Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-27 / 168. (2093.) szám

WTXBiif n, ma**. 11 ^MM^MAGkARHlRLM> Amatörfényképészek! A S^HEK!5 SSEf* Nagyértékfi dijak! = Mindenkinek pályázni kell! A rimaszombati havi állatvásárok ügye Bimasaombat, julius 26. Ismeretes ar a harc, amit a rimaszombati iparosok a vásárok tulten- gése ellen évek óta folytatnak. Három évvel ezelőtt, amikor más városok már a vásárok redu­kálására törekedtek, a rimaszombati városi elöl­járóság az iparosság harcának ellenére a meg­lévő hat országos vásár mellé még újabb két or­szágos vásár tartásának engedélyét vívta ki. Ezen két vásárt meg is tartják bár azok nem váltak be, az iparosságnak a vásár törlésére vonatkozó indítványát a városi képviselőtestület többsége el­vetette. Ez az ügy a viharos harc után mégis elaludt Legutóbb újabb vásárügy zavarta tel a rima­szombati iparosság nyugalmát, akkor ugyanis, ami­kor az 1928 október 23-iki városi képviselőtestü­leti közgyűlésen tárgyalt és elfogadott vásári rendtartási szabályrendelet módosítása nyilvános­ságra került A módosításba ugyanis hiba csú­szott be, amit annak idején a városi képviselő­testület nem vett észre, mert különben a módo­sítás ebben a formájában aligha ment volna át a közgyűlésen. A hiba pedig az volt, hogy a „havi ál'atváeárok" helyett csak „havi vásárokat" írtak be a szabályrendeletbe és a vásár helyéül az á’latvásár helyén kivül a város belső piacát is megjelölték, ami egyenlő lett volna a* országos vés. árokkal. A járási ipartársulat már 1927-ben átiratot in­tézett a városi elöljárósághoz, hogy ez a szabály- rendelet módosításánál a helybeli iparosok érde- két vegye figyelembe; azonban a városi elöljáró­ság ezt a beadványt nem vitte a képviselőtestület elé. ellenben 1928-ban megcsinálta a fentemütett módosítást, amely módosításba a még 1899-ből meglévő vásárrendtartási szabályrendeletben le­fektetett régi jogokat nem vették be, ami annyit jelent, hogy — ha ez a módosítás ilyen formájá­ban lett volna jóváhagyva az Országos Hivatal által — a havi vásárok az 1024. évi 259. számú törvény szerint egyenlők lettek volna az országos A háború előtti értékpapíroknak pótértékpa- pirokkal való kicserélése. Az államadósságok igazgatósága a múlt betekben fejezte be a vég­leges pótórtókpapirok nyom taibványainak az elkészítését. Az értékpapírok kicserélése szep­tember hónapban fog megkezdődni. A régi osatráik és magyar értékpapírok tulajdonosai, amennyiben ideiglenes csehszlovák pótérték- papirokat még nem kaptak, most közvetlenül a végleges pótértókpapiirokat kapják meg s az 1919. évtől esedékes kamatokat készpénzben. Mint ismeretes, a pótértékpapirok kamatlába az eredeti értékpapírok kamatlábának felel meg. Az épitkezési mozgalom állami támogatása számokban. Az építkezési mozgalomról szóló törvények hatálybalépése napjától, tehát 1921 junius 1-től 1929 junius végéig a közmunka- ügyi minisztérium 26.477 házépítési tervet tárgyalt; ezek a tervek 56.818 lakásnak össze­sen 4 milliárd, 485 millió 871-997 korona költ­séggel való építésére vonatkozik. Csak Prágá­ban 2116 házat építettek államsegéllyel, ami 852 millió 116.146 koronát tett ki. Jellemző, hogy a folyó " évben, amikor az állam kész- péczsegélyt már nem ad, csupán az építkező által szerzendő hitelért jótállást vállal, mind­össze hat kérvény érkezett be a népjóléti mi­nisztériumhoz; ez a körülmény az építkezé­sek állami támogatásának a cső vjét jelenti. A nem állami utak segélyezése az útalap­ból. Az állami útalap gondnoksága a múlt év­ben 16 millió, ezidén 68 millió koronát fordí­tott a nem állami utak megjavításának cél­jaira. Miután az útalap újabb, az előirányzat­nál nagyobb bevételekhez jutott, a jövő évben a nem állami utak segélyezésére is még na­gyobb összeg lesz fordítható. A törvény sze­rint az útalapból azok a nem állami — tehát volt megyei és községi utak javítása, építése, karbantartása segélyezhető, amelyeknek a tá­volsági forgalmi utak kiépítésében, összeköt­tetésében van szerepük. — Uj vámhivatalok építése. A pozsonyi tar­tományi hiva/tal kezdeményezésére a vezér- pénzügyigazgatóság elhatározta azt, hogy a magyar határon, Hidvégen és Szarvason, két uj vámhivatalt s a migléci vámhivatali mellett a személyzet számára laktanyát épit. A to­vábbi vámhivatalok építése a* pénzügyi lehe­tőségek szerint fog megtörténni. A legnagyobb cseh malmok egyike megbu­kott. Kínos feltűnést keltett, az altkolini Lou- pal-féle mümalom fizetésképtelenségének a bejelentése. A malomüzem 1912-ben létesült s méreteiben és pénzügyileg Csehország legelső malmának tartották. Az aktíváik 12 milliót, a passzívák 36 milliót tesznek ki. A legnagyobb hitelező a Légin bank 7 millióval úszik a ma­lomnál. Érdekes, hogy Loupal egy év előtt Szlovenszkón is próbálkozott üzletekkel, t.ö- retovéeót aoonban abbahagyta. vásárokkal ée igy Rimaszombatnak pontosan húsz országos vásárja lett volna. A rimaszombati iparosok nevében Telek A. Sán­dor még juniu6 hóban beadott egy indítványt a városi képviselőtestülethez ezen hiba orvoslására, amely indítványt a f. évi julius hó 4-én megtartott váróéi közgyűlés ugyancsak elutasított, de Törköly József dr. szenátor közbevető javaslatára mégis a városi tanácsra bízta annak elintézését. Az iparo­sok, akiknek elégedetlenségét ez az ügy a végle­tekig felfokozta, f. hó 21-én délelőtt a városháza tanácstermében gyűlést tartottak s itt, Telek A. Sándor megvilágította a vásárrendtartási szabály- rendelet hibáit és javaslatot terjesztett be a vonatkozó szakaszok módosítására, amit az érte­kezlet élénk vita után teljes egészében el is foga­dott. Az értekezlet azonkívül Hizsnyan Béla veze­tése alatt Diczky Pál, Vozáry Sámuel, Siku Mi­hály, Gabonás István és Bárdos István iparosokat bízta meg avval, hogy keressék fel a képviselő- testület politikai pártjainak vezetőit és tárják fel nekik azon sérelmet, amely a vásárrendtartási szabályrendelet ilyen formájában való jóváhagyása esetén a helybeli iparosokat érné. Rámutattak arra is, hogy a rimaszombati iparosok semmi uj jogot nem kérnek, csak régi jogaikat kívánják megtartani, amit felületességből, vagy más okból, a módosításnál nem vettek figyelembe. Ugyanis Rimaszombatban az 1884. évi ipartörvény alapján nyert havi vásárok csak állatvásárok voltak, amit a 30 éve6 gyakorlat is igazol; az 1924. évi 259. számú törvény alapján a helyzet megváltozna, ha a váeárrendtartási szabályrendeletben világosan nincsen lefektetve a vásárok jellege. A beadott módosító javaslatot a városi tanács f. hő 22-iki ülésén hosszabb tárgyalás után minden oldalról megvizsgálva elfogadta és a képviselő­testülettől nyert felhatalmazása alapján az Orszá­gos Hivatalhoz jóváhagyás végett felterjesztette. Ezzel a rimaszombati iparosság jogos kívánsága végre diadalra jutott T. A. S. A cseh szlovákiai sörfogyasztás 1928-ban. Az állami statisztikai hivatal megállapításai sze­rint Cséhszlovákiánaik 473 üzemben levő sör­gyára az 1928. ér folyamán összesen 11 millió 055.390 M. sört hozott forgalomba. Ennek a mennyiségnek csupán 2.3 százalékát sikerült a külföldi piacokon elhelyezni, a többi a bel­földi fogyasztásnak maradit. A köztársaság minden egyes lakosára átlag 76.3 liter sör s 26.39 korona söradó jut. Az állami söradó s a tartományi sörpóiadók összesen 382,310.000 koronát jövedelmeztek. Szakértők nézete sze­rint az idei sörfogyasztás a nagy melegek kö­vetkeztében még nagyobb lesz. Az arany vásárló erejének kérdése a nép- szövetség bizottságában. A népszövetség pénz­ügyi bizottsága augusztus végén rendes ülést fog tartani. Ezt megelőzi az arany vásárló ere­jének vizsgálására létesített albizottsági üilés. A pénzügyi bizottság egyebek között a továb­bi munkaprogramjának a megállapításával s a Young-féle tervezet alapján létesítendő jó­vátétel! banknak a népszövetséghez való vi­szonya kérdésével fog foglalkozni. A kormány megengedi a melasz kivitelét. A múlt évi nagy takarmányhiány miatt a kor­mány a melasz kivitelét megtiltotta; ez a ti­lalom ma is érvényben van, noha egyéb ta­karni ánymemői kivitele már szabad. A cukor és szeszipar legutóbb tartott közös konferen­ciája a kormányhoz azzal a kéressél fordult, hogy ez engedje meg a melasz kivitelét. Az érdekeltek a kérelmet azzal indokolják, hogy a melaszkivitel engedélyezésével a hónapok óta passzív külkereskedelmi mérleg mintegy 50 millió koronával volna megjavítható. A melaszfölösleget másfélmillió métermázsára becsülik. A belföldi takarmány piac szükségle­tének biztosítása céljából az érdekeltek azt indítványozzák, hogy a kormány 150-000 mé­termázsa lengyelországi melasznak vámmen­tes behozatalát engedélyezze, még pedig be­hozatali jegyek alapján. Rosszabbodott a csehszlovákiai konlekciós- áru ipar helyzete. A csehszlovák fehómemiü- ipar helyzete a folyó évben jelentősen roszr szabbodott. A puha fehér- és szinesingek ki­vitele a minimumra esett, még Argentína és Brazília felé is, noha még a múlt évben ott igen jó piaca volt a csehszlovákiai fehérne­műnek. A keményített smoking- és frakkin­gek kivitele még kielégítő, ami annak köszön­hető, hogy ennek gyártását a külföldön nem tudják utánozni. A belföldi, fehérnemű áru-for­galom is igen gyenge. Igaz ugyan, hogy a nagy fürdők kivétel nélkül megteltek, a ven­dégek azonban csaknem semmit sem vásárol­nak; a finomabb fehérnemű iránt semmi ke­reslet sincs. Miután a külföldi piacokon fő­képpen a uémet fehér ne mügyárak versenye nagyon veszedelmes, a csehszlovákiai fehér- nemügyároeok elhatározták ennek az iparnak a racionalizálását. Ebből a óéiból Bafa cipö- gyárüzemét fogják tanulmányozni s a fehér- nemügyártásnál alkalmazható tapasztalatokat átveszik. A prágai tartományi hivatal eröskezü fellé­pése a jogosulatlan iparűzés ellen- A pár­jai tartományi hivatal az elsőfokú iparható­ságokat felhívta arra, hogy ezek haladéktala­nul tegyenek jelentést az adóhivataloknak a jogosulatlan iparűzés eseteiről. A járási hiva­talok rendeletet kaptak arra vonatkozólag, hogy a jogosulatlanul ipart űző személyekkel szemben a legerélyesebben járjanak el. A jo­gosítvány nélkül dolgozó — úgynevezett fu­sermunkások — az állam s az önkormányzati testületek adóérdekeit kijátszók, de a rendes, adófizető iparosokat is súlyosan megkárosít­ják. Kívánatos volna az, hogy a szlovenszkói tartományi hivatal hasonló eréUyel lépjen fel a Szlovenszkón még jobban elburjánzott fu­ser-iparosokkal szemben. A gyümölcsösök fagyokozta kárainak össze­írása. A járási és községi hivatalok a múlt napokban kezdték meg a gyüimöleskertekben szenvedett fagykárok összeírását. Az eddigi megállapítások szerint legtöbbet szenvedett a diófa, amelynek 80 százaléka kipusztult, to­vábbá a cseresznye. A nagy szárazság csak tetézte a fagyok által akozott károkat s ma a szakértők nézete szerint is hiábavaló volna várakozni az elfagyott fák uj életre ébredésé­re. A faiskolák oltványai is nagyon sok kárt szenvedtek s igy most jogosult az az aggoda­lom, hogy a gyümölcsösök fagykárait évek hosszú során lehet csak pótolni. A szakkörök a faoltványok külföldön való beszerzésének a tervével is foglalkoznak. Gyümölcs- és zöldségfeldolgozási tanfolya­mot rendez az eberhardi (Pozsony mellett) ál­lami mezőgazdasági szakiskola és pedig augusztus 26-án és 27-én szlovák nyelven, 28. és 29-én magyar nyelven. A tanfolyam ingye­nes. Lakást és ellátást a jelentkezők az isko­lai internátusbán önköltségi árban, napi 12 ko­ronáért kaphatnak. Egy tanfolyamon legfeljebb 25'hallgató vehet részt. Autobuszközlekedés Pozsonyból reggel 8 órakor van. Jelentkezni az eberhardi állami mezőgazda-sági szakiskola igazgatóságánál lehet- Mindkét tanfolyamot Buchta Viktor országos gyümölcsészeti _ fel­ügyelő, az állami gyümölcsészeti-kertészeti kí­sérleti intézet főnöke vezeti, úgyszintén 6 tart­ja a szakelőadásokat is. Tekintettel arra, hogy résztvevőket csak korlátolt számban vesznek fel, ajánlatos minél előbb jelentkezni. IRTÉKTŐZSDI Részben szilárd a prágai értéktőzsde Prága, julius 26. ANhét végén megint élénk és szilárd volt a tőzsde. A Nemzeti Bank kom­münikéje szerint a gazdasági helyzet kedvező és jók az aratási kilátások. Ez kedvezőleg ha­tott az üzlet alakulására, valamint az is, hogy a londoni diszkontot nem emelték, ügy a spekuláció, mint a magánközönség élénken részt vett az üzletben, később azonban a spe­kuláció nyereségrealizációkat eszközölt, ami némi nyomottságot idézett elő a tőzsde vége felé. A bank és a beruházási piac nem válto­zott lényegesen. Az ipari részvények piacán javult: Nordbahn 80, Königshofer 75, Prágai Vas 60, Prágai Malmok 50, Cseh Kereskedel­mi 40, Pozsonyi Kábel és Cseh-Morva 30, Poldi 17, Nordbahn-bonnok 10 és néhány ér­ték 2—10 koronával. Néhány érték 2—10 ko­ronával gyengült. A bankpiacon Nemzeti Bank 70, Zsivno 1 koronával javult. Prága, julius 26. Valuták. Holland 1350.50, jugo- szláv58.75, német 802.50, belga 170.50, magyar 586.75, román 19.75, svájci 648, dán 896, angol 162.75, spanyol 496, ola6z 176.90, amerikai 33.2814, norvég 896. francia 132.20, bolgár 24.52J4, svéd 900, lengyel 376.6214, osztrák 474.1214­-}- A prágai devizapiacon Belgrád 0.025, Berlin 0.1663. Bukarest 0.05, London 0.0175, Milánó 0.035, Varsó 0.07, Bécs 0 075 koroná­val gyengült, Brüsszel 0.20, Newyork 0.00125, Páris 0.025 koronával javult. + Barátságos a budapesti értéktőzsde. A hangulat nyitáskor barátságos volt, a konter- min azonban működésbe lépett, úgyhogy Sal- gó, Rima, Magyar Általános Szén és Magyar Cukor mint favorizált értékek élénk üzlet mellett csak kis nyereségre tudtak szert ten­ni. A tőzsdezárlat barátságos volt. A járadék­piac keveset változott. — Egyes, a csehszlovák távirati iroda utján nem jelentett jegyzések: Moktár 91.2, Részvénysör 124. XsX. Prágai Őszi Mintavásár 1929. szeptember 1 —8-ig.-f- Csendes a berlini értéktőzsde. A speku­láció igen tartózkodó volt, de az alapbaugu- lat az üzlettelenség dacára barátságos. Az ár­folyamváltozások i—2 százalékot tettek ki. 4- Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Már nyitáskor üzlettelenség volt. érezhető és ké­sőbb stagnáció állt be az egész vonalon. Sör, Montán és Vegyi értékek iránt mutatkozott némi érdeklődés. Poldi prágai fedezetre ja­vult. A korlátban Magyar Cukor és Magyar Montánértékek javultak budapesti fedezetre, úgyszintén Rima és Salgó budapesti vásár­lásokra. A járadékpiac változatlan. ÁRUTQZSDfi A prágai terménytőzsdén az amerikai kábelárfolyamok szilárdsága következtében a vásárlók tartózkodóak voltak. Szlovenszkói búza 1—2 koronával javult, rozs és zab telje­sen elhanyagolt és üzlettelen, változatlan árak, sőt némileg olcsóbb. Tengeri kis forga­lom mellett változatlan. December—januári iránt némi érdeklődés. Mák és kömény kere­sett. Korpa és takarmány szilárd. + Gyenge a prágai cukorpiac. Nyersáru- jegyzés októberre Aussig loko 137.50—136. 4- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 256—59, rozs 191—93, árpa 179—90, zab 181—90, tengeri 231—32, búzaliszt 31—36, rozsliszt 26.20—29.25, buza- korpa 12.75—13, rozskorpa 12.25—12.45, repce 230—35, kis ehető borsó 28—34, takar­mányborsó 21—23, peluska 26—29, lóbab 22—25, bükköny 28—32, repcepogácsa 21 — 21.30, lenpogácsa 23.20—23.75, szárazszelet 11.40—11.60, burgonya reszelék 16.50—16.20.-f- A budapesti terménytőzsdén szilárd volt az irányzat. A következő árakat jegyezték: tiszavidéki uj búza 25.35—25.55, felsőtiszai 25.05—25.25, egyéb 24.35—24.60, uj rozs 18.75 —19.10, másodrendű árpa 18-25—18.75, első­rendű zab 19—19.50, tengeri 24—24.50.-\- A budapesti terménytőzsde határidő- piacán szilárd irányzat mellett közepes volt a forgalom. Árjegyzések: magyar búza októ­berre 26.10—26.18, márciusra 18.15—18.24, magyar rozs októberre 23.02, márciusra 20.80 —120.90. + A tengerentúli gabonapiacokon a következő árakat jegyezték: Csikágó: búza hard winter II. 141.75, III. 140, juli-uei 142.50, szeptemberi 146.25, decemberi 153.62, tengeri mised II. prompt 104.75, júliusi 108.37, szeptemberi 105J57, decem­beri 99.12, júliusi zab 4825, szeptemberi 49.37, de­cemberi 53.25, szeptemberi rozs 111.50, decemberi 116.50. — Newyork: búza hard winter II. 156.37, red winter II. 155.87, mixed durum II. 148.37, northern manitoba I. 186.50, rozs II. 121.50, kana­dai malátaárpa 87, tengeri mixed western II. 117.62. — Winnipeg: júliusi búza 176.50, októberi 167.62. decemberi 163.25, júliusi zab 69.37, árpa 87.62. — Kansas City: búza red winter II. prompt 144.50. — Minneapolis: (búza I. northern spring prompt 147.75. — St. Louis: búza red winter II. prompt 143.50. — Buenos Aires: augusztusi búza 11.05. szeptemberi 11.35, tengeri 8.60, szep­temberi 8.70, augusztusi zab 7.80. — Rosario: augusztusi búza 11, tengeri 8.35. RÁDIÓMŰSOR HÉTFŐ PRÁGA: 11.30 és 22.20 Gramofon. 12.20, 16.30 Hangversenyek. 17.50 Német, előadás. 20.00 Rádió kabaré. 21.30 Chapin-est. — POZSONY: 11-30 Gramofon. 12.30, 16.30, 18.00 Hangverseny. 19.05 Szlovenszkói óra. 20.00 Rádiókabaré. — KASSA: 12.00 Harangszó, utána a szalonzenekar hangver­senye. 17.00 Hangverseny. 19.05 Szlovenszkói óra. 20.00 Rádió kabaré. — BRÜNN: 11.30 és 22.20 Gramofon. 12.20, 16.30 Hangverseny. 17.45 Német előadás. 19.05 Szlovenszkói óra Pozsonyból. 20.00 Rádió-kabaré. — MÁHR.-OSTRAU: 19.05 Szlo­venszkói óra Pozsonyból. 20.00 Rádiókabaré. — BUDAPEST: 9.15 és 9.45 A házi-trió hangver­senye. 12.00 Déli harangszó, utána hangverseny. 16.20 Novellák. 17.10 L’Eplatteniers előadása a rózsákról. 17.40 Cithera-bangverseny. 19.15 Laka­tos Lajos cigányzenekara. 20.30 Rádió Szabad Egyetem. 1. Perényi Zsigmönd a magyarok kongresszusáról- 2- Nagy Izabella cigányzene kíséret, mellett magyar dalokat énekel. 20.45 Ma­gyar hangverseny. 22.30 Bachmann-jazzband. — BÉCS: 11.00, 16-00, 20.05 és 21.05 Hangversenyek. — ZÜRICH: 19.30 Vig-est. 20.00 Olasz est. — RÓMA: 17.30 Hangverseny. 21.00 Könnyű zene. — MILÁNÓ: 17.00 Jazzband. 20230 Operettelőadás. — NÁPOLY: 21.00 Bajazzók, opera. 23.00 Jazzband. — TŰRIK: 17.00 Kvartett. 21.00 Szimfonikus hang­verseny. 23.00 Tánczene. — LONDON: 21.35 Ka­marazene. 23.00 Tánczene. — BERLIN: 20.15 Uj rádiózene. 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 20.15 Rádió kompozíciók. 23.00 Szórakoztató zene. — LEIPZ1G: 20.15 A báden-badeni diszünnep programja. — MÜNCHEN: 19.30 Katonazene. — LANGENBERG: 20.15 Zenekari est. 21.00 Chinai és japán himnuszok és dalok. — KÖNIGSRERG: 22.30 Balalaika hangverseny. — FRANKFURT: 22.30 T-oewe balladák. — BASEL: 21.45 Zenekari est. — KOPENHAGA: 22,00 Dán románcok. — BELGRÁD: 20.25 Dalest. 21.45 Schubert-óra. — KATTOWITZ és KRAKÓ: 18.00 Könnyű zene. 20.30 Szólista hangverseny. 22.45 Tánczene.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom