Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-25 / 166. (2091.) szám

Banka Ceskoslovenskfch Légii Prága II., Na Pariéi. 4 helybeli exposltara 18 flék 5 sieiónváltéOxlet Sürgönyeim: Legiobanka, Praha. Teiefonszérla: 265-5-1, 301-4-1. Kinöennemfl banküsiel. Egy bonyodalmas házassági história, amely szeretemmel kezdő­dik és válással sem tud befejeződni MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A nyolc napja tartó trópikus meleg tegnap este i tetőpontját érte eL — Ma reggel a skandináviai » depresszió nyúlványai több helyütt zivatart és f hűvösebb légáramlatot idéztek elő. A hőmérséklet i maximuma Pozsonyban 35, Prágában 33 lók volt. * — Időprognózis: Felhős, zivatarra hajló, valami­vel hűvösebb, délnyugati szélleL * 1 ll »—» Eperjesről Rozsnyóra helyezték Kovács . József rendörbirót. Eperjesi tudósítónk jelenti: Városszerte nagy meglepetést keltett Kovács »’ 'József rendőrbiró váratlanul jött elhelyezésé- i nek hire. Felsőbb hatósága azonnali hatállyal r Rozsnyóra helyezte át a rendörbirót, aki Alex- i ander Polláknak, az uj eperjesi rendőrbirónak t adta át hivatalát és tüstént aj állomáshelyére, r Rozsnyóra utazott. — Uj gyógyház Pöstyénfiirdön. Pösty énből je- í lentik: E napokban nyitották meg Pösty énben az r uj minta gyógyépüleftet, a CYRILL-UDVART. Az r uj intézmény a gyógyfürdőkkel bíró lakóházak uj f típusát jelenti és kivált a középosztály számára t fontos. Eddig ugyanis csak a „Thermda Palace", i mely nagyigényüek számára van berendezve és i a „Pro Patria", mely viszont egész szerény í kívánságokkal számol, voltak az iszapfürdőkkel í egybeépítve, míg az uj Cyrill-udvar a középosz- í tálynak is egy födél alatt nyújtja a lakást és 1 fürdőt xx Á Norddeutscher Lloyd Eremen óriási é „Erőméin'4 nevtü gyorshajója az Európa—Ame- e rika vonalat első hódító utján 4 nap és 118 óra alatt megtette 54 km sebességgel. — [ Evvel elérte a világrekordot és az n, n. „Kék 31 szalaggal" lett Minin tetve, mivel az egész világ E leggyorsaíbb hajója. — Eleven fáklya az országúton. Eperjesi Ifodőeitónk jeleníti: A Sárosmegyében fekvő l Abrámífalva kóaségbem a közelmúlt nap ha­ll Hálós szerencsétlenség történt. Miajocíh József e mezőőr felesége az erdő szélén rakott tűzön i melegítette az ebédet, majd az erdőbe ment e rőzsét szedni és gyermekeit a tűz mellett i hagyta. A láng belekapott hatéves Meleánytá- inak szoknyájába. A gyermek ruhája lángba- £ borult, e a kislány kétségbeesett sikodtozás- >sa4 kezdett futni az országúton a fáin felé. ÚÍA fáin határában öeszerogyott e a eegitaé- i gére siető emiberek a leányka borzalmasan í össze égett testén elol tották a lángoló ruhákat. J A segítség azonban már elkésett, mert a kás- E leány még aznap belehalt égési sebeibe. — Budapesten újból nyomósnak a lainsi gyil­I kosság ügyében. Budapesti szerkesztőségünk tele- t fonálja: Wahl dr. udvari tanácsos, bécsi rendőr- f tiszt, aki Fellner Katalin meggyilkolása ügyében i a nyomozást vezeti, kedden délután telefonon fel- í hívta a budapesti rendőrséget, hogy indítson újabb t nyomozást a meggyilkolt asszony eltűnt bundái r után. A bécsi rendőrtiszt részletesen leirta a há- i rom értékes bundát és a budapesti detektívek a [ kapott adatok alapján most újból kihallgatták azt : a varrónőt, aki rendszeresen dolgozott a meggyű­li költ asszonynak és akit egyizben már kiballgat- I tak. Ma a detektívek végigjárják a főváros zálog- f házait, hogy megállapítsák, nem zálogositották-e i el valahol az eltűnt bundákat. >—* Dombóváron is fölfedeztek egy fejben-. Számoló magyar csodagyereket. Budapestről jelentik: Dombóvár községben egy uj magyar esodagyennek bukkant föl. A nyolcéves Pataky Ferenc fejszámolópromukcióival ejtette ámu­latba az embereket, de különben is nagyon te­hetséges gyerek, mert egy esztendő alatt négy hangszeren tanult meg játszani. Fejben szoroz és oszt többtagú számokat, pikkolón, harmóni- kán, hegedűn és szaxofonon játszik. Szüleinek nincsenek még szerepöltetési tervei az újonnan fölfedezett csodagyermekkel, aki most végezte el a második elemi osztályt. — Titokzatos gyilkosság Debrecen határában. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Szűcs Antal alsójózsai gazda tegnap kihajtotta lo­vait a legelőre. Délben a lovak gazda nélkül tér­ttó vissza. A gazda családja rosszat sejtve, kere­sésére indult és kisebb fia a késő esti órákban rá is talált atyjára a közeli erdőben. A gazda azon­ban már halott volt ée holtteste rettenetesen meg Volt csonkítva. Koponyáján három borzalmas seb tátongott, az agyveleje kifolyt A borzalmas esetről azonnal jelentést tettek a csendőrségnek, amely a titokzatos bűntény ügyében széleskörű nyomozást indított. A gazdálkodónak számos haragosa volt a községben és nem tartják lehetetlennek, hogy a borzalmas tettet ezeknek valamelyike követte eL —* Tizenhétéves kasszafurót fogott el az eperjesi rendőrség. Eperjesi tudósítónk jelenti: Troaaler Miksa eperjesi kereskedő jelentette a rendőrségen, hogy pénzszekrényét ismeretlen tettes állandóan fosztogatja. A detektívek les­be álltak és nemsokára elfogták S. István ti­zenhétéves eperjesi lakost, akit tettenértek a kassza feszegetésénél. A fiatalkorú betörőt ha­sonló bűncselekményekért már többszőr meg­fenyítette a bíróság. , ^ Munkács, julius 24. (Baját tudóeitónktóL) Egy remdMvül bonyodalmas házassági, illet­ve válási história foglalkoztatja Rusainszkó zsidóságát, Jakobkovite Lajos korompai vasúti tisztvi­selőt az aknaezlatimai vasúti állomáshoz ren­delték ezoigálattéteire. Az ambiciózus fiatal­ember addig igazgatta az aknaezlatimai vonat- indulásoikiat, amíg bele nem szeretett egy oda­valósi leányba^ Kaufmarm Bellába. A fiatalok ismeretsége elég gyorsan fejlő­dött szerelemmé, de viszont elég gyorsan ter­jedt el a „botrány" híre is Akmaszlatina la­kossága között. A házasság felé gravitáló szerelem főleg a fala ortodox zsidói között okozott általá­nos feltűnést és felháborodást, mert a vas­úti tisztviselő keresztény volt. A leány szülei is rossz szemmel nézték a fi­atalok barátságát, de amikor a szerelemnek véget akartak vetni, Jakobkovits Lajos kijelentette, hogy hajlan­dó zsidó hitre térni, ha a leányt feleségül adják hozzá. S miután a szerelmes leány kijelentette, hogy ha a szülei megtagadják boldogságát, öngyil­kos lesz, mit volt mit tenni, az öreg Kaufmannék elmentek Munkácsra a híres Spira rabbihoz tanácsot kérni. Spára rabbi magához hivatta a fiatalembert -és ki jelentette, hogy hajlandó felvenni a zsádóegyház kebelébe, de a vasutas-pályát ott kell hagynia, mert mint vasúti tisztviselő nem tudja & vallás parancsait megtartani. Állítólag a rabbi megígérte, hogy majd aj megélhetésről fog részére gondoskodni. A fiatalok megháaasod/tak, boldogok voltak, de nem sokáig, mert a zsidó hitre áttért és állását otthagyott férj njabb elhelyezkedést nem talált, a pénzük elfogyott és a szegénység, mint mindig, most is megélője lett a nagy szerelemnek... Jakobkovite Lajos felkereste a munkácsi rab­bit és kérte, hogy ígéretéhez képest szerezzen ré­szére állást, mert nem képes kenyérhez, jutni, de Spira kijelentette, hogy ő állást nem Ígért és a vasúti állás otthagyását csak mint az áttérés előfeltételét határozta meg. Minthogy a fiatalok éheztek és már nem is nagyon szerették egymást, meghallgatták a szomszédok tanácsát és a zsidó bíróságnál — amely ugyancsak Munkácson székel — beadták a válópert Csizi iód bróm fürdő kérjen prospektust Fürdöigazgatőság, Csizfürőö, 51ov. Igen ám, de mielőtt ez a bíróság válási üggyel foglalkoznék, a válófelek anyagi viszonyaihoz képest jótékony célra egy bizonyos összeget kell deponálni. Jakobkovitséknak a legmini­málisabb összeget, 500 koronát kellett volna lefizetniük.Már pedig éppen az volt a baj, hogy pénztelenség miatt kellett elváliniok. Mikor sehogyan sem tudták a válási pénzt előteremteni. Schőfchter József és Szabováts Kálmán munkácsi lakosok összeszedték a vá­láshoz szükséges összeget és átadták Jakob- kovitsnafc. Mihelyt azonban a fiatalok egy kis pénz­hez jutottak, nyomban fellángolt a szerelem s a fiatal pár háromszor is összegyűjtötte a váláshoz szükséges összeget. Végiül is a válásukban dnterveniálők úgy ol­dották meg a kérdést, hogy a zsidóbíró Ság­nál deponálták imaezareiket, amelyet a vá­lás kimondása után kellet kiváltaniok. A zsidóbiróság ki is mondta a válást, de Öregség ellen legjobb orvosság A „CIGELKA"—LAJOS forrás! (u) köziben névtelen feljelentést kaptak, hogy az interveniáló két munkácsi polgárnak bizonyo­san van valami célja, amiért a válást „ön­zetlenül" akarják elintézni. Erre aztán a bí­róság a kimondott válásról nem akarja a ta­núsító okiratot kiadni és a bonyodalmas his­tória tovább bonyolódik. Aki Adynál és Adyval kapcsolatban elismeri és élvezi és lehetségesnek tartja, hogy a gon­dolatok és szépségkeresések isteni világában szép és fölemelő harc dúlhat, igazabb gondola­tok, szebb szépségekért, — az miért csodálko­zik azon, hogy ezt a harcot nem lehet lezárni azokra való tekintettel, akik meg vannak elé­gedve a harc eddigi eredményével: mondjuk, Ady Endrével? Dionizoszra s Apollóra! hol vagyunk hát! Megint a Petőfi utáni korszak posványában! Megint be van fejezve a magyar költészet, nincs tovább, senki többet és még csak muk­kanni se szabad annak, aki úgy érzi — mint ahogy Ady érezte annakidején —, hogy van­nak más horizontok, hogy Tegnap és Holnap közt van valami, mindig több és nagyobb teg­napnál és holnapnál annak számára, aki bát­ran szembenéz tegnappal és holnappal s ítéle­tét nem attól teszi függővé, hogy „mindenki azt mondja, kérem". * És egyáltalán hogy Móricz Zsigmond sza­vát idézzem .—, mi ez itt, mi van itt, mi ez a felhördülés, vádaskodás, gyanusitgatás, amiért egyszer valaki, aki nem városházi bizottsági tag és nem cipőfelsőrészkészitő, hanem iró és költő és kritikus, elmondja véleményét egy bi­zonyosfajta költészetről és megpróbálja indo­kolni a kritika exakt eszközeivel? Igaza van, nincs igaza, — tessék mellé állni, vagy szembeszállni azzal, amit állít — kinek mi köze hozzá, miért állitja, miféle titkos ru­gók kényszeritették rá, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék. Mi van itt, Magyarországon már csak lélekelemzők vannak, akik Freud mód­szerével megállapítják, hogy Kosztolányi ezért meg azért állitja Adyról ezt meg azt — a kriti­ka nemes műfaja meghalt, vagy statáriális tör­vények alá került? Vagy szószerint vették a hasonlatot a költő isteni voltáról, akit csak hódolat illet meg s nem bírálat? akkor hát ve­gyék szószerint a másik hasonlatot is, mely hegycsúcsnak s szikló sziklaóriásnak nevezi őt s eszméljenek rá, hogy az Ember, minden ember, akiben lélek és értelem lakik, éppen abban különbözik hegycsúcstól és sziklaóriás­tól, hogy megméri és leméri annak nagyságát, még ha Gaürizankár is. * Mérni azonban csak mértékegységgel lehet és szabad — a mértékegység fogalmához pedig sokkal inkább tartozik az, hogy megállapod­junk benne, mint az, hogy mekkora ez a mér­tékegység. Ez a megállapodás mindennél fon­tosabb, enélkül hóbortos dadogássá válik min­den szó és vélekedés és esztétikai Ítélet, ami­ből emberek megértik egymást — a boldog, tiszta műélvezet helyét ostoba frázisok, puffogó szólamok ködfelhője tölti be lelkűnkben. Aki Szépnek és Igaznak örökké jelenlévő, kézenfek­A napsugarak 8 a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfolto­kat. Ezen arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész arcot A fol- tosarcuak eddig hiába serestek arctisztítót, a leg­újabb a világhírű MARY CRÉM eltávolít minden Használat előtt — foltot pattanást, kiütést, használat után gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabáetrom fehér és sima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségób frisseségét Kapható gyógy­szertárban, drogériában és parfümériában Készí­ti: Dr. Pollák gyógyszertára, Pieáfany. Naponta pőstai szétküldés. Garnitúra 22.50 K8.« nappali krém 10 Kő., éjjeli (szepiőiríó) 10 Kő. Vigyázat! I Csak valódit fogadjon el! ________^_____ Le égett Magyarország egyetlen üveggyára Eger, julius 24. Hétfőn délután Párádon le­égett Magyarország egyetlen üveggyára. A nagy hőségben egy szikrától kigyulladt a munkate­rem menyezete és pillanatok alatt az egész épületkomplexum lángba borult. A gyár száz- hatvan munkása emberfeletti mnnkával igyeke­zett a tüzet eloltani, de minden fáradság hiába­valónak mutatkozott. Egerből és a környékről érkezett tűzoltósággal karöltve csak a tü* loba- lizására fordították erejüket, ami hosszas mun- I ka után sikerült is. A kár jelentékeny. vő zsinórmértéket elvesztette, az jobban teszi, ha hallgat s az értékelésre való alkalmatlansá­gát sem próbálja leplezni tudákos, nagyképü „lélektaninál, vagy érzelgős rajongással, ha költészetről van szó. Köddel és füsttel még akkor se lehet mérni, ha ez a füst az elragadta­tás tömjénfüstje, semmiféle nagyságot, még költői nagyságot se — mert ebből szükség­képpen olyan bolondgomba jön ki, amilyenre Adyról való szemléletét alapította egyik mél- tatója, aki a költőről szóló tervbevett tizen- kétkötetes (szerencsére abbamaradt) müvének előszavában és bevezetésében igen komolyan azt fejtegeti, hogy Adyt úgyis ötezer év múlva fogják csak megérteni és fölfogni tudni — ez a szerény tizenkét kötet tehát éppen csak arra- való, hogy az illető számára, akit ötezer év múlva kezdi majd megérteni Adyt, megiköny- nyitse a vele való foglalkozást. Amiben csak az csodálatos, honnan veszi a méltató, hogy Adyt, akit saját bevallása sze­rint ő maga se ért még teljes mértékben, ekkora mértékben érdemes érteni. * Van bizony Ady-kérdés, de mennyire van s ez a kérdés nem egy, vagy két költő személyes ügye s még csak nem is Adyó, hanem az egész magyar költészeté. Mert Ady előtt és után itt lüktet még a magyar szívben e csodálatos nyelv ritmusa, ize és zamata és szenvedélye, élni akar és muzsikálni akar és keresi a hang- , szert, benned talán, aki élvezni tudnád, ben­nem, aki meg. tudná szólaltatni, benne, akár­kiben, aki meg se született, hogy hangszerévé legyen — honnan veszik hát, akik olyasmit képzelnek, hogy Adyval meghalt a magyar líra s igy revíziót csinálni nem is érdemes, mert ugyan kinek csinálnék? Költő csak ott és akkor születik, ahol s amikor becsülete van a költészetnek —• de ahol költészet van, ott kritikának, revíziónak is lenni kell, ott minden pillanatban mérleget lehet csinálni 8 megkér­dezni a Lant kikiáltott fejedelmét — ki voltál, mit tettél, hová vitted a szivek országának útját, jól harcoltál-e érte, hamisság nem volt-e szivedben, igazold magad a hírnévért, amit szereztél —• mert a hírnév nem lehet hiúsági ügye se költőnek, se a költő barátainak, mert a költő hirneve mérték és bizonyítvány — mér­téke és bizonyítványa a nemzedéknek, mely őt tulajdon szószólójává tette. S felelős érte nemcsak a nemzedék, hanem azok is, akiknek apostolkodása összehozta a költőt közönségével. * Ady megkérdezte valamikor: „Lehet-e sírni a Kárpátok alatt?" Kárpátok immár nincsenek s a kis ország fia nem is nagyon érti a kérdést — miért kellett sírni, mikor még megvoltak? Azért, mert látta, hogy elveszítjük őket, —- igy szaval az Ady-kommentár. Nos, legyen hát. Amit látott, bekövetkezett. Jó próféta volt, legalább részben — hálTsten- nek, „egy szálig" mégse vesztühk el, van még pármillió magyar s ezt a pármilliót most már nem az érdekű, hogy pusztulunk el végleg, ha­nem az, hogy állunk talpra megint. Fegyvere­ken túl, fegyverek nélkül is, hittel, szóval, szív­vé], igével és betűvel. S igy kérdezzük „lehet-e írni megint a Gel­lérthegy alatt?" Lehet-e Írni, a hitben, hogy szükség van rá, uj, ismeretlen, talán mégiscsak szebb jövő hitében, amit hálTstennek, nem le­het olyan könnyen előrelátni, megpróbálni. Lehet-e írni politikai és védelmi terrortól való félelem nélkül, őszintén, nyíltan, frázis- puffogtatás nélkül, a szivünkre és eszünkre hallgatva? írni, akár verset is, fiatalon és naivan, ahogy Petőfi irt s Ady is, biztos érzésével a „nagyrakelendő" büszkeségnek, hogy szebb és jobb lesz mindenné], amit eddig írtak. SimiiázKör^KabTaRA Ády-revizié — Karinthy Frigyes hozzászólása a vitához —

Next

/
Oldalképek
Tartalom