Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-05 / 151. (2076.) szám

Móricz Zsigmond „Ragyog} gyémánt, ragyogj! szükség - van a fényre..." Babits Mihály Xhses esztendővel egelőtt egy elbeszélés-kötet jelent meg „Hét krajcár" címen. Ex a könyv a magyar prózában uj korszakot nyitott. Ady Endre avval az elragadtatással üd­vözölte, amellyel Petőfi a Toldit. „Móricz Zsig- motrd — árja — a legesem ényesebb életű, leg­többet szenvedett, legkeserübb, legbölcsebb, leg- magyarabb magyarságnak wevbéli látója, vérbeli i rója... A „Hét krajcár" a büszke szegénységnek, a letaposott nemességnek olyan szimbóluma, mint Krisztus hét vérző sebe. S ex a józan, bátor, bölcs, néha-néha szinte koldus őezánteségü iró, es a ke­mény, kálvinista, magyar fin olykor olyan titkoe izgalmakat kel * olyan végtelenségeket tár föl akaratlan vagy nagyon akart szimbólumaival, mint senki eddig ... Ez a falu, ez a magyarság, ez a népiesség, ex az élet átélő látása, ez a művészet, a Móricz Zságmondé!" Ady Endre ujjongó örömét gazdagon igazolta a jövő. A „Hét krajcár" alakjai, a magyar falu úri és paraszti népe, amolyan mély igazsággal, fájdal­mas és kíméletlen őszinteséggel s szerető-féltő testvériséggel ábrázolva fölbokkantak e könyv lap­jain, egy egész iróí élet kidről lettek. Móricz Zsigmond a magyar faluban mindenüvé ellátogat, mindent megnéz, mindenkivel megismerkedik a minden fontos neki: a tiszta-szoba csakúgy, mint a szemétdomb, hiszen ott is tat élet, a termő áldás erői erjednek. Ha kend, de csak később a „Tavaszi ssÖ" kötet­ben összegyűjtött novellái még inkább csak moso­lyát mutatják, csakhamar Móricz hangja hihetet­lenül kiszélesedik ex évődő hámortól a viharos, sötét tragikumig. S es az uj s mégis ősi magyar bong egyre több alakját hozza elénk a magyar életnek. A „Magyarok" parasztjairól így ír Színi Gyet®: „Móricz Zsjgmcodot az különbözteti meg & népies írók légióitól, hogy nem a magyar élet foBdorfezükusan tarka sallangjait köti nemzet­közileg rothadt és unalmas mesék, ezerkezetek vázára, nem csinál piád vásárt magyar motívumok­ból, hanem nála minden szó él és minden paraszt­ja nem figura, hanem ember." De nemcsak pa­rasztjaira áH ez, hanem minden Móricz-alakra, legyen az kisvárosi vagy akár nagyvárosi polgár, mint az „Ágytakaró", „Baleset" vagy a „Bor, sze­relem, bánat" alakjai, merüljön elénk a moK századok csfBogó világából, mist az „Aranysxok- nyák" hősei. A Móricz-noveBa a magyar életkép­nek legszebb kivirágzása: tiszta, moosoktakm igazsággal a az élet villanyos erejével van teli valamennyi. S művészi jelentőségük mellett még egy nagy jelentőségük van. Mint Juhász Géza mondja: .A. még győngitetien, barbárságában is nagyszerű magyar falu és kisváros képét tálén rz utolsó pfíkosatben mentette meg « örökkévalóság számára es a legjobbkor jött iró." A feoötokon harcoló és az itthon szenvedő ma­gyarság is Móricz Zsigmondiam találta meg leg­nagyszerűbb ábrázolóját A „Véarbeavasban", a „Tűznek sem szabad kialudni" s a Szegény embe­rek" a háborús maervar falu és magyar élet örök képet „Lázadás és keserűn fuüasztó szeretet ludta csak ily nagyszerűen megmintázni ezt az emléket, — írja Miklós Jenő a Szegény emberek­ről — szebbet, igazabbat, törkéletesebbet, mint amilyet a Névtelen Katona valaha valahol is ka­pott" S a háború utáni élet tovább zug az „Egy abol, egy pásztor" novelláiban, melyekről igy ir Sdhöpflin Aladár: „Csehov kis novelláé képein nincs erősebb orosz iz, mint a Móricz novelláinak magyar ize. Erős, fanyar, egészséges élet-iz ez, a legjobb iz a világon. .Csak kevés a szakácsa, ma Móricz az egyetlen." Azok az elevenen élő magyar alakok, akiknek életébe Móric* egy-egy tragikus vág ynapsuga-ras pillanatban, vagy egyszerűen csak egy hétköznapi percben belenéz e novellákban, életűk és sorsuk teljes súlyával, hősi nagyságban lépnek elénk . e- gényeiben. E regények is drámai gyorsasággal peregnek le előttünk, nem egéez életrajzi bőség­ben kísérik a hőst születésétől haláláig, de a jel­lemző életmozzanatok kiválasztott sorozata mindig a teljes élet sokszínűségét, változtaithatatlaneágát, befejezettségét ezoggerálja. Íme itt íön elsőnek az édes-sugaras „Harmatos Bártfa* Gyógyfürdő <t klimatikus gyógyhely a város házi kezelésében 382 méternyire a tenger színe felett, 6000 holdas fenyveserdo közepette. Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegeseknek, rheamásoknak és a légzőszervek hurutjainál a legkivá­lóbb orvosok által javalva. Uj, modern inhalátor!txm, Csehszlovákia legolcsóbb furdotelepe. Teljes penzió naponként 37 korona. Kaszinó, sportpályák autó, fogat és a szórakozások különféle nemei. Vasúti kedvezmény. Prospektust küld a fürdoigazgatóság Bardiovaké Kupéié. Szezón kezdődik május végén és tart szeptember végéig. rózsa" Kiás Virága, akinek^ finoman megrajzolt alakja még nem áll abban a súlyos atmoszférában, ami már jóval erősebb a „Galamb papné“~ban. Ez az atmoszféra unnál sün"1' minél inkább nő túl a hős önmagán, minél inkább kapcsolódik bele a környező világ életébe. „Mindenkinek, még a* isten háta mögötti pápuának is megvannak az irigyei, jóakarói, imádói, gyűlölői. Ezeknek a szemszögébe állítva a papné a legizgatóbb, a leg­érdekesebb élőny" — írja Kuncz Aladár. Ilyen istonhátamögötti papné a* „Árvalányok" hősnője is, de mily erős mágneses körök övezik már: a féltékenység, az erotika, a* ösztönök, a szenvedély tüzes övei. Az élet, ami körülötte izzik, Koszto­lányi Dezső szavaival „teljes, diadalmas magyar pantheásmos". S e nőalakok teremtése közt már megformálódik Túri Dani alakja, a magyar paraszt-férfi tragi­kussá növesztett, sötét, nagyvonalú érc-szobra. „Ex a figura olyan ragadó erejű életté éledett a sze­műid: előtt, hogy minden ellentmondásunknak el kell némulnra", — írja Maraovezky Miklós a „Sárarany" hőseiről. S ma nincs is többé senki, aki ellent mondjon Móricz Zsigmond őserejü emberiétásának. Ha itt csaknem mitikus hősnek rajzolta ezt a szilaj, telhetetlen vágyu paraszt- Adoniszt, ezt a* uj Toldit, ma már tudjuk, hogy a parasztságban olyan erők rejlenek, amelyek szinte követelik a* eposzba-éneklést A Sárarany modern eposz, a magyar falu regény-eposza, mely tele van eddig ismeretlen felfedezésekkel, mély­ségekkel, örvényekkel. A kisvárosi életről Móric* már nem eposzt ir, hanem tragikomédiát A lelketölő, kisvárosi una­lom regénye az „Isten háta mögött", de jóllehet az unalomról szól, mint Vörösmarty híres verse is, kevés unalmasabb magyar regény akad. , .Mó­ricz Zsigmond a képzelet és vér öldöklő csatáit fotytattatja la a hétköznapok embereiben, a min­dennapok ruháiban, — irj« Földi Mihály erről a regényről. — Romantika, amely a naturalizmus eszközeit használja fel arra, hogy elhitesse megát" A „Házasságtörés" üt meg később hasonló tragi­komikus hangot, ugyanilyen véres-fekete alá­festéssel. „Kegyetlen egy könyv, fejbevágja az embert, — mondja róla. Lányi Viktor. — Hogyan &9 tudják írni róla, mikor valahányszor olvasom, olyan furcsa szégyenkezés fog d, mintha vadami vesóig-ŐBzinto tükörben láttam volna meg gyarló ember voltomat" Hétmérföldcs estemében igy járja be az iró a magyar falut, várost, tanyát Ismeri az országot, ott is, ahol csak képzeletben járt mert övé az egész ország, az 6 atyaifia minden magyar, az ő vállát terheli minden magyar gond. Es éppen ezért tükröződik müveiben az egész kis magyar világ, úri és paraszti egyaránt, mert seholsem szépitget, seholsem kendőz, seholsem hazudik. A „Kerek Feriró"-ból többet ismerünk meg az ország fétekxéséről, mint száz parlamenti beszéd­ből. .„Szeretném megkérdezni Móric* Zeigmondoi, — írja Zilohy Lajos, e könyv egy részéröl szól­ván — hogy élt-e valaha Szalontán, meri aki szalontai ember kezébe kerül ez a* írás, tegyen hitet mellettem, hogy nincs olyan kép, vagy foto­gráfia, amely tökéletesebben visszaadná legkisebb részleteiben is a szalontai hajnalt, a szalontai pia­cot, a szalontai artézi-kutat. Pedig Móricz Zsig- mond sohasem járt Szalonián és ha járt is, ezt a képet nem onnan hozta. Egyszerűen Mvette a tarisznyájából, amelyben benne van a magyar élet minden vásárfiája." S e csodálatos mű után, mely az Alföld puszta­ságainak mágikus lehelletét érezteti, nemsokára a felvidéki bányavilágba raga , hogy ismét -más tájról, más életről, más emberekről festhesse ké­peit. A csonkán maradt „Jó szerencsét*" ez a mü. „Az egész munka, sokágú szerkezetével, a Gőliát-szándékok zavartalan svungjával, — mond­ja Révész Béla — oly szerencsés manifesztálása Móricz erejének, hogy még igy, torzó alakjában is: nevezetesség, a legMválóbb alkotásai között". De nemcsak minden magyar emberfajta, min­......■■■■■ —.................................................................. Alap itea 1M3. Ttlafa* 39L VJ* 1 flórag« porceOSa í; KOSICE, Fö-atca f9, 8*SDT rittamrtttt Jattaym teák. den magyar miliő az övé, hanem minden magyar hangulat is. A Jó szerencsét! komorságával mi sem áll élesebb ellentétben, mint a „Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül" kicsapongó, hej eh uj ás, cigány- muzsikás jókedve. „Azért is nevezetes ex a kis regény — Írja Dőczy Jenő — mert b^nne Móricz Zsigmond kezet fog Mikszáthtal. Egy-két órácská­ra egészen mikszáthi lesz maga is. Nemcsak a jó­kedvű, kőnnyepvevő, adomáé hangjában, beszédje izében, esze járásának útjaiban, ötletes fordulóiban, de még t szeme állásában is, ahogyan néz, ahogy szelídülten, megbékülten, gyönyörködve nézegeti ezt a furcsa, kis bolondos, mosolyogni való világot" & mily nagyszerűen tudja később, az „Úri muri"-ban, párosítani ezt a két hangulatot, külö­nös napsugárzást adva a tragikumnak is, de halál- táne-zenévé feketítve a duhaj cimbalomverést is. S az éjjelen át tartó muri tövében mennyi súlyos, nagy problémája tárul fel életünknek! Az iró ,7mandanivalóinak hatalmas özönét szenvedélyes viták vagy kedélyes kvaterka közben szinte észre­vétlenül árasztja itt belénk... Nincs egy pillanat­nyi szünet: forrnak, remegnek a lelkek, ellágyul­nák és kitörnek; egyszerre szánjuk, imádjuk és gyűlöljük őket Sorra hangot kap minden életér­zés." (Juhász Géza.) A „Kivilágos-kivirradtig" pedig egészem arra vám alapozva, hogy szép muzsikaszó mellett, egy bravúrosan megkomponált éjszaka tartama alatt, föl vonul jón előttünk a magyar élet minden aj- baja, keserve, öröme. Máricx Zsigmond szavának egyetemes magyar érvényét misem bizonyítja jobban, hogy míg a Kerek Fekóbax a szalontai Zilahy Lajos Szaloniára vél isme mi, ebben a re­gényben a nyírségi Krúdy Gyula" a Nyírséget lát­ja: „A Nyírségből valók ők valamennyien, azért nyújtom ki nyomban a kezem a jegyző, a tiszt­tartó, a legátus kese után Be régen nem találkoz­tam velük I Utoljára tán csak egy kisvárosi ábo- más kngl teájában láttam őket, amerre vonatom elhaladt" De már előbb, a „Fáklyá"-hen, végigkiytatta az iró e nagy kérdéseket, a sártól, a földtől a lélekig és az Istenig, — „Bőmből belőle a xseni" — Írja Birő Lajos erről a könyvről. S valóban, ennyi bátorsággal s ennyi gyökérbe ragadó erővel még nem nyúlt magyar iró a magyar emberhez. Matol- csy Miklós hősi alakja, a maga Melégithetetlen lelM éhségével, méltó párja a test örök étvágyával küzködő Túri Daninak. A gyökerekig jutni: a a vágy hajtja Móricz Zsigmondot ember- és lélekábrázolásában s ez űzi a magyar élet kis és nagy bajainak vizsgálatá­ban is. S a legnagyobb belső összeütközések, nem- zetalkati ellentétek gyökeréig is eljut a történe­lemben. A hatalmas készültséggel, dübörgő erővel megirt „Tündérkert" idényül: Báthory Gábor és Bethlen Gábor Erdélyének korába, a szahnaláng- lobogás és a fontolva-baladás megütközésének éveibe. Ignotus igy ir óla: „Olyan a Tündérkert, mint a lávaömlés, nem tud kristály lenni, mert tűzfolyam. Isten megáldja érte: egy darab üstökös MÉCS LÁSZLÓ! TALÁLKOZTAM A BOLONDDAL Kimentem a nagyerdőre nép májaslát vágni Májasfára] a vállamon kiutat kerestem. Hátranéztem: a májnsfám keresztfává válóit Rogyadozva, öregesen vittem a keresztem, így változik keresztfává a fiafaflságunk, a szépségünk, kacagásunk, emberi jóságunk. Az erdőben tavaszi volt: vagyis pogány minden! Pogány volt a vadfüveknek sereenő növése, pogány volt a patakokénak előretörése, pogány volt a fülemüle, a vijjogó vérese, a gyöngyvirág, a sok virág vadcsereeznyefákon, —- keresztény csak vállamon a nagy szomorúságom. Találkoztam a Bolonddal, teheneket őrzött Rámnézett és úgy vigyorgott állati vigy orral, hangtalanul, tátott szájjal, hogy lelkem ladbőrsött. S mintha mogitatták volna valami ős-borral: vigyorgott az egész erdő, vigyorgott a csorda, a pogány Nap s a világot mind levigyorogta. Az erdőben a figurám nevetséges, furcsa. Megérdemli ez a világ a szomorúságom? (Uram Jézus, életedben sohasem nevettél, érdemes volt szomorkodnod ezen a világon?) Nem jobb volna a bolonddal hután vigyorognom, mint kereszttel bukdácsolnom a százszor össierogynom? csillag, a mindeueégből minket súroló, e sarokba szorult magyar nyomorúságunkban." A Bethlen Gábor külön regénye, a „Na<ry fejedelem" még torzó, de ami eddig napvilágra került belőle, a Báthory-regény méltó folytatásának igéi. Ahogy az egyetemes nemzeti problémák gyöke­réhez jut el Móricz remek történeti regényében, akként hatol az ember-lélek csirájáig, a gyermeki lélekig, egy más remekművében, amelynek címe: „Légy jó mindhalálig!" Harsányt Zsolt szerint Móricz Zsigmond azt irta meg benne „hogy annak az istentől elhivatott magyar művésznek, amilyen­nek ő a mai magyar költőt roppant kötelességei­vel és fájdalmas rangjával elképzeli, milyen lehet­ne a gyermekkori arcképe." Nagy Zoltán pedig ezt Írja: „AM ezt a könyvet irta, az érzi és érez­teti az olvasóval, hogy a gyermek dolga csak oly fontos, tragikus, életbevágó, mint a felnőtteké; mint fajtája belit, egyenraisgut nézi ...“ A Ma Nyilas Misi Móricz Zsigmond lelkének gyermeke, de az ő gyermekei vagyunk mindnyájan magyarok. AM oly meghatóanédesen látja a nyiló- fesló-pirosló fiatal szerelmet, mint ő a „Pitlangó"- ban, abban van valami ős-atyai vonás, ö az, aki megfenyít, ha rosszak vagyunk, s megsimogat, ha lelkünk szebb felét fordítjuk felé. Megértjük, hogy az Írónak magának is egyik legkedvesebb regénye ez az idill. Móricz Zsigmond a színpadon is újat és a ma­gyar élet megvilágításának szempontjából jelentő­sét alkotott Első színre került darabja, a „Sári biró„ épugy lesöpörte a színpadról a cxfraszürflb, vasárnapi ák-népiességet, mint a „Hét krajcár" és a „Sárarany" a könyvlapokról. „Hibátlan munka — Írja róla Lengyel Menyhért — gazdag benső élettel, a miliő tökéletes rajzával, soha el nem felejthető alakokkal, amint éles napsütésben és a maguk abszolút természetességében éHk át előt­tünk kis eseményű, de egész életüket teljem* kimerítő történetüket" Hasonló a célja s elért eredménye a „Pacsirta- szó"-nak, de magyar iz, eleven élet, üde ember-* ismerés sugárzik Ma egyfelvonáeosaából is, melye­ket a „Szerelem" köteteiben gyűjtött össze. E darabokról Írja Kárpáti Aurél: „Házai fölött nem­csak süt a nap, hanem mennydörögve be is borul az ég, gerendás szobáinak fülledtségében nemcsak a rozmaring illata érzik, hanem a szegénység savanyu dohossága is." Még egészen közel van hozzánk az „Úri muri" s a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" nagy szín­padi sikere, ami annak bizonysága, hogy a szín­pad is épugy érzi az igazi élet, a nem drótonránga- tott alakok szükségét, mint regény-irodalmunk.'- Mellettük egy rokon probléma: a férfi és nő nagy harca keres modem és történelmi vetületű megoldást a „Buzakalász"-ban és a „Yadkan"- ben. Móricz Zsigmond müveinek birodalmában jár­tunk. Gazdagon termő, áldott fökiü ország ez, amelynek gazdaságában szinte ne i is lehet min­dent szemügyre venni. De amerre nézünk, büsz­kén gyönyörködhetünk a magyar zseni alkotó ere­jében, s ismét csak Ady Endre szavat jutnak eszünkbe: „... Es a falu, ex a magyarság, ez a népiesség, ex az élet átélő látása, ez a művészet, a Móricz Zsigmondé!" Sárközi György. A nyerskoszt, mint természetes gyógyté- nyező. A nyers diéta és nyerstáplálkozás kér­dése napjainkban a legnagyobb érdeklődés középpontjában áll, miután rendkívüli élettani jelentősége ma már kétségtelenné vált. Azt a fölfogást, hogy a gyümölcsök, főzelékek, ola­jos magvak — dió, mogyoró stb. — nyers álla­potban történő fogyasztásánál a vitaminokat a legkoncentráltabb állapotban élvezhetjük —. úgyszólván napfényt és egészséget eszünk —, ma már a tudományos kutatások eredményei igazolják. Most jelent meg magyar nyelven egy olyan könyv, mely ezt a kérdést a nagy- közönség előtt világossá teszi. E könyvet Bu- csányi Gyula dr. főorvos irta, aki elismert szaktudásával tárgyilagosan ismerteti a nyers­koszt kúráját, alkalmazási módjait és formáit. Számos receptet is tartalmaz a könyv, amely a legváltozatosabb nyerskoszt-kurák tartását teszi elhetővé. Mindazok, akik a modern élet és modern higiénia követelményei szerint akar­nak élni, a legnagyobb örömmel üdvözli k ezt az elsőrangú szakember tollából kikerült, mun­kát, melyet az ismert Novák Rudolf tudomá­nyos könyvkiadó vállalat (Budapest, Baross-u. 21.) adott ki Ízléses kiállításban 8 pengőé áron. Fizessen elő a bt Kénes Hét-re Előfizetési ára K évre 36.— Kon. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom