Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-05 / 151. (2076.) szám

Móricz Zsigmond

„Ragyog} gyémánt, ragyogj! szükség - van a fényre..."

Babits Mihály

Xhses esztendővel egelőtt egy elbeszélés-kötet jelent meg „Hét krajcár" címen.

Ex a könyv a magyar prózában uj korszakot nyitott. Ady Endre avval az elragadtatással üdvözölte, amellyel Petőfi a Toldit. „Móricz Zsig- motrd — árja — a legesem ényesebb életű, legtöbbet szenvedett, legkeserübb, legbölcsebb, leg- magyarabb magyarságnak wevbéli látója, vérbeli i rója... A „Hét krajcár" a büszke szegénységnek, a letaposott nemességnek olyan szimbóluma, mint Krisztus hét vérző sebe. S ex a józan, bátor, bölcs, néha-néha szinte koldus őezánteségü iró, es a kemény, kálvinista, magyar fin olykor olyan titkoe izgalmakat kel * olyan végtelenségeket tár föl akaratlan vagy nagyon akart szimbólumaival, mint senki eddig ... Ez a falu, ez a magyarság, ez a népiesség, ex az élet átélő látása, ez a művészet, a Móricz Zságmondé!"

Ady Endre ujjongó örömét gazdagon igazolta a jövő. A „Hét krajcár" alakjai, a magyar falu úri és paraszti népe, amolyan mély igazsággal, fájdalmas és kíméletlen őszinteséggel s szerető-féltő testvériséggel ábrázolva fölbokkantak e könyv lapjain, egy egész iróí élet kidről lettek. Móricz Zsigmond a magyar faluban mindenüvé ellátogat, mindent megnéz, mindenkivel megismerkedik a minden fontos neki: a tiszta-szoba csakúgy, mint a szemétdomb, hiszen ott is tat élet, a termő áldás erői erjednek.

Ha kend, de csak később a „Tavaszi ssÖ" kötetben összegyűjtött novellái még inkább csak mosolyát mutatják, csakhamar Móricz hangja hihetetlenül kiszélesedik ex évődő hámortól a viharos, sötét tragikumig. S es az uj s mégis ősi magyar bong egyre több alakját hozza elénk a magyar életnek. A „Magyarok" parasztjairól így ír Színi Gyet®: „Móricz Zsjgmcodot az különbözteti meg & népies írók légióitól, hogy nem a magyar élet foBdorfezükusan tarka sallangjait köti nemzetközileg rothadt és unalmas mesék, ezerkezetek vázára, nem csinál piád vásárt magyar motívumokból, hanem nála minden szó él és minden parasztja nem figura, hanem ember." De nemcsak parasztjaira áH ez, hanem minden Móricz-alakra, legyen az kisvárosi vagy akár nagyvárosi polgár, mint az „Ágytakaró", „Baleset" vagy a „Bor, szerelem, bánat" alakjai, merüljön elénk a moK századok csfBogó világából, mist az „Aranysxok- nyák" hősei. A Móricz-noveBa a magyar életképnek legszebb kivirágzása: tiszta, moosoktakm

igazsággal a az élet villanyos erejével van teli valamennyi. S művészi jelentőségük mellett még egy nagy jelentőségük van. Mint Juhász Géza mondja: .A. még győngitetien, barbárságában is

nagyszerű magyar falu és kisváros képét tálén rz utolsó pfíkosatben mentette meg « örökkévalóság számára es a legjobbkor jött iró."

A feoötokon harcoló és az itthon szenvedő magyarság is Móricz Zsigmondiam találta meg legnagyszerűbb ábrázolóját A „Véarbeavasban", a „Tűznek sem szabad kialudni" s a Szegény emberek" a háborús maervar falu és magyar élet örök képet „Lázadás és keserűn fuüasztó szeretet ludta csak ily nagyszerűen megmintázni ezt az emléket, — írja Miklós Jenő a Szegény emberekről — szebbet, igazabbat, törkéletesebbet, mint amilyet a Névtelen Katona valaha valahol is kapott" S a háború utáni élet tovább zug az „Egy abol, egy pásztor" novelláiban, melyekről igy ir Sdhöpflin Aladár: „Csehov kis novelláé képein

nincs erősebb orosz iz, mint a Móricz novelláinak magyar ize. Erős, fanyar, egészséges élet-iz ez, a legjobb iz a világon. .Csak kevés a szakácsa, ma Móricz az egyetlen."

Azok az elevenen élő magyar alakok, akiknek életébe Móric* egy-egy tragikus vág ynapsuga-ras pillanatban, vagy egyszerűen csak egy hétköznapi percben belenéz e novellákban, életűk és sorsuk teljes súlyával, hősi nagyságban lépnek elénk . e- gényeiben. E regények is drámai gyorsasággal peregnek le előttünk, nem egéez életrajzi bőségben kísérik a hőst születésétől haláláig, de a jellemző életmozzanatok kiválasztott sorozata mindig a teljes élet sokszínűségét, változtaithatatlaneágát, befejezettségét ezoggerálja.

Íme itt íön elsőnek az édes-sugaras „Harmatos

Bártfa*

Gyógyfürdő

<t klimatikus gyógyhely a város házi kezelésében 382 méternyire a tenger színe felett, 6000 holdas fenyveserdo közepette.

Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegeseknek, rheamásoknak és a légzőszervek hurutjainál a legkiválóbb orvosok által javalva.

Uj, modern inhalátor!txm, Csehszlovákia legolcsóbb furdotelepe. Teljes penzió naponként 37 korona. Kaszinó, sportpályák autó, fogat és a szórakozások különféle nemei. Vasúti kedvezmény.

Prospektust küld a fürdoigazgatóság Bardiovaké Kupéié.

Szezón kezdődik május végén és tart szeptember végéig.

rózsa" Kiás Virága, akinek^ finoman megrajzolt alakja még nem áll abban a súlyos atmoszférában, ami már jóval erősebb a „Galamb papné“~ban. Ez az atmoszféra unnál sün"1' minél inkább nő túl a hős önmagán, minél inkább kapcsolódik bele a környező világ életébe. „Mindenkinek, még a* isten háta mögötti pápuának is megvannak az irigyei, jóakarói, imádói, gyűlölői. Ezeknek a szemszögébe állítva a papné a legizgatóbb, a legérdekesebb élőny" — írja Kuncz Aladár. Ilyen istonhátamögötti papné a* „Árvalányok" hősnője is, de mily erős mágneses körök övezik már: a féltékenység, az erotika, a* ösztönök, a szenvedély tüzes övei. Az élet, ami körülötte izzik, Kosztolányi Dezső szavaival „teljes, diadalmas magyar pantheásmos".

S e nőalakok teremtése közt már megformálódik Túri Dani alakja, a magyar paraszt-férfi tragikussá növesztett, sötét, nagyvonalú érc-szobra. „Ex a figura olyan ragadó erejű életté éledett a szeműid: előtt, hogy minden ellentmondásunknak el kell némulnra", — írja Maraovezky Miklós a „Sárarany" hőseiről. S ma nincs is többé senki, aki ellent mondjon Móricz Zsigmond őserejü emberiétásának. Ha itt csaknem mitikus hősnek rajzolta ezt a szilaj, telhetetlen vágyu paraszt- Adoniszt, ezt a* uj Toldit, ma már tudjuk, hogy a parasztságban olyan erők rejlenek, amelyek szinte követelik a* eposzba-éneklést A Sárarany modern eposz, a magyar falu regény-eposza, mely tele van eddig ismeretlen felfedezésekkel, mélységekkel, örvényekkel.

A kisvárosi életről Móric* már nem eposzt ir, hanem tragikomédiát A lelketölő, kisvárosi unalom regénye az „Isten háta mögött", de jóllehet az unalomról szól, mint Vörösmarty híres verse is, kevés unalmasabb magyar regény akad. , .Móricz Zsigmond a képzelet és vér öldöklő csatáit fotytattatja la a hétköznapok embereiben, a mindennapok ruháiban, — irj« Földi Mihály erről a regényről. — Romantika, amely a naturalizmus eszközeit használja fel arra, hogy elhitesse megát" A „Házasságtörés" üt meg később hasonló tragikomikus hangot, ugyanilyen véres-fekete aláfestéssel. „Kegyetlen egy könyv, fejbevágja az embert, — mondja róla. Lányi Viktor. — Hogyan &9 tudják írni róla, mikor valahányszor olvasom, olyan furcsa szégyenkezés fog d, mintha vadami vesóig-ŐBzinto tükörben láttam volna meg gyarló ember voltomat"

Hétmérföldcs estemében igy járja be az iró a magyar falut, várost, tanyát Ismeri az országot, ott is, ahol csak képzeletben járt mert övé az egész ország, az 6 atyaifia minden magyar, az ő vállát terheli minden magyar gond. Es éppen ezért tükröződik müveiben az egész kis magyar világ, úri és paraszti egyaránt, mert seholsem szépitget, seholsem kendőz, seholsem hazudik.

A „Kerek Feriró"-ból többet ismerünk meg az ország fétekxéséről, mint száz parlamenti beszédből. .„Szeretném megkérdezni Móric* Zeigmondoi, — írja Zilohy Lajos, e könyv egy részéröl szólván — hogy élt-e valaha Szalontán, meri aki szalontai ember kezébe kerül ez a* írás, tegyen hitet mellettem, hogy nincs olyan kép, vagy fotográfia, amely tökéletesebben visszaadná legkisebb részleteiben is a szalontai hajnalt, a szalontai piacot, a szalontai artézi-kutat. Pedig Móricz Zsig- mond sohasem járt Szalonián és ha járt is, ezt a képet nem onnan hozta. Egyszerűen Mvette a tarisznyájából, amelyben benne van a magyar élet minden vásárfiája."

S e csodálatos mű után, mely az Alföld pusztaságainak mágikus lehelletét érezteti, nemsokára a felvidéki bányavilágba raga , hogy ismét -más tájról, más életről, más emberekről festhesse képeit. A csonkán maradt „Jó szerencsét*" ez a mü. „Az egész munka, sokágú szerkezetével, a Gőliát-szándékok zavartalan svungjával, — mondja Révész Béla — oly szerencsés manifesztálása Móricz erejének, hogy még igy, torzó alakjában is: nevezetesség, a legMválóbb alkotásai között".

De nemcsak minden magyar emberfajta, min......■■■■■ —..................................................................

Alap

itea 1M3. Ttlafa* 39L

VJ* 1

flórag« porceOSa

í;

KOSICE, Fö-atca f9,

8*SDT rittamrtttt Jattaym teák.

den magyar miliő az övé, hanem minden magyar hangulat is. A Jó szerencsét! komorságával mi sem áll élesebb ellentétben, mint a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" kicsapongó, hej eh uj ás, cigány- muzsikás jókedve. „Azért is nevezetes ex a kis regény — Írja Dőczy Jenő — mert b^nne Móricz Zsigmond kezet fog Mikszáthtal. Egy-két órácskára egészen mikszáthi lesz maga is. Nemcsak a jókedvű, kőnnyepvevő, adomáé hangjában, beszédje izében, esze járásának útjaiban, ötletes fordulóiban, de még t szeme állásában is, ahogyan néz, ahogy szelídülten, megbékülten, gyönyörködve nézegeti ezt a furcsa, kis bolondos, mosolyogni való világot"

& mily nagyszerűen tudja később, az „Úri muri"-ban, párosítani ezt a két hangulatot, különös napsugárzást adva a tragikumnak is, de halál- táne-zenévé feketítve a duhaj cimbalomverést is. S az éjjelen át tartó muri tövében mennyi súlyos, nagy problémája tárul fel életünknek! Az iró ,7mandanivalóinak hatalmas özönét szenvedélyes viták vagy kedélyes kvaterka közben szinte észrevétlenül árasztja itt belénk... Nincs egy pillanatnyi szünet: forrnak, remegnek a lelkek, ellágyulnák és kitörnek; egyszerre szánjuk, imádjuk és gyűlöljük őket Sorra hangot kap minden életérzés." (Juhász Géza.)

A „Kivilágos-kivirradtig" pedig egészem arra vám alapozva, hogy szép muzsikaszó mellett, egy bravúrosan megkomponált éjszaka tartama alatt, föl vonul jón előttünk a magyar élet minden aj- baja, keserve, öröme. Máricx Zsigmond szavának egyetemes magyar érvényét misem bizonyítja jobban, hogy míg a Kerek Fekóbax a szalontai Zilahy Lajos Szaloniára vél isme mi, ebben a regényben a nyírségi Krúdy Gyula" a Nyírséget látja: „A Nyírségből valók ők valamennyien, azért nyújtom ki nyomban a kezem a jegyző, a tiszttartó, a legátus kese után Be régen nem találkoztam velük I Utoljára tán csak egy kisvárosi ábo- más kngl teájában láttam őket, amerre vonatom elhaladt"

De már előbb, a „Fáklyá"-hen, végigkiytatta az

iró e nagy kérdéseket, a sártól, a földtől a lélekig és az Istenig, — „Bőmből belőle a xseni" — Írja Birő Lajos erről a könyvről. S valóban, ennyi bátorsággal s ennyi gyökérbe ragadó erővel még nem nyúlt magyar iró a magyar emberhez. Matol- csy Miklós hősi alakja, a maga Melégithetetlen lelM éhségével, méltó párja a test örök étvágyával küzködő Túri Daninak.

A gyökerekig jutni: a a vágy hajtja Móricz

Zsigmondot ember- és lélekábrázolásában s ez űzi a magyar élet kis és nagy bajainak vizsgálatában is. S a legnagyobb belső összeütközések, nem- zetalkati ellentétek gyökeréig is eljut a történelemben. A hatalmas készültséggel, dübörgő erővel megirt „Tündérkert" idényül: Báthory Gábor és Bethlen Gábor Erdélyének korába, a szahnaláng- lobogás és a fontolva-baladás megütközésének éveibe. Ignotus igy ir óla: „Olyan a Tündérkert, mint a lávaömlés, nem tud kristály lenni, mert tűzfolyam. Isten megáldja érte: egy darab üstökös

MÉCS LÁSZLÓ!

TALÁLKOZTAM A BOLONDDAL

Kimentem a nagyerdőre nép májaslát vágni Májasfára] a vállamon kiutat kerestem.

Hátranéztem: a májnsfám keresztfává válóit Rogyadozva, öregesen vittem a keresztem, így változik keresztfává a fiafaflságunk, a szépségünk, kacagásunk, emberi jóságunk.

Az erdőben tavaszi volt: vagyis pogány minden!

Pogány volt a vadfüveknek sereenő növése, pogány volt a patakokénak előretörése, pogány volt a fülemüle, a vijjogó vérese, a gyöngyvirág, a sok virág vadcsereeznyefákon,

—- keresztény csak vállamon a nagy szomorúságom.

Találkoztam a Bolonddal, teheneket őrzött Rámnézett és úgy vigyorgott állati vigy orral, hangtalanul, tátott szájjal, hogy lelkem ladbőrsött.

S mintha mogitatták volna valami ős-borral: vigyorgott az egész erdő, vigyorgott a csorda, a pogány Nap s a világot mind levigyorogta.

Az erdőben a figurám nevetséges, furcsa.

Megérdemli ez a világ a szomorúságom?

(Uram Jézus, életedben sohasem nevettél, érdemes volt szomorkodnod ezen a világon?)

Nem jobb volna a bolonddal hután vigyorognom, mint kereszttel bukdácsolnom a százszor össierogynom?

csillag, a mindeueégből minket súroló, e sarokba szorult magyar nyomorúságunkban." A Bethlen Gábor külön regénye, a „Na<ry fejedelem" még torzó, de ami eddig napvilágra került belőle, a Báthory-regény méltó folytatásának igéi.

Ahogy az egyetemes nemzeti problémák gyökeréhez jut el Móricz remek történeti regényében, akként hatol az ember-lélek csirájáig, a gyermeki lélekig, egy más remekművében, amelynek címe: „Légy jó mindhalálig!" Harsányt Zsolt szerint Móricz Zsigmond azt irta meg benne „hogy annak az istentől elhivatott magyar művésznek, amilyennek ő a mai magyar költőt roppant kötelességeivel és fájdalmas rangjával elképzeli, milyen lehetne a gyermekkori arcképe." Nagy Zoltán pedig ezt Írja: „AM ezt a könyvet irta, az érzi és érezteti az olvasóval, hogy a gyermek dolga csak oly fontos, tragikus, életbevágó, mint a felnőtteké; mint fajtája belit, egyenraisgut nézi ...“

A Ma Nyilas Misi Móricz Zsigmond lelkének gyermeke, de az ő gyermekei vagyunk mindnyájan magyarok. AM oly meghatóanédesen látja a nyiló- fesló-pirosló fiatal szerelmet, mint ő a „Pitlangó"- ban, abban van valami ős-atyai vonás, ö az, aki megfenyít, ha rosszak vagyunk, s megsimogat, ha lelkünk szebb felét fordítjuk felé. Megértjük, hogy az Írónak magának is egyik legkedvesebb regénye ez az idill.

Móricz Zsigmond a színpadon is újat és a magyar élet megvilágításának szempontjából jelentősét alkotott Első színre került darabja, a „Sári biró„ épugy lesöpörte a színpadról a cxfraszürflb, vasárnapi ák-népiességet, mint a „Hét krajcár" és a „Sárarany" a könyvlapokról. „Hibátlan munka — Írja róla Lengyel Menyhért — gazdag benső élettel, a miliő tökéletes rajzával, soha el nem felejthető alakokkal, amint éles napsütésben és a maguk abszolút természetességében éHk át előttünk kis eseményű, de egész életüket teljem* kimerítő történetüket"

Hasonló a célja s elért eredménye a „Pacsirta- szó"-nak, de magyar iz, eleven élet, üde ember-* ismerés sugárzik Ma egyfelvonáeosaából is, melyeket a „Szerelem" köteteiben gyűjtött össze. E darabokról Írja Kárpáti Aurél: „Házai fölött nemcsak süt a nap, hanem mennydörögve be is borul az ég, gerendás szobáinak fülledtségében nemcsak a rozmaring illata érzik, hanem a szegénység savanyu dohossága is."

Még egészen közel van hozzánk az „Úri muri" s a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" nagy színpadi sikere, ami annak bizonysága, hogy a színpad is épugy érzi az igazi élet, a nem drótonránga- tott alakok szükségét, mint regény-irodalmunk.'- Mellettük egy rokon probléma: a férfi és nő

nagy harca keres modem és történelmi vetületű megoldást a „Buzakalász"-ban és a „Yadkan"- ben.

Móricz Zsigmond müveinek birodalmában jártunk. Gazdagon termő, áldott fökiü ország ez, amelynek gazdaságában szinte ne i is lehet mindent szemügyre venni. De amerre nézünk, büszkén gyönyörködhetünk a magyar zseni alkotó erejében, s ismét csak Ady Endre szavat jutnak eszünkbe:

„... Es a falu, ex a magyarság, ez a népiesség, ex az élet átélő látása, ez a művészet, a Móricz Zsigmondé!" Sárközi György.

A nyerskoszt, mint természetes gyógyté- nyező. A nyers diéta és nyerstáplálkozás kérdése napjainkban a legnagyobb érdeklődés középpontjában áll, miután rendkívüli élettani jelentősége ma már kétségtelenné vált. Azt a fölfogást, hogy a gyümölcsök, főzelékek, olajos magvak — dió, mogyoró stb. — nyers állapotban történő fogyasztásánál a vitaminokat a legkoncentráltabb állapotban élvezhetjük —. úgyszólván napfényt és egészséget eszünk —, ma már a tudományos kutatások eredményei igazolják. Most jelent meg magyar nyelven egy olyan könyv, mely ezt a kérdést a nagy- közönség előtt világossá teszi. E könyvet Bu- csányi Gyula dr. főorvos irta, aki elismert szaktudásával tárgyilagosan ismerteti a nyerskoszt kúráját, alkalmazási módjait és formáit. Számos receptet is tartalmaz a könyv, amely a legváltozatosabb nyerskoszt-kurák tartását teszi elhetővé. Mindazok, akik a modern élet és modern higiénia követelményei szerint akarnak élni, a legnagyobb örömmel üdvözli k ezt az elsőrangú szakember tollából kikerült, munkát, melyet az ismert Novák Rudolf tudományos könyvkiadó vállalat (Budapest, Baross-u. 21.) adott ki Ízléses kiállításban 8 pengőé áron.

Fizessen elő a

bt Kénes Hét-re

Előfizetési ára K évre 36.— Kon.

4