Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-09 / 152. (2077.) szám

TOW<M-Ma€&ARH1RTj,AI> 5 Tizennyolc ember pusztult el Cseh- és Morvaországban a csütörtöki és szombati katasztrofális viharokban Sok helyen a vetés teljesen elpusztult — A kár Délcsehországban Í4—Í6 millió korona Prága, Jaltai & A kOBtársaaág nyugati ré­szének miniden tájáról jelentik, hogy csütör­tök eete óráéi esőzések ée viharok voltaik, A nagy szélviharok még eddig meg nem álla­pítható óriási károkat okoztak. Nemcsak a ■vetésekben ée a* épületekben nagy a kár, ha­nem a iMÉÉttM orkánoknak tiveunyole ember­élet is áldozatni esett. Számos vidéken óriási jégeső volt és tönkre­tette a tavaszi vetést, valamint a gyümölcs­fákat. A vihar, eső és orkán szombat délután megismétlődött. Különösem nagy mérvű or­kán dühöngött Csehországban és Morvaor­szágban. Pardmbw Tároséban &s elszakadt villany­drótok két embert Sítek meg. Steinhor fa­luban egy hás tetőzetét lerántotta a nagy szélvihar s a telő egy huszonhároméves le­gényt ütött agyon. BacSra községben a vi­har ereje egy nyolcvanegy éves öregasz- szonyt oly erővel csapta a földhöz, hogy az a helyszínen meghalt. Sritkov ' állomáson Zikán Károly cnkorkakereskedőt a nagy szélvész oly erővel lökte a vasúti sínpárok­ra, hogy az erre jövő személyvonat ketté­szelte a szerencsétlen ember testét. A pardiubici kórháziba összesen kilenc súlyos sebesültet szállítottak be. A lovaskaszárnya közelében játszadozó gyermekeket az Élbe Cohxmbus, julius. Az obiéi Mres egyetemnek még nem volt olyan szenzációja, mint az a gyilkosság, mely egy hét óta tartja izgalomban Ohió állam fő­városát. Cokumiboistól nyolc kilométernyire a vasúti síneken egy fiatal nő hulláját találta meg két fiatalember. A gyilkos valószínűleg azért cipelte a holttestet a sínekre, hogy a legközelebbi vonat a fedismerhetetlensógig szétroncsolja. Este volt már, amikor a hullára bukkantak és neon volt nehéz megállapítani, hogy a nőt meggyilkolták. A hullaházban aztán megtörtént a halott agnoszkálása. Két fiatal medika — mind a kettő a® Ohio State Unwersity hallgatója — megjelent a morgue-b&n, mert azt gyanítot­ták, hogy az áldozat egyik kolléganőjük, aki mindig a legpontosabban megjelent az elő­adásokon, de két nap óta nem látták őt. A két diáklány csakugyan felismerte a hullában legjobb barátnőjükét: Theora Hix-et. A iép Theora szerelme is nagyra! át ó Húszéves, szép orvostanhallgató volt The­ora Hix, akinek rejtélyes halálát akarta gyor­san tisztázná a codumbusi rendőrség. A nyo­mozás kiindulási pontja az a feltevés volt, hogy a gyilkosságot csak olyan valaki követhet­te el, aki maga is benne van az egyetemi életben. Négy detektív sorra kihallgatta a meggyilkolt szép medika kollégáit és tanárait. Elképzel­hetetlen nagyobb izgalom, mint amilyet a de­tektívek megjelenése okozott az egyetemen, ahol különben senki sem beszélt egyébről, csak MheoraHix meggyilkolásáról. A profesz- szorok két napom át nem is tartottak előadá­sokat, hanem ehelyett a diákokkal Hix kis­asszony rejtélyes haláláról vitatkoztak, mond­ván, hogy ez a hasznos eszmecsere talán kö­zelebb jutattja a hatóságokat a gyilkos szemé­lyéhez. A detektívek nyomozása egyelőre azzal az eredménnyel járt, hogy majdnem minden részletében felfedték Theora Hix magánéletét. 'A húszéves, karcsú medika két év óta volt az ohioi egyetem hallgatója. Rendkívül eszes leány volt, aki minden vizsgáját kitünően tet­te le. Soha nem maradt el egyetlen előadás­ról sem, rajongva szerette az orvosi tudo­mányt ée az volt a vágya, hogy egy nagy, mo­folyóba sodorta a vihar s csak a gyors kato­nai segítség tudta azokat a biztos halálból ki­menteni. Opatovicban egy kidöntött fa agyon­ütött egy anyát, négy árvája siratja. König- grátzből is két halálesetet jelentenek. Sok helyütt a vihar kinyitotta a csűrök aj- tajait és a takarmányt elvitte a szél minden irányba. Az óriási elemi csapások az állat­állományban is mérhetetlen károkat okoztak. A szombati váratlan eső Prága sok uccáját teljesen elöntötte és számos ház pincéjébe is húsz centiméter magasságra gyülemlett a víz. Az eddig beérkezett jelentések szerint az elemi károk felbecsülhetetlenek. Különö­sen nagy károkat szenvedett az Elba folyó középső völgye, valamint Délcsehország. — Egyes helyeken a vetés teljesen vagy részben megsemmisült. Szemtanuk szerint az orkán és vihar hatá­sa leírhatatlan. Emberemlékezet óta nem roilt ehhez hasonló. Budweisi jelentések szerint a® óriási viha­rok és a többszörösen megismétlődő jégeső következtében a Böhmerwaldban a vetés tel­jesen elpusztult. A bécsi gyorsvonat, amely Prágából dél­után négy órakor indul, Vesely közelében villámcsapásoktól sújtva, kénytelen volt megáliani. Több ablaküveg összetört. Az ér­dem kórház vezető orvosnője legyen. A tudo­mány iránt való lelkesedése töltötte be éle­tét. Messzire Ívelő ambíciók fütötték s mint egy kolléganője vallotta, az egyetemre való belépése napján fölényesen kijelentette: — Én nem elégszem meg diákokkal, mint ti — mondta hidegen és egyszerűen. — Én a tanárok közül választom majd első kedvese­met. Harc a kukoricaféreg és a — szerelem ellen Hix kisasszony be is váltotta azt, amit az első napon mondott. Egy fiatal egyetemi ta­nárral. Marion Meyers-szel kezdett viszonyt. Meyers professzor a mezőgazdasági fakultás tanára és a kukoricaféreg ellen küzdő osztály vezetője. Amikor a rendőrség idáig jutott az adatok gyűjtésében, könyörtelenül letartóztatta Meyers professzort. A kukoricaféreg ellen küzdő fiatal tanár le­tartóztatása óriási izgalmat keltett nemcsak az egyetemen, hanem egész Columibusban. A tanárt nyomban a hullaházba vitték, ahol némán állt egy percig Hix kisasszony holt­teste mellett. Majd halkan megszólalt: — Igen, ő az... Elővette zsebkendőjét és sírt. A gyilkossá­got tagadta és kijelentette, hogy aznap, ami­kor a hullát a vasúti síneken megtalálták, nem is tartózkodott Columibusban. Azt is beismerte a fiatal tanár, hegy két év­vel ezelőtt Theora Hix eljárogatott az ő elő­adásaira, noha mint medikának semmi szük­sége sem volt arra, hogy behatoljon a kukori- oaféneg irtásának titkaiba. Neki fel is tűnt, hogy miért jár ogat olyan szorgalmasan elő­adásaira ez a szép fiatal leány, akiről mond­ták neki, hogy medika. Meg is kérdezte ezt Theora Hix-töl, aki egyszerűen csak ennyit felelt: — Nem a mezőgazdaság érdekel engem, hanem ön, tanár ur ... Meyers professzor igy folytatta vallomá­sát: — Egy tizennyolcéves szép leánytól hallani ezt a szerelmi vallomást, bevallom, nagy kísértés és én nem tudtam ellentállni a kí­sértésnek. Theorának eszeágában sem volt hogy el vétesse magát velem feleségül. Soha nem is vo.lt szó közöttünk házasságról. Fél­évig szerettük egymást, aztán Theora kije­lentette, hogy már nemcsak a mezőgazdaság, szágut Budweis és Prága között még ma is járhatatlan. A villamos vezeték Délcsehor- szágbam teljesen megrongálódott, a legtöbb helyütt kidőNek a villany-oszlopok. A dél­csehországi pilsenvidéki elemi károkat ti­zennégy- tizenhat millió koronára becsülik. Magyarországon is számumszerü orkán dühöngött Budapest, julius 8. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A szombati nagy hőséget éjjel számumszerü vihar kö­vette. Vasárnap délelőtt országszerte óriási vihar volt, amely az egész országban sú­lyos károkat okozott. Számos telefon és tá- viróvezeték tönkrement. Az orkán a Duna mentén lévő strandfürdőikben és csónakhá­zakban jelentékeny károkat okozott. A vi­har következtében vasárnap a Budapest- béc^i repülöforgalom szünetelt. A vihar ha­lálos kimenetelű szerencsétlenségnek volt az okozója a dunamenti Apostag község­ben, ahol egy budapesti cserkészcsapat tá­borozott. Az orkán felborította a sátrakat és fákat tévestől csavart ki. Egy vastag fa- törzs Tóth Elemér cserkésztisztre zuhant, akit agyonsujtott. A szerencsétlen fiatalem­ber néhány héttel ezelőtt tette le az érett­ségit. de én sem érdeklem őt... Más tudomány- szakim felé orientálódott. Mi elváltunk. Más szakma, más férfi Faggatták Meyers tanárt, hogy mi volt ez a másik tudományág. A fiatal tanár egysze­rűen válaszolt: — Az állatgyógyászat. S megnevezte az ohioi egyetem állator­vosi fakultásának tanárát, James Snook dr.-t, aki tudomása szerint egészen a legutóbbi időkig bizalmas vi­szonyban volt a medikával. A columbusi rendőrség példátlan határozott­ságát és erélyét bizonyítja, hogy Meyers tanár vallomása után nyomban le­tartóztatta Snook professzort is. Ez a második letartóztatás még nagyobb szenzációt keltett. Most már két egyetemi ta­nár ült a columbusi rendőrség börtönében. Snook ár. már kevésbé érzékenyedet! el, amikor bevitték a hullaházba a meggyilkolt szép medika holttestéhez. Próbált nyugodtan viselkedni. A tetem rehi vásnál féligmeddig meg is őrizte nyugalmát. Kihallgatása során habozás nélkül bevalot- ta, hogy gyakran volt együtt az orvostanhall­gatónővel. Pénzzel is támogatta és az volt a terve, hogy titkárnőjének veszi maga mellé. Néhány nappal ezelőtt magával vitte autóki­rándulásra, mert, amint mondta, meg akar­ta beszélni vele egy Kiadandó könyvének le­írását. A rendőrök és a nyomozást vezető Chester ügyész megvizsgálta Snook autóját. Az autó ajtaján gyanús foltokat találtaik. Az ajtót levették az autóról és odaadták egy vegyészeti szakértőnek, vizsgálja meg vájjon a foltok embervértől származnak-e. A fővárosi „házastársak" vidéki idillié A hivatalos vegyészi jelentés elkészítése napokig tartott. Közben egyre szaporodtak a terhelő adatok Snook tanár ellen. s ezzel együtt mindinkább tisztázódott Mey­ers tanár szerepe. A rendőrségen jelentke­zett egy Smalley nevő idősebb asszony, aki­nek a lakása annak a helynek a közelében van, ahol megtalálták Hix kisasszony holt­testét. Az asszony Theora Hix-nek a lapok­ban közölt képe alapján ráismert arra a fia­tal csinos nőre, aikí időnként az ő 1 ajtója volt. — Egy év óta bérelt két szobát egy ur, aki csak időnként lakott nálam ezzel a sze­rencsétlen hölggyel. Azt mondták, hogy há­zastársak és azért bérelnek nálam bútorozott lakást, hogy időnként pihenjenek és a fővá­rostól távoi töltsék az időt. Többnyire he- tenkint kétszer állt meg az autó a ház előtt. A „házastársak" csak a legritkább esetben töltötték ott az éjszakát. Este többnyire visz- szafnentek Columbusba. Furcsának is talál­tam a dolgot, de aztán megszoktam. Látszott rajtuk, hogy nagyon szeretik egymást. Smalley asszonyt rögtön bevezették Snook professzor cellájába. Itt az asszony nyomban felismerte lakóját. — Mit szól ehhez, tanár ur? — kérdezte Chester ügyész Snook dr.-tól. — Igen. kedvesem volt Hix kisasszony, — vallotta be a tanár. — Szerettük egymást. Különösen ő nagyon szeretett engem és én sok pénzt adtam neki. Vérfolt az autón A meggyilkolt medika lakásán találtak egy bankkönyvet, amely azt bizonyította, hogy Theora Hix egy év alatt 1800 dollárt tett be a kankba, holott vidéken élő szüleitől csak 600 dollárt kapott. Snook tanár azonban határozottan kijelentette, hogy ő legfeljebb 800 dollárt adott a leánynak, s fogalma sincs, hogy Hix kisasszony kitől és milyen utón szerezte a többi pénzt, amelyet megtakarí­tott. A betétkönyv méginkább növelte Theora Hix meggyilkolásának rejtélyét. Snook tanáT váltig tagadta, hogy bármi része lenne a gyilkosságban. A professzor különben ötven éves, felesége és a meggyilkolt medikával majdnem egy­idős leánya van. Snook ' asszony ideggörcsöt kapott, amikor férjét letartóztatták és valósággal őrjöngött, amikor kiderült, hogy Snook viszonyt folyta­tott Hix kisasszonnyal s zavartalan szerel­mük számára Columbus környékén lakást tartottak. A meggyilkolt leány szülei Colum- busban tartózkodnak és különösen az apái mélyen lesújtotta leányának meggyilkolása. Azt a helyet, ahol Hix kisasszony hulláját megtalálták és Smalley asszony házát, ahol a szerelmesek a pásztorórákat töltötték, ál­landóan többszáz ember állja körül és külön rendőrök vigyáznak a rendre mind a két he­lyen. A vi-zsgálat egy hét óta folyt mór, amikor bekövetkezett a nagy fordulat. A vegyészeti szakértő benyújtotta jelentését Chester ügyésznek. A jelentés azt mondja, hogy az autóajtón lévő foltok embervértől, még­pedig valószínűleg Hix kisasszony vérétől származnak. A szakértő megállapította, hogy mind a két vér — az, ami az autóajtón van és Hix kis­asszony vére — ugyanabba a vércsoportba tartozik. Élet-halálharc a robogó autóban Amikor a szakértői jelentést Snook pro­fesszor elé tárták, a gyilkos megtört. Halálsá- padtan vallotta be, hogy csakugyan ő gyilkolta meg Theora Hix-et. — Szerettem őt és valósággal hatalmában tartott — mondta a professzor. — Azon a borzalmas napon szép szerelmes délutánt töl­töttünk a Smalley-házban, de már mielőtt visszaindultunk volna Columbusba, Theora féltékenységével gyötört, ügy viselkedett, mintha elvesztette volna jó­zanságát. Tiltakozott az ellen, hogy én a fe­leségemmel és a leányommal akarok nyaral­ni menni. Követelte, hogy ővele menjek ket­tesben. Theora valóságos zsarnoki természet volt. Századszor határoztam el, hogy szaki­tok vele, de éreztem, hogy könyörtelenül kell szakitanom, mert ettől a zsarnoki makacs, önző és nagyzási mániában szenvedő leánytól nem tudok máskép megszabadulni. Furia tudott lenni, aki porig aláz egy férfit s aztán csodálatosan gyöngéd démonként fe­le jttette el velem szenvedéseimet. Folytató­dott a gálád játék az autóban is. Amikor én kijelentettem, hogy nem megyek vele nya­ralni, adok neki háromezer dollárt s hagyjon békén örökre: o előrántott egy revolvert a táskájából. Én rávetettem magamai, miközben az autó továbbrobogott. — Az ut szerencsére egyenes volt. Köziben a revolver egyszer elsült. Sikerült kicsavarni a kezéből a fegyvert. Most szinte öntudatla­nul fojtogatni kezdtem, de ő belémkapaszko- dott s én tudtam, hogyha nem végzek vele gyorsan, akkor mind a kelten a halálba ro­hanunk. Az autó sebességét sem tudtam csökkenteni a dulakodás közben. Nyolcvankilométeres sebességgel szágul­dott a biztos halál felé. H átra ny últam a kocsiülés mögé... A z autó­szerelő kalapács akadt a kezembe. Most tel­jes erőmből négyszer vagy ötször fejbevertem Theorát a kalapáccsal. Amikor elalélt, megkaptam a kormánykere­ket ... Az utolsó pillanat volt ez, mert a kö­vetkező pillanatban menthetetlenül nekiro­hanunk a hídnak. Nem lett volna csoda, ha megőrülök a koromsötétben gazdátlanul szá­guldó autóban... De egy érthetetlenül biztos Szerelmi gyilkosság 80 kilométeres száguldásban James Snook dr., amerikai egyetemi professzor, 50 éves, nős, a rohanó autóbtm meggyilkolta 20 éves kedvesét, Theora Hix-et, a szép medikát — A démoni american girt fölényes élete és nyomorúságos halála — nm t, kedd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom