Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-24 / 165. (2090.) szám

2 1929 juUn* 24, szerda. 'p^TM-MAGfevRFmiLSP ben mimdenüifrt ellenségesen nyilatkozóik Szov- jertoroszonszágról. A francia félhivatalosnak ez a magatartása ellentétben áll a francia közve­títő ajánlattal. A lap szerint rendkívül érde­kes volna, iha a világ végié megtudná, ki kezdeményezte tényleg a közvetítést. Azt sem tudni, vájjon az Egyesült Államok kormányát hivatalosan értesítet t ék-e már a jánlatának balsorsáról. A Pravda éleshangu cikkében kikel az im­perialista hatalmak közvetítő ajánlatai ellen, mert ez utóbbiak saját kis diplomáciai speku­lációikat Szovjetoroszonszág kárára akarják megvalósítani. Vladivosztokból számos ellenőrizhetetlen jelentés érkezett Moszkvába. Az orosz ható­ságok állítólag letartóztatták az ottani kínai konzulátus személyzetét, valamint ezer kí­nai állampolgárt. Más jelentések szerint Charbinban újabb hatszáz orosz vasúti munkást fogtak el. A vasútvonalon komoly a sztrájkveszedelem és a mandzsuriai mun­kások letörésére a kínaiak a mukden—pe- pingi vasúttársaság számos munkását ren­delték ki a kelctkinai vasút rendbentartá- sára. Pogranicsnajában a szovjethatósá­gok 80 oroszt tartóztattak le, akiket azzal vádolnak, hogy összeesküvést szítottak, be akartak jutni a fehér-orosz szervezetekbe és Kina oldalán akartak harcolni Szovjetorosz- ország ellen. A szocialista ifjúság emberi ideálja Irta: FRANCISCY LAJOS dr. szenátor Csütörtökön nyújtják át a csehszlovák kormány válaszjegyzékét Prága, ‘julius 23. A csehszlovák kormány válaszát a magyar jegyzékre már elkészitet- ték és Pallier követ legkésőbb csütörtökön nyújtja át Walko külügyminiszternek. Az Ex- pres jelentése szerint a jegyzék nemcsak bé­kés szellemű, hanem meghátrálő is és remé­lik, hogy ezzel az egész ügyet likvidálják. A jegyzék szövegét átadásával egyidejűleg a csehszlovák távirati iroda utján a sajtóval is közlök. Elnapolták az angol alsóházat London, julius 23. Az angol parlament nyári szesszióját pénteken 'befejezték. Az al­sóház uj ülésszakát október 22-én, vagy 29-ón nyitják meg. Lapvélemények szerint MacDo- nald az őszi ülésszak megnyitásán dönioje- lentöségü nyilatkozatot tett Anglia uj flotta- program járói. Óriási lőszerrohhanás Bulgáriában Belgrád, julius 23. A Politika jelentése szerint SzevlijeviT bolgár falu közelében néhány nappal ezelőtt több ezer tüzérségi lövedék levegőbe röpült. A katasztrófának ötven emberáldozata van. A robbanás elv erős volt, hogy a környékbeli falvak lakos­sága földrengésre gondolt. A bolgár lapok­nak megtiltották, hogy a katasztrófáról bármit is Írjanak. Összeütközött két hajó a Száván Belgrád, julius 23. A város közelében a Száván ma délelőtt két utasokkal, telt kis személyszállító hajó összeütközött. Az össze­ütközés után mindkét hajó utasai között óriási pánik ütött ki. Sokan a vizbe ugráltak, minthogy a hajókon semmiféle mentőalkal- matosság nem volt. Nagy erőfeszítéssel sike­rült a hajó utasait és a vizbeugrottakat meg­menteni. Emberéletben nem esett kár, a ha­jók azonban súlyosan megrongálódtak. MINDENKI FIGYELJEN mert a hirtelen időváltozások alkalmával mindnyájan ki vagyunk téve meghűlésnek, fertőzéseknek amelyek könnyen végzetes következménnyel járhatnak, ha gondatlanul elhanyagoljuk bajunkat. Meghűlés ellen legjobb védekezés: A test edzése, a szervezet megacélozása, az ideg- rendszer ellentállóbbá tétele. Ezeknek a feladatoknak az elérésénél leg­hatékonyabb segítségünk a minden házban ismert és otthonos DIAMA SOSBORSZESZ melynek állandó használatával sok bajt hárít­hatunk el magunkról és sok később nehe­zen leküzdhető betegséget előzhetünk meg. Az egész országban mindenütt kapható. Hatástalan utánzatokat utasitson erélyesen vissza! ___________ ötvenezer szocialista ifjú s leány jött ösz- sze a wieni nemzetközi ifjúsági nagygyűlésen, mely julius 12—14-ig zajlott le. A külföldről legerősebben Németország volt képviselve a nagygyűlésen, mely egyúttal nagyszabású if­júsági ünneppé fejlődött. Csehszlovákia szo­cialista ifjúsági egyesületei 3000 megbízottat küldtek ki. A nemzetközi ifjúsági mozgalom nőttön nő. A szocialista alapon szervezett ifjúság 27 or­szágban, öt ven egyesületben 220.718 tagot számlál. A -vvieni nagygyűléshez hasonló nem­zetközi összejövetel 1926-ban is volt Amszter­damban. Ott mindössze 7000 ifjú szocialista jött össze, a wieni manifesztáló ennek hétsze­resét gyűjtötte össze. Nem lehet tudni, mennyi szociáldemokrata és mennyi kommunista szer­vezet vett részt a bécsi ünnepélyen, de való­színűnek látjuk, hogy túlnyomó részben szo­ciáldemokrata nevelésű ifjúságot küldtek ki a szervezetek Béc.sbe, mert a rendezés élén az osztrák szociáldemokraták állottak és Német­országban is az ottani szociáldemokrata szer­kezetek mozgatták az ügyet. Az elhangzott beszédek alaptémája volt: az uj emberi ideál. A szociális állam és társadalom emberének gazdasági életrendbe beállított em­bernek kell lennie, aki műveltségével és fizi­kai erejével a folyton fejlődő, folyton uj érté­keket szülő gazdasági élet javait az egész em­beri társadalom számára, tudja gyümölcsöz­te tni. Elfogadhatjuk és el is kell fogadnunk ezt a tételt. Az emberiség jövője a gazdasági pro­blémák szerencsés megoldásától függ. Hogy ehhez műveltség és ép fizikai erő szükséges, az is kétségtelen. Nincs semmi akadálya annak, hogy a gazdasági fejlődéssel lépést tartson a szellemi haladás, sőt az emberi kultúrának el- utasithatatlan követelménye az, hogy a gazda­sági élet az ő erejével és virulásával alapokat teremtsen a szellemi műveltség emelésére. így látjuk ezt mindenütt az európai kulturorszá- gokban. Erős gazdasági élet mellett magasfoku műveltség terjesztgeti áldásait az egyénre és az egész társadalomra. Azért, midőn elfogad­juk. a szocialista ifjúság ideálját, a gazdasági életrendbe beállított embert, azt csak abban a föltevésben fogadhatjuk el, hogy az az uj em­ber, midőn megbecsüli és életcéljának vallja az anyagi jólét fejlesztését, ugyanakkor a szelle­mi kultúrát is szeretettel karolja föl és életcél­jainak sorába állítja. Az emberek egy ilyen két kulturrétegre osz­tott államban tehetségeik és hajlamaik szerint oszlanak meg. Vannak, akik élethivatásul vá­lasztják a gazdasági munkateret; vannak, akik a szellemi kultúra terén dolgoznak és itt töltik be életrendeltetésüket. De sem a gazdasági kultúra munkásai nem hanyagolhatják el és annál kevésbé becsülhetik le a szellemi kultúra mezejét; sem a szellemi élet munkásai nem vethetik meg és nem zárhatják ki életfölada­taik köréből a gazdasági boldogulás problé­máit. Röviden, az uj emberideál: a müveit em­ber, aki azon dolgozik, azért küzd és fárad, hogy úgy az anyagi, mint a szellemi termelés javai, mindig fokozottabb mértékben az egész emberi társadalom közkincseivé váljanak. Ennek az ideálnak az elérése, ez a társadal­mi fejlődés legközelebbi célja. Ebben a célkitű­zésben a polgári társadalom egyetért a mai szocializmussal. De már az eszközök megvá­lasztásában nagy eltérés van köztünk és a szo­ciáldemokrácia által képviselt szocializmus kö­zött. Ez osztályharc által akarja a jövő ember­ideálját megvalósítani, a polgári rend alapján álló szocializmus pedig a társadalom fokozatos fejlődése által törekszik erre a célra. Mindig több és több igazságosságot és emberbaráti szeretetet vinni be a társadalom szervezetébe s azáltal az anyagi és szellemi jólétnek mindig magasabb fokára emelni föl a néposztályokat, ez a polgári szocializmus eszköze a szocialista embertípus kialakítására. Hogy egyedül csak ez az eszköz lehet jó és elfogadható a jelzett célra, az manap már alig szorul bizonyításra. Az osztályharc semmi jót nem eredményez­het. Mert vagy folytonosan tart ez a harc, megszűnés nélkül, és akkor folytonosan nyug­talanítja is a társadalmat, egyik békétlenség­ből a másikba sodorja, haraggal és gyűlölettel tölti meg a társadalmi levegőkört s a békétlen­ségnek ebben a kavargó árjában, ebben a fe­szültséggel telt atmoszférájában nem mehet végbe a társadalmi állapotok általános javu­lása. Legföljebb csak egyik, vagy másik osz­tály juthat némi előnyökhöz az osztályok kö­zött folyó harc esélyei szerint. Majd az egyik, majd a másik osztály kerekedik fölül. Ilyen a helyzet most mindazokban az országokban, ahol a szocializmus az ő osztályharcát vívja. Az általános jólét emelésétől ez a helyzet mér- földnyi messzeségben van, pedig minden szo­cializmus, mely csak a társadalom egyik, vagy másik osztályát juttatja gazdasági, vagy szel­lemi előnyökhöz, mindig csak osztályérdekeket képvisel, de sohasem egyetemes társadalmi ér­deket. Ahol pedig az osztályharc véget ér, mert győzelmet aratott, mint például Oroszország­ban, ott a győzelmes osztály veszi kezébe az államhatalmat, korlátlanul rendelkezik minden joggal és szabadsággal, a többi osztályokat pedig saját érdekeinek szolgálatára kénysze­ríti, vagy pedig őket kíméletlenül elnyomja. Hogy ilyen viszonyok között sem valósulhat meg a szocialista emberi ideál, az csak termé­szete*. __ Az osztályharc csak akkor lenne üdvös, ha emberi érdek volna a mai polgári társadalom alapfalainak: a jogállamnak, a magánvagyon- nak és a nacionalizmusnak megdöntése. De hogy ez a rombolás emberi érdek volna, éppen ezt nem sikerült eddig a szocializmusnak be­bizonyítania. Ellenkezőleg, az osztályharcos szocializmus története mutatja, hogy az emlí­tett aLapfalak föntartása jogos és mellőzhetet­len emberi érdek. A jogállam helyébe nem le­het tenni a szociális államot. Ahol ezt megpró­bálták, mindenütt kudarcot, vallottak vele. A mai orosz állam is jogállam. Hogy több benne a jogtalanság, mint a jog, az igaz; de ahol sok a jogtalanság, ott kevés a szocializmus. A ma- gánvagyont semmivel sem lehet pótolni a gaz­dasági életben. Szovjetoroszország mozdulni sem tudott a gazdasági produkció terén, amig az ipari és kereskedelmi vállalatoknak és a pa­rasztságnak is vagyonuk egy részét vissza nem adta. A nacionalizmust nem lehet kiküszöbölni az emberiség szaporodásának folyamatából, melyben az emberi nem nemzetekre tagozódott szét. Szovjetoroszország nacionalista állam, mert megvédi az ország érdekeit mindenütt, legújabban Kinában. Ez az állam tehát csak vallja, de nem követi az internacionalizmus ta­nát, mert ez az országok határait elmossa és az országos érdekeket megszünteti. ASpirl n­m B tabletták Jqb ay E Rj felülmúlhatatlan J fájdalomcsillapítók. .......... » Orvosilag ajánlva! Fantomokért, üres ábrándképekért folyik a szocialista osztályharc és azért, amily kilátás­talan a végső győzelme, ha ideiglenes sikereket arat is, épp olyan károsak a hatásai. A mai tár­sadalmat és a mai államot meg kell tölteni szo­ciális tartalommal, igazságossággal és ember- baráti szeretettel, ennek a két emberi és társa­dalmi alaperénynek azzal a mértékével, ame­lyet a keresztény vallás tanítása állapított meg. Itt találjuk meg ezeknek az erényeknek legtisztább és legtökéletesebb kifejezését. Azért nevezzük a polgári rend szocializmusát keresz­tényszocializmusnak. Ennek jegyében az állam igazi jogállam lesz, a polgári jogegyenlőség szerve, a magánvagyon az egyetemes népjólét eszközévé alakul át, a nacionalizmus az embe­riséget összekötő kulturkapoccsá válik. Magas és nehéz célok ezek, de nem lehetet­lenek. Nem lehetetlenek, mert szükségesek, az emberi haladás posztulátumai. Az érettük való küzdelemben alakul ki a szocialista ifjúság em­beri ideálja: a gazdasági életrendbe beállított müveit ember. Hosszabb, vagy rövidebb idő alatt, alakul-e ki, az attól függ, hogy mikor ejti el a szocialista ifjúság az osztályharcot és mikor veszi kezébe a békés polgári munka eszközeit. A kormány Szlovenszkó beruházásaira még a költségvetésben előirányzott tételeket sem használja fi! A Slovák számadatokkal bizonyít — 1921-től 1923-ig ötszáz millióval kevesebbet fordítottak sziovenszkó! vasutak építésére, mint amennyi elő volt irányozva Prága, julius 23. Najnnan vasutügyi minisz­ter legutóbbi szjlovemszkói körútija alkalmával több helyütt is rámutatott arra, hogy a vasút- ügyi minisztérium az államfordulat óta há­romszáz millió koronát fordított a szlovem- szkói vasutak beruházásaira. Prágába érkez­ve, a Národnd Politikának is nyilatkozott a miniszter, de ifjabb nyilatkozataiban már száz­millió koronával felemelte ezt az összeget. A Slovák moet részletesen foglalkozik Najman nyilatkozatával és végül arra a megállapí­tásra jut, hogy az állam a szlovenszkói vasutak beruházá­sára aránylag nagyon keveset áldozott. Háromszáz millió szép összeg — Írja a Slo­vák — és sok embert félre is vezethet. Ha azonban a dolog mélyére tekintünk, akkor azt látjuk, hogy nekünk semmi rendkívülit és különöset nem ajándékoztak. Sőt azt mondhatjuk, hogy azt sem kaptuk meg, ami az igazságosság alapján jár ne­künk. A Slovák utal arra, hogy a eriovenszkói nagy­iparosok 1922-ben részletes memorandumban kérték a köztársasági elnököt, legyen segít­ségükre egy nagy szlovenszkói sérelem or­voslásánál. Ebben a memorandumban azt ál­lítják, hogy Szlovenszkón a szállítás ötven százalékkal drágább, mint a történelmi országokban. A Národny Dennik 1927. február 16-i szá­mában viszont azt állítja, hogy még ez a számítás sem helyes, mert a valóságban a szállítás Szlovenszkón száztíz százalékkal drágább, mint Csehországban. Amikor a szlovenszkói iparosok a tarifa egy­ségesítését kérték, kérésüket azzal utasítot­ták el, hogy az államvasutak az unifikáléssal évi ötvenmillió koronát vesztenének. Ugylát- szik azonban, hogy még többet. A „Sloven- sky priemysel“ 1926. évi évkönyve kiszá mitja, hogy mennyit fizetnek rá a szloveu- szkói ukorgyárak erre az egjenlőtlen tari­fára. A nyerscukor szállításánál 27.300.000 koro­nával fizettek többet, mint a Morvántuli cukorgyárak, a répaszállitásnál 5 millióval s a szénszállításnál 4.200.000 koronával. Ennyit ajándékozott évente a szlovenszkói ipar egyik ága, hány milliót ajándékozott még a többi iparág, a mezőgazdaság stb.? És mennyi volt a beruházás? Sokat be­széltek, terveztek s elegei előirányoztak is az állami költségvetésekben, de mindezek­ből keveset valósítottak meg. Csak néhány példát hozunk fel a beruházási politikából. A Handlova-felsőstubnyai vasait építésére 1923-ban a költségvetésben 25 millió koronás tétel volt felvéve. Ebből a 25 millióból csak 384.770 koronát hasorálíaJi f*L Ugyanebben az évben a Vöröskő-margitfaM vasútvonalra 10 millió koronát, 1922-ben 12 millió koronát és 1921-ben 35 millió koronát irányoztak elő. Ebből a 67 millió koronából a költségvetési célra egy fillért sem használtak fel. Az 1923 évi költségvetésben szlovenszkói be­ruházásokra 234 millió korona volt előirá­nyozva, de csak 23 millió koronát használ­ták feL 1921-ben négy szlovenszkói vasútra 22C millió korona volt előirányozva s ebből egy fillért sem használtak fel. Három év alatt a különbség az előirány­zott és a tényleges beruházási összeg kö­zött 528 millió korona. Ebből a néhány adatból látható, hogy nincs ok szentimentális érzésekre. Senki többet nem adott., mint amennyi bennünket megil­let és még azt sem kaptuk meg, amit a par­lamentben kiverekedtünk magunknak. Ellen­kezőleg — mi ajándékoztunk sokat. Ezt a tényt a csehek nagyon ügyesen a „Rá­fizetünk Szlovenszkóra“ frázissal takargat­ják. Csak 1923-ban majdnem annyi költségelő­irányzat volt a szlovenszkói vasutak számára, amennyit tíz ‘év alatt kaptak. Egyetlenegy esetben sem történt meg, hogy a szlovenszkói tételt túllépték volna. Ezzel szemben számos esetben látjuk, hogy Csehországban túllépték a tételeket, sőt olyasmit is megcsináltak, ami­ről a költségvetésben szó sem volt. Tudjuk, hogy azóta a mi javunkra sok minden meg­változott. Mindezek dacára nincs sok okunk arra, hogy a vasutügyi minisztériaim beru­házási politikáját dicsérjük. Amit. kaptunk, azt szinte erőszakkal verekedtük ki magunk­nak. Eddig még mindig sok az Ígéret, de annál kevesebb a cselekedet. Ha az Ígéreteknek csak a felét valósi tolták volna meg, már föl lettek volna építve az összes szükséges vasútvonalak. — Szabadlábra helyezték a Briinnben le­leplezett titkos diákszövetség letartóztatott vezérét Brünnből jelentik: Részletesei! is­mertettük a P. M. H. hasábjain a „Halál test­vérisége” cimü brünni diákszövetség rend­őrségi leleplezését és megírtuk, hogy a rend­őrség gyermekes hóbortból elkövetett cian- káli-mérgezésekkel gyanúsítja a diákokat. Az eddigi nyomozás nem tudta teljes hatnrozott- sáfwal megállapítani, hogy a diákok titkos szövetsége bűnös célokat tűzött volna ki maga elé s arra .sem derült fény, hp'"’ a letartózta­tott Sedlaeek Mirosláv és társai szórták volna el a brünni uccákon a két halálesetet okozó ciankáíis csokoládécukorkákat. Sedlacket és három társát tegnap szabadlábra helyezték, de az eljárás a méreggel való tiltott kereske­dés cimén tovább folyik ellenük. Ugyancsak tovább nyomoz a rendőrség a szerencsétlen kisgyermek halálának felderítése érdekébon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom