Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-11 / 154. (2079.) szám
r «»' »í»Rnts 19 ©IcSal évf. 154. (2079) szám CstttÖfUSk 1929 julius 11 í '''..' '<& Előfizetési ár: évente 300, félévre 13Q negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. Egyes szám ára 1*20 Ké A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: ‘ politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Kormányválság Bukarestben? Maniu Máris lemondott? — A régenstanács és a kormány konfliktusa — A katonai puccskísérlet következményei — A francia közeledés Prága, julius 10. A napóleoni háborúik óta az a hatalom tartja kezében az európai hegemóniát, amely biztosi báni tudja befolyását Közép- és Kelet- európábán. A háború előtt három kontinentális hatalom versengett Középeurópa kegyeiért, amit akkor a kis balkáni államok kegyein kivül egyedül az osztrák-magyar monarchia kegye jelentett. E három hatalom Németország, Oroszország és Franciaország volt s Németországot éppen azért vádolták meg azzal, hogy túl nagy erőt koncentrál, mert ideig-óráig rá tudta (kényszeríteni fölényét Közép eur ópára. Oroszország a balkáni államokban igyekezett minél több hívőt szerezni s évtizedekig az európai politikát alig jelentette más, mint a középeurópai és a balkáni államok megnyerése körül támadt versengés. ’A háború nem sokat változtatott ezen a helyzeten, azzal a különbséggel, hogy Németország és Oroszország — amennyiben ez utóbbinak kommunista világihatalmi törekvéseit leszámítjuk — kikapcsolódtak és helyükbe Franciaország s később Olaszország jött. A francia befolyás öt évig, 1919-tői 1924-ig változatlan erővel tartott és Jugoszláviában, Romániában, Csehszlovákiában ée Lengyelországban szuverénül uralkodott A Jwscizmus megerősödésévé! Olaszország váratlanul beleszólt a koncertbe és igyekezett befolyását minél hathatósabban kiterjeszteni a Balkánon s Középeurópábam. A háboruutáni első öt évben Franciaország éppen azért jelentette a kontinensen a legnagyobb hatalmat, mert a szilárd közép- és keleteurőpai kis szövetségesek re támaszkodott Németország a szó legszorosabb értelmében nem mukkanhatott s a zilált olasz belpolitikai helyzet hosszú ideig kikapcsolta az appeniimi vetélytársat. Anglia nem igen érdeklődött a közép- és a keletem* rópai helyzet iránt, már csak azért sem, mert a háború után a lokális európai politika helyett kénytelen volt tengerentúli politikával foglalkozni és a távoli világrészeken lévő érdekeivel törődni. A francia hegemóniáit Olaszország fölülkerekedése törte meg. A fascizmus biztosítani tudta befolyását Albániában, Törökországiban, Görögországban és végül Magyarországban is. E politikának első következménye az volt, hogy Jugoszlávia, amelyet az olasz diplomáciai térj eszlkedés közvetlenül érintett, nem bocsáthatta többé teljes erejét Franciaország rendelkezésére, amire eredetileg föl bérelték, hanem kénytelen volt önmagára vigyázni és támaszokat keresni Franciaország (hivatalos nagyhatalmi barátja, Olaszország el len. Az olasz-an agyar-albán közeledés változtatta meg először a háború után megalapozott 'középeurópai rendet, mert Jugoszlávia, Franciaország egyik leghathatésabb támasza kénytelen volt kiválni a németellenes testőrök soraiból és figyelmét másfelé fordítani. 1926 után, amikor a német birodalom csodálatos lendülettel renaissance-ját kezdte élni. Franciaország s Olaszország mellett a birodalom is beleszólt a középeurópai politikába. Természetesen nem követhette háború- előtti agresszív módszerét, de tömegének törvényszerű nyomásával, a német nyelvvel, mely egész Középeurópában elterjedt s legfőképpen iparával, kereskedelmével s munkaexportjával, hamarosan komoly vetélytár- sa lett a két másik nagyhatalomnak. Befolyása mindenekelőtt a gazdasági életiben nyilvánult s ez fontosabb volt, mint bármily más politikai befolyás. Franciaország egy évtized alatt nem tudta Közópeurópát iparának és kereskedelmének megnyerni. Egyrészt geográfiai fekvése, másrészt a német,*az angol, az olasz és az amerikai ipar állandó konfkurBelgrád, julius 10. Bukarestből érkező hir szerint a román kormány kedd este lemondott. A lemondás oka az, hogy a köz- igazgatási reformjavaslat körül a kormány és a régenstanács között ellentét alakult ki. Maniu állítólag kedd este megjelent a királyi palotában és átnyújtotta a lemondást. A régenstanács nem fogadta el a lemondást és továbbra is megbízta Maniut a kormány vitelével. Hir szerint megállapodás jött létre, hogy Maniu a reformjavaslatot csupán az őszi parlamenti ülésszakban fogja tárgyaltaim. Bukarest, julius 10. A legújabb kormányválság, amit az idézett elő, hogy a régi s- tanács a közigazgatási reformtervezetet nem akarja magáévá tenni, elérte tetőpontját. Ma délben Maniu miniszterelnök kihallgatásra megy a régenstanácshoz, hogy kieszközölje a törvényjavaslathoz való hozzájárulást és a parlamenti ülésszak meghosszabbítását abból a óéiból, hogy a közigazgatási reform még a mostani ülésszak folyamán törvényerőre emelkedhessél Ilyen módon a mai audienciának döntő fontossága van ée valószínűnek tartják, hogy Miklós régens, aki az utóbbi heteket Sinajában töltötte, mára Bukarestbe' érkezük, hogy a régenstanács a döntő audiencia alkalmából teljes legyen. — A kormányválsággal kapcsolatban a Currentul a következőket írja: A kormány minden tőle telhetőt elkövetett, hogy a régenstanács a közigazgatási reform módosításához hozzájáruljon és a kormány nem mehet tovább az engedmények utján presztízsének csorbítása nélkül. Ezért Maniu miniszterelnök hajlandó lemondását benyújtani abban az esetben, ha a régenstanács nem járulna hozzá a közigazgatási reform tervezetéhez. A Currentul figyelmezteti a kormányt, hogy ne játszók a lemondással és azt írja, hogy ma nem lehet uj választásokat tartani anélkül, hogy ne idézzen elő óriási belpolitikai zűrzavart, ami az ország pénzügyi helyzetére és pénzügyi stabilizációjára is romboló hatást gyakorolhat. A Dimineata a következőket Írja: Az elmúlt éjszaka hírek terjedtek el arról, hogy a régenstanács és a kormány között megegyezés jött létre. A Dimineata ezt a hirt nem teszi magáévá, de azt állítja, hogy a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslat negyvennyolc renciája meggátolták abban, hogy középeu- TÓpai szövetségeseiből katonai előnyökön kívül más hasznot is húzzon. Néhány repülőgép és gépfegyver, nélhány száz hektoliter bor, sok selyeméru ée piperecikk kivételével 'az ipari tömegszük&égletet egyre fokozottabb •mértékben a német ipar elégítette ki a Duna medencéjében. A birodalom Jugoszláviával és Romániával tüneményes kereskedelmi szerződéseket kötött s csakhamar Csehszlovákiában is éreztetni kezdte befolyását. A német-cseh ellentét néhány év alatt annyira elsimult, hogy a németség egyes pártjai részt vállaltak az állam vezetéséből is. Németország kereskedelmi hegemóniája annyira magához láncolta Csehszlovákiát, hogy ez az állam Franciaország szemében egyre jobban né •metbarátnak látszott. A francia ipar tehetetlen volt a német iparral szemben. Egyedül a ■francia pénzpiac tartotta meg középeurópai ■pozícióját, ahol a német ipar mellett még mindig óriási szerepet játszik az a francia pénz, amelyet a párisi nagybankok kölcsönöznék a középeuirópai államoknak és nagyórán belül a parlament elé kerül, hogy a kormányválság ezzel végetérjen. A világtól elzárt Románia Budapest, julius 10. (Budapesti szerkesztő- sémink telefonjelentése.) A bukaresti események még mindig nem láthatók egész tisztán, mert a cenzúra teljes erővel működik, amely a telefonra, távíróra és rádióra egyaránt kiterjed és a bukaresti lapoknak sem engedték meg, hogy a kormány hivatalosan kiadott kommünikéjén kivül a helyzetről mást is közöljön. Tegnap délben a román kormány a következő kommünikét adta ki: Összeesküvésről szóló London, julius 10. Az Oroszországiból érkező hírek megerősítik a sajtóértesüléseket a szovjet belső állapotának egyire fokozódó zülléséről. A bolsevúki kormány any- nyira érzi tehetetlenségét, hogy már Troc- kájhoz folyamodik. Ez a fordulat megerősíti azt a már régóta táplált gyanút, hogy Troekij száműzetése nem volt őszinte, csak amolyan vörös színjáték a világforradalom érdekében. Anarkia a vörös hadseregben A Morniing Post rigai levelezője szerint SiaMn már beleegyezett Troekij visszatérésébe, akire a mkoncátkmkodó vörös hadsereg megfékezése céljábál sürgős szükség nan Oroszországban. A vörös hadseregben ugyanis veszedelmes amtibolsevista irányzat kezd rohamosan lábra- kajpni, a fegyelem teljesen lezülíött és különösen a pétervárí ezredek teljesen megbízhatatlanok. Vorosilov, a jelenlegi hadügyi népbiztos már nem is mer szemléket tartani, mert attól fél, hogy nyúlt zendülés töir ki. A katonai akadémiáról számos tanárt meg-üzemeinek. Mindazonáltal a német gazdasági befolyással nem versenyezhet és attól tarthat, hogy a birodalom gazdasági befolyását 'csakhamar a politikai befolyás fogja követni. Ezzel pedig Németország visszahódítaná békebeli középeurópai pozícióját, ami — mint ‘mondottuk — egyet jelentene a kontinens politikai hegemóniájával. Franciaország minden lehetőt elkövet, hogy ne veszítse el középeurópai támasztékát és ottani pozíciójának gyöngülésével ne gyöngüljön a világháborúban nagynehezen kivívott európai jelentősége. Mellékes, hogy milyen módon és hol, de szüksége van középeurópai támpontokra. A régi szövetségi viszonyok, ha nem is katonailag, de gazdaságilag és politikailag meglazultak. Egyrészt Olaszország, másrészt Németország növekvő energiával portyázgatnak régi vadászterületében s mig délen Olaszország annyira leköti Jugoszláviát, hogy csaknem értéktelenné teszi Franciaország németellenes tánnaszpoli- tikája szempontjából, addig északon a német befolyás gazdaságilag erősen tért hódit Csehkülönböző híreket kolportálnak, amelyek azonban minden komolyabb alapot nélkülöznek. Mindenki konstatálhatja, hogy az államban teljes rend és csend van és a hadsereg teljesiti kötelességét. Tény az, hogy az egyes hatóságok által ismert civil agitátorok összeesküvést kíséreltek meg a közrend ellen, azonban minden fontosabb következmény nélkül. Minden eredményük oda redukálódott, hogy sikerült néhány alantas tisztet és néhány üzem munkását megnyerni céljaik számára. A mozgalom élén Stoica nyugalmazott ezredes, Zambra kapitány és Georgescu hadnagy állott. A hatóságok úgy őket, mint társaikat letartóztatták. A letartózatottak száma összesen harminc. bizihatalansága miatt elbocsátottak. Ugyanez a sors ért egy egész csomó növendéket is. Vorosilov állítólag nem elég erélyes és olyan vezérre van szükség, aki személyes presztízsének megóvása céljából nem riad vissza a vérontástól sem. Troekij jól tudja, hogy szükség van rá és ezt az alkalmat alaposan ki is fogja használni. ' A Times rigai levelezője szerint a szovjet központi végrehajtó-bizottsága Ukrajnában elrendelte a parasztoknál levő összes gabonakészletek elkobzását. Amennyiben vonakodnának, akkor a készletek értékének ötszörösét vetik ki rájuk pénzbírság címén. Ez egyet jelent azzal, hogy a megbüntettettek teljes vagyonát azonnal elárverezik. A lefoglalás mindenütt a legkíméletlenebb erőszákkal történik. Radek már Oroszországban van Troekij néhány hive már hazatért a „száműzetésből". Radek volt főtitkár, Preobrazsen- szki, a Pravda volt szerkesztője, Szmilga, a gazdasági intézet volt igazgatója megtagadják elveiket. Kijelentik, hogy a jövőben minden politikai mozgaolmtól tartózkodnak és kérik, hogy fogadják vissza őket a kommunisszlovákiában s így ott is gyöngülnek a háború után kiépített állásai. Paris mellett hűen csupán Lengyelország tart ki s még Romániának magaviseleté is kétséges. A francia nagy_ politika tehát mindent elkövet, hogy uj pozíciókat szerezzen Európa közepében. A. lengyel-francia allianszt pompásan kiegészíthetné a legoentrálisabb fekvésű Magyarország, ■mely gyengesége ellenére is mind geográfiai •fekvésénél, mind lakosságának értékes nemzeti tulajdonságainál, energiájánál fogva óriási értéket jelent barátainak. Nem csoda, ha ebben a helyzetben á lengyel-francia alli- ansz szívesen közeledik Magyarország felé, amelyet régi nosztalgia fűz a gall kakas és a lengyel fehér sas nemzetéhez s amely szorongatott helyzetében szívesen orientálódik a teljhatalmú Franciaország felé. Ezekből az elgondolásokból született meg a magyar-lengyel közeledés eszméje s ezek a ..belátások vezethették a franciák nagyhírű félhivatalos lapját is arra, hogy a legutóbbi időben feltűnő melegséggel írjon a magyarságról és annak bánatairól. Trockijt visszahívja a szovjet! — A vörös hadseregben antlbolsevista szellem kapott lábra —
