Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-21 / 163. (2088.) szám
im JofftH 2ft, vasárnap n ■w A fogyasztás eltolódása és az agrárválság A táplálkozási psxichotógia forradalma — A nők soványitO kúrája a válság •ka — A modern fogyasztás: sok zöldség, tej. tojás, kevés hús és tészta — Ságon másfél hektár, ma egynegyed hektár termelése látja el egy ember szfifcségleiéf — Az agrárválság osztrák szakértők megvilágításában (t j.) Prága, juhos 20. Ax Oeeterr. Vcöcswiirit oiimü köagiaadafíág-i aza&fojp tegwtóftjbi astásuáibasi Dantei Araoldi tanár a merthrajsd a^ág mai váiLságáaak okát teljesen wj, eddig járatlan utakon toexnesi. A te<r$eide»]im-es dolgozat alapvonásait a* aláb- hiakfoaii iamortotjölk. A liszt ma olcsóbb, mint a háború előtt volt Májjns vtégvőn a búza világpiaci Ara ailac«o-_ nyaibb, rairtf 1013-íban volt. Amerikában 1921, Európában öt-hat év óta tart a mező- gazdaság válságai, amely folyton súlyosabbá válik. A mezőgazdasági ós ipari termékek árai egymásra kölcsönös befolyást gyakoroló viszonyénak figyeliofm'bevétele mellett kétségtelenül megállapítható az, hogy ma a gazda a búzáért, a busállatént jelentőben kevesebb ceeneáru-ipari terméket kap, mint az 1909—1913-ae években kapott. Ha a mezőgazdaság mai válságát a múlt évszázad utolsó negyedének ismert agrárválságával hasonlitjuk össze, úgy a kettő között több fontos különbséget veszünk éstzre. A múlt század agrárválsága az tertemáv gazdálkodási módszerek beveze- téaáiak, a többtermelés rohamos emetésé-1 nek a következménye volt; jellemző sajátsága az volt, hogy az általános közgazdasági viszonyokra neon gyakorolt romboló hatást, hainean ellenkezőleg': az ipar és kereskedelem felyirágrzett a nyomában; az olcsó kenyér az ipari termékek Arát ás olcsóbbá tette. Más a helyzet zna, amikor a gabona áresése még a kenyér árát sem sxáöitotta le, annál ’ kevésbé az ipán termékek imát; az ipari termelés nem akar, nem képes felvirágozni, mint art a nwatnfcanélMiliek nagy tömegei Sgiazoltjájk. [ A válság oka az élszegényedés Miképpen magyarázható tehát a meaőgaz- danági válságnak m általános közgazdasági : depresszióval való t»Wko®6sa? Erre a kér- 3 dósra Sering dr. professzor, efiamert meoőgtazaasági szaktekintély igyekaas& válaszolna i a ryNeansse&özJ ArhuIlátmzAs és a mezőgazda- 1 ság helyzete*4 eianü uronkájábao. Sering dr. J art vóbezolja, hogy éppen Európa élszegé- 1 nyedése, az általános közgazdasági depreszr ( sziő ax agrárválság okozóija, mert a mező- i gazdasági termények vásárló ererje csökkent A fogyasztás átorlentálődása Dániel professzor az agrárválság eme magyarázatát nem fogadja ed s megállapítja art, hogy a vásárló erő csökkenésével egyenlő értékű tényező ^a fogyasztás átorientáló- dása“, amely abban AH, hogy a fogyasztás a régi Észt, kenyér, tészta, bort ogy aortásról a modern táplálkozási pszichológia befolyása Alatt a tej, tojás, gyümölcs, zöldség, vitamintar talmi* növényi eledelek stb. fogyasztására tér át. Világstatisztikái adatok art igazolják, hogy a világ gabonatermelése az egy fejre jutó átlagot tekintve ma sem nagyobb, mint 1913- baai volt Ax ugyanolyan fejkvóta ellenéire a gabona Ara mégis kisebb, vagyis a bej okát -a kereslet csökkenésében kell keresni, ezt i pedig a fogyasztás éppen emlitett ét őrien tá- J lódása idézte elő. i tágfáUiozási pstlcftofógla forradalma A tápíilkeeási pH/iohoWg»a mán tégy hús* év dia foaTad«ianílMwa tab. Voit professzornak amaz elmélete, amely a jő táplálkozás főkellékeul a sok liszt:, tészta és bős fogyasztását jelölte meg, ma már elavult, aöí a nők fehérjefogyasztást egyenesem károsnak tartják • ss általános figyelem most az eddig tenwtretlon vitaminok felé fordul. Ma az orvosok gyümölcs, zöldség s egyéb, fehérjékben szegény, azonbain tápláló sókban és vitamin okban gazdag növ ényi eledelek fogyasztását ajánlják, mig a tésztát, a húst eltiltják, sőt e® utóbbit egyenesen károsunk mondják. A vitamin olfidllltésáfcftz hevesebb főid hell iiinnek a tudományo; . . j .'i i é- nok a ! öz- gazd as ái köv-etko ztrnéi1 y ei belő (hatat la nők. Az élelmezésiben eddig főszerepet játszó hús és liszt előállításához ugyanis sokkal na- gyob területeket kell megművelni, mint az ■előbb említett ,,TOödwn“ viitaanintairtalimu növények termeléséhez.. Egy felnőtt ember egyévi rendes táplálása a „régi alapon", tehát »ok tészta és hu* fogyasztása mellett ló hektárnyi szánté, rét és legelőteriilot megművelését tette sviikaégessé, mig az ember mai vitamintartalmú eled el szűk séglfde 0.26 —0.3 hektár megművelésével állítható elő. Kézzelfogható tehát az az óriási különbség, amely az egy emberöltő előtt s a ma élő személy ételszüségletének előállítása között mutatkozik. A huakerealet csökken s a hústermelést szolgáló területek, a legelők szabaddá válnak és mert a rtteimitn tartalmai növények megműveléséihez aránylag kevesebb född kell, a termé* — még a rossz években is — a szükséglethez képest nagy lesz, az árak tehát esni fognak — s itt az agrárválság. A táplálkozás átalakulásának a gyakorlati hatása ma ugyan még kezdetleges, ennék ellenére axomban például a karcon testvön alakra törekvő női divat a tápMJKoxás dy nagyfoka eltolódásaira vezetett eddig ie, hogy azoknak a mező- gazdasági termelésre gyakorolt hatása számszerűleg kimutatható. Ez a divatokozta eltolódás a lisztfogyasztásnál a legfeltűn őbb. Az Egyesült Állam okiban 1929-ban 156 kg, míg 191:3-ban 175 kg búza. és rozs jutott egy személyre, noha a lisztfogyasztás csökkenésének okát itt m általános elszegényedésben bizonyára neon kereshetjük. Németországban ugyanilyen irányzat jelentkezik. A hertfogyasrtás csökkenésével egyidejűleg rohamosan emelkedik a gyümölcs, tej, főzelék és más vitamnntajrtakmi ételek fogyasztása. Ugyanígy kÉmutaAható Amerikában a hús- fogyasztás hanyetíáBa te, amely Európában még a bábom «49Ri erizmwdon momog; Amerika közismerten gazdag, a aounkabé- rek magasak a Agy a fogyasztás vtesoateséeé- nek oka nem az általános eőraegényedée. De a gyümölcs, tej és zöMségifogyasztás általános emelkedése is azt bizonyítja, hogy a baj okát nem kereshetjük csak atz elszegényedésben. Az agrártechnika és kémia munkája A táplálkozás pszicho! óguattSai lrivül a vegyészeik is jelentősen hozzájárulnak az agrárválság előmozdításához. Ezek nem elégedtek meg a selyemnek és gyapjúnak mü- selyemmel és gyapottal való pótlásával, hanem élelmászereinket is művaijjal, mütojás- sal, müliszttel akarják helyettesíteni. Ezek a törekvések szerencsére még nem vezettek eddig jelentősebb eredményekre, azonban az agrártechnifea és az agrárkémiának a tobbtermelésre, a termelés és ezzel a produktumok áresésére gyakorolt hatása kéz- zeDfogbató, ami annál végzetesebb, mert a népesedés és ezzel a fogyasztás növekedése H egyáltalán nem tert lépést a AQtob termeié* rohamos fokozásával. Dániel professzor cikke végén az agrárválság letkündés© hatékony ssrtDöoéül a gabona termelés helyért a tej, vaj, tojás ás föld tégtermetesre taIó áttérést ajánltja » nésotéuek hriyeaaégót azzal támogatja, hogy eme termények előállítására beremAczert etnineuter agrár- ü4iajnok az Agrárkrízist egyáltalán nem érzik. „A tátrai transzvenális vasuf ‘ Egy bitorszavu járási főnők rOpirata Prága, jülius 20. Az ólublói járási hivatal kiadásában junius hó elején egy húszoldalas röpirat jelent meg, melynek eime: „Tatranská TransversAlka , (a tátrai transverzális vasút). A röpirat szerzője Dudás András dr., ax ólublói járás főnöke. A kiadó a füzetet a parlamenti kluboknak s valószínűleg a hivataloknak is megküldte. Annak ellenére, hogy a szétküldés már junius elején megtörtént, a röpiratról egy szóval sem emlékezett meg a szlovák sajtó (a cseh lapoktól ezt hiába is várjuk), de ami még lesuj- tóbb, mélyen hallgatott róla Najman vasútit gyi miniszter is a jövő évre tervezett vasúti beruházásokról szóló nyilatkozatában. Pedig a füzet nem érdemli meg azt, hogy a feledés homályába boruljon. Éppen ezért, a szlovák sajtó és a vasutügyi miniszter közömbösségének láttára, a szlovák járási főnök szlovák- nyelvű, de közérdekű írását mi próbáljuk megmenteni a Szlovenszkóról elhangzó kívánságok közös sorsa, a teljes negligálás elől Dudás füzetének megírására a* adott alkalmat, hogy az ólublói járási képviselőtestület folyó ért február 8-iki alakuló ülésén hozott rezoluciós határozatával a Podolin—orlói vasúti vonal sürgős kiépítésének a szükségességét hangsúlyozta. A szerző a füzet első részében a vasúti közlekedés jelentőségével és céljával foglalkozik s a szlovenszkói vasúti hálózat hiányaira mutat rá. Ennek a fejezetnek egyik rövid, négysoros bekezdése az államfordulat előtti rezsimet okolja a hiányokért, ezt azonban nem vehetjük rossz néven Dudás dr.-tól, mert tíz év alatt eléggé megszoktok azt, hogy a kormánytól függő személyek nyilatkozataikban Szlovéneké minden bajáért a régi „átkos, magyar rezsimet44 tegyék felelőssé. Éppen ezért Dudás eme kitételét sem kívánjuk részletesen cáfolni, legfeljebb azt ajánlhatjuk neki, hogy nézze meg a régi Magyarország vasúti hálózatának térképét a látni fogja art, hogy a vasutak elosztása egyenletes volt az egész állam területén. Art pedig igazán nem lehet rossz néven venni a régi magyar rezsimtől, hogy 1910-ben nem épített az 1919-ben létrehozott aj állam céljainak megfelelő transzverzális vasutakat Az államfordulat után Szlovenszkő vasúti hálózatának kiépítéséhez esek szép terveket kapott.. Ma itt az ideje — írja Dudás, — hogy eme tervek megvalósítását követeljük, elsősorban a szlovenszkói transzverzális vasutakat illetőleg. A második fejezet a tátrai transzverzális vasút kérdésével foglalkozik. Részletesen leírja a Poprád völgyének, a Tátrának és Magurának idegenforgalomra teremtett természeti szépségeit, kiaknázatlan természeti gazdagságát, a városok történelmi nevezetességeit, a vidék törekvő lakosságának munkásságát, a régi szepesi városoknak az újkor hajnaláig a kereskedelemben és iparban kifejtett nagy tevékenységét, mely tényezők szinte predesztinálják a Szepességet arra, hogy itt egy transzverzális vasút kiépítésével egy kis uj paradicsom megteremtése kezdődjék meg. A földi boldogság, jólét eme természetes, istenadta feltételei ellenére a nép szegény, erkölcse rosszabbodik (lengyel ló- és marhacsenf- pészés), a mezőgazdaság pusztul s a nép kivándorol, s mindez azért van, mert az illeté- j kés körök nem szentelnek a vidéknek figyelmet, ami kulturális téren a legfeltűnőbb: a Poprád egész völgyének s a Magarának — öt közigazgatási járásnak — nincs egyetlen egy középiskolája sem i a elemi népoktatásra jellemző ax, hogv a tnttömött iskolák kibóvi- tőséről az állam hallani sem akar. A kórházak hiánya a közegészségügyi viszonyokra nyomasztólag hat — A szerző külön fejezetet szentel ama várható előnyök vázolásának, amelyek a Podolin—őrlői vasúti vonal kiépítéséből a távolabbi vidékekre, OKhnörre a az Alacsony Tátra környékére származnának. A távolabbi programnak egyébként is az Őrlő—* Podolin—Poprád—V öröskő—Murány—Yiszolo vasúti vonal kiépítésére kell irányulnia. Ti- szolcról Rimakokovára, innen pedig Losono- ra kellene folytatni a vasutat Á füzet harmadik fejezete az állami beruházási programmal foglalkozik i szó szerint a következőket mondja: „Mi itt a teendő? Új beruházási programot határozottan nem kell készíteni, hanem A meglevőt úgy kell kiegészíteni, hogy igazságos legyen s a folyó szükségleteknek megfeleljen. Mindenek előtt azonban ott kelj helyrehozni a hibát, ahol az megtörtént Szlovenszkő és Ruszinszkó ez első tix évben a beruházások kérdésében igen sok „diem sine linea44 tüntet feL Azt beszélik ugyan, hogy erre a két tartományra csak ráfizetnek. A beavatott emberek azonban ezt a leghatározottabban kétségbevonják, főképpen and Szlovenazkót illeti. De ha még volna te rár fizetés, én azt állítom, hogy az a ráfizetés esztelen, ott ugyanib, ahol nem kellene ráfizetni És ha erre a két tartományra a jövőben te rá-^ fizetnek, úgy a hiba egyedül és kizárólag abban van, hogy nincsen meg a szükségszerű beruházás.*’ A szerző a befejező szavakban a saját zoiására azt adja elő, hogy — nézete szerint — a köztisztviselőnek nemcsak ax a hivatása, hogy szükebbkörü irodájának agendáiát ellássa, hanem hogy a fennálló bajokra, hibákra felhívja az illetékes körök figyelmét Majd pedig ezekkel a szavakkal zárja be a röpira- tot: „Szlovén szkőn sokat beszélnek és Írnak te a bajokról. Azonban csak éppen ezek számára nincs kellő megértés, de nincs jó kilátás sem a jövőbe. Nincs tehát más kivezető ut, mint azok felismerése és kettőzött gondoksággal való javítása.44 Dudás András dr. járási főnők a szlovénszkói állapotok oly bátorazavu kritikáját adja, amilyenhez a járási főnökök részéről nem vagyunk hozzászokva. Fejtegetéseit, kritikáját — a bevezető szavakban említett kitétel kivételével — magunk is teljesen aláírjuk s art kívánjuk, hogy bárcsak a magyarlakta vidékeken is ilyen járási főnökök működnének, mert meg vagyunk győződve arról, hogy aki a kormányrezsim hibáit üy bátran ás gerincesen bírálni meri, az a nemzetiségek jussát is száz százalékos igazságosságával kiszolgáltatná. De kívánjuk azt is, hogy Dudás járási főnök szükebb és távolabbi vasútépítési pro* gramja is mielőbb a megvalósulás állapotába jusson s az erre való törekvésében mindig készséggel támogatjuk, mint ezt abból is láthatja, hogy füzetéi a szlovák és cseh sajtó előtt ismertettük. T. I. dr. A Slovanská pojiiiovna rt. Prága 1S28. évi mérlegjelentése Hasin Jaromir dr. vezérigazgató a meghívott sojtóképviselöknek részletes előadást tartott a Slovanská pojiSíovna mérlegéről, melyet az Igazgatótanács e napokban elfogadott, örömmel állapította meg, hogy a biztosítóintézet az életbiztosítás terén már túllépte a háromnegyed milliárd biztosítási tökét s a köztársaság második legnagyobb biztosítóintézete. Az intézet az életbiztosítás terén 1928-ban 213,554.106.— korona biztosítási tőke értékben kötött biztosítási szerződéseket Halálozások, korelérés és megvásárlás redukció és változások következtében csökkent a biztosítási tőke . . . . Ké 28,834.377.— nemfizetés és szerződés megsemmisítés óimén . . . . Ké 40,844.971.— Ke 69,679.308.— A biztosítási tőke az eknoK évvel seemben növekedett . . Ké 143.674.797.— Az egész biztosítási tőke az életbiztosítás terén 1928 december 31-én kitesz ......................Ké 701,976.663.— A Slovanská pojigfovoa r. t., Prága részvénytőkéje a közgyűlés 1928 május 31-ről kelt határozata értelmében fölemeltetett 6 millió koronára, s kiad 400 koronás névértékű 5000 drb. n] részvényt. A részvénytőke eleő és második emisszióját, azaz 4,000.000.— koronát közös mérlegen vezetik a kár elleni biztosítással, a részvénytőke harmadik emisszióját, azaz 2,000.000.— koronát az életbiztosítási osztályon. A harmadik emissziónál a két millió korona ázsió nyeresége folytán külön tartalékot vezettek be, melynek értéke Ké 8,000.000.—. Minden ajaágárnsnál kapható a népes Hét szépirodalmi képes hetilap. Egye* Ilim ára 3 korona. GAZDAK! Miben különbözik a közönséges szelelörostákka! vagy gazdasági trieurökkel tisztított vetőmag, a modem, német gyártmányú, eredeti PETKUS vetömagtisztitó és osztályozógéppel tisztított vetőmagtól! Szemre a vetőmag megfelel a közönséges tisztítással is, de csiraképesség és ezáltal többtermelés szempontjából csak az eredeti PETKUS gép végez minden tekintetben megfelelő munkát. Özemben megtekinthető a vezérképviseletnél Páir«i©s és Bradifeltfi r. f., BRAYIUAVA - Hefanovitova 20.
