Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-05 / 151. (2076.) szám
1929 péntek, jjuli us 6. ^jRXGM-MatíS^HIRIiAR rÜIREíC Magyar gyermek magyar iskolába vaSólj ^ oaiwfflség tizparancsohrtái vésse mtoden szSH szivébe és elméiébe! % A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: MBA: A eedh malmok partján. 1TBZDA: Idill a cseh malmoknál. DIDÓ: A tennésaet törvényei. — Bili és Ráfi az Alpokban. LUCERNA: As öröklött saenrcdély. MBTRO: A dicsőség és becsület meséjén. SVBTOZOR: Test ée u ördög. (Gréta Garbó.) SPLEEN Most széttöröm a rímek csengettyűit: Csak emlékeket gyászolhat zeném i£s úgyis kihagy vérem ritmusa. [Árnyakat látok: hajlongnak előttem 18 csak párám tornán unott biüenésset. Most nem tudok én gondolkozni versben: \A valóságon miazmás füst mászkál. IS mint erdő fáit iromba vihar —: ISzememnek könnyét tépi úgy a Bánat. Úgy r&nújeszteU múlt éjjel egy álom: Nagy, véres párna volt asztoem e rajta IYad csöndben feküdt halott ifjúságom. i ; i* ' Sebesei Ernő. L ám Topok m éteted fentem Ab utat oamr éve! Btnwn rat m een, bármilyea életre kóay- saerM a végre*, wbeos teteftte ró, légy magyarmk nflMtéíI i II. A bflsake magyar nevet Mába na tedd ajkadra. Ke emrrakfcal meodjad, te tettekkel bi> eoiiyitsd, bop magyar vagy! HL Ke feiedkeaa mag a magyar matt (telelett- r®. Beer év vibaxai kört focid őrizték meg a aem- Jtete* aa eipwatnláet®, a rá jak vadé emlékeséé mindig ünnep legyen neked! ! TV. Hátaid a magyar jövét a pnrmelneldben, mert csak így Műé senmetod örökéletS a földöm! | Y.-No öld meg a hitet gyermekeidben nemzeted triót, aa enolgáttaed ki mindenre fogékony lelkiket Megan Mmeknek! VL He erezd el gyermekeidtől a Magyar - áttette lehetőségét, mert csak aa aayanyelvea britet tudást, élethea vadé jogot Metrózni! VII- He pamreld el gyermekeidet, a acanset réresöppjeit, idegen tekedákhaa! Mindenki ehrésa a magyarságnak, aki sem magyani etem tudását! VIIL Hamis próféták míbm Ígéretein ne add el a magyar jövőt Ke higyj a csábító szavainak, nem gyermeked javát, de nemzeted resztét áhitja, ki tbid-línyod idegen nyelvre akarja fogni! DL He kívánd a másét, de a magadét ne engedd! X Törj, szenvedj, éhem, de magyar voltodat soha, semmiért meg ne tagadd! Csak Így mentheted át nemzetedet a jobb jövőbe. Küzdelem a zaj ellen A város lármája ári az egészségnek — A zaj, a zörej félelemérzést okoz és emeli a vérnyomást — Hogyan védekezzünk otthonunkban a külső zaj ellen 7 A VASÚT Ebniik már sedzesztehdös. Kiöregedett. Nincs messze már a nap, mikor az utóhó mozdonyvezető félpántlikázott öreg mozdonyon végigdöcög Európán s a száj tát ó fiatalság kiröhögi az öregek asztmás fuvarját. A mozdonyvezetők utolsó mohikánja pedig megkapja a nem egészen hálátlan utókortői az áhított repülőtaxi engedélyét. A vasútról már ma sem módi beszélni. Csak akkor esik róla szó, ha néha stréberkedik a jó öreg s belerohan valami mozgói vagy nyugvó szerét- vénybe. Szenzációt azonban megvadulám sem kék, inkább bosszankodást: „No nézd, a vén szamár még azt képzeli, hogy autó, vagy aeroplán.u Borsát mindenesetre megérdemli. Nem haladt, Sietve nem repült a korral. Talán csak az utasai változtak. Az első osztály vörösplüss üléseiről az utasok átültek a harmadik fapadjára s igen sokan a fapadokról átszáUingózták az első osztály diszkrét fülkéibe. Valamikor a vasúti kocsik osztályait Így jellemezték: a harmadik osztályban a kalauz goromba az utasaikkal, a másodikban az utasok durvák egymással, az első osztályban pedig az utasok gorothbáskodnak a kalauzzal. Ma? Három kis történetem van, ami egy utazás alatt esett meg. Jellemző a mára, ko rakterizálja az utasok mostani megosztását, no meg egy kicsit kortörténeti ódat is, NcvryorS, julms eleje. „Olyan, ideges vágyói, az ucca egész lármája bébaflatszik hoznánk a nyitott ablakon keresztül** —■ szinte mindennap halljuk ezt a panaszt A külföld nagy metropolisaiban komoly emberek foglalkoznak azzal & problémával, hogyan lehetne az ucca zaját csökkenteni A tudomány már rég rámutatott arra, hogy a szertelen lárma árt az egészségnek. Most Donald A- Laxrd, a Colgate-egye- tem pszichológiai professzora ir erről a kérdésről. Azt mondja a professzor, hogy a városban lakó emberek valamennyien szenvednek a vA ros zajától. Megtörténhet az, hogy a finom fülidegek ugyan elfástrlnak a nagy íaj számára és így azt Mhetjük, hogy a lárma nem árt nekünk, azonban ennek éppen az ellenkezője igaz. Az ősi időkben a lárma az ellenség közeledtét, vagy a veszély jelenlétét jelentette. A mi ideggé írószerünk még ma is félróemr ©akcióval reagál a lármára. A mennydörgés, a pisztolylövés fólelemérzést vált ki bennünk, megváltoztatja a lélekzés tempóját és izmaink össz ©húzódnak. A lármás irodában dolgozó géplrónő sokkal gyorsabban fogyasztja testi energiáját, mintha csöndes irodában dolgozna, A máchigani egyetem egyik tudósa rámutatott arra, hogy egy elszáguldó autó lármája emeli az alvó vérnyomását, anélkül,- hogy az aivó a lármától felébredne. Egy kísérlet pedig kimutatta azt, hogy oly kévés zajtól, amint egy ágy mellett elhaladó ember lépése okoz, az alvó izomfeszültsége nőtt Néha nagyon könnyű az róvteróheteüenn ok látszó lárma ellen védekezni 'Amidőn egyszer uj lakásba költöztem, *— Írja Donald A. Laird — kellemetlenül fedeztem fel, hogy az elektromos ajtócsengő oly erős Hangú, hogy minden csöngetésnél összerázódtam. Biztos tudomáson van arról, hogy a csöngetés zaja a vérnyomást emelte. Segítettem a dolgon, a csengőre agy csavart szereltem úgy, hegy most ha valaki keres bennünket, egy kellemes hang figyelmeztet arra, hogy valaM csöngetett A hálószobákat, különösen a gyermekek hálószobáit meg kell védeni minden zaj ellen. A gyennekMJószobák ajtajait filccel, vagy gumival be kell vonni Csodálatos, hogy mennyi lárma szűrődik be az ajtó keskeny részén, vagy akár a kulcslyukon- A legtöbb lárma azonban kívülről jön. Egyszerű védekezési mód, bezárni gondosan az ajtókat és ablakokat Üres házban a lépések zaja erősebben hangzik, mert a falak a hanghullámokat visszaverik, ahelyett, hogy felfognák. Szőnyegek, térítők és függönyök elnyelik a lármát Nehéz bársony drapériák, amelyek magasan takarják a falat, a legjobban nyelik ró a lármát Kretonfüggönyök, bőrbnto- rok semmit sem használnak. Általában a szobában elhelyezett anyagok mind elnyelik a hanghufiámokat Faszékek helyett párnázott székeket vegyünk lakásunkba. Nagyon jó szolgálatot tesznek a lárma levezetésére a plüss asztalterítők is. Vastag szőnyegek még azt a zajt is elnyelik, amely kívülről jön. Csodálatos és meglepő, Hogy memiyivró csöndesebbé lesz egy oly szoba, ha minden zuga szőnyegekkel van telerakva. Linóleum- éa gumi- szőnyegek szintén elnyelik a lármát, a járás zaja azonban ezeken a szőnyegeken hallatszik. Ezeket írja a Colgate-egyetein professzora a zajról. Aki elegáns akar lenni, ne csinál lásson túlsók ruhát egyszerre i : i.! i • : Sf Harmadosztályú kocsik. TA pi&zkossdrga fo- pad zsúfolt sorában ül Bzlavenszkó egyik legősibb mágnásnevének viselője. Köszöntőm s nyomakodok az áUó tömegben tovább. — Jöjjön, jöjjön! Hova siet?, — km utánam. — Megyek a pcűctíkocsSba. Ha ’öb a harmadik osztályon utazik, nekem valahol a csomagok között keU egy szurdékot kikönyököl- nőm, jer 'A bukaresti gyors első osztálya. A plüss ülésen csizmás atyafi Üldögél, szűk, kékbélü ruhában. Pör^b kalapját a jobbjában szorongatja, bal kezével meg áhkatosap simogatja végig a selymes kerevetet. >— Hova igyekszik ? — szóütrm meg. <■— Prágából Bmzinszkóba, mivél hogy ruszin szenátor volnék, — feszül meg rajt a kék- béU. iSrl' i-O! 1 '-*• ’. .*■) ■ ; A kamat állomásra futunk be. Kinézek a nyitott obiakon. Egy magyar törvényhozó igyekszik befelé a kocsiba. — Ide tessék Urambátyám! Van itt egy ruszin kollegája is, =-* szóltam ki. A hatalmas szál szép patriarcha-arc beki- váncstskodüc az ajtón. — Buszén? Nem ruszin ez. <— Dehogynem, 6 mondja. f— Kommunista ez, az apja lelkét, csak szé- gyelü bevallani. & A második osztály. Két wr tárgyalásában nagy szerepűk van a kezeknek. —< A hozomány háromszázezer. A leány nem éppen egy szépség, de kitűnő űzletasz- taony. Háromszázezer azonnal. A vagyon négyszeramyi. — No jól 8 mit kér maga? «—t ötszázalékot. «=-> De ellenszámlára. — Felét kápé, felét ellenszámlára. — Jó. 01 masat, topább döcög a kiöregedés faié, b ................................... 1 Budapest, juEus eleje. Amióta 3 sikk és elegancia kapuján/a németek is kopogtattak, amióta a német nők is rájöttek arra, hogy az asszonyi kötelességek közül nem is a legutolsó kötelesség szépnek lenni, azóta Németországban jó germán alapossággal lankadatlanul kultiváinak mindent, ami összefügg a divattal. Mondanom sem kell, hogy mint mindig, ha divatról* van szó és nőről: csoda történt. Először csak Berlinben lett olyan karcsú mindenki, mint a nádszál, majd átterjedt a fogyókúra a többi városokra is. A nők rájöttek ana, hogy a csinos ruha is lehet olyan tartós, mint a rosszul szabott 8 hogy szép cipőben is lehet kényelmesen járni. Efölötti örömükben úgy megszépültek, hogy rájuk se lehet ismerni s egyszerre nagyfontossága üggyé emelkedett Németországban a divat. Hogy szeszélyeiről pontosan tájékozva legyenek a nők, úgy teremnek a divatlapok, mint a gomba. Nem egyszer mosolyogni kell azon a komoly tárgyilagosságon, amellyel (jól bevált német mdszer szerint) a divatot magyarázzák. „Hübsche Berlinerin!4* —* mondja az egyik lap. „Hübsche Berlineriní** Ne panaszkodj azon, hogy az elegancia drága dolog. Mert nem a ruháktól függ az, nem mennyiségüktől, nem értéküktől, nem is a prémektől, nem az ékszerektől ... Tőled függ, tisztára csak személyedtől. Attól, Hogyan ápolod a Hajadat, az arcodat, ruhádat. Ha nincs is több három darabnál, de mind ízléses, kifogástalanul ápolt és vasalt, már elegáns is vagy... Persze, még nem tökéletesen! A kalapodat is keféld ki, valahányszor felveszed a vigyázz, hogy a harisnyád varrása egyenesen fusson! Minden újságárusnál kapható a lépes Mét szépirodalmi képes hetilap. £gpa gsépa á*» 5 kara*. UtÓbta két mondat az, amelyen mosolyogni kelL Kezdő nemzet (Evatbőrodalomban az, melynek asszonyai és leányai, sőt divathölgyei (főleg nekik íródik a fönt említett lap) ilyenfajta tanácsra szorulnak! A magyar nő, a francia nő mindezt nxár gyermekkorában tudja. Az eleganciám, csinosságra való törekvéssel születik. Ami azonban az elegáns nő kevés ruhájára vonatkozik, abban igaza van a német lapnak. AM elegáns akar lenni, sohase csináltasson túlsókat egyszerre. Amit „szezonénak neveztek valaha, and félévig tartott, ma kéthónapig tart legjobb esetben, aztán aj „szezon** jön és uj divat, mely min t a vihar, úgy söpör ró mindent, ami régi Nem maradhat meg semmi egyéb, mint az a néhány ruha, köpeny és kalap, amelynek szerencsés vonala ellent tud állni minden szeszélynek. Vagy üyet Válasszunk (egyszerű vonalú angolos ruhát és kalapot). Erre érdemes költeni. Vagy, ha pillanatnyi lelkesedésünkben rikító szinekmek, furcsa újításoknak nem tudunk eflteeoMltti, olcsóbb anyagot, amelyet a jövő szezonban nyugdíjba küldeni nem fáj. Vannak nők, akik az elegancia nevében az átfestések hívei. A mnltérvi banánszinii ruha sötétzöld! ax idén, and a roeifeletjts kékjében szerénykedett tavaly, a búzavirág szánét utánozza ezen a nyárom Hogy ez jó módszerbe: kérdés. Mert M tud annak ellentáJlni, hogy az újonnan átfestett csodát egy kicsit át ne allafeitsa. Ha ezekután viszont ceruzát ves^ kezébe e számolni kezdi, kiderül, hogy egy vadonatúj ruha áHg került volna többe. Szóvá? Értékes anyagból csak maradandó szabása ruhát csináltasson, aki mindig elegáns akar lenni. Excentrikus újítások számára sohasem szolgált még egyeli en nyár sem olyan olcsó anyagokkal, mint épp az idei. Kedvence ax or- fftndfrh utána a piké, a cbdaty, éa a krétán. 13 VíiS|H|t2 't ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA. A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurias (32.000 tonna tartalom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha. Kényelmes elszállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad: ROYAL MAIL LINE PRAHA II., HYBERNSKA 24/Xa Éhből a kedves, régi nyaíkrakra emlékeztető anyagból készülnek a legszebb sü l ruhák. Fehér, igen, igen keskeny piros széllel, vállán nagy csomó, piros gyöngyiből cisánlt cseresznyével (szár és levél zöld gyöngyből készül)Szirom alakba szabott lila organdi-saoknyS is nagy divat és ami bi ederm ayer-idők óta nem szerepelt: fekete organdi mérne csipke- fisüvel. A negyvenes évek fényképei mutatnak ilyet Szó sincs arról, hogy —■ mint némelyik nő képzeli — selyemből kell készülnie manapság minden sportruhának. A páké a selyemnél százszor divatosabb s van-e olyan selyem, mely fölülmúlja a tisztára mosott piké friss, fehérségét? Ami rövidéletü divatacoesoirt kigondol a divat, fulárból készátgffik, no nehéz., drága selymekből. Fehér ruhához rövid, pettyes kabát legest nosabb, ha fulárból készül g a maradékos fiók mélyéből előkelő selymekből, georgetfcekfcűl minden ügyes nő hároanszinü divatos sált varázsok i' i Madeíeine, MILYEN IDŐ VARHATÓ Egész Középettrópában derült, Igen meleg Időjárás lépett fel. Csehszlovákiában a hőmérséklet elérte a 33 fokos maximumot. ~ Időprognózis: Jobbára derült, meleg, helyenként zivatarokkal. fiiiiiiiTi>ii»'fTeiii'iiiiww—wa—«■— LAPUNK legközelebbi száma -- a közbeeső pénteki és szombati munkaszünet miatt >—i juüus 8-án a rendes időben (Prágában hétfőn este, Szlovenszkón kedden délben) jelenik meg. — Érsekújvár városa a magyar diákmenzáért. Érsekújvár! tudósítónk jelenti: A prágai diákmenza kérelmére Érsekújvár város képviselőtestülete 2000 korona évi segélyt szavazott meg a különböző egyetemek magyar diákmeo- zái számára. —. A köztársaság pravoszlávjai önálló met- ropolítát kapnak. A csehszlovák köztársaság pravoszlávjai, akik nagyobbrészt Ruszinszkó- ban laknák, egy házilag a szerb pravoszláv: egyház főfenhatósága alatt állanak. Most aziránt folynak tárgyalások, hogy a csehszlovákiai pravoszláv egyházat önállóvá szervezzék és Prága székhellyel külön pravoszláv metró- politát nevezzenek ki. A kinevezés előtt megalakítják a köztársaság harmadik egyházmegyéjét Szlovenszkón. E megyéhez nyolc pravoszláv község fog tartozni. •— Érsekújvár városa és a pozsonyi robbanási katasztrófa. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Kostái Gusztáv nagytrafikos/ képviselőtestületi tag indítványára Érsekújvár város képviselőtestülete 500 korona gyorssegélyt szavazott meg a pozsonyi robbanási katasztrófa áldozatainak hátramaradottjai számára. — Házasság. KetLevóz Dundika és Mankó- vics István kereskedő Trencséraíben 1929 július 4-ón délelőtt 11 óraikor Pov. Bystricán a főm. kát. templomban tartották esvüvőjüiket. (Minden külön értesítés helyett.) —i Fölgyujfották a sislóci fogyasztási szövetkezetei. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Csütörtökre virradó éjjel bosszúból föl- gyujtották a sislóci fogyasztási szövetkezetei, amely a környéknek legnagyobb ilynemű intézménye volt. —i Gazdasági Iskola Érsekujvárott. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Az érsekujvári gazdatársadalom egyik régi óhaja áll a beteljesedés küszöbén. Az ősszel meginduló gazdasági szakiskola ideiglenes választmánya tegnap az érsekujvári gazdasági élet reprezentánsainak jelenlétében megalakult. Michnay Gusztáv igazgató tett jelentést az ideiglenes iskolaválaszt- mánynak s közölte, hogy a gazdatársadalom speciális kívánságára a tanfolyam csupán nyolchónapos lesz, heti nyolc óra oktatással- Holota János dr., Érsekújvár városbirája közölte, hogy a városi képviselőtestület közgyűlési határozattal magára vállalta az uj szakiskola dologi kiadásait, mi^ a személyi kiadásokat az állam fogja viselni. Ezután az ideiglenes választmány elnökévé Holota János dr. nemzetgyűlési képviselőt, igazgatóvá Michna^ Gusztávot, pénztárnokká pedig Saskó Gyulai vtőrosi titkárt választották meg.
