Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-02 / 148. (2073.) szám

6 TEXGM-MACtefcflBniaB 1929 jullna 8, fcgijL •sédében kijelentette, hogy azon a nézeten van, hogy a Tátrában a magánvállalkozást, a magán­gazdaságot is érvényben kell hagyni, hiszen az állami és magánfOrdőgazdálkodás békésen elférhet egymás mellett, sőt a magániniciati- va mindig termékenyitően hat. Ma a társaság a Dunajechez és a festői fekvésű Ruzsbach-fürclöböz rándult ki, ahol Uzsik igaz­gató tartott Gdvözlőbeszédet. Mindazok, akik ezen a pompás exkurzión részt vettek, felejthetetlen élménnyel távoztak, amennyiben először volt alkalmuk a tátrai pa­radicsom vendégeinek lenni. Ha pedig nem elő­ször tekintettek fel közvetlen közelről a Tátra ormaira, minden bizonnyal ismét megfürösztöt- tók lelkűket azokban a szépségekben, amelye­ket a földnek ez a páratlan tenyérnyi része nyújt. A denonviílei kastély titka D’Édaurmin földbirtokos egy idegennel eltűnik és^ holtan találják meg Árpajonban — Hajsza az ismeretlen alán, aki önként jelentkezik és mindent megmagyaráz — Az igazi Susanne szerelme egy gépmesterrel Moreau dr. párisi ügyvéd fantasztikus adatai két elcserélt leánygyermekről Elfogatási parancsot adtak ki Jásii Oszkár ellen Budapest, július 1. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonj elöntése.) A magyar igazság- ögyminásztérinm Jásza Oszkár volt budapesti egyetemi tanár, a Károlyi-kormány egykori minisztere ellen elfogatási parancsot adott ki. Nyolc rendbeli álam- és nemzetsértéssel vá­dolják a jelenleg Amerikáiban tartózkodó Já­szát, amiket a különböző országokban sajté ut­ján követett el. Szovjetoroszországban két parasztot halálraítéltek Moszkva julius 1. Az orosz parasztok Kö­zép Oroszországban nincsenek megelégedve az njonnan bevezetett úgynevezett kollektív gazdálkodással, amely végleg likvidálja a magánvagy ont és a parasztokat közös nap- számmunkára kényszeríti. A legtöbb helyen a falusi nép föllázadt a központ ellen. Minszk- ben az elmúlt napokban véres összeütközés- i re került a sor a parasztok és a hatóságok között. A szovjetcsapatok huszonhat parasz­tot elfogtak és a rögtönitélő bíróság elé állí­tottak. Azzal vádolták őket, hogy a földosz­tás és az adók ellen agitáltak, a kollektív gazdaság egyik épületét felgyújtották és nem voltak hajlandók napszámba menni A pa­rasztok földjét elveszik, súlyos adókat vet­nek ki rájuk és újból napszámosokká degra­dálják őket. A huszonhat lázadó paraszt kö­zül hetet halálra Ítéltek, a többit Öt-tizéves fegyházbüntetésre. Kormányválság Japánban London, június 30. A Reuter-iroda jelenté­se szerint a japán kabinetben súlyos konflik­tus támadt a baduügyminiszter és kollégái között A konfliktus valószínűleg kormány- válságot fog okozni. Az ellentétet a mukdeni bombamerénylet megvitatása robbantotta ke. Mint ismeretes, Csangszolin mukdeni marsall 1928-ban egy bombamerénylet áldozata lett Mandzsúriában. A miniszteri jelentés tisztáz­za a japánokat az alól a vád alól, amellyel Mandzsúria vádolta meg, ugyanakkor azon­ban korholón emlékezik meg a japán tisz­tekről, akik a bombamerénylet alatt átlépték a kínai zóna határát s Így okot adtak a gya­núsításra. A hadügyminiszter amellett volt, hogy ezt a jelentést, amelyben számos magas- rangú tisztet nyilvánosan meghurcolnak, ne hozzák nyilvánosságra* mert árt a hadsereg erkölcsi tekintélyének. Ezzel szemben a töb­bi miniszter a nyilvpnosságrahoaatal mellett foglalt állást. Általános vélemény szerint a Japán kormány julius 2.-án lemond, ha addig nem sikerül áthidalni az ellentéteket. 1 Félmilliós raktértüz Prágában Prága, jiuliíus 1. Vasárnap reggel öt óra­kor a prága-holeeovijci MoMrva-'kifoötő köz­vetlen közelében a Csehszlovák GŐzhajózáei EUIba-Társaeág bérletében lévő állalmi rak­táriban Mlz ütött ki. Eddig ismeretiéin okok­ból, valószínűleg öngyujjtós következtében olajos hordók ée kéntoészleték gyulladtak ki. A tűz a tűzoltóság önfeláldozó munkája elle­nére délután három óráig tartott. A tűzkárt több mint félmillió koronára becsülik. A le­égett telep két millió koronára volt bizto­sítva. Közös öngyilkosságot követett el két kicsapott diákleány Prága, julius 1. A túra ovi állami dlrágakö- csiszolószakiskola két diáklánya, egy Wünedh yiaflta nevű tizennyolcéves és egy Jakubec Anna nevű tizenhétéves leány, vasárnapira varr adó éjszaka közös öngyilkosságot köve­tett el. Vasárnap reggel egy eétatéri pádon találták őket holtan. A nyomozás megállapí­tása szerint a közös öngyilkosság valószínű­leg úgy játszódott le, hogy Wün.soh Vlasts előbb szivén lőtte társnőjét, azu tán pedi.f maga ellen fordította a fegyvert és halánté kába lőtt. Az öngyilkosságot azért követtél ek, mert az előadások rendszertelen látoga «fen miatt fetaárták éket n iafcoMbóL Páris, junius vége. I Megirigyelhetné ezt a történetet a leglele­ményesebb detektivregényirő, akár Leblanc, akár Wallace. Egy dúsgazdag francia földbir­tokos különös családi tragédiájáról van sző. Az előzmények még visszanyúlnak a háború­ra, amikor Louis d'Édaurmin nem is tartóz­kodott Európában. Napokig tartott a csendőr- ség nyomozása, amig végre fényt tudott derí­teni d'Édaurmin rejtélyes tragédiájára. Az eset az előző hét szerdáján kezdődött. Chartrestől hatvan kilméternyire fekszik egy kis falu, amelyet Denonville-nek neveznek. A falu közelében terülnek el Louis d'Édaurmin hatalmas erdőségei, szántóföldjei és majorsá­gai. Gyönyörű park kellős közepén emelke­dik az ősrégi kastély, amelyet a birtokokkal együtt a háború után vásárolt d'Édaurmin korábbi tulajdonosától, egy öreg, magányos márkitól. Főúri környezetben lakik itt a d'Édaurmin. Párisban is va npalotáiuk s a húszéves, nagyon szép leánya, Susanne dTSdaurmin-család: d'Édaurmin asszony és telet a fővárosban szokták tölteni, ahol heten- kint előkelő társaságot láttak vendégül. Az utolsó bridgeparti Junius- elején költözött a denonviílei kas­télyba a család. Állandóan két autó állott ren­delkezésükre s nagy kirándulásokat tettek a szép környéken. Denonvilleben is gyakran volt vendégük d'Édaurminéknak. így volt ez a múlt szerdáin is, amikor három párisi ba­rátjuk járt vendégségben náluk: egy fiatal bankár, egy zeneszerző és egy kiváló repülő­tiszt. Jó hangulatban megebédeltek s ebéd után leültek bridgezni. A játékban d'Édaur- min is résztvett. Alig végeztek az első fordu­lóval, amikor megjelent az inas és egy névje­gyet adott át d'Édaurminnek. A földbirtokos rápillantott a névjegyre s a vendégek is észrevették, hogy elsápad, de uralktxlik magán és noha izgatottan, de még­is végigjátsza partit. Senki sem sejtette még ekkor, hogy Louis d'Édaurminnek ez volt az utolsó bridge- partija. A váratlan vendéget, aki a névjegyet küldte be, a könyvtárszobába vezették. D'Édaurmin föltűnő izgatottan sietett be a könyvtárszobá­ba. Az ajtó becsukódott mögötte. A kastély balkonján d'Édaurmin asszony foglalta el férje üres helyét a kártyaasztalnál. Közben telt az idő. Különösen d'Édaurmin asszony türelmetlenkedett. Sejtelme seín volt arról, hogy ki lehet a különös vendég, akivel férje visszavonul s akit nem vezet az ő társa­ságukba. Becsöngette az inast, aki csak any- nyit tudott, hogy az ismeretlen vendég autón érkezett. Az autót maga vezette s a kocsi künn áll a kastély előtt A rejtélyes vendég — Ki az az ur? — kérdezte d'Édaurmin asszony a szolgától, aki azonban szégyenkez­ve mondta, hogy nem olvasta el a névjegyet, csak annyira emlékszik, hogy az illető neve előtt ott áll, hogy doktor. A játékosok közben megunták a bridgezést. A fiatal leány azt indítványozta, hogy üljenek autóba és ránduljanak be Chartresba, ahol aznap egy sportegyesület nagyszabású tánc­mulatságot rendezett. Már korábban is sző volt arról, hogy megnézik a chartresi táncmu­latságot s d'Édaurmin is kijelentette, hogy szívesen a fiatalokkal tart. Susanne vette magának a bátorságot és be­lépett a könyvtárszobába, ahol élénk beszéil- getésben találta apját az idegennel Közölte apjával, hogy ők elindulnak Chartresba és hívta, hogy tartson velük. D'Édaurpiin azon­ban idegesen legyintett a kezével, kijelen­tette, hogy nem mehet, mert fontos tárgyalása van, de ők csak menjenek nyugodtan ée mu­lassanak jól Majd ő talán utánuk megy. Az idegent be sem mutatta Susannenak, aki tá­vozott a könytvtárszobáből és közölte a hirt a többiekkel. D'Édaurmin hirtelen elutazik D'Édaurmin asszony, Susanne és a három férfi autóba szállt és behajtatott Chartresba. Késő estig maradtak benn. Nagyon jól érez­ték magukat a táncmulatságon s nem is na­gyon hiányzott d'Édaurmin ur. Amikor éjféltájban hazaértek, az inas az­zal fogadta őket, hogy Louis d'Édaurmin az idegennel elutazott az idegen autón. Egy le­velet hagyott hátra, amelyben ezt irta fele­ségének: „Kedvesem! Nagyon sürgős ügyben Pá­rásba kellek utaznom, de holnap minden körülmények között visszatérek ...“ Szokatlan volt ez a gyors távozás, mert d'Édaurminnak sohasem voltak titkos ügyei. Boldog gondatlanságban élt családjával, kü­lönösen azóta, hogy egy délamerikai rokoná­tól hatalmas vagyont örökölt. Épp a háború kitörése előtt utazott ki feleségével Délame- rikába, hogy átvegye az örökséget. A hatal­mas összeget meg is kapta, de a háború ki­törése miatt csak négy év múlva térhetett haza A kis Susanne ezalatt egy párisi nevelő- intézetben élt. Ez az örökség alapozta meg d'Édaurmin gazdagságát. Vagyonának jöve­delméből élt és sohasem fogott kockázatos vállalkozásokba, amik miatt esetleg ilyen vá­ratlanul Párisba kellett volna utaznia. D'Édaurmin asszony végképp nem értette férje gyors elutazását és nagyon bosszanko­dott, amiért a levélben nem jelölte meg kö­zelebbről elutazásának az okát. Másnap azért minden aggodalom nélkül várta haza férjét s csak akkor kezdett nyugtalankodni, amikor már beesteledett és d'Édaurmin még mindig nem tért vissza. Az asszony, a leány és a há­rom vendég kiment a kastély elé, és úgy les­ték, hogy mikor tűnik föl a sötétben az autó lámpája. Azt is nagyon különösnek találta d'Édaurmin asszony, hogy miéTt nem saját autóján utazott el férje s miért bízta rá magát egy idegen autóra. Ha legalább a soffőrjük mellette lett volna, akkor most nyugodtabb lenne... Paris jelentkezik De hiába várakoztak. Éjfél is elmúlt, ami­kor a család a legnagyobb nyugtalanságban visszatért a kastélyba. A három férfi próbálta megnyugtatni a két nőt, de kevés eredmény­nyel, mert az asszony is, a leány is jól ismerte d'Édaurmint, aki maga volt a pontosság és a családfő mintaképe. Sejtették, hogy valami baj történhetett, mert másképp nem maradt volna el d'Édaurmin. És nem is táviratozott... Másnap reggel d'Édaurmin asszony bement Chartresba leányával és a három férfival. Je­lentkeztek a csendőrségen és jelentették a különös eltűnést. Chartresből d'Édaurmin asz- szony fölhívta a párisi lakást. A házfelügyelő jelentkezett a telefonnál s az asszony kérdé­sére csodálkozva mondta, hogy d'Édaurmint három hét óta nem látta. Tegnap egyáltalában nem ment haza párisi lakására. D'Édaurmin asszony kétségbeesése most már egyre nagyobb lett. Hová tűnhetett a fér­jei? Vagy legalább azt tudná, hogy kivel uta­zott el? A chartresi csendőrség megindította a nyo­mozást d'Édaurmin fölkutatására. A csendőr­ség külön érintkezésbe lépett a párisi rend­őrséggel és ott is próbálták tisztázni, hogy d'Édaurmint nem látták-e az eltűnés estéjén párisi barátai. Az első teendő az volt, hogy tisztázzák, ki volt a titokzatos látogató, akinek névjegye miatt elsápadt a bridgező d'Édaurmin. Su­sanne azt állította, hogy soha életében nem látta ezt a férfit. Pontos személyleirást adott róla ée elmondta, hogy magastermetü volt, barna ruhát viselt. A denonviílei kastély inasa leírta az idegen autót, de a rendszámát nem jegyezte meg, csak azt tudta, hogy az autó Párisból való. D'Édaurmin asszony kóré­Első szlovák ékszer-, arany- és eziistgyár Tulajdonosok I FROSTIG TESTVÉREK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon U-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kö befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak . Javításokat azonnal eszkoxlünk sére a legnagyobb titokban folyt a nyomozás és az eset nem is került bele a párisi la­pokba. Nagy izgalommal telt el három nap. D'Édaurmin asszony, a leánya és a három vendég tehetetlenül várakoztak. Végül egy este a chartresi csendörparancsnok személye­sen jelentette d'Édaurmin asszonynak, hogy rejtélyes körülmények között megtalálták férjének holttestét Páris közelében, a kis Arpajon községben, egy szállodában. D'Édaurmin holtteste mellett hevert egy fiatal leány holtteste is. Az arpajoni szálloda tulajdonosa elmondta, hogy szerda este autón érkezett a szálloda elé két férfi és egy fiatal leány. Az egyik férfi az autóval tovább hajtott Páris felé. Az idősebb férfi és a leány fölment a szállodába, ügy volt, hogy csak a leány marad itt. A férfi meg sem mondta a nevét és ezért nem is tudhatta, hogy kicsoda. Másnap reggel, ami­kor a szobaleány belépett a szobába, megbor­zadva látta, hogy nagy vértócsában fekszik a szoba közepén a férfi és mellette a leány. Dr Moreau agnoszhál Mialatt tehát Chartresben és Párisban ke­resték d'Édaurmint, Árpajonban a csendőr­ség azt próbálta megállapítani, hogy ki az is­meretlen halott férfi és halott leány. Arpajon- han először a gyanú a titokzatos autós férfira terelődött, aki azonban váratlanul megérke­zett és épp ő volt az, aki agnoszkálta a két halottat. Megmondta, hogy Moreau dr.-nak hívják, párisi ügyvéd. Az ügyvéd vallomása fényt derített az egész titokzatos gyilkossági ügyre. Elmondta, hogy d'Édaurmin őt bízta meg egy rejtélyes ügy kibogozásával. A háború alatt Chaumont- ban lakott d'Édaurmin és feleséggé és amikor Délamerikába utaztak, hogy fölvegyék az örökséget, ötéves kisleányukat otthon hagy­ták régi cselédjük gondozása alatt. Az öreg cseléd a németek betörésekor elmenekült d'Édaurmin kisleányával és ugyanolyankoru saját leánykájával. Az egyik gyereket beadta egy párisi nevelőintézetbe, a másikat pedig egyik rokonának gondjaira bízta. Halála előtt állítólag megvallotta, hogy sa­ját kisleányát adta a párisi nevelőintézetbe azért, hogy majd d'Édaurmin és felesége gondoskodjon a gyerekről és d'Édaurmin igazi leányát bízta szegény rokonainak gondozására, úgy, mintha saját kisleánya volna. A titok 15 év után pattant ki egy elzászi köz­jegyző adata alapján. D'Édaurmin Mouerau dr.-t bizta meg a különös rejtély földerítésé­vel. Megdöbbentő volt számára a fölfedezés, hogy Susanne, akit mint saját gyermekét ne­velt 15 éven át, tulajdonképp — egy cseléd­nek a leánya. Nem akarta hinni az elzászi közjegyző furcsa közlését. Az igazi Susanne Moreau dr. váratlan látogatása a denonvil- lei kastélyban azzal függ össze, hogy az ügy­véd biztos értesülést szerzett a leány tartóz­kodási helyéről és megfelelő írásokkal is tud­ta már bizonyítani, hogy 15 évvel ezelőtt a két kis leánygyermeket az öreg cseléd való­ban elcserélte. Susanne nem Susanne, hanem a meghalt öreg cseléd leánya és az igazi Susanne Arpajon mellett lakik egy majorságban. Egy gépmester volt a vőle­génye, akitől sürgősen el kellett szakítani. Azért siettek tehát Arpajonba, hogy a leányt magukkal vigyék. D'Édaurmin igazi leánya azonban vonakodott és csak arra volt hajlan­dó, hogy megszállt egy arpajoni kis szállo­dában. Az ügyvéd magára hagyta az apát a leányá­val, remélve, hogy kettesben tisztázzák a kü­lönös ügyet. A gépmester azonban d'Édaurmin után ment és amikor megtudta, miről van szó, lekseredésében agyonlőtte az apát és a leányt is. Nyomtalanul eltűnt Arpajonból, valószínűnek tartják, hogy Párisban rejtőzik. Páris detek­tívek most mindenütt keresik a gyilkos gép­mestert, aki abban a pillanatban gyilkolta meg d'Édaurmint, amikor 15 év után viszont­látta először igazi leányát. — Egy szentpétervári tanár feltalálta a benzin- nélküli repülőgépet. Szentpétervári jelentés sze­riont Ryndine egye tömi tanár, az aeronamtikai tan­széken működők, olyan repülőgépet szerkesztett, amely bár a levegőnél nehezebb anyagból áh, mégis benzin és mindennemű tüzelőanyag nélkül tud előrehaladni. A találmány az úgynevezett tux- bakompresszorok alkalmazásán alapul, amelyek lehetővé teszik a repülőgépnek, hogy a légkör magas rétegeiben huszonöt-harminc kilométeres magasságban óránkint ezer kilométeres sebesség­gel repüljön. A turbokompnesszorok a működé­sükhöz szükséges minden anyagot a légkörből me­rítenék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom