Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-26 / 167. (2092.) szám

1929 július 26, péntek ■MB—M-’WI—III Ilin aga— Nagy Sándor pártigazgató a magyar falu célkitűzéseire A magyar nemzeti párt és az országos keresz­tényszocialista párt k&zös rendezésében Nagy- kaposon, folyó hó 21-én megtartott ünnepségek során az aratóünnep közönsége Nagy Sándornak, a magyar nemzeti párt igazgatójának, egy gyönyö­rű aratási koezorut nyújtott át. Nagy Sándor párt­igazgató az alábbi lendületes beszéddel köszönte meg a nagykaposi járás gardáinak figyelmességét. Tisztelt Gazdatáreaim. Kedves Magyar Testvéreim! A magyar nemzeti párt és az országos keresz­tényszocialista párt nevében és megbízásából jól­eső örömmel veszem át Tőletek a koszorút ezen ünnepélyes alkalommal, amikor egy hosszú, ne­héz. fáradságos esztendőnek a munkája után ősi magyar szokás szerint elhoztátok munkátok ered­ményét bemutatni. Nagyon köszönöm Nektek a megemlékezést, de fogadjátok hálás köszönetém.et azért a fáradságos munkátokért is, amelyet az aratás nehéz ideje alatt tanúsítottatok kora reggeltől késő estig, ki­téve a nap izzó hevének, lankadatlan szorgalom­mal gyüjtöttétek egybe az életet adó termést, hogy legyen kenyere a föld népének s hogy ételt tud­jatok adni az éhezőnek. Ez az koszorú jelképe annak, hogy a magyar földmives lelke minden érzésével, szive minden dobbanásával a földhöz van kötve, egyetlen vágya a föld, ünnepe a munka, legszebb látvány részére a ringó kalászokat a termő mező, madara a baráz­dák fölött vígan röpködő pacsirta, legszebb zene részére az érő kalászok zizegése. A FÖLDOSZTÁS CSALÓKA KÉPLETE Sajno6, a földből, amelyet olyan nagy szeretette! öveztek, nem jutott Nektek annyi, mint amennyit ez a nagy szeretet megérdemelne. A nagy gaíral hirdetett földosztás csak csalóka kép volt s csak arra volt jő, hogy félrevezesse a hiszékeny embe­reket, de a magyar földmives annak áldásaiban nem részesült. Ez azonban munkakedveteket ne lohassza lel Tanuljatok meg kis területen is sokat termelni, okszerűen gazdálkodni, akkor a föld sem lesz háládatlan, munkátok gyümölcsét- megsokszorozza. EGYESEK MUNKÁJA GYENGE ... De tanuljatok meg végre-valaliára együtt-érczni és összetartani! Jusson eszetekbe mindig, hogy testvérnélküli nemzet vagyunk a népek nagy tengerében. Nem bizhatunk senkiben, csak ön önmagunkban. Bol­dogulásunkat nem találhatjuk fel sehol, csak itt, ezen a földön, amelyen apáink vére folyt s amelyhez minden szent nevet egy ezredév csatolt s zúgjon bár felettünk a vésznek és viharnak ár­ja, itt élnünk s halnunk kell I Most, hogy a szél össze-vissza tépte, nem mehetünk idegenbe, mert visszahív bennünket kis falunk harangja, a pacsirtaszó, a föld illata, a kalász zizegése, édes­anyánk siria, itt kell tehát a szétszórt romokon is hazát építeni magunknak. Egyesek munkája gyenge, erőtelen munka, a romok eltakarításához sem elegendő, hát még egy uj haza felépítéséhez?! Ellenben ha összefogunk, ha testvéri szeretettel megosztjuk egymás között a munkát, ha segítünk a fáradtakon, biztatjuk a csiiggedőket, helyes út­ra vezetjük a tévelygőket, szeretetünk melegével beférközünk minden házba, ahol magyarul hang­zik a bölcsödal, akkor nagy tettekre leszünk képesek. MAGYAR GYERMEK MAGYAR ISKO­LÁBA VALÓ Az aratási munka befejeztével uj munkára, nemzetmentő nagy munkára hívlak fel Titeket! Kövessünk el mindent, hogy nemzetünk a mű­velődés terén elért régi színvonalát ne csak meg­tartsa, hanem azt följebb emelje. Tanulni és tanitani kell. Gyermekeinket ne adjuk idegen iskolákba, ahol még a szükséges alapismereteket sem tudják elsajátítani, hanem tartsuk be a ma­gyarság tízparancsolatát s lebegjen szemünk előtt mindig az, hogy magyar gyermek magyar iskolába ▼aló! Elismerem és hirdetem azon felfogásnak a jogos­ságát, hogy ahány nyelvet beszél az ember, annyi embert ér, de viszont állítom azt is, hogy aki egy nyelvet sem beszél tökéletesen, az csak félember. Tanuljunk idegen nyelveket, azonban ennek nem szabad a sej át anyanyelvűnk hátrányára történni. EMELJÜNK KIJLTURHÁZAKAT Szakítsunk a régi szokással! Ne a kovácsmühely éa a községi korcsma legyen a szórakozó helyünk, hanem minden községben emeljünk kulturházakat, azokat álandóan látogassuk, jöjjenek oda az öre­gek, beszéljenek egy dicső múltnak ezer szenve­déséről, de 6ok nagy dicsőségéről, tanulják ott meg a fiatalok, hogy kell Istent, hazát és nemze­tet szeretni. KÖVETELJÜK, HOGY A TÖRVÉNYEK VÉDELMÉBEN MINKET IS RÉSZESÍT­SENEK Mentetik meg az apáinktól örökölt « jelenleg még meglevő nemzeti javainkat! Követeljük, hogy magyar vidékeken csak magyarok kapjanak föl­det, * ha valakit a sors arra kényszerít, hogy őseitől reá-maradt őrökét el kell adnia, azt csak magyar embernek adja. Tanuljuk meg a Köztársa- *€fi Elnök ar utasítása szerint a saját nemzetün­ket a más nemzetek gyűlölete nélkül szeretni. Legyünk tisztelettel az itt lakó többi nemzetek iránt, de szeressük és‘kövessünk cl mindent a saját nemzetünk érdekében. Magyar legyen a bo1- toftunk, iparosunk, orvosunk, ügyvédünk, segítse magyar a magyart. Kövessünk el mindent, hogy törvényben biztosí­tott jogaink megóvassanak, hogy egyenlő állam­polgárai legyünk ennek a köztársaságnak. No tegyenek közöttünk hontalanok, kifosztott koldus A szovjethatóságok a mundzsuriai határon kivégeztek 16 orosz fehérgárdistát Koksak-tisztek betörései Oroszországba A nankingí kormány alkalmazta a fehérgárdistákat! Iliből kiéleződött az orosz-kínai viszony — Japán a többi hatalmaktól függetlenül közvetít Párts, juiius 25. Brland külügyminiszter tegnap többórás tanácskozást folytatót Dov- galevszki orosz követtel, majd fogadta Nor­man Amour amerikai ügyvivőt. A serény diplomáciai tevékenységből a lapok arra kö­vetkeztetnek, hogy az orosz—kinai konflik­tus újra kiéleződött. Ámbár Kínában azon a véleményen vannak, hogy Szovjetoroszor- szág hajlandó közvetlen tárgyalásokba bo­csátkozni Kínával, mégsem találnak békés kivezető utat a konfliktusból. Kína nem hajlandó a keletkinai vasút status quoját helyreállítani és a klutasitot orosz hivatal­nokokat visszafogadni. Oroszország represz* száíiákkal fenyegetőzik és a sorok között tu­datja, hogy a keletkinai vasút biztonsága érdekében kénytelen az Amur-völgyét kato­nailag megszállni. Ez a megszállás természe­tesen casus bellit jelentene. Sem Amerika, sem Franciaország, sem Japán egyelőre nem tettek pozitív közvetítési ajánlatot, mi­vel egyetlen hatalomnak sincsen szükséges tekintélye és nem vállalkozhat a döntőbírói szerepre a kényes és bonyolult kérdésben. Egyelőre tehát be kell érni azzal, hogy a két konfliktusba keveredett felet békére intik és elősegítik az ellenfelek közötti közvetlen tárgyalások megindulását. Kinai optimizmus London, juiius 25. Pepingi jelentések szerint Sunfo kínai vasutügyi miniszter kijelentette, hogy fölösleges Genf, vagy a nagyhatalmak segítségét kérni az orosz—kinai konfliktus el­intézésére. Oroszország és Kina önmaguk tisz­tázzák a helyzetet. Sunfo szerint a mandzsuriai helyzet1 temesen megjavult, úgyhogy a vasut­ügyi miniszter cbarbini utazását elhalaszt­hatta. Charbini jelentések szerint tegnap a keletki­nai vasút újabb háromszáz orosz hivatalnokát kiutasították:, vagy letartóztatták. Rajtuk kí­vül Pograniesnajában negyvenkét embort fog­tak el és Charbinba szállítottak. Japán lépések Tokió, juiius 25. Az United Press jelentése szerint Japán tovább folytatja az orosz—kinai konfliktus elintézésére irányuló akciót. A tokiói kormány a jelen pillanatban Stimson amerikai államtitkártól függetlenül dolgozik és a két ellenfelet a közvetlen tárgyalásoknak akarja megnyerni. Sidehara külügyminiszter formális okokból nem nyilatkozott Trojanovszki orosz nagykövettel folytatott tegnapi beszélgetésé­ről, de beavatott körök megtudták, hogy a külügyminiszter az oroszokat a közvetlen tár­gyalások megkezdésére akarta rábírni. Troja­novszki ismét a régi álláspontra helyezkedett s kijelentette, hogy mindaddig, amíg a kínaiak vissza nem állítják a status quot Mandzsúriá­ban, Oroszország nem tárgyalhat. Itteni politi­kai körökben nem tartják valószínűnek, hogy a kinaiak teljesítenék az orosz követelést. Akcióban a fehérgárdák! Moszkva, juiius 25. Egy chabarovszki je­lentés szerint juiius 17-ike és 20-ika között a szovjetcsapatok az Amur vidékén számos orosz fehérgárdistát fogtak el, akik ban­dákba verődve átlépték a határt és kinai ösztönzésre föl akarták robbantani az orosz területen lévő vasúti hidakat, municiórak- \ tárakat és erődöket. Az állami politikai bí­róság juiius 23-án az elfogott fehérgárdisták közül tizenhatot halálraítélt és még aznap kivégzett. A kivégzettek között van Duga- nov volt ezredes, aki azért lépte át a határt, hogy a mukdeni vezérkarral kötött megál­lapodása szerint tönkretegye az orosz össze­kötő vonalakat. Duganov előbb a szahalini kinai állami fegyház lakója volt, de a kinaiak kiszabadították és kémszolgálatra használ­ták. Raszdoborejev, egy másik kivégzett orosz fehérgárdista, néhány nappal ezelőtt érkezett Párisból Charbinba, hogy a kinai hadsereg oldalán akcióba lépjen. Baskarov, a charbini kémközpont volt besúgója, ugyan­csak átment a határon, hogy zavarokat okoz­zon a szovjethadseregben. Őt is elfogták, el­ítélték és kivégezték. Valamennyi elitéit ak­tív monarchista, vagy terrorista volt. A fehérgárdisták juiius 21-én és 22-én megkísérelték az orosz határ átlépését és a H Rimaszombat-rimatamásfalvai evangélikus egyház közgyűlése — Az egyház hitvallást tett magyarsága mellett — Rimaszombat, juiius 25. (Saját tudósítónk­tól.) A Rámászó mbat-rimatamásfalva i ev. egy­ház legutóbbi közgyűlésén hitvallást tett tör­hetetlen magyarsága mellett. Egyhangúm tiltakozott a kishonti esperes­sé gi jelentés ama része ellen, amely vegyes egyházzá minősíti a Rimaszom b ed-trnnás- falvói magyar ág. hite. ev. egyházat. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel hozott határozatai példák ént átláthatók a többi egy­házak elé, mert amíg egyfelől egyházának magyar jellegéit minden jogtalan támadás el­len meg akarja őrizni, másrészt a keresztyén türelmessé álláspontjára tud helyezkedni más nemzetiségű hittestvéredvel szemben. Ismeretesek egyházi téren azok a törekvé­sek, amelyeknek véső célja a magyar egy­házak jellegének a megsemmisítése. A ri­maszombati egyiház magyar jellege ellen is történtek ilyen kísérletek, dacára annak, hogy jogerős határozattal ki van mondva, hogy az ág. hitv. ev. templomban a szlovák hímek bármikor tarthatnak a tatját anyany elvükön Istentiszteletet saját külön lelkész egyházi funkcionáriusuknak közreműködése mel­lett akkor, amikor a templom a magyar Ki­vek részére nem szükséges. Sajnos, magáiban az egyházban is akadtak egyesek, akik opportunitásiból egyházi s nem­zeti érdekűket egyéni érdekeiknek alárendel­ve támogatták azokat a törekvéseket, ame­lyeknek végső cél jók az egyház magyar jelle­gének a megszüntetése. Az a javaslat, mely az egyíbáztanácsbau az évenkénti négy szlo­vák nyelvű Istentiszteletnek kimondását oé­raagyarok, tartsuk tiszteletben a törvényeket, de követeljük, hogy a törvények védelmében min­ket is részesítsenek. CSAK A KITA Tó ÉS EGYSÉGES MUNKA LESZ EREDMÉNYES Ha munkánk kitartó és egységes lesz, akkor eredményéé is lesz, akkor eljön a szebb aratásnak az ideje s akkor nemzetünk oltárára büszkén te­hetjük le az aratási koszorút, mert munkánk a magyarság fennmaradását örökidőkre biztosította. Föl tehát a munkára s amidőn ismételten kö­szönöm Nektek a szives megemlékezést, telkem ogéaa melegévé! kívánom Nektek a szebb, a bol­dogabb aratton&k elérkeztél!f Az Isten éltessen, az latén áldjon meg Htokat! lozta s amely javaslatnak kezdeményezője és megalkotója Gyürky Pál nyug. rimaszombati lelkész volt s melyet felszólalásával Barátit Károly várgedei lelkész is támogatott, szin­tén egyikét foglalta magában azoknak a ve­szélyeknek, amelyek végeredményben az egyház magyar jellegének feladását s igy meg­szűntetését eredményezhették volna. A javaslat azonban az egyháztagok magyar­sága folytán csak javaslat maradt. Azonban a törekvések ezzel nem szűntek meg. A legutóbb megtartott kishonti esperességi közgyűlésen az esperességi jelentés a Rima- szombat-tamásf alvad egyházat, annak meg­kérdezése nélkül, vegyes egyháznak minő- sitette. Ez persze kihívta a Rimaszombat-tamásfalvai ág. hitv. ev. magyar egyház ellentmondását és tiltakozását. Ugyanakkor adta be a cseh­szlovák egyház választmánya a templom át­engedése iránti kérelmét. A júliusi közgyűlés éppen ezért döntő jelentőségű volt. * A csehszlovák egyiház rimaszombati -vá­lasztmányának templomátengedése iránti ké­relmét a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, ki­fejezésre akarván juttatni ezzel azt, hogy a Rimaszombat-tamásfalvai egyház türelemmel viseltetik nemcsak más nemzetiségű hittest­vérei, de még a más nemzetiségű egyéb ke­resztény felekezetekkel szemben is és mó­dot nyújt nekik arra, hogy saját egyházi funk­cionáriusuk által, saját anyanyelvükön Isten­tiszteletet tarthassanak. A közgyűlés ezután az esperességi jelentés elleni tiltakozás kérdését tárgyalta. Törköly József dr. elnöklő egyházközségi felügyelő ismertette az esperesi jelentésnek vegyes egy­házzá való minősítésre vonatkozó, továbbá a presbitériumnak erre vonatkozó határozatát, -mely egyhangúlag tiltakozik az elhangzott es­perességi jelentés azon része ellen, mely a Rimaszombat.-tamásfalvi egyházat vegyes egy­házzá minősíti s ezen tiltakozással kapcsolatban újból kifeje- í zetten kijelenti, hogy a Rímaszombat-rhno- fámásfalvad ág. hitv. ev. egyház magyar ág I hitv. ev. egyház, amelynek Islentiszlsleic I '■$ egyéb egyházi funkciói kizárólagosa;? | magyar nyelven tart ondók és az egyke- i tisztviselők csali magyarul fungálhatnak. maszarovi határállomás elfoglalását. Egy másik fölfegyverzett banda juiius 22-én Csita vidékén tört be orosz területre. A leg- Iegtöbb fehérgárdistát sikerült tettenémi és elfogni. A tizenhat kivégzéssel kapcsolatban hivatalos helyről kiegészítőén közük, hogy valamennyien Kolcsak tengernagy hadsere­gének voltak tisztjei, majd később Szemjo- nov tábornok fehérgárdájának aktív alkal­mazottai. Az egyik banda junius 12-én tört először Oroszországba, majd junius 22-én folytatta terrorcselekedeteit, mig a juiius 22-iki betörésnél, amely a kinai hatóságok tudtával és támogatásával történt, sikerült őket meglepni és ártalmatlanná tenni. A fe­hérgárdisták főleg stratégiai szempontból fontos hidakat, lőszerraktárakat, telefonköz­pontokat akartak levegőbe röpíteni. A ki­végzésekkel kapcsolatban Moszkvából hiva­talosan közük, hogy Charbinban három is­mert monarchista vezető megkezdte a szov- jeíellenes fehérgárdák szervezését. Ez a há­rom monarchista alig néhány héttel ezelőtt érkezett Párisból Mandzsúriába. Főparancs­nokuk Nazarov tábornok volt, aki szoros összeköttetésben állt a kinai kormánnyal ér a nankingi vezérkar segítségével akart? oroszországi invázióját előkészíteni. Ezael nincsen ellentétben az, bogy a templo­mot csehszlovák nyelvű Istentisztelet céljaira, amelyet nem a magyar egyház tisztviselői vé­geznek, átengedi akkor, amikor a magyar hí­vek részére a templom nem szükséges. Törköly József dr. egyházközségi felügyelő ezen javaslat megindokolásában hivatkozott arra, hogy a Rimaszombai-tamásfalvi ág. hitv. ev. egy­ház még 1886-ban kimondotta, hogy magyar egyház és ezen határozatát, vagyis az egy­ház magyar jellegét az 1922. és 1926-ban egyhangúlag hozott határozataiban kifeje­zetten feltartotta. Kifejtette, hogy minden egyházközségnek jogában áll az egyházi alkotmány szerint a maga nemzeti jellegét és istentiszteleti nyelvéi elhatá­rozni. s ezt a döntését a felsőbbfoku egyházi hatósá­gok respektálni kötelesek, mert az alkotmány szerint minden jog és hatalom az egyházköz­ségtől ered. Az esperesi jelentés negligálja a Rimaszombai-tamásfalvi egyiház határozatait, tehát alkotmányellenes, ami ellen már e végiből is, de legfőképpen az egyház magyar jellegének a megvédése érdekében feltétle­nül tiltakozni kiediL A közgyűlés eyghangu lelkesedéssel fogad­ta ed a presbitérium javaslatát és egyhangúlag tiltakozott a vegyes egyházzá vadé minősítés ellen, ugyancsak egyhangúan és kétséget 'kizá­róan újból leszögezte az egyház magyar vol­tát. Feltűnést keltett, hogy a nevezetes egyházi közgyűlésen sem Gyürky Pál nyug. lelkész, sem Baráth Károly adminisztrátor lelkész nem vett rész, ami élénk szint vet a magyar egy­házhoz való lelki viszonyukra. A közgyűlés hangulatából a hívők erős hi­tet vittek haza a jövőre nézve, hogy a Risma- szombat-rimatamásfalvai ág. hitv. ev. egyiház minden időkön át magyar egyház marad, ki fog tartani a maga jogai mellett és azoknak érvényt fog szerezni mindenkivel szemben, minden időkben. — Az amerikai Zipszerek Gölnicbányán. Gől­nicbányai tudósitónk jelenti: Az amerikai Zipsze- j rek juiius 23-án Gölniebányára érkeztek. A város- i háziéren Schifter Ferenc polgármester üdvözölte 1 a vendégeket. Este 8 órakor közös vacsora volt a vendéglő termében, amelyen körülbelül 120-an j vettek részt. Vacsora után Grusz Lipót polg. iák. I igazgató a Gründlerek történetéről tartott lájéko*- I lató felolvasást, Lányi Mihály bánya tisztviselő a 1 tájszólásről beszólt. Közben a dalárdák énekeltek. _____ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom