyéniség jólsikerült rajzát mutatja be és né­hány markáns mondatban jellemzi az illetőnek életét és a magyarság érdekében végzett mun­káját. A múlt vasárnapi rovatban Márton Fe­renc kitünően dolgozó irónja a csehszlovákiai magyarság egyik vezető alakját, a közszere­tetben álló Egry Ferencet örökítette meg. A lapnak a rajzhoz fűzött sorai meleg szeretettel és nagy elismeréssel szólanak Egry Ferenc szenátorról és ezért lapunk olvasóival is meg­ismertetjük a Magyarság hangulatos írását: Falusi nemes ember fia. Tán középiskoláit sem fejezte be, magasabb iskolai képzettség nélkül, parlagon felnőve, került be apósának harangöntőmühelyébe. Egyszerű falusi harang- öntő volt az akkor, primitív szerszámokkal, mint egy nagyobbacska kovácsrnühely. Eldu­gott kis faluk tornyaiba készített olcsó haran­gokat, ökrösszekéren szállították el tőle, szal­mába pakolva. És egy-két évtized múlva messze földön híresek lettek az Egry-liaran- gok. Minden mérnöki képzettség nélkül egy­másután szerelte be műhelyébe a legmoder­nebb ipari találmányokat, maga is találmá­nyokkal hővitette a harangöntés eljárását, az állványzaton is újításokat eszközölt és két- három évtized múlva már a szófiai nagytemp­lom harangját az ő állványára szerelték föl és Délmagyarországtól Lengyelországig minde­nütt az ő különös, édesszavu, mélyenzengő ha­rangjai szóltak, melyeket mindenütt messziről megismer a falu népe. A háború egymásután vitte el az egyházak harangjait, minden vala­mirevaló harangból ágyút öntöttek. Az utána következő évek tehát még nagyobb föllendü­lését okozták az ő hires műhelyének, de a kis- gejőci harangöntő mégis megmaradt a régi, egyszerű falusi magyar harangöntőnek, ahol a régi becsület, régi tisztesség irányit mindent és a régi nemesvilág szelleme érzik mindenen. Már büszkesége volt a magyar iparnak, mi­kor Ungmegye életében szerepelni kezdett. Mint ellenzéki szónok szólalt föl a megyegyü- léseken s beszédei éppen olyan tömörek, ne- mesveretüek voltak, mint harangjai. Már ak­kor mögéje gyülekezett a megye lakosságáé­nak egy része, de igazi politikai szerephez csak élete delén, ötvenedik esztendején túl ju­tott, amikor az uj viszonyok közé került ru-' szinföldi magyarság megkezdte politikai szer­vezkedését. Ruszin földön, a dolog természe­ténél fogva, ő lett a magyarság egyik vezére, az ő hatalmas, csizmás, magyarruhás alakja mögé sorakozott a kisgazdatársadalom, ő ala­kította meg Korláth Endre dr.-ral és Árky Ákossal együtt a ruszinföldi magyar kisgazda- pártot (a későbbi magyar nemzeti pártot), amely egyesülve az itt alakult keresztényszo- ciaiista pártszervezetekkel, egységes táborba tömöritette a magyarságot. Azóta minden cik­luson ő a szenátora az itteni magyarságnak s minden politikai mozgalmat ő vezet Korláth Endrével. Együtt járják be az ő szürke autó­ján az ungi, beregi, ugocsai, máramarosi ma­gyar falvakat s ízes, keleti szóképekkel bővel­kedő magyar beszédét alig várja a nép. Min­den magyar kulturális alakulást, sportegyletet úgyszólván saját zsebéből tart fönn. Családjá­nak, nagyszámú unokáinak gondja mellett nincs magyar ünnepség, magyar kulturális mozgalom, mely ne az ő adományával indulna meg. Lapot alapított a ruszinföldi magyar gazdatársadalomnak, cikkei, nyiltlevelei egy­másután jelennek meg s bölcs, megfontolt, ro­busztus magyarságáról tanúskodó hangjukkal rendkívüli hatást érnek el. Ha egyszerű, fekete magyar ruhájában — mert ezt a viseletét gyermekkora óta nem hagyta el — megjelenik a prágai parlament folyosóján, tisztelettel néznek rá még ellenfe­lei is. Arasznyi csuklói, medvevállai, hatalmas tarkója olyan faji őserőt sugároznak, hogy valóban tiszteletet parancsolnak. Arai monu­mentalitást, ősvirtust, tehetséget és önbizalmat csak adhat a magyar faj, a tiszaháti falu, az mind megvan ebben a pompás emberpéldány- ■ban, aki két keze munkájával teremtette meg életének alapjait, dicsősége lett egy ősi magyar iparágnak, vezére a kisebbségi sorsba került magyarságnak s miközben két ököllel harcol fajáért, szép nagy családot, gyermekek és unokák egész sorát nevelte föl. — Halálos áldozatot köreteit a récsényí tüzkataszírófa- Nyitrai tudósítónk; jelenti: Teg­napelőtt este tűz ütött ki Makacs József ré- osényi gazda házának padlásán. A tűz a nagy széltől támogatva pillanatok alatt szétterjedt és lángbaboritotta a szomszédos házakat is. A tűzoltóság nagy erőfeszítéssel igyekezett lo­kalizálni a tüzet, ami csak hosszas, ember- feletti munkával sikerült. A tűz öt házat és a hozzátartozó melléképületeket elhamvasz­totta. A tűz eloltása után megtalálták Ma- hács József 26 éves gazdalegény szén néégett hulláját. A padlás beomlott és, amikor a ro­mokat eltakarították, akkor került elő Mo­hács holtteste. A szerencsétlenség színhelyé­re azonnal kiszállt a rendőri bizottság, ez- ideig azonban nem sikerült megállapítani, hogy a tűz mily módon keletkezeti. A jelek szerint a legény a padláson dohányzóit és az égő cigarettát a szalmára ejtve elaludt. A padláson felhalmozott gyúlékony anyag az­után a cigarettától tüzet fogott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom