Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-20 / 162. (2087.) szám

6 <prsgsiA\a<s Amanuttah három Ha és öt leánya gramofonszó mellett mulat Rómában Róma, julius közepe. Amanullah őfelsége, Afganisztán száműzött uralkodója hossza hányattatás után végre megér­kezett Rómába. Nem szállott meg Róma valamelyik előkelő fejedelmi hoteljében, hanem, mint aki egé­szen otthon éra magát, egész udvartartásával, nagyszámú családjával bekvártélyozta magát az afgán követség kertes villájába, amelyet csakha­mar vidám gyerekhangok muzsikája vert föL Nem szabad elfelejteni, hogy Amanullah királynak há­rom fia, öt leánya van, — a legkisebbik még szo­pós gyerek, — velejött azonkívül még a felesége, sót anyósa is. kíséretében pedig huszonnégyen vannak: inasok, komornyikok és egyéb szolgálat- tevő személyek. Az afgán követségen nem voltak elkészülve az exuralkodó megérkezésére. Egyébként is Afganisz­tán külföldi követségei körül bajok vannak. Az afgán trónválság fázisai olyan gyorsan követték egymást, a különféle ullah-ok olyan szédítő tem­póban dobálták le egymást az ősi trónról, hogy mire az uj uralkodó ki akarta cserélni diplomá­ciai személyzetét, már azon vette észre magát, hogy ő maga is ki van dobva és egy másik ullah vette át Afganisztán uralmát. így körülmények kö­zött Rómában szintén meglehetős fejetlenség ural­kodott az afgán követség villájában, ahol, amikor őfelsége megérkezett, csak egy kétségbeesett tit­kár várta izgatottan a római lapoknak Kabulból érkezett helyzetjelentéseit. Mindez egy cseppet sem feszélyezte Amanullaht, aki lerakta podgyászait, miközben gyermekei birtokukba vették a kertet, játszottak, kergetőztek, kihozták a gramofont, boldogan sütkéreztek a napon s eezükágában sem volt arra gondolni, hogy szegény apjuk fejéről le­hullott a korona... őfelsége kíséretében mindenesetre akadt egy-két olaszul beszélő személy is, név szerint Elettra Bellim, a dada, aki maga is végigélte az afganisz­táni rémnapokat s aki most boldogan követte Amanullaht a számkivetésbe, főleg azért, mert a király legalább félévet fog tölteni Olaszország­ban. Vele jött még De Gado mérnök is, aki néhány olasz mérnökkel együtt már öt esztendeje dolgo­zott Afganisztánban, ahol utakat hoztak rendbe, kórházakat építettek s ahol sikerült nekik meg­szerezniük a király elismerését. Mivel AmanuUah az első napokban elzárkózott az újságírók elől, De Gado mérnök tájékoztatta a riportereket őfelsége életmódjáról és terveiről. AmanuUah király őfelsége azért választotta Ró­mát, — mondotta hűséges kísérője — mert rajong Olaszországért, amelyet múlt évi látogatása alkal­mával nagyon megszeretett Hogy mik a közvetlen tervei, arról csak annyit mondhatok, amennyit Amanullah már Mareeilleben mondott az újság­íróknak. Pihenni akar, mint akármelyik idegen, aki Olaszországba jön. Csak arra vár még, hogy megérkezzék az autója, mert a király ezen ve del­in es úrvezető. őfelsége egyébként igen boldog volt, hogy az olasz határ átlépésénél a legnagyobb előzékeny­séggel fogadták. Igen jő a közérzete é6 rövidesen megmutatkozik Róma uccáin, de aligha fognak rá­ismerni, mert ő maga is, családja is egészen euró­pai módon öltözködik. Amanullah egyelőre a villa kertjében sétálgat. Finom é6 előkelő szabású szür­ke zsakkót hord, fehér cipőben jár és szürke ka­lapjának karimája elől divatosan a homlokára van lehajtva. Hogy mennyi a pénze a száműzött uralkodónak, van-e néhány millió fontja, amint a lapok megírták, vagy kénytelen lesz-e igénybe­venni az afgán követség bankbetétjét, esetleg tisztes kölcsönre szorul-e, azt még nem tudni. Va­lószínű, hogy Amanullahnak nem lesznek anyagi gondjai és — ami még fontosabb, — bizton szá­mit arra, hogy diadalmas Ulixeeként még hazatér Afganisztánba, ahol more patrio le fog számolni a bitorlókkal. Egyelőre annak is őrül, hogy hossza útja során a különféle afgán követségeken és kon­zulátusokon mindenütt szívesen fogadták, ami a királyt könnyekig meghatotta. Hogyan tréfálta meg egy magyar artista a londoni Scotland Yard kétszáz — Az Angolparktól a londoni Coliseumig — Földrengés Jugoszláviában Balgrád, július 19. Belgrádiéi kilencveníhét kilométernyire délre, a rudniki kerületben délelőtt 9 óra 30 perékor közepes erejű föld­rengés volt, amelyet Belgrádiján is érezni le­hetett. Betiltották az utolsó kommunista lapot is Prága, julius 19. A hatóságok a tegnapi nap folyamán beszüntették a kommunista párt utolsó napilapjában, a Delnteky Denák- nek megjelenését A hatóságok óvintézkedé­seivel szemben áMstfogdal a Poledmi List, amely többek között ezeket inja: A kommu­nista párt Csehszlovákiáiban teljes jogú poli­tikai párt, vannak képviselői és törvényhozói, képviselve van az országos képviselőtestüle­tekben is, sőt egyes községek bírái is kommu­nisták. Ha illetékes helyiekén nincs meg az eltökéltség arra, hogy a kommunista pártot feloszlassák és megfosszák a politikai pártot megillető jogoktól, úgy a bcmvrmmisla lapok betiltása ostoba strucc- pohtika. A komanunis tálat ezzel az intézkedéssel tör­vényen kívüli állapotba kergetik bele, mi­által sokkal veszedelmesebbé válnak, mintha nyaltán elenőriznék őket Ezt látjuk az utóbbi napokban titkosan rendezett uccai tüntetések­ből. Tegnapelőtt váratlanul magya rt) tömeg gyűlt össze Zsizskovtoan, tegnap viszont a Kleine Seilfcén rendőrre volt szükség a tünte­tők szétcszlatásához. Mára újabb illegális tün­tetést jelentettek. Nem tudni sohasem, hogy mikor kénül uooai tüntetésekre sor. Prága ideges, a rendőrség mégúhkább, kénytelen ál­landóan készenlétben lenni s mindez csak sóért, mert a belügynrinásztériumban rosz- mA katariéinak. Életbelépett a kényszermunka­telepekről szélé törvény Prága, julius 19. A Törvények és Rendese­tek Gyűjteményében megjelent a 102. számú törvény, amely kényszermuntoatelepek léte­sítéséről rendelkezik olyan személyek számá­ra, akik már többszörösen voltak büntetve csavargásért, könnyelműségből, vagy aljas szándékból elkövetett bűncselekményért. A kémyszermuníkaítelepeket az állam rendezi be, de azok az országos hivatalok vezetése alatt állanak. A munkatelepekbe az elitélteket mun­kaképességük szerint kell beosztani. A tele­pek célja, hogy a munkakerülő bűnösöket új­ból rászoktassák a munkára. Ha a kény&zer- munkatelepen a bűnös hosszabb ideig kifo­gástalanul viselkedik, úgy föltéte lesen sza­badlábra lehet helyezni. Hajmáskéren négy embert megölt a felrobbant gránát Budapest, julius 19. (Budapesti szerkesz­tőségünk tefelonjelentése.) A hajmáskéri éles lörőgyakorlato n egy gránát felrobbant, amely egy üteg legénységét találta. Négy ember meghalt, köztük Viktor Erich száza­dos, többen pedig súlyosan megsebesültek. A szerencsétlenség kizárólag technikai okokra vezethető vissza. Megindították a vizsgálatot a szerencsétlenség okának meg­állapítása ügyében. Pályázat A „Kassai és Környékbeli Magyar Főiskolai Hallgatók Egyesülete'* legutóbbi választmányi ülé­sének határozata alapján pályázatot ir ki: „A csehszlovákiai magyar diákság múltja, jelene és jövője" címen. A beadott pályaműnek foglalkoznia kell az itteni magyar főiskolás diákság gazdasági, szociális, kulturális és erkölcsi problémáival A tanulmánynak rá kell mutatnia a diákság múltbeli helyzetére, ebből a jelenbe való átmenetre és rész­letesen kell foglalkoznia a magyar diákság azon feladataival, amelyekkel a magyar jövőnek tarto­zik. A dolgozat esetleg érintheti a diákmozgalom jövőbeni fejlődőéi irányait, s az el'helyezkedéei lehetőségeket. A pályázaton résztvehet minden csehszlovákiai magyar nemzetiségű egyetemi, vagy főiskolai hallgató. A jeligés pályázatokat kérjük legkésőbb 1929 szeptember 15-ig az egyesület titkárának címére (Orbán László, Kassa, Srobár-ucca 53.) beküldeni. A határidő lejárta után érkező pályáza­tok nem vétetnek figyelembe. A pályadij 800 korona, amelynek felosztásáról a választmány dönt. A beérkezett pályázatokat tel­jesen pártatlan bíráló bizottság vizsgálja felül. A dolgozatokat jeligével kérjük beküldeni. A pálya­dij szükség esetén felemelhető. Kassa. 1929 julius 15. Briikk Sándor Orbán László elnök. titkár. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képe hetilapja a Képes Hét Gazdag tattaÓMMpal jel—ft meg minden caatőrtökoa Budapest, julius 19. A múlt év nyarán a pestiek mint nagy szenzá­cióról beszéltek az Angol Parkban működő Iványi nevű artistáról, akinek kártyatrükkjei csodálkozás­ba ejtették a közönséget. Valamelyik előadásra bevetődött Iványi mutatványainak megszemlélésé­re egy londoni impresszárió, aki feszülten figyelte az artista munkáját. A tomboló tapsvihar után, mikor Iványi visszament ötözőjébe, a londoni impresszárió bement hozzá és igy szólt: — Mister Iványi, mennyi itt a gázsija? Iványi megmondta. Nem volt sok. Az angol ha­bozás nélkül vágót közbe: — Jöjjön velem Londonba, én ötvenezer annyit adok. ügy történt mint a karikacsapás. Az impresszá­rió kivitte Iványit Londonba és a szezón elején fel is léptette. Iványiból „Giovanni, a zsebtolvajok királya" lett. Kártyamutatványai mellett ugyanis szerepelt egy nagyon ügyes trükk. Felhívott a közönségből néhány urat és észrevétlenül emelte ki zsebeikből az értéktárgyakat. London az artis­ták eldorádója, ahol a iegkápráztatóbb trükköket is fitymálva nézik a kollegák, de Giovanni min­denkit lefőzött. Nemsokára a londoni Coliseum szerződtette, amelynek főattrakciója lett Giovanni hire természetesen eljutott a leg­előkelőbb londoni társaságokig is és nemrég felléptették őt a Piccadily Hotel egyik különtermé­ben, ahol csak londoni előkelőségek jelentek meg, élükön London főpolgármesterével Giovanni— Iványi a pódiumra kéretett egy-egy urat az előkelő társaságból és bármennyire is igyekezett vigyázni az illető, könyörtelenül kilopta érték­tárgyait. London egyik igen magasállásu rendőr­Montevideo, julius hó. Farthing angol tudós két éven át tanulmányozta Délamerika viszo­nyait, fölkutatta a civilizációtól elzárt primi­tív törzseket, de bejárta a kultúrától átitatott földeket is és most nagyon tanulságos cikkek­ben számol be élményeiről, megfigyeléseiről. Egyik ilyen beszámolója a memnoniták álla­máról szól s nagyon érdekes dolgokat mond el erről az ismeretlen földről. Délamerikának egyik, a forgalomtól teljesen elzárt vidékén, a Gran Chaco egy békés zugában, amely nem messzire fekszik a Bolívia és Paraguay között elterülő vitás háromszögtől, alakult ki a mem­noniták sajátos államszervezete, a legújabb korszak történetének egy érdekes epizódja. A memnoniták egy, az újkor elején létre­jött szekta hívei, akik vallásuk parancsának megfelelően, a háborús bonyodalmak s a vi­lág egyéb bajai elől remeték módjára elme­I főtisztvréelője, amikor az előkelőségek harsány [ nevetése közben Giovanni az aranyóráját húzta ki a zsebéből, nagy zavarában ezeket mondotta: — Kedves Gjovanni! ön úgy látszik nagyon biz­tos a dolgában. Hát tudj* mit! Holnap este el­viszem magát egy társaságba, de ha ott is produ­kálni tudja magát, akkor aztán elismerem, hogy ön Grock mellett is a világ legügyesebb embere. — Boldogan megyék, — felelte Iványi. Másnap este elvezették Giovannit a Holborn Restaurantba, ahol a londoni Scotland Yard két­száz detektivje híres évi bankettjét tartotta. Az előkelő rendőrtisztviselő bemutatta Giovannit a társaságnak: — Ez az ur, — mondotta — Giovanni, a zsebtol­vajok királya. Azt állítja, hogy bármelyikünk zse­béből ki tud venni egy tárgyat, anélkül, hogy az illető észrevenné! Több sem kellett a detektiveknek, mindegyik odatődult, hogy ő akar lenni a kísérleti nyúl. Giovanni választott. A Scotland Yard legügyesebb detektivjét kérette annak a gyűrűnek a közepére, amelyet a 199 detektív és a rendőrfőtisztviselő képezett. Mi történt? Giovanni 199 detektív stat&sztálása mellett észre­vétlenül kilopta a detektív zsebéből arany cigarettatárcáját. Harsány ünneplésben volt része ezután Giovanni- nak, akit most egyébként a londoni rendőrség bűnügyek felderítésénél és nyomozásoknál alkal­mazni fog. Giovanni-Iványi mindig hangoztatta magyar származását és a londoni lapokban meg­jelent cikkekből kitűnik, hogy érré a magyar- óságára büszke is. T— lehet a lopásból becsületesen megélni. nekültek s Délamerikának egy kultúra alá nem fogott területén telepedtek meg. A szektát a 16. század első felében alapította Simon Memno, aki Északnémetországban és Hollandiában élt és tanított,. Az evangéliumi tiszta életet hirdette és ő is újra megkeresztel­te hiveit. A szekta a sok üldözés ellenére mind­máig fönmaradt, az által pedig, hogy hívei két évvel ezelőtt normális állami és társadalmi szervezetbe tömörültek, történelmi jelentőséget is nyert. A memnoniták délamerikai kolóniája jelenleg 14 faluból áll, amelyek mindegyik 100 lakost számlál. Paraguay kormánya helybenhagyta alkotmányukat és biztosította helyi önkor­mányzatukat. A kolónia minden falvának megvan a bírája, aki egyúttal a tanácsadó szerepét. íb betölti. A helyi ügyeket vagy a községek népgyülésein, vagy több község közös népgyülésein benóMk meg és intézik el, vagy pedig a bírák tOaek össze értekezletre és ők határoznak. A legma­gasabb pénzügyi hivatal az úgynevezett gon­doskodási intézet, egy többtagú bizottság, amely a memnoniták összes anyagi ügyeit in­tézi és amely bizottság az államot is képviseli Paraguay kormányával szemben. A gondosko­dási intézet kapja az összes még kultúra aiá nem vett földeket az államtól és azután őaája tovább egyes birtokokként az uj kolonistáknak és igy nyomul előre az állami organizmus a pusztába. Nincs a mi értelmünkben vett rendőrség és nincsenek bírói hatóságok sem. A vaüásoB és közösségi érzés olyan erős a memnoniták világában, hogy a népgyülésnek, meg az egyházi hatóságnak olyan autoritása van, mint nálunk a rendőri és bírói hatósá­goknak. A vétkes egyénekre kiszabott legnagyobb büntetés az egyház közösségéből való kita- szitás, vagy pedig a bűnös jogainak főlfüg- gesztése. Különösen súlyos bűn esetében a vétkes ellen kimondják az általános bojkottot is, vagyis az ezen büntetéssel sújtott a társaival való nor­mális érintkezésből ki van zárva. Vallási szer­vezetük a lehető legegyszerűbb. Egyházi hierarchiájuk prédikátorokból és a püspökből áll. A memnoniták püspöke az egész kolóniá­ban a legbefolyásosabb személy. Mint ismeretes, nemrégiben Bolivia és Para­guay között csaknem a háború kitörése fenye­getett. Mivel a memnoniták a fegyver viselése alól alkotmányuk értelmében föl vannak ment­ve, a konfliktusban érdektelenek voltak és még akkor sem kellett bevonulniok, amikor Paraguay elrendelte az általános mozgósítást. Külöüben alig vettek róla tudomást, hogy mi­lyen vita tört ki a két szomszédos állam kö­zött, földjük annyira el van zárva a mindenna­pos élet tülekedésétől. A memnonita gyarmat területe 202 négy­szögmérföld földbirtokra terjed, amelyet 27 részre osztottak föl. Tizennégy ilyen részen helységeket építettek, amelyek házai több­nyire agyagból állanak. A községekhez tartozó föld parcellázva van és ezeket a parcellákat sors utján osztják ki az egyes gyarmatosok között. A földet először a kultúrára alkalmassá kellett tenni, ami igen nagy munkával járt, mert teljesmi be volt nőve kúszó cserjékkel. A memnoniták gyarmatához legközelebb eső város, Puerto Casado, 205 kilométernyire van a gyarmattól és ebből 70 kilométert ökrös szeké­ren kell megtenni, csak ezután érik el a vasút­vonalat. Az esős évszakokban a különben ho­mokos utak teljesen hasznavehetetlen állapotba kerülnek: és ilyenkor a memnoniták országa a szó szoros értelmében el van zárva a többi vi­lágtól. így élnek a memnoniták kis államukban, amelyet Simon Memno tanítómesterüknek élet­szabályai szerint rendeztek be. És ők azt mond­ták a hozzájuk is elkerülő Farthing professzor­nak, hogy jói élnek és nem kívánnak sorsukban semmi változást. Távol a világtól közel érzik magukat Istenhez. — Eikuglizott 210 pengőt és agyonlőtte ma­gát. Debrecenből jelentik: Kiss János bank­szolga a debreceni Kölcsönsegélyző Egylet postára feladandó 210 pengőjéről nem számolt el, hanem azt mondotta, hogy elvesztette. A bankban azanban az a gyanú merült fel, hogy Kiss János a pénzt elkuglizta. Kiss János vi­dékről hazatért felesége megtudta, hogy férjé valóban elkuglizta a 210 pengőt. Szerdáin reg­gel Kiss János Domb-ucca 22. szám alatt lér vő lakásának ablaka előtt két biciklis rendőr szembetalálkozott s leszálltak kerékpárjukról, hogy beszélgessenek. Kiss János abban a Íri­szemben, hogy a rendőrök érte jönnek, From- mer-pisztolyával szivenlőtte magát és azon­nal meghalt. — Az okos szamár emlékműve és « ki­cserélhető fejű szobor. Seattleben, Washing­ton államiban nemr ég emlékművet áM^-^k a legjobban tejelő tehénnek, amely hallatlan mennyiséggel ajándékozta meg gazdáit. Eszel kapcsolatban az amerikai lapok egész sereg különös emlékmű történetét etvenitik föl* Liverpool egyik parkjában például egy okos szamár szobra áll. Nanaimóban, Vancouver szigetén, a szénnek állítottak emlékművet: azon a helyen, ahol először találtak szenet a szigetben, óriási gránátkő álil itt A l’amemberi sajt föiltalálójának monumentuma egy kis francia városban áll és az első hölgyet ábrá­zolta, aki Camembertet csinált. Brit Hondu- rasban, Belitze kikötőben, óriási világítótor­nyot emeltek a város egyik gazdag polgárár nak emlékére, aki a torony alatt van eltemet­ve. A leghatalmasabb ilyen emlékmű San Mo- mingo óriási világítótornya, amelynek kápol­nájában állítólag Kolumbus csontjai vannak. Északaanerika belsejének kolonizálása emlé­két, amikor a híres Oregon IFay-n közel 50.000 úttörő haladt végig 1854 és 1870 között széles autónt ópitéséval örökítették meg. Hajókat nem egy helyen állítottak föl, mint emlékmű­vet, igy legutóbb Nelson hajóját, a Victoryt. A legfurcsább emlékművet egy szobrász indít­ványozta most Lengyel országban. Levehető fejű bronzszobor ez, ahol a fejet a nemzeti hő­sök népszerűségének változása szerint, cserél­nék.. Midemesetre praktikus indítvány, ha nem íb egészen művészi* i ................ Dé lamerihában egy szekta megalapította Utópiát A memnoniták ideális állama, ahol nincs rendőrség — A há­ború elől elmenekültek a béke országát alkották meg 1969 julius 20, ttomba^

Next

/
Oldalképek
Tartalom