Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-04 / 150. (2075.) szám
6 ^RKCM-/Aa<s!£ABl-H1RMK 1929 julius 4, csütörtök. Kormánsrrendelettel rendezik a bírák fizetését & bírák július elsejétől kezdve külön szolgálati pótlékot kapnak Prága, jiultius 3. A kormány első perctől kezdve állást foglalt a szenátus valamennyi klubjának azon kezdeményező javaslata ellen, amely a Mr ólhiányt és általában a biró- vtálságofi a bírák fizetésének törvényes rendezésével akarja megoldani. A kormány az állami tisztviselők többi csoportjainak tiltakozására hivatkozott, amelyek szerint az ■egész állami közigazgatás összes alkalmazottai válsággal küzdenek és a fizetéseket nemcsak a bíráknál, de valamennyi állami alkalmazottnál rendezni kell, azaz a birák fizetés- rendezését követnie kellene az egész fizetési törvényalkotás általános módosításának. A kormány ezen álláspontját támogatta a kép- viselőíház nyolcas bizottsága is, amely arra kémyszeritette .a szenátust, 'hogy ebben a kérdésben döntését halassza el. A kormány mindazonáltal elismeri, hogy a birák szolgálati járandóságának felemelése nélkül az igazságügyi válságot megold'ani nem lehet. Á tegiényesebb csillagok lehullottak az elborult hollywoodi égről Charlie Chaplin, Fairbanks, Mary Picklord, Lón Chaney, Hatold Líoyd, Jóm Mix, Norma Tatmadge, John Barrymor őrökre lelép a vászonról, mely elvesztette némaságát Az igazságügy minisztérium ennek következtében egy kormányr e nd elet-javaslatot dolgozott ki, amely szerint külön törvény- alkotás nélkül, egyszerűen adminisztratív utón olyképpen rendezi a bárói fizetést, hogy a bíráknak rendkívüli szolgálati pótlékot ismer el. Ilyen intézkedésre a kormány föl van hatalmazva a fizetési törvény alapján. A rendkívüli szolgálati pótlék évi minimuma 2400, maximuma pedig 10.000 korona lesz. Ilyen pótlékot kapnak majd1 az egyes birák, a tanácsok tagjai és elnökei, a járásbíróságok vezetői, a felső bíróságok elnökei és a felső bíróságok valamennyi bírái. Az állam- ügyészek ugyanilyen pótlékot kapnak. E kormányrendelet kérdésével még a mai minisztertanács foglalkozik és az elfogadott kormányrendeletet julius elsejétől számított ér-* vénnyel a jövő héten fogják publikálni. Miért íáf a iejünk? A fejíájás Sormái — Mit tegyünk a fejfájás ellen? A leggyakoribb panaszok egyike a fej- i fájás. Fraucis W. PaMrey dr. amerikai orvos hosszabb cikkben beszél a fejfájás négy fajtájáról, az amerikai orvosszöveteég kiadása- ] bán megjelenő „Hygeia“ cimü havi folyó- ] iratban. ,] Annak a pontos folyamata, hogy hogyan , kezdődik a fejfájás, nem ismeretes — írja < PaDfrey dr. — Magának a fejfájásnak négy ± formáját állapítjuk meg: 1. a szimptomati- ] kus fejfájást, amely valamely testi fájdalom « tüneteként jelentkezik; 2. a periodikusan t visszatérő fejfájást; 3. az ideges fejfájást, ( amely tulajdonképpen nem is fejfájás, ha- ,j nem idegesség vagy idegiájdahxm; és végül: } 4. a migrént. t A tüneti fejfájás megbetegedéseknél lép ] fel és pedig fertőzés és lázzal járó beteged- n gek kezdeti stádiumában és különböző mér- ] gezéseknél. A, fejfájásnak tipikus példája az j a fejfájás, amit hamisított alkohol élvezete 3 után kap az ember. Néhány drog szintén ] okozhat fejfájást, vannak viszont más dro- j gok, amelyeknek éppen ellenkező hatásuk van és megkönnyítik a fejfájás elviselését. A szervezet fontos szerveinek megbetegedésénél, úgymint szívbetegségeknél, gyomor- és bélbán'talmaknál, asszonyok medencetfájdal- * mainál szintén heves fejfájás keletkezik. Igen heves fejfájás lép fel vesebántalmaknái, ezen a fejfájáson alig lehet segíteni. Hogy pedig az ilyen fejfájást mi okozza, tényleg vesebántalom-e, azt az orvos nagyon könnyen megálapithatja, A legőrjitőbb fejfájás agydaganatnál lép fel. Szerencsére azonban a fejfájás különböző formái közül ez fordul elő a legkisebb százalékban. Azon- ] kívül ennek a fejfájásnak a többtiől ©lütő < jelleme van. < Ezeknek a tüneti fejfájásoknak gyógyítása az alapbetegség gyógyításától függ. Az orvos számára, aki a fejfájás esetét nézi, sok eszköz áll a gyógyításra. A vizsgálatot megkönnyíti a fejfájás természetének vizsgálata, föllépésének napja és más egyéni tulajdonsága. De a diagnózis még pontosabb lesz, ha a kisérőtünete- ket is megvizsgálja az orvos és általában ala- 1 pos testi és laboratóriumi vizsgálatnak veti alá páciensét. És hogyha az alapos vizsgálat nem mutat ki semmi testi bántalmat, akkor nem tüneti fejfájásról van szó. Az időnkiht visszatérő fejfájásnak nincs semmi testi megbetegedési oka. Némely embernek gyakran vannak hosszantartó fejfájásai. Legtöbb esetben a fájdalom azonban nem heves. Ezeknél az embereknél olyan okok játszanak közre a fejfájás előidézésénél, amelyek másoknál nem okoznának fejfájást. Ez a fejfájásra való hajlamosság néhány családban örökölhető és összefüggésben van az ideg- gyöngeségre való hajlamossággal. A fejfájást néha nehéz szellemi munkára is vissza lehet vezetni. Okozhatja néha a fejfájást a szemnek túlságos megerőltetése, a bosszúság és az izgalom szintén előidézik a fejfájást. A kedélyállapot megzavarása, veszekedések szintén idetartoznak. Az időnkint visszatérő fejfájás kísérőjelensége a kedélybántalmaknak és okozhatják azok a lelki konfliktusok is, amelyek a tudat alatt vannak. Az ideges fejfájás idegbántalmak folyománya. Neuralgiát okozhat, például a ki nem nőtt bölcsességfog és más fogbántalom. Az orrüreg megbetegedései szintén ideges fejfájást okoznak. A migrén kisebb, vagy nagyobb időközökből igen heves rosszullétet okoz. Legtöbbször csak egyik oldalán fáj a fej. A rosszadét tetőpontja hányásban mutatkozik. Néha a látóképesség zavaraival is jár. A fájdalom az ideg- rendszer átmeneti megbetegedéséből keletkezik, amelynek oka egyelőre ismeretlen. Legtöbbször nőknél fordul elő és kezdődik a gyermek-, vagy bakfiskorban. A rosszullét váltakozó hevességgel jelentkezik és körülbelül ötvenéves korban szűnik meg. A legjobb védekezés ellene a rendszeres élet. Ebben az esetben a rosszullét kevésbé heves, de előfordul, hogy rendszeres életmód esetén többé nem is lép föl. Azok, akik fejfájásban szenvednek, hideg borogatást és meleg lábfürdöket használnak. A legtöbben lefekszenek a fejfájással. Azok, kiknek nem fáj oly intenziven a fejük, a szórakozásban keresnek menedéket, hogy a fejfájást elfelejtsék. Számtalan gyógyszer van a fejfájás ellen és a gyógyszerek legtöbbször aceta- nilid-ot tartalmaznak. Miután ennek azonban mellékhatásai is vannak, orvosok nem igen szokták ajánlani. Palfrey dr. azt tanácsolja azoknak, akik fejfájásban szenvednek, hogy alaposan vizsgáltassák meg magukat, mert nem lehetetlen, hogy valami krónikus betegség okozza fejfájásukat. A német reálgimnáziumban J működő tanerő vállal izr. tanulókat [j teljes ellátásra. Rituális ellátás és fürdőszoba használat. Cim : Diamant, Bratislava, Richard a. 32. II. emelet. Newyork, julius 3. Egy newyorki filmlap legutóbbi számában hosszabb holywoodi tudósítást közöl, amélynek tartalma a szenzáció jellegével bir. A lap szerint a legnépszerűbb hat filmsztár és pedig Charlie Chaplin, Mary Picklord, Duglas Fairbanks, Lón Chaney, Norma Talmadge és Tóm Mix elhatározták, hogy véglegesen visszavonulnak a filmtől. Elhatározásukat a néma film tartós válsága siettette s a hangos film megszületése végleg eldöntötte. Charlie Chaplin nemrégiben ünnepelte negyvenedik születésnapját és ez alkalomból nagy társaság gyűlt össze hollywoodi villájában. Az estélyen a legnagyobb amerikai filmproducerek egyike azt az ajánlatot tette Chaplinnak, hogy vegye át egy hangos film főszerepét. A procuder nem kevesebb mint harminckétmillió koronát kínált a szerep eljátszásáért. Chaplin a csábitó ajánlat ellenére elutasító választ adott s kijelentette, hogy rövidesen befejezi „A nagyváros lámpái" eimü filmjét, azután pedig lelép a vászonról. Tóm Mix visszatér oda, ahonnan elindult: a cikuszkoz. Szerződést kötött egy cirknsszal s a szerződés alapján heti nyolcszázezer koronás fizetése lesz. Douglas Fairbanks és Mary Pickford váltig hangoztatják, hogy már csak két filmet fogOsló, junius. Hendsted kiváló költő é síró olyan plágiumpanasszal fordult az itteni bírósághoz, amilyenre bizonyosan nincsen példa a plágiumperek történetében. Néhány hónappal ezelőtt történt, hogy az itteni igen előkelő autózüzletbe beállt tett egy jól öltözött ur. — John Berger a nevem — mutatkozott be — a legjobb autót szeretném megvenni, ami itt raktáron van. A főnök udvariasan végigvezette az autóeo- ron és mindegyik gépkocsinak elmondotta az előnyeit. S az árát természetesen szintén megemlítette. A jólöltözött ur végre megállapodott az egyiknél: — Ezt fogom megvenni. Mi is az ára? — Tizenötezer korona. >— Rendben van. Az üzletet lekötöm. John Bemer most bevonult a főnök szobájába, hogy a fizetési feltételekről tárgyaljon. •— Készpénzben fizetek —1 jelentette ki — helyesebben szólva csekkel, ami készpénzt jelent. Kivette az oldalzsebéből a csekkönyvet és kiállilotta az egyik csekket 15.000 koronáról. Az üzlettulajdonos egyáltalán nem találta gyanúsnak a dolgot. A norvég fővárosban anyucira napirenden vau a csekkel való fSzetőa, nak forgatni. A második úgynevezett óriásfilm lesz és méltó búcsúját fogja jelenteni a híres házaspár visszavonulásának. Fairbanks és Mary Pickford birtokaikon fognak megtelepedni. Norma Talmadge, akinek alig láttunk filmjét az utóbbi két évben, tulajdonképpen máris visszavonult a magánéletbe, ámbár még Hollywoodban lakik. Lón Chaney is rég elhatározta már, hogy otthagyja a filmet, de ez a nagy művész, aki remeteként élt a hollywoodi sztárok között s még saját filmjeinek premiérjeit sem nézte meg, egyelőre még határozatlan, hogy mihez kezd. Legvalószínűbb, hogy liatalamas utazási irodát létesít Kaliforniában. De nemcsak ez a hat leghíresebb sztár mond búcsút a Jupiterlámpának és a kamerának. John Barrymore, aki a mai idők leghíresebb angol-szász drámai színművésze, ismét vissza akar menni a színpadhoz, a vászonról lelép a deszkára. Harold Lloyd és Richard Barthelmes a filmproducerek seregét akarják szaporítani, filmeket akarnak gyártani, amelyekben mások, fiatalabbak és — jobbhanguak fogják játszani a főszerepet. Milton Sills, a vasember, visszatér régi foglalkozásához és kollégiumi tanár lesz. Megindult a hollywoodi csillaghullás, a . meteorok kiégve a földre zuhannak s kihűlve, az uj csillagok vakító fényétől utoljára még megvilágítva... hogy nem tűm* fel neki különösnek John Berger eljárása. John Berger aagy autószakértőnek látszott, hozzáértéssel ült a kormánykerékhez s ugyancsak a gyakorlott embert mutatta, amikor a kocsit elindította. Néhány uccán keresztülrobogott s egy félóra múlva egy másik autókereskedő előtt állott meg. — Nézze, — szólt ehhez az autókereskedőhöz — nekem gyorsan pénzre volna szükségem, eladnám ezt az autót. A kereskedő felületesen végigmustrálta a kocsit s az ára után tudakozódott. — ötezer korona, — válaszolta John Berger. A kereskedő mintha nem jól értette volna, nyomatékosan megkérdezte: — Mennyi kérem? — ötezer korona, — hangzott ismét a válasz. A kereskedő erre ismét vizsgálni kezdte a gépkocsit. Minden tagját megtapogatta, alábujt, egyik-másik részét szétszedte, igy akarván meggyőződni róla, hogy nincs-e valami kardinális hiba benne s nem e miatt a hiba miatt akar-e a tulajdonos ilyen olcsón túladni a kocsin. De nem talált rajta semmi hibát. Mialatt nézegette a kocsit, azon törte a fejét, máért akar ez as ember megmetodufcaá ilyen olcsón az autótól? Hiszen ez testvérek között is megér 10—12.000 koronát. — Mikor tetszett ezt a kocsit venni? —> kérdezte a kereskedő. — Félórával ezelőtt — válaszolta nyugodtan John Berger. — És hol? j Berger megnevezte az autóüzletet. A kereskedő bajuszát rágta néhány másodpercig, aztán hirtelen beszaladt az irodájába s innen telefonált abba az autóüzletbe, ahol Berger félórával ezelőtt megvásárolta az autót. — Csak nem tán? — kiáltott ijedten az autózüzlet tulajdonosa. — De hiszen akkor bizonyosan hamis az az csekk, amivel fizetett. ■Még néhány percig folyt az ijedt diskurzus s végül abban állapodtak meg, hogy értesíteni fogják a rendőrséget. A rendőrség azonnal akcióba is lépett, de minthogy szombat délután volt, az a bank, amelyre a csekk szólott, zárva volt, nem lehetett tehát azonnal megállapítani, hamis-e a csekk vagy sem. Annak az üzletnek a tulajdonosa azonban, akinél John Berger az autót vásárolta, majdnem térdenállva könyörgött a rendőrségnek, hogy tegyen valamit, mert máskülönben súlyos veszteség fogja érni. A rendőrség ennélfogva őrizetbe vette John Beígért és hétfő reggelig a rendőrség egyik különszobájában volt be- bezárva. Ugyancsak hivatalos zár alá vették az autót is, " Hétfő reggel bemutatták a csekket az illető banknak s ez szónélkül kifizette. — Tehát nem hamis ez a csekk? — ámüli az autótulajdonos. — Szó sincs róla, — hangzott a fölvilágo- sitás — John Berger urnák tetemes létété van bankunknál s ennél magasabb összegű csekkjét is Mfizetjük. Az üzlettulajdonos elsápadt. Azonnal tisztában volt a várható következményekkel. Ezek a következmények nemsokára jelentkeztek. A rendőrség szabadlábra helyezte John Bergert, akinek az volt az első dolga, hegy; 20.000 korona kártérítést követelt az autóüzlet tulajdonosától becsületsértés és erkölcsi kártérítés címén. Az autóüzlet tulajdonosa természetesen sokallotta a követelt összeget. Azzal tisztában volt, hogy szárazon nem viheti el a dolgot,; de 20.000 korona, az rettenetes summa. Perre került tehát a dolog s az eset részletei a nyilvánosság elé jutottak. Alig közölték a lapok John Berger agyafúrt kalandját, amikor színre lépett Heedersted, a költő és iró. — Én két esztendővel ezelőtt, — mondotta a költő és iró — egy novellát írtam, amelynek az volt a cime: „A gyanús csekk". Ez a novella egy kopenhágai havi' folyóiratban jelent meg. A novella tárgya betűről betűre az a kaland volt, amelyet John Be ígér Oslóban valósággal megjátszott. Nyilvánvaló, hogy John Berger a gondolatot az én novellámból vette. Más szóval elplagizálta az én szellemi tulajdonomat. A lényegen nem változtat semmit az a tény, hogy ő nem irta le egyszerűen az én szellemi tulajdonomat, hanem az életbe lemásolta. Én a novelláért mindössze 60 koronát kaptam, míg ő bizonyosan legalábbis 10.000 koronát fog vele megkeresni. Az én jogi felfogásom tehát az, hogy ebből a pénzből engem is megillet egy rész, sőt talán az oroszlánrész. John Berger hallani sem akart arról, hogy Henderstednek valamit átadjon a honoráriumból . — Én üzletember vagyok, — jelentette ki az újságírók előtt — őszintén szólva nem sokat foglalkozom irodalommal. Ne vegye sértésnek Hendersted ur, de én soha életemben a nevét nem hallottam s még kevésbé olvastam a gyanús csekkről szóló novelláját. Egyáltalán nem olvasok novellákat és költői müveket. Visszautasitom azt a gyanúsítást is, mintha én „megjátszottam" volna a gyanús csekket. Én semmit sem játszottam meg, én nem spekuláltam semmire se, én egyszerűen el akartam adni azt az autót 5000 koronáért, amelyet lö.OOOHÓrt vettem. Az ilyesmihez mindenkinek joga van, miért ne engedhetném éppen én meg magamnak ezt a tréfát? Falout megkezdte büntetésének kitöltését de a büntetés kimérése ellen fellebbezett Prága, julius 3. A tizankilemcévi súlyos börtönre elitéit Falout ma délelőtt bejelentette, hogy büntetésének kitöltését megkezdi, de a büntetés kimérés© ellen fellebbez. Faloutot. még a mai nap folyamán átszállítják a tere- sienstadti várfogházba. Fellebbezéséről a legfelső katonai bíróság fog zárt tárgyaláson dönÁ gyanús csekk A legszenzációsabb plágiumper — Bepörött egy iró egy gazdag kereskedőt s azzal vádolja, hogy megjátszotta a valóságban egyik novelláját
